A TURIZMUS ÉS AZ INGATLANFEJLESZTÉS, MINT A GAZDASÁG EGYIK MOTORJA

Az előadások a következő témára: "A TURIZMUS ÉS AZ INGATLANFEJLESZTÉS, MINT A GAZDASÁG EGYIK MOTORJA"— Előadás másolata:

1 A TURIZMUS ÉS AZ INGATLANFEJLESZTÉS, MINT A GAZDASÁG EGYIK MOTORJA
Félixfürdő, május 18. Dr. Kovács Miklós főosztályvezető

2 A TURIZMUS MŰKÖDÉSI KERETEI
A rendszerváltás után 16 évvel a turizmus ágazat Magyarországon heterogén képet mutat: Sikeres térségek és termékek mellett kihasználatlan adottságok Nagyvállalatok és kkv-k eltérő esélyei Gyorsan változó piaci körülmények, kiéleződött verseny Átfogó ágazati kerettörvény hiánya 2004-től európai uniós források – új fejlesztési lehetőségek 2005-ben elfogadásra került a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia A turizmus irányítás helye folyamatosan változott A turizmusban néhány sikeres nagyvállalat mellett jelentős a kkv-k szerepe, amelyek jórészt tőkehiányosak Turizmus törvény: szakma oldaláról visszatérő, fontos igény az önálló turizmus törvény, amely még nincs. Elkészült a turizmus törvény koncepciója, szakmapolitikai egyeztetésre került. (2007. első félévének törvényalkotási programjában szerepel. A keretjellegű szabályozás világossá tenné a turizmussal kapcsolatos állami és önkormányzati feladatokat, tisztázná a turizmus gazdasági alapjait, megteremtené az egyes turisztikai tevékenységek jogi feltételeit.) 2004-ben megjelentek az európai uniós források, amelyek fejlesztési lehetőségeket hoztak az ágazat számára is, sok esetben gondot okoz ugyanakkor az önerő biztosítása. Az elmúlt kormányzati ciklusokban a turizmus helye folyamatosan változott, 16 év alatt 9 minisztérium (ill. hivatal). A turizmus szerteágazó hatásai, különböző szempontok előtérbe helyeződése is indokolta a szervezeti módosításokat, de ez a folyamatosságot gátolta. Stratégia jelentősége: fontos hiánypótlás, szakmailag elfogadott, széleskörű társadalmi egyeztetésen átment, hosszú távú fejlesztési dokumentum.

3 A TURIZMUS TELJESÍTMÉNYE
A Turizmus Szatellit Számla eredményei alapján Mutató Érték (milliárd Ft) A nemzetgazdaság egészéhez képest (%) Turisztikai ágazatok GDP-je 877 5 GDP multiplikátor hatás figyelembevételével 1 390 8,5 Összes hazai turisztikai fogyasztás 967 8,8 Külföldiek hazai turisztikai fogyasztása 597 5,4 Lakosság turisztikai fogyasztása belföldön 370 3,4 Foglalkoztatottak száma a turizmus jellemző ágazataiban* 398 ezer fő 8,3 Foglalkoztatottak száma a turizmus céljából halmozottan** 490 ezer fő 12,5 A turizmusban néhány sikeres nagyvállalat mellett jelentős a kkv-k szerepe, amelyek jórészt tőkehiányosak Turizmus törvény: szakma oldaláról visszatérő, fontos igény az önálló turizmus törvény, amely még nincs. Elkészült a turizmus törvény koncepciója, szakmapolitikai egyeztetésre került. (2007. első félévének törvényalkotási programjában szerepel. A keretjellegű szabályozás világossá tenné a turizmussal kapcsolatos állami és önkormányzati feladatokat, tisztázná a turizmus gazdasági alapjait, megteremtené az egyes turisztikai tevékenységek jogi feltételeit.) 2004-ben megjelentek az európai uniós források, amelyek fejlesztési lehetőségeket hoztak az ágazat számára is, sok esetben gondot okoz ugyanakkor az önerő biztosítása. Az elmúlt kormányzati ciklusokban a turizmus helye folyamatosan változott, 16 év alatt 9 minisztérium (ill. hivatal). A turizmus szerteágazó hatásai, különböző szempontok előtérbe helyeződése is indokolta a szervezeti módosításokat, de ez a folyamatosságot gátolta. Stratégia jelentősége: fontos hiánypótlás, szakmailag elfogadott, széleskörű társadalmi egyeztetésen átment, hosszú távú fejlesztési dokumentum. Turizmus jellemző ágazatok átlagos multiplikátorai és hatásuk a GDP-re 1,692 Egységnyi kereslet átlagosan 1,692 bruttó termelést generál a gazdaságban a beszállítási kapcsolatokon keresztül Forrás: KSH

