Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szatmár Leader Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szatmár Leader Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 27. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Szatmár Leader Egyesület A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. „SZATMÁRÉRT, AHOL UNOKÁINK IS SZÍVESEN ÉLNEK”

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Szatmár Leader Egyesület – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 1 A térségben összesen 26 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 13 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 40 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 9 db – a(z) Természeti adottságok mozgatórugó- csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Szatmár Leader Egyesület területe 75 települést foglal magába, melyek közül 3 város. A térség lakossága 84,167 fő, a városokban élő lakosok száma 20,637 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Közszféra szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 84, Kereskedelem, javítás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Közszféra Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Fehérgyarmat 8,391 fő 6,995 fő 5,251 fő 3,079 fő Nagyecsed Csenger Kocsord Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 7 Fejlesztési intézkedések száma 23 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 26 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 40 Szatmár Leader Egyesület – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 2,420,977 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Szatmár Leader Egyesület – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪1▪1▪1,980,800 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪2▪2▪1,980,799 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪5▪5▪2,420,977 ▪A kulturális örökség megőrzése▪4▪4▪2,420,976 ▪Leader közösségi fejlesztés▪5▪5▪712,930 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪5▪5▪820,000 ▪Leader képzés▪3▪3▪410,000 ▪Leader rendezvény▪4▪4▪700,000 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪1▪1▪250,000 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪1▪1▪100,000 ▪Leader komplex projekt ▪Leader tervek, tanulmányok▪1▪1▪60,000

6 5 Szatmár Leader Egyesület - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪A térség legnagyobb problémája az alacsony foglalkoztatottsági szint, amely alacsony képzettséggel, elvándorlással a lakosság öregedésével, elszegényedésével társul. A hátrányos helyzetű lakosság számának növekedése figyelhető meg, több településen telepszerűen elkülönülve. A vállalkozási szerkezeten belüli arányok eltolódása a mikro-, kisvállalkozások irányába, az alkalmazotti réteg számára kevé perspektívát nyújtanak. Foglalkoztatási infrastruktúra hiánya és a meglévő rossz minősége, közösségi együttműködés hiánya, vállalkozási szerkezet egyenlőtlensége, hangsúlyeltolódása nehezíti a megoldások realizálását. Roma közösségek integrációjának hiánya, döntési folyamatokban, tervezésben való részvétel és érdekképviselet alacsony hatékonysága társadalmi problémákat vet fel. A természetes- és épített környezet állapotnak romlása negatív hatást gyakorol a térségben lakók életminőségére. Ezt eredményezi továbbá az is, hogy az infrastruktúra és a szolgáltatások minősége alatta marad az átlagos szintnek. ▪A térség legfontosabb lehetősége több forrásból táplálkozik. A határmentiségből adódóan gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok kialakítására nyílik lehetőség. Más szempontból a térség örökségei nyújtanak a helyi gazdaság, mikrovállalkozások kialakítására, fejlesztésére lehetőséget a turizmus és a mezőgazdaság, a feldolgozóipar területén. A helyi gazdaság kialakításával, jövedelemszerzési képességének növelésével a fiatal, képzett munkaerő áramlása, a falvak előregedése, kiüresedése lassítható, vagy megállítható. A térségre jellemző hagyományos mezőgazdasági és kézműipari tevékenység jövedelemszerzésre, kiegészítő jövedelemszerzésre nyújthat lehetőséget. A roma érdekképvisleti fórumok működtetésével, a tervezési folyamatokban való részvételükkel, aktív eszközök kidolgozásával lehet munkaerőpiaci helyzetüket javítani. A természeti környezet érintetlensége a szatmári vendégszeretettel párosulva különleges vonzerővel bírhatnak a térségbe látogatók számára.

