Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nyitókonferencia TÁMOP 5.4.4/C. projekt REFLEKTÍV SZOCIÁLIS KÉPZÉSI RENDSZER A 21. SZÁZADBAN Gyurokné dr. Bódi Csilla - szakmai igazgató Dél-Dunántúli.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nyitókonferencia TÁMOP 5.4.4/C. projekt REFLEKTÍV SZOCIÁLIS KÉPZÉSI RENDSZER A 21. SZÁZADBAN Gyurokné dr. Bódi Csilla - szakmai igazgató Dél-Dunántúli."— Előadás másolata:

1 Nyitókonferencia TÁMOP 5.4.4/C. projekt REFLEKTÍV SZOCIÁLIS KÉPZÉSI RENDSZER A 21. SZÁZADBAN Gyurokné dr. Bódi Csilla - szakmai igazgató Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft. Pécs, december 09.

2 I. A szociális képzések rendszere Az elmúlt 15 évben épült ki és mára a rendszernek öt eleme van:  felsőfokú képzés,  szakképzés,  feladatellátáshoz kapcsolódó tanfolyami képzés (pl. támogató szolgáltatás, falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás - SZMI),  továbbképzés,  szakvizsga.

3 A szociális képzések rendszere - Szakképzés Jelenleg Az Országos Képzési Jegyzékben 10 szociális szakképzés szerepel és az országban 125 helyen folyik szociális szakképzés, a legtöbben (a hallgatók 65%-a) szociális gondozó és ápoló képzésben vesz részt.

4 A szociális képzések rendszere - Szakképzés Szociális szakmacsoport (OKJ): Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó Gyermekgondozó-nevelő Habilitációs kutyakiképző Ifjúságsegítő Jelnyelvi tolmács Nevelőszülő Szociális gondozó Szociális segítő Szociális szakgondozó Családpedagógiai mentor ? Ráépülés, elágazás és rész-szakképesítések: 21 db (pl. Habilitációs kutyakiképző: Jelzőkutya-kiképző (RÁÉP), Mozgássérültet segítő kutyakiképző (RÁÉP), Vakvezetőkutya kiképző (RÁÉP)

5 A szociális képzések rendszere – Szakképzés: Kihívások 1. A szakképzések képesítési követelményei ben kerültek megújításra. Érdemi változás a képzések gyakorlati részét érintette, amely ráirányította a figyelmet a gyakorlati terepként működő szociális és gyermekjóléti-védelmi rendszer szerepének fontosságára (ágazati minisztérium ún. terepintézményi projektje).

6 A szociális képzések rendszere – Szakképzés: Kihívások 2. A szakképzések tekintetében másik nagy kihívás - figyelemmel az EU elvárásokra - a modulrendszerre történő átállás, vagyis a képzések tananyag tartalmának modul rendszerbe történő rendezése. Ez lehetővé fogja tenni a továbbtanulást, illetve új szakma megszerzését anélkül, hogy a már ismert tananyag-tartalmakat ismételni kellene (az ez irányú szakmai munka jelenleg is zajlik ??). → TÁMOP projektünk támogatni kívánja a fenti folyamatokat!

7 II. Kötelező szakmai továbbképzési rendszer A szociális és gyermekvédelmi ágazatban a szakmai munkakörökben dolgozók részére a kötelező továbbképzési rendszer január 1-től került bevezetésre. A továbbképzésre kötelezettek öt különböző típusú - tanfolyam, személyiségfejlesztés, konferencia, tanulmányút, szakmai műhely - továbbképzési program közül választhatnak, amelyből egy tanfolyamon való részvétel kötelező.

8 Kötelező szakmai továbbképzési rendszer Továbbképzés céljából szervezett tanfolyam: az elméleti és gyakorlati foglalkozások keretében egyes szakmai témaköröket legalább 30 órában feldolgozó, számonkéréssel végződő képzés, amelyen való részvétellel legalább 30, legfeljebb 50 továbbképzési pont szerezhető.

9 Kötelező szakmai továbbképzési rendszer Szakmai személyiségfejlesztő foglalkozás: a szakmai önismeretet, készséget, képességet fejlesztő legalább 25 órából álló csoportmunkát - ideértve az esetmegbeszélő és szupervíziós csoportot is - feltételező foglalkozás, amelyen való részvétellel legalább 25, legfeljebb 35 továbbképzési pont szerezhető.

10 Kötelező szakmai továbbképzési rendszer Szakmai tanácskozás: a szociálpolitika, a gyermekvédelem vagy a gyermekjóléti, illetőleg a szociális gondoskodás témakörében szervezett legalább öt előadásból álló rendezvény, amelyen való részvétellel legalább 5, legfeljebb 10 továbbképzési pont szerezhető.