4 TURIZMUS TELJESÍTMÉNYE 2006-BAN
2006: vegyes év a belföldi turizmus sikeréve volt: a belföldi vendégéjszakák száma tavaly lépte át először, a 9 milliós küszöböt, mintegy 205 ezer vendégéjszakával meghaladva - az évtized legjobb belföldi vendégforgalmi mutatója Nemzetközi forgalom: 9,8 millió vendégéjszaka (-8,8%) A szilveszteri forgalomnövekedés hatására éves szinten enyhült a külföldi forgalom visszaesésének mértéke Őszi zavargások negatív hatása: 700 millió Ft szállásdíj-bevétel kiesés (csak októberben), több száz negatív cikk a világsajtóban Kereskedelmi szálláshelyek szállásbevételei 129 milliárd Ft (+13%) Szállodákban: külföldi vendégéjszakák száma: -8,2% belföldi forgalom magas ütemben bővült (+9,5%) Szállodák éves szobakapacitás-kihasználtsága: 47,5% (legmagasabb 5*szállodák: 66%, gyógyszállók 63%)

5 Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 2006-ban, régiós bontásban, összes vé. alapján

6 Az üdülési csekk forgalmának alakulása 2006-ban (mrd. forint)

7 TURIZMUS ÉS BERUHÁZÁSOK
Turizmusfejlesztés forrásai: állami + Eu + magán Turizmus ágazat elmúlt 15 évében sikeres (külföldi) működő tőke bevonás Külföldi tőke érdeklődésének középpontjában: Budapest – szálloda boom (Gresham Four Season, New York Palace, Royal stb.) jelenleg is több fejlesztés folyamatban: Balett Plaza, Hotel & Spa Rác, Klotild Palota Eredménye: mennyiségi és minőségi javulás a szálláskapacitásban Háttere: ingatlanszektor fejlődése, várható magas hozamok, piac hosszú távú növekedési kilátásai

8 Radikális átalakulás a szállodai kínálatban
1990 Szállodai szobák megoszlása kategóriánként 2005 A szállodai kínálatban folyamatos az átrendeződés. Míg a rendszerváltáskor a hazai szállodák 40%-a 1, vagy 2 csillagos volt, 2005-ben ez az arány már csak 13%, miközben a magasabb kategóriájú szállodák aránya dinamikusan növekedett. Előtérben a minőség

9 TURIZMUS ÉS BERUHÁZÁSOK
Turizmusfejlesztés forrásai: állami + Eu + magán Főváros mellett beruházások szempontjából kiemelt területek: egészségturizmus, Balaton Vidék: jelentős vonzerőfejlesztések állami támogatással: magántőke beruházásait is erősítették: 1 Ft támogatás 2 Ft magántőkét aktivált Fürdőfejlesztések mellett jelentős szállodaberuházások: pl. Bük, Sárvár, Kehidakustány, Hajdúszoboszló Balaton: beruházások segítségével arculatváltás indult el: wellness, konferencia, golf Eu csatlakozás további impulzus a turisztikai beruházásoknak

10 Nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke szálláshely-szolgáltatás - vendéglátás
Forrás: KSH

11 NFT I. EREDMÉNYEI ROP Turisztikai vonzerőfejlesztés

12 NFT I. EREDMÉNYEI ROP Turisztikai fogadóképesség javítása

13 TURIZMUSFEJLESZTÉS FELADATAI - TURIZMUS AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN
Szakterület kiemelt feladatai: a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia időarányos végrehajtása Az ÚMFT, Operatív Programok turisztikai részei az NTS és régiós turizmusfejlesztési stratégiákkal összhangban készültek 2007 – 2013: 324 milliárd forint uniós fejlesztési forrás áramlik az ágazatba (csak a ROP-okat figyelembe véve) A jelen tervezési időszakban növekedett az ágazat súlya NFT I-ből turizmusfejlesztési forrás: 2,7% ÚMFT alapján 2007 – 2013 várható: 4,6%

14 AZ ÚMFT PRIORITÁSAI OPERATÍV PROGRAMOK
gazdaság fejlesztése (GOP) közlekedés fejlesztése (KÖZOP) társadalom megújulása, fejlesztése (TÁMOP,TIOP) környezet- és energiafejlesztés (KEOP) Területfejlesztés (ROP-ok) Államreform (ÁROP, KKOP) Végrehajtás, technikai segítségnyújtás (VOP) Dél-Alföld ROP Dél-Dunántúl ROP Észak-Alföld ROP Észak-Magyarország ROP Közép-Magyarország ROP Nyugat-Dunántúl ROP Közép-Dunántúl ROP

15 TURIZMUSFEJLESZTÉS IRÁNYAI
2007 – 2013 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (NTS) Új megközelítés: a turizmus nem csupán egy gazdasági ágazatként jelenik meg, hanem az élet részeként Fő cél az életminőség javítása a turizmus által a turizmus járuljon hozzá a fenntarthatósághoz A turizmus gazdasági jelentőségét továbbra is fontosnak tartva hangsúlyozza a stratégia, hogy a turizmus haszna több, mint a devizabevételek megjelenése a nemzetgazdaságban. Nemzeti szintű prioritások: Egészségturizmus Örökségturizmus Kongresszusi turizmus

16 NTS - A BEAVATKOZÁS ESZKÖZEI
Eszközök Szabályozás Beruházások ösztönzése (EU, hazai, PPP, magán szféra, önkormányzatok) Intézményi eszközök (állami, regionális intézmények, önkormányzati feladatok Marketing, kommunikáció Beavatkozás célcsoportjai Helyi közösségek Államigazgatási szervek Önkormányzatok Regionális turisztikai, területfejlesztési szervezetek Oktatási intézmények Turisztikai vállalkozások, szakmai szervezetek Turisták

17 NTS - FINANSZÍROZÁS A megvalósításhoz szükséges források közel 80%-a európai uniós és magán forrásokból: EU+ hazai társfinanszírozás: millió Ft Turisztikai célelőirányzat+ régiós források + önkormányzati források összesen: millió Ft magántőke: millió Ft MINDÖSSZESEN: millió Ft

18 Turisztikai források a Regionális Operatív Programokban
Turisztikai fejlesztésekre több, mint 320 mrd Ft-ot fordítanak a régiók, ezen belül elsősorban turisztikai attrakció, kapcsolódó szolgáltatás és desztináció-menedzsment fejlesztésekre. A 10%-os ESZA forrásból pedig képzések megvalósítását tervezik. Összes forrás a Regionális Operatív Programokban 271           Ft/euró ROP összesen Euro Forint Milliárd Forint Dél-Alföld 238,71 Észak-Alföld 310,88 Észak-Magyarország 288,13 Közép-Magyarország 480,40 Közép-Dunántúl 161,94 Dél-Dunántúl 224,81 Nyugat-Dunántúl 147,86 Összesen 1 852,72 Összesen (KMR nélkül) 1 372,32

19 Turisztikai célú források a Regionális Operatív Programokban
Mrd FORINT-ban, Ft/euró 271 Turizmus Európa Uniós Hazai központi forrás Összes Dél-Alföld 39,12 6,9 46,02 Észak-Alföld 56,04 9,89 65,93 Észak-Magyarország 56,66 10 66,66 Közép-Magyarország * 22,07 3,9 25,97 Közép-Dunántúl 33,03 5,83 38,86 Dél-Dunántúl 37,06 6,63 44,23 Nyugat-Dunántúl 31,26 5,52 36,77 Összesen 275,78 48,67 Mindösszesen 324,45

