Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A szociálpedagógia kezdetei Magyarországon WJLF Pedagógia BA Pecze Mariann.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A szociálpedagógia kezdetei Magyarországon WJLF Pedagógia BA Pecze Mariann."— Előadás másolata:

1 A szociálpedagógia kezdetei Magyarországon WJLF Pedagógia BA Pecze Mariann

2 2 kezdetek  Német hatások (közvetlen vagy osztrák közvetítéssel)  Francia, angol hatások áttételesebbek 1. Gyermektanulmányozás 2. Szabadoktatás 3. Nemzetnevelés 4. Tehetségmentő mozgalom

3 3 1.Gyermektanulmányozás (pedológia) 1800-as évek vége – kísérleti lélektan (mint „tudományos pedagógia”, amely a tényekre alapoz normatív pedagógia, mely kell-eket, célokat fogalmaz meg) Ellen Key: A gyermek évszázada A gyermektanulmány létrejöttének háttere: Rousseau gyermekfelfogása, a 19. századi pozitivizmus tudományfelfogása a spenceri evolúciós pszichológia hatása, a felgyorsuló ipari- természettudományos fejlődés Az új tudományág anatómiai, fiziológiai, biológiai, antropológiai, pszichológiai, etnográfiai, szociológiai és egyéb tudományos ismeretek rendszere, melyet közös tárgyuk: a gyermek fűz laza egységbe. Szervezeti keretek: 1. Magyar Gyermektanulmányi Társaság (1906) 2. Székesfővárosi Pedagógiai Szeminárium előzmények

4 4 Hazai képviselők: Nagy László Nemes Lipót Jankovits Miklós "Minél jobban ismerjük a gyermeket, annál jobban megértjük, minél jobban értjük, annál inkább szeretjük, s így annál hatékonyabban tudjuk majd nevelni." (Nagy László) 1.Gyermektanulmányozás (pedológia)

5 5 Ellen Key ( ) Ellen Key svéd pedagógusból lett pedagógiai publicista 1902-ben. "A gyermek évszázada" címmel megjelent könyve világszerte hatalmas vihart kavart úttörő gondolatai miatt. A hagyományos iskolát és okatatást illető éles kritikája erőteljesen felgyorsította a reformpedagógiai mozgalmak nemzetközi térhódítását. A könyv egyik alapgondolata, hogy évszázadunk akkor lesz a "gyermekek évszázada", ha a régi embereszmény és gyermekkép alapjaiban változik meg. A gyerek megzabolázása, egyéniségének elnyomása helyett hagyni kell, hogy a képességei kibontakozhassanak. Azaz a gyerekeket egyszerűen "békén kell hagyni", s nem a rosszat keresni és korrigálni a gyermek viselkedésében, hanem minden "bűnében" az "erény" csíráit felfedezni. A gyermekeknek is (van joga) joguk van hibázni, ezzel szemben "a nevelő a gyermeket egy csapásra kész és tökéletes emberré kívánja tenni - olyan rendet, önuralmat, kötelességtudatot, becsületességet kényszerít rá, amelyről azután a felnőttek megdöbbentő gyorsasággal leszoknak." A könyv fejezetcímei is igen beszédesek, például: "Lélekgyilkolás az iskolában". Key az intézményes oktatás káros voltát hangoztatja e fejezetben: "Az iskolai tanulmányok csak akkor nem ártanak - sőt részben használnak is, ha a tanuló nem jár rendszeresen iskolába." A hagyományos oktatás ugyanis szerinte "negyed-ötödkézből kapott adatokból kotyvasztott" ismeretekkel árasztja el a gyermeket. "Az egyéniség fejlesztése kezdődjék minél korábban, az iskola "ellaposító társas-nevelése" várhat. Nem is kell túl korán kezdeni. Elegendő 9-10 éves korban elkezdeni csoportos tanításukat. A hagyományos iskola nem tűri falai közt a "dacosan egyénieskedőket", ott legjobban a "legcsendesebb, legengedelmesebb" gyerek boldogul. Nem is csoda, hogy a gyerek egyénisége elenyészik a mindennapos monotónia malmában." Ellen Key pedagógiai programja új nézőpontból közelít a gyermeki lélek megértéséhez, a nevelés valódi lényegéhez és mikéntjéhez. Emellett azonban találunk utópisztikus, igen szélsőséges, megvalósíthatatlan elemeket is. Forrás: Új Pedagógiai Szemle - Pukánszky Béla: A nevelés lényege: nem nevelünk című cikke alapján A Key-féle könyv korabeli olasz kiadásának címlapja

