A szociálpedagógia kezdetei Magyarországon

Az előadások a következő témára: "A szociálpedagógia kezdetei Magyarországon"— Előadás másolata:

1 A szociálpedagógia kezdetei Magyarországon
WJLF Pedagógia BA Pecze Mariann

2 kezdetek Német hatások (közvetlen vagy osztrák közvetítéssel)
Francia, angol hatások áttételesebbek Gyermektanulmányozás Szabadoktatás Nemzetnevelés Tehetségmentő mozgalom

3 Gyermektanulmányozás (pedológia)
előzmények 1800-as évek vége – kísérleti lélektan (mint „tudományos pedagógia”, amely a tényekre alapoz normatív pedagógia, mely kell-eket, célokat fogalmaz meg) Ellen Key: A gyermek évszázada A gyermektanulmány létrejöttének háttere: Rousseau gyermekfelfogása, a 19. századi pozitivizmus tudományfelfogása a spenceri evolúciós pszichológia hatása, a felgyorsuló ipari- természettudományos fejlődés Az új tudományág anatómiai, fiziológiai, biológiai, antropológiai, pszichológiai, etnográfiai, szociológiai és egyéb tudományos ismeretek rendszere, melyet közös tárgyuk: a gyermek fűz laza egységbe. Szervezeti keretek: 1. Magyar Gyermektanulmányi Társaság (1906) 2. Székesfővárosi Pedagógiai Szeminárium

4 Gyermektanulmányozás (pedológia)
Hazai képviselők: Nagy László Nemes Lipót Jankovits Miklós "Minél jobban ismerjük a gyermeket, annál jobban megértjük, minél jobban értjük, annál inkább szeretjük, s így annál hatékonyabban tudjuk majd nevelni." (Nagy László)

5 A Key-féle könyv korabeli olasz kiadásának címlapja
Ellen Key ( ) Ellen Key svéd pedagógusból lett pedagógiai publicista 1902-ben. "A gyermek évszázada" címmel megjelent könyve világszerte hatalmas vihart kavart úttörő gondolatai miatt. A hagyományos iskolát és okatatást illető éles kritikája erőteljesen felgyorsította a reformpedagógiai mozgalmak nemzetközi térhódítását. A könyv egyik alapgondolata, hogy évszázadunk akkor lesz a "gyermekek évszázada", ha a régi embereszmény és gyermekkép alapjaiban változik meg. A gyerek megzabolázása, egyéniségének elnyomása helyett hagyni kell, hogy a képességei kibontakozhassanak. Azaz a gyerekeket egyszerűen "békén kell hagyni", s nem a rosszat keresni és korrigálni a gyermek viselkedésében, hanem minden "bűnében" az "erény" csíráit felfedezni. A gyermekeknek is (van joga) joguk van hibázni, ezzel szemben "a nevelő a gyermeket egy csapásra kész és tökéletes emberré kívánja tenni - olyan rendet, önuralmat, kötelességtudatot, becsületességet kényszerít rá, amelyről azután a felnőttek megdöbbentő gyorsasággal leszoknak."  A könyv fejezetcímei is igen beszédesek, például: "Lélekgyilkolás az iskolában". Key az intézményes oktatás káros voltát hangoztatja e fejezetben: "Az iskolai tanulmányok csak akkor nem ártanak - sőt részben használnak is, ha a tanuló nem jár rendszeresen iskolába." A hagyományos oktatás ugyanis szerinte "negyed-ötödkézből kapott adatokból kotyvasztott" ismeretekkel árasztja el a gyermeket. "Az egyéniség fejlesztése kezdődjék minél korábban, az iskola "ellaposító társas-nevelése" várhat. Nem is kell túl korán kezdeni. Elegendő 9-10 éves korban elkezdeni csoportos tanításukat. A hagyományos iskola nem tűri falai közt a "dacosan egyénieskedőket", ott legjobban a "legcsendesebb, legengedelmesebb" gyerek boldogul. Nem is csoda, hogy a gyerek egyénisége elenyészik a mindennapos monotónia malmában." Ellen Key pedagógiai programja új nézőpontból közelít a gyermeki lélek megértéséhez, a nevelés valódi lényegéhez és mikéntjéhez. Emellett azonban találunk utópisztikus, igen szélsőséges, megvalósíthatatlan elemeket is. Forrás: Új Pedagógiai Szemle - Pukánszky Béla: A nevelés lényege: nem nevelünk című cikke alapján A Key-féle könyv korabeli olasz kiadásának címlapja

6 Magyar Gyermektanulmányi Társaság
Nagy László 1903-ban alapítja meg a Gyermektanulmányi Bizottságot, amely a Magyar Gyermektanulmányi Társaság létrejöttét (1906) készítette elő. (A társaság kisebb megszakításokkal 1944-ig működött.) Az alapszabály szerint a társaság célkitűzései között szerepelt az, hogy a „gyermektanulmányozást hazánkban tud.-an mívelje, s e tanulmányok eredményét főleg a nemzeti nev. számára értékesítse”, továbbá, hogy „a gyermekszeretetet minden körben mélyítse”. A vizsgálódásokat „rendes és rendellenes fejlődésű gyermekekre” egyaránt kiterjesztették. (lsd. Ranschburg Pál – pszichológus ben pszichológiai laboratóriumot létesít. A gyermek egyéni bánásmódban részesítése áll koncepciója középpontjában. Ne csak a fejlett készségeket, képességeket fejlesszük, hanem a gyengébb oldalt is.) Létrehozták a „Magyar pedagógia” folyóiratot. „A Gyermek” c. folyóirat pedig ig működött.

7 Székesfővárosi Pedagógiai Szeminárium
1912. február 1-jén a VIII. kerületi Mária Terézia – ma Horváth Mihály – téri iskola épületében megnyitotta a Fővárosi Pedagógiai Szemináriumot. Megnyitó beszédében kiemelte, hogy a Szemináriumban “megismerheti a kezdő tanító a fővárosi iskolát a maga valóságában, annak tényleges gyakorlatát, elméleti alapját és ideális követelményeit. Kiegészítheti tudását azzal, amit neki a képző nem nyújtott, mert részben a tárgyak nagy zsúfoltsága miatt, részben a képzőbe járó tanulók kora miatt nem is nyújthatott.” A Szeminárium szervezete A Szeminárium a maga idejében a kor követelményeinek maximálisan megfelelő – ma úgy mondanánk – komplex intézmény volt az alábbi szervezeti felépítéssel:   Tanfolyamok: 1. állandó tanfolyam a kezdő tanítók számára, 2. tudományos előadások, 3. technikai és művészeti tanfolyamok, 4. idegen nyelvi tanfolyamok.   Laboratóriumok: -  pedagógiai, -  lélektani, (1941-től egyesítve a Székesfővárosi Pályaválasztási Tanácsadó és Képességvizsgáló Intézet) -  fizikai. Pedagógiai Könyvtár, Pedagógiai Múzeum. Az intézmény első igazgatója a szervezetét, koncepcióját kialakító Weszely Ödön lett. A Szemináriumhoz az indulás évétől kapcsolódott egy gyakorló elemi népiskola, és e vonatkozásban Európa első ilyen szervezetű intézménye volt. A gyakorlóiskola pedagógiai műhely szerepét töltötte be. A kezdő tanítók állandó tanfolyamának hallgatói képzési idejük jelentős részét ott töltötték részben hospitálással, részben tanítással. A már működő tanítok részére is tartottak ott bemutató tanításokat. Ezeket az épület nagy előadó termében tartották, nemegyszer több száz hallgató előtt. Részvételi jegyet előre kellett igényelni – amely természetesen ingyenes volt -, mert mindig lényegesen többen szerettek volna ezeken részt venni, mint amennyi a terem befogadóképessége volt. Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet neve szeptember 1-jétől: MÉREI FERENC FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET (MFFPPTI)

8 szabadoktatás 1907 – pécsi szabadoktatási kongresszus
Az iskolarendszertől elszakadt, társadalmi (nem állami) kezdeményezésű szervezett tanítási- tanulási formák Szabadoktatás intézményesülése: szd. fordulója (Közép-Európa) Szervezői: intézményesítés: - polgári radikálisok kormányzati oldal! - Szociáldemokrata párt Egyházak (1892-Bp.-i Orsz. Közp.-i Katholikus Kör) 1907 – pécsi szabadoktatási kongresszus tervezése, finanszírozása, ellenőrzése állami feladat Alulról szerveződő, spontán jellegű – állami kényszer nélkül