20 KIEMELT BERUHÁZÁSOK Kongresszusi központ Budapesten
Dinamikus fejlődés a nemzetközi rendezvények tekintetében Több ezer fős konferenciák aránya nő – megfelelő kapacitású helyszínt igényel Éleződő nemzetközi verseny Számottevő devizabevételt generáló ágazat – átlagosnál többszörös költéssel Tőkeigényes beruházásokat igényel Magyarország, elsősorban Budapest kedvelt kongresszusi desztináció (2006-ban Budapest: 6. helyezett) Fejlődést gátolja, hogy a legnagyobb kapacitású helyszín fő egyidejű befogadására alkalmas

21 KIEMELT BERUHÁZÁSOK Kongresszusi központ Budapesten
Most kidolgozandó projekt: 4000 fő egyidejű elhelyezését lehetővé tevő kongresszusi központ megvalósítása Ingatlan beruházás + turizmusfejlesztés komoly társadalmi és gazdasági hatásokkal KPMG tanulmány: kongresszusi központ működés 4. évétől (2004-es árakon számolva) mintegy 9,5 milliárd Ft éves keresletet generál elsősorban a turisztikai ágazatban Működéséhez kapcsolódó éves adóbevétel: 3,2 milliárd Ft 3400 új munkahely (közvetlen és közvetett hatás eredményenként)

22 MAGÁNTŐKE BERUHÁZÁSAI
SCD GROUP FEJLESZTÉSEI A BALATONNÁL Utóbbi évtizedek legjelentősebb fejlesztési programja – teljes balatoni régió fejlesztése, Balaton arculatváltása 15 év alatt 100 milliárd Ft befektetés a Balaton körül Új szállodák, turisztikai létesítmények, szórakoztató- és konferneciaközpont, működő kempingek modernizálása, jachtklubbokkal együttműködve történő fejlesztése Számítások szerint állandó új munkahely Helyi építőiparnak jelentős megrendelések Tókörnyéki önkormányzatoknak mintegy 10 milliárd Ft-os adóbevétel

23 MAGÁNTŐKE BERUHÁZÁSAI
AQUAWORLD Európa második legnagyobb fedett élményfürdő- és szálloda-együttese: A vízi sportok és a wellness-szolgáltatások egyedülálló választékát nyújtó élményközponttal együtt épül meg az 5*-os besorolású Ramada Plaza hotel is. Beruházási érték: 17 milliárd Ft ÁLOMSZIGET ÓBUDA új turisztikai központ létrehozása: 300 milliárd Ft értékben, több ütemben fős konferencia-központtal, 3300 szállodai szobával, kaszinóval, fürdővel, színházzal, múzeummal, kikötőkkel és a szükséges infrastruktúrával

24 MAGÁNTŐKE BERUHÁZÁSAI
GOLF RESORTOK Kehidakustány: 120 hektáros golfközpont, 8 milliárd Ft értékű beruházás (ír-magyar beruházás) Bicske: 280 hektáron felépülő létesítmény egy szálloda- és kongresszusi hotelközpontot is magában foglal. Az ötcsillagos Club Hotelben 160 lakosztályt és 20 Penthouse elnöki lakosztályt alakítanak ki. Alapkőletétel: május 19. Balatonudvari: a régió első 18 lyukú golfpályája, beruházás második ütemeként négycsillagos hotel, apartmanok, villák, yacht kikötő épülhet REGIONÁLIS REPTEREK Sármelléken az ír Cape Clear Aviation ezidáig 2 milliárd Ft-ot meghaladó fejlesztést hajtott végre, Szentkirályszabadja: az egykori katonai légibázist pedig több, mint 1,3 milliárd forintért az Italia Progetti s.r.l. vásárolhatja meg.

25 Köszönöm a figyelmet!