7 6 Jövőképünk: Hagyományainkra, meglévő értékeinkre építő Szatmár kialakítása, mely országosan és határainkon kívül is ismert és elismert, ami biztosítja a térségben élők megélhetését. Ezt a jövőképet több részcél eredményéből építjük fel, melyek együttesen adják a Szatmár Helyi Közösség célstruktúráját: 1. Fejlett, együttműködő, tőkeerős gazdaság 2. Egyedi szatmári arculat, menedzsment és minőség, amely nemzetközi szinten is elismert 3. Szatmári értékekre alapozott egyedülálló, foglalkoztatóképes turizmus 4. Felzárkóztatás, a hátrányos helyzetű családok élet-esélyének megteremtése 5. Értékteremtő és –megőrző, vonzó szatmári települések 6. Szakképzett, megújulásra és összefogásra képes emberek és közösségek 7. Kiaknázott nemzetközi tudás és kapcsolatok A hét részcél egymást erősítve épít az adottságainkra/lehetőségeinkre illetve segíti a térségben található egyenlőtlenségek leküzdését annak érdekében, hogy a fejlődést akadályozó tényezők kiküszöbölésével is elősegítse a fejlődést. Ezekre az összefüggésekre építve állítottuk fel a prioritás- és intézkedésrendszerünket, ami eszköze lesz a célok megvalósulásának. Ezek összeállításánál egyes horizontális elveket vertikális szintre hoztunk: határmentiség, másokat horizontálisan is megjelenítettünk: esélyegyenlőség, míg volt, ami horizontálisan maradt meg. A határmentiség kiemelése helyzetünkből adódik, hiszen közvetlenül két ország határolja a közösséget, másrészt kiemelten fontos a nemzetközi tapasztalatok és tudásanyag adaptálása a térségre. Az esélyegyenlőség szintén az adottságainkból következik: hátrányos helyzetű kistérség, hátrányos helyzetű családok magas száma valamint a munkanélküliségi ráta kiugróan magas aránya körükben. Emiatt kiemelten fontos foglalkozni ezzel a problémával vertikális programok szintjén és horizontálisan is megjelenítve az egyes intézkedéseknél, HPME-eknél. A fenntartható fejlődés és környezetvédelem horizontális alapelv maradt, mivel minden intézkedést áthat és összességében a prioritások is a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést hivatottak megcélozni. Jövőképünk: Hagyományainkra, meglévő értékeinkre építő Szatmár kialakítása, mely országosan és határainkon kívül is ismert és elismert, ami biztosítja a térségben élők megélhetését. Ezt a jövőképet több részcél eredményéből építjük fel, melyek együttesen adják a Szatmár Helyi Közösség célstruktúráját: 1. Fejlett, együttműködő, tőkeerős gazdaság 2. Egyedi szatmári arculat, menedzsment és minőség, amely nemzetközi szinten is elismert 3. Szatmári értékekre alapozott egyedülálló, foglalkoztatóképes turizmus 4. Felzárkóztatás, a hátrányos helyzetű családok élet-esélyének megteremtése 5. Értékteremtő és –megőrző, vonzó szatmári települések 6. Szakképzett, megújulásra és összefogásra képes emberek és közösségek 7. Kiaknázott nemzetközi tudás és kapcsolatok A hét részcél egymást erősítve épít az adottságainkra/lehetőségeinkre illetve segíti a térségben található egyenlőtlenségek leküzdését annak érdekében, hogy a fejlődést akadályozó tényezők kiküszöbölésével is elősegítse a fejlődést. Ezekre az összefüggésekre építve állítottuk fel a prioritás- és intézkedésrendszerünket, ami eszköze lesz a célok megvalósulásának. Ezek összeállításánál egyes horizontális elveket vertikális szintre hoztunk: határmentiség, másokat horizontálisan is megjelenítettünk: esélyegyenlőség, míg volt, ami horizontálisan maradt meg. A határmentiség kiemelése helyzetünkből adódik, hiszen közvetlenül két ország határolja a közösséget, másrészt kiemelten fontos a nemzetközi tapasztalatok és tudásanyag adaptálása a térségre. Az esélyegyenlőség szintén az adottságainkból következik: hátrányos helyzetű kistérség, hátrányos helyzetű családok magas száma valamint a munkanélküliségi ráta kiugróan magas aránya körükben. Emiatt kiemelten fontos foglalkozni ezzel a problémával vertikális programok szintjén és horizontálisan is megjelenítve az egyes intézkedéseknél, HPME-eknél. A fenntartható fejlődés és környezetvédelem horizontális alapelv maradt, mivel minden intézkedést áthat és összességében a prioritások is a fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődést hivatottak megcélozni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Szatmár Leader Egyesület – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A „Szatmár” Helyi Közösség az Észak-alföldi régió keleti részén terül el, a magyar-román és a magyar-ukrán határ mellett. A közösség a csengeri, a mátészalkai és a fehérgyarmati kistérségek területét öleli fel, ami megfelel a történelmi Szatmár magyarországi területének. Ennek köszönhetően földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális téren szorosak a kapcsolataik. Az akcióterület meghatározó része egykori árterület, tökéletes síkság. Felszínét több folyó tagolja: Tisza, Szamos, Túr, Kraszna és mellékvizeik. Kiemelkedő a tavak, holtágak, mocsarak és lápok nagy száma. Az alföldi viszonylatban jelentős, természetközeli erdők turisztikai perspektívát kínálnak. Figyelemreméltó a hazai (Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet, Cégénydányádi kastélypark Természetvédelmi Terület, ex. lege lápok, az Ecsedi láp hajdani területei, holtágak) és nemzetközi (Felső-Tisza Ramsari területek, Natura 2000-es védett területek) védett területek aránya. Földünk leglátványosabb természeti csodáját, a június végi tiszavirágzást is Szatmárban élvezheti a látogató. Szatmár térsége megyénk, sőt hazánk, kultúrtörténeti értékekben, műemlékekben leggazdagabb vidéke. Freskókkal, festett mennyezet kazettákkal díszített románkori, gótikus eredetű, barokk templomai, fa haranglábai, barokk és klasszicista kúriái, népi lakóházai, utcasorai és csűrjei valamint a működőképes vízimalom páratlan értéket képvisel. Számos hagyományos foglalkozás, népi mesterség ma is élő örökség. Eredeti környezetben a látványosságok gazdag tárházát kínálja. Valóságos hungaricum vagy inkább szatmárikum például a szatmári szilvapálinka. Más gasztronómiai különlegességek és az ezekre épülő fesztiválok, rendezvények (Szatmári Fesztivál, Tökfesztivál, Almanap stb.) számos vendéget csalogatnak erre a mesebeli vidékre. A térség lakossága a XVIII. századig a természet erőinek kiszolgáltatottságában élt. Főként ehhez kötődik, ebből következik az egymásrautaltság az ebből kialakuló összefogás, az identitást évszázados hagyománya. Ezt mintegy megkoronázza a rengeteg ide kötődő történet, legenda, monda, mese és csúfolódó vagy méltán ismert irodalmi alkotás, melyet nagyjaink (Petőfi, Kölcsey, Móricz) a Szatmárban, a Szatmárról írtak. Nem véletlen, hogy emlegetik a szatmári emberek vendégszeretetét és a tájhoz kötődő különleges ízvilágot mind az ételek, italok terén. A „Szatmár” Helyi Közösség az Észak-alföldi régió keleti részén terül el, a magyar-román és a magyar-ukrán határ mellett. A közösség a csengeri, a mátészalkai és a fehérgyarmati kistérségek területét öleli fel, ami megfelel a történelmi Szatmár magyarországi területének. Ennek köszönhetően földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális téren szorosak a kapcsolataik. Az akcióterület meghatározó része egykori árterület, tökéletes síkság. Felszínét több folyó tagolja: Tisza, Szamos, Túr, Kraszna és mellékvizeik. Kiemelkedő a tavak, holtágak, mocsarak és lápok nagy száma. Az alföldi viszonylatban jelentős, természetközeli erdők turisztikai perspektívát kínálnak. Figyelemreméltó a hazai (Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet, Cégénydányádi kastélypark Természetvédelmi Terület, ex. lege lápok, az Ecsedi láp hajdani területei, holtágak) és nemzetközi (Felső-Tisza Ramsari területek, Natura 2000-es védett területek) védett területek aránya. Földünk leglátványosabb természeti csodáját, a június végi tiszavirágzást is Szatmárban élvezheti a látogató. Szatmár térsége megyénk, sőt hazánk, kultúrtörténeti értékekben, műemlékekben leggazdagabb vidéke. Freskókkal, festett mennyezet kazettákkal díszített románkori, gótikus eredetű, barokk templomai, fa haranglábai, barokk és klasszicista kúriái, népi lakóházai, utcasorai és csűrjei valamint a működőképes vízimalom páratlan értéket képvisel. Számos hagyományos foglalkozás, népi mesterség ma is élő örökség. Eredeti környezetben a látványosságok gazdag tárházát kínálja. Valóságos hungaricum vagy inkább szatmárikum például a szatmári szilvapálinka. Más gasztronómiai különlegességek és az ezekre épülő fesztiválok, rendezvények (Szatmári Fesztivál, Tökfesztivál, Almanap stb.) számos vendéget csalogatnak erre a mesebeli vidékre. A térség lakossága a XVIII. századig a természet erőinek kiszolgáltatottságában élt. Főként ehhez kötődik, ebből következik az egymásrautaltság az ebből kialakuló összefogás, az identitást évszázados hagyománya. Ezt mintegy megkoronázza a rengeteg ide kötődő történet, legenda, monda, mese és csúfolódó vagy méltán ismert irodalmi alkotás, melyet nagyjaink (Petőfi, Kölcsey, Móricz) a Szatmárban, a Szatmárról írtak. Nem véletlen, hogy emlegetik a szatmári emberek vendégszeretetét és a tájhoz kötődő különleges ízvilágot mind az ételek, italok terén. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Az akcióterület számos helyi termékkel (tájspecifikus, egyedi termékek; mezőgazdasági termékek helyi hozzáadott értékkel, kulturális termékek) rendelkezik, melyek piaci szerepe még ugyan alatta marad az elvárhatónak, de minőségüket, értéküket tekintve vetekednek az országos hírnek örvendő előállítókra. A számos adottság mellett térségünk a lakosságszám folyamatos csökkenésének, az inaktívak számának növekedési problémájával küzd. Ez is mutatja, hogy az adottságok nagy része kihasználatlan, fejlesztésre szorul. A gazdasági helyzetet nézve a foglalkoztatottság alacsony szintjét látjuk a legnagyobb problémának, a legtöbb településen az egyetlen foglalkoztató a közszféra. Jelentős a hagyományos mezőgazdasági termelők száma, akik kiszolgáltatottak a szélsőséges időjárásnak, a piac változó igényeinek és körülményeinek. A gazdasági inaktivitással összefüggésben kell megemlíteni a szegénység terjedését, a halmozottan hátrányos helyzet kialakulását és rögzülését, amely sok településen elszigeteltséggel, zárványosodással is párosul. Különösen igaz ez a roma lakosságra, ahol a foglalkoztatottsági szint felmérések szerint nincs 16 % az aktív lakosság körében. A térségben a településszerkezet mutat némi különbözőséget: míg a fehérgyarmati kistérségben az alapvetően aprófalvas települészerkezet a jellemző, addig a csengeri és mátészalkai kistérségben a nagyobb lakosságszámú települések találhatók. Összességében azonban az alacsony lélekszámú települések jellemzik a térséget. A szomszédos országokkal számos területen újra kibontakozóban van határon átívelő együttműködés számos területen. Az eddigi eredményes projektek – pl. a megvalósítás alatt á Az akcióterület számos helyi termékkel (tájspecifikus, egyedi termékek; mezőgazdasági termékek helyi hozzáadott értékkel, kulturális termékek) rendelkezik, melyek piaci szerepe még ugyan alatta marad az elvárhatónak, de minőségüket, értéküket tekintve vetekednek az országos hírnek örvendő előállítókra. A számos adottság mellett térségünk a lakosságszám folyamatos csökkenésének, az inaktívak számának növekedési problémájával küzd. Ez is mutatja, hogy az adottságok nagy része kihasználatlan, fejlesztésre szorul. A gazdasági helyzetet nézve a foglalkoztatottság alacsony szintjét látjuk a legnagyobb problémának, a legtöbb településen az egyetlen foglalkoztató a közszféra. Jelentős a hagyományos mezőgazdasági termelők száma, akik kiszolgáltatottak a szélsőséges időjárásnak, a piac változó igényeinek és körülményeinek. A gazdasági inaktivitással összefüggésben kell megemlíteni a szegénység terjedését, a halmozottan hátrányos helyzet kialakulását és rögzülését, amely sok településen elszigeteltséggel, zárványosodással is párosul. Különösen igaz ez a roma lakosságra, ahol a foglalkoztatottsági szint felmérések szerint nincs 16 % az aktív lakosság körében. A térségben a településszerkezet mutat némi különbözőséget: míg a fehérgyarmati kistérségben az alapvetően aprófalvas települészerkezet a jellemző, addig a csengeri és mátészalkai kistérségben a nagyobb lakosságszámú települések találhatók. Összességében azonban az alacsony lélekszámú települések jellemzik a térséget. A szomszédos országokkal számos területen újra kibontakozóban van határon átívelő együttműködés számos területen. Az eddigi eredményes projektek – pl. a megvalósítás alatt á Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 A szatmári táj fő jellegzetessége mindig is folyóvizekben (Tisza, Szamos, Túr, Kraszna és ezek patakjai) és a természetközeli erdőkben való gazdagság volt. A térséget még a XVIII. században is szinte összefüggő mocsaras erdőségek borították. Később a Tisza szabályozása, a lakosság létszámának növekedése, a gazdálkodás átalakulása folyamatosan növelte az irtásokon kialakult gyepek és szántók arányát. Kisebb- nagyobb erdőségei, az évszázados fákkal tagolt legelők páratlan szépségük mellett a mai napig ritka, veszélyeztetett növényeknek és állatoknak biztosítanak élőhelyet. Mindezen értékek megőrzése érdekében 1982-ben hektáron hozták létre a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetet. A nemzetközi egyezmények által védett területek (Ramsari és Natura 2000-es területek) is elérik az akcióterület kiterjedésének egyharmadát. A természeti értékek kezelését fehérgyarmati központból látják el a természetvédelmi szakemberek. A természetközeli területek (folyók, erdők, tavak, holtágak) egyrészt népszerű turistacélpontok, másrészt további ökoturisztikai fejlesztések potenciális célterületei. A Tisza vízminősége jó, a Túr és a Szamos is folyamatosan javuló tendenciát mutat. A korábbinál kisebb műtrágya-felhasználás, valamint az egyre terjedő zöld növényvédőszerek is csökkentik a térség környezeti terhelését. A térség hulladékgazdálkodása néhány település kivételével megoldott. Inkább az illegális hulladéklerakók valamint a határon túlról, a folyók által ideszállított szemét jelent veszélyt a tájra, a természetes vizekre, közvetve az akcióterület lakosságára. A térség településeinek szennyvízhelyzete azonban ennél sokkal rosszabb képet mutat. A szennyvízkezelés sok helyen megoldatlan, és a meglévő rendszerek is túlterheltek vagy elavultak. A lakosság, mintegy kényszermegoldásként, gyakran a faluszéli természetes vizekbe, a környezetbe juttatja a helyi emésztők tartalmát. A szennyvízkérdés a térség talán a legsürgetőbb megoldásra váró problémája. Mindezek mellett a térség tiszta levegőjű, csendes vidék, amely a csodálatos természeti értékekkel párosulva természetes élményeket és kikapcsolódást nyújt az ide látogatóknak. A szatmári táj fő jellegzetessége mindig is folyóvizekben (Tisza, Szamos, Túr, Kraszna és ezek patakjai) és a természetközeli erdőkben való gazdagság volt. A térséget még a XVIII. században is szinte összefüggő mocsaras erdőségek borították. Később a Tisza szabályozása, a lakosság létszámának növekedése, a gazdálkodás átalakulása folyamatosan növelte az irtásokon kialakult gyepek és szántók arányát. Kisebb- nagyobb erdőségei, az évszázados fákkal tagolt legelők páratlan szépségük mellett a mai napig ritka, veszélyeztetett növényeknek és állatoknak biztosítanak élőhelyet. Mindezen értékek megőrzése érdekében 1982-ben hektáron hozták létre a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetet. A nemzetközi egyezmények által védett területek (Ramsari és Natura 2000-es területek) is elérik az akcióterület kiterjedésének egyharmadát. A természeti értékek kezelését fehérgyarmati központból látják el a természetvédelmi szakemberek. A természetközeli területek (folyók, erdők, tavak, holtágak) egyrészt népszerű turistacélpontok, másrészt további ökoturisztikai fejlesztések potenciális célterületei. A Tisza vízminősége jó, a Túr és a Szamos is folyamatosan javuló tendenciát mutat. A korábbinál kisebb műtrágya-felhasználás, valamint az egyre terjedő zöld növényvédőszerek is csökkentik a térség környezeti terhelését. A térség hulladékgazdálkodása néhány település kivételével megoldott. Inkább az illegális hulladéklerakók valamint a határon túlról, a folyók által ideszállított szemét jelent veszélyt a tájra, a természetes vizekre, közvetve az akcióterület lakosságára. A térség településeinek szennyvízhelyzete azonban ennél sokkal rosszabb képet mutat. A szennyvízkezelés sok helyen megoldatlan, és a meglévő rendszerek is túlterheltek vagy elavultak. A lakosság, mintegy kényszermegoldásként, gyakran a faluszéli természetes vizekbe, a környezetbe juttatja a helyi emésztők tartalmát. A szennyvízkérdés a térség talán a legsürgetőbb megoldásra váró problémája. Mindezek mellett a térség tiszta levegőjű, csendes vidék, amely a csodálatos természeti értékekkel párosulva természetes élményeket és kikapcsolódást nyújt az ide látogatóknak. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/1

12 11 A Szatmár Helyi Közösség összes települése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben található, hiszen mindhárom kistérség szerepel a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek sorában. A települések között 3 város, 6 nagyközség és 66 község található. A szatmári vidékre jellemző aprófalvas településszerkezet a térség infrastrukturális, szolgáltatási és társadalmi helyzetére erős befolyást gyakorol. A települések megközelíthetősége nehézkes, az utak állapota leromlott. A megyeszékhelytől főközlekedési útvonalon a csengeri határátkelőhelyig lehet eljutni, de a fehérgyarmati kistérség települései (49) kizárólag mellékútvonalon (három számjegyű úton) közelíthető meg. Földrajzi fekvését tekintve a térség két országgal is közvetlenül határos: Ukrajna és Románia. Ez a közelség egyrészt lehetőségeket hordoz magában a határon átnyúló tevékenységek fejlesztése révén, másrészt pedig számos problémát is generál. Románia ugyanis egyre erősebb gazdasági potenciállal bír, ami az itteni vállalkozások esélyeit csökkenti. Turisztikai szempontból is a határon túli fejlesztések ütemessége és gyorsasága okán előnyre tehetnek szert a határon túl e tevékenységi körben fejlesztők. Az akcióterületen 3 település 5000 fő fölötti lélekszámú: Csenger, Fehérgyarmat, Nagyecsed. Ebből kettő kistérségi központ. Jórészt ezeken a településeken találhatók a legnagyobb foglalkoztatók. A foglalkoztatottsági adatokat vizsgálva általános ezen települések esetében a magas arányú (a megyei és országos átlagot jelentősen meghaladó) munkanélküliség, ami elvándorlást, életminőségromlást okoz a települések életében. Ezenkívül egyre jobban megfigyelhető a lakosság elszegényedése, a halmozottan hátrányos helyzetű családok számának növekedése és a telepszerű környezetben élők leszakadása a település lakosságához képest. Ehhez társul az önkormányzati forráshiány miatti infrastrukturális hiányosságok a települések nagy részén. Ez a környezeti állapotot javító, megőrző intézkedésekre is vonatkozik, különös tekintettel a szennyvízelvezetéssel és kezeléssel, valamint a hulladékelhelyezéssel kapcsolatban. Ebben a tekintetben kevés a helyi, kis költséggel beruházható, kis energiaigénnyel működő helyi/települési rendszerek száma. A települési önkormányzatok alapszolgáltatások tekintetében több feladatra közösen működtetett intézményeket tartanak fenn, vagy az ellátást kistérségi, mikrotérségi szinten oldják meg. A Szatmár Helyi Közösség összes települése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben található, hiszen mindhárom kistérség szerepel a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérségek sorában. A települések között 3 város, 6 nagyközség és 66 község található. A szatmári vidékre jellemző aprófalvas településszerkezet a térség infrastrukturális, szolgáltatási és társadalmi helyzetére erős befolyást gyakorol. A települések megközelíthetősége nehézkes, az utak állapota leromlott. A megyeszékhelytől főközlekedési útvonalon a csengeri határátkelőhelyig lehet eljutni, de a fehérgyarmati kistérség települései (49) kizárólag mellékútvonalon (három számjegyű úton) közelíthető meg. Földrajzi fekvését tekintve a térség két országgal is közvetlenül határos: Ukrajna és Románia. Ez a közelség egyrészt lehetőségeket hordoz magában a határon átnyúló tevékenységek fejlesztése révén, másrészt pedig számos problémát is generál. Románia ugyanis egyre erősebb gazdasági potenciállal bír, ami az itteni vállalkozások esélyeit csökkenti. Turisztikai szempontból is a határon túli fejlesztések ütemessége és gyorsasága okán előnyre tehetnek szert a határon túl e tevékenységi körben fejlesztők. Az akcióterületen 3 település 5000 fő fölötti lélekszámú: Csenger, Fehérgyarmat, Nagyecsed. Ebből kettő kistérségi központ. Jórészt ezeken a településeken találhatók a legnagyobb foglalkoztatók. A foglalkoztatottsági adatokat vizsgálva általános ezen települések esetében a magas arányú (a megyei és országos átlagot jelentősen meghaladó) munkanélküliség, ami elvándorlást, életminőségromlást okoz a települések életében. Ezenkívül egyre jobban megfigyelhető a lakosság elszegényedése, a halmozottan hátrányos helyzetű családok számának növekedése és a telepszerű környezetben élők leszakadása a település lakosságához képest. Ehhez társul az önkormányzati forráshiány miatti infrastrukturális hiányosságok a települések nagy részén. Ez a környezeti állapotot javító, megőrző intézkedésekre is vonatkozik, különös tekintettel a szennyvízelvezetéssel és kezeléssel, valamint a hulladékelhelyezéssel kapcsolatban. Ebben a tekintetben kevés a helyi, kis költséggel beruházható, kis energiaigénnyel működő helyi/települési rendszerek száma. A települési önkormányzatok alapszolgáltatások tekintetében több feladatra közösen működtetett intézményeket tartanak fenn, vagy az ellátást kistérségi, mikrotérségi szinten oldják meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2

