Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

XIX. Növénynemesítési Tudományos Nap Keszthely 2013. március 7. NEMESÍTÉSI ÉS FAJTA-ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEMEN.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "XIX. Növénynemesítési Tudományos Nap Keszthely 2013. március 7. NEMESÍTÉSI ÉS FAJTA-ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEMEN."— Előadás másolata:

1 XIX. Növénynemesítési Tudományos Nap Keszthely március 7. NEMESÍTÉSI ÉS FAJTA-ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEMEN

2 Nyugat-magyarországi Egyetem székhely: Sopron alapítás ideje: január 1. a 2000-ben létesült 7 karú Nyugat-Magyarországi Egyetem és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola egyesülésével jött létre A Karok és azok telephelyei: Apáczai Csere János KarGyőr Benedek Elek Pedagógiai KarSopron Bölcsészettudományi KarSzombathely Erdőmérnöki KarSopron Faipari Mérnöki KarSopron Geoinformatikai KarSzékesfehérvár Közgazdaságtudományi KarSopron Mezőgazdaság-és Élelmiszertudományi KarMosonmagyaróvár Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Szombathely Természettudományi Kar Szombathely

3 A NymE MÉK története • : Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Magántanintézet • : Magyaróvári Császári és Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet • : Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Felsőbb Tanintézet • : Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia • : Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskola • : Budapesti Mezőgazdasági Egyetem (Magyar Agrártudományi Egyetem) Mosonmagyaróvári Osztálya • (az Intézmény működése között szünetel) • : Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia • : Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola • : Keszthely és Mosonmagyaróvár összevonása után Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar • : a Kaposvári Állattenyésztési Karral Pannon Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar • : 2001-ig Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar 7 karral, 2001-től Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar • : Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar

4

5 : Magyaróvári Magyar Királyi Gazdasági Akadémia „Magyaróvár a hazai mezőgazdasági tudományos kutatás bölcsőjévé vált” a magyar intézetek közül elsőként kap akadémiai rangot, így Magyarország egyetlen agrár-felsőoktatási tanintézete volt egészen 1906-ig, 1884-től már csak magyar nyelvű oktatás folyik, s 1919-ben átmeneti jelleggel az Akadémia még Főiskola elnevezést is kapott Az időszakban létesült kutatóintézetek és szervezetek: – Gazdasági Eszköz- és Gépkísérleti Állomás – Meteorológiai Megfigyelő Állomás – 1878: Vetőmagvizsgáló Intézetvezetői: Deininger Imre, Linhardt György – 1891: Országos M. Kir. Növénytermelési Kísérleti Állomás • Az állomás vezetői: Cserháti Sándor ( ), Gyárfás József ( ), Surányi János ( ) Dworák Lajos ( ), Villax Ödön ( ), átmenetileg Székács János és Berzsenyi-Janosits László 1945) – Állatgyógyászati Állomás – Növényélet- és Kórtani Állomás – Magyar Királyi Tejgazdasági Kísérleti Állomás – : Országos M. Kir. Növénynemesítő Intézet – 1909: Budapest; 1910: Mosonmagyaróvár • Az Intézet vezetői: Grábner Emil ( ), Villax Ödön ( ), – Vegykísérleti Állomás – Szarvasmarhatenyésztők Egyesülete – 1941-ben a 2 intézetet összevonják Országos Növénynemesítő Intézet néven Villax Ödön vezetésével, s 1949-ben működése megszűnt

6 A hajdan volt „Grábner-telep”, ma Bemutató-tér

7 Az örökléstan, a növénynemesítés és a vetőmagismeret tárgyak oktatása • 1890: Cserháti Sándor az országban elsőként kezdte el a növénynemesítés és a „Magnemesítés” című tárgyak oktatását • 1907/1908: a Növénynemesítés önállóan előadandó tantárgy – 1907: Grábner Emil, között Legány Ödön, között Bittera Miklós, 1921-től Rázsó Imre heti 2 órában • 1936/37. tanév az V. és VI. félévben Soltész Sándor • az Örökléstan tantárgy is szerepel már a tantervben • 1942/43-as tanév Villax Ödön nemesítés, Győrffy Barna a Genetikát oktatja • 1948: a Növénytermesztési szakon külön tárgy a „Magismeret és magtermesztés” • a Növénynemesítéstan a IV. évfolyamon került oktatásra • 1954: Örökléstan a II. évfolyam 2. félévében és a III. évfolyam 1. félévében 2+2 óra • Növénynemesítéstan a III: évfolyam 1 félévében 1+1 óra • 1967/68: az Örökléstan, a Növénynemesítéstan vezető oktatója Kovács Antal • Egressyné Grábner Erna, Fábián Tivadar • A Genetikai és Növénynemesítési tanszék megalakulása után a tárgyak vezető oktatója Kiss József • Gulyás András, Kajdi Ferenc, Mészáros Miklós, Győri Tibor • 2005: a kétszintű- és többszakos képzés bevezetése - újabb tantárgyak: Alternatív növények szaporítóanyag termelése; Szántóföldi növények vetőmagtermesztése

