Olaszország fejlesztési stratégiája

Az előadások a következő témára: "Olaszország fejlesztési stratégiája"— Előadás másolata:

1 Olaszország fejlesztési stratégiája

2 A duális regionális fejlődés ellentmondásai
1. Duális fejlődés gyökerei: Előzmények XIX.század Modern tőkés fejlődés előfeltételei: Geopolitikai helyzet Itáliai liberalizmus Savoyai-uralkodóház modernizációs törekvései Cavour gazdaságfejlesztési programja: Műszaki infrastruktúra kiépítése Külkereskedelmi forgalom megduplázódása Modernizált mezőgazdaság Nemzetközi piacokra is termelő ipartelepítések

3 Délen feudális nagybirtokrendszer
Olasz egység (1861)politikai egység, regionális egyenlőtlenségek! Az olasz ipari nekirugaszkodás időszaka Gazdasági növekedés alacsonyabb szintje (Gerschenkron): Erőtlen iparpolitika Támogatási és vámrendszer korlátozó hatása Vasúti építkezések Előnytelen általános politikai helyzet Ideológiai alap hiánya

4 Az olasz iparosítás hatásai
DÉL Kezdetleges művelési viszonyok Extenzív gabonatermelés ÉSZAK Modern nagyipari fejlődés Gép- és vegyipari bázisok létrejötte (Torino-Milánó-Genova) urbanizálódás ütemében nem voltak nagy különbségek I.vh: nagy munkanélküliség, a legnagyobb északi vállalatok csődje 1925: Fasiszta kormány: gabonaütközet II.vh Marshall-segély

5

6 2. Az olasz gazdasági csoda két évtizede:
50-es évek pozitív hatásai: Földrajzilag mozgékony munkanélküliek Állam gazdaságfejlesztő tevékenysége Gyenge szakszervezeti hatás Gáz- és olajtermelés növekedése Fejlett külföldi technológia Hátráltató tényezők: Fejletlen tőkepiac Pénzügyi fegyelem gyöngeségei Köz- és szakoktatás fejletlensége Politikai rendszer instabilitása Infrastruktúra fejletlensége

7 3. Sikerek és kudarcok a meridionalista politikában:
Dél elmaradottságát kiváltó tényezők: Gyarmati függőség Helyi uralkodó osztály a modernizáció ellen Kedvezőtlen természetföldrajzi adottságok Sajátos gazdálkodási formák sajátos településstruktúrával (latifundiumok) 1950. Agrárreform hatása: Aránytalan földosztás a fejletlen területeken Talajjavítási és öntözési beruházások hiánya Labdarúgó stadionok és templomok építése

8 1957. Déli Iparfejlesztési Törvény:
Direkt támogatások, vámkedvezmény Alacsony kamatlábú hitelek Ipari befektetések 60%-át délen kellett megvalósítani Növekedési pólus stratégia (kis- és középszektor támogatása) Munkaerő-, vagy nyersanyagigényes, környezetszennyező tevékenységek telepítése  Déli ipartelepítés: I. szakasz: energetikai, petrolkémiai és acélipari beruházások II. szakasz: északi húzóágazatok megjelenése (Fiat)

9 Mezzogiorno-program eredményei:
az ipari struktúra megjelent, agrárfoglalkoztatottak aránya csökkent, átlagos vállalatméretek növekedtek

10 Mezzogiorno fejlesztési program
- európai regionális politika legnagyobb vállalkozása - kedvező változások elindítása a déli régiókban: a két országrész kohéziója erősödött - olasz interregionális egyenlőtlenségek fennmaradása+ újak megjelenése - agrárszektor modernizációja+ korszerű iparágak megjelenése - Dél kereskedelmi mérlegének kedvezőtlen befolyásolása - Társadalmi feszültség rurális vidék- nagyvárosi övezet

11 1975. Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatása
Maffia és a vezető rétegek összefonódása Kedvező változások okai: Állami ár- és bérpolitika Szociális juttatások Kibővülő közigazgatási bürokrácia Hitel- és részletfizetési rendszer Déli kivándorlások átutalásaiból származó vásárlóerő növekedés Idegenforgalom

12 Harmadik Olaszország születése
Gyengülés: GDP és ipari növekedés a felére csökkent Politikai-társadalmi válság, sztrájkhullámok Hagyományos ágazatok szerepe visszaesett Csökken a foglalkoztatás, fordista-taylorista módszert felváltotta a rugalmas termelésszervezés Ezek mellett az elavult ipari tevékenységek helyébe innovatív ágazatok, modern szolgáltatások léptek Fellendülés: Feldolgozóipar fejlődése új üzemi formákra és iparosítatlan területekre összpontosult

13 A fejlődés sajátosságai:
Az ipar regionális átrendeződése Kis- és középüzemi szektor a növekedés motorja Jelentősen megnőtt a vállalkozások száma (’91: 3millió) Csökkent az átlagos vállallat méret (’71:7,9fő’91:3,0fő) Duális gazdaságot felváltja a három- vagy négypolusú regionális tagozódás, makrorégiók „A Harmadik Olaszország” kialakulása Exportorientált fejlesztések Nagy jelentőséggel bír a területi fejlődésben: Tercier szektor Ipar innovatív ágazatai Regionális közigazgatás formai és tartalmi változásai

14

15 Regionalizmus és decentralizáció
Kialakulása körül vita alakult ki: (jobboldali hatalom) Egységhez szilárd központi hatalom kell Garantálni kell a területek autonómiáját Az ellenzéki kommunista párt akarta a támogatást megszerezni a régiók felállításának szorgalmazásával. Fontos tanulság: a hatalom tényleges decentralizálása a többség és ellenzék közötti viszonytól függ 1970: 15 régiót ruháztak fel „rendes” státusszal Korábban már volt 5 különleges státuszú régió

16 A régiókat heterogenitás jellemzi:
Különbség városok, a lakosság számában, területi méreteiben, politikai-társadalmi-gazdasági céljaikban Törvénykezési hatalommal bírnak (alkotmány szabályozza) Uniformitás: választási tv.-ben, legfőbb szervekben Tartományi bürokrácia felépítése: Központi bürokrácia jeleit mutató kivülről bekerült vezetők „Reformerek” innovatív elképzelésekkel ill. akik a magas poziciókba politikusok révén jutottak Alsóbb szintű önkormányzat révén érvényesíti politikai akaratát

17 1938: Regionális Elnökök Konferenciája
(a központi kormányzattal azonos szintű politikai-igazgatási szerv) Régiók jellemzője (ma) Olasz kormányzati rendszer lényeges eleme Intézményesítésük visszafordíthatatlanná vált Állampolgárok, és a kormányzat is legitimnek tartja További fejlesztési elképzeléseket is megfogalmaztak alábbiakkal kapcsolatban: Interregionális koordináció gyenge délen Központi költségvetéstől való függetlenedés

18 Decentralizációt elősegítheti:
Régiók jogkörszélesítésének, függetlenedés elnyerésésnek módszerei: Mérsékeltebb irányzat: központi hatalom visszaszorítása, felesleges párhuzamosság kiszűrése Radikális autonomisták: alkotmányos változásokban látják a megoldást,föderalizált államtípus Ezekből is érzékelhető, hogy az olasz regionaizmus fejlődési pályán van Decentralizációt elősegítheti: Közös európai piac kihívásai Európia integráció

19 Köszönjük a figyelmet!