Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Évközi adóváltozások Előadó: dr. Teszéri-Rácz Ildikó adójogi szakjogász adójogi szakjogász 2010. október 8.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Évközi adóváltozások Előadó: dr. Teszéri-Rácz Ildikó adójogi szakjogász adójogi szakjogász 2010. október 8."— Előadás másolata:

1 Évközi adóváltozások Előadó: dr. Teszéri-Rácz Ildikó adójogi szakjogász adójogi szakjogász október 8.

2 2 Csökken a társasági adó  A társasági adó: –az 500 millió Ft adóalapig 10% –az 500 millió Ft-ot meghaladó adóalap után 19%

3 3 A társasági adó megállapítása 2010-ben  A naptári év szerint adózóknál az adóalapot két részre kell osztani a naptári napok arányában: –„I. félévi időszak”: január 1-től június 30-ig terjedő időszak  alapesetben 181 nap –„II. félévi időszak”: július 1-től december 31-ig terjedő időszak  alapesetben 184 nap

4 4 A társasági adó megállapítása 2010-ben  Az I. félévi adóalapnak –az 50 millió Ft-ig terjedő része után 10% –az 50 millió Ft-ot meghaladó része után 19% az adó mértéke, feltéve, hogy az adózó megfelel a feltételeknek. –Ha az adózó él a 10%-os adómértékkel, akkor a felhasználásra vonatkozó feltételeket is teljesítenie kell.  Ha az adózó nem alkalmazza a 10%-os adómértéket, akkor az I. félévi adóalap után 19% a társasági adó mértéke.

5 5 A 10%-os adó alkalmazásának feltételei  Az I. félévi adó terhére adókedvezmény nem érvényesíthető.  Az átlagos állományi létszámnak el kell érnie az I. félévre legalább a 0,5 főt vagy egész évre legalább az 1 főt.  A jövedelem (nyereség) minimum követelményt az előző adóévben és az I. félévben kell teljesíteni (kivéve, ha mentesül az adózó). –Ez 2010-ben azt jelenti, hogy az I. félévi adóalapnak vagy az I. félévi adózás előtti eredménynek el kell érnie az I. félévi jövedelem (nyereség) minimum összegét.  A rendezett munkaügyi kapcsolat követelményének az előző adóévben és az I. félévben kell megfelelni.  A minimumjárulékot az I. félévre kell megállapítani. –Ez 2010-ben azt jelenti, hogy az I. félévi létszám és a minimálbér kétszeresének (van kivétel!) alapulvételével az I. félévre kell kiszámítani és bevallani nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot.

6 6 A társasági adó megállapítása 2010-ben  A II. félévi adóalapnak –a 250 millió Ft-ig terjedő része után 10% –a 250 millió Ft-ot meghaladó része után 19% az adó mértéke.

7 7 A társasági adócsökkentés a naptári évtől eltérő adóéves adózóknál  A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók a társasági adókötelezettségüket az adóévük első napján hatályos előírások szerint teljesítik.  Az új szabályok abban az esetben alkalmazhatóak, ha az adóév első napja augusztus 15. napját követő időpontra esik.

8 8 Egyéb évközi módosítás a társasági adózásban  A Tao tv. 3. sz. melléklet A/13. pontjának hatályos szövege január 1-jétől: Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás az ingyenes juttatás (vagyis az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó), –ha a juttatás olyan államban illetőséggel rendelkező külföldi személy részére történik, amely állam és a Magyar Köztársaság között nincs hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és vagyonadók területén vagy –a juttatás ellenőrzött külföldi társaság részére történik vagy –az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol.

9 9 Egyéb évközi módosítás a társasági adózásban  A Tao tv. 3. sz. melléklet A/13. pontjának hatályos szövege május 15-étől: Nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség, ráfordítás az ingyenes juttatás (vagyis az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó),  ha a juttatás külföldi személy vagy  az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik vagy  az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámolója elkészítését követően azzal igazol.

10 10 Egyéb évközi módosítás a társasági adózásban  A Tao tv. 3. sz. melléklet A/13. pontjának gyakorlati alkalmazásához tájékoztató jelent meg (AEÉ 2010/6. szám) „Ingyenes juttatások – nyilatkozat függvényében – korrekció nélkül” címmel.

11 11 Csökken a vállalkozói személyi jövedelemadó  A vállalkozói személyi jövedelemadó: –az 500 millió Ft adóalapig 10% –az 500 millió Ft-ot meghaladó adóalap után 19%

12 12 A vállalkozói szja megállapítása 2010-ben  A vállalkozói adóalapot két részre kell osztani a naptári napok arányában: –„I. félévi időszak”: január 1-től június 30-ig terjedő időszak  alapesetben 181 nap –„II. félévi időszak”: július 1-től december 31-ig terjedő időszak  alapesetben 184 nap

13 13 A vállalkozói szja megállapítása 2010-ben  Az I. félévi adóalapnak –az 50 millió Ft-ig terjedő része után 10% –az 50 millió Ft-ot meghaladó része után 19% az adó mértéke, feltéve, hogy az adózó megfelel a feltételeknek (adókedvezmény, létszám, jövedelem (nyereség) minimum, rendezett munkaügyi kapcsolat, minimumjárulék). –Ha az adózó él a 10%-os adómértékkel, akkor a felhasználásra vonatkozó feltételeket is teljesítenie kell.  Ha az adózó nem alkalmazza a 10%-os adómértéket, akkor az I. félévi adóalap után 19% a vállalkozói személyi jövedelemadó mértéke.

14 14 A vállalkozói szja megállapítása 2010-ben  A II. félévi adóalapnak –a 250 millió Ft-ig terjedő része után 10% –a 250 millió Ft-ot meghaladó része után 19% az adó mértéke.

15 15 Adóelőleg  A III-IV. negyedévi adóelőleg megállapítása: –meg kell állapítani az év elejétől a halmozott adóelőleg alapot –a halmozott adóelőleg alapot két részre kell osztani a naptári napok arányában –A jún. 30-ig terjedő időszakra eső arányos összegből:  50 millió Ft-ig 10% az adóelőleg, feltéve, hogy a jogosultság feltételei erre az időszakra fennállnak,  19% az adóelőleg a jogosultsági feltételek hiányában. –A júl. 1-től terjedő időszakra eső arányos összegből:  250 millió Ft-ig 10% az adóelőleg,  19% az adóelőleg a 250 millió Ft-ot meghaladó rész után.

16 16 98%-os különadó  Különadót kell fizetni, ha a magánszemély munkavégzésre irányuló jogviszonya alapján különadó alapnak minősülő bevételt szerez, feltéve, hogy a foglalkoztató: –költségvetési szerv, –állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más jogi személy.

17 17 A 98%-os különadó alapja  Különadó alap a jogviszony megszűnésével összefüggésben kifizetett (vagy bármely más formában juttatott) bevételből a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meghaladó rész, azzal, hogy –nem minősül a különadó alapjának a bevétel 2 millió Ft-ot meg nem haladó része; –különadó alapnak minősül a rendszeres járandóságok 60 napra számított összegét meg nem haladó részből a 2 millió Ft feletti összeg.

18 18 A 98%-os különadó alapja  Ha például a jogviszony megszűnésével összefüggésben kifizetett bevétel eFt, és a rendszeres járandóság 60 napra számított összege eFt, akkor a különadó alap: –3.500 – = eFt –3.500 – = eFt

19 19 A 98%-os különadó alapja A bevétel megállapításakor  nem kell figyelembe venni:  a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadság megváltása címén fizetett bevételt  a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalmat  a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó részére kifizetendő munkabért, illetményt  a szerződéses katonák leszerelési segélyét  figyelembe kell venni:  az ún. „versenytilalmi megállapodás” [Mt. 3. § (6) bek.] szerint kifizetett bevételt

20 20 A 98%-os különadó egyéb szabályai  A különadó alapját jogviszonyonként kell megállapítani.  A különadó alapja független attól, hogy a bevétel kifizetése egy vagy több adóévben történik.  A személyi jövedelemadózásban: –a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni; –elkülönítve be kell vallani; –az éves összes jövedelem számításánál be kell számítani.  A különadó alap nem minősül járulékalapnak.  A különadó alap után a kifizető 27%-os egészségügyi hozzájárulást fizet.

21 21 A 98%-os különadó megállapítása  A különadót a kifizetőnek kell megállapítania, levonnia, elkülönülten igazolnia, bevallania és megfizetnie.  Ha a különadót a kifizető nem vonta le, akkor a magánszemélyt terheli a megfizetési kötelezettség a kifizetést követő hó 12-ig.

22 22 A 98%-os különadó hatályba lépése  A különadóra vonatkozó szabályok október 1-jén lépnek hatályba, de a rendelkezéseket a január 1-jétől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni.

23 23 „Visszamenőleges hatály”  Ha különadó alapjául szolgáló bevétel a hatályba lépést megelőzően kifizetésre került, akkor a kifizető helyesbíti a személyi jövedelemadó-előleget és a járulékokat. –A korábban levont adóelőleg és járulék a magánszemélytől levont különadó-előlegnek minősül. –A kifizetőt terhelő TB járulék egészségügyi hozzájárulásnak minősül.

24 24 „Visszamenőleges hatály”  A különadó alapot, a különadó-előleget és egészségügyi hozzájárulást az október havi 08-as bevallásban kell bevallani.  A magánszemély részére november 12-ig helyesbített igazolást kell kiállítani.  A magánszemélynek a különadó pótlólagos összegét október 31-ig kell megfizetnie.

25 25 Ingatlan bérbeadás  Ingatlan bérbeadás esetén a magánszemélynek nem kell bejelentkeznie és adószámot kérnie, ha kizárólag ingatlan- bérbeadási tevékenységet folytat, és ezen tevékenységére nem választ adókötelezettséget.  Nem alkalmazhatja: egyéni vállalkozó, illetve aki uniós adóalannyal kereskedelmi kapcsolatot létesít.  Ha a magánszemély az ingatlan bérbeadási tevékenységre az önálló tevékenységre vonatkozó adózási szabályokat alkalmazza, akkor az egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint értékcsökkenési leírást számolhat el.

26 26 Egyéb változások a személyi jövedelemadózásban  Ismét „adómentes” a pedagógusnak szakkönyv vásárlásra jogszabály alapján adott összeg.  Adómentes, ha a munkáltató katasztrófa esetén a károsult munkavállalónak nyújt segélyt, támogatást.  Mindkét szabály a adóévre visszamenőlegesen alkalmazható.

27 27 Háztartási munka  Háztartási munka: a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: –lakás takarítása, –főzés, mosás, vasalás, –gyermekek felügyelete, házi tanítása, –otthoni gondozás és ápolás, –házvezetés, –kertgondozás.

28 28 Háztartási munka  Nem háztartási munka: –ha az azt elvégző személy ilyen tevékenységet folytató egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, illetve ilyen tevékenységet folytató társas vállalkozás tagja, munkavállalója, feltéve, hogy a tevékenységet e minőségével összefüggésben végzi, –ha a háztartási alkalmazott által nyújtott szolgáltatás ellenértékeként a természetes személy foglalkoztató - akár közvetve - mástól juttatásban részesül, –ha az a természetes személy foglalkoztató, vagy a háztartásában vele együtt élő személyek, illetve közeli hozzátartozóik üzletszerű tevékenységével összefüggő célt szolgál.

29 29 A háztartási munka bejelentése  A foglalkoztató természetes személy köteles a háztartási alkalmazottat az állami adóhatóságnál bejelenteni havonta a munkavégzés megkezdése előtt.  A bejelentés - választás szerint – teljesíthető: –az ügyfélkapun keresztül elektronikus úton –telefonos ügyfélszolgálaton keresztül –2010. december 1-jétől rövid szöveges üzenet (SMS) útján  A bejelentés a teljesítés napját magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Ugyanazon foglalkoztatott következő hónapban történő ismételt foglalkoztatása esetén a bejelentést újra teljesíteni kell.  A bejelentés 24 órán belül visszavonható és módosítható, ha téves adatközlés történt, illetve a munkavégzés meghiúsult.

30 30 A háztartási munka regisztrációs díja  A foglalkoztató az adóhatósági nyilvántartásba vétel, a regisztráció céljából háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint összegű regisztrációs díjat köteles fizetni.  A befizetés határideje: a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napja.  A befizetés teljesíthető: –készpénzbefizetéssel, –az adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, –átutalással.

31 31 Háztartási munka díjazása  A háztartási munka ellenértékeként a háztartási alkalmazott részére juttatott járandóság adórendszeren kívüli keresetnek minősül, melynek összegéről a háztartási alkalmazott igazolást kérhet a foglalkoztatótól.  Az adórendszeren kívüli kereset mentes az adó- és járulékkötelezettség alól, ha a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat a foglalkoztatást megelőzően bejelentette.

32 32 Az adórendszeren kívüli kereset adó- és járulékkötelezettsége  A háztartási alkalmazottnak kifizetett havi bevétel teljes összege után meg kell fizetni a személyi jövedelemadót és a járulékokat, ha a foglalkoztató elmulasztja: –a bejelentést; –a regisztrációs díjfizetést.  A bejelentési és regisztrációs díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a foglalkoztató 100 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.  Az adórendszeren kívüli keresettel összefüggésben bevallási kötelezettség sem a foglalkoztatót, sem a foglalkoztatottat nem terheli.

33 33 Ellátásra való jogosultság  A regisztrációs díj megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot nem keletkeztet.  A háztartási alkalmazott nem minősül biztosítottnak.

34 34 A háztartási munkára vonatkozó szabályok hatályba lépése  A bejelentési szabályokat augusztus 15-étől kell alkalmazni.  A regisztrációs díjfizetésre vonatkozó szabályokat szeptember 15-étől kell alkalmazni.