9 szabadoktatás A széles körű hálózatra kiterjedő szabadoktatás nevét onnan kapta, hogy a tanítás szabadságának hangsúlyozásával nem kötötték meg a tanítás anyagát, a tanfolyamokon a részvételt nem tették függővé sem előtanulmányoktól, képesítéstől, iskolai végzettségtől, de még vizsgakötelezettségtől sem. Oktatási tevékenységet folytathatott így bármely egyesület, testület, sőt magános is. A szabadoktatásban az állam szerepe a legmagasabb szintű ellenőrzésre, illetőleg a tanfolyamokat szervező felkérésére alkalomadtán bizonyos anyagi segélynyújtásra szorítkozott. A szabadoktatás szervezeti szabályozását sürgető Jancsó Benedek tervezete alapján 1911-ben megalakult az Országos Szabadoktatási Tanács, mint a felnőttoktatást átfogó, véleményező és tanácsadói jogkörrel rendelkező országos szerv. A szabadoktatás időszerű kérdéseivel foglalkozott a – már említett – tanítók országos gyűlésein és a szaksajtóban megjelenő publikációkon kívül 1907-ben a pécsi szabadtanítási kongresszus, amelyen a radikális polgári értelmiség legjobbjai, élükön Pikler Gyulával és karöltve a munkásmozgalom vezető ideológusaival folytattak magas színvonalú vitákat a kormányhű konzervatív erőkkel.

10 Szabadoktatás színterei
1911 – Országos Szabadoktatási Tanács (trianon után: Orsz. Közműv. Tanács, 1945 után: Országos Szabadművelődési Tanács) – a szabadoktatás intézményesülése Bár kormányzati szervezésű, alternatíva a hivatalos (iskolai, nép- és szakoktatási) pedagógiával szemben Munkásönképző egyesületek (német, osztrák mintára) Társadalomtudományi Társaság (1901-) Társadalomtudományok Szabad Iskolája (1902-től szervezett munkástanfolyamokat) Huszadik Század Galilei Kör

11 Galilei Kör a magyarországi egyetemi ifjúság haladó szervezete az I. vh. előtt és alatt novemberében alakult a Szabadgondolkodók Magyarországi Egyesületéhez közel álló diákszervezetként. Világnézeti, politikai arculata a polgári radikálisokhoz állt legközelebb, de tagjai között nagy számban voltak szocialista meggyőződésű diákok is. Bírálták a modern társadalmak osztályellentmondásait, az oktatás korszerűtlenségét, igényelték az egyház és az állam különválasztását, a nemzetiségi nyelvek oktatását. A kör kiterjedt szociálpolitikai és antimilitarista tevékenységet fejtett ki. Bekapcsolódtak a munkástanfolyamok szervezésébe. A kör munkájában aktív vezető szerepet játszott Polányi Károly, Duczynska Ilona, Korvin Ottó, Sallai Imre. Részt vettek az első magyarországi munkástanácsok megalakításában. Ezért a kört a hatóságok 1918 elején feloszlatták, mintegy 30 egyetemi hallgatót letartóztattak, vezetőiket börtönbüntetésre ítélték. A bebörtönzötteket az 1918-as őszirózsás forradalom szabadította ki. A kört újraalakították, vezetőik aktívan részt vettek az 1918–19-es forradalmak irányító szerveinek, nem utolsósorban az oktatási terület irányításában (Haász Árpád, Kelen Jolán és mások). – Ir. Tömörkény M.: Új vizeken járok. A Galilei Kör története. Bp (Pedagógiai Lexikon)

12 Szabadoktatás színterei
Neokatolikus mozgalom Katolikus legényegyletek (Kolping bajor lelkész) között 26 intézmény alapítása Gazdasági tanfolyamok Népfőiskolák 1941 – Országos Népfőiskolai Tanács Az autonómia megtartása okán (állami beavatkozástól való függetlenség) A népfőiskola céljai: a népfőiskola olyan intézmény, amely a felnőttkor határán lévő ifjúságot 5 hónapon, de legalább két és fél hónapon át vallási és nemzeti hivatásbeli szolgálatra neveli. A népfőiskola pedagógiája: az ifjúságot közösségbe gyűjtve, az élő szóból és nevelő személyiségből kiáradó erőkkel a legnagyobb gyakorlatiasságra neveli.

