Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Klaszterek létrejöttének mozgatórugói 2012. 03. 19. Gyula Dr. Imreh Szabolcs egyetemi docens SZTE Gazdaságtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Klaszterek létrejöttének mozgatórugói 2012. 03. 19. Gyula Dr. Imreh Szabolcs egyetemi docens SZTE Gazdaságtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete."— Előadás másolata:

1 Klaszterek létrejöttének mozgatórugói Gyula Dr. Imreh Szabolcs egyetemi docens SZTE Gazdaságtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete

2 Tematika Klaszteresedés alapjai (klaszterszemlélet lényege, mi a klaszter, különböző megközelítések) Klaszteresedés mozgatórugói (hálózati motivációk, klaszteresedés okai) Klaszteresedés sikeressége (klaszteresedés elősegítése, előnyök felismertetése, „sikerességi faktorok” )

3 A klaszterek közös jellemzői

4 A klaszter „szegedi” modellje Klaszter, mint a regionális gazdaságfejlesztés eszköze: a rombusz-modell alapul vétele a „mag” a nélkülözhetetlen klaszter-elemek (mint Porternél): rivális vállalatok és hálózataik a támogató és kapcsolódó determináns két részre osztható: -a „maghoz” tartoznak a tartós partnerek, beszállítók, a speciális iparági intézmények -az „alsó lábakhoz” sorolhatók a „lazább” üzleti partnerek (eszközök szállítása, beruházások finanszírozása stb.), kapcsolódó iparágak, nonprofit intézmények a modell „tetején” a klaszterek hatása a régió gazdasági fejlődésére: versenyképességére A „szegedi modell”: egy iparági klasztert ír le: a „mag” egy értéklánc-rendszer ha térben koncentrálódik, akkor regionális klaszternek felel meg

5 A klaszter „szegedi” modellje (Lengyel 2001)

6 A klaszter általános fogalma (Enright szerint, itt nincs térbeli megkötés): -ugyanazon iparághoz tartozó, -független (versenyző) vállalatok és hálózataik, -valamint a hozzájuk kapcsolódó gazdasági szektorok és intézmények olyan halmaza, -amelyek relatíve nagy arányban használják egymás termékeit és szolgáltatásait, -ugyanazon tudásbázisra és infrastruktúrára támaszkodnak, -továbbá hasonló innovációkat tudnak hasznosítani. Lényeg: a klaszter olyan helyi bázissal rendelkező húzóágazat (főleg traded szektorbeli), amelyiknek nő a kibocsátása (hozzáadott értéke), emelkedik a foglalkoztatottak száma, javulnak a vállalkozások túlélési esélyei  helyt tud állni a globális versenyben  javítja a térség versenyképességét (jövedelmek, munkatermelékenység, foglalkoztatottság)  az adott tevékenységgel foglalkozók száma meghaladja a kritikus tömeget

7 Definiálási kísérletek – klaszter praktikusan Definiálási kísérletek – klaszter praktikusan „leginkább egy tudás-intenzív (innovatív) hálózatra hasonlít, amely alapját képezi időszakosan változó dinamikus együttműködési formáknak” Általában kapcsolódnak tudományos aktorok is a kooperációkhoz Nincsenek tagok, nincsenek szerződések, nyitott szerveződés – pontosan azért, mert nem is szerveződés Innentől kezdve érdekes szakmai kérdés a hazai klaszteresedés támogatása…

8 A klaszteresedési folyamat lépcsői és szakaszai

9 Nemzetközi klaszteresedési trendek USA: 20 évvel ezelőtt 400 vezető klaszter: munkaerő 57 %-át foglalkoztatták, továbbá export 78 %-át állították elő  domináns szereplő Európában inkább a fejlett országokban mutathatóak ki sikeres klaszterek EU klaszterfelmérése (2002): fejlett klaszterek döntően a fejlett térségekben vannak jelen, a klaszterek számának országonkénti összehasonlítása az eltérő definíciók miatt nehézkes Hagyományos és tudás alapú klaszterek kb %

10 Mindegyik fejlett országban megfigyelhető a klaszteresedés: az USA-ban a kilencvenes évek közepén egy felmérés szerint 380 vezető klasztert találtak, amelyek a munkaerő 57%-át foglalkoztatták és az USA exportjának 78%-át állították elő Olaszországban a feldolgozó-ipari foglalkoztatottak 42,5%-a, Norvégiában pedig 22%-a klaszterekben dolgozik A klaszterek az Egyesült Királyság különböző régióiban az összes foglalkoztatottak 15–40%-át alkalmazzák Hollandiában ugyanakkor a nemzeti össztermék kb. 30%-a képződik a klaszterekben. + A klaszterszerűen működő cégek jövedelmezősége 2-4%-kal javul, és a KKV-k túlélési aránya jóval magasabb, mint az elkülönülten versengő cégek esetében Lényeg: a globális verseny miatt megfigyelhető globális-lokális paradoxon miatt a fejlett országokban a klaszterek, mint globálisan versenyző húzóágazatok mindenütt szükségszerűen kialakulnak

11 Motivációk - mozgatórugók az erőforrás-korlátok tágítása költségelőnyök szerzése jobb hozzáférés a piachoz az „elfogadottság” növelése és elismertség iránti vágy, illetve valamilyen új tudás, ismeret megszerzése

12 Az erőforrás-korlátok tágítása Praktikusan az erős felső erőforrás-korlátok lebomlanak Közös kapacitáshasználat K+F finanszírozása Humán infrastruktúra, szakembergárda

13 Költségelőnyök szerzése Méretgazdaságossági hátrányok csökkentése Különösen kkv-k esetén gyakori motiváció Önmagában nem elégséges szintű motiváció tényleges klaszteresedésre

14 Jobb hozzáférés a piacokhoz Klasztertagként oda is eljuthat ahová eddig nem Új piacokra történő együttes belépés Mögöttes keresletek (üzleti partnereim partnerei, beszállítóvá válás stb.)

15 Az „elfogadottság” növelése Maga a legnagyobb előny pontosan a tagság léte Klasztertagként elfogadnak Elismertség iránti vágy

16 Új tudás, ismeret megszerzése Tudásáramlás a klasztereken belül Közös K+F tevékenységek Egymástól tanulás – tanulási kényszer Tényleges szolgáltatások a klaszter részéről

17 Példák regionális klaszterekre: Emilia-Romagna (NUTS-2 olasz régió): ruházati, kerámiai, bútoripari, cipőipari Baden-Württemberg: textil-, szerszámgép-, autóalkatrész Szilícium-völgy: mikroelektronikai, biotechnológiai Las Vegas (szórakoztatóipar), Hollywood (filmipar), Detroit (gépjárműipar), Dél-Florida (egészségügyi technológia) Dallas (ingatlanfejlesztés), Boston (kockázati tőke), Nashville (kórházi menedzsment) stb. Hollandia (vágott virág), Svájc (pénzügyi, óra, gyógyszeripari) Ausztria (autóalkatrész-ipari, síturizmus)

18 OECD javaslata (2001): fejlődő országok klasztereinek fejlesztésére (Lengyel 2008) A valamilyen formában már megjelenő, legalább embrionális klaszter kezdeményezéseket célszerű támogatni A konkrét helyzeten alapuló tényeleges piaci gondokat kell orvosolni (a vállalatok érdekeivel megegyezőket) Mintaprojekteket kell kidolgozni (hitelesség!!, hogy a cégek számára hihető legyen) Be kell vonni a regionális/helyi kormányzatok képviselőit, célszerű, ha egy klaszter egy adott közigazgatási egységbe tartozik A helyi/regionális gazdaságfejlesztési partnerség (hálózatok) a döntő: magánszféra, kormányzatok és NGO-k együttműködése (+ brókerek a „négy lábhoz”) Legyen erős a monitoring, az átláthatóság a klaszter működésében, a stratégia kidolgozásában és végrehajtásában

19 A klaszterek szervezésének fontos szempontjai(Lengyel 2008) az időbeliség: egy alulról szerveződő klaszter kialakulásához 6-8 év kell a régió fejlettségi szintje: a fejlesztési stratégia igazodjon a reális helyzethez a modern üzleti, piaci ismeretek széles körű elterjedtsége: azaz a kölcsönös előnyök felismeréséhez és az innovációk adaptálásához szükséges vállalkozói felkészültség, alkalmazkodó készség a helyi vállalkozók közötti együttműködési készség: a különböző cégek tulajdonosai és menedzserei közötti bizalmi kapcsolat a vállalkozói szervezetek, önszerveződések aktív szerepe: a vállalkozók szövetségei, szakmai szervezetei, kamarái, klubjai stb. nagyon fontosak, főleg a KKV-k klaszteresedése múlhat rajtuk segítőkész helyi kormányzatok kellenek, akik a klaszterek igényei szerinti infrastruktúra és intézményi fejlesztéseket elvégzik, szervezéseket ellátják klaszter-alapú kormányzati gazdaságfejlesztést kell folytatni decentralizált közigazgatás kell: a helyi önkormányzatok kellő önállósággal rendelkezzenek a szükséges fejlesztésekhez, illetve hosszabb távon is tudjanak tervezni (forrásokat)

20 Mikroszinten az emberi tényező: kezdetben a klaszterbróker, aztán a klasztermenedzser, aki viszi a hátán az egész csapatot a klaszter részéről: tényleges előnyök biztosítása a tagság részéről a tagok részéről: a helyi vállalkozók között a szükséges tudás az előnyök felismeréséhez elégséges üzleti, piaci ismeret a lehetőségek kihasználásához együttműködési készség: a különböző cégek tulajdonosai és menedzserei közötti meglévő bizalmi tőke a klaszter tartalommal történő megtöltése, kezdve a konkrét közös piaci tranzakcióktól, egészen a különféle klaszter- rendezvényekig

21 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Klaszterek létrejöttének mozgatórugói 2012. 03. 19. Gyula Dr. Imreh Szabolcs egyetemi docens SZTE Gazdaságtudományi Kar Üzleti Tudományok Intézete."

Hasonló előadás


Google Hirdetések