13 12 Ez igaz a helyzetelemzésben vizsgált gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásra, amely esetben minden településen van ellátás, de azt min 6-8 település együttműködésével oldják meg. Az oktatás tekintetében - különösen igaz a kistelepüléses vidékekre - ettől az évtől megnőtt a közösen működtetett intézmények száma, mely számos esetben iskolák, vagy tagozatok helybeni megszüntetésével és átcsoportosításával járt. Az elnéptelenedő települések funkcióváltása, a kézenfekvő üdülőfunkció megjelenése gyakran elmarad. A kizárólagosan piaci alapon mozgó, a helyi szereplők által nem tervezett ingatlanpiac csak a szegregációk kialakulásához kínál lehetőséget. Az alapvető célkitűzés, hogy az aprófalvas térségek sajátos – részben apró méretükből adódó – adottságaikra alapozva új, korszerű lakó-, üdülő-, turisztikai, és ökológiai funkciókat szerezzenek, és ezzel tartsák meg, illetve nyerjék vissza életképességüket, szoros összhangban épített és természeti környezetük értékeinek megőrzésével és fejlesztésével. Majdnem ugyanezek a jelenségek figyelhetőek meg a szomszédos helyi közösségek területén is, a mezőgazdasági és az érintetlen természet közötti hangsúly változik. Közösségünk 3 másik előzetesen elismert akciócsoporttal határos. Emiatt a tervezési folyamat során folyamatos egyeztetésre lesz szükség a területközi együttműködések kidolgozása okán. Ez igaz a helyzetelemzésben vizsgált gyermekjóléti és családsegítő szolgáltatásra, amely esetben minden településen van ellátás, de azt min 6-8 település együttműködésével oldják meg. Az oktatás tekintetében - különösen igaz a kistelepüléses vidékekre - ettől az évtől megnőtt a közösen működtetett intézmények száma, mely számos esetben iskolák, vagy tagozatok helybeni megszüntetésével és átcsoportosításával járt. Az elnéptelenedő települések funkcióváltása, a kézenfekvő üdülőfunkció megjelenése gyakran elmarad. A kizárólagosan piaci alapon mozgó, a helyi szereplők által nem tervezett ingatlanpiac csak a szegregációk kialakulásához kínál lehetőséget. Az alapvető célkitűzés, hogy az aprófalvas térségek sajátos – részben apró méretükből adódó – adottságaikra alapozva új, korszerű lakó-, üdülő-, turisztikai, és ökológiai funkciókat szerezzenek, és ezzel tartsák meg, illetve nyerjék vissza életképességüket, szoros összhangban épített és természeti környezetük értékeinek megőrzésével és fejlesztésével. Majdnem ugyanezek a jelenségek figyelhetőek meg a szomszédos helyi közösségek területén is, a mezőgazdasági és az érintetlen természet közötti hangsúly változik. Közösségünk 3 másik előzetesen elismert akciócsoporttal határos. Emiatt a tervezési folyamat során folyamatos egyeztetésre lesz szükség a területközi együttműködések kidolgozása okán. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás –Kereskedelem, javítás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 31%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 11% 8% 31% 8% 7% 12% 8% 0% 12% 4%

17 16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 9% 28% 12% 3% 6% 2% 34% 4% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 21.5%, ami 2.8 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 21.5% ▪Változás 2003-hoz képest 2.8 százalékpont

19 18 A Szatmár Helyi Közösség területén a megyei 11,1%-hoz és az országos 7,7%-hoz képest jóval magasabb munkanélküliségi ráta jellemző, amelyből magas a tartós munkanélküliek aránya. Az aktív korú lakosság csupán 33,88 %-a foglalkoztatott. Az adatokból látszik, hogy jelentős foglalkoztatási gondokkal küzd a térség. Ehhez társul az, hogy a képzettség, szakképzettség nincs összhangban a piaci követelményekkel, igényekkel. Az alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek száma jelentős, mobilitásra kevésbé hajlamosak. A szakképzettség tekintetében nem a piacképes szakmák dominálnak. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a munkanélküliség tartóssá válása következtében fellépő változásokat nehezen tolerálják, nem jellemző a szakmai megújulás, rögzül a munkanélküli életforma a rendszeres életmód megszakadásával. Az aprófalvakra kiemelten jellemző, hogy városoktól, térségi központoktól való távolsága miatt a munkalehetőségek távol esnek a településektől, azok megközelíthetősége közlekedési akadályokba ütközik, vagy távolsága miatt a munkavállaló hátrányokkal küzd a munkahely elérésében. A nagyobb településeken megtalálható nagyfoglalkoztatók nem képesek felszívni a szabad munkaerőt. Jellemző emellett az idényjellegű foglalkoztatás főleg mezőgazdasági tevékenységeknél, ami sok esetben vonzza az illegális munkavégzést is, illetve nem biztosít folyamatos jövedelmet a munkavállalóknak. További jellemzője a térségnek, hogy bár magas az egyéni vállalkozások száma, a ténylegesen főállásban működő, piacképes vállalkozó száma alacsony, nincsenek felkészülve a piac kihívásaira. Az előbb felsorolt jellemzők különösen igazak a halmozottan hátrányos családok esetében, ahol az elszigeteltség is megfigyelhető egy-egy településrészben, vagy elkülönült telepen. Ezenkívül külön felmérést készítettünk a roma lakosság körében. Itt az aktív korúak száma hozzávetőlegesen 4853 fő, amelyből csupán 764 fő foglalkoztatott. Ez 16 %-os foglalkoztatást és 47,5 %-os munkanélküliséget jelent. Ebből a felmérésből is látható, hogy problémáik megoldása különösen fontos az egyén, térség és a helyi közösség szempontjából egyaránt. A Szatmár Helyi Közösség területén a megyei 11,1%-hoz és az országos 7,7%-hoz képest jóval magasabb munkanélküliségi ráta jellemző, amelyből magas a tartós munkanélküliek aránya. Az aktív korú lakosság csupán 33,88 %-a foglalkoztatott. Az adatokból látszik, hogy jelentős foglalkoztatási gondokkal küzd a térség. Ehhez társul az, hogy a képzettség, szakképzettség nincs összhangban a piaci követelményekkel, igényekkel. Az alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek száma jelentős, mobilitásra kevésbé hajlamosak. A szakképzettség tekintetében nem a piacképes szakmák dominálnak. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a munkanélküliség tartóssá válása következtében fellépő változásokat nehezen tolerálják, nem jellemző a szakmai megújulás, rögzül a munkanélküli életforma a rendszeres életmód megszakadásával. Az aprófalvakra kiemelten jellemző, hogy városoktól, térségi központoktól való távolsága miatt a munkalehetőségek távol esnek a településektől, azok megközelíthetősége közlekedési akadályokba ütközik, vagy távolsága miatt a munkavállaló hátrányokkal küzd a munkahely elérésében. A nagyobb településeken megtalálható nagyfoglalkoztatók nem képesek felszívni a szabad munkaerőt. Jellemző emellett az idényjellegű foglalkoztatás főleg mezőgazdasági tevékenységeknél, ami sok esetben vonzza az illegális munkavégzést is, illetve nem biztosít folyamatos jövedelmet a munkavállalóknak. További jellemzője a térségnek, hogy bár magas az egyéni vállalkozások száma, a ténylegesen főállásban működő, piacképes vállalkozó száma alacsony, nincsenek felkészülve a piac kihívásaira. Az előbb felsorolt jellemzők különösen igazak a halmozottan hátrányos családok esetében, ahol az elszigeteltség is megfigyelhető egy-egy településrészben, vagy elkülönült telepen. Ezenkívül külön felmérést készítettünk a roma lakosság körében. Itt az aktív korúak száma hozzávetőlegesen 4853 fő, amelyből csupán 764 fő foglalkoztatott. Ez 16 %-os foglalkoztatást és 47,5 %-os munkanélküliséget jelent. Ebből a felmérésből is látható, hogy problémáik megoldása különösen fontos az egyén, térség és a helyi közösség szempontjából egyaránt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/1

20 19 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪Fehérgyarmat székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 6 db 3 db 1,792 fő 10% A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 10%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

21 20 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Fogl. száma (fő) ▪518 ▪380 ▪320 ▪149 ▪105 Árbevétel (ezer Ft) ▪1,000,00 0 Működés helye a térségben ▪Csenger ▪Fehérgyarmat ▪Tyukod ▪Nagyecsed Főtevékenység ▪1930 Lábbeligyártás ▪3162 Máshova nem sorolt egyéb villamos termék gyártása ▪2751 Vasöntés ▪1533 Egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás ▪0121 Szarvasmarha- tenyésztés Név ▪Szamos Cipőipari Kft. ▪FIPKERSZ Kft. ▪Fevill Elektric Kft. ▪Szatmár Konzervgyár Kft. ▪Inter-Agrárium Kft

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪Kereskedelem, javítás ▪Pénzügyi közvetítés ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás ▪85 ▪84 ▪83 ▪35 ▪33 ▪2,000,00 0 ▪Fülpösdaróc ▪Csenger ▪Nagyecsed ▪Fehérgyarmat ▪6340 Szállítmányozás ▪1930 Lábbeligyártás ▪5211 Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem ▪6512 Egyéb monetáris közvetítés ▪2640 Égetett agyag építőanyag gyártása A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik ▪V-SPED Kft. Név ▪Szatmárvidék Coop Zrt. ▪Nagyecsed és Vidéke Takarékszövetkezet ▪Gégény Építőipari Kft. ▪Winterberg Ungarn Kft

