Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gázhálózatok Készítette: Fülöp Roland BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszék.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gázhálózatok Készítette: Fülöp Roland BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszék."— Előadás másolata:

1 Gázhálózatok Készítette: Fülöp Roland BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszék

2 Közművek rendeltetés szerinti csoportosítása Vízgazdálkodási, vagy vízi-közművek: –a vízellátás (ivó- és ipari víz) továbbá –a csatornázás (szenny- és csapadékvíz-elvezetés) létesítményei határoznak meg. Energiaellátó közművek: –a villamosenergia-ellátás és közvilágítás, –a vezetékes gázellátás, –a távhőellátás (fűtés és használati meleg víz) alkotóelemei képviselnek. Távközlő közművek: –a hírközlő közművek, (telefon, távíró, telex) és –az egyéb távközlő hálózatok jelzőkészülékek (tv-kábel, csőposta forgalom irányító, stb.) jelentenek.

3 Gáz ellátás rövid történelmi áttekintése –1784 Leuven: kőszénből gáz előállítás, világítási célokra –1790-es évek Anglia: kőszénből gáz, világítás, nagyüzemi gyártás, gáz tisztítás, mérésének nyomásszabályozásának elvi alapjai. –1813 London-Wenstminster-híd díszvilágítása, első gáztársaság –1816 Pest Tehel Lajos –gázlámpa- Nemzeti Múzeum –1840 Nagycenk: Széchenyi – gázfejlesztő készülék, bemutatása augusztus 20-án –1862. december 23-án kezdődik a pesti közvilágítás –1862 Buda-Pest gázvezeték épül Lánc-hídon átvezetve Budára –1920-as évektől konyhai főző készülékek és melegvíz szolgáltató készülékek. –1943-ban kezdődőt, amikor kiépítették Magyarországon az első vezetéket Nagykanizsa és Budafa között, ezzel elkezdődött a vezetékes földgázszolgáltatás. –1960-ban kezdődött el Magyarországon a gázipar fejlődése, mivel ekkor fedezték fel országunk nagy szénhidrogénbázisait. –2003-ban Magyarország energiafelhasználásának 39%-át a földgáz adja, ennél nagyobb arányban, Európában csak Hollandia használja.

4 Gázhálózat elvi sémája

5 Gázhálózat felépítése –Termelő berendezések –Nyomásfokozók (szállítási energia, hálózati nyomás biztosítására) –Gáztárolók (fogyasztási ingadozások kiegyenlítésére téli-nyári fogyasztás között akár 2,4-4,0 szeres különbség) –Szállító elosztó vezetékek –Szerelvények

6 Termelő berendezések •gázgyárak (városi gáz) •kőolaj, földgáz kutak •bányák (metán gázai) •Ipari üzemek melléktermékei

7 Gáztárolók Fogyasztási ingadozások kiegyenlítésére ugyanis a téli- nyári fogyasztás között akár 2,4-4,0-szeres különbség. Tároló típusok: – Föld feletti tartályokban – Föld alatti üregekben

8 Föld feletti tároló

9 Föld alatti tároló

10 Szállító, elosztó vezetékek Gázszállító vezeték: (távvezeték) tartozékaival és szerelvényeivel együtt az a csővezeték, amely a gázt a termelés gyűjtőhelyéről, illetve gyűjtőállomásától a lakótelepülés vagy az átvevő fogyasztó gázfogadó állomásáig szállítja. A gázátadó állomás a gáz- szállító vezeték tartozéka. Gázelosztó vezeték: (gáz közművezeték) szerelvényeivel és tartozékaival együtt az a csővezeték, amely a gázt a gázátadó állomástól – általában közterületen- a fogyasztó körzetbe juttatja el; a gázelosztó vezeték leágazása, és az abba beépített első elzáró szerelvény az elosztóvezeték tartozéka.

11 Szállító, elosztó vezetékek Csatlakozó vezeték (Leágazó vezeték): A gázelosztó vezeték leágazásába a beépített első elzáró szerelvénytől a gázmérőig, vagy ennek hiányában a fogyasztó főcsapig terjedő vezeték.

12 Csatlakozó vezeték részei •Bekötő vezeték •Alapvezeték •Felszálló vezeték •Fogyasztói vezeték

13 Szerelvények •elzáró szerelvények •szűrők •biztonsági lefúvatok •folyadék leválasztók •nyomásszabályozók •biztonsági gyorszárak

14 Gázvezetékek csoportosítása üzemi nyomás szerint •Kisnyomású (25-33 mbar), a háztartási berendezések ekkora nyomáson üzemelnek •Emelt kisnyomású ( mbar) •Középnyomású vezeték (100 mbar-4 bar) •Nagyközépnyomású vezeték (4-25 bar) •Nagynyomású vezeték (25 bar felett)

15 Hálózat topológiája •Hurkolt •Sugaras •Vegyes

16 Gázigények csoportosítása •Háztartási, közintézményi (fűtési, főzési, melegvíz készítési gázigény) •Ipari (technológiai gázigény) •Mezőgazdasági