13 Forrás: Pedagógiai Lexikon
Adolf Kolping ( ) kat. pap, a munkásfiatalok nev.-nek egyik kiemelkedő korai egyénisége. 1829–1837 között cipészinas és -legény, ezután 1841-ig gimnazista, 1841-től 1845-ig teol. tanulmányokat végzett Münchenben, Bonnban, Kölnben. Pappá szentelése után hitoktató Elberfeld városban, s egyben a helyi iparoslegények egyik vez.-je ben Kölnbe került, megalakította a kölni iparoslegények egyesületét. Ebben az évben adta közre Der Gesellen-Verein. Zur Beherzigung für alle, die es mit dem wahren Volkswohl gut meinen c. írását. Ebben kifejtette, hogy a társadalom békéje és rendje érdekében segíteni kell „a legelhagyatottabb munkásrétegen”, főként „az iparoslegények szomorú erkölcsi és anyagi helyzetén; védelmet kell számukra nyújtani az őket minden oldalról fenyegető veszélyek ellen.” Az iparoslegényeket a mesterek már nem fogadják be családjukba, mint korábban, kihasználják őket; elhagyatottan az erkölcstelenség, az alkohol, a zabolátlanság, a züllés veszélyei között élnek. „Elemi védettséget kell biztosítani számukra; menedéket, hogy magukra találhassanak.” – ~ 1850-ben létrehozta a régió helyi szervezeteiből a Rajnai Legényszövetséget, amelyből nov. 9-én alakult meg a Kat. Legényegyletek Szövetsége. A legényegyletek ezután sorra alakultak nemcsak német nyelvterületen, hanem Európa más országaiban is. Az iparoslegények helyi közösségei egyházmegyei, azok pedig országos szintű szerv.-ben tevékenykedve, a rászoruló iparoslegények számára szállást, okt.-t, nev.-t, továbbképzést, műv.-i és szórakozási lehetőséget nyújtottak. Az iparoslegények mellett a kereskedősegédek és a gyári munkásfiatalok előtt is nyitva álltak a legényegyletek. A Kat. Legényegyletek Szövetsége programja négy alapelven nyugodott: vallásos hit, családias közösség, megbízhatóság a munkában, derűs, örömteli életfelfogás. ~ azt akarta tudatosítani a munkásfiatalokban, hogy sajátos hivatásuk van a családban, a társ.-ban. Arra ösztönözte őket, hogy működjenek közre a világ emberiesebbé formálásában. Takarékpénztárak, munkásbiztosítók szervezését is szorgalmazta érdekeik védelmére. Elvei terjesztésére indította meg a Rheinische Volksblätter c. újságját, amely 1854–1865 között jelent meg. ~ halála után is a kölni központból irányították a kat. legényegyletek egyre szélesedő hálózatát. Németo.-ban 1933-ban a hitleri hatóságok betiltották működésüket, de a II. vh. után annál nagyobb elevenséggel éledt újjá a szerv., ismét bekapcsolódott a más országokban zavartalanul, folyamatosan működő egyletek közösségébe. Ekkor azonban a Kat. Legényegyletek korábbi profilja megváltozott: családszövetséggé alakult. A rászoruló munkásfiatalok mindenoldalú, széles körű támogatása érdekében alakultak meg a helyi Kolping-családok, amelyek azt kívánták elérni, hogy minél több ember, köztük minél több munkás vegye ki részét – mint munkájában kiváló szakember, mint jó szülő és áll.-polgár – a világ jobbá tételében. A Kolping-családok helyi, egyházmegyei, valamint országos szerv.-ben működnek és nemzetközi szövetséget alkotnak, nemcsak európai, hanem afrikai, ázsiai, amerikai és ausztráliai tagszerv.-ekkel is. – ~ máj. 25-én személyesen tartott előadást Pesten, s szept. 8-án megalakult a pesti Kat. Legényegylet, amelyet gyorsan követett a többi, minden városunkban és más nagyobb településeken. 1945-ben kommunista pol.-i nyomásra az elsők között tiltották be hazánkban ezt a kat. munkásfiatal-szerv.-et. – 1990 nov.-ben megalakult a M. Kolping Szövetség, amely a világ több mint harminc országában tevékenykedő Nemzetközi Kolping Szövetség tagjaként működik. A szövetséget a helyi ~-családok alkotják. Forrás: Pedagógiai Lexikon