23 22 A Szatmár Helyi Közösség által lefedett térség területén összesen 2552 vállalkozás található. Összességében elmondható, hogy alacsony a vállalkozói aktivitás és a létező vállalkozások 97 %-a mikro-, kisvállalkozás, amely 1-9 főt foglalkoztat. A nagyobb foglalkoztatók általában a városokban, körzetközpontokban működnek. Ez a szerkezet még önmagában nem egyenlő a rossz gazdasági struktúrával, azonban nincs megfelelő beszállítói kapcsolat a nagyvállalatok és a mikro-vállalkozások között. Így általában elszigetelten működő vállalkozások jellemzik a térséget, kevés az együttműködés, hálózati kapcsolat, így kevésbé tudják felvenni a versenyt a nagyobb beszállítókkal. A legtöbb vállalkozás a kereskedelem, javítás szektorban működik, mivel az aprótelepülések jellemző vállalkozásai az élelmiszerboltok, vegyes kiskereskedelmi egységek. Emellett viszont egyértelműen látszik, hogy a legnagyobb foglalkoztatók viszont a feldolgozóipar képviselői. A térségre jellemző szektorok még az építőipar, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás a statisztikai adatok alapján. A térségre ezekből az ágazatokból a legjellemzőbb a mezőgazdaság és az arra építő feldolgozóipar, mivel alapvetően mezőgazdasági terület. Ezt mutatja az őstermelők magas száma is. Vannak olyan települések, ahol az aktív korú lakosság szinte csak mezőgazdasággal foglalkozik. A területen megjelentek a turisztikai szolgáltatással foglalkozók. Jelenlegi fizikai állapota a szálláshelyeknek helyt adó épületeknek, eszközöknek az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások infrastruktúrájának a térségben néhány kivétellel rossznak minősíthető. Fontos, hogy általános probléma főleg a mikro-, kisvállalkozások területén az eladósodottság és a folyamatos tőkehiány. Emiatt a fejlesztési elképzelések megvalósítása sokszor nagy nehézségekbe ütközik. Elmondható az is, hogy a mikro-vállalkozások között magas az egyéni vállalkozók száma, amelyek egy része kényszervállalkozásként vagy mellékfoglalkozásként működik. Jellemző az elavult nem piacképes ismerettel, elavult technológiával rendelkezők magas aránya is a vállalkozásokon belül. A Szatmár Helyi Közösség által lefedett térség területén összesen 2552 vállalkozás található. Összességében elmondható, hogy alacsony a vállalkozói aktivitás és a létező vállalkozások 97 %-a mikro-, kisvállalkozás, amely 1-9 főt foglalkoztat. A nagyobb foglalkoztatók általában a városokban, körzetközpontokban működnek. Ez a szerkezet még önmagában nem egyenlő a rossz gazdasági struktúrával, azonban nincs megfelelő beszállítói kapcsolat a nagyvállalatok és a mikro-vállalkozások között. Így általában elszigetelten működő vállalkozások jellemzik a térséget, kevés az együttműködés, hálózati kapcsolat, így kevésbé tudják felvenni a versenyt a nagyobb beszállítókkal. A legtöbb vállalkozás a kereskedelem, javítás szektorban működik, mivel az aprótelepülések jellemző vállalkozásai az élelmiszerboltok, vegyes kiskereskedelmi egységek. Emellett viszont egyértelműen látszik, hogy a legnagyobb foglalkoztatók viszont a feldolgozóipar képviselői. A térségre jellemző szektorok még az építőipar, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás és a mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás a statisztikai adatok alapján. A térségre ezekből az ágazatokból a legjellemzőbb a mezőgazdaság és az arra építő feldolgozóipar, mivel alapvetően mezőgazdasági terület. Ezt mutatja az őstermelők magas száma is. Vannak olyan települések, ahol az aktív korú lakosság szinte csak mezőgazdasággal foglalkozik. A területen megjelentek a turisztikai szolgáltatással foglalkozók. Jelenlegi fizikai állapota a szálláshelyeknek helyt adó épületeknek, eszközöknek az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások infrastruktúrájának a térségben néhány kivétellel rossznak minősíthető. Fontos, hogy általános probléma főleg a mikro-, kisvállalkozások területén az eladósodottság és a folyamatos tőkehiány. Emiatt a fejlesztési elképzelések megvalósítása sokszor nagy nehézségekbe ütközik. Elmondható az is, hogy a mikro-vállalkozások között magas az egyéni vállalkozók száma, amelyek egy része kényszervállalkozásként vagy mellékfoglalkozásként működik. Jellemző az elavult nem piacképes ismerettel, elavult technológiával rendelkezők magas aránya is a vállalkozásokon belül. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

24 23 Lényeges megemlíteni még, hogy a sok esetben kitörési pontot jelentő innováció és K+F tevékenység szinte alig jelenik meg a térségben. A vállalkozások nincsenek felkészülve egy K+F vagy egy innovációs folyamat lebonyolítására, illetve nincs kapcsolatuk kutatóintézetekkel, egyetemekkel, főiskolákkal. A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok esetében a vállalkozási aktivitás még alacsonyabb - itt a mezőgazdasági termelők aránya is alacsony - és fokozottan érvényes az eladósodás, illetve az innovációra való alkalmasság hiánya, a megújulási készség hiánya. Az alacsony képzettségi szintjük miatt fontosak lennének a munkaigényes nagyfoglalkoztatók, akik főleg betanított élőmunkát igényelnek, és folyamatos megélhetést biztosítanának ennek a célcsoportnak is. A vállalkozások és a szektorok közötti együttműködések esetlegesek, egy-egy program erejéig valósulnak meg. Lényeges megemlíteni még, hogy a sok esetben kitörési pontot jelentő innováció és K+F tevékenység szinte alig jelenik meg a térségben. A vállalkozások nincsenek felkészülve egy K+F vagy egy innovációs folyamat lebonyolítására, illetve nincs kapcsolatuk kutatóintézetekkel, egyetemekkel, főiskolákkal. A halmozottan hátrányos helyzetű csoportok esetében a vállalkozási aktivitás még alacsonyabb - itt a mezőgazdasági termelők aránya is alacsony - és fokozottan érvényes az eladósodás, illetve az innovációra való alkalmasság hiánya, a megújulási készség hiánya. Az alacsony képzettségi szintjük miatt fontosak lennének a munkaigényes nagyfoglalkoztatók, akik főleg betanított élőmunkát igényelnek, és folyamatos megélhetést biztosítanának ennek a célcsoportnak is. A vállalkozások és a szektorok közötti együttműködések esetlegesek, egy-egy program erejéig valósulnak meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

25 24 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység23 Vallással kapcsolatos tevékenység4 Sporttal kapcsolatos tevékenység58 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység50 Oktatással kapcsolatos tevékenység34 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 17 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 7 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 7 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 31 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 8 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 6 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 25 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 12 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

26 25 A térségben lévő non-pofit szervezetek száma és működési területe, tevékenységének komplexitása alatta marad az országos átlagnak. Általánosan elmondható, hogy a térség civil szervezeteinek többsége alapvetően a sport és szabadidő területén tevékenykedik. Kisebb számban, de előfordulnak még természet-és környezetvédelmi, kulturális, oktatási, településfejlesztési és közbiztonsági tevékenységekkel foglalkozó szervezetek. Ezeken belül az országos, regionális szintűtől a helyi szintű civil szerveződésekig minden kategória megtalálható. Tevékenységüket és működésüket tekintve kevés a professzionális, kiemelt közhasznúságú tevékenységgel működő szervezet, sok civil csak „papíron” létezik. Általában a körzetközpontokban jönnek létre, de több kisebb településen is megtalálhatóak a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban szabadidővel,sporttal, hagyományőrzéssel kapcsolatos tevékenységet folytatnak. Tevékenységüket önkéntes munkában látják el. Kevésbé gyakori, hogy professzionalizálódva széleskörű, nagy nyilvánosság számára látható tevékenységet folytatnak. Éves bevételeik alapvetően a tagdíjakból származik, pályázati bevételeik csak néhány nagyobb szervezet esetében jelentősek. Tevékenységük és hatékonyságuk egyrészt a pályázati bevételeikből, és a lebonyolított programok, projektjeik számából, valamint alkalmazottaik létszámából mérhető. Kevésbé jellemző, hogy a civilek feladatellátási szerződés keretében önkormányzati feladatokat vállalnak át. ez inkább a nagyobb településre (inkább megyeszékhelyekre) lehet jellemző. Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány Az alapítvány célja többek között a Szabolcs-Szatmár-Beregi táj természeti és kulturális értékeinek megőrzése,a biológiai sokféleség fenntartása és hazánk természeti képe szempontjából fontos és veszélyeztetett területek megőrzése és fenntartása,a természetkímélő gazdálkodási módok kidolgozásának és elterjesztésnek ösztönzése megvalósítása, természetkímélő turizmus támogatása. Az alapítvány kezdte meg és hozza létre a Szatmár-Beregi Natúrparkot. ÉRTE Az Egyesület célja: A Észak-alföldi Régió településeinek és kistérségeinek gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését, felzárkózását, területi esélyegyenlőségének megteremtését szolgáló, a regionális hátrányok leküzdését segítő innovációk, különösen a komplex információs és szolgáltató közösségi tele-szolgálati központok, teleházak és hasonló intézmények üzemeltetésének, illetve új intézmények létrehozásának menedzselése, regionális szolgáltatásainak megszervezése, érdekeik védelme és képviselete, feladataikhoz támogatások nyújtása. A térségben lévő non-pofit szervezetek száma és működési területe, tevékenységének komplexitása alatta marad az országos átlagnak. Általánosan elmondható, hogy a térség civil szervezeteinek többsége alapvetően a sport és szabadidő területén tevékenykedik. Kisebb számban, de előfordulnak még természet-és környezetvédelmi, kulturális, oktatási, településfejlesztési és közbiztonsági tevékenységekkel foglalkozó szervezetek. Ezeken belül az országos, regionális szintűtől a helyi szintű civil szerveződésekig minden kategória megtalálható. Tevékenységüket és működésüket tekintve kevés a professzionális, kiemelt közhasznúságú tevékenységgel működő szervezet, sok civil csak „papíron” létezik. Általában a körzetközpontokban jönnek létre, de több kisebb településen is megtalálhatóak a nonprofit szervezetek, amelyek elsősorban szabadidővel,sporttal, hagyományőrzéssel kapcsolatos tevékenységet folytatnak. Tevékenységüket önkéntes munkában látják el. Kevésbé gyakori, hogy professzionalizálódva széleskörű, nagy nyilvánosság számára látható tevékenységet folytatnak. Éves bevételeik alapvetően a tagdíjakból származik, pályázati bevételeik csak néhány nagyobb szervezet esetében jelentősek. Tevékenységük és hatékonyságuk egyrészt a pályázati bevételeikből, és a lebonyolított programok, projektjeik számából, valamint alkalmazottaik létszámából mérhető. Kevésbé jellemző, hogy a civilek feladatellátási szerződés keretében önkormányzati feladatokat vállalnak át. ez inkább a nagyobb településre (inkább megyeszékhelyekre) lehet jellemző. Szatmár-Beregi Természetvédelmi Alapítvány Az alapítvány célja többek között a Szabolcs-Szatmár-Beregi táj természeti és kulturális értékeinek megőrzése,a biológiai sokféleség fenntartása és hazánk természeti képe szempontjából fontos és veszélyeztetett területek megőrzése és fenntartása,a természetkímélő gazdálkodási módok kidolgozásának és elterjesztésnek ösztönzése megvalósítása, természetkímélő turizmus támogatása. Az alapítvány kezdte meg és hozza létre a Szatmár-Beregi Natúrparkot. ÉRTE Az Egyesület célja: A Észak-alföldi Régió településeinek és kistérségeinek gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődését, felzárkózását, területi esélyegyenlőségének megteremtését szolgáló, a regionális hátrányok leküzdését segítő innovációk, különösen a komplex információs és szolgáltató közösségi tele-szolgálati központok, teleházak és hasonló intézmények üzemeltetésének, illetve új intézmények létrehozásának menedzselése, regionális szolgáltatásainak megszervezése, érdekeik védelme és képviselete, feladataikhoz támogatások nyújtása. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

27 26 Ezek a települési teleházak látják el sok esetben a településeken a közösségi tér funkciót. Szatmári Cigány Kistérségi Egyesület (Mátészalkai székhelyű, de térségi) A Mátészalkai kistérség Cigány Kisebbségi Önkormányzatai hozták létre, célja a térségben élő cigány lakosság felzárkóztatása oktatásszervezéssel és munkahelyteremtéssel. A fent bemutatott civil szervezetek mindegyike tagja a közösségnek, és részese a HVS tervezésének. Rajtuk kívül természetesen említhettünk volna más civileket is, akik például egy-egy település közösségét szervezik egy-egy téma köré, és építő munkájuk révén a települési együttműködés magas szintű. A civilekkel kapcsolatosan megállapíthatjuk, hogy a térség fejlődésében kulcsszerepük van, hiszen a társadalmi együttműködés „motorjai” lehetnek, azonban tőkeszegénységükből adódóan kevesebb funkciót képesek ellátni. Ennek egyik megoldása közösségfejlesztő, társadalomépítő programjaik támogatása, illetve az együttműködés elősegítése a térség vállalkozásaival és önkormányzataival, hogy feladatvállalás révén tőkéhez jussanak és meg tudják valósítani társadalomépítő programjaikat. Ezek a települési teleházak látják el sok esetben a településeken a közösségi tér funkciót. Szatmári Cigány Kistérségi Egyesület (Mátészalkai székhelyű, de térségi) A Mátészalkai kistérség Cigány Kisebbségi Önkormányzatai hozták létre, célja a térségben élő cigány lakosság felzárkóztatása oktatásszervezéssel és munkahelyteremtéssel. A fent bemutatott civil szervezetek mindegyike tagja a közösségnek, és részese a HVS tervezésének. Rajtuk kívül természetesen említhettünk volna más civileket is, akik például egy-egy település közösségét szervezik egy-egy téma köré, és építő munkájuk révén a települési együttműködés magas szintű. A civilekkel kapcsolatosan megállapíthatjuk, hogy a térség fejlődésében kulcsszerepük van, hiszen a társadalmi együttműködés „motorjai” lehetnek, azonban tőkeszegénységükből adódóan kevesebb funkciót képesek ellátni. Ennek egyik megoldása közösségfejlesztő, társadalomépítő programjaik támogatása, illetve az együttműködés elősegítése a térség vállalkozásaival és önkormányzataival, hogy feladatvállalás révén tőkéhez jussanak és meg tudják valósítani társadalomépítő programjaikat. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