6 6 Magyar Gyermektanulmányi Társaság Nagy László 1903-ban alapítja meg a Gyermektanulmányi Bizottságot, amely a Magyar Gyermektanulmányi Társaság létrejöttét (1906) készítette elő. (A társaság kisebb megszakításokkal 1944-ig működött.) Az alapszabály szerint a társaság célkitűzései között szerepelt az, hogy a „gyermektanulmányozást hazánkban tud.-an mívelje, s e tanulmányok eredményét főleg a nemzeti nev. számára értékesítse”, továbbá, hogy „a gyermekszeretetet minden körben mélyítse”. A vizsgálódásokat „rendes és rendellenes fejlődésű gyermekekre” egyaránt kiterjesztették. (lsd. Ranschburg Pál – pszichológus ben pszichológiai laboratóriumot létesít. A gyermek egyéni bánásmódban részesítése áll koncepciója középpontjában. Ne csak a fejlett készségeket, képességeket fejlesszük, hanem a gyengébb oldalt is.) Létrehozták a „Magyar pedagógia” folyóiratot. „A Gyermek” c. folyóirat pedig ig működött.

7 7 Székesfővárosi Pedagógiai Szeminárium február 1-jén a VIII. kerületi Mária Terézia – ma Horváth Mihály – téri iskola épületében megnyitotta a Fővárosi Pedagógiai Szemináriumot. Megnyitó beszédében kiemelte, hogy a Szemináriumban “megismerheti a kezdő tanító a fővárosi iskolát a maga valóságában, annak tényleges gyakorlatát, elméleti alapját és ideális követelményeit. Kiegészítheti tudását azzal, amit neki a képző nem nyújtott, mert részben a tárgyak nagy zsúfoltsága miatt, részben a képzőbe járó tanulók kora miatt nem is nyújthatott.” A Szeminárium szervezete A Szeminárium a maga idejében a kor követelményeinek maximálisan megfelelő – ma úgy mondanánk – komplex intézmény volt az alábbi szervezeti felépítéssel: Tanfolyamok: 1. állandó tanfolyam a kezdő tanítók számára, 2. tudományos előadások, 3. technikai és művészeti tanfolyamok, 4. idegen nyelvi tanfolyamok. Laboratóriumok: - pedagógiai, - lélektani, (1941-től egyesítve a Székesfővárosi Pályaválasztási Tanácsadó és Képességvizsgáló Intézet) - fizikai. Pedagógiai Könyvtár, Pedagógiai Múzeum. Az intézmény első igazgatója a szervezetét, koncepcióját kialakító Weszely Ödön lett. A Szemináriumhoz az indulás évétől kapcsolódott egy gyakorló elemi népiskola, és e vonatkozásban Európa első ilyen szervezetű intézménye volt. A gyakorlóiskola pedagógiai műhely szerepét töltötte be. A kezdő tanítók állandó tanfolyamának hallgatói képzési idejük jelentős részét ott töltötték részben hospitálással, részben tanítással. A már működő tanítok részére is tartottak ott bemutató tanításokat. Ezeket az épület nagy előadó termében tartották, nemegyszer több száz hallgató előtt. Részvételi jegyet előre kellett igényelni – amely természetesen ingyenes volt -, mert mindig lényegesen többen szerettek volna ezeken részt venni, mint amennyi a terem befogadóképessége volt. Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet neve szeptember 1-jétől: MÉREI FERENC FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET (MFFPPTI)ÉREI FERENC

8 8 2.szabadoktatás  Az iskolarendszertől elszakadt,  társadalmi (nem állami) kezdeményezésű  szervezett tanítási- tanulási formák Szabadoktatás intézményesülése : szd. fordulója (Közép-Európa) Szervezői:intézményesítés: - polgári radikálisokkormányzati oldal! - Szociáldemokrata párt - Egyházak (1892-Bp.-i Orsz. Közp.-i Katholikus Kör) 1907 – pécsi szabadoktatási kongresszus tervezése, finanszírozása, ellenőrzése állami feladat Alulról szerveződő, spontán jellegű – állami kényszer nélkül