8 A Magyaróvárhoz köthető nemesítéstörténelmi események: 1906: a növényfajták törzskönyvezésének kezdete; 1914: Magyaróvár - első növénynemesítői vándorgyűlés (Országos M. Kir. Növénynemesítő Intézet székházának avatása) javaslat: a növényfajták vetőanyagának „nemesített” „eredeti” és „utántermelt” névvel való megjelölése 1911; 1914: Székács Elemér, majd Baross László: a gazdasági akadémiák kötelező tárgyként oktatják a növénynemesítést; 1938: ismét tartottak növénynemesítői vándorgyűlést; 1940: az Intézet kezdeményezésére első növénynemesítői tanfolyam 50 hallgatóval; : Rédei György az Akadémia/Főiskola hallgatója 1943: Legány Ödön javaslatára megszervezték az egyéves szakaltiszti növénynemesítő tanfolyamot, az elméleti képzést Magyaróváron, a gyakorlatit Nagytelken végezték (a képzést évenként megtartandóvá tették); 1947: egyéves felsőbb növénynemesítő tanfolyamon megszervezése

9 Az egyéves felsőbb növénynemesítő tanfolyamon (1937.) résztvett okleveles mezőgazdák Bacsa PálCsizmazia Antal Lőrentei LászlóBauer Ferenc Fábián TivadarMadarász Zsuzsanna Bálint AndorMesch József Gyulaváry OszkárBeke Ferenc Hikisch KárolyPollhamer Ernő Bondor LászlóKajtár József Vágó MihályCzakó Flórián Lelley JánosVutskits György

10 Fajták, fajtajelöltek, nemesítés • széleskörű nemesítési program: bíbor- és fehérhere; takarmány- és pázsitfüvek; közönséges őszi- és tavaszi búza; tavaszi árpa, rozs, zab, takarmánykáposzta, köles • 1951: Takács István - Óvári rozs • 1953-ig Berzsenyi-Janosits László 4 kukorica-hibrid: Ó-1; Ó-3; Ó-4; Ó-5 • Böjtös Zoltán – lucernanemesítés • Grábner Emil az első hazai minősített lucerna fajta nemesítője - Óvári tarkavirágú lucerna • 1974: Egressyné Grábner Erna Óvári kúszó lucerna fajta • Kovács Antal kukorica Opaque-2 jelű mutánsa felhasználása; a „takarmányminőség öröklődésének” vizsgálata • 1977: Sopronhorpácsról a Karra kerül a Rózsaszínű BETA és a BETA vöröshenger takarmányrépa-, a BETA 11 tavaszi bükköny fajta • : a Kertészeti Tanszéken áfonya génbank létrehozása, fenntartása - Nagy György • a fenntartásában Porpáczy Aladár, Vadas Zoltán, Pólyáné Hanusz Borbála és Iváncsics József vettek részt • 1987: Győri Tibor részt vett a Putnokon nemesített és elismerést kapott Hungarotetra fajta nemesítésében • 1990: Kiss Árpád és Kiss József által nemesített KT-84 jelű triticale minősítése

11 A Karon lévő elismert fajták (1) (2004) NövényfajFajta neveNemesítő Állami elismerés éve Fajtafenntartó nemesítő Takarmányrépa Rózsaszínű BETA Sedlmayr Kurt Varga András 1944.Kajdi Ferenc BETA VöröshengerLudván Gábor1977.Kajdi Ferenc TarlórépaHorpácsi lila Dobrovszky István Tóth József 1959.Kajdi Ferenc CsillagtökÓvári fehér Keppel Tiborné /Dobrovszky Ilona/ Nagy György Porpáczy Aladár, majd Iváncsics József SütőtökÓvári hengeres Nagy György Nagy Györgyné Pardavy Tibor Porpáczy Aladár, majd Iváncsics József Vörös csenkeszSzékkutasi 319 Derera Miklós Szilvási Mihály 1958.Szodfridt Gyuláné Réti csenkeszÓvári Balázs Ferenc Bagosi Erzsébet 1960.Makai Sándor Réti komócsinPeti Szodfridt Gyuláné Harangozó Ferenc, Kovács József 1993.Szodfridt Gyuláné Tavaszi bükkönyBETA 11Csitkovics Antal1951.Makai Sándor