35 35 Külföldi pénznemben szerzett jövedelem forintra történő átváltásának szabályai Főszabály:  A forintra történő átszámításnál: –bevétel esetén a bevételszerzés időpontjában, –kiadás esetén a teljesítés időpontjában érvényes MNB devizaárfolyamot kell alkalmazni.

36 36 Külföldi pénznemben szerzett jövedelem forintra történő átváltásának szabályai  Ha a magánszemély rendelkezik a külföldi pénz eladását/vételét igazoló, a nevére szóló bizonylattal, akkor alkalmazhatja a bizonylat szerinti árfolyamot a bizonylat szerinti összeg erejéig. Figyelembe vehető: –bevétel esetén a bevételszerzés időpontját követő 15 napon belül kiállított bizonylat –kiadás esetén a teljesítés időpontját megelőző 15 napon belül kiállított bizonylat

37 37 Külföldi pénznemben szerzett jövedelem forintra történő átváltásának szabályai  Bevétel esetén a forintra történő átszámításhoz nyilatkozattal választható a szerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB devizaárfolyam. A magánszemély nyilatkozatot tehet: –a kifizető felé az adott bevételek tekintetében; –az adóbevallásban valamennyi bevétel tekintetében.  Hatályát veszti: aug. 16-tól.

38 38 Külföldi pénznemben szerzett jövedelem forintra történő átváltásának szabályai Új szabály aug. 16-tól:  Bevétel esetén a forintra történő átszámításhoz alkalmazandó/alkalmazható a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes MNB devizaárfolyam.  Köteles alkalmazni az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizető az adóelőleg megállapításához.  Választása szerint alkalmazhatja a magánszemély az adóelőleg, adó megállapításához.

39 39 Pénzügyi szervezetek különadója  A július 1-jén már lezárt üzleti évi beszámolóval rendelkező pénzügyi szervezetek különadó fizetésére kötelezettek.  Pénzügyi szervezet:  a hitelintézet  a biztosító  az egyéb pénzügyi szervezet: a pénzügyi vállalkozás, a befektetési vállalkozás, a tőzsde, az árutőzsdei szolgáltató, a kockázati tőkealap-kezelő, a befektetési alapkezelő

40 40 A különadó alapja  hitelintézeteknél a módosított mérlegfőösszeg  biztosítónál a korrigált díj  pénzügyi vállalkozásnál a kamateredmény, valamint a díj- és jutalékeredmény  befektetési vállalkozásnál, tőzsdénél, árutőzsdei szolgáltatónál, kockázati tőkealap-kezelőnél a korrigált nettó árbevétel  befektetési alapkezelőnél a kezelt alapok dec. 31-i nettó eszközértékének, valamint az általa kezelt vagyon dec. 31-i értékének együttes összege

41 41 A különadó mértéke  hitelintézet esetén 50 milliárd Ft-ig 0,15%, a feletti összegre 0,5%  biztosító esetén 6,2%  pénzügyi vállalkozás esetén 6,5%  befektetési vállalkozás, tőzsde, árutőzsdei szolgáltató, kockázati tőkealap-kezelő esetén 5,6%  befektetési alapkezelő esetén 0,028%

42 42 A különadó megállapítása, bevallása, megfizetése  A különadót szeptember 30. napjáig kell megállapítani és bevallani.  A különadót két részletben kell megfizetni: –2010. szeptember 30. napjáig –2010. december 10. napjáig

43 43 Évközi változás az Áfá-ban  Kiegészült az Áfa tv. a közcélú adomány, adományozás fogalmával, és a módosítás folytán nem minősül adóköteles ügyletnek a közcélú adomány.  Hatályba lépés napja: június 17.

44 44 SZJ helyett TESZOR  A 4/2010. (IV. 21.) KSH közlemény hatályon kívül helyezte a Szolgáltatások Jegyzékét.  A közlemény április 21-én lépett hatályba.

45 45 A helyi adóztatás joga visszakerült  Az Országgyűlés visszahelyezte a helyi iparűzési adóval kapcsolatos adóztatási feladatokat a helyi önkormányzatokhoz.  Hatályba lépés napja: június 29.

46 46 Újdonságok a helyi iparűzési adózásban  Az ideiglenes iparűzési tevékenységet az adóköteles tevékenység megkezdésekor kell az önkormányzati adóhatóságnál bejelenteni.  Az ideiglenes iparűzési tevékenység után fizetendő adóról a tevékenység befejezésének napját követő hónap 15. napjáig kell bevallást tenni, és az adót eddig a határidőig kell megfizetni.  Az adózónak a helyi iparűzési adóelőleg-kiegészítés összegéről az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a tárgyév utolsó hónapjának 20. napjáig kell bevallást tennie.