14 KALOT (Katolikus Legényegylet Országos Tanácsa)
A KALOT mozgalmat a jezsuita P. Kerkai Jenő alapította meg, 1935-ben Szegeden. Álma a magyar nép segítése, a mintegy hárommilliónyi munkanélküli, földnélküli nincstelen agrárproletár, felemelése egy új agrárreform keretében. A KALOT a programjával formálta a személyiséget, fejlesztette a népi kultúrát, ápolta a hagyományokat, életközösséget épített, alakította a nemzeti öntudatot. Híres négyes jelszava: Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart! A KALOT Mozgalom 10 éves fennállásának eredménye: rövid idő alatt fél millió tagság, 20 Népfőiskola alakítása. A 350 tagszervezetében – korszerű ezüst és aranykalászos gazdatanfolyamokon tanították a korszerű mezőgazdasági módszerek bevezetését a földművelés és a kiskerti gazdaságok terén jelentős modernizálásokat eszközöltek. A szövetkezeti társulások és érdekvédelmek a KALOT szervezeti tagok jogait védte, hogy megtermelt javaikból tisztességesen megélhessenek és ne más fölözze le a hasznot. A II. világháború után betiltották a KALOT működését. A Mozgalom újraindulása 1988-ban történt, de a régi KALOT nevet csak 1992-től engedélyezték, amikor is új alapszabállyal új vezetőséget választottak. (KALÁSZ: (Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége) 1936-ban alakult meg ban működését betiltották, 1989-ben alakult újjá. Forrás:

15 1948 – a népművelés állami- és pártszintű intézményesülése
Szabadoktatás Alternatíva a hivatalos oktatás mellett: Egyfajta alternatív pedagógia az állami intézményes pedagógiával szemben (andragógia, művelődésfilozófia) Képviselője: Karácsony Sándor A magyar észjárás és közoktatásügyünk reformja (1939) c. kötet A hivatalos isk.rendszer „idegen logikát” tükröz A közoktatás rendszerének átszervezése a magyar észjárás szerint; szükséges a nyelv elemzése (Magyar nyelvtan társas-lélektani alapon) Holisztikus megközelítés Közösségi aktivitás; mellérendelő viszonyok Kreativitás Bővebben lásd: Gyulai Árpád: Karácsony Sándor társaslélektani rendszeréről, ÚPSZ 1999/3 Bardócz T. András: Szokásrendszer és pedagógia? ÚPSZ 2003/7-8. 1948 – a népművelés állami- és pártszintű intézményesülése

16 Karácsony Sándor ( ) pedagógiai, filozófiai író, egyetemi tanár, a debreceni egyetem pedagógia- professzora. A magyar filozófiai gondolkodás egyik legeredetibb alakja. A Tavaszmező utcai gimnáziumban 8 évet töltött decemberében megismerkedett Megyercsy Bélával, aki bevonta a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) munkájába, amely egy protestáns, vallásos ifjúsági egyesület. A KIE serdülő foglalkozásaiból nőtt ki a magyarországi cserkészet. Karácsony Sándor csakhamar országos hírű cserkészvezető lett, nyolc évig töltötte be a Magyar Cserkészszövetség társelnöki pozícióját Sík Sándor, majd Vitz Béla mellett. 1944 márciusától már nem szerepel nyilvánosan, vidéken tartózkodik, mert a Gestapó „érdeklődik utána". A hatóságok már korábban is felfigyelnek rá, mert írásaiban a szomszéd népekkel való megbékélést hirdeti. Ezért az 1935-ben kb. egy évre rendőri felügyelet alá helyezik szeptemberében visszatér Budapestre, az ostromot Budán éli át februárjától több közéleti tevékenységbe kezd. 1945 áprilisától az Országos Köznevelési Tanács elnökségi tagja, a középiskolai szakosztály elnöke, a Magyar Népművelők Tudományos Társaságában a Pedagógiai Szakosztály elnöke júniusában a Magyar Cserkészszövetség tiszteletbeli elnöke lesz, Sík Sándorral együtt október 9-én a VKM rendelete alapján megalakul az Országos Szabadművelődési Tanács, melynek első elnöke szintén Karácsony Sándor október 21-én a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSz) újra elnökévé választja augusztus 22-én megalakul a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége, amelynek elnöke természetesen Karácsony Sándor szeptemberétől a debreceni tudományegyetem Tanárképző és Tanárvizsgáló Bizottságának elnöke október 12-én a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) elnökévé választják. A szervezet március 15-ig működött től 1948-ig főszerkesztője az Új Szántás című, havonként megjelenő folyóiratnak, amely az Országos Szabadművelődési Tanács kiadása.

17 3. nemzetnevelés Imre Sándor
„szociális pedagógia” elgondolása vált gondolkodásában „nemzetneveléssé” A (nemzet)nevelés minden nemzetnek sajátos feladatot jelent - „A magyar neveléstörténet azzal szolgálja a neveléstudományt, ha felderíti nevelésünk eddigi menetét és megállapítja a nevelés magyar nemzeti vonásait.” pedagógiájának fő támpillére: a legfontosabb az a nevelés, amely a nemzet körében folyik és a nemzetre hat vissza. egységes egésszé ötvözi a kizárólag egyénre irányuló és a csupán csak a közösséget megcélzó szélsőséges pedagógiai törekvéseket, az individuál- és szociálpedagógiát. Az ellentétek feloldásával a nemzetnevelés teóriáját teremti meg belőlük. „Ha az egyén és a közösség elválaszthatatlan, akkor a közösség fejlődését csak az olyan nevelés szolgálja igazán, a mely a közösség minden egyes tagjának kifejlődésére alkalmat ad...” Nevelési állapotrajzok (középső Tisza-vidék falvainak feltérképezése): a közösségek nevelési állapotának leírása – a nevelés környezetének szociográfiája - falukutatás (Szeged)

18 Imre Sándor ( ) pedagógiai író, egyetemi tanár, művelődéspolitikus. Egy.-i tanulmányait Kolozsvárott, Heidelbergben és Lipcsében végezte tól 1908-ig a kolozsvári ref. gimn. tanára; 1904-ben a kolozsvári egy.-en magántanár. 1908–18 között a bp.-i áll. polgári isk. tanárképző tanára ben a bp.-i egy.-en magántanár nov.–1919. ápr. között a vallás- és közoktatásügyi min.-ban h. államtitkár, utána a polgári isk. tanárképző ig.-ja aug. 7-től 15-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter a Friedrich-kormányban, majd 1924-ig adminisztratív államtitkár (1922-től kényszerszabadságon) től a pedagógia egy.-i tanára Szegeden, 1934-től 1945-ig a bp.-i műegy.-en. Művelődéspolitikai programja, a „nemzetnevelés” a német szociálpedagógia hatására alakult ki, de figyelembe vette köznevelésügyünk történeti hagyományait is. Ezt a „nemzetnevelési” programot az ellenforradalom egy ideig támogatta. ~t polgári humanizmusa szembeállította a fasizmussal. Szerk. a Magyar Paedagógiát (1913–19). – M. Gróf Széchenyi István nézetei a nevelésről (Bp., 1904); A nevelés sorsa és a szocializmus (Bp., 1909); Nemzetnevelés (Bp., 1912); Nemzeti önismeret (Bp., 1920); A személyiség kérdése (Bp., 1926); Neveléstan (Bp.; 1928); Népiskolai Neveléstan (Bp., 1932); A neveléstudomány magyar feladatai (Szeged, 1935); Háborús élet, megújhodás, nemzetnevelés (Bp., 1944). – Irod. Heksch Ágnes: I. S. neveléselméleti tevékenysége 1919-ig. Magyar neveléstörténeti tanulmányok (Bp., 1959). (Magyar Életrajzi Lexikon) A XX. sz. elején Imre Sándor, a bp.-i Polg. Isk.-i Tanítóképző tanára vizsgálat alá vette a századelő Mo.-ának tanügyét, s az ennek nyomán 1912-ben kiadott Nemzetnevelés. Jegyzetek a magyar művelődési politikához c. könyvében megállapította: a nemzet fogalmában az egység az egyik legfőbb tényező. Márpedig saját kora Mo.-ának lakosai nem egységesek: a társ. egyes rétegeit egymás ellen feszítik a szociális, felekezeti, nemzetiségi és más érdekellentétek. „Itt még nincs nemzet, mert hiányzik ennek legfőbb bizonyossága: a közös nemzeti tudatosság.” S ebben a korabeli hazai isk.-rendszer is hibás: nem alkalmas a nemzeti egység kimunkálására, ezért ezt megfelelőképpen át kell alakítani. Imre Sándor ezután írt cikkeiben többször szóba hozta és magyarázta nemzetnevelés koncepcióját.

19 4. Tehetségmentő mozgalom (1932-1948)
A szabadoktatás irányzatának népi radikális vonulata (népi írók, falukutatók) Új Szellemi Front (1935) Cél: a társadalmi piramis mértékének, terheinek csökkentése pontos nemzeti munkaterv (Gömbös Gyula) a közjogi, államigazgatási, gazdasági, kulturális stb. berendezkedés átalakítása, racionalizálása, korszerűsítése szociális, és a parasztság helyzetét javító intézkedések kilátásba helyezése, lépéseket tett a tekintélyuralmi állam kialakítására Csalódás Zilahy: kitűnőek iskolája elgondolás

20 Kitűnőek iskolája (1939, 1942) Alap: a tehetség velünk születik (öröklés), de rejtett maradhat a társadalmi körülmények miatt (környezet) Szociálpedagógia szakmai alapja! Környezet megváltoztatása – a tehetségesek megmentése Új szellemi elit kialakulásához kell: korán kiválogatni a legkivállóbbakat – tehetségkutatás Nálunk ennek intézménye: Eötvös-kollégium (fra Ecole Normal Superieur mintája) – csak bölcsész! School of brillants (Amerika) Minden rétegből választanak (nálunk: nyelv miatt arisztokrácia) Mindenféle területre Nem állami intézmény Führer-schule (Németország) Faji alapon választ Nemzeti, faji öntudat Állami irányítás Magyar „Kitűnőek Iskolája” Tehetségek szabad versenye Cserekapcsolatok Társ. és kormányzat összefogása Forrás: Zilahy L: Kitűnőek iskolája. Kelet Népe, dec p.)

21 Janicsár-kérdés Vajon ha például a nép Eötvös Collegiuma segítségével pártfogolják a tehetséges parasztokat, ez nem pusztán egyéni kiemelkedés lesz? Nem lehetséges, hogy a kiművelt fiatalok megtagadják majd azt az osztályt, amiből származnak? És vajon a tehetséggondozást állami segítséggel, avagy magánerőből kell megvalósítani? A vita Györffy István A néphagyomány és a nemzeti művelődés című 1938-as munkája nyomán indult újra és gyakorlatilag 1944-ig elhúzódott. A kollégiumi eszme a népi mozgalom keretein belül jött létre és nem csupán a Kelet Népében Zilahy Lajos által felvetett amerikai mintájú Kitűnőek Iskolája –vita kísérte telén, hanem a népi írók belső disputája is a népfőiskolákról.

22 Népi kollégiumok Zilahy kezdeményezésének társ.-i mozgalommá szélesítése: Parasztfiatalok, falusi tehetségek megmentése Népi írók, falukutatók mozgalma – „nevelési állapotrajzok” (Illyés Gyula, Jankovits Miklós) Falusi (később népi) kollégiumok megszervezése (civil kezdeményezések, egyházi támogatás) pl: Cseresznyés-kollégium (Hódmezővásárhely) 1939: népi kollégiumi mozgalom egyetemi szinten is: Bolyai (1942-től Györffy) Kollégium (Eötvös alternatívája) 1946: NÉKOSZ

23 A Györffy-kollégiumban háromféle képzési forma folyt
A Györffy-kollégiumban háromféle képzési forma folyt. Nagy hangsúlyt kaptak a nyelvórák, hiszen egy világnyelv mellett mindenkinek el kellett sajátítania egy magyarországi nemzetiség nyelvét is. A közéleti-politikai képzés keretében szemináriumokat tartottak társadalmi, közgazdasági, közigazgatási és néprajzi témákban. Voltak ezen kívül szervezett elõadások is, amelyeken a meghívottak elsõsorban a nagy társadalmi rendszerekrõl, a gazdaság legfontosabb kérdéseirõl mondtak véleményt. Ezek az elõadások inkább politikai véleményformáló célt szolgáltak és egyre inkább a népi mozgalom baloldalának álláspontját tükrözték. Erdei Ferenc, Nagy István és Veres Péter tartotta a legtöbb elõadást, az õ népszerûségüket az is bizonyítja, hogy a kollégisták az õ könyveiket olvasták leginkább.

24 Népi kollégiumok II. vgh utáni helyzet:
A népi kollégiumok politikai befolyás alá kerülnek -1949: feloszlatás Jelentősége: Társadalmi modernizáció elindítása Az iskolarendszer megnyitása a társadalom addiginál szélesebb körei számára Háború utáni iskolareformok (lsd általános iskola) kevés forrással

25 A NÉKOSZ A népi kollégiumi eszme a 30-as években született meg a népi írók, falukutatók által feltárt szörnyű viszonyok hatására. A bentlakásos internátus létesítésével meg akarták teremteni a tanulás, az értelmiségivé válás esélyét a szegény sorsú, többnyire paraszti származású gyerekeknek. „Ez azért lenne jó, gondolta többek között Darvas József, Németh László vagy Veres Péter, mert így el lehetne kerülni, hogy a parasztgyerekek a fővárosba kerülve beolvadjanak az ottani középosztályba, megtagadva népi gyökereiket.” Az első népi kollégium 1939-ben alakult meg, Bolyai Kollégium néven (1942-től Györffy Kollégium a néprajzkutató Györffy István után). A háborút követően két népi kollégium működött: az újjáalakult Györffy Kollégium és a történészhallgatókat tömörítő Petőfi Sándor Kollégium. Ezek alapították 1946 júliusában a NÉKOSZ-t (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége) . A népi kollégiumi mozgalom a negyvenes évek elején indult (1946. július 9-én), és rövid virágzás után az évtized végére be is fejeződött, azaz beszüntette a Rákosi- rendszer. A hatása máig is érezhető, hiszen rengeteg kiváló ember került ki az egykori kollégisták közül. "1948-ra a 158 népi kollégium behálózza az egész országot, s körülbelül 9500 középiskolás és egyetemista számára nyújt életre szóló szakmai és közösségi tapasztalatot. Kialakul a kollégiumok sajátos rituáléja, megvannak a dalaik, mozgalmi és pedagógiai hagyományaik. Az egész korszakot jellemzi a NÉKOSZ-indulóból elhíresült szóösszetétel: „Fényes szelek”. Ilyen többé-kevésbé autonóm, nemzeti kötődésű kollégiumi rendszer sehol máshol nem alakult ki a szovjet blokkban a csúcspont és az élethalál harc kezdete." A NÉKOSZ-t elsősorban a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt pártolta, és kezdettől fogva élvezte Rajk László belügyminiszter támogatását, aki a közigazgatási és belügyi apparátust is fölhasználta e célból. Bukásához hozzájárult erős parasztpárti kötődése és a MADISZ-szal (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) való rivalizálása is. A végső csapást Rajk László és társainak letartóztatása jelentette (1949. május) július 10-ére, a NÉKOSZ megalakulásának harmadik évfordulójára összehívták a szövetség III. kongresszusát, ahol Horváth Márton, az MDP Politikai Bizottságának póttagja bejelentette a szervezet föloszlatását (Papp István: „A Nékosz legendája és valósága”, Rubicon, 2001/10, 2002/1).

26 Zilahy Lajos ( ) magyar író, publicista, az MTA tagja áprilisában találkozót szervezett, amelyen megpróbálta közelíteni a népi írókat Gömbös Gyula irányvonalához. Május elején ennek érdekében létrehozták az Új Szellemi Front nevű tömörülést, azonban ez a törekvés a kezdeményezés szintjén maradt. A második világháború kitörése után szembefordult a fennálló rendszerrel. 1940–től 1944-ig szerkesztő a Híd című hetilapnál. Ebben az időben alapítványt hozott tehetséges fiatalok számára. Az 1944-es német megszálláskor a Fatornyok című darabját betiltották, mivel az erősen náciellenes volt től közéleti aktívitása megnőtt. A Magyar–Szovjet Művelődési Társaság első elnöke, illetve az Irodalom és Tudomány cimű folyóirat főszerkesztője lett ban az Egyesült Államokba emigrált. Művei tiszteletdíjából élt, és a jobboldali emigráns szervezetekkel nem akart kapcsolatot tartani ben Újvidéken, a hajdani Jugoszláviában házat vásárolt, ahová gyakran ellátogatott ban Budapesten járt, végleges hazatelepülését azonban halála megakadályozta. Végrendeletének megfelelően Budapesten temették el. (Magyar életrajzi lexikon) 1945-ben azok közé az értelmiségiek közé tartozott, akik engedtek a megszállók és a hatalomra jutó pártok, mindenekelőtt a kommunisták felkérésének, és szerepet vállaltak a reményeik szerinti új, demokratikus Magyarország felépítésében. Néhány név közülük: Szent-Györgyi Albert, Szekfű Gyula, Moór Gyula, Karácsony Sándor, Kassák Lajos, Csécsy Imre. Zilahy 1945-ben még ahhoz is hozzájárult, hogy a kommunisták (Révai József, Horváth Márton, Kállai Gyula) és a baloldali parasztpártiak (Erdei Ferenc, Darvas József, Illyés Gyula) Új Szellemi Front néven az értelmiséget baloldali egységbe tömörítő mozgalmat indítsanak. A demokrácia hívei fokozatosan jöttek rá, hogy becsapták önmagukat, hagyták magukat megtéveszteni: hittek a kommunisták, a Szovjetunió demokrácia-ígéreteiben. A béketárgyalások előrehaladtával, hazai közéleti tapasztalataik bővülésével kiábrándultságuk növekedett. Ki előbb, ki utóbb arra a következtetésre jutott, hogy ha szellemi szabadságát nem akarja elveszíteni, belső emigrációba kell vonulnia, vagy el kell hagynia Magyarországot. Zilahy Lajos az Egyesült Államokban telepedett le.