Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hátrányos helyzetűek pozitív megkülönböztetése a könyvtári szolgáltatásokban Ózd, 2010. szeptember 29. Bokrosné Stramszky Piroska

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hátrányos helyzetűek pozitív megkülönböztetése a könyvtári szolgáltatásokban Ózd, 2010. szeptember 29. Bokrosné Stramszky Piroska"— Előadás másolata:

1 Hátrányos helyzetűek pozitív megkülönböztetése a könyvtári szolgáltatásokban Ózd, szeptember 29. Bokrosné Stramszky Piroska

2 Hogyan kapcsolódik az előadás a TIOP záró konferenciához? A TIOP pályázat kötelező feladatai között szerepel a hátrányos helyzetűek könyvtári ellátásának javítása DE A könyvtárak ez irányú erőfeszítései sokkal korábban kezdődtek.

3 Kit tekintünk hátrányos helyzetűnek? •Fogyatékkal élők (érzékszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során). •Szociális hátrányokkal élők (szegények, öregek, hajléktalanok, iskolázatlanok, munkanélküliek, kistelepüléseken élők, nagycsaládosok stb.) •Nemzetiségi, etnikai, kulturális hátrányokkal élők (bevándorlók, emigránsok, külföldi munkavállalók, menekültek, romák és más nemzetiségek). •Halmozott hátrányokkal élők A könyvtári terület figyelmének valamennyi hátrányos helyzetű csoportra ki kell terjednie!

4 Előzmények •A közkönyvtárak kezdettől részt vettek a kulturális-szociális jogok társadalmi kiterjesztése körül folyó harcokban. •Angliában a 19. század derekán egyértelműen az elesetteket felemelni kívánó igény eredményezte a nyilvános könyvtár klasszikus formájának létrejöttét. •Ugyanez az eszmei kiindulás hatotta át a német könyvtárak első jelentős ideológusait is. •Magyarországon mintegy ötven éves késéssel, a 20. század elején, Szabó Ervin ugyancsak szociális érzülettel hozza létre az első könyvtárakat, hogy az anyagilag leghátrányosabb rétegek könyvhöz jussanak. (Az ingyenes információhoz jutást épp oly fontosnak tartotta, mint a könyvtár „melegedő” funkcióját.)

5 Fontosabb „állomások” •A 60-as években megindult a művelődési hátránnyal induló gyermekek és fiatalok könyvtári segítése, a családi-szociális hátrány enyhítésére, ill. ellensúlyozására. •Az 1972-ben Budapesten rendezett IFLA konferencia nyomán a figyelem az egészségileg hátrányos helyzetű olvasók felé fordult. (Kórházi betegek, ágyhoz kötöttek; vakok és csökkentlátók; öregek stb.) •A könyvtárügyet újraszabályozó 1976-os tvr. már tételesen felsorolta azokat a szociális csoportokat, amelyek számára speciális könyvtári ellátást kell nyújtani (öregek, betegek, kórházi és szanatóriumi ápoltak, nemzetiségek, fegyveres erők tagjai, büntetésüket töltők). •A magyar könyvtárügy cselekvési és fejlesztési programtervezete ban a bejáró munkások, a mozgásukban korlátozottak, a kórházi betegek, a nemzetiségek könyvtári ellátási gondjait hangsúlyozta.

6 Fontosabb „állomások” •A 80-as évek végére, a 90-es évek elejére olyan új társadalmi jelenségek mutatkoztak tömegesen, az ellátandók köre oly mértékig kiszélesedett, hogy a probléma könyvtári környezetben való kezelésére már végképp nem volt a szakma felkészülve (munkanélküliek, hajléktalanok, deviánsok). •A rendszerváltozás után meginduló demokratizálódás és polgárosodás, a jogszabályi környezet változásai, a nemzetközi és hazai keretdokumentumok (ENSZ, UNESCO, IFLA) alapvetései tartalmilag új pályát jelölnek ki az esélyegyenlőség megvalósítása felé haladó könyvtárügy számára, az információ- és kommunikáció technológiai fejlődés pedig új távlatokat nyit, merőben más lehetőségeket teremt a speciális szolgáltatások megvalósításához. •Könyvtári stratégia •Portál program – A könyvtárügy stratégiája

7 Lépések a hátrányos helyzetű olvasókért Győri Erzsébet : Könyv Könyvtár Könyvtáros jún. sz. Rövid áttekintés a különféle alapítványok tevékenységéről, arról, hogy nyújtottak-e és milyen pályázati lehetőségeket a vakok és gyengén látók, a siketek és nagyothallók, a mozgáskorlátozottak, a betegek és öregek, a házhoz és ágyhoz kötöttek, az anyanyelvük irodalmához korlátozottan hozzáférők, a kis településeken élők, röviden a hátrányos helyzetű olvasók jobb ellátására.

8 Nemzeti Kulturális Alapprogram •A támogatások javát pályázaton kívül nyújtotta, egyedi elbírálás alapján •1996-ban a könyvtári kuratórium a nemzeti és etnikai kisebbségek könyvtári ellátásának a javítására 2,95 millió Ft-ot biztosított. •1997-ben a Vakok Általános Iskolája és Diákotthona ,– Ft támogatást kapott az iskola Braille-könyvtárának fejlesztésére. •1997-ben a Látássérültek Klubja ,– Ft-ot kapott a miniszteri keretből a hangos könyvtár megalapozására. •2000-ben ismételten egyedi elbírálás alapján a Vakok Általános Iskolája és a Speciális Szakközépiskola a Braille-könyvtár fejlesztésére ,– Ft-ot, illetőleg irodalmi művek Braille-átírásához ,– Ft-ot kapott.

9 Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma •Az évi CXL. törvényből következően, főként a 15/1998. évi MKM rendelet alapján az érdekeltségnövelő támogatással segít. •Azokon a településeken, ahol az egy lakosra jutó beszerzési keret elmarad az országos átlagtól, a felzárkóztató pályázat nyújt támogatást. •Csaknem minden esztendőben komoly összeget áldoz a minisztérium a nemzetiségi lakosság anyanyelvi irodalommal való ellátására. •2002-ben a Korszerű könyvtári rendszer, korszerű könyvtári környezet című pályázat egyik része foglalkozik a mozgáskorlátozottak könyvtárakat akadálymentesen megközelítő lehetőségeinek a megteremtésével.

10 Soros Alapítvány •Az első komoly lépés a 80-as években történt, amikor Soros György komoly összeget áldozott a Vakok Intézete laboratóriumának a megteremtésére, folyamatos működésének biztosítására. Ekkor indult meg a hangos könyvek egész sorozata, a Braille-könyvtár fejlesztése. Ebben a munkában komoly részt vállalt az akkori Könyvtártudományi és Módszertani Központ is. •1999-ben az egészségkárosodottak könyvtári ellátására hirdetett az alapítvány pályázatot, pl. a “könyvet házhoz” szolgálat megszervezésére, melyben a pályázó könyvtárak kerékpár beszerzésére is kértek és kaptak támogatást, hogy ne kézben kelljen cipelni a könyveket; és része volt a pályázatnak az öregbetűs könyvek propagálása is. Erre a projektre 5 millió Ft-ot kaptak a könyvtárak. •2000-ben ismét visszatért az alapítvány a témára, akkor különféle eszközökre, segédletekre lehetett pályázni, pl. kerekes kocsira, amellyel a mozgáskorlátozottak a könyvtáron belül kényelmesen közlekedhetnek, a vakok és gyengén látók részére szoftverekre, amelyek a nyomtatott szöveget hanggá alakítják, kézi lapnagyítókra, melyeket még otthoni használatra is kölcsönözhetnek. Ez a program 8 millió Ft támogatást biztosított a könyvtáraknak.

11 Soros Alapítvány •2001-ben kiadót is támogatott az alapítvány öregbetűs könyvek folyamatos megjelentetése céljából. •2001-ben Braille-könyvek előállítására 1,5 millió Ft-ot, illetőleg a pályázó könyvtárak számára beszerzésre 3 millió Ft-ot biztosított az alapítvány. •Csaknem minden esztendőben lehetett pályázni nemzetiségi anyanyelvi irodalom beszerzésére. •A telefon és fax beszerzési program a kis települések könyvtárai számára kiírt sikeres pályázat volt. Meghaladta a hetvenet azon települések száma, ahol a könyvtárak első alkalommal jutottak telefonhoz és faxhoz. •Nyolcvan kis település jutott ingyenes internet-használathoz. Sok helyen ezek voltak az első fecskék. •2002-ben ismét a kistelepülések pályázhattak a barátságos környezet megteremtéséhez szükséges bútorokra és felszerelési tárgyakra, adatbázisok vásárlására, előadók tiszteletdíjaira.

12 Könyvtári stratégia A stratégiai célkitűzések egyike: •Az információhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának növelése a demokrácia és az esélyegyenlőség elveinek érvényesítése érdekében a telematikai fejlesztésen és az Országos Dokumentum- ellátási Rendszer fejlesztésén keresztül. Alapelv - A hátrányos helyzetűekkel kapcsolatban a könyvtáraknak ugyanazokat a funkciókat kell betölteniük, mint az átlagos állampolgárok ellátása során. A hátrányos helyzetű használók ugyanúgy a tanulás, a munkavégzés, a szakmai fejlődés segítését, a mindennapi életvitel, az életvezetés információkkal való megkönnyítését, az életminőség javítását várják a könyvtáraktól, mint az átlagos könyvtárhasználó állampolgárok. Különbség viszont az információ elérésének módjában (fogyatékkal élők esetében), esetleg a speciális élethelyzetekre vonatkozó információ tartalmában (társadalmi hátrányokkal bírók esetében), vagy annak nyelvében, kommunikációjában (kisebbségek, eltérő kulturális gyökerekkel rendelkezők esetében) lelhető fel. A hátrányos helyzetűek ellátása során a könyvtárak csak a fenti követelmények figyelembe vételével tudják a megkülönböztetés tilalmát és a pozitív diszkrimináció elvét egyidejűleg megvalósítani.