47 47 Helyi adók megszűnése  2011-től megszűnik: –a vállalkozókat terhelő kommunális adó –az üdülőépületek után fizetendő idegenforgalmi adó

48 48 Megszűnik a vagyonadó   Megszűnt: – –a légi járműveket terhelő adó – –a vízi járműveket terhelő adó – –a nagy teljesítményű személygépkocsikat terhelő adó   A vagyonadó rendelkezéseit a január 1. és augusztus 16. közötti időszakra vonatkozóan kell alkalmazni.

49 49 Megszűnik a vagyonadó   A évre bevallott adó második részletét nem kell(ett) megfizetni.   Ha az adózó az általa évre bevallott adó felénél többet fizetett meg, akkor a bevallott és a megfizetett adó különbözetét – az elévülési időn belül – legkorábban augusztus 17-től igényelheti vissza 17-es átvezetési kérelem benyújtásával.   Amennyiben az adózó a benyújtott bevallással egyidejűleg csak az esedékes részletet fizette meg, akkor további teendője nincs.

50 50 A cégautóadó és a nagy teljesítményű szgk. adója  A nagy teljesítményű személygépkocsik utáni adó megszűnése miatt módosul a cégautóadó szabályozásban a kettős adózás kizárása.  A korábbi szabályozásnak megfelelően újra „csak” a gépjárműadó vonható le a cégautóadóból.  A levonhatóság feltételei nem változnak.  A nagy teljesítményű személygépkocsik utáni II. negyedévi adó – változatlan feltételekkel – még levonható a II. negyedévi cégautóadóból.

51 51 A sporttal összefüggő törvényi módosítások  A évi LXXXIII. törvény a sporttal összefüggésben módosítja:  az Szja tv-t,  a Tao tv-t,  az Itv-t,  az Ekho tv-t.

52 52 Adómentes juttatások  Adómentes augusztus 18-ától: –az olimpiai járadék –a Gerevich Aladár-sportösztöndíj –a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek részére szociális rászorultságra figyelemmel nyújtott támogatás –a sportról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott eredményességi támogatás –az ingyenesen vagy kedvezményesen legfeljebb évi 50 ezer forint értékben juttatott sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet, ha a juttató kifizető vagy sportesemény-szervező tevékenységet folytató szervezet (De! Nem adómentes, ha a juttatás más személy megrendelésére történik.)

53 53 Adómentes juttatások  december 31-ig adómentes volt a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott, valamint a vetélkedő és a verseny díjaként kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg, továbbá összeghatártól függetlenül a versenyen vagy vetélkedőn nyert érem, trófea.  január 1-jétől adómentes maradt a társadalmi szervezettől, az egyháztól évente egy alkalommal kapott tárgyjutalom értékéből az 5000 forintot meg nem haladó összeg.  Tájékoztató jelent meg a versenyeken nyert érmék, trófeák adókötelezettségéről (AEÉ 2010/6.).  augusztus 18-ától összeghatártól függetlenül adómentes a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea. –Átmeneti rendelkezés alapján e szabályt a 2010-ben elnyert díjakra is lehet alkalmazni.

54 54 Társasági adókedvezmény  A társasági adózó (kivétel az állami, többségi állami tulajdonú adózó) – döntése szerint – adókedvezményt vehet igénybe látvány-csapatsport támogatása esetén. Látvány-csapatsport: a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong.  Az adókedvezmény a támogatás adóévében és az azt követő három évben vehető figyelembe.

55 55 A támogatás  Támogatható: –országos sportági szakszövetség –országos sportági szakszövetség tagjaként működő sportszervezet –látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány  A támogatás lehet: pénz, eszköz, szolgáltatás.  Sportszervezet támogatása esetén feltétel, hogy a sportszervezet a nemzeti bajnokság legmagasabb két osztályának egyikében részt vegyen, vagy felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás esetén a nemzeti bajnokság valamelyik osztályában részt vegyen.

56 56 A támogatás felhasználhatósága utánpótlás- nevelési feladatok ellátása tárgyi eszköz beruházás tárgyi eszköz felújítás személyi jellegű ráfordítás szakszövetségxxx sportszervezetxxx közhasznú alapítvány xxx

57 57 Társasági adókedvezmény  Az adókedvezmény érvényesítéséhez támogatási igazolás szükséges.  A támogatási igazolások összértéke nem haladhatja meg: –az utánpótlás-fejlesztésre fordított kiadások 100%-át, –a személyi jellegű ráfordítások 50%-át, –a beruházási, felújítási érték 80%-át.  Nem adható ki igazolás kapcsolat vállalkozásnak minősülő adózó részére.  Nem adhat ki igazolást, akinek –lejárt köztartozása van, vagy –a korábban kapott állami támogatással megfelelő módon nem számolt el, vagy –működését a bíróság felfüggesztette, valamint megszüntetésére eljárás van folyamatban.