28 27 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 2,158 fővel csökkent, ami arányosítva 2%-os csökkenést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2,158 fővel csökkent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 2%-kal csökkent Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 86,32585,54085,34584,87684,

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 4% 63% 18% 12% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 0 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 3% 15% 6% 0% 3% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 14% 29% 7% 4% 18% 9% 26% 12% 10% 17%

31 30 Az akcióterületet alkotó két teljes és egy rész kistérség összlakossága fő. Ebből fő tartozik az aktív korú lakosság körébe. A korcsoportonkénti bontást nézve látható, hogy a régebben piramis alakú korfa mára hagyma alakot öltött. Ezt a jelenséget az eredményezi, hogy a fiatal és az idős korosztály száma közel hasonló, míg az aktív korúaké jóval magasabb, ami a következőt jelenti: az aktív korú lakosság számszakilag nézve alkalmas lenne az inaktívak eltartására, azonban ha a foglalkoztatotti arányt nézzük, látjuk, hogy ez nem igaz, 1 foglalkoztatottra 4,3 inaktív jut. Emellett a születések száma folyamatosan csökken, így a jövőben egyre kevésbé fogja a térség kitermelni az inaktívak eltartásához szükséges foglalkoztatotti létszámot. Speciálisan a roma célcsoportot vizsgálva a születésszám náluk magasabb, míg az átlagéletkor rövidebb. A munkanélküliségi aránnyal kiegészítve náluk még több eltartott jut egy eltartóra. Az aktív korú lakosság 42%-a gazdaságilag nem aktív, vagy az ellátásokból nem részesül (rokkantság, fogyatékosság, regisztrációból kiesett), azaz aktív korúként a lakosság majdnem fele nem vesz részt a termelésben. Az elvándorlást vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy általában a magasabb képzettségű szakemberek távoznak a térségből a magasabb jövedelem és a biztonságosabb foglalkoztatás reményében. A főiskolát, egyetemet végzett fiatalok a legtöbb esetben máshol alapítanak családot. Ez is azt eredményezi, hogy az itt élő lakosság túlnyomó többsége általános iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy még azzal sem, egy kisebb része szakképzettséggel és csupán 4 %-a végzett főiskolát vagy egyetemet, ami jóval az országos átlag alatt van. Egészségügyi szempontból vizsgálva a térség lakosságát szomorú képet kapunk. Az akcióterületet alkotó két teljes és egy rész kistérség összlakossága fő. Ebből fő tartozik az aktív korú lakosság körébe. A korcsoportonkénti bontást nézve látható, hogy a régebben piramis alakú korfa mára hagyma alakot öltött. Ezt a jelenséget az eredményezi, hogy a fiatal és az idős korosztály száma közel hasonló, míg az aktív korúaké jóval magasabb, ami a következőt jelenti: az aktív korú lakosság számszakilag nézve alkalmas lenne az inaktívak eltartására, azonban ha a foglalkoztatotti arányt nézzük, látjuk, hogy ez nem igaz, 1 foglalkoztatottra 4,3 inaktív jut. Emellett a születések száma folyamatosan csökken, így a jövőben egyre kevésbé fogja a térség kitermelni az inaktívak eltartásához szükséges foglalkoztatotti létszámot. Speciálisan a roma célcsoportot vizsgálva a születésszám náluk magasabb, míg az átlagéletkor rövidebb. A munkanélküliségi aránnyal kiegészítve náluk még több eltartott jut egy eltartóra. Az aktív korú lakosság 42%-a gazdaságilag nem aktív, vagy az ellátásokból nem részesül (rokkantság, fogyatékosság, regisztrációból kiesett), azaz aktív korúként a lakosság majdnem fele nem vesz részt a termelésben. Az elvándorlást vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy általában a magasabb képzettségű szakemberek távoznak a térségből a magasabb jövedelem és a biztonságosabb foglalkoztatás reményében. A főiskolát, egyetemet végzett fiatalok a legtöbb esetben máshol alapítanak családot. Ez is azt eredményezi, hogy az itt élő lakosság túlnyomó többsége általános iskolai végzettséggel rendelkezik, vagy még azzal sem, egy kisebb része szakképzettséggel és csupán 4 %-a végzett főiskolát vagy egyetemet, ami jóval az országos átlag alatt van. Egészségügyi szempontból vizsgálva a térség lakosságát szomorú képet kapunk. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

32 31 A mozgáshiány, stressz, kiúttalanság egészségügyi problémákban realizálódik. Szinte általános a magas vérnyomás, agyvérzés, cukorbetegség, érelmeszesedés, szívroham. A rossz egészségügyi állapot is adja a rokkantnyugdíjasok magas számát. A kilátástalanság sokszor az alkoholizmus és az öngyilkosság előszobája. Az egészségügyi problémák tehát alapvetően két okból adódnak: egészségtelen életmód és lelki eredetű problémák. Ez azért kiemelten fontos, mert az egészséges életmód elterjesztésével, folyamatos mentális gondozással az inaktívak száma a jövőben csökkenthető lenne. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

33 32 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 31% 3% 0% 95% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Kikötő ▪Repülőtér Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport

35 34 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36 35 A települések általános fizikai megjelenése, a közösségi terek állapota hanyatló képet mutat térség jelentős részében.A települések 90%.-ban nincs a helyi termékek értékesítésére alkalmas hely, helyi piac. A térségben működő vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok épületei intézményei kevés kivétellel leromlott műszaki állapotúak. Az épületek alternatív vagy megújuló energiaforrás hasznosítása még gyerek cipőben jár, annak ellenére, hogy a terület kiváló adottságokkal rendelkezik a termálvíz, vízenergia, biomassza előállítása területén. A térségben 3 ipari park, a tervezéssel nem érintett térségi központban, Mátészalkán pedig még 1 található. Emellett a közlekedési, internet és mobil hálózat is kiépített (nem mindenhol szélessávú elérhetőséggel. Ezek alkalmasak lehetnek gazdaságfejlesztés generálására, ezt a szerepet azonban ma még nem töltik be. A közműellátottság tekintetében már hiányok tapasztalhatók főként a hulladékkezelés és a szennyvízelvezetés, - kezelés terén. Az oktatási, kulturális és szociális ellátások minden településen biztosítottak vagy többcélú kistérségi társulási vagy mikro-térségi ellátásban. A szolgáltatások elérhetősége sajnos nem azonos a települések mindegyikén. Jelentős részben nem találhatóak meg a helyiek által birtokba vehető modern korszerű közösségi és szolgáltató közösségi funkciót ellátó épület, vagy ha létezik is ilyen leromlott műszaki állapotú. Sok esetben találhatóak funkció nélküli üres épületek is a településeken. (volt iskola, stb.)A szabadidős tevékenységek, a kulturális programok a hátrányos helyzetű népcsoportok számára szinte elérhetetlenek. Az oktatás területén ki kell emelnünk a szakoktatást, amely általában a körzetközpontokba csoportosul és a három érintett kistérségben elég széles skálán mozog. A probléma az, hogy a képző intézmények és a piac nincs összhangban. Az egészségügy területén az alapszolgáltatások elérhetőek, azonban az egészségmegőrző intézkedések nem igazán. A települések nagy részén található sportolásra alkalmas létesítmény, amely a legtöbb településen felújításra szorul. Az akció területen több Natura 2000 terület is található, ezekre nem készült még sem fenntartási, sem hasznosítási terv, de hiányoznak a helyi értékek védelmére készült programok is, annak ellenére, hogy a térség értékekben bővelkedik, mind országosan védett mind helyi védelemre javasolt értékekben. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

37 36 A vonzó természeti környezetre épülő turisztisztikai szolgáltatások alacsony infrastrukturális ellátottsága, vagy a meglévők rossz minősége is problémát jelent. Jelentős a turisztikai értékkel bíró helyi védettség alatt álló vagy műemlék épületek, a helytörténeti gyűjtemények, múzeumok száma, melyek esetében új funkciók kialakítása, funkcióbővítés szükséges. Ezek az épületek leromlott állapotúak, vagy felújításra szorulnak. Az ilyen épületek funkciókialakítása hosszú távon megmentené, és aktív hasznosítását tenné lehetővé ezeknek, az értékeknek. A gazdaságfejlesztési szervezetek alig jelennek meg a településeken. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

38 37 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %42% %16%

39 38 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/11 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪628 ▪Község▪694 ▪Község▪532 ▪Község▪392 ▪Község▪689 ▪Város▪5,251 ▪Község▪723 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Botpalád Cégénydányád Csaholc Császló Csegöld Csenger Csengersima Munkanél- küliség (%) ▪33.85% ▪15.02% ▪30.00% ▪29.96% ▪28.00% ▪18.30% ▪13.77% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪204,482 ▪387,308 ▪238,673 ▪139,387 ▪248,144 ▪366,131 ▪288,178 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.323 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 2/11 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪890 ▪Község▪207 ▪Község▪1,974 ▪Város▪8,391 ▪Község▪492 ▪Község▪361 ▪Község▪927 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Csengerújfalu Darnó Fábiánháza Fehérgyarmat Fülesd Fülpösdaróc Gacsály Munkanél- küliség (%) ▪24.37% ▪26.00% ▪23.32% ▪8.70% ▪18.00% ▪14.70% ▪16.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪249,437 ▪154,450 ▪222,490 ▪560,506 ▪241,025 ▪282,941 ▪216,745 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.213 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.036 ▪1.169 ▪0.000 ▪0.026

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 3/11 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪153 ▪Község▪558 ▪Község▪1,781 ▪Község▪278 ▪Község▪279 ▪Község▪1,770 ▪Község▪1,333 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Garbolc Géberjén Győrtelek Gyügye Hermánszeg Jánkmajtis Jármi Munkanél- küliség (%) ▪25.63% ▪10.20% ▪22.50% ▪8.58% ▪20.99% ▪19.00% ▪12.50% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪112,595 ▪442,364 ▪235,898 ▪344,527 ▪240,559 ▪289,826 ▪342,341 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪ ▪0.000 ▪0.134 ▪0.000 ▪0.018 ▪0.000

42 41 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 4/11 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪337 ▪Község▪1,079 ▪Község▪89 ▪Község▪362 ▪Község▪612 ▪Község▪602 ▪Község▪3,079 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Kérsemjén Kisar Kishódos Kisnamény Kispalád Kisszekeres Kocsord Munkanél- küliség (%) ▪21.00% ▪20.00% ▪31.50% ▪49.00% ▪30.00% ▪17.59% ▪17.81% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪239,377 ▪241,809 ▪178,176 ▪229,726 ▪100,487 ▪330,060 ▪350,223 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.273 ▪0.000 ▪0.301 ▪0.000 ▪0.032 ▪0.000

43 42 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 5/11 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪123 ▪Nagyközség▪1,394 ▪Község▪602 ▪Község▪279 ▪Község▪271 ▪Község▪832 ▪Község▪934 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Komlódtótfalu Kölcse Kömörő Magosliget Mánd Méhtelek Milota Munkanél- küliség (%) ▪19.20% ▪16.88% ▪17.00% ▪32.72% ▪2.82% ▪21.51% ▪31.74% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪159,819 ▪314,748 ▪222,375 ▪135,792 ▪288,533 ▪222,940 ▪183,266 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.577 ▪0.133 ▪0.000