11 Kötelező szakmai továbbképzési rendszer Külföldi vagy hazai tanulmányút: egy adott szakmai téma tanulmányozására, gyakorlati tapasztalatok elsajátítására szervezett legalább háromnapos tapasztalatcsere, amelyen való részvétellel legalább 10, legfeljebb 20 továbbképzési pont szerezhető.

12 Kötelező szakmai továbbképzési rendszer Szakmai műhely: egy év alatt legalább hat fórumot (találkozást) tartó, alkalmanként egy- egy szakmai témát napirendre tűző rendezvénysorozat, amelyen négy vagy több alkalommal való részvétellel legalább 10, legfeljebb 20 továbbképzési pont szerezhető.

13 III. A szakmai továbbképzési/támogató rendszer helyzete régiónkban a szociális szolgáltatások területén Előzmények (TÁMOP-5.4.4/B projekt) Az előzetes szükségletfelmérés során: – A megkérdezett intézmények össz dolgozóinak létszáma: 843 fő, – Ebből a létszámból ún. szakdolgozó: 600 fő, – Az átlag szakképzettségi arány: 90,7%.

14 Előzmények A 16 intézményi kérdőív összesített eredménye az elmúlt 5 év továbbképzéseinek sorrendjére vonatkozóan (1.: leggyakoribb, 5.: legritkább, zárójelben az átlagérték szerepel):  Tanfolyam (2)  Konferencia (2,2)  Szakmai műhely (2,3)  Szakmai személyiségfejlesztés (3,1)  Tanulmányút és tapasztalatcsere (4,85)

15 Előzmények A 2009-ben igénybe vett továbbképzési formák sorrendje (résztvevők létszámát megadva zárójelben) : – Konferencia (66 fő) – Tanfolyam (59 fő) – Szakmai műhely (52 fő) – Szakmai személyiségfejlesztés (24 fő) – Tanulmányút és tapasztalatcsere (10 fő). Megállapítható, hogy a jelenlegi továbbképzési formák közül közel azonos rangsorban szerepel: a konferencia, a tanfolyam és a szakmai műhely.

16 A szakmai támogató rendszer jelenlegi elemeinek jellemzői A leggyakrabban igénybe vett, szakmai munkát támogató forma:  az esetmegbeszélés (15) és esetkonferencia (11),  a szükségesnél sokkal ritkábban kerül megszervezésre szupervízió: egyéni (4), csoportos (7),  a coaching (1) forma szinte teljesen hiányzik,  illetve éves szinten átlagban 1-1 alkalommal tudnak biztosítani a szolgáltatók szakmai tapasztalatcserét, illetve tanulmányutat (belföldi és külföldi).

17 A szakmai támogató rendszer jelenlegi elemeinek jellemzői A támogató formák nem épültek be a napi szakmai gyakorlatba, hiszen a legtöbbször igénybe vett esetmegbeszélést kivéve (melynek gyakorisága átlagban: heti) a nevesített formák igénybevételének gyakorisága átlagban évi 1 alkalom. Igazolja ezt a feltevést az is, hogy az intézmények közötti szakmai támogató rendszerekre és az ún. interprofesszionális együttműködésre vonatkozó kérdésekre a megkérdezett intézményvezetők kis százaléka válaszolt csupán.

18 Igények, elvárások a közeljövőre I. – az előzetes szükségletfelmérés alapján Általános elvárások :  A leggyakrabban előforduló válaszok: intézményhez közeli helyszínen kerüljenek megszervezésre, nagyon sokan az intézménybe kihelyezett képzések; mérsékelt árak, de minimum akkora összeg, amely a rendelkezésre álló normatívából fedezhető; magas szakmai tudással rendelkező, gyakorló előadók; gyakorlat-orientált képzések, szolgáltatások, konzultációs lehetőség biztosítása; megoldható legyen a folyamatos munkarend biztosítása (1-2 napon túl ne kelljen nélkülözni a munkatársakat), a dolgozók munkaidejéhez alkalmazkodjanak a támogató szolgáltatások; rendszeresen lehessen igénybe venni a szolgáltatásokat.

19 Igények, elvárások a közeljövőre I. – az előzetes szükségletfelmérés alapján A közeljövőre megfogalmazott konkrét támogató szolgáltatások iránti igények (vezetői kérdőívek alapján):  Szupervízió (10)  Szupervízió egyéni (9)  Coaching (3)  Tapasztalatcsere (3)  Szakmai konzultáció (2)  Tanfolyam (2)  Szakmai műhely (2)  Konferencia (1)  Személyiségfejlesztés (1) – pl. csapatépítő-, rekreációs-, önismereti- és asszertivitás tréning negyedévente.

20 Igények, elvárások a közeljövőre I. – az előzetes szükségletfelmérés alapján A 256 válaszadó szociális szakemberek közül 10%-uk általános ismereteket, 18%-uk speciális célcsoportokkal kapcsolatos ismereteket, 6,25% egészségügyi ismereteket, kompetenciafejlesztés témakörébe tartozó fejlesztéseket 14,1%-uk, 2,7%- uk szakmai személyiségfejlesztés és készségfejlesztés témakörébe tartozó technikákat, mint fejlesztendő területet jelölt meg. A szociális tevékenységet segítő egyéni készségek és kompetenciák fejlesztése kérdésblokkra a szakemberek nagy arányban - a 304 főből fő - válaszoltak.

21 Igények, elvárások a közeljövőre I. – az előzetes szükségletfelmérés alapján A szakemberek munkájának hatékonyságát fejlesztő technikák közül elsőként a kríziskezelési módszereket, a konfliktuskezelési technikákat, a kommunikációs készségek fejlesztését, ill. a tapasztalatcseréket jelölték meg. Erre a kérdéskörre arányában kevesebb válasz érkezett a készségek, kompetenciákhoz képest. Jól látszik, hogy a válaszadók (304 fő) közül a felsőfokú végzettségű szakdolgozók – 91 fő – magasabb arányban válaszoltak erre a kérdéskörre.

22 Igények, elvárások a közeljövőre I. – az előzetes szükségletfelmérés alapján A régióban évben érvényes minősítéssel rendelkező képzésekre vonatkozó elemzés legfontosabb megállapításai az elérhető akkreditált szakmai képzésekről/továbbképzési programokról:  nagy területi aránytalanságok (Tolna a legellátatlanabb),  a szociális és gyermekjólét-, védelem területén dolgozók számára elérhető képzések aránytalanságai javítandóak,  képzéstípusonként: hazai vagy külföldi tanulmányút nem érhető el ebben a formában a szociális szakemberek számára, ilyen típusú képzés minimális számban van jelen,  a gyermekjólét-, védelem területén dolgozók szakemberek számára szakmai személyiségfejlesztés és szakmai műhely minimális számban érhető el.

23 Igények, elvárások a közeljövőre II. – a 2008-ban végzett képzési igényfelmérés alapján Az összes válaszadók közel 80 %-a gondolta úgy, hogy vannak olyan elméleti, vagy gyakorlati hiányosságok, melyek napi munkájukat nehezítik, gátolják. A megyék szerinti elemzést tekintve sok hasonlóságot mutatnak az igények. Mindhárom megyében nagy arányban igényként jelentek meg - szervezeti és egyéni szolgáltatói tevékenység szintjén - az alábbiak:  Szervezeten belüli kommunikáció,  Szakmai együttműködések fejlesztése és hálózatépítés,  Kríziskezelés és pszichoszociális gondoskodás,  Szakemberek kiégését megelőző belső tréningek, foglalkozások (pl. szupervízió),  Szakmai team-támogató rendszerek (pl. esetmegbeszélés),  Konfliktus-kezelési módszerek.

24 Igények, elvárások a közeljövőre II. – a 2008-ban végzett képzési igényfelmérés alapján A válaszadók a kliensek számára nyújtott szolgáltatások hatékonyabbá tétele céljából bevezetendő, fejlesztendő szolgáltatások között említették:  Kríziskezelés,  Pszicho-szociális gondoskodás,  Jogi tanácsadás,  Munkaerő-közvetítés,  Internet alapú információs szolgáltatás.

25 Igények, elvárások a közeljövőre II. – a 2008-ban végzett képzési igényfelmérés alapján A képzési igényfelmérés során megfogalmazott, hiányzó elméleti ismeretek:  Szociális munka speciális csoportokkal, interprofesszionális szociális munka,  Jogi ismeretek,  Munkaerő-piaci és foglalkoztatási ismeretek,  Számítástechnikai ismeretek.

26 Összegzés A fentiekben elhangzottakra alapoztuk TÁMOP-5.4.4/B projektünk előzetes szakmai támogató szolgáltatási stratégiáját (módszerek, eszköztár) és ezek mentén kívánjuk (szakmai partnerségben) véglegesíteni azt; majd biztosítani a tényleges szükségleteken alapuló, regionális szakmai támogatásokat és diszpécser központot. Céljaink teljesítéséhez hozzájárulhat természetesen a TÁMOP-5.4.4/C (Reflektív szociális képzési rendszer…) projekt is.

27 A tervezett projekt sikeres megvalósításában bízva, köszönöm figyelmüket! Elérhetőségek: SzocioNet DDRMHSZK: Tel.: 82/ Fax: 82/ Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Nonprofit Kft.: Tel.: 72/ ; Fax: 72/


Letölteni ppt "Nyitókonferencia TÁMOP 5.4.4/C. projekt REFLEKTÍV SZOCIÁLIS KÉPZÉSI RENDSZER A 21. SZÁZADBAN Gyurokné dr. Bódi Csilla - szakmai igazgató Dél-Dunántúli."

Hasonló előadás


Google Hirdetések