58 58 Illetékmentesség  Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: –sporttelep tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a szerzéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja. –sporttelep létrehozására alkalmas beépítetlen földrészlet sportszervezet, sportszövetség általi megszerzése, ha az ingatlanon 4 éven belül sporttelepet hoznak létre.  A feltételek nem teljesítése szankciót von maga után.

59 59 Sporttelep  a sporttelep  a sportpálya  az uszoda  a stadion  a sportcsarnok  a jégpálya  a jégcsarnok  a tornaterem  a tornaszoba  a tornaudvar  a vízi sporttelep

60 60 A társasági adókedvezmény és az illetékmentesség hatályossága  A társasági adókedvezményre és az illetékmentességre vonatkozó szabályok az Európai Bizottság jóváhagyó határozata meghozatalának napját követő 15. napon lépnek hatályba.

61 61 Ekho  Kiterjesztik augusztus 18-ától az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) hatályát az alábbi foglalkozásokra:  FEOR 2618 Szakképzett edző, sportszervező, -irányító, feltéve, hogy rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel  FEOR 3716 Hivatásos sportoló, sportmunkatárs  FEOR számtól függetlenül a sportról szóló törvényben meghatározott sportszakember*, feltéve, hogy a magánszemély sportszervezettel vagy országos sportági szakszövetséggel, országos sportági sportszövetséggel fennálló jogviszonya keretében sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el, a szövetség szabályzatában meghatározott sportszakembernek minősül, és rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel, szakképzettséggel. * Sportszakember különösen a sportedző, sportoktató, mérkőzésvezető, versenybíró, sportorvos, gyúró.

62 62 Ekho  Az ekho alá eső bevételi értékhatár: – –évi 100 millió forint - a évben 50 millió forint -, ha a magánszemély az adóévben az országos sportági szakszövetség, országos sportági szövetség első osztályú versenyrendszerében induló sportszervezet hivatásos sportolója – –egyéb esetben a főszabály szerinti 25 millió forint.

63 63 Egyszerűsített foglalkoztatás  augusztus 1-jétől a évi LXXV. törvény alapján létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony –mezőgazdasági, ill. turisztikai idénymunkára, –alkalmi munkára.

64 64 Alkalmi munka   Az alkalmi munka határozott időre szóló munkaviszony, mely létesíthető – –összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és – –egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és – –egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig.

65 65 Alkalmi munka korlátozása   Az alkalmi munkára foglalkoztatott munkavállalók létszáma egy naptári napon nem haladhatja meg – –az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt, – –1 főtől 5 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt, – –6-tól 20 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 főt, – –20-nál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 százalékát.   A munkáltatónak az adott hónapot megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámot kell alapul vennie.   A napi létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja.   Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a 120 napot nem haladhatja meg.

66 66 Nem létesíthető jogviszony   Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony: – –olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már az Mt. szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn; – –a Ktv-ben és a Kjt-ben meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására; – –a bevándoroltnak vagy letelepedettnek nem minősülő harmadik országbeli állampolgárral a mezőgazdasági idénymunka kivételével.   A harmadik országbeli állampolgárok - a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével – munkavállalási engedéllyel végezhetnek mezőgazdasági idénymunkát.

67 67 Egyéb korlátozás   Nem létesíthet egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt az a munkáltató, aki a tárgyhónapban 300 ezer forint, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel.   Beszámítandó: az 500, illetve 1000 forint összegű közteher és/vagy társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja. tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg.

68 68 Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony  A munkaviszony a bejelentéssel jön létre.  A munkaviszonyt szerződés megkötésével kell létesíteni, és azt legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni, ha –a munkavállaló kéri, illetve –a munkáltató döntése szerint, ha elektronikus úton bevallásra nem kötelezett.

69 69 Munkabér   A kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit a törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell.

70 70 Közteher   A munkáltató által fizetendő közteher mértéke naponként és munkavállalónként – –mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint, – –turisztikai idénymunka esetén 500 forint, – –alkalmi munka esetén forint.  A közterhet a tárgyhónapot követő hó 12-éig kell megfizetni.  Nem kell közterhet fizetni, ha a munkavállaló Egyezmény alapján másik államban biztosított, és biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik.

71 71 Bejelentési kötelezettség   A munkáltató bejelentési kötelezettségét - választása szerint – teljesítheti:   elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül,   telefonos ügyfélszolgálaton keresztül,   december 1-jétől SMS útján.   A bejelentést a munkavégzés megkezdése előtt kell teljesíteni.  A bejelentés visszavonható és módosítható –a bejelentést követő 2 órán belül; –a módosítás bejelentés napján reggel 8 óráig, ha a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a munkaviszony egy napnál hosszabb.

72 72 Bevallási kötelezettség  Az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó bevallási kötelezettséget a 08-as bevallásban kell teljesíteni.  Ha az adózó nem kötelezett elektronikus bevallásra, akkor a bevallási kötelezettséget papíron a 1008E nyomtatványon kell teljesíteni.  Bevallási határidő: a tárgyhónapot követő hó 12. napja.

73 73 A munkabér bevallása   A magánszemélynek nem kell személyi jövedelemadó bevallást benyújtania, kivéve, ha – –külföldi személy vagy – –az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme az adóévben a 840 ezer forintot meghaladja vagy – –az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme mellett adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más, az adóbevallási kötelezettség alá eső jövedelme is volt.

74 74 A munkabér igazolása   A magánszemély számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme.

75 75 Ellátásra való jogosultság  A munkavállaló nem minősül biztosítottnak, de jogosultságot szerez: –nyugellátásra,  A nyugellátás számításának alapja napi 500 Ft közteher esetén 1370 Ft/nap, napi 1000 Ft közteher esetén 2740 Ft/nap. –baleseti egészségügyi szolgáltatásra, –álláskeresési ellátásra.

76 76 Költségelszámolási korlátozás   Egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés a jövedelem megállapításakor költségként nem vehető figyelembe, illetve az nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak.

77 77 Illetékmentesség  Illetékmentessé válik az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás.

78 78 Rokonsági csoportok változása Rokonsági csoport RégiÚj I. rokonsági csoport  gyermek (vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek)  házastárs  szülő (vér szerinti, örökbe fogadó, mostoha- és nevelőszülő)  háztartásban eltartott szülő nélküli unoka  házastárs  mostoha- és nevelt gyermek  mostoha- és nevelőszülő II. rokonsági csoport  I. rokonsági csoportba nem tartozó unoka  nagyszülő  testvér III. rokonsági csoport  minden más személy

79 79 Új illetékmentesség  Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a kapcsolt vállalkozások közötti átruházása.

80 80 Az illetékjogi változások hatálya  A módosítások augusztus 16-án léptek hatályba, de a módosított rendelkezéseket a július 1-jén jogerősen el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.  Az egyenesági rokonok a július 1-jét követően megfizetett gépjármű ajándékozási illetéket visszaigényelhetik.

81 81 Új illetékmentesség  Tovább bővül a gazdaságátadás illetékmentessége.  A mentességi szabályokat a augusztus 16-án jogerősen el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.

82 8282 Visszatartási kötelezettség a közbeszerzések során  A július 9-ét követően teljesítendő kifizetéseknél nem érvényesül a visszatartási kötelezettség azoknál a tartozásoknál, amelyek az adóhatóság igazolása szerint szeptember 30- át követően keletkeztek.  E szabály hatályát vesztette volna július 1- jén.  A évi LXIV. tv. alapján a szabály december 31-én veszti hatályát.

83 83 Egyéb változások  augusztus 1-jétől megszűnik a televízió készülék üzembentartási díj.  április 2-án megjelent és hatályba lépett a főbb munkaügyi statisztikai fogalmakról és azok definícióiról szóló 3/2010. (IV. 2.) KSH közlemény, amelynek melléklete tartalmazza a statisztikai adatszolgáltatáshoz kapcsolódó útmutatót. Az útmutató egyebek között foglalkozik az átlagos statisztikai állományi létszám meghatározásával is.

84 8484 A személyes közreműködői díj-kiegészítés  Személyes közreműködői díj-kiegészítést kell megállapítani a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjánál, ha a felvett személyes közreműködői díj nulla, vagy annak éves összege nem éri el a társas vállalkozó tevékenységre jellemző keresetének összegét, miközben a társas vállalkozás osztalékot fizet számára.  Ilyen esetben a személyes közreműködői díjat ki kell egészíteni a társas vállalkozó részére kifizetett osztalék terhére a tevékenységre jellemző kereset nagyságára.

85 8585 A személyes közreműködői díj-kiegészítés  A személyes közreműködői díj- kiegészítés alapja: –a tag számára (első ízben 2010-ben) kifizetett osztalék –az adóévben (első ízben 2011-ben) jóváhagyott, osztalékelőlegként (első ízben 2010-ben) már kifizetett osztalék

86 8686 A személyes közreműködői díj-kiegészítés  A személyes közreműködői díj-kiegészítés 1,27-szeresét nem önálló tevékenységből származó jövedelemként kell az összevont adóalapba beszámítani.  Az adótábla szerint megállapított adót csökkenti a személyes közreműködői díj- kiegészítésre jutó átlagos társasági adó.

87 8787 A díj-kiegészítés megállapítása  A díj-kiegészítést az adóév utolsó napjára a társas vállalkozó állapítja meg a személyi jövedelemadó bevallás elkészítésekor.  A társas vállalkozás az adóévet követő év: –jan. 31-ig igazolást ad a társas vállalkozó részére; –febr. 15-ig adatot szolgáltat az adóhatóság részére.

88 8888 A személyes közreműködői díj-kiegészítés  A díj-kiegészítésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, ha: –a társas vállalkozás tagja nem társas vállalkozó, tehát nem személyesen közreműködő tag a társas vállalkozásban; –a társas vállalkozó osztalékban, osztalékelőlegben nem részesül; –a társas vállalkozás az Eva tv. hatálya alá tartozik; –a társas vállalkozó az Ekho tv. szerint fizeti a közterheket.

89 8989 Kiegészítés több jogviszony esetén  Ha a magánszemély egyidejűleg: –több társas vállalkozásban társas vállalkozó, –egyéni vállalkozó és társas vállalkozó, akkor a kiegészítésre vonatkozó szabályokat ott kell alkalmazni, ahol a tevékenységre jellemző kereset a legmagasabb.

90 9090 EHO a díj-kiegészítés után  27 százalékos EHO terheli a személyes közreműködői díj- kiegészítés összegét.  Az EHO-t az igazolás kiállítását követő hó 12-ig kell bevallani és megfizetni.

91 9191 EHO az adózott eredmény után  27 százalékos EHO terheli azt az összeget, amelyet a személyesen közreműködő tag részére osztalékként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni.  Az így megállapított EHO-alap nem lehet több, mint a tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a nyugdíjjárulék-alap és a 27 százalékos EHO alap együttes összegét.  Nem kell megállapítani ezt az EHO-t az eva hatálya alá tartozó vállalkozás személyesen közreműködő tagja esetében.  Nem fizet a magánszemély EHO-t az osztalék azon része után, amelynek megfelelő összeg után a megelőző adóév(ek)ben a társas vállalkozás az EHO-t megfizette.

92 9292 A tevékenységre jellemző kereset  A tevékenységre jellemző kereset a főtevékenységre jellemző, piaci viszonyoknak megfelelő díjazás.  Főtevékenység a ténylegesen folytatott mindazon (akár egyidejűleg többféle) tevékenység összessége, amelynek a jövedelemszerzés – akár a tevékenység mennyisége, akár hatékonysága következtében – döntően betudható.  A piaci viszonyoknak megfelelő díjazás a vállalkozó által ténylegesen elért jövedelemnek azon része, amely az adott jogállásban folytatott tevékenység eredményének tudható be.  A megállapítás módszerét az adózónak kell meghatároznia az Szja tv-nek a szokásos piaci értékre megállapított értelmező rendelkezése alapján.

93 93 A tevékenységre jellemző kereset  A tevékenységre jellemző kereset meghatározására választható: –az összehasonlító módszer: az az ellenérték, amely a tevékenység folytatásának adott térségében, adott körülményei között, hasonló munkakör, szakmai végzettség, gyakorlat stb. mellett az adott színvonalú, terjedelmű stb. tevékenységet folytató munkavállalót megilleti vagy megilletné, figyelembe véve a magánszemély képzettségét, szakmai gyakorlatát, egészségi állapotát, tevékenységének többféleségét, fő-, kiegészítő- vagy másodállás jellegét, a ráfordított vagy kieső időt stb.

94 94 A tevékenységre jellemző kereset  A tevékenységre jellemző kereset meghatározására választható: –a haszonelv módszer: a társas vállalkozás által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja nélkül számított költségek, a szokásos vállalkozói haszon levonásával meghatározott összeg és a tevékenység folytatása körülményeinek figyelembevételével megállapított járandóság, vagy –maradékelv módszer: a társas vállalkozás által elért bevételből a személyes közreműködő(k) díja nélkül számított költségek levonásával meghatározott összeg 80 százaléka és a tevékenység folytatása körülményeinek figyelembevételével megállapított járandóság.

95 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Évközi adóváltozások Előadó: dr. Teszéri-Rácz Ildikó adójogi szakjogász adójogi szakjogász 2010. október 8."

Hasonló előadás


Google Hirdetések