44 43 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 6/11 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪987 ▪Község▪724 ▪Község▪2,212 ▪Város▪6,995 ▪Község▪134 ▪Község▪594 ▪Község▪103 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Nábrád Nagyar Nagydobos Nagyecsed Nagyhódos Nagyszekeres Nemesborzova Munkanél- küliség (%) ▪17.00% ▪32.01% ▪18.97% ▪19.04% ▪8.11% ▪14.70% ▪5.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪383,843 ▪180,426 ▪302,873 ▪237,811 ▪256,711 ▪211,862 ▪309,091 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.028 ▪6.343 ▪0.000

45 44 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Kereskedelem, javítás ▪Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 7/11 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪2,332 ▪Község▪342 ▪Község▪3,068 ▪Nagyközség▪1,980 ▪Község▪630 ▪Község▪878 ▪Község▪670 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Nyírcsaholy Olcsvaapáti Ópályi Ököritófülpös Panyola Papos Pátyod Munkanél- küliség (%) ▪20.00% ▪24.21% ▪17.39% ▪23.51% ▪15.06% ▪21.72% ▪17.06% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪316,026 ▪201,890 ▪265,643 ▪230,729 ▪333,467 ▪196,941 ▪309,448 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.265 ▪0.000

46 45 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 8/11 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪771 ▪Nagyközség▪2,813 ▪Község▪167 ▪Község▪791 ▪Község▪724 ▪Község▪557 ▪Község▪371 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Penyige Porcsalma Rápolt Rozsály Sonkád Szamosangyalos Szamosbecs Munkanél- küliség (%) ▪29.00% ▪19.69% ▪29.07% ▪24.62% ▪20.00% ▪23.62% ▪19.65% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪319,827 ▪234,145 ▪139,259 ▪271,337 ▪247,449 ▪190,297 ▪245,192 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.019 ▪0.000 ▪0.041 ▪0.000

47 46 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra Települések főbb jellemzői 9/11 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪453 ▪Község▪761 ▪Község▪334 ▪Község▪419 ▪Község▪2,106 ▪Község▪1,585 ▪Nagyközség▪1,121 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Szamoskér Szamossályi Szamostatárfalva Szamosújlak Szamosszeg Szatmárcseke Tiszabecs Munkanél- küliség (%) ▪32.00% ▪12.00% ▪12.30% ▪14.00% ▪19.23% ▪28.39% ▪45.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪280,295 ▪239,936 ▪147,737 ▪352,198 ▪262,640 ▪221,660 ▪267,000 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.624 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.560 ▪1.351

48 47 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 10/11 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪271 ▪Község▪835 ▪Község▪685 ▪Nagyközség▪2,682 ▪Község▪775 ▪Község▪715 ▪Nagyközség▪2,153 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Tiszacsécse Tiszakóród Tisztaberek Tunyogmatolcs Túristvándi Túrricse Tyukod Munkanél- küliség (%) ▪19.00% ▪35.00% ▪35.22% ▪23.00% ▪17.40% ▪37.00% ▪21.58% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪212,810 ▪202,080 ▪154,719 ▪288,019 ▪245,255 ▪298,258 ▪275,781 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.463 ▪3.585 ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.066 ▪0.000 ▪0.078 ▪1.385 ▪0.000

49 48 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 11/11 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪711 ▪Község▪396 ▪Község▪564 ▪Község▪408 ▪Község▪452 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Ura Uszka Vámosoroszi Zajta Zsarolyán Munkanél- küliség (%) ▪24.25% ▪29.00% ▪21.62% ▪12.00% ▪7.00% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪270,289 ▪88,207 ▪308,710 ▪270,636 ▪215,925 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000 ▪0.098 ▪0.000

50 49 Települések egy mondatos jellemzése 1/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Botpalád ▪„A település közel fele alacsony iskolai végzettségű, elszegényedett roma család. Magas munkanélküliség jellemzi. A település a központoktól távol esik, azok megközelíthetőség időben és pénzben is jelentős, nehézségeket okoz. A település oktatási infrastruktúrája felújításra szorul, a szennyvízelvezetés és kezelés nem megoldott.” ▪Cégénydányá d ▪„A településre jellemző magas munkanélküliség, vállalkozói inaktivitás miatt fejletlen helyi gazdaság. Környezeti szempontból a Szamos folyó szennyezettsége, a szennyvízelvezetés és tisztítás hiánya jelent veszélyt.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A fiatal és középkorú, elsősorban roma lakosság képzése, szakképzése, piacképes képesítések megszerzésének elősegítése. Faluközpont kialakításával, és arculatának többlépcsős fejlesztésével a településkép javítása.” ▪„A Nemzeti Park gondozásában lévő Kende kúria számos lehetőséget nyújthat oktatási, turisztikai, képzési célokra. Korábbi tervekben mezőgazdasági termékfeldolgozás jövőbeni tervei körvonalazódtak, melyhez az alapvető infrastrukturális feltételek adottak.”

51 50 Települések egy mondatos jellemzése 2/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csaholc ▪„Jelentős a városoktól való távolsága, földrajzi elhelyezkedése, az alacsony iskolázottási szint miatt magas a munkanélküliek aránya. A település elöregedő, lakossága folyamatosan csökken.” ▪Császló ▪„A település elöregedő, ezért legnagyobb problémát a munkahely hiánya és az ebből következő elvándorlás okozza. A munkanélküliség szorosan összefügg a lakosság szakképzettségének hiányával.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Helyi mezőgazadsági termelésen alapuló termékfeldolgozás fejlesztése. A természeti adottságokra építhető a falusi turizmus fejelsztése.” ▪„A település fekvése, elzártsága alkalmas az öko-szemlélet, életforma gyakorlati bemutatására, a falusi turisztikai szolgáltatások palettájának bővítésére”

52 51 Települések egy mondatos jellemzése 3/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csegöld ▪„Az átlagot meghaladó munkanélküliség a képzettség, szakképzettség hiánya okozta alacsony életminőség. A település mezőgazadsági jellegű, de jövedelmezősége alulmarad azon az értéken, amely számottevően javítaná a lakosság jövedelmi viszonyait.” ▪Csenger ▪„A térségre jelemző magas munkanélküliség, mely alapvetően a lakosságalacsony képzettségi szintjéből, a szakképzettség hiányából adódik. Legnagyobb feladatot a meglévő intézmények fenntartása, működtetésének folyamatossága jelent.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Faluközpont rehabilitációja, amely összefügg a települési környezet ökológiai fejlesztésével.” ▪„Szabadidő centrum, rendezvénytér kialakítása, mely egyben turisztikai célokat is szolgál. Termálvíz hasznosítására tervek előkészítése. Csenger határátkelő település lévén nyitni kíván az Unióhoz csatlakozott Románia felé gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok kiépítésével. mezőgazdasági feldolgozó ipar fejlesztés, meglévők bővítése.”

53 52 Települések egy mondatos jellemzése 4/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Csengersima ▪„Településünket magas munkanélküliség és alacsony képzettség jellemzi, ami önkormányzati és vállalkozói szintű tőkehiánnyal párosul.” ▪Csengerújfalu ▪„A településre a térségben tipikus magas munkanélküliség jellemző, illetve a népesség elöregedése figyelhető meg, ami egyenes következménye a fiatalok elvándorlásának, emellett infrastrukturális hiányokkal küzdünk a szennyvízkezelés terén.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Lehetőséget látunk a falusi turizmus, horgász és sportturizmus fejlesztésében, valamint a határközeliségre és az őshonos állattartásra építő feldolgozóipar fejlesztésében.” ▪„A település lehetőségeit a mikro- és kisvállalkozások fejlesztésében látjuk, amelyek beszállítói lehetnek a Csengeri, de akár a közeli határon túli nagyvállalatoknak is.”

54 53 Települések egy mondatos jellemzése 5/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Darnó ▪„A település alapvetően elöregedő, magas az inaktívak száma, az aktív kórúak körében rendkívül magas a munkanélküliség. Alapvető infrastukturális hiányoságokkal küzd. A térségre jellemző mezőgazdasági jelleg a településen alacsony hatékonyságot mutat, az ágazatból élők és kiegészítő jövedelemre szert tevőknek nehéz piaci körlményekkel kell megküzdeniük” ▪Fábiánháza ▪„Magas arányú munkanélküliség, vállalkozáshiány és önkormányzati forráshiány, ami a szennyvízhálózat és a csapadékvíz-elvezetők kiépítésének a hiányaval párosul.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településen élők hagyományosan mezőgazdasági tevékenységgel foglalkoznak, kitörési pont lehet az ágazat és az ágazathoz fűződő feldolgozói tevékenység, értékesítés hatékonyságának növelése, a turisztikai tevékenységek fejlesztése.” ▪„Vállalkozásfejlesztés főleg mezőgazdasági termékek feldolgozásával és értékesítéséval kapcsolatosan, Mátészalka közelségére építve.”

55 54 Települések egy mondatos jellemzése 6/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Fehérgyarmat ▪„A település élő aktív korú lakosszámhoz képest kevés azon tőkeerős vállalkozások száma, amely kellő számban vennék fel a város munkanélkülieit. Az önkormányzat hitelállománya jelentős, emiatt az infrastrukturális fejlesztések mértéke alatta marad az elvárhatónak, a tőkeáramlást elősegítő fejlesztések elmaradnak, vagy lassabb ütemben folynak. Legnagyobb környezeti problémát a három ” ▪Fülesd ▪„A település lakosságának alacsony a jövedelmi szintje. A fiatalok elvándorolnak a településről, ezért elöregedő tendenciát mutat.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település ipari parkkal rendelezik, mely jelenleg inaktív, de lehetőséget nyújthatna vállalkozási tevékenység, telephelyek számára. A város infrastrukturális fejlesztése, programsorozatokba történő bekapcsolódása, kulturális tevékenységének kiszélesítése folytán turisztikai szolgáltatásainak bővítése.” ▪„A település egyike azon településeknek, ahol a hagyományos szatmári falu arculat megmaradt, a településen múzeumfalu működik. Örökségei (építészeti, természeti, kulturális) a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére biztosítanak esélyt. Ifjúsági kezdeményezések”

56 55 Települések egy mondatos jellemzése 7/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Fülpösdaróc ▪„A település lakosságára jellemző az elöregedés és a magas arányú munkanélküliség, ezek miatt folyamatosan csökken a lakosságszám.” ▪Gacsály ▪„A település legnagyobb problémája a magas munkanélküliség, amely a kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedésből és az alacsony iskolai végzettségből adódik. A település megközelíthetősége nagyon kedvezőtlen, városoktól, szolgáltatási centrumoktól való távolsága nagy mértékű. Határátkelőhely nélküli határmenti település.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Holt-Szamos közelsége turisztikai fejlesztések révén pozitívan befolyásolhatja a térség foglalkoztatottságát, hangulatos településkép kialakítása révén a falusi és ökoturizmus új lehetőségeket nyújtana a településnek.” ▪„A település hagyományosan mezőgazdasági jellegű. Több nagyobb mezőgazdasági (értékesítési, felvásárlási) vállalkozás működik. Jövedelemszerzés, kiegészítő jövedelemszerzés tekintetében a zöldség-, gyümölcstermesztés, takarmánynövények termsztése, értékesítési csatorna kialakítása jelenthet előrelépést.”

57 56 Települések egy mondatos jellemzése 8/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Garbolc ▪„A település a szatmári aprófalvak sorába tartozik. További hátrányokat jelent, hogy elzárt, az ország legkeletibb pontjaként számontartott határmenti kistelepülésről van szó, magas munkanélküliséggel, elöregedő lakossággal.” ▪Géberjén ▪„Magas arányú munkanélküliség jellemzi a települést, amely környezetvédelmi problémákkal is párosul.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település külterülete természetvédelmi terület. Mind az ukrán, mind a román határ közel van. Hagyományosan mezőgazdasági jellegű település.” ▪„A Holt-Szamos adta lehetőségek kiaknázása, a viziturizmus és ökoturizmus fejlesztése révén turisztikai célponttá válhat a település.”

58 57 Települések egy mondatos jellemzése 9/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Győrtelek ▪„Alacsony foglalkoztatosság, nagy arányú elvándorlás jellemzi a települést, ezenkívül zavaró a települést átszelő forgalom, valamint a kivételes természeti értékünk, a Szamos holtág folyamatosan elmocsarasodik.” ▪Gyügye ▪„A település a szatmári aprófalvak sorába tartozik rendkívül rossz megközelíthetőséggel, magas munkanélküliséggel. Infrastrukturális feltételei és szolgáltatási elmaradnak az elvárttól. A település fiatal, szakképzett lakossága elvándorol, ezzel együtt a település elöregedik.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Szamos holtágának hasznosítása, turisztikai vonzerőfejlesztéssel növelhető a település gazdasági potenciálja.” ▪„A településen folyó mezőgazdasági tevékenység folytán a a megtermelt zöldségek, gyümölcsök értékesítésének megszervezése, élelmiszerfeldolgozást folytató tevékenység indítása, támogatása, képzés segítése.”