9 9 szabadoktatás A széles körű hálózatra kiterjedő szabadoktatás nevét onnan kapta, hogy a tanítás szabadságának hangsúlyozásával nem kötötték meg a tanítás anyagát, a tanfolyamokon a részvételt nem tették függővé sem előtanulmányoktól, képesítéstől, iskolai végzettségtől, de még vizsgakötelezettségtől sem. Oktatási tevékenységet folytathatott így bármely egyesület, testület, sőt magános is. A szabadoktatásban az állam szerepe a legmagasabb szintű ellenőrzésre, illetőleg a tanfolyamokat szervező felkérésére alkalomadtán bizonyos anyagi segélynyújtásra szorítkozott. A szabadoktatás szervezeti szabályozását sürgető Jancsó Benedek tervezete alapján 1911-ben megalakult az Országos Szabadoktatási Tanács, mint a felnőttoktatást átfogó, véleményező és tanácsadói jogkörrel rendelkező országos szerv. A szabadoktatás időszerű kérdéseivel foglalkozott a – már említett – tanítók országos gyűlésein és a szaksajtóban megjelenő publikációkon kívül 1907-ben a pécsi szabadtanítási kongresszus, amelyen a radikális polgári értelmiség legjobbjai, élükön Pikler Gyulával és karöltve a munkásmozgalom vezető ideológusaival folytattak magas színvonalú vitákat a kormányhű konzervatív erőkkel.

10 10 Szabadoktatás színterei – Országos Szabadoktatási Tanács (trianon után: Orsz. Közműv. Tanács, 1945 után: Országos Szabadművelődési Tanács) – a szabadoktatás intézményesülése Bár kormányzati szervezésű, alternatíva a hivatalos (iskolai, nép- és szakoktatási) pedagógiával szemben 2. Munkásönképző egyesületek (német, osztrák mintára)  Társadalomtudományi Társaság (1901-)  Társadalomtudományok Szabad Iskolája (1902-től szervezett munkástanfolyamokat)  Huszadik Század  Galilei Kör

11 11 Galilei Kör a magyarországi egyetemi ifjúság haladó szervezete az I. vh. előtt és alatt novemberében alakult a Szabadgondolkodók Magyarországi Egyesületéhez közel álló diákszervezetként. Világnézeti, politikai arculata a polgári radikálisokhoz állt legközelebb, de tagjai között nagy számban voltak szocialista meggyőződésű diákok is. Bírálták a modern társadalmak osztályellentmondásait, az oktatás korszerűtlenségét, igényelték az egyház és az állam különválasztását, a nemzetiségi nyelvek oktatását. A kör kiterjedt szociálpolitikai és antimilitarista tevékenységet fejtett ki. Bekapcsolódtak a munkástanfolyamok szervezésébe. A kör munkájában aktív vezető szerepet játszott Polányi Károly, Duczynska Ilona, Korvin Ottó, Sallai Imre. Részt vettek az első magyarországi munkástanácsok megalakításában. Ezért a kört a hatóságok 1918 elején feloszlatták, mintegy 30 egyetemi hallgatót letartóztattak, vezetőiket börtönbüntetésre ítélték. A bebörtönzötteket az 1918-as őszirózsás forradalom szabadította ki. A kört újraalakították, vezetőik aktívan részt vettek az 1918–19-es forradalmak irányító szerveinek, nem utolsósorban az oktatási terület irányításában (Haász Árpád, Kelen Jolán és mások). – Ir. Tömörkény M.: Új vizeken járok. A Galilei Kör története. Bp (Pedagógiai Lexikon)

12 12 Szabadoktatás színterei 3. Neokatolikus mozgalom  Katolikus legényegyletek (Kolping bajor lelkész) között 26 intézmény alapítása  Gazdasági tanfolyamok  Népfőiskolák 1941 – Országos Népfőiskolai Tanács Az autonómia megtartása okán (állami beavatkozástól való függetlenség)  A népfőiskola céljai: a népfőiskola olyan intézmény, amely a felnőttkor határán lévő ifjúságot 5 hónapon, de legalább két és fél hónapon át vallási és nemzeti hivatásbeli szolgálatra neveli.  A népfőiskola pedagógiája: az ifjúságot közösségbe gyűjtve, az élő szóból és nevelő személyiségből kiáradó erőkkel a legnagyobb gyakorlatiasságra neveli.

13 13 Adolf Kolping ( ) kat. pap, a munkásfiatalok nev.-nek egyik kiemelkedő korai egyénisége. 1829–1837 között cipészinas és -legény, ezután 1841-ig gimnazista, 1841-től 1845-ig teol. tanulmányokat végzett Münchenben, Bonnban, Kölnben. Pappá szentelése után hitoktató Elberfeld városban, s egyben a helyi iparoslegények egyik vez.-je ben Kölnbe került, megalakította a kölni iparoslegények egyesületét. Ebben az évben adta közre Der Gesellen-Verein. Zur Beherzigung für alle, die es mit dem wahren Volkswohl gut meinen c. írását. Ebben kifejtette, hogy a társadalom békéje és rendje érdekében segíteni kell „a legelhagyatottabb munkásrétegen”, főként „az iparoslegények szomorú erkölcsi és anyagi helyzetén; védelmet kell számukra nyújtani az őket minden oldalról fenyegető veszélyek ellen.” Az iparoslegényeket a mesterek már nem fogadják be családjukba, mint korábban, kihasználják őket; elhagyatottan az erkölcstelenség, az alkohol, a zabolátlanság, a züllés veszélyei között élnek. „Elemi védettséget kell biztosítani számukra; menedéket, hogy magukra találhassanak.” – ~ 1850-ben létrehozta a régió helyi szervezeteiből a Rajnai Legényszövetséget, amelyből nov. 9-én alakult meg a Kat. Legényegyletek Szövetsége. A legényegyletek ezután sorra alakultak nemcsak német nyelvterületen, hanem Európa más országaiban is. Az iparoslegények helyi közösségei egyházmegyei, azok pedig országos szintű szerv.-ben tevékenykedve, a rászoruló iparoslegények számára szállást, okt.-t, nev.-t, továbbképzést, műv.-i és szórakozási lehetőséget nyújtottak. Az iparoslegények mellett a kereskedősegédek és a gyári munkásfiatalok előtt is nyitva álltak a legényegyletek. A Kat. Legényegyletek Szövetsége programja négy alapelven nyugodott: vallásos hit, családias közösség, megbízhatóság a munkában, derűs, örömteli életfelfogás. ~ azt akarta tudatosítani a munkásfiatalokban, hogy sajátos hivatásuk van a családban, a társ.-ban. Arra ösztönözte őket, hogy működjenek közre a világ emberiesebbé formálásában. Takarékpénztárak, munkásbiztosítók szervezését is szorgalmazta érdekeik védelmére. Elvei terjesztésére indította meg a Rheinische Volksblätter c. újságját, amely 1854–1865 között jelent meg. ~ halála után is a kölni központból irányították a kat. legényegyletek egyre szélesedő hálózatát. Németo.-ban 1933-ban a hitleri hatóságok betiltották működésüket, de a II. vh. után annál nagyobb elevenséggel éledt újjá a szerv., ismét bekapcsolódott a más országokban zavartalanul, folyamatosan működő egyletek közösségébe. Ekkor azonban a Kat. Legényegyletek korábbi profilja megváltozott: családszövetséggé alakult. A rászoruló munkásfiatalok mindenoldalú, széles körű támogatása érdekében alakultak meg a helyi Kolping-családok, amelyek azt kívánták elérni, hogy minél több ember, köztük minél több munkás vegye ki részét – mint munkájában kiváló szakember, mint jó szülő és áll.-polgár – a világ jobbá tételében. A Kolping-családok helyi, egyházmegyei, valamint országos szerv.-ben működnek és nemzetközi szövetséget alkotnak, nemcsak európai, hanem afrikai, ázsiai, amerikai és ausztráliai tagszerv.-ekkel is. – ~ máj. 25-én személyesen tartott előadást Pesten, s szept. 8-án megalakult a pesti Kat. Legényegylet, amelyet gyorsan követett a többi, minden városunkban és más nagyobb településeken ben kommunista pol.-i nyomásra az elsők között tiltották be hazánkban ezt a kat. munkásfiatal- szerv.-et. – 1990 nov.-ben megalakult a M. Kolping Szövetség, amely a világ több mint harminc országában tevékenykedő Nemzetközi Kolping Szövetség tagjaként működik. A szövetséget a helyi ~-családok alkotják. Forrás: Pedagógiai Lexikon

14 14 KALOT (Katolikus Legényegylet Országos Tanácsa) A KALOT mozgalmat a jezsuita P. Kerkai Jenő alapította meg, 1935-ben Szegeden. Álma a magyar nép segítése, a mintegy hárommilliónyi munkanélküli, földnélküli nincstelen agrárproletár, felemelése egy új agrárreform keretében. A KALOT a programjával formálta a személyiséget, fejlesztette a népi kultúrát, ápolta a hagyományokat, életközösséget épített, alakította a nemzeti öntudatot. Híres négyes jelszava: Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart! A KALOT Mozgalom 10 éves fennállásának eredménye: rövid idő alatt fél millió tagság, 20 Népfőiskola alakítása. A 350 tagszervezetében – korszerű ezüst és aranykalászos gazdatanfolyamokon tanították a korszerű mezőgazdasági módszerek bevezetését a földművelés és a kiskerti gazdaságok terén jelentős modernizálásokat eszközöltek. A szövetkezeti társulások és érdekvédelmek a KALOT szervezeti tagok jogait védte, hogy megtermelt javaikból tisztességesen megélhessenek és ne más fölözze le a hasznot. A II. világháború után betiltották a KALOT működését. A Mozgalom újraindulása 1988-ban történt, de a régi KALOT nevet csak 1992-től engedélyezték, amikor is új alapszabállyal új vezetőséget választottak. (KALÁSZ: (Katolikus Asszonyok és Lányok Szövetsége) 1936-ban alakult meg ban működését betiltották, 1989-ben alakult újjá. Forrás :

15 15 Szabadoktatás Alternatíva a hivatalos oktatás mellett: Egyfajta alternatív pedagógia az állami intézményes pedagógiával szemben (andragógia, művelődésfilozófia) Képviselője: Karácsony Sándor A magyar észjárás és közoktatásügyünk reformja (1939) c. kötet A hivatalos isk.rendszer „idegen logikát” tükröz  A közoktatás rendszerének átszervezése a magyar észjárás szerint; szükséges a nyelv elemzése (Magyar nyelvtan társas-lélektani alapon)  Holisztikus megközelítés  Közösségi aktivitás; mellérendelő viszonyok  Kreativitás Bővebben lásd: Gyulai Árpád: Karácsony Sándor társaslélektani rendszeréről, ÚPSZ 1999/3 Bardócz T. András: Szokásrendszer és pedagógia? ÚPSZ 2003/ – a népművelés állami- és pártszintű intézményesülése

16 16 Karácsony Sándor ( ) pedagógiai, filozófiai író, egyetemi tanár, a debreceni egyetem pedagógia- professzora. A magyar filozófiai gondolkodás egyik legeredetibb alakja. A Tavaszmező utcai gimnáziumban 8 évet töltött decemberében megismerkedett Megyercsy Bélával, aki bevonta a Keresztyén Ifjúsági Egyesület (KIE) munkájába, amely egy protestáns, vallásos ifjúsági egyesület. A KIE serdülő foglalkozásaiból nőtt ki a magyarországi cserkészet. Karácsony Sándor csakhamar országos hírű cserkészvezető lett, nyolc évig töltötte be a Magyar Cserkészszövetség társelnöki pozícióját Sík Sándor, majd Vitz Béla mellett.Keresztyén Ifjúsági EgyesületcserkészetMagyar CserkészszövetségSík Sándor 1944 márciusától már nem szerepel nyilvánosan, vidéken tartózkodik, mert a Gestapó „érdeklődik utána". A hatóságok már korábban is felfigyelnek rá, mert írásaiban a szomszéd népekkel való megbékélést hirdeti. Ezért az 1935-ben kb. egy évre rendőri felügyelet alá helyezik szeptemberében visszatér Budapestre, az ostromot Budán éli át februárjától több közéleti tevékenységbe kezd áprilisától az Országos Köznevelési Tanács elnökségi tagja, a középiskolai szakosztály elnöke, a Magyar Népművelők Tudományos Társaságában a Pedagógiai Szakosztály elnöke júniusában a Magyar Cserkészszövetség tiszteletbeli elnöke lesz, Sík Sándorral együtt október 9-én a VKM rendelete alapján megalakul az Országos Szabadművelődési Tanács, melynek első elnöke szintén Karácsony Sándor október 21-én a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSz) újra elnökévé választja augusztus 22-én megalakul a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége, amelynek elnöke természetesen Karácsony Sándor szeptemberétől a debreceni tudományegyetem Tanárképző és Tanárvizsgáló Bizottságának elnöke október 12- én a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) elnökévé választják. A szervezet március 15-ig működött től 1948-ig főszerkesztője az Új Szántás című, havonként megjelenő folyóiratnak, amely az Országos Szabadművelődési Tanács kiadása.Magyar CserkészszövetségSík SándorralMagyar Cserkészfiúk Szövetsége

17 17 3. nemzetnevelés Imre Sándor  „szociális pedagógia” elgondolása vált gondolkodásában „nemzetneveléssé”  A (nemzet)nevelés minden nemzetnek sajátos feladatot jelent - „A magyar neveléstörténet azzal szolgálja a neveléstudományt, ha felderíti nevelésünk eddigi menetét és megállapítja a nevelés magyar nemzeti vonásait.”  pedagógiájának fő támpillére: a legfontosabb az a nevelés, amely a nemzet körében folyik és a nemzetre hat vissza.  egységes egésszé ötvözi a kizárólag egyénre irányuló és a csupán csak a közösséget megcélzó szélsőséges pedagógiai törekvéseket, az individuál- és szociálpedagógiát. Az ellentétek feloldásával a nemzetnevelés teóriáját teremti meg belőlük.  „Ha az egyén és a közösség elválaszthatatlan, akkor a közösség fejlődését csak az olyan nevelés szolgálja igazán, a mely a közösség minden egyes tagjának kifejlődésére alkalmat ad...”  Nevelési állapotrajzok (középső Tisza-vidék falvainak feltérképezése): a közösségek nevelési állapotának leírása – a nevelés környezetének szociográfiája-falukutatás (Szeged)

18 18 Imre Sándor ( ) pedagógiai író, egyetemi tanár, művelődéspolitikus. Egy.-i tanulmányait Kolozsvárott, Heidelbergben és Lipcsében végezte tól 1908-ig a kolozsvári ref. gimn. tanára; 1904-ben a kolozsvári egy.-en magántanár. 1908–18 között a bp.-i áll. polgári isk. tanárképző tanára ben a bp.-i egy.-en magántanár nov.–1919. ápr. között a vallás- és közoktatásügyi min.- ban h. államtitkár, utána a polgári isk. tanárképző ig.-ja aug. 7-től 15-ig vallás- és közoktatásügyi miniszter a Friedrich-kormányban, majd 1924-ig adminisztratív államtitkár (1922- től kényszerszabadságon) től a pedagógia egy.-i tanára Szegeden, 1934-től 1945-ig a bp.- i műegy.-en. Művelődéspolitikai programja, a „nemzetnevelés” a német szociálpedagógia hatására alakult ki, de figyelembe vette köznevelésügyünk történeti hagyományait is. Ezt a „nemzetnevelési” programot az ellenforradalom egy ideig támogatta. ~t polgári humanizmusa szembeállította a fasizmussal. Szerk. a Magyar Paedagógiát (1913–19). – M. Gróf Széchenyi István nézetei a nevelésről (Bp., 1904); A nevelés sorsa és a szocializmus (Bp., 1909); Nemzetnevelés (Bp., 1912); Nemzeti önismeret (Bp., 1920); A személyiség kérdése (Bp., 1926); Neveléstan (Bp.; 1928); Népiskolai Neveléstan (Bp., 1932); A neveléstudomány magyar feladatai (Szeged, 1935); Háborús élet, megújhodás, nemzetnevelés (Bp., 1944). – Irod. Heksch Ágnes: I. S. neveléselméleti tevékenysége 1919-ig. Magyar neveléstörténeti tanulmányok (Bp., 1959). (Magyar Életrajzi Lexikon) A XX. sz. elején Imre Sándor, a bp.-i Polg. Isk.-i Tanítóképző tanára vizsgálat alá vette a századelő Mo.-ának tanügyét, s az ennek nyomán 1912-ben kiadott Nemzetnevelés. Jegyzetek a magyar művelődési politikához c. könyvében megállapította: a nemzet fogalmában az egység az egyik legfőbb tényező. Márpedig saját kora Mo.-ának lakosai nem egységesek: a társ. egyes rétegeit egymás ellen feszítik a szociális, felekezeti, nemzetiségi és más érdekellentétek. „Itt még nincs nemzet, mert hiányzik ennek legfőbb bizonyossága: a közös nemzeti tudatosság.” S ebben a korabeli hazai isk.-rendszer is hibás: nem alkalmas a nemzeti egység kimunkálására, ezért ezt megfelelőképpen át kell alakítani. Imre Sándor ezután írt cikkeiben többször szóba hozta és magyarázta nemzetnevelés koncepcióját.

19 19 4.Tehetségmentő mozgalom ( ) A szabadoktatás irányzatának népi radikális vonulata (népi írók, falukutatók) 1. Új Szellemi Front (1935)  Cél: a társadalmi piramis mértékének, terheinek csökkentése pontos nemzeti munkaterv (Gömbös Gyula)  a közjogi, államigazgatási, gazdasági, kulturális stb. berendezkedés átalakítása, racionalizálása, korszerűsítése  szociális, és a parasztság helyzetét javító intézkedések kilátásba helyezése,  lépéseket tett a tekintélyuralmi állam kialakítására 2. CsalódásZilahy: kitűnőek iskolája elgondolás

20 20 Kitűnőek iskolája (1939, 1942) Alap: a tehetség velünk születik (öröklés), de rejtett maradhat a társadalmi körülmények miatt (környezet) Szociálpedagógia szakmai alapja! Környezet megváltoztatása – a tehetségesek megmentése Új szellemi elit kialakulásához kell: korán kiválogatni a legkivállóbbakat – tehetségkutatás Nálunk ennek intézménye: Eötvös-kollégium (fra Ecole Normal Superieur mintája) – csak bölcsész! School of brillants (Amerika) Minden rétegből választanak (nálunk: nyelv miatt arisztokrácia) Mindenféle területre Nem állami intézmény Führer-schule (Németország) Faji alapon választ Nemzeti, faji öntudat Állami irányítás Magyar „Kitűnőek Iskolája” Tehetségek szabad versenye Cserekapcsolatok Társ. és kormányzat összefogása Forrás: Zilahy L: Kitűnőek iskolája. Kelet Népe, dec p.)

21 21 Janicsár-kérdés Vajon ha például a nép Eötvös Collegiuma segítségével pártfogolják a tehetséges parasztokat, ez nem pusztán egyéni kiemelkedés lesz? Nem lehetséges, hogy a kiművelt fiatalok megtagadják majd azt az osztályt, amiből származnak? És vajon a tehetséggondozást állami segítséggel, avagy magánerőből kell megvalósítani? A vita Györffy István A néphagyomány és a nemzeti művelődés című 1938-as munkája nyomán indult újra és gyakorlatilag 1944-ig elhúzódott. A kollégiumi eszme a népi mozgalom keretein belül jött létre és nem csupán a Kelet Népében Zilahy Lajos által felvetett amerikai mintájú Kitűnőek Iskolája –vita kísérte telén, hanem a népi írók belső disputája is a népfőiskolákról.

22 22 Népi kollégiumok Zilahy kezdeményezésének társ.-i mozgalommá szélesítése: Parasztfiatalok, falusi tehetségek megmentése Népi írók, falukutatók mozgalma – „nevelési állapotrajzok” (Illyés Gyula, Jankovits Miklós) Falusi (később népi) kollégiumok megszervezése (civil kezdeményezések, egyházi támogatás) pl: Cseresznyés- kollégium (Hódmezővásárhely) 1939: népi kollégiumi mozgalom egyetemi szinten is:Bolyai (1942-től Györffy) Kollégium (Eötvös alternatívája) 1946: NÉKOSZ

23 23 A Györffy-kollégiumban háromféle képzési forma folyt. Nagy hangsúlyt kaptak a nyelvórák, hiszen egy világnyelv mellett mindenkinek el kellett sajátítania egy magyarországi nemzetiség nyelvét is. A közéleti- politikai képzés keretében szemináriumokat tartottak társadalmi, közgazdasági, közigazgatási és néprajzi témákban. Voltak ezen kívül szervezett elõadások is, amelyeken a meghívottak elsõsorban a nagy társadalmi rendszerekrõl, a gazdaság legfontosabb kérdéseirõl mondtak véleményt. Ezek az elõadások inkább politikai véleményformáló célt szolgáltak és egyre inkább a népi mozgalom baloldalának álláspontját tükrözték. Erdei Ferenc, Nagy István és Veres Péter tartotta a legtöbb elõadást, az õ népszerûségüket az is bizonyítja, hogy a kollégisták az õ könyveiket olvasták leginkább.

24 24 Népi kollégiumok  II. vgh utáni helyzet: A népi kollégiumok politikai befolyás alá kerülnek -1949: feloszlatás Jelentősége: Társadalmi modernizáció elindítása Az iskolarendszer megnyitása a társadalom addiginál szélesebb körei számára Háború utáni iskolareformok (lsd általános iskola) kevés forrással

25 25 A NÉKOSZ A népi kollégiumi eszme a 30-as években született meg a népi írók, falukutatók által feltárt szörnyű viszonyok hatására. A bentlakásos internátus létesítésével meg akarták teremteni a tanulás, az értelmiségivé válás esélyét a szegény sorsú, többnyire paraszti származású gyerekeknek. „Ez azért lenne jó, gondolta többek között Darvas József, Németh László vagy Veres Péter, mert így el lehetne kerülni, hogy a parasztgyerekek a fővárosba kerülve beolvadjanak az ottani középosztályba, megtagadva népi gyökereiket.” Az első népi kollégium 1939-ben alakult meg, Bolyai Kollégium néven (1942-től Györffy Kollégium a néprajzkutató Györffy István után). A háborút követően két népi kollégium működött: az újjáalakult Györffy Kollégium és a történészhallgatókat tömörítő Petőfi Sándor Kollégium. Ezek alapították 1946 júliusában a NÉKOSZ-t (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége). A népi kollégiumi mozgalom a negyvenes évek elején indult (1946. július 9-én), és rövid virágzás után az évtized végére be is fejeződött, azaz beszüntette a Rákosi- rendszer. A hatása máig is érezhető, hiszen rengeteg kiváló ember került ki az egykori kollégisták közül. "1948-ra a 158 népi kollégium behálózza az egész országot, s körülbelül 9500 középiskolás és egyetemista számára nyújt életre szóló szakmai és közösségi tapasztalatot. Kialakul a kollégiumok sajátos rituáléja, megvannak a dalaik, mozgalmi és pedagógiai hagyományaik. Az egész korszakot jellemzi a NÉKOSZ-indulóból elhíresült szóösszetétel: „Fényes szelek”. Ilyen többé-kevésbé autonóm, nemzeti kötődésű kollégiumi rendszer sehol máshol nem alakult ki a szovjet blokkban a csúcspont és az élethalál harc kezdete." A NÉKOSZ-t elsősorban a Magyar Kommunista Párt és a Nemzeti Parasztpárt pártolta, és kezdettől fogva élvezte Rajk László belügyminiszter támogatását, aki a közigazgatási és belügyi apparátust is fölhasználta e célból. Bukásához hozzájárult erős parasztpárti kötődése és a MADISZ-szal (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség) való rivalizálása is. A végső csapást Rajk László és társainak letartóztatása jelentette (1949. május) július 10-ére, a NÉKOSZ megalakulásának harmadik évfordulójára összehívták a szövetség III. kongresszusát, ahol Horváth Márton, az MDP Politikai Bizottságának póttagja bejelentette a szervezet föloszlatásátMagyar Kommunista PártNemzeti ParasztpártRajk László (Papp István: „A Nékosz legendája és valósága”, Rubicon, 2001/10, 2002/1).

26 26 Zilahy Lajos ( ) magyar írómagyar író, publicista, az MTA tagja áprilisában találkozót szervezett, amelyen megpróbálta közelíteni a népi írókat Gömbös Gyula irányvonalához. Május elején ennek érdekében létrehozták az Új Szellemi Front nevű tömörülést, azonban ez a törekvés a kezdeményezés szintjén maradt. A második világháború kitörése után szembefordult a fennálló rendszerrel. 1940–től 1944-ig szerkesztő a Híd című hetilapnál. Ebben az időben alapítványt hozott tehetséges fiatalok számára. Az 1944-es német megszálláskor a Fatornyok című darabját betiltották, mivel az erősen náciellenes volt től közéleti aktívitása megnőtt. A Magyar– Szovjet Művelődési Társaság első elnöke, illetve az Irodalom és Tudomány cimű folyóirat főszerkesztője lett ban az Egyesült Államokba emigrált. Művei tiszteletdíjából élt, és a jobboldali emigráns szervezetekkel nem akart kapcsolatot tartani ben Újvidéken, a hajdani Jugoszláviában házat vásárolt, ahová gyakran ellátogatott ban Budapesten járt, végleges hazatelepülését azonban halála megakadályozta. Végrendeletének megfelelően Budapesten temették el. ( Magyar életrajzi lexikon )MTAGömbös GyulaÚj Szellemi Frontmásodik világháborúHíd című hetilapnálFatornyok1945Magyar– Szovjet Művelődési TársaságIrodalom és TudományEgyesült ÁllamokbaÚjvidékenJugoszláviában 1945-ben azok közé az értelmiségiek közé tartozott, akik engedtek a megszállók és a hatalomra jutó pártok, mindenekelőtt a kommunisták felkérésének, és szerepet vállaltak a reményeik szerinti új, demokratikus Magyarország felépítésében. Néhány név közülük: Szent-Györgyi Albert, Szekfű Gyula, Moór Gyula, Karácsony Sándor, Kassák Lajos, Csécsy Imre. Zilahy ben még ahhoz is hozzájárult, hogy a kommunisták (Révai József, Horváth Márton, Kállai Gyula) és a baloldali parasztpártiak (Erdei Ferenc, Darvas József, Illyés Gyula) Új Szellemi Front néven az értelmiséget baloldali egységbe tömörítő mozgalmat indítsanak. A demokrácia hívei fokozatosan jöttek rá, hogy becsapták önmagukat, hagyták magukat megtéveszteni: hittek a kommunisták, a Szovjetunió demokrácia-ígéreteiben. A béketárgyalások előrehaladtával, hazai közéleti tapasztalataik bővülésével kiábrándultságuk növekedett. Ki előbb, ki utóbb arra a következtetésre jutott, hogy ha szellemi szabadságát nem akarja elveszíteni, belső emigrációba kell vonulnia, vagy el kell hagynia Magyarországot. Zilahy Lajos az Egyesült Államokban telepedett le.


Letölteni ppt "A szociálpedagógia kezdetei Magyarországon WJLF Pedagógia BA Pecze Mariann."

Hasonló előadás


Google Hirdetések