12 Horpácsi lila Rózsaszínű BETA Óvári hengeres Óvári fehér

13 A Karon lévő elismert fajták (2) (2004) GörögszénaÓvári-4 Makai Sándor Pécsi Sándor Kuroli Géza Kajdi Ferenc 1993.Makai Sándor SzójaZsuzsannaKajdi Ferenc1995.Kajdi Ferenc Tavaszi búza Castrum-1 Pollhamer Ernő Pollhamer Ernőné Kajdi Ferenc Pollhamer Ernőné Kajdi Ferenc Lucerna Eride /Pilis/ Késmárki István Győri Tibor Kajdi Ferenc 2000/2002. Késmárki István Győri Tibor BorsóTuttiKajdi Ferenc1996.Kajdi Ferenc Lóbab Lippói Bárdossy Antal Schneider Béla Karasz László Krészity Pántó 1971.Kajdi Ferenc KarácsonyMészáros Miklós1994.Kajdi Ferenc NövényfajFajta neveNemesítőÁllami elismerés éve Fajtafenntartó nemesítő

14 Zsuzsanna Eride Karácsony

15 Hazai nemesítésű tönköly fajták NövényfajFajta neveNemesítő Állami elismerés éve Fajtafenntartó nemesítő TönkölyÖKO 10 ® Kalmár Gergely Kajdi Ferenc 1998.Kajdi Ferenc Lajta (ÖKO 82) ® Kajdi Ferenc Kalmár Gergely 2002.Kajdi Ferenc

16 2004-után visszavont fajták NövényfajFajta neveNemesítő Állami elismerés éve Fajtafenntartó nemesítő LóbabÓvári 137 Bárdossy Antal Varga János 1984.Kajdi Ferenc Takarmánykáposzta ÓváriBerzsenyi J. László1959.Kajdi Ferenc Óvári-1Szántosi Antalné1983.Kajdi Ferenc Bab Sári Késmárki István Hörömpöli Erzsébet Jakab Árpád 1993.Késmárki István Cintia Késmárki István Takács Gáborné 1990.Takács Gáborné BorsóAktPocsai Károly Sájer Antal Binnyei András Lindmayer Nándorné Horváthné Walter Zsuzsanna 1992.Győri Tibor

17 Kutatási témák 1983-tól (1) • : takarmányrépa, tarlórépa és takarmánykáposzta nemesítés, fajtafenntartása – MÉM TCP; • : lóbab nemesítés, fajta és tájhasznosítási kísérletek végzése; • pillangós szálastakarmányok (tavaszi bükköny, mezei borsó, trigonella) nemesítése, - OMFB FBI program); • : szója nemesítés, fajta- és törzskísérletek végzése; • : az öntözéses növénytermesztés genetikai, nemesítési és agronómiai alapjainak továbbfejlesztése; • : génmegőrzési feladatok végzése – 1045 tétel tartós tárolása és leírása; • : az egészséges táplálkozást szolgáló biológiailag teljesebb értékű búza fajták előállítása – Pollhamer Ernőné; • a kertészeti termesztés biológiai alapjainak fejlesztése (témavezető Porpáczy Aladár); • : tájhasznosítási és fajtakísérletek végzése – őszi- és tavaszi árpa, közönséges őszi- és tavaszi búza, triticale, rozs, őszi- és tavaszi durum búza, zab, borsó, repce; • : tönköly búza nemesítés - FVM-program 2 db pályázat; • : tönköly génbanki tételek felszaporítása, leírása és tesztelése – HUSK/0109/1.2.1./001 magyar-szlovák regionális kutatás; • : új őszi- és tavaszi búza fajtajelöltek makro- és egyes mikroelemreakciójának vizsgálata az Észak-nyugat-Dunántúl 2 régiójában; • : speciális ásványianyag-összetételű világos szemszínű őszi és tavaszi búza fajták előállítása – FVM program;

18 Kutatási témák 1983-tól (2) • Makai Sándor irányításával szilfium, keleti kecskeruta (Galega orientalis) és földimandula (Cyperus esculentus L. var. Sativus Boeck.) nemesítése és hasznosítási vizsgálatokat végzése; • fehér mustár fajta nemesítési programban való részvétel – a Marci névre keresztelt fajta 2005-ben állami elismerést kapott; • triticale nemesítési program Kiss József vezetésével, jelenleg 2 fajtajelölt (LH-7 és LH- 25) vizsgálata folyik; • 2 szója, 1 tavaszi árpa, 1 tönköly és 9 közönséges őszi búza fajtajelölt bejelentésének elvégzése a minősített fajtákon kívül. A 9 db. közönséges őszi búza fajtajelölt nemesítésében Pollhamer Ernőné és Pollhamer Ernő is részt vettek; • : között a Salvador zab, a Győző és a Bőség nevű minősített őszi búza fajták fajtafenntartó nemesítése; • : „A regionális források felhasználása az egészségmegőrző funkcionális élelmiszerek előállítására” c. projekt során az ökológiai tényezők hatásának vizsgálata a biológiai alapok (fajták és fajtajelöltek) mennyiségi és minőségi tulajdonságaira; (Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program – projektszám: TF/HUSK/0901/1.2.1/0010/01; • Molnár Zoltán irányításával nagymagvú hüvelyes növények (borsó, lóbab, görögszéna), valamint a répafélék sejt- és szövettenyészeteinek vizsgálata; lóbab vírusmentes nemesítési alapanyag-előállítása és között; között a répafélék és pillangósok genetikai transzformációjával összefüggésben végeztünk vizsgálatokat közvetlen génátviteli módszerrel;

19 Keleti kecskeruta (Galega orientalis Lam.) Az Óvári gigant ® szilfium fajta teljes virágzásban

20 Nagymagvú hüvelyes növények (borsó, lóbab, görögszéna) és répafélék sejt- és szövettenyészeteinek vizsgálata; lóbab vírusmentes nemesítési alapanyag-előállítás

21 NymE Természettudományi Kar Alapítás éve: 1984 Nemesítés • 1991-től Kovács J. Attila folytatott közös nemesítési programot a szombathelyi székhelyű Gyep- és Takarmánygazdálkodási Kft.-vel – 4 pázsitfű-fajta kapott állami elismerést – Festuca pratensis arundinacea, F. rubra, Lolium perenne, Phleum pratense, Dactilis glomerata géntartalék-vizsgálatának, illetve alapanyag-kutatásának végzése – tenyészkerti fenntartása – a bio-típusok elemzése a nemesítési programokban való felhasználhatóságot illetően – 50 anyagból álló gyűjtemény fenntartása jelenleg Kollerné Dani Magdolna irányításával anatómiai géntartalék- és molekuláris biológiai vizsgálatok céljából. • 2003-tól Skribanek Anna végez szántóföldi- és laboratóriumi kísérleteket a Gabonakutató Közhasznú KHt-vel együttműködve tavaszi árpa fajták és fajtajelöltek szárazságtűrő képességének meghatározása érdekében – 2007-ben állami elismerést kapott a GK Habzó (bejelentéskori neve: GKS 419) fajta – jelenleg folyik a harmadéves GKS 9413 jelű szárazságtűrő fajtajelölt NÉBIH- vizsgálata – szárazságtűrőképesség vizsgálatok: morfológiai- (hajtás- és gyökérhossz és -tömeg, sztómaméret, hervadás) és élettani tulajdonságok (prolin- és glükóz tartalom, enzimvizsgálatok, az Al-felhalmozódás és -érzékenység mérése hematoxilin vizsgálattal) meghatározása – szántóföldi kisparcellás kísérleteket különböző termőhelyeken és eltérő agrotechnikai kezelésekkel (késői vetés, kiszárító agrotechnika)

22 A TTK pályázatai • : FVM és NKTH támogatásával, GAK pályázat • : Baross Gábor program NKTH, A GKS 419 jelű árpa söripari pilotra, Konzorciumi partnerek: Gabonakutató Kht, BDF Növénytani Tanszék, • : Baross Gábor Program NKTH, Sörárpa genotípusok szárazságstressz tűrésének fokozása Bioassay módszerrel. Konzorciumi partnerek: Gabonakutató Kht. Táplánkereszt, Rácunio Kft., NYmE-SEK TTK Növénytani Intézeti Tanszék

23 A bioassay értékelése alapján összevont szelekciós index képezhető, amely r=0,64-0,75 közötti korrelációs koefficiens értékekkel korrelál a szántóföldi szárazságtűréssel.

24 NymE Erdőmérnöki Kar (1) Jogelőd, történet Jogelőd a Selmecbányán III. Károly által 1735-ben alapított Bányatisztképző Iskola, melyet Mária Terézia 1762-ben akadémiai rangra emelt ben Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, így a főiskola Sopronba települt át Oktatás Az Erdőmérnöki Karon belül 1957-ben kezdődött meg a faipari mérnökök képzése, majd ezt követően az önálló Faipari Mérnöki Kar létrehozása után 1962-ben alakult meg az Erdészeti és Faipari Egyetem. Az Erdőmérnöki Karon erdőmérnöki, környezetmérnöki, környezettani, természetvédelmi mérnöki és vadgazda mérnöki diplomát szerezhetnek a hallgatók.

25 NymE Erdőmérnöki Kar (2) • A hazai erdészeti növénynemesítés kezdete az exóta fafajok kastélyparkokba, arborétumokba, botanikus kertekbe való ültetésével kezdődött. • A célorientált kísérletek a XX. század első éveire tehetők, amikor az ún. származási kísérletekkel megkezdődött az egyes termőhelyekre ültethető fafajok és fajták kiválasztása. E munkában kiemelkedő szerepe volt Roth Gyula professzornak, aki az 1900-as évek elején először a famagvak származásával, majd pedig származási kísérlet-sorozatok beindításával (erdeifenyő, vörösfenyő, lucfenyő, kocsánytalan tölgy, duglászfenyő) teremtette meg az erdészeti növénynemesítés alapjait. • Az erdőgazdálkodás erdőművelési feladatai között kiemelkedő szerepet foglalnak el a különböző gyérítések (törzskiválasztó gyérítés, növedékfokozó gyérítés) során elvégzett tömegszelekciók. Ezen tömegszelekciós kiválasztáshoz tartoznak a magtermelő állományok is, amelyek elsődlegesen magtermesztési céllal és megfelelő nagysággal, a nemkívánatos beporzástól a szükséges mértékig izoláltan kialakított, vetőmagot termelő faállományok. Ezek a növényállományok a hasonló ökológia viszonyok között tenyésző más faállományokhoz képest kedvezőbb külső képet, vagy izolált genetikai fölényt mutatnak és területileg is jól elhatárolhatóak. A tömegszelekcióval szemben a plantázsok, törzsfák kiválasztása, illetve a véghasználatig fenntartandó faegyedek kiválasztása már egyedszelekcióra alapozott.

26 NymE Erdőmérnöki Kar (3) • Az erdészeti növénynemesítés története elválaszthatatlan az Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) tevékenységétől, munkatársaitól. Úttörő munkásságuknak köszönhetően már az es években megkezdődött a nemesnyárfajták vegetatív szaporítása, amely szinte kizárólag az ERTI munkatársainak állhatatos munkájának köszönhető (Bánó István, Bokor Rezső, Halupa Lajos, Keresztesi Béla, Koltai György, Kopecky Ferenc, Mátyás Vilmos, Palotás Ferenc, Retkes József, Tóth Imre, Szőnyi László, majd pedig Borovics Attila és munkatársai). • Sopronban az Erdőmérnöki Főiskolán az Erdőtelepítési és Fásítási Tanszéken 1954-ben Tompa Károly és Sziklai Oszkár vezetésével kezdődött meg a fűz fafajok nemesítése. Egy évvel később Nemky Ernő és Vancsura Rudolf a tölgy fafajok nemesítésének lehetőségeit kezdték el vizsgálni. Későbbiekben Majer Antal a bükk, Tompa Károly a hársak szelekciós nemesítésével foglalkozott. Ennek keretében számos anyatelep, klóngyűjtemény került kialakításra. A soproni Erdészeti Szakközépiskola az Egyetemmel szoros kapcsolatban lévő tanárai közül Jereb Ottó a lucfenyő, Kondor Antal a csertölgy, Tuskó László a vörösfenyő nemesítését tanulmányozták. • Mátyás Csaba akadémikus kutatásaival – aki kezdetben erdeifenyő származási-kísérletek beállításával, illetve azok értékelésével is foglalkozott – alakult ki a modern erdészeti növénynemesítés és származáskutatás Magyarországon. Munkásságának súlypontja nemcsak az új fajták nemesítésében, hanem abban is van, hogy a genetika, a populáció-genetika, illetve a klímaváltozás, valamint a fásszárú növények a klímaváltozáshoz való adaptációjának lehetőségein keresztül tesz javaslatokat a hazai erdőgazdálkodás továbbfejlesztésére, az erdészeti növénynemesítés új irányvonalának meghatározására.

27 KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "XIX. Növénynemesítési Tudományos Nap Keszthely 2013. március 7. NEMESÍTÉSI ÉS FAJTA-ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEMEN."

Hasonló előadás


Google Hirdetések