59 58 Települések egy mondatos jellemzése 10/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Hermánszeg ▪„Hemánszeg zsáktelepülés,környező településekkel főút nem köti össze. Jelentős a munkanélküliek száma, szakképzettek aránya, helyi lehetőségek és kitörési pontok hiányában a fiatalok elvándorlása jellemző, így a község fokozatosan öregszik.” ▪Jánkmajtis ▪„A térségre jellemző magas munkanélküliség tapasztalható a településen. Infrastrukturális szempontból a szennyvízelvezetés hiánya a természeti környezet állapotát veszélyezteti. Intézményi infrastruktúra szempontjából az oktatási, nevelési intézmények állapota fejlesztésre szorul. a település ebből a szempontból központi szerepet tölt be, ezért ennek fejlesztése szükségszerű lehet. ” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A falu infrastrukturális fejlesztésére, illetve természeti értéekire alapozott jövedelemteremelő képesség megteremtése a lakosság körében. Zsáktelepülési jelleg megszüntetésével.” ▪„A mikrotérségben központi funkciót lát el, mind oktatási, mind szociális szolgáltatások terén. Mezőgazadsági tevékenység jellemző.”

60 59 Települések egy mondatos jellemzése 11/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Jármi ▪„Kevés munkalehetőség adott a településen (mikro-, kisvállalkozások), egyre alacsonyabb a születések száma.” ▪Kérsemjén ▪„Kedvezőtlen tömegközlekedés, emiatt a munkahelyre történő eljutás is problémát jelent, melyre alapvetően településen kívül volna lehetősége a képzett munkaerőnek.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A legnagyobb adottságunk Mátészalka közelsége, így a városi szolgáltatások és munkahelyek rövid időn belül elérhetőek, ezenkívül a főút forgalma is piaci lehetőségeket kínál, amit a jövőben megépülő autópálya közelsége tovább fokoz.” ▪„A településen lakosai számottevően foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel, melyhez kapcsolódó képzési igény is felmerül”

61 60 Települések egy mondatos jellemzése 12/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisar ▪„A település számos környezeti problémával küzd. Ezek közül az egyik legkomolyabb a folyékonyhulladék elvezetés- és kezelés hiánya, amely további környezeti károkat okozhat, amennyiben a probléma nem kerül kezelésre. Társadalmi szempontból a roma közösség szegregációja jelenti a legkomolyabb problémát.” ▪Kishódos ▪„A településen magas a munkanélküliek száma, amely a település kedvezőtlen földrajzi elhelyezkedéséből, a központoktól vcaló távolságából, valamint az alacsony szakképzettségi mutatókból ered. A település megközelíthetőségét biztosító utak állapota nagyon rossz, ezáltal erősíti az elzártságot.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A településen korábban homokbánya működött, amely azóta befejezte működését. A felhagyott bányagödör rekultivációja a települési környezet javítását szolgálná.” ▪„A település külterületének nagy része természetvédelmi terület.”

62 61 Települések egy mondatos jellemzése 13/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisnamény ▪„Munkanélküliség magas aránya, a települési infrastruktúra elmaradottsága. A település megközelíthetőségét biztosító utak rossz állapota.” ▪Kispalád ▪„A település lakosságának közel 70%-a roma, az elszegényedő réteg alacsony iskolai végzettsége, a mobilitás hiánya, és a munkanélküli életforma rögzülése miatt a magas a tartós munkanélküliek aránya. A település a központoktól távol esnek, rossz minőségű mellékútvonalakon közelíthető meg. A települési infrastruktúra hiányos, a szennvízelveztés nem megoldott.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A műemlék védettségű Domahídy-kúria felújítása, közösségi hasznosítása.” ▪„A falukép javításával, a települési infrastruktúra fejlesztésével,a közlekedési feltételek javításával a helyi társadalom komfortérzésének növelése.”

63 62 Települések egy mondatos jellemzése 14/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kisszekeres ▪„Helyi gazadság inaktivitása, munkahelyek hiánya miatt legnagyobb gondot a munkanélküliség, és az alacsony jövedelszint jelenti.” ▪Kocsord ▪„Probléma a településen a munkanélküliség és a rossz szociális helyzet mellett a belvízelvezetés elégtelensége, az úthálózat romlása és az, hogy a közintézmények akadálymentesítése még nem történt meg.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai szolgáltatások bővítése (pl. a lovasturizmus kialakításához szükséges feltételek megteremtése). A településen mezőgazdasági tevékenység folyik, a helyi gazdaság fejlesztése erre alapozható.” ▪„A Kraszna és a főút közelsége teret ad a turizmus- és a vállalkozásfejlesztésnek, ezenkívül a város közelsége is húzó hatást gyakorolhat a településre.”

64 63 Települések egy mondatos jellemzése 15/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Komlódtótfalu ▪„Komlódtótfalut főutvonalról egyirányból lehet megközelíteni. A település elzárt aprófalu, lakossága elöregedő. Zsákfalu- jellege miatt a települési inrastruktúra fejletlen, az utak állapota rendkívül rossz minőségű. Fontos probléma a Szamos szennyzettsége.” ▪Kölcse ▪„A nagyközség legnagyobb problémája a jövedelem- és tőkeszegénység, valamint a munkahelyhiány,ezek nagymértékű lakosságcsökkenéshez, illetve a képzett fiatalok elvánorlásához vezetett az utóbbi években. A jelentős természeti értékeket képviselő Öreg Túr és holtágának eutrofizációja is megoldásra vár, fontos feladat az infrastrukturális feltételek javítása.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az aprófalvakra jellemző népességfogyással szemben Komlódtótfalu lakossága emelkedő tendenciát mutat. Természeti környezete (Szamos, ártéri erők, rétek érintetlen állapota)páratlan lehetőséget nyújt turisztikai tevékenység folytatására. Üdülőfalu projekt elindítása a falu teljes terülére. Falusi turizmus infrastruktúrájának, szolgáltatási feltételeinek kialakítása, fejlesztése.” ▪„Kölcse lakosságszámából és nagyközségi mivoltából következik, hogy térség egyik központi funkcióját ellátó települése lehet (pl: intézményileg), a szerepkör erősödésével a munkaerőpiaci helyzet is javulhat. Természeti értékei szinte kihasználatlanul állnak, felkínálva a lehetőséget a turizmus számára, hagyományos kézműipari termékek előállítására vagy éppen tanösvény létesítésére.”

65 64 Települések egy mondatos jellemzése 16/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Kömörő ▪„A település demográfiai mutatói kedvezőtlenek, elöregedés mutatkozik. A munkahelyhiányból adódó elvándorlás okán a település népességszáma fogyást mutat. A település külterületén lévő cstornák, patakok nem megfelelően karban tartottak.” ▪Magosliget ▪„A település infrastruktúrája fejletlen, mind intézmények, mind közművek tekintetében. A település roma lakossága a elsősorban a szakképzettség hiánya miatt elszegényedő, tartós munkanélküli. Legnagyobb környezeti szükséglet a hulladéklerakó rekultivációja.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település jellegének és hagyományos arculatának megőrzése céljából az öreg lakóépületek helyi védettség alá helyezése. Hagyományos mesterségek folytatására műhelyek kialakítása, mely a falusi turizmus szolgáltatásainak bővítését teszi lehetővé. A hátrányos munakerőpiaci helyzetű álláskeresők képzése számára megfeleő ingatlan kialakítása” ▪„Mezőgazadsági tevékenységgel foglalkozó, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező lakosság ezirányú tevékenységét elősegítő képzések iránti igénye.”

66 65 Települések egy mondatos jellemzése 17/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Mánd ▪„A 271 fős község állandó népességének csökkenése, ami a község leromlott faluképével, illetve fejletlen infrastrukturális adottságaival magyarázható.” ▪Méhtelek ▪„Említésre méltó a település térségben betöltött periférikus elhelyezkedése, a központoktól való nagy távolsága, illetve helyben a munkalehetőségek nagy hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A lakosság tekintélyes része helyi mezőgazdasági termékek előállításával foglalkozik, melyből kifolyólag a gazdák továbbképzése és egy feldolgozó üzem kialakítása lenne a legcélszerűbb. Igény mutatkozik a falusi turizmus rendezvénysorozatba történő minél aktívabb bekapcsolódásra is.” ▪„Mivel Méhtelek közvetlenül a magyar- román határ közelében fekszik, ezért előnyt jelenthet számára a határonátnyúló kapcsolatok keresése, létesítése.”

67 66 Települések egy mondatos jellemzése 18/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Milota ▪„A település térségi központtól, városoktól való távolsága jelentős, amely egyik oka lehet a településen mutatkozó magas munkanélküliségnek. Az elvándorlás okán a népességszám csökkenő tendenciát mutat” ▪Nábrád ▪„Közel van a kistérségi központhoz, ezért a munkavállalás tekintetében kedvezőbb a helyzet. Ezt a helyzetet javítaná a tömegközlekedés minőségi, a munkába járáshoz illeszkedő javítása” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„település hagyományos fesztiválprogramjára épülő településmarketing, a hagyományőrző bemutatóhelyek kialakításával a turisztikai szolgáltatások bővítése” ▪„A Szatmár-Beregi Természetvédelmi Körzet része, ez a természeti környezete jó lehetőséget nyújt a turisztikai területén végrehajtható infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztésére.”

68 67 Települések egy mondatos jellemzése 19/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagyar ▪„A településen magas amunkanélküliek számaránya, közművekkel való ellátottsága jó, de magas költségekkel terheli meg a helyi lakosságot.” ▪Nagydobos ▪„A település legjelentősebb problémája a munkanélküliség, az aktív korú lakosok számának a csökkenése és az alacsony iskolázottság.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település ritka, védett természeti adottságai nagyszerű lehetőséget nyújtanak az értékek bemutatására fokuszáló tevékenység kialakítására (tanösvények, bemutatóhelyek): érintelen Szatmári táj, ősgyep, kocsányos tölgy, védett állatfajok. Műemlék védettségű épületek.” ▪„A sütőtökre épülő hagyományőrzéssel és innovációval egybekötött turisztikai fejlesztések megvalósításával a település gazdasági potenciáljának növelése.”

69 68 Települések egy mondatos jellemzése 20/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagyecsed ▪„A képzetlen munkaerő miatt nagyarányú munkanélküliség jellemző, ami a város infrastrukturális hiányosságaival (szennyvíz) párosul.” ▪Nagyhódos ▪„Kevés az aktív korú lakosság, a település elöregedő. Környezeti probléma a Hodos meder vízpótlásának gyengesége.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Az Ecsedi lápvidékhez kötődő hagyományok, természetvédelmi értékek újrateremtése és az ehhez kapcsolódó energiatermelési és turisztikai vállalkozásfejlesztés.” ▪„A település külterülete természetvédelmi terület. Mezőgazdasági jellegű, mely tevékenység folytatására építeni lehet a helyi gazdaság fejlesztését. A természeti adottságokra, erőforrásokra épülő alternatív energiatermelés települési szinten.”

70 69 Települések egy mondatos jellemzése 21/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nagyszekeres ▪„Nagyszekeres legfontosabb problémája a munkahelyhiánnyal járó magas munkanélküliség.” ▪Nemesborzov a ▪„Az aktív munkaképes korosztály passzivitása, munkaerőpiaci inaktivitása. A település földrajzi elhelyezkedése, elzártsága, városoktól, csomópontoktól való távolsága okán, valamint a szakképzetlenségből eredően magas munkanélküliség” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Gőgő Szenke patak tájrehabilitációjával járó turisztikai adottságok kihasználása.” ▪„A természeti és épített környezet értékeinek megőrzése, a falukép javítása a turisztikában rejlő lehetőségek felismerésével.”