13 Pályázatok, támogatások a stratégiai célok megvalósításáért •2003. NKA pályázat a fogyatékkal élők könyvtári szolgáltatásának támogatására, olyan dokumentumok (hangoskönyv, öregbetűs könyvek), eszközök, (nagyító, olvasóléc, kerekesszék, stb.) költségeire, amelyek a fogyatékosok könyvtári ellátását javítják. •2004-ben az NKA Könyvtári Kollégiumának pályázata a kistelepülésen élő lakosság könyvtári ellátásának korszerűsítésére, állomány biztosítására letéti rendszerben. •2004-ben a NKÖM „Az esélyegyenlőségért - a könyvtár nem csak a látóké” című pályázat keretében a vakok és gyengénlátók számára szükséges számítástechnikai könyvtári eszközpark kialakításához ill. a meglévő gazdagításához biztosított forrást.

14 Pályázatok, támogatások a stratégiai célok megvalósításáért •2005-ben az NKA Könyvtári Kollégiumának pályázata a kistelepülésen élő lakosság könyvtári ellátásának korszerűsítésére, állomány biztosítására letéti rendszerben. •2006-ban az NKA Könyvtári Kollégiumának pályázata tanfolyam szervezését támogatta a siket és nagyothalló olvasók könyvtári ellátásának javítása érdekében a könyvtárosok számára a kommunikációs jelbeszéd legalább alapszintű elsajátítására. •2006-ban bejárati ajtó automatizált akadálymentesítésére, gyengénlátók épületen belüli közlekedő sávjának kialakítására, halláskárosodottak számára indukciós hurokerősítő betelepítésére pályázhattak az ODR szolgáltató könyvtárak. •2007-ben a fogyatékkal élő gyermekek és fiatalok könyvtári integrációját elősegítő foglalkozássorozatra (legalább 4 alkalom) pályázhattak a nyilvános könyvtári jegyzéken szereplő közkönyvtárak és iskolai könyvtárak.

15 Portál program – A könyvtárügy stratégiája Jövőkép A könyvtári rendszer egésze alkalmas a nyilvánosságra hozott információnak, felhalmozott tudásnak, valamint műveltségnek a mindenki számára a lakóhelytől és településtípustól független, egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételére elősegítve ezzel a különböző területek versenyképességét, növelve az esélyegyenlőséget, és segítve a leszakadó térségek és csoportok felzárkózását. Folytatódik tovább a vidékfejlesztés, a hozzáférés növelése, a fogyatékkal élők kiemelt támogatása. Könyvtári szolgáltatások fejlesztése a nemzeti kisebbségek anyanyelvi irodalomhoz történő hozzáférhetőségének javítása érdekében. A multikulturalizmus, a kulturális sokszínűség támogatása az esélyegyenlőség fenntartása érdekében, a nemzetiségek támogatása. A stratégia célok megvalósításához szükséges források: a 2007 – 2013 közötti Európai Uniós pályázatok

16 TIOP •Az uniós pályázat komoly lehetőséget biztosított a pályázók számára az akadálymentesítés terén, többségük élt is ezzel. Volt olyan könyvtár, ahol ez a pályázat már csak kiegészítette a korábban megkezdett fejlesztéseket, de voltak olyanok is, akik ezzel is csak minimális beruházást hajtottak végre, mert kötelező volt. •A megyei könyvtár konzorciumának ez irányú beruházásai: Bejárati ajtó automatizálása és rámpa kiszélesítése, munkaállomások vakok és gyengénlátók számára felolvasó szoftverrel. Laptopok, melyeket kerekesszékben is jól tudnak használni, vagy vidéki helyszínekre eljuttatni az ismereteket, tanfolyamok szervezésével. Rámpa a könyvtárbejárathoz, vagy az épületen belül, képernyő nagyítók, egyszerű kézi nagyítók, indukciós hurkok stb.

17

18 A Megyei Könyvtár regisztrált használói a hátrányos helyzetűek köréből

19 További teendők Önmagukban az eszközök, a fejlesztések nem sokat jelentenek, csak ha használják is azokat. Szükség van: •Együttműködésre a hátrányos helyzetűek civil szervezeteivel. •Személyes kapcsolatokra, hogy becsábítsuk a könyvtárba az érintetteket •Nyitottságra, empatikus készségre, hogy átérezve az egyéni problémákat megtaláljuk a könyvtárhasználat számukra legideálisabb módját. •Konkrét ismertetőkre, bemutatókra az egyes csoportok számára.

20


Letölteni ppt "Hátrányos helyzetűek pozitív megkülönböztetése a könyvtári szolgáltatásokban Ózd, 2010. szeptember 29. Bokrosné Stramszky Piroska"

Hasonló előadás


Google Hirdetések