Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Üzleti tényezők, folyamatok - az infokom szektor példáján Informatikus-könyvtáros szak III. évf. Szombathely: BDF, 2006/2007. tanév II. félév III. évfolyam.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Üzleti tényezők, folyamatok - az infokom szektor példáján Informatikus-könyvtáros szak III. évf. Szombathely: BDF, 2006/2007. tanév II. félév III. évfolyam."— Előadás másolata:

1 Üzleti tényezők, folyamatok - az infokom szektor példáján Informatikus-könyvtáros szak III. évf. Szombathely: BDF, 2006/2007. tanév II. félév III. évfolyam

2 Tartalomjegyzék  Bevezetés  1. Mért infokom a példa?  2. Az infokom üzleti értéklánc és technológiai összetevői  3. Az üzleti technológiai és funkcionális konvergencia  4.Az infokommunikáció jövője – a konvergencia jövője  5. Az infokomm szektor politikai, gazdasági és szakmai fejlesztési környezete

3 Bevezetés - tanulási útmutató 1. Célja - elméleti rendszerezés, gyakorlati feladat megoldásának támogatása 2. Módszerek: áttekintések,esettanulmányok, módszertani tanácsok, lépések, kifejtések, e-források, példák, linkgyűjtemények 3. ellenőrzési, értékelési formák: tesztek, zh, feladatmegoldások kritérium szerint

4 Bevezetés - módszerek, eszközök Jegyzet Előadások Órai gyakorlatok Gyakorló feladatok, projektek E-források, tanulási útmutatók A kérdések - zh

5 1.MIÉRT INFOKOM A FŐ PÉLDÁNK? Részesedése nő a globális, regionális és nemzetgazdaságokban Szerepe dinamikus, meghatározza más szektorok hatékonyságát Gyorsak a változások Jól szemléltethetők a versenyt meghatározó szempontok, folyamatok Jól szemléltethetők az infolánc kapcsolatai, összefonódásai

6 1.1. Az infokom szektor összetevői, szerepe a társadalomban és gazdaságban 1.Az infokom szektor összetevői 2. Helyzete, súlya a nemzetgazdaságokban 3. Helyzete, súlya Magyarországon 4. Hatása a gazdaságra és társadalomra

7 1.2. Az infokom ágazat súlya, szerepe a nemzetgazdaságban Az információs társadalom technológiák által kínált lehetőségek nagymértékben járulnak hozzá az életminőség és a versenyképesség javulásához. Összesen 1750 Mrd Ft, a GDP 9,4%-a Infokommunikációs ágazat nagysága (bevételek, 2003) Forrás:Tóth László: Trendek és szabályozási kihívások a hírközlésben. Hírközlés 2005

8 KONVERGENCIA LIBERALIZÁCIÓ verseny- környezet kialakítása Mobil telefon Infokommunikáció Internet HÁLÓZAT -ALAPÚ TUDÁS TÁRSADALOM Integrált információs társadalmi alkalmazások Bevétel/GDP [%] 1,5…3,5% 15%…. … 1%... Ny-Eu 2002 Tk3,4%; IT 3,3% % Ny-Eu 1996 Tk2,4%; IT 2,2% ICT 4,6% ICT6,7% USA ICT 8,5% Japán ICT8,2% Szélessáv, mobilitás, multimédia TERMÉSZETES MONOPÓLIUM Telefónia Információs társadalom [EITO 2003] 1.3. A TÁVKÖZLÉS/INFOKOM GAZDASÁGI SZEREPE Forrás: Sallai Gyula: Technológiai fejlődés és jogalkotás. Távközlési jogi konferencia, Pécs 2002

9 1.4. A magyar infokom szektor és piac részletesebb elemzése 1. Fejlődéstörténete 2. Szerkezete, összetevői 3. Összetétele a szervezetek típusai szerint 4. Szövetségek, egyesületek, tanácsok

10 1.5. Az infokom piac helyzetével foglalkozó szervezetek, felméréseik, jelentéseik 1. Globális és európai helyzetelemzések, - értékelések 2. Magyarországon készített helyzetelemzések, értékelések 3. A Nemzeti Hirközlési Hatóság és partnerei információs anyagai 4. A Magyar Infokommunikációs Jelentés /BellResearch 5. Gazdaság- és piackutatók felmérései

11 1.6. Infokommunikációs innováció, kutatás-fejlesztés 1. Az innováció és K+F szükségessége 2. Az MTA-n folyó kutatások, fejlesztések 3. Az ITTK és a Stratégiakutató Intézet 4. A felsőoktatási intézmények szerepe az infokom kutatásban, fejlesztésben

12 2.Az infokom üzleti értéklánc és technológiai összetevői Figyeljük a következő ábrán a következőket 1. Emlékeztet-e a korábban kifejtett infoláncra? 2. Felfedezhetők-e a szerepek, a játékosok? 3. Mik a szektorspecifikus sajátosságok? 4. Mik a fő kulcsszavak? 5. Van-e konvergencia? Mik a fő kapcsolódások a láncban?

13 Tartalom digitális előállítása Tárolás, szerkesztés csomagolás Elosztás hozzáférési hálózaton „Fogyasztás”, végkészüléken Felhasználó Átvitel gerinchálózaton Információforrás 2.1.Az információs értéklánc integrálódik: információs társadalmi szolgáltatások/infokom alkalmazások A tartalomelőállítás és továbbítás vertikális technológiai integrációja „Content & Carriage” Korlátok: • beruházás, ráfordítás • jogi tiltások • piacismeret hiánya • szakismereti hiány Termékelőállítás: Tartalom/AVmédi a technológiák Távközlés, adatközlés, műsorterjesztés Digitális technológia, számítástech. (forrás. Sallai Gyula: Infokom konvergencia, 2005)

14 2.2. Az infotechnológia és infokom technológia az üzleti információs láncban Mit jelent az, hogy infotechnológia? Mit jelent az, hogy infokom technológia? Mit az, hogy a technológiai konvergencia? Milyen további szinteken érvényesül a konvergencia, ezek hogyan függnek össze? Hogyan függ össze az Infomenedzsment /IM/ és az infokom-menedzsment /IKM/?

15 2. 3. Az üzleti infotechnológia értelmezése „azoknak az elveknek, módszereknek, eljárásoknak, szellemi és technikai eszközöknek a rendszerét, melyek segítségével az üzleti információs folyamatok optimálisan valósulnak meg adott üzleti felhasználói igények kielégítésére”

16 2.4. Az üzleti IM – IT- IKT  Az üzleti infomenedzsmentnek fejlett, közös IT-alapon kell megvalósulnia !  Ebbe az irányba hatnak a globális, és nemzeti információs társadalom stratégiák, - ennek megfelelően stratégiai jelentősége van!  az IT biztosítja a közös nevezőt, a cserélhetőséget, a konvergenciát, az egymásraépülést!  az IT elégíti ki a jobb, hatékonyabb kommunikáció iránti igényt az infokommunikációs eszközpark/hálózatok segítségével.  az IT teszi lehetővé az üzleti élet gyors, komplex fejleményeivel kapcsolatos események követését (tőzsde, bankrendszer, számviteli, adózás, társadalombiztosítás stb.) Dobay Péter

17 2.5. Az infokommunikációs technológiák értelmezése „Azoknak az elveknek, módszereknek, eljárásoknak, szellemi és technikai eszközöknek a rendszere, melyek segítségével az információs és kommunikációs folyamatok integrált módon valósulnak meg adott felhasználói igények kielégítésére, a közvetlen emberi kommunikáció korlátait - egyes vonatkozásokban – meghaladva”

18 2. 6. Az infotechnológiák múltja, jelene, jövője? 1. Papír-, és karton-alapú technológiák 2. Lyukkártya-alapú technológiák 3. Mikrofilm-technológiák 4. Félautomatikus technológiák (manuális + automatikus), pl. KWIC, KWOC –indexek 5. Automatikus technológák - internettechnológiák - automatikus indexelés, internetes keresőrendszerek, 6. Kombinált megoldások: webkatalógusok, digitális könyvtárak és katalógusaik, adatbányászat

19 2. 7. Az infokommunikációs technológiák 1. az információtechnológia (IT), a távközléstechnológia (TT) integrálódásából adódó területek 2. az IT, TT és médiatechnológia (MT) integrálódósából adódó területek 3. : infokomm eszközök + hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások (számítástechnikai, marketing, hirdetési, távközlési, elosztási, értékesítési stb. )

20 2. 8. Kommunikáció és infokomm történeti összefüggései üzleti életben A kommunikáció forradalmai  A beszéd, szóbeliség  Egyéb jelrendszerek  Az írás  A nyomtatás  A telekommunikáció  A számítástechnika - félautomatikus és automatikus technológiák  Az infokommunikáció  /e-learning, b-learning, az üzleti kommunikáció formái kiegészítik egymást/

21 3. Az üzleti technológiai és funkcionális konvergencia 1. A konvergencia általános jelenség a tudomány és a technika legtöbb területén: közeledés, összetartás, fokozatos eggyé válás 2. Infokommunikációs értelmezése: a távközlési, információs és médiatechnológiák konvergenciája (lásd következő ábra ) 3. A digitális technológia a konvergencia alaptényezője „Minden út Rómába vezet” (lásd azt követő ábra)

22 Távközlés Informatika Média- technológia Adatközlés távinformatika Médiaközlés műsorterjesztés Média- informatika Konvergens IST INFOKOMMUNIKÁCIÓ A távközlés infokommunikációvá szélesedik ICT = Information and Communication Technologies (IT, TT) IST = Information Society Technologies (IT, TT, MT) (Forrás: Sallai Gyula: Infokom konvergencia) Elektronikus hírközlés 3.1. Távközlési, információs és média technológiák konvergenciája - Terminológia

23 Adatátvitel, e-levelezés Számítógép hálózat Személyi számítógép Műsor- terjesztés Kábeltv Műholdas, földfelszíni műsorszóró Rádió, televízió Táv- beszélés Vezetékes, mobil telefon- hálózat Telefon készülék Szolgál- tatás Hálózat Készülék Tartalom Beszéd Adat, szöveg AV programok Infokom hálózatok Digitális kommunikációs, számítógép és médiatechnológiák 3.2. Digitális technológia: különféle tartalmak - konvergálódó szolgáltatások, hálózatok, készülékek (forrás. Sallai Gyula: Infokom konvergencia, 2005 )

24 3.3. Reflektálás az ábrákra 1. Hogyan hat a távközlési, információs és médiatechnológiák konvergenciája az üzleti információs termékekre és szolgáltatásokra? 2. Hogyan hat a digitális technológia e termékekre és szolgáltatásokra, hálózatokra és rendszerekre?

25 3.4. Mely szinteken hat az infokom konvergencia? 1. Technológiai, iparági, piaci, politikai-szabályozási szintek 2. Piaci konvergencia, szolgáltatási konvergencia, végberendezés, fogyasztói eszköz-konvergencia 3. A konvergenciszintek hatása a felhasználói oldalon. A NESSI víziója 4. A konvergenciarétegek modellje

26 ↑ Politika és szabályozás ↑ Szolgáltatások és piacok ↑ Iparági szövetségek és fúziók ↑ Technológia és hálózati platformok 3.5. A konvergencia szakaszai

27 3.6. az infokommunikáció alapelve  3.6. (Bosch, Jan: The cooperation Vision : Together with other Technology Platforms, NESSI will make a full impact) europe.com/documents/J_Bosch_NESSI_Launch.pdfwww.nessi- europe.com/documents/J_Bosch_NESSI_Launch.pdf

28 3.7. OSI-KONVERGENCIA RÉTEGEK –üzleti info példákkal 1. TECHNOLÓGIÁK, HÁLÓZATOK 2. SZOLGÁLTATÁSOK 3. ESZKÖZÖK, VÉGBERENDEZÉSEK 4. SZEKTOROK, IPARÁGAK 5. KUTATÁS, FEJLESZTÉS 6. A TARTALOMIPAR TERÜLETEI, „MŰFAJAI” 7. AZ ESZKÖZÖKET "TECHNOLÓGIAI SORBA" SZERVEZŐ INTÉZMÉNYEK 8. A HÁZTARTÁS TERÜLETEI, AZ INTELLIGENS OTTHON 9. SZABÁLYOZÁSOK, SZABVÁNYOK ÉS PLATFORMOK 10. INFOKOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁK, INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ALKALMAZÁSOKKAL Forrás: Pintér Róbert, Élő Gábor, Z.Karvalics lászló:„Nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta”

29 3.8. A konvergencia meghatározó jelenség az infokom üzleti értékláncban Hogyan alakulnak a szektorszereplők főtevékenységei? Példák ??? Ld. következő ábra

30

31 3.9. Az üzleti infokom konvergenciából fakadó jogi szabályozási feladatok 1. Az e/m- alkalmazások és tranzakciók eljárásai, biztonsága 2. A tartalomszolgáltatás szabályozása 3. Az információhoz fűződő személyiségi jogok újragondolása

32 4.Az infokommunikáció jövője – a konvergencia jövője A horizontális konvergencia folyamatai: a tartalom és szolgáltatások, az átviteli csatorna és a végfelhasználói készülékek között A vertikális konvergencia folyamatai: a távközlés, a média és az informatika között Technológiai és szolgáltatási trendek

33 4.1. Az infokom üzlet szolgáltatási, technológiai meghatározottsága 1. Mobiltechnológiák - mobilpiac 2. Infokom részpiacok 3. Versengő technológiák 4. Interaktív média

34 4.2. A MOBILPIAC FEJLŐDÉSE 1G: analóg2G: keskenysávú, digitális3G: mobil szélessáv4G: NGN (1990) Westel Mhz Westel900, PGSM SMS Pre-paid csomagok Vodafone, 1800 Mhz WAP MMS számhordoz- hatóság (1999) GPRS (2004) (1994) (1995) (1997) (2000) (2001) (2002) Forrás:Forrás: Tóth László: A mobilpiac fejlődése, trendjei. 2005

35 HangAdat, InternetMűsorszórás Vezetékes réz-érpár (DSL) Koax kábel FTTx PLC Vezeték nélküli GSM (UMTS) Műhold Földfelszíni sugárzás Mikrohullámú technológiák 4.3. Részpiacok II. Forrás:Tóth László: Trendek és szabályozási kihívások a hírközlésben. Hírközlés 2005

36 Vezeték nélküli Vezetékes HangInternet/AdatVideó PSTNADSL xDSL play VoCTV kábel mode m CTV/ DVB-C GSM GPRS/ EDGE 3G/4G DVB-H (?) DVB-T WiFi/ WIMAX PLCFTTx VSAT KeskenysávSzélessáv Vezető technológiákKihívó technológiák Végberendezése k Hálózatok Tartalom, alkalmazások 4.4. VERSENGŐ TECHNOLÓGIÁK A TRIPLE PLAY PIACTÉREN Forrás:Tóth László: Trendek és szabályozási kihívások a hírközlésben. Hírközlés 2005

37 Végberendezése k Hálózatok Tartalom, alkalmazások 4.5.AZ INTERAKTÍV MÉDIA ÚJ CSATORNÁJA  SMS  egyedi csengőhangok, háttérképek  játékok  MMS  m-fizetés  helyfüggő szolgáltatások  videotelefon  m-kormányzat, m- egészségügy stb.  zeneletöltés, fájlcserélés  mobiltévé hozzáférés bevétele tartalom, alkalmazások bevétele Forrás: Tóth László: A mobilpiac fejlődése, trendjei. 2005

38 4.6. A t echnológiai dimenzió trendjei 1. Az infokom „megatrendek” 2. Digitalizáció 3. A szoftver-hardver viszonyának változása 4. Méretcsökkenés 5. Kapacitásnövekedés 6. Ár- és költségcsökkenés 7. Globalizáció 8. Mobilizáció forrás: Vitaanyag a Nemzeti Hírközlési Hatóság.. stratégiájához

39 4.7. A szolgáltatási dimenzió trendjei 1. növekvő használat 2. az időben és térben való elérhetőség 3. az interaktivitás 4. a személyre szabott és kombinált megoldások 5. a biztonság 6 egyszerűség és az interoperabilitás iránti igény 7, az információs társadalom szolgáltatások iránti igény növekedése forrás: Vitaanyag a Nemzeti Hírközlési Hatóság.. stratégiájához

40  IP alapú (csomagkapcsolt hálózat)  A szolgáltatások funkciója független a gerinchálózattól  Nyílt hálózat  Integrált szélessávú szolgáltatások  A fogyasztó földrajzi helyétől független szolgáltatások  A hálózat „butább”, a végberendezések „intelligensebbek” 4.8. A z új hálózati paradigma - NGN Forrás:Tóth László: Trendek és szabályozási kihívások a hírközlésben. Hírközlés 2005

41 5. Az infokomm szektor politikai, gazdasági és szakmai fejlesztési környezete 1.Az infotársadalom építése az EU-ban 2. Az infotársadalom építése Magyarországon 3. Az infokom szektor összetevői, szerepe a társadalomban, gazdaságban 4. A magyar infokom szektor és piac elemzése 5. Az infokom piac helyzetével, fejlődésével foglalkozó szervezetek, felméréseik, jelentéseik 6. Az innováció, kutatás-fejlesztés szerepe

42 5.1. Az infotársadalomépítés az EU-ban 1. A lisszaboni stratégia 2. A félidős értékelés „Rethinking the European ICT agenda s az új program 3. Új kezdeményezések: i2020 Kezdeményezés eMobility NESSI konzorcium

43  (Forrás: Informatikai és Hírközlési Minisztérium)

44 1) Célkitűzések áttétele az elérhetőségtől a komplex ICT szolgáltatások szintjére 2) Szabványosított európai ICT környezet létrehozása 3) Alternatív, új technológiák piacra lépésének a felgyorsítása 4)„Bármilyen tartalom, bármikor, bárhol, bármilyen platformon” 5) Az európai ICT ipar globális platformokon való vezető szerepének támogatása Rethinking the European ICT Agenda (2004 August”)

45 folyt Rethinking the European ICT Agenda (2004 August”) 6) Munkahelyek alacsonyabb munkabérű országokba való áthelyezése 7) Az akadályok eltávolítása az elektronikus hírközlési ágazat fejlődése elől 8) Új, rugalmasabb spektrumkijelölési modell alkalmazása 9) Megoldások a fogyasztói, felhasználói bizalom és a biztonság megteremtésére 10) A „hozzáférés mindenkinek” elv helyett a „képességek mindenkinek” elv támogatása

46 5.2. Az infotársadalomépítés Magyarországon 1. Az infotársadalomépítés stratégiai lépései és dokumentumai 2. A stratégiák változó hangsúlyai, a Nemzeti Szélessávú Stratégia példája 3. Az Információs Társadalom Koordinációs Tárcaközi Bizottság és albizottságai

47 HOZZÁFÉRÉSMOTIVÁCIÓ TARTALOM BIZTONSÁG KÉPZETTSÉG PIACI MECHANIZ- MUSOK SZABÁLYOZÁS FISKÁLIS, KÖZPOLITIKAI ESZKÖZÖK HORIZONTÁLIS PRIORITÁSOK (INNOVÁCIÓ ESÉLYEGYENLŐSÉG) Versenyre gyakorolt hatások Nemzeti Szélessávú Stratégia Forrás:Nemzeti Szélessávú Stratégia 2005, illetve: Tóth László: Trendek és szabályozási kihívások a hírközlésben. Hírközlés 2005 Az infokom üzleti értéklánc és technológiai összetevői

48 A II. nemzeti fejlesztési terv és a reformok  Mennyire érintik az infokommunikációs szektort  - oktatási, képzési szinten  - termelési, szolgáltatási szinten  - információs társadalom/tudástársadalom szinten  Projektek /lásd projektmenedzsment/

49 5.3. Az infokom szektor info- ill. tudástársadalmi vonatkozásai 1. Hogyan viszonyul a technológiához? 2. Mi áll a középpontjában? Melyik szint? A hálózatépítés vagy a szolgáltatások? 3. Mi jellemzi általában a hozzáférést? 4. Mennyire szabályozott az internet? 5. Mennyire informált a társadalom? (ált., régió, település, vállalat) 6.Mennyire információgazdagok az egyes emberek? (Forrás: Kiss Endre – Varga Csaba, 2001, p. 192.)

50 5.4. Az infokom szektor információs ill. tudástársadalom vonatkozásai 7.Milyen stratégiát követ az infotársadalom építés? 8.Hogyan terjed, hogyan bontakozik ez ki? 9.Hogyan viszonyul az innovációhoz? 10.Hogyan látja a gazdaság lényegét? Értéktöbblet 11. Hogyan látja az ipar lényegét? 12. Mi az állam, kormányzat szerepe? 13. Hogyan érvényesül a demokrácia? (Forrás: Kiss Endre - Varga Csaba, 2001, p. 192.)


Letölteni ppt "Üzleti tényezők, folyamatok - az infokom szektor példáján Informatikus-könyvtáros szak III. évf. Szombathely: BDF, 2006/2007. tanév II. félév III. évfolyam."

Hasonló előadás


Google Hirdetések