17 Lakossági igények meghatározása Fűtési gázigény meghatározása : A - helység lehűlő falfelületeinek nagysága k – fal hőátadási tényezője t i –mértékadó belső hőmérséklet t ez – mértékadó külső hőmérséklet

18 Lakossági igények meghatározása Mértékadó külső hőmérsékletek:

19 Lakossági igények meghatározása A helyiség fűtési hő szükségletét a alaphőveszteség, az estleges hőnyereségek illetve a helyiség P pótlékténye- zőjének figyelembevételével kell meghatározni A helyiségek P pótléktényezője az egyes pótléktényezők összegzéséből adódik Az épület hőszükséglete az egyes helyiségek hőszükséhleteinek összege

20 Lakossági igények meghatározása ahol: mértékadó gázmennyiség egyidejűségi együttható adott készülékből üzemelők darabszáma az adott készülék fajlagos gázfogyasztása

21 Vezeték méretezése Bernoulli egyenletből kiindulva történik: Egyszerűsítések és behelyetesítések után: Ahol: p 1, p 2 - adott pontokon a nyomások C 1 – 26,82822 M – moláris tömeg T – hőmérséklet z – kompresszibilitási index λ –súrlódási tényező V n - gáz térfogatárama normál állapoton (légköri nyomás, 0 C°-on)

22 Vezeték méretezése Az előző egyenletet átrendezve adódik a vezeték átmérője: Megjegyzés: A gáz sebessége ne legyen nagyobb m/s-nál Ahol a λ meghatározásához a White-Colebrook összefüggést használjuk: Reynolds szám (Re)

23 Vezetékhálózat hidraulikai, modellezése méretezése •Az elvi alapjai megegyeznek a vízellátó hálózatoknál tanultakkal (illeszkedési mátrix, csomóponti törvény, huroktörvény) •Az ellenállások a következőképpen alakulnak: •Nagy és középnyomáson: •kis nyomás esetén:

24 Gázvezetékek tervezése Gázvezetékek tervezését, és üzemeltetését Mo-on a MszEN 7048, 7487-es sorozatú, illetve a 7552-es szab- vány, illetve a Bányakapitányságok szabályozzák. Létesítésre az engedélyeket a területileg illetékes Bányakapítányságtól kell beszerezni.

25 Gázvezetékek tervezése Gázvezetéket tilos az alábbi helyeken elhelyezni: • lápos, ingoványos területen • 25 kN/m 2 -nél kisebb teherbírású talajban • bányaművelés okozta rétegmozgásos területen • vasúti, közúti közlekedés céljaira szolgáló alagútban •épületek, építmények, műtárgyak alatt •üzemek, raktártelepek, villamos művek, repülő-terek védett övezetén belül •országos ásványanyag nyilvántartóban szereplő területen

26 Gázvezetékek tervezése Vezetékek elhelyezésénél az alábbi szempontokat célszerű figyelembe venni: –Közterületen lehetőleg zöldsávban kell elhelyezni, kerüljük az útburkolat bontását –Közművek egymástól való védőtávolságát –Közművek legkisebb keresztezési szöge 30°, erősáramú kábel esetén 60° –Keresztezéskor az egyes közművek egymástól mért minimális távolsága 0,20 m –Közműrozsa szerint lehetőleg a vízzel ellentétes oldalon helyezzük el (hűvös oldal)

27 Gázvezetékek tervezése Gázvezetékek más közművektől való minimális védő távolsága: –Vízvezeték (0,70 m) –Csatorna (1,00 m) –Erősáramú kábel (0,50 m) –Távhővezeték (1,00 m) védőszerkezetben (0,50 m) –Távközlő vezetékek (0,50 m)

28 Gázvezetékek tervezése A gázvezetékek épü- lettől, vasúttól és vil- lamos vágányoktól való védőtávolságát a következő táblázat tartalmazza. A vas- útnál a védőtávolság az űrszelvény szélé- től értendők

29 Gázvezetékek tervezése Amennyiben a gázvezeték fektetése esetén nem tart- ható a megfelelő védőtávolság, akkor védőcsőbe kell elhelyezni, aminek mindkét végére szaglókat kell elhelyezni. Függőleges vonalvezetés: –A vezetékeket 0,80-1,00 méteres mélységbe fektetjük –2‰-es esésben építjük a vízteleníthetőség miatt –0,50 méterre a cső felett sárga gáz feliratú jelzőfóliát kell elhelyezni, műanyag vezetéken célszerű jelző- kábelt elhelyezni

30 Gázvezetékek tervezése Vezetékek anyagai: •KPE •Acél •Öntöttvas Az acél vezetékeket óvni kell a korróziótól, ezért védelemmel kell ellátni: •passzív védelemmel (szigetelés), •aktív védelemmel és •a csővezeték egyidejű aktív és passzív védelmével.


Letölteni ppt "Gázhálózatok Készítette: Fülöp Roland BME Víziközmű és Környezetmérnöki Tanszék."

Hasonló előadás


Google Hirdetések