Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Lakásterek méretei Előadó: Dr. Tiderenczl Gábor Felhasznált irodalom: Dr. Bitó János: Lakóházak Tervezése Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Lakásterek méretei Előadó: Dr. Tiderenczl Gábor Felhasznált irodalom: Dr. Bitó János: Lakóházak Tervezése Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki."— Előadás másolata:

1

2 Lakásterek méretei Előadó: Dr. Tiderenczl Gábor Felhasznált irodalom: Dr. Bitó János: Lakóházak Tervezése Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Építész Szakmai Intézet Urbanisztika Tanszék Építési Ismeretek I. 2. előadás

3 A lakás fogalma

4 3 A lakás fogalma, követelmények Korábbi előírások szerint:  Bizonyos helyiségek megléte: előtér, szoba, konyha, tisztálkodó helyiség WC-vel. Minőségi végletek? Új lakásformák, tércsoportok ? Alapvető követelmények:  Mentális és fizikai komfortérzés  Háztartásvitel  Használók kommunikációja  Egyéni tevékenységek lehetősége  Gyermeknevelés (nem minden lakásnál)

5 4 A lakás fogalma rendeltetés szerint  A lakás olyan tércsoport, amely egy-egy személy vagy szoros kapcsolatban álló személyek huzamosan használt lakhelyéül szolgál, használóinak megfelelő fizikai és mentális komfortérzetet biztosít, teret ad emberi kapcsolataik érvényesülésének és megfelelő színvonalon lehetővé teszi az alapvető lakástevékenységek folytatását, az ezekhez szükséges tárgyak és eszközök elhelyezését, tárolását. Az alapvető lakástevékenységek:  szabadidő közös eltöltése ( ide értve a vendégfogadást is)  ételkészítés és közös étkezés  alvás és pihenés  takarítás, mosás és tisztogatás  személyi higiénia  tárolás

6 5 Minőségi kritériumok Rendeltetési követelmények teljesítésének kritériumai? Megfelelő színvonal?  Eltérő kritériumok: szükséglakás, szociális lakás, luxuslakás, stb. – Mindenkori megállapodás kérdése!  Normatív formában az egyes országok gazdasági helyzetét figyelembe véve rögzíteni lehet a törvényesen megengedett alsó határértékeket (építési engedélyek kiadásának feltétele).  Rögzített normák bizonyos mértékben garantálják, hogy a lakástámogatások az országos lakásvagyon értékét emeljék

7 6 A lakásterek méretei

8 7 Mérés, méretrendszer Mérés: minden műszaki tevékenység alapja („mérnök”) Méretrendszer:  A legősibb mérőeszköz az emberi test. Az emberi test méretein alapuló ma is alkalmazott méretrendszer: hüvelyk, tenyér, arasz, láb, könyök, rőf, öl. (kezdetben testméretekből adódó mérettűrés)  Területegységre a korábbi „négyszögöl” mértéket ma is használjuk. 1 bécsi öl (Klafter) = 189,65 cm, 1 négyszögöl = 3,597 m2 A használati terek alkalmas méretei az emberi test méreteivel összefüggnek! Az arányos alkatú ember testméretei a szépnek érzékelt építészeti arányokra is kivetülnek.

9 8 „ Az arányosság minden műben a tagok mértékegységének és az egésznek egymáshoz való mérése, amelyből a szimmetriák rendje jön létre. Mert hiszen szimmetria és arányosság híján egyetlen templomot sem lehet ésszerűen tervezni, csak ha pontosan oly arányos, akár a jó testalkatú ember tagjainak szabatos rendje”… …”Továbbá a testnek természetes középpontja a köldök. Mert ha az embert kitárt karokkal és lábakkal hanyatt fektetjük, s a körző középpontját a köldökébe helyezzük, köré kört húzva, a vonalat mind a kéz mind a láb ujjai érinteni fogják. Ugyanúgy, ahogy a testen kör alakzat jön létre, négyzet idom is található benne. Mert ha a talpaktól a koponya tetejéig terjedő távolságot lemérjük, s ezt a mértéket átvisszük a kitárt karokra, úgy találjuk, hogy szélessége ugyanakkora, mint magassága, mint az olyan négyzeté, amelyet zsinórmértékkel szerkesztettek.” Vitruvius „Tíz könyv az építészetről”

