Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Versenyszabályozás. MONOPÓLIUMOK Monopóliumok története Múlt századra visszanyúl (Kelet-Indiai Társaság) 19. század: Tömegtermelés  Tőkehiány  összefogás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Versenyszabályozás. MONOPÓLIUMOK Monopóliumok története Múlt századra visszanyúl (Kelet-Indiai Társaság) 19. század: Tömegtermelés  Tőkehiány  összefogás."— Előadás másolata:

1 Versenyszabályozás

2 MONOPÓLIUMOK

3 Monopóliumok története Múlt századra visszanyúl (Kelet-Indiai Társaság) 19. század: Tömegtermelés  Tőkehiány  összefogás  részvénytársaságok; óriásvállalatok Sok kis/közepes cég helyett néhány óriás Árverseny, túltermelés veszélye  monopóliumos megegyezések  együtt akár egy egész piacot uraltak

4 Fogalmak, tények Tiszta monopólium: Egy bizonyos terméket, egy adott területen csak egyetlen cég kínál Nincs versenytárs a monopolpiacon Termék áráról a monopolhelyzetű vállalat dönt Kialakulásának okai: – Törvényi rendelkezés – Szabadalom – Gazdasági szempontok

5 Fogalmak, tények Ellenőrzés nélkül kihasználja a fogyasztót: – Magas árak alkalmazása – Marketingre nem áldoz – Minimális kiegészítő szolgáltatás Megvédi piaci pozícióit, ha szükséges (legalább részleges helyettesítő érhető el a piacon) Szabályozott monopolcég korlátok között működik Közszolgáltató monopóliumok: alacsonyabb árak a lakosság érdekében

6 Monopolisztikus verseny A piacon sok versenytárs van jelen, melyek megkülönböztethető, részben vagy egészben differenciált terméket kínálnak. A versenytársak sajátos jegyekkel ruházzák fel termékeiket, hogy vonzóbb ajánlattal célozzanak meg egyes piaci szegmentumokat. Így magasabb színvonalon, magasabb ár mellett tudják az igényeket kielégíteni. Ilyen piactípust képviselnek például az éttermek, fodrászatok

7 Monopóliumok szabályozása Nem csak az ágazatukban egyedüli céget nevezzük monopóliumnak, hanem mindazokat, amelyek piaci pozíciójuk alapján jelentősen korlátozza a versenyt Ilyen tágan értelmezet monopólium lehet – Természetes monopólium – Mesterséges monopólium

8 Monopóliumok szabályozása Természetes monopólium Azért került ebbe a pozícióba, mert kihasználva a nagybani termelés előnyeit alacsonyabb költséggel tudja előállítani ágazatának keresletét, mint több kisvállalat külön-külön. Mesterséges monopólium Gazdaságon kívüli okokból kerül domináns pozícióba, például azért, mert az állam kijelöli ágazatának egyetlen termelőjeként, vagy több nagy cég fuzionál.

9 Monopóliumok szabályozása Ahol monopóliumok működnek, ott korlátozott a piaci verseny. Csak a mesterséges monopólium vezet hatékonysági veszteséghez Állami szabályozás feladata a mesterséges monopóliumok kialakulásának megállítása (anti-tröszt jogszabályok, káros kartellek)

10 Monopóliumok szabályozása Természetes monopóliumot nem kell tiltani – Tiltása hatékonyságromboló lenne – Azonban szabályozni kell: Gazdasági erőfölényükkel visszaélve káros hatásokat idézheztnek elő Dömping ár tiltása, kényszerű árú kapcsolás tiltása

11 A magyar példa Televíziók adások továbbítására alkalmas vezetékes vagy műholdas hálózat – Helyi monopóliumok kialakulása a médiatörvény fékjei miatt – Monopolhelyzet monopolviselkedést szül  fogyasztó érdekei sérülnek – Az új Médiatörvény megoldhatja

12 OLIGOPÓLIUM

13 Oligopólium Átmenet a tiszta monopólium és a tiszta verseny között Viszonylag kevés (3-5) piaci szereplő Szereplők között sajátos függőség, és saját magatartás Autonóm módon, ám egymás várható lépéseire tekintettel alakítják piaci döntéseiket

14 Oligopóliumok itthon és külföldön Globális példa: nagy méretű utasszállító gépek piaca – Boeing és az Airbus a két meghatározó szereplő Hazai példa: – Mobiltávközlés T-Mobile, Pannon, Vodafone – Élelmiszeripar Húspiac helyzete aszimmetrikus oligopolium

15 Oligopólium Közös erőfölény megalapozása történhet: – Irányítási viszonyon – Megállapodáson – Strukturális viszonyon – Oligopolisztikus interdependencián Azaz a piacon minden szereplő tisztában van azzal, hogy piaci stratégiája a többi szereplő stratégiájától függ

16 DUOPÓLIUM modellek Cournot-féle duopólium – Vállalatok által kinált mennyiség a döntő – Alapvető hiányossága a modellnek hogy nem add választ a piaci egyensúlyi ár kialakulására – Ezért gyakran fiktív árverezőről beszélnek, aki a megtermelt mennyiségek és a piaci keresleti görbe ismeretében kikiáltja az egyensúlyi árat

17 DUOPÓLIUM modellek Stackelberg duopólium – Vállalatok nincsenek egyenlő helyzetben – Passzív szervezetek elfogadják versenytársaik döntését  követők – Aktív piaci résztvevők  vezetők

18 DUOPÓLIUM modellek Bertrand duopólium – Az ár a döntési változó – A legalacsonyabb áron kínáló oligopolisták szolgálják ki a fogyasztókat – Realisztikusabb, de egyensúlyi viselkedése ellentmond a gyakorlatnak – Nem fordulhat elő: olyan helyzet, amikor az árak nem egyenlőek, és a kisebbik ár magasabb, mint a határköltség Nem fordulhat elő olyan helyzet sem, amikor az árak nem egyenlőek és a kisebbik ár kisebb v. egyenlő a határköltséggel Valamint nem lehet, hogy az árak egyenlőek, és a határköltség alatt v. felett helyezkednek e

19 DUOPÓLIUM modellek Bertrand–Edgeworth-oligopóliumok (1) – a döntési változók tekintetében mind a Cournot-, mind a Bertrand-modell egyfajta kiterjesztésének tekinthető. – Edgeworth szerint Bertrand azon feltevése, hogy a legalacsonyabb áron kínáló vállalat a kereslet teljes mértékű kielégítésére kötelezett, irrealisztikus  Bertrand modelljét kapacitáskorlátokkal bővítette – A Bertrand– Edgeworth-modell alkalmazása során a tiszta Nash-egyensúly esetleges nem létezésére és a kevert Nash-egyensúly kiszámításának nehézségére kell felkészülnünk.

20 DUOPÓLIUM modellek Nash egyensúly – John Forbes Nash matematikus elmélete (játékelmélet) – az összes játékos összes stratégiájának olyan együttese, amelyben egyik játékosnak sem származik előnye abból, ha stratégiáján változtat, amíg a többi játékos azonos módon játszik tovább. – Nash 1949-ben felállított elmélete világszerte elterjedt, vállalatok és kormányok egész sora használja a gazdasági terveik összeállítása során.

21 Oligopolisztikus piac Tekintettel az összefonódások lehetséges következményeire egy oligopolisztikus felépítésű piacon, még inkább szükséges fenntartani a hatékony versenyt egy ilyen piacon. Adott körülmények között, az összefonódások a verseny jelentős korlátozásához vezethetnek

22 VERSENYTÖRVÉNY

23 Versenytörvény foglalkozik… az általános üzleti tisztességtelenséggel fogyasztóvédelemmel versenykorlátozással kapcsolatos kérdésekkel jogi szabályok érvényesítésével

24 Versenytörvény hatálya... természetes, jogi személyek magatartása külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének magatartása vállalkozás külföldön tanúsított piaci magatartása (ha hatása Magyarországon érvényesülhet)

25 Tisztes s égtelen verseny tilalma Hírnévrontás üzleti titok megsértése bojkott-felhívás szolgai utánzás versenytárgyalás, pályázás tisztaságának megsértése

26 Fogyasztóvédelem Üzleti döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma: – Fogyasztó megtévesztés – Fogyasztó választási szabadságát indokolatlanul korlátozó üzleti módszerek A fogyasztók megtévesztése a tájékoztatással valósul meg: – Reklám – Telefonos megkeresés – Nyereményjátékra felhívás – Szerződéses ajánlat megküldése, ha termékről nem áll rendelkezésre elegendő információ

27 Fogyasztóvédelem Fogyasztókat megtévesztő magatartási formák: – áru árára, lényeges tulajdonságára (összetétel, használat, egészségre való hatás) vonatkozóan nyújt téves információt – passzív módon: elhallgatja, hogy az áru vagy szolgáltatás nem felel meg a jogszabályi előírásoknak – előnyös vásárlás hamis látszatának keltése (úgy tüntetik fel az árleszállítást, mintha korábban ténylegesen magasabb áron árulták volna a terméket) A fogyasztói döntést befolyásoló körülményekről valós és pontos információkkal kell szolgálni – forgalmazási, fizetési feltételek – részesül-e engedményben – vásárlását jutalmazzák-e ajándékkal – vásárláshoz kötődő nyereményjáték

28 A GAZDASÁGI VERSENYT KORLÁTOZÓ MEGÁLLAPODÁS TILALMA A versenyt korlátozó megállapodások tilosak és semmisek. Kivételek: – csekély jelentőségű megállapodások: ahol a résztvevők együttes piaci részesedése nem nagyobb 10%-nál – azonos irányítás alatt álló vállalkozások közötti megállapodások (nem minősül versenykorlátozónak) – Egy megállapodás a versenytörvény alapján akkor mentesülhet a tilalom alól, ha pozitív hatással van a gazdaságra, az így létrejött előnyök nagy része a fogyasztókhoz jut, és a megállapodás nem korlátozza erősebben a versenyt. A vállalkozásoknak maguknak kell megítélniük, hogy mentesülnek-e a tilalom alól, és egy esetleges verseny-felügyeleti eljárásban bizonyítaniuk kell.

29 A GAZDASÁGI VERSENYT KORLÁTOZÓ MEGÁLLAPODÁS TILALMA Kartellek – titkosan megvalósított versenykorlátozások – a vételi vagy az eladási árak versenytársak közötti meghatározására vagy a piac versenytársak által történő felosztására vonatkoznak – kivételt nem képeznek, így a törvény alól nem mentesülhetnek – a Büntető Törvénykönyv is tiltja, elkövetését bűncselekménynek minősíti

30 A GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS TILALMA Visszaélési elv érvényesül: gazdasági erőfölénnyel rendelkezni nem tilos, azonban az erőfölénnyel visszaélni nem szabad Gazdasági erőfölényes vállalkozás: – tevékenységét a piac többi résztvevőjétől nagymértékben függetlenül folytathatja  jelentős piaci erővel rendelkezik, ami hosszú távon fenntartható – piaci magatartásának meghatározásakor nem kell érdemben tekintettel lennie versenytársainak, szállítóinak, vevőinek piaci magatartására  képes árat emelni, versenytársait kiszorítani és képes az összpiaci kibocsátás szintjét befolyásolni

31 A GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS TILALMA Az erőfölény nem azt jelenti, hogy egyáltalán nincs lehetőség versenyre, de jelzi az erőfölényes vállalkozás vezető szerepét A legveszélyesebb piaci stratégiák hátterében olyan stratégiák állnak, melyek célja: – meggyengült piaci verseny tovább korlátozása – versenytársak kiszorítása – terjeszkedésük akadályozása

32 A GAZDASÁGI ERŐFÖLÉNNYEL VALÓ VISSZAÉLÉS TILALMA Kiszorítás formái: – szerződéskötéstől való elzárkózás – Árukapcsolás – kizárólagos szerződésre kötelezés – árképzési stratégiák, melyek hatására a versenytársak a piacról kiszorulnak, vagy terjeszkedési lehetőségük lecsökken Kizsákmányoló stratégiák céljai: – magasabb profit elérése – hátrányos szerződési feltételek elfogadására kötelezés

33 A VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEFONÓDÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE (FÚZIÓKONTROLL) kötelező előzetes ellenőrzési rendszeren alapul meghatározott küszöbszámokat meghaladó forgalmú vállalkozások esetén az összefonódáshoz a GVH engedélyére van szükség Cél: minden gazdasági szempontból lényeges vállalategyesülés és felvásárlás ellenőrzés alá vonása  ha nem hoz létre vagy erősít olyan erőfölényes helyzetet, ami akadályozza a hatékony versenyt, akkor a GVH nem tilthatja azt.

34 A VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEFONÓDÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE (FÚZIÓKONTROLL) Összefonódás típusai – horizontális: versenytársak közötti  közvetlenül a piaci szerkezet megváltozását okozza – vertikális: eladó-vevő közötti  a kapcsolódó piacokra hatnak negatívan

35 A VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEFONÓDÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE (FÚZIÓKONTROLL) Egyes tranzakciók nem sorolhatók be egyértelműen – horizontális és vertikális jellemzőkkel is bírnak – nincs olyan piac, amelyen mindkét vállalkozás jelen van portfólió hatás: egymást kiegészítő áruk gyártói kerülnek egy vállalkozáscsoporthoz konglomerátum hatás: az egyik áru piacán erős piaci pozícióval rendelkező vállalkozás helyzet az összefonódás hatására olyan mértékben megerősödik, hogy a másik áru piacán is képes lehet versenykorlátozó stratégiák alkalmazására (pl.: árukapcsolás)

36 ÁGAZATI VIZSGÁLAT A versenytörvény felhatalmazza a GVH elnökét ágazati vizsgálat elrendelésére, ha az adott ágazatban a piaci folyamatok a verseny torzulására utalnak. A vizsgálat során a piaci szereplőktől összegyűjtött információk eredményéről jelentés készül, amely a GVH további tevékenységinek (versenyfelügyelet, versenypártolási tevékenységet) is alapjául szolgálhat.

37 Néhány példa… A GHV az AVON Cosmetics Hungary Kft. több terméke esetében vizsgálta meg, hogy december 24 és szeptember 28. között egyes reklámokban (katalógusokban) tett állítások megfelelnek–e a valóságnak, s azt a vállalkozás tudja-e bizonyítani. Pl.: Szempillaspirál, Bőröregedést késleltető éjszakai krém

38 A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Praktiker Építési- és Barkácspiacok Magyarország Kft. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt indított eljárást. (Elektromos kerékpár)

39 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "Versenyszabályozás. MONOPÓLIUMOK Monopóliumok története Múlt századra visszanyúl (Kelet-Indiai Társaság) 19. század: Tömegtermelés  Tőkehiány  összefogás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések