Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1214 06 2 17. Tétel Települési kv alapjai. 17/1. Település fogalma Az ember társadalmi létformája, a természeti feltételek és adottságok, a társadalmi-gazdasági.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1214 06 2 17. Tétel Települési kv alapjai. 17/1. Település fogalma Az ember társadalmi létformája, a természeti feltételek és adottságok, a társadalmi-gazdasági."— Előadás másolata:

1 Tétel Települési kv alapjai

2 17/1. Település fogalma Az ember társadalmi létformája, a természeti feltételek és adottságok, a társadalmi-gazdasági jelenségek és folyamatok, műszaki-építészeti elemek együttesének és egymásra többszörösen ható tényezőinek térbeli koncentrációja. Olyan együttes, amelyben meghatározott embercsoport számára lakó-, és munkahelyek, valamint ezekkel összefüggésben álló egyéb épületek, létesítmények és intézmények összefüggő területen helyezkednek el.

3 17/2. Települések típusai Falu Város Egyszerűbb szerkezetű, csoportos település. Kisebb lélekszámú. Általában a lakosság alapellátása biztosított. Sok helyen mg-i termelésre rendezkedtek be. Nagyobb lélekszámú település. Ipari, közlekedési, kereskedelmi, közgazdasági, oktatási, kulturális és szociális funkciók a meghatározóak. Hatásterülete túlnyúlik a település határán. Környezetére hatást gyakorol. Zárt utcahálózat, többszintes épületek, közművesítés, népességszám, városi jogok.

4 17/2. Települések típusai Tanya (altípus): Külterületi lakott hely. (különleges településtípus Mo-n.) Község (altípus): Jogszabállyal létrehozott településforma.

5 17/2. Települések típusai Településtudományi kategóriák: Településszórványok (tanyák); Tanyaközpontok, szövetkezeti és egyéb központok; Községek, falvak; Városok (kis – közép – nagy – világvárosok) Államigazgatási kategóriák: Főváros; Megyei jogú város; Város, község.

6 17/3. Urbanizáció folyamata, jellemzői Urbanizáció: olyan folyamat, amikor kisebb településből nagyobb településbe tömörülnek az emberek. Két időrendi elemből áll: 1.) Városodás: egy település lakosszámának viszonylag rövid idő alatti növekedése. (MENNYISÉGI NÖVEKEDÉS!) Az emberek kis településből a nagy településbe vándorolnak.

7 17/3. Urbanizáció folyamata, jellemzői 2.) Városiasodás: a településfejlesztés két eleme oly annyira összeolvadt, hogy a köztük lévő határ már nem felismerhető. Laza beépítés → tömörebbé válik → nő a laksűrűség Földszintes épületek → többszintes,magas házas beépítés Városi lakosság magasabb színvonalú ellátása: kultúra, egészségügy, üdülés, szórakozás. ↓ Társadalmi átalakulások

8 17/4. Infrastruktúra fogalma, jellemzői Infrastruktúra: olyan gazdasági feltételek gyűjtőneve, amelyek, nem vesznek részt közvetlenül a termelési folyamatokban, de közvetve befolyásolják a termelés fejleszthetőségét. Közösségi jellegű (kommunális) szolgáltatást nyújtó létesítmények; És a működésükért felelős szervezetek. Települési infrastruktúra: a település határain belül vagy annak vonzáskörzetében lakó, tartózkodó népességet szolgáló intézmények létesítmények összessége.

9 17/4. Infrastruktúra fogalma, jellemzői Termelőjellegű ágazat Fogyasztási jellegű ágazat Anyagi szolgáltatás Energiaszolgáltatás Szállítás, közlekedés Távközlés Nem anyagi szolgáltatás Szakoktatás Kutatás Nemzetközi tapasztalatcsere Anyagi szolgáltatás Városi és háztartási vízellátás Egészségvédelem Levegőtisztaság-védelem Nem anyagi szolgáltatás Közművelődési hálózat Tömegkommunikáció Balesetvédelem Közbiztonság Infrastruktúra 2 jellemző ágazta.

10 Hosszú élettartam: Lakás- és egyéb épületek: év; Víz - és csatornahálózat: év; Hosszabb létesítési időtartam, mint az ipari berendezéseké. Többnyire oszthatatlanok (10-ből 1 emelet ellátása még nem elégséges) Nagy összegű beruházások: Nincs szolgáltatók közötti verseny. Úgy „adják össze” a beruházási költségeket. Nincs mód alternatív hálózatok kiépítésére. Lassan térülnek meg ezek a beruházások, de a népességre pozitív hatásuk miatt fontosak. 17/4. Infrastruktúra fogalma, jellemzői

11 17/5. Infrastruktúra szektorai (8) Lakásállomány Közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények, létesítmények, Javító-szolgáltató szervezetek, kisipari műhelyek. Közüzemi szolgáltatások létesítményei, hálózatai. Települési környezet védelmét ellátó létesítmények, berendezések. Településen belüli szállítás-közlekedés hálózatai. Üdülés-pihenés intézményei, létesítményei. Település-fenntartás, üzemeltetés építményei, létesítményei.

12 17/6. Településeket ellátó közművek I.) Energiaellátás A.) Villamos energia ellátás Erőművek (energiaforrás+generátorok) - villamos energia– szállítás (vezetékek+átalakítók) Nem tárolható a villamos energia.

13 Előnyei Hátrányai Szállítás- kezelés egyszerű; Környezetet kevésbé szennyezik; Mechanikai hulladékuk (hamu, salak, por) nincs; Robbanásveszély; Gyúlékony; Mérgező; 17/6. Településeket ellátó közművek B.) Vezetékes gázellátás Vezetékes gázellátás rendszere: - gáz-előállítás, beszerzés, - gázszállítás; - gázelosztás; - irányítástechnika és energiaellátás.

14 17/6. Településeket ellátó közművek II.) Települési vízi közmű hálózat A.) Vízellátás Az egészséges ivóvíz állampolgári jog. Víztermelés – víztisztítás – vízszállítás - vízelosztás – víztárolás Vízszállítás: a termelő helytől a fogyasztóig csővezeték rendszeren meghatározott nyomással, minőségben, mennyiségben eljusson a víz. Csőhálózat: nem szennyeződhet a víz. (Fő-gerinc és elosztóvezetékek)

15 Ivóvízhálózatok típusai: Ágas rendszerű hálózat: a fogyasztók nagy távolságra, szétszórtan helyezkednek el. A gerincvezetékről elágazó elosztóvezetékek vakon (tűzcsapban) végződnek. Ha csőtörés van, nagyobb területek maradnak víz nélkül. Összekapcsolt rendszerű hálózat: nem végződnek vakon, hanem össze vannak kötve egymással. 17/6. Településeket ellátó közművek

16 Körvezetékes rendszerű hálózat: a fővezetékeiről leágazó gerincvezetékek hurokszerűen futnak körbe. A körön kívül ágas vagy összekapcsolt a rendszer. 17/6. Településeket ellátó közművek

17 Víztárolás: a fogyasztás é s a nyomásingadozás egyenlítik ki. Üzemzavar esetén meghatározott tartalék elhelyezése a tároló- medencékben. Víztárolók Mélytárolók: terepszint felett vagy építményben. Betonmedence vagy fémtartály. Magastárolók: vasbeton víztornyok. Kisebb vízmennyiség tárolására.

18 Ivóvíztározó (Kazasztán :-)

19 Ivóvíztározó

20 Hidroglóbusz

21 Kuvait

22 B.) Csatornázás: csapadékvíz- és szennyvízelvezetést látja el. Típusai: A.) egyesített rendszerű csatornahálózat: szennyvíz + csapadékvíz egy csatornán vezetik el. Alkalmazás: - ha előnyös a szennyvizet és csapadékvizet együttesen tisztítani; - ha csak így fér el a közterület közműszelvényében; - sík területen, ahol nincs elég lejtés és a csatorna gyakran eldugulna; - ha egyszerűbb, olcsóbb így. 17/6. Településeket ellátó közművek

23 B.)Elválasztó rendszerű csatornahálózat: szennyvizet és a csapadékvizet egymástól függetlenül, két csatornában vezetik el. Alkalmazás: Ha kicsi a befogadó kapacitása a tisztítóműnek, Ha a csapadékvíz könnyebben, olcsóbban elvezethető a befogadóba; Ha a befogadó a csapadék elvezetéséhez több helyen is elérhető.

24 17/6. Településeket ellátó közművek Csapadékvizek: út szélén, rácsos víznyelők fogadják be; Magas a hordaléktartalmuk Házi szennyvizek: Sok szerves anyagot tartalmaznak; Gyorsan bomló alkotók Fertőzöttnek tekinthetők Ipari szennyvizek: Mennyiségileg és minőségileg különbözőek lehetnek;

25 17/6. Településeket ellátó közművek Közműolló: a vezetékes ivóvízhálózat és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettségének egymáshoz való aránya.

26 Közműolló Hazánkban a közműolló nyitott, vagyis a lakások jóval nagyobb hányada részesül közműves vízellátásban, mint közműves szennyvízelvezetésb en.


Letölteni ppt "1214 06 2 17. Tétel Települési kv alapjai. 17/1. Település fogalma Az ember társadalmi létformája, a természeti feltételek és adottságok, a társadalmi-gazdasági."

Hasonló előadás


Google Hirdetések