10 9 Az aranymetszés Az egység arányos részekre osztásának antik módszere az aranymetszés, amely szerint: „A kisebb rész úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb az egészhez.” l/M = M/m =  l/M = M/m =  = 1, … (= ½ +  5/2) 1. Ábra. Leonardo da Vinci arányfigurája és az aranymetszés szerkesztése (Vitruvius illusztráció) A kör középpontja a köldök, helyét a testmagasság aranymetszése jelöli ki. A négyzet középpontja a szeméremcsont.

11 10 A decimális (metrikus) méretrendszer A XVIII sz. végén a francia konvent vezeti be. Alapegység: méter = a Föld délkörének negyvenmilliomod része Előnye: egyszerű átszámítás Hátránya: megszűnt a mértékegységek és az emberi testméretek közvetlen összefüggése.

12 11 Le Corbusier: MODULOR mértékrendszer A XX. sz közepén Le Corbusier által kidolgozott – saját terveinél alkalmazott – mértékrendszer az emberi test méret- és arányrendszerét a metrikus rendszerrel és a hüvelyk-lábrendszerrel egyesíti: ez a MODULOR A rendszer alapja egy 6 láb (183 cm) magas ember (az általánosan használható terek méretéhez ideális magasság). Az aranymetszés meghatározza a köldökmagasságot (113 cm). Ennek kétszerese a felemelt kéz magassága (226 cm). E méretek különbségei olyan számsort adnak (183, 113, 70, 43 cm), melyek aranymetszésben állnak egymással, és Fibonacci-sort képeznek (a nagyobb méret az előtte lévő kettőnek az összege). 2 oszlopot rajzol egymás mellé: 183 cm magas kék és 226 cm magas piros oszlopot. Mindkettőt aranymetszések sorozatával osztja kisebb egységekre. Azt találja, hogy: a piros oszlopon a kék oszlop értékeinek kétszerese jelenik meg. A mértékrendszer tartalmazza az egységet, annak megkettőzését, aranymetszés szerint csökkentett értékét és aranymetszés szerinti kiterjesztését, mellyel gazdag variációs lehetőséget nyújt.

13 12 Modulrendszerek alkalmazása Az építőelemekből történő építkezés megkívánja bizonyos, kötött méretsorok alkalmazását és a méretek közös osztójának, moduljának rögzítését. Az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) előírása szerint ma az építésben használható modul a deciméter, M = 10 cm. Ennek többszöröséből képzett mértékegység a multimodul, osztásával létrejövő mértékegység a szubmodul. Az angolszász hüvelyk-láb rendszerhez közeli a 3M (~láb = 30,48 cm) és a 9M (~yard = 91,44 cm), illetve az 1/4M (hüvelyk = 2,54 cm) Lakóépületek tervezésénél gyakran használjuk a 3M (30 cm) multimodul többszöröseiből képzett méreteket (pl. gerendák: n x 6M; ajtók, konyhabútorok: n x 1/2M)

14 13 Ábra. A méretrend- szerek és az ISO szerinti méretrend összehason- lítása

15 14 Az emberi testméretekkel, mozgásokkal összefüggő térigények  A lakásokban folyó tevékenységekhez szükséges terek, térrészek méretei a használó személy testméreteivel összefüggnek. Milyen testmérettel számoljunk?  Egyes lakáselemek méretezésénél az átlagosnál nagyobb, másoknál az átlagosnál kisebb ember testméreteit kell mérvadónak tekinteni.  Az emberi testméretekhez illő téregységek dimenziói szabványokban, tervezési előírásokban és ajánlásokban megtalálhatók.  Az emberi testméretek vizsgálata az antropometria tárgya  Az egyes tevékenységek eszközeinek, a tevékenység környezetének célszerű kialakításával az ergonómia, az ésszerű erőkifejtés tudománya foglalkozik (eredetileg a munkahelyek legnagyobb teljesítményt eredményező kialakítása).