71 70 Települések egy mondatos jellemzése 22/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nyírcsaholy ▪„A településen a magas arányú munkanélküliség alacsony képzettséggel párosul,a bevételek csökkenése miatt az intézmények fenntarthatósága veszélybe kerül, növekednek a környezeti ártalmak, romlik a lakosság egészségi állapota, illetve hiányoznak a széles körben ismert, eladható turisztikai termékek.” ▪Olcsvaapáti ▪„A lakosság szociális helyzete nagyon rossz, ami egyrészről adódhat a magas munkanélküliségi arányból, másrésztaz intézményi ellátottság és szolgáltatási hiányosságból adódik.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A térségben lévő természeti értékek (Kraszna, Szamos, Tisza, Ecsedi-láp, Bátorligeti természetvédelmi terület), a határátkelő, a város és a megépítendő M49-es gyorsforgalmi út közelsége vállalkozói aktivitásnövekedést eredményezhet.” ▪„A páratlan természeti környezetre építve a turisztikában rejlő lehetőségek felismerése, szolgáltatások rendszerének bővítése, átgondolt, igényeken alapuló fejlesztése, főként a szálláshely bővítésre fókuszálva”

72 71 Települések egy mondatos jellemzése 23/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ópályi ▪„Településünk alacsony foglalkoztatottsági szinttel rendelkezik, amit súlyosbít a telepszerű környezetben élő hátrányos helyzetű családok magas száma, a telep infrastrukturális hiányossága és a rossz egészségügyi helyzet. A lakosság körében az alacsony iskolai végzettség, szakképzettség hiánya jellemző. Környezeti szempontból a csapadékvíz elvezetés hiánya, rossz minősége jelent pro” ▪Ököritófülpös ▪„A hiányos infrastruktúra mellett magas munkanélküliséggel és alacsony vállalkozói aktivitással rendelkezik a település.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Lehetőséget jelent településünk számára a városi szolgáltatások közelsége, a hagyományteremtő közösségi rendezvények és a hagyományos mesterségek valamint a természeti értékek turizmusfejlesztési lehetőségeket hordoznak. A településen kiemelkedő civil szervezetek működnek.” ▪„A hagyományőrzés és a mezőgazdaság fejlesztése teremthet megélhetést a település lakosai számára.”

73 72 Települések egy mondatos jellemzése 24/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Panyola ▪„A lakosság elöregedő, a fiatalok munkahelyek hiányában elhagyják a települést. Magas a munkanélküliek száma, amely egyrészt a térségre jellemző munkahelyhiánnyal, másrészt a lakosság alacsony iskolai végzettségével magyarázható. A lakosság szociális helyzete kedvezőtlen, magas a segélyre jogosultak száma.” ▪Papos ▪„A településre jellemző a szegénység, amely az alacsony foglalkoztatottságból adódik és ehhez párosul még a zsáktelepülési jelleg.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti környezete és adottságai számtalan turisztikai tevékenységhez kötődő szolgáltatás kiépítésére, fejlesztésére adnak lehetőséget. A Szamos és Túr folyó infrastrukturális fejlesztése, a természeti és épített környezetének megóvása elősegíti a település vonzerejének és a turisztika jövedelemtermelő képességének növekedését.” ▪„Turisztikai lehetőségek rejlenek a lovasturizmus illetve az ökoturizmus terén.”

74 73 Települések egy mondatos jellemzése 25/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pátyod ▪„A településen a magas munkanélküliségi aránnyal küzdünk, ami az önkormányzati forráshiány miatt infrastrukturális hiányokkal párosul, emellett folyamatosan problémát okoz a határközeli helyzetből adódó távolság.” ▪Penyige ▪„A legfontosabb probléma a fiatalok elvándorlása, a helyi lakosság alacsony iskolai végzetssége és a szakképzettség hiánya. A település vállalkozásai tőkeszegények. Legfontosabb környezeti problémája a szennyvízelvezetés hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Lehetőséget jelent a közeli határforgalom illetve az ehhez kapcsolódó logisztikai adottságok kihasználása valamint a Szamos folyó természeti lehetőségei, ezekre építve egyedi tájházkialakítással és a kapcsolódó falusi turisztikai szolgáltatásokkal fűszerezett gazdasági lehetőséget teremthetünk.” ▪„A szilva feldolgozása, a penyigei szilvlekvár eredetvédelme.”

75 74 Települések egy mondatos jellemzése 26/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Porcsalma ▪„A legnagyobb probléma a munkanélküliek és ezen belül az alacsony képzettségű munkanélküliek nagy száma illetve az alacsony vállalkozói aktivitás, amely működő tőkehiánnyal is párosul, valamint folyamatos belvízveszély és illegális szemétlerakók jelenléte jelent környezeti problémát.” ▪Rápolt ▪„A növekvő munkanélküliség és a vállalkozói aktivitás alacsony szintje illetve a szennyvízelvezetés kiépítetlensége nyomja rá a bélyegét a falura.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Lehetőségként a turisztikai fejlesztéseket említenénk (tájház, "kerékpárral múzeumba")valamint a határ közelségére építő logisztikai lehetőségeket.” ▪„Vállalkozzásfejlesztés és a Szamos élővilágával kapcsolatos adottságok kihasználása.”

76 75 Települések egy mondatos jellemzése 27/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Rozsály ▪„A munkanélküliség aránya jelentős a településen, melyet tovább súlyosbít a központi településektől való periférikus elhelyezkedése. Csekély a helyi vállalkozások jelenléte.” ▪Sonkád ▪„A település lakosságához viszonyított munkanélküliség aránya jelentős,illetve a megfelelő szakképzettség csekély. Sonkádon emellett gyakori az ár- és belvízveszély is.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A határon átnyúló kapcsolatok kialakítása mellett a túrizmuson belüli helyi termékek (vázák, szőnyegek, méz, alma) előállítása és árusítása.” ▪„A foglalkoztatás helyi megteremtése a helyi természéti adottságokra épülő falusi turizmus fejlesztésével, hagyományőrzéssel.”

77 76 Települések egy mondatos jellemzése 28/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szamosangya los ▪„A legnagyobb problémát a Szamos folyó szennyezettsége, illetve a település infrastruktúrális elmaradottsága jelenti.” ▪Szamosbecs ▪„A település alacsony foglalkoztatottsági mutatókkal rendelkezik, az ország legkeletibb részén fekszik, távol a nagyobb központoktól.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Természeti környezete (Szamos, ártéri erők, rétek) lehetőséget nyújt turisztikai tevékenység folytatására. Falusi turizmus infrastruktúrájának, szolgáltatási feltételeinek kialakítása, fejlesztése (Domahidy-kúria felújítása, aszaló, turistaház) építése.” ▪„A település turisztikai adottságai alkalmasak arra, hogy falusi és ökoturisztikai fejlesztések valósuljanak meg, emellett a határ közelsége logisztikai és egyéb határon átnyúló fejlesztéseket rejt.”

78 77 Települések egy mondatos jellemzése 29/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szamoskér ▪„A körzetközponthoz képest a legtávolabb fekvő település, amely magas arányú munkanélküliséggel küzd. A településen intézmények nincsenek, az iskolai oktatás Szamosszegen folyik.” ▪Szamossályi ▪„A település problémái közé tartozik a munkanélküliség, az infrastruktúrális elmaradottság, illetve a szakképzettség hiánya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Szamos adta lehetőségek kiaknázása, turizmusfejlesztés, melyhez adott vadász- és horgászinfrastruktúrával rendelkezünk. Hagyományőrzéssel kapcsolatos tevékenységünket a táboroztatás, gyerekefoglalkozások területén kívánjuk szélesebb körben elterjeszteni, népszerűsíteni.” ▪„A falu infrastruktúrális fejlesztésére, illetve természeti értékeire alapozott jövedelemtermelő-képesség megteremtése a lakosság körében.”

79 78 Települések egy mondatos jellemzése 30/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szamostatárfa lva ▪„Alapvető problémánk a munkahelyek hiánya, ami megélhetési gondokat és csökkenő lakosságszámot eredményez, ezenkívül távol vannak a nagyobb vonzásközpontok is.” ▪Szamosújlak ▪„A térségre jellemző munkanélküliségi szint jellemző az akítv korú lakosság körében. A település gazdaságilag elmaradott, vállalkozások száma alacsony. Infrastrukturális és szolgáltatási szempontból hátrányokkal küzd.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„800 éves református templom és fa harangláb található a településen, emellett a Szamos folyó és a határ közelsége is lehetőségeket rejt magában.” ▪„Horgásztó infrastrukturájának kiépítésével a horgászturizmus fejelsztése. a meglévő, eddig még nem hasznoított természteti értékek megőrzése, fenntartható használata. Oktatási, kulturális élet fellendítése céljából az infrastruktúra javítása.”

80 79 Települések egy mondatos jellemzése 31/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Szamosszeg ▪„Településünk legnagyobb problémája a magas munkanélküliség. Az elöregedés miatt folyamatos a népességfogyás. Környezeti problémát a településen a belvízveszély jelent, mely a vízelvezető rendszerek hiányát, rossz állapotát jelzi.” ▪Szatmárcseke ▪„A település legnagyobb problémája a térségi és az országos átlagot meghaladó munkanélküliség, melynek oka a lakosság alacsony iskolai végzettsége, a szakképzettség hiánya. Az elszegényedés, az alacsony jövedelem jellemző az itt élő családokra. A településen magas a romák aránya.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai jellegű vállalkozásfejlesztés, amely hagyományőrzésen alapul. Környezet- és természetvédelemi kezdeményezéseink a turisztikai fejlesztést célozzák meg.” ▪„A település iskolájában kisebbségi oktatás folyik, a továbbiakban is fontos az alapképzettségek és szakképzettségek megszerzése, amely az elszegényedő népesséhg nyílt munkaerőpiacon trténő elhelyezkedését segítené elő. A településen folyó helyi termékek (lekvár, kézműves termékek stb) helyi piacon történő megjelentetése. Kulturális örökségei és természeti adottságai a turizmus erőf”

81 80 Települések egy mondatos jellemzése 32/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszabecs ▪„A település lakosai körében rendkívül magas a munkanélküliek aránya az aktív lakosságon belül, amely az alacsony iskolai végzettségből, szakképzettség hiányából, mobilitási hajlandóságuk hiányából adódik.” ▪Tiszacsécse ▪„Földrajzi elhelyezkedése kedvezőtlen (központok, nagyvárosok, jelentős csomópontok távolsága) szolgáltatások hiánya, a település lakosainak alacsony iskolai végzettsége, az aktív, képzett réteg elvándorlása, melynek következménye a magas munkanélküliség és az inaktívitás. A Tisza szennyezettsége folyamatosan környezeti problémákt vet fel.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A település ukrán-magyar határátkelőhely, Ukrajna EU csatlakozását követően erősödhetnek a kereskedelmi kapcsolatok. A településen működő mezőgazdasági vállalkozások megerősödése,tőkeerőssé válása, a mezőgazdasági infrastruktúra kiépítése a hatással lehet a munkanélküliség csökkentésére.” ▪„A település kiemelt kulturális infrastruktúrájára és természeti adottságaira alapozott turizmus, szolgáltatás fejlesztés, a helyi meglévő termékelőállítás infrastruktúrájának fejlesztése, mikrovállalkozások ösztönzése, hálózatba kapcsolása. Fiatalok közösségének erősítése, számukra munkalehetőség teremtése az elvándorlás megakadályozása végett.”

82 81 Települések egy mondatos jellemzése 33/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tiszakóród ▪„A településen alacsony a szakképzettség aránya, jelentős a munkanélküliség, különös tekintettel a külterületen élőkre.Magas munkanélküliség a lakosság körében, kisebbség felzárkóztatása az oktatásban. Pénzügyi forráok hiánya. Tremészeti szempontból a szelektív hulladékgyűjtés” ▪Tisztaberek ▪„A legnagyobb problémát a munkanélküliség, a roma kisebbség körében tapasztalható elszegényedés illetve az elöregedő lakosság jelenti.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Tisza folyó nyújtotta lehetőségek kihasználása mellett a jelenlegi határon átnyúló kapcsolatok elmélyítése. Mezőgazdasági termékek értékesítése.” ▪„Helyben megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozására szolgáló üzemegység létrehozása, az előállított termékek értékesítése és a termelők továbbképzése.”

83 82 Települések egy mondatos jellemzése 34/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Tunyogmatolc s ▪„A legfontosabb problémák közé tartozik a munkanélküliség, a képzett fiatalok elvándorlása, a Holt-Szamos rehabilitációjának hiánya.” ▪Túristvándi ▪„A településen jelenleg nem megoldott a szennyvízelvezetés és kezelés és a települési hulladék elhelyezése, amely probléma komoly környezeti problémákat vet fel (ivