Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A TURIZMUS ÉS AZ INGATLANFEJLESZTÉS, MINT A GAZDASÁG EGYIK MOTORJA Dr. Kovács Miklós főosztályvezető Félixfürdő, 2007. május 18.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A TURIZMUS ÉS AZ INGATLANFEJLESZTÉS, MINT A GAZDASÁG EGYIK MOTORJA Dr. Kovács Miklós főosztályvezető Félixfürdő, 2007. május 18."— Előadás másolata:

1 A TURIZMUS ÉS AZ INGATLANFEJLESZTÉS, MINT A GAZDASÁG EGYIK MOTORJA Dr. Kovács Miklós főosztályvezető Félixfürdő, május 18.

2 A TURIZMUS MŰKÖDÉSI KERETEI A rendszerváltás után 16 évvel a turizmus ágazat Magyarországon heterogén képet mutat: Sikeres térségek és termékek mellett kihasználatlan adottságok Nagyvállalatok és kkv-k eltérő esélyei Gyorsan változó piaci körülmények, kiéleződött verseny Átfogó ágazati kerettörvény hiánya 2004-től európai uniós források – új fejlesztési lehetőségek 2005-ben elfogadásra került a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia A turizmus irányítás helye folyamatosan változott

3 A TURIZMUS TELJESÍTMÉNYE A Turizmus Szatellit Számla eredményei alapján MutatóÉrték (milliárd Ft) A nemzetgazdaság egészéhez képest (%) Turisztikai ágazatok GDP-je8775 GDP multiplikátor hatás figyelembevételével1 3908,5 Összes hazai turisztikai fogyasztás9678,8 Külföldiek hazai turisztikai fogyasztása5975,4 Lakosság turisztikai fogyasztása belföldön3703,4 Foglalkoztatottak száma a turizmus jellemző ágazataiban*398 ezer fő8,3 Foglalkoztatottak száma a turizmus céljából halmozottan**490 ezer fő12,5 Turizmus jellemző ágazatok átlagos multiplikátorai és hatásuk a GDP-re 1,692 Egységnyi kereslet átlagosan 1,692 bruttó termelést generál a gazdaságban a beszállítási kapcsolatokon keresztül Forrás: KSH

4 TURIZMUS TELJESÍTMÉNYE 2006-BAN 2006: vegyes év a belföldi turizmus sikeréve volt: a belföldi vendégéjszakák száma tavaly lépte át először, a 9 milliós küszöböt, mintegy 205 ezer vendégéjszakával meghaladva - az évtized legjobb belföldi vendégforgalmi mutatója Nemzetközi forgalom: 9,8 millió vendégéjszaka (-8,8%) A szilveszteri forgalomnövekedés hatására éves szinten enyhült a külföldi forgalom visszaesésének mértéke Őszi zavargások negatív hatása: 700 millió Ft szállásdíj-bevétel kiesés (csak októberben), több száz negatív cikk a világsajtóban Kereskedelmi szálláshelyek szállásbevételei 129 milliárd Ft (+13%) Szállodákban: külföldi vendégéjszakák száma: -8,2% belföldi forgalom magas ütemben bővült (+9,5%) Szállodák éves szobakapacitás-kihasználtsága: 47,5% (legmagasabb 5*szállodák: 66%, gyógyszállók 63%)

5 Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma 2006-ban, régiós bontásban, összes vé. alapján

6 Az üdülési csekk forgalmának alakulása 2006-ban (mrd. forint)

7 TURIZMUS ÉS BERUHÁZÁSOK Turizmusfejlesztés forrásai: állami + Eu + magán Turizmus ágazat elmúlt 15 évében sikeres (külföldi) működő tőke bevonás Külföldi tőke érdeklődésének középpontjában: Budapest – szálloda boom (Gresham Four Season, New York Palace, Royal stb.) jelenleg is több fejlesztés folyamatban: Balett Plaza, Hotel & Spa Rác, Klotild Palota Eredménye: mennyiségi és minőségi javulás a szálláskapacitásban Háttere: ingatlanszektor fejlődése, várható magas hozamok, piac hosszú távú növekedési kilátásai

8 Radikális átalakulás a szállodai kínálatban Szállodai szobák megoszlása kategóriánként Előtérben a minőség

9 TURIZMUS ÉS BERUHÁZÁSOK Turizmusfejlesztés forrásai: állami + Eu + magán Főváros mellett beruházások szempontjából kiemelt területek: egészségturizmus, Balaton Vidék: jelentős vonzerőfejlesztések állami támogatással: magántőke beruházásait is erősítették: 1 Ft támogatás 2 Ft magántőkét aktivált Fürdőfejlesztések mellett jelentős szállodaberuházások: pl. Bük, Sárvár, Kehidakustány, Hajdúszoboszló Balaton: beruházások segítségével arculatváltás indult el: wellness, konferencia, golf Eu csatlakozás további impulzus a turisztikai beruházásoknak

10 Nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke szálláshely-szolgáltatás - vendéglátás Forrás: KSH

11 NFT I. EREDMÉNYEI ROP Turisztikai vonzerőfejlesztés

12 NFT I. EREDMÉNYEI ROP Turisztikai fogadóképesség javítása

13 TURIZMUSFEJLESZTÉS FELADATAI - TURIZMUS AZ ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERVBEN Szakterület kiemelt feladatai: a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia időarányos végrehajtása Az ÚMFT, Operatív Programok turisztikai részei az NTS és régiós turizmusfejlesztési stratégiákkal összhangban készültek 2007 – 2013: 324 milliárd forint uniós fejlesztési forrás áramlik az ágazatba (csak a ROP-okat figyelembe véve) A jelen tervezési időszakban növekedett az ágazat súlya NFT I-ből turizmusfejlesztési forrás: 2,7% ÚMFT alapján 2007 – 2013 várható: 4,6%

14 AZ ÚMFT PRIORITÁSAI OPERATÍV PROGRAMOK 1.gazdaság fejlesztése (GOP) 2.közlekedés fejlesztése (KÖZOP) 3.társadalom megújulása, fejlesztése (TÁMOP,TIOP) 4.környezet- és energiafejlesztés (KEOP) 5.Területfejlesztés (ROP-ok) 6.Államreform (ÁROP, KKOP) 7.Végrehajtás, technikai segítségnyújtás (VOP) 1.Dél-Alföld ROP 2.Dél-Dunántúl ROP 3.Észak-Alföld ROP 4.Észak-Magyarország ROP 5.Közép-Magyarország ROP 6.Nyugat-Dunántúl ROP 7.Közép-Dunántúl ROP

15 Új megközelítés: a turizmus nem csupán egy gazdasági ágazatként jelenik meg, hanem az élet részeként Fő cél az életminőség javítása a turizmus által a turizmus járuljon hozzá a fenntarthatósághoz A turizmus gazdasági jelentőségét továbbra is fontosnak tartva hangsúlyozza a stratégia, hogy a turizmus haszna több, mint a devizabevételek megjelenése a nemzetgazdaságban. Nemzeti szintű prioritások: Egészségturizmus Örökségturizmus Kongresszusi turizmus TURIZMUSFEJLESZTÉS IRÁNYAI 2007 – 2013 NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (NTS)

16 Eszközök Szabályozás Beruházások ösztönzése (EU, hazai, PPP, magán szféra, önkormányzatok) Intézményi eszközök (állami, regionális intézmények, önkormányzati feladatok Marketing, kommunikáció Beavatkozás célcsoportjai Helyi közösségek Államigazgatási szervek Önkormányzatok Regionális turisztikai, területfejlesztési szervezetek Oktatási intézmények Turisztikai vállalkozások, szakmai szervezetek Turisták NTS - A BEAVATKOZÁS ESZKÖZEI

17 NTS - FINANSZÍROZÁS A megvalósításhoz szükséges források közel 80%-a európai uniós és magán forrásokból: EU+ hazai társfinanszírozás: millió Ft Turisztikai célelőirányzat+ régiós források + önkormányzati források összesen: millió Ft magántőke: millió Ft MINDÖSSZESEN: millió Ft

18 Turisztikai források a Regionális Operatív Programokban Turisztikai fejlesztésekre több, mint 320 mrd Ft-ot fordítanak a régiók, ezen belül elsősorban turisztikai attrakció, kapcsolódó szolgáltatás és desztináció-menedzsment fejlesztésekre. A 10%-os ESZA forrásból pedig képzések megvalósítását tervezik. Összes forrás a Regionális Operatív Programokban 271 Ft/euró ROP összesenEuroForintMilliárd Forint Dél-Alföld ,71 Észak-Alföld ,88 Észak-Magyarország ,13 Közép-Magyarország ,40 Közép-Dunántúl ,94 Dél-Dunántúl ,81 Nyugat-Dunántúl ,86 Összesen ,72 Összesen (KMR nélkül) ,32

19 Turisztikai célú források a Regionális Operatív Programokban Mrd FORINT-ban, Ft/euró 271 TurizmusEurópa UniósHazai központi forrás Összes Dél-Alföld39,126,946,02 Észak-Alföld56,049,8965,93 Észak- Magyarország 56,661066,66 Közép- Magyarország * 22,073,925,97 Közép-Dunántúl33,035,8338,86 Dél-Dunántúl37,066,6344,23 Nyugat-Dunántúl31,265,5236,77 Összesen275,7848,67 Mindösszesen324,45

20 KIEMELT BERUHÁZÁSOK Kongresszusi központ Budapesten Dinamikus fejlődés a nemzetközi rendezvények tekintetében Több ezer fős konferenciák aránya nő – megfelelő kapacitású helyszínt igényel Éleződő nemzetközi verseny Számottevő devizabevételt generáló ágazat – átlagosnál többszörös költéssel Tőkeigényes beruházásokat igényel Magyarország, elsősorban Budapest kedvelt kongresszusi desztináció (2006-ban Budapest: 6. helyezett) Fejlődést gátolja, hogy a legnagyobb kapacitású helyszín fő egyidejű befogadására alkalmas

21 KIEMELT BERUHÁZÁSOK Kongresszusi központ Budapesten Most kidolgozandó projekt: 4000 fő egyidejű elhelyezését lehetővé tevő kongresszusi központ megvalósítása Ingatlan beruházás + turizmusfejlesztés komoly társadalmi és gazdasági hatásokkal KPMG tanulmány: kongresszusi központ működés 4. évétől (2004-es árakon számolva) mintegy 9,5 milliárd Ft éves keresletet generál elsősorban a turisztikai ágazatban Működéséhez kapcsolódó éves adóbevétel: 3,2 milliárd Ft 3400 új munkahely (közvetlen és közvetett hatás eredményenként)

22 MAGÁNTŐKE BERUHÁZÁSAI SCD GROUP FEJLESZTÉSEI A BALATONNÁL Utóbbi évtizedek legjelentősebb fejlesztési programja – teljes balatoni régió fejlesztése, Balaton arculatváltása 15 év alatt 100 milliárd Ft befektetés a Balaton körül Új szállodák, turisztikai létesítmények, szórakoztató- és konferneciaközpont, működő kempingek modernizálása, jachtklubbokkal együttműködve történő fejlesztése Számítások szerint állandó új munkahely Helyi építőiparnak jelentős megrendelések Tókörnyéki önkormányzatoknak mintegy 10 milliárd Ft-os adóbevétel

23 MAGÁNTŐKE BERUHÁZÁSAI AQUAWORLD Európa második legnagyobb fedett élményfürdő- és szálloda- együttese: A vízi sportok és a wellness-szolgáltatások egyedülálló választékát nyújtó élményközponttal együtt épül meg az 5*- os besorolású Ramada Plaza hotel is. Beruházási érték: 17 milliárd Ft ÁLOMSZIGET ÓBUDA új turisztikai központ létrehozása: 300 milliárd Ft értékben, több ütemben fős konferencia-központtal, 3300 szállodai szobával, kaszinóval, fürdővel, színházzal, múzeummal, kikötőkkel és a szükséges infrastruktúrával

24 MAGÁNTŐKE BERUHÁZÁSAI GOLF RESORTOK Kehidakustány: 120 hektáros golfközpont, 8 milliárd Ft értékű beruházás (ír-magyar beruházás) Bicske: 280 hektáron felépülő létesítmény egy szálloda- és kongresszusi hotelközpontot is magában foglal. Az ötcsillagos Club Hotelben 160 lakosztályt és 20 Penthouse elnöki lakosztályt alakítanak ki. Alapkőletétel: május 19. Balatonudvari: a régió első 18 lyukú golfpályája, beruházás második ütemeként négycsillagos hotel, apartmanok, villák, yacht kikötő épülhet REGIONÁLIS REPTEREK Sármelléken az ír Cape Clear Aviation ezidáig 2 milliárd Ft-ot meghaladó fejlesztést hajtott végre, Szentkirályszabadja: az egykori katonai légibázist pedig több, mint 1,3 milliárd forintért az Italia Progetti s.r.l. vásárolhatja meg.

25 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "A TURIZMUS ÉS AZ INGATLANFEJLESZTÉS, MINT A GAZDASÁG EGYIK MOTORJA Dr. Kovács Miklós főosztályvezető Félixfürdő, 2007. május 18."

Hasonló előadás


Google Hirdetések