16 15 3. Ábra. Különféle testhelyzetek helyigénye (1M, illetve 1/2M-ra kerekítve)

17 16 4. Ábra. Közlekedés a lakásban, közlekedő sávok minimális méretei

18 17

19 18 Lakás bútorainak, berendezéseinek és azok használatának helyszükséglete  A lakástevékenységek legtöbbje bizonyos bútorok, bútorcsoportok és berendezési tárgyak használatával párosul.  A beépített bútorokat és berendezéseket mindig jelölni kell a terveken, mert azok a lakás tartozékai, melyeket a kivitelezés során elhelyeznek.  A lakáshasználathoz szükséges mobil bútorok elrendezését ún. „bútorozási terveken” jelöljük. Ez ellenőrző vagy tájékoztató tervfázis, az engedélyezési és kivitelezési tervek készítésénél nálunk nem kötelező. Nyomatékkal javasolható, hogy a lakások bútorozási sémáit már a tervezés kezdő stádiumában is jelöljük vázlatainkon! Lakás tervezésénél a megrendelővel a bútorok elrendezéséről is ajánlatos konzultálni.

20 19  A bútorozási lehetőségek kialakításánál figyelembe kell venni a és a lakás eladása esetén a lakáspiaci esélyek biztosítását. (Nem célszerű kizárólag a megrendelő különleges igénye szerint berendezhető lakást tervezni).  A bútorozási lehetőségek kialakításánál figyelembe kell venni a lakáshasználati igények várható változásait és a lakás eladása esetén a lakáspiaci esélyek biztosítását. (Nem célszerű kizárólag a megrendelő különleges igénye szerint berendezhető lakást tervezni).  A lakáshasználat különböző, változó igényeit olyan lakások tervezésével lehet kielégíteni, melyek lehetővé teszik: - a mindennapi lakáshasználat flexibilitását - a lakáselrendezés flexibilis változtatását A lakáshasználati flexibilitás, illetve az átalakítási flexibilitás a lakás értékét jelentősen befolyásolja! A lakás használatának flexibilitása

21 20 A „bútorozási terv” célja Általános esetben, főképpen többlakásos házak ismétlődő lakástípusainak tervezésekor, még nincs tudomásunk arról, hogy a használók milyen bútorokat helyeznek majd el azokban. A „bútorozási terv” nem arra szolgál, hogy a lakás bútorainak elhelyezésére egyfajta utasítást adjon, hanem annak ellenőrzésére és bizonyítására, hogy a lakásokban az alapvető lakástevékenységek elvégezhetők. Ezért itt helytelen valamely speciális, esetleg csak egyedileg legyártható bútorformákat alkalmazni: olyanokat kell figyelembe venni, amelyek a kereskedelemben kaphatók, és használatuk egy általánosan elfogadott lakáskultúra alapján széles körben valószínűsíthető.

22 21 Mértékadó bútorméret, használati zóna és bútorzóna A kereskedelemben kapható bútorok sokféle mérete miatt itt is egy mértékadó bútormérettel kell számolni. Nem lenne helyes a kapható legnagyobb bútorokat tekintetbe venni egy átlagos lakás tervezésénél, de a kapható legkisebbeket még akkor sem, ha a lakást nagyon takarékosan kell méretezni. A bútor használatához szükséges térméret nagyobb, mint magának a bútornak a dimenziói. Alaprajzi értelemben a bútor használatához szükséges terület az ún. használati zóna. Egy mértékadó méretű bútor, és annak használatához szükséges használati zóna együttese a bútorzóna. 5. Ábra. Bútorhasználat helyigénye

23 22  Ha a használó által megvásárolt bútor a mértékadó méretnél nagyobb is lesz (ésszerű határok között), akkor a bútorzónában elfér.  Ha a konkrét megrendelői igény szerint a mértékadónál kisebb bútor is elegendőnek látszanék, akkor is a megadott mértékek szerint méretezzünk, mert a bútorokat többször is lecserélhetik a lakás élettartama alatt. 6. Ábra. Különböző méretű bútordarabok azonos bútorzónában

24 23 7. Ábra. Alapvető lakástevékenységekhez használatos bútorok helyigénye: mértékadó méretei és bútorzónái.

25 24 8. Ábra. Egészségügyi berendezések használatának helyigénye: mértékadó méretei és bútorzónái.

26 25 A lakásterek belmagassága  Általában azonos magasságú vízszintes padló és mennyezetsík: ilyenkor valamennyi lakástér belmagassága azonos  Alárendelt lakástereknél lehet alacsonyabb belmagasság  Térben differenciált elrendezés, ferde síkú mennyezet (tetőterek beépítése) esetén normál mozgáshoz v. álló helyzetű tevékenységhez min. 1,90 m belmagasság szükséges Teljes értékű használati tér: Legalább 2,50 m belmagasságú tér (felemelt karral végzett tevékenységhez szükséges tér + az azt kiegészítő felső sáv) Csökkent értékű használati tér: Legalább 2,20 m belmagasságú tér, amely huzamos tartózkodásra nem szolgál (közlekedő, tároló, háztartási helyiség, stb.) Kiegészítő terek: Az 1,90 m-nél alacsonyabb terek, melyek alkalmasak beépített v. mobil tárolók, berendezések elhelyezésére, ha megközelíthetők és használhatók legalább 1,90 m magas térben, vagy a használatukra jellemző testhelyzet alacsonyabb belmagasság esetén is kényelmes (pl. ágy, WC)

27 26 9. Ábra. Lakásterek belmagassága

28 27 Az OTÉK az átlagos belmagasságok határértékeit köti meg:  Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben: min.2,50 m  Nem huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a második (nem nappali tartózkodásra szolgáló) lakószobákban: min. 2,20 m Az előírt átlagos érték betartása azonban önmagában nem garantálja a használhatóságot, ezért azt esetenként kell ellenőrizni és meghatározni úgy, hogy a lakótér a rendeltetési követelmények teljesítési kritériumait kielégítse.  Hálószobák esetében a 2,20 m átlagos belmagasság ferde mennyezetsík esetén megfelelő lehet, de vízszintes mennyezetsík esetén az átlag nem lehet mérvadó, azt is teljes értékű használati térként kell tervezni.  Másfelől, pl. egy ferde mennyezetsíkú WC akkor is jól használható lehet, ha átlagos belmagassága a 2,20 m-t nem éri el.

29 Ábra. Bútorok és berendezések használata ferde mennyezetsíknál, kiegészítő terekben. A kiegészítő terek szélességét - rendeltetésüket mérlegelve - az ott valószínűsíthető bútorozás használati igénye szerint szabjuk meg, de 1m- nél mélyebbek akkor se legyenek, ha nem kerül oda bútor (takarítás!)

30 29 Ajtók méretei  Lakásokban általában felnyíló ajtók, ritkábban toló vagy harmonika ajtók (ha nem szükséges hangszigetelés)  Felnyíló ajtók egyszárnyú vagy kétszárnyúak, utóbbi lehet aszimetrikus szárnyelrendezésű is (rögzített keskenyebb szárny)  Egyszárnyú ajtó nyitásiránya: a) balos (pánt felőli oldalról nézve a pánt a bal oldalon) b) jobbos (ellenkező eset)  Küszöb nélküli vagy küszöbbel ellátott ajtók  A rajzokon az ajtótengely fölé írt méret a szélességet, a tengely alá írt méret a magasságot jelöli

31 30 Az ajtók két jellemző alapmérete: 1) szabad nyílásméret: tokbelméret 1) beépítési helyszükséglet: névleges méret A jelenlegi magyar előírás szerint az ajtótokok méreteit egységesen 7,5 cm-nek kell tekinteni, ezért vízszintes irányban: tokbelméret + 15 cm = = névleges méret A rajzokon a névleges méretet kell jelölni! A lakáshasználat szempontjából viszont az ajtók szabad nyílásmérete a döntő!

32 31  Magyarországon kb. 30 éve az ajtótokok méreteit 7,5cm-ben szabványosították és az ajtók 15 cm-es modulrendet követtek, így névleges méret szerint: 75; 90; és 105 cm-es szabvány ajtók voltak.  A német DIN szabvány szerint toktípusonként eltérő méretek adódnak, így gyakran előfordul, hogy a a magyar szabvány szerint megadott névleges mérethez bizonyos ajtótípusok nem illeszthetők. A tervezésnél ezért nem lehet a magyar szabvány szerinti méretekkel számolni, figyelembe kell venni a beépítésre kerülő ajtó típusát (tokszerkezetét: borított tok v. standard tok) és névleges méretét!

33 32  Lakások méretezésénél az ajtók „használati méretét” kell figyelembe venni, amely a funkció kívánta tokbelméretnél szélességi irányban cm-rel, mélységi irányban 10 cm-rel nagyobb.  A két méret az ajtó használati zónáját jelöli ki. Ebbe maga az ajtót nyitó személy nem fér bele, ezért a benyíló szárny felöli oldalon (az ajtótok mellett a kilincsnél) egy 20 cm-es „kiegészítő használati zónát” kell szabadon hagyni. Keskenyebb helyiségeknél megengedhető, hogy a kiegészítő használati zóna az ajtónyílással szemben legyen.

34 33 Tolóajtók A tolóajtók előnye: nem foglalnak helyet (nyitás) A tolóajtók hátránya: gyengébb légtömörség és hangszigetelés Elhelyezés lehetőségei: a) Fal előtt futó tolóajtó (tok nélkül is lehetséges): nyitva nagyobb falfelületet takar, mint a szabad nyílásméret (+ 25 cm!) b) Tolószárny elhelyezése könnyen oldható szerelt fal (vagy rögzített bútorfal) mögött Két, falazott válaszfal közé futó tolóajtót ne tervezzünk, mert a tolósínhez a vasalás meghibásodása esetén csak bontással lehet hozzáférni!

35 34 Ablakok elhelyezése  Ablakok alapfunkcuója: bevilágítás + szellőzés  A jó megvilágítást igénylő lakástevékenységek helyét az ablakok közelében kell kijelölni.  Az ablakok parapetmagassága függ a bevilágított helyiség rendeltetésétől.  Lakószobák ablakainak parapetmagasságát úgy kell kialakítani, hogy ülő testhelyzetben, vízszintes látószög esetén az ablakon jól ki lehessen látni (pm ~ 90).  Ablak alatt olyan bútorok helyezhetők el, melyek magassága kisebb, mint a parapetmagasság, szélességük pedig nem haladja meg a 75 cm-t (ablakkilincs elérése)

36 35  Tetőtéri helyiségek tetősík ablakainál az ablak üvegezett felületének alsó pereme lehetőleg ne kerüljön az ülő figura szemmagassága fölé ( cm)

37 36

38 37  Külső térrel való intenzív vizuális kapcsolat igénye esetén, elsősorban kertre vagy tetőteraszra néző nappalinál.  A fűtés tervezése külön figyelmet igényel, mert az üvegfal elé nem lehet fűtőtestet elhelyezni (pl. padlóba építhető fűtőcsatorna)  Mivel a parapetfal egyben kiesést gátló mellvédfal is, nem szabad 80 cm-nél alacsonyabb parapetű ablakot tervezni oda, ahol az ablak alatti külső terepfelszín 80 cm- nél mélyebben van a padlóvonalhoz képest, illetve csak akkor, ha előtte külső védőkorlát van, vagy alsó része 1 m magasságig fixen beépített biztonsági üvegből készül. Alacsony parapetű, vagy parapet nélküli üvegfal:

39 38  Az ablak alatt és az ablakot tartalmazó fal mentén 15 cm szerelvénysávot kell figyelembe venni a fűtési csövek elvezetésére, kivéve ha más megoldás lehetővé teszi ennek elhagyását (pl. padlóban futó fűtési csővezeték, padlófűtés, falfűtés, szegélyfűtés)  Ha beépített konyhabútor kerül az ablak alá, a parapetmagasság lehetőleg ne legyen 120 (esetleg 100) cm-nél alacsonyabb és az ablak ne legyen felnyíló szárnyú. A munkapulton hagyott rés a radiátor levegőkeringető hatását nem akadályozza (itt nincs tárolószekrény)

40 39  Fürdőszobáknál és WC helyiségeknél az ablakok parapetmagasságát lehetőleg úgy tervezzük, hogy oda kívülről ne lehessen belátni.  Alacsonyabb parapetmagasság esetén áttetsző üvegezésű ablak vagy üvegtégla fal elfogadható lehet, amennyiben ez a homlokzati megjelenés szempontjából nem kedvezőtlen.  Magas parapetű ablak alá ne kerüljön fürdőkád, mert az ablakot nyitás céljából nem lehet elérni.

41 40 Homlokzatképzés és rendeltetés  Az ablakok méretének és helyzetének tervezésénél. Egy-egy helyiség ablakának használati szempontból optimális helyzete lehet, hogy a homlokzaton kedvezőtlen ritmusváltást okoz, vagy a homlokzat rendszerhez arányaiban nem illeszkedik. Az ellentmondó szempontok közötti mérlegelés a tervező feladata.  Az ablakok méretének és helyzetének tervezésénél gyakran ütköznek a rendeltetési igények és a homlokzatképzési szempontok. Egy-egy helyiség ablakának használati szempontból optimális helyzete lehet, hogy a homlokzaton kedvezőtlen ritmusváltást okoz, vagy a homlokzat rendszerhez arányaiban nem illeszkedik. Az ellentmondó szempontok közötti mérlegelés a tervező feladata. Gyakran a helyiség teljes elrendezését, méretezését meg kell változtatni a kedvező homlokzat érdekében, de azt nem lehet megtenni, hogy alapvető rendeltetési követelmények teljesítését elhanyagoljuk esztétikai megfontolások miatt. Az első vázlatoktól kezdve mindig az egész házat kell tervezni a homlokzatokkal együtt.

42 41 Helyiségek méretei: OTÉK előírások Országos Településrendezési és Építési Követelmények 1998 Helyiségek méretei, kialakítása 85. § (1) A helyiségek, terek méreteit, kapcsolatait, körítő szerkezeteit, nyílászáróit, beépített berendezéseit a rendeltetésüknek megfelelően kell megvalósítani (2) A helyiségek legkisebb méretét a következők szerint kell meghatározni: a) helyiség alaprajzi mérete 0,8 m-nél kisebb nem lehet, b) huzamos tartózkodás céljára szolgáló helyiség alaprajzi mérete 2,0 m-nél kisebb nem lehet, c) az akadálymentes használhatósághoz szükséges helyiségek, terek alaprajzi méreteit a 4. számú melléklet szerint.

43 42 Bútorcsoportok összeállítása  A helyiségek méretei bizonyos bútorok, illetve bútorcsoportok használatával és megközelítésével összefüggésben vannak  Ha bútorokból bútorcsoportokat kell összeállítani, az egyes bútorok használati zónái egymással átfedhetnek. A használati zóna ugyancsak átfedhet a közlekedősávval.

44 43 Helyiségméret meghatározása bútorozás alapján  Egy lakástér (helyiség) rendeltetésszerű használatához szükséges bútorok, bútorcsoportok bútorzónái és közlekedő sávok méretei valamint az ajtók használati zónái, ablakok helyzete alapján lehet a helyiségek legkisebb alaprajzi méreteit kijelölni, illetve ellenőrizni.

45 44  A bútorok használati zónáit és a közlekedő sávokat a bútorozási terveken jelölni nem kell.  Egy adott bútorelrendezéshez szükséges minimális méreteknél ajánlatos lehetőség szerint nagyobbat tervezni.  Ajánlatos többféle bútorozási elrendezés lehetőségét biztosítani és azt a tervezés során ellenőrizni. Ehhez a helyiségméreteknek bizonyos tartalékkal kell rendelkezniük.  Fürdő, WC beépített berendezéseinek pontos méretezése a berendezések helyigénye alapján történhet (nagyobb alapterület magasabb színvonalú felszereltséget tesz lehetővé).

46 45  Az 1:100-as, 1:50-es terveken a helyiségeket a nyers falméretek szerint kótázzuk. A valóságos helyiségméretek a falak vakolat, illetve burkolatvastagságával csökkennek (1 mm – 2,5 cm). Kis méretű helyiségeknél, illetve bizonyos bútorozási sávok kialakításánál (pl. az ábránál a konyhabútor elhelyezésénél) ez számottevő lehet, ezért figyelembe kell venni

47 46 Tér-pszichológiai szempontok A tér és a használók térigényeinek meghatározása olyan komplex probléma, mely magában foglalja a pusztán geometriailag definiált (absztrakt) tér mellett a tér-percepció* pszichológiai kérdéseit is. Pl. áttört födémek, látható fedélszék, jó benapozás, tető-felülvilágítók, jól átlátható összefüggő terek, megfelelő színek és textúrák alkalmazásával az érzékelt tér (tér-illúzió, térérzet vagy szubjektív tér) lényegesen eltérő lehet attól, mint ami az adott tér tényleges méretei alapján várható lenne. A lakásnál elsősorban nem a terek abszolút mérete számít, hanem a térérzet, a terek alkalmassága (forma, arány, nyílásrendszer, bútorozhatóság, stb.). A tér és a használók térigényeinek meghatározása olyan komplex probléma, mely magában foglalja a pusztán geometriailag definiált (absztrakt) tér mellett a tér-percepció* pszichológiai kérdéseit is. Pl. áttört födémek, látható fedélszék, jó benapozás, tető-felülvilágítók, jól átlátható összefüggő terek, megfelelő színek és textúrák alkalmazásával az érzékelt tér (tér-illúzió, térérzet vagy szubjektív tér) lényegesen eltérő lehet attól, mint ami az adott tér tényleges méretei alapján várható lenne. A lakásnál elsősorban nem a terek abszolút mérete számít, hanem a térérzet, a terek alkalmassága (forma, arány, nyílásrendszer, bútorozhatóság, stb.). A lakásterek helyes méretezésében kiemelkedően fontos a tér és a minőség érzékelési kérdéseinek a megértése és megérzése (empátia). Az építészeti tér, a sűrűség és a minőség kérdésében egyaránt az érzékelt élmény a döntő A költségek is csökkenthetők, ha a mennyiségi teret minőségi tér, a költséges anyagokat egyszerű, de esztétikus anyagok váltják fel. A lakásterek helyes méretezésében kiemelkedően fontos a tér és a minőség érzékelési kérdéseinek a megértése és megérzése (empátia). Az építészeti tér, a sűrűség és a minőség kérdésében egyaránt az érzékelt élmény a döntő A költségek is csökkenthetők, ha a mennyiségi teret minőségi tér, a költséges anyagokat egyszerű, de esztétikus anyagok váltják fel. * A percepció görögül aisthesis, amiből az angol aesthetics, magyarul esztétika kifejezés származik. A percepció érzékelést, észlelést, illetve tudatalatti érzékelést, intuitív felismerést is jelent.

48 47 A lakásterek méreteinek meghatározásakor nemcsak a fizikailag értelmezett lakástevékenységek térigénye számít. A mentális komfotrérzethez tágasságérzet, esztétikailag kellemes arányok is tartoznak, melyeket számszerűsíteni és normatívákban rögzíteni nem lehet. Az ehhez illő térméretek meghatározása nem nélkülözheti a tervező térérzékét és intuícióját.


Letölteni ppt "Lakásterek méretei Előadó: Dr. Tiderenczl Gábor Felhasznált irodalom: Dr. Bitó János: Lakóházak Tervezése Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki."

Hasonló előadás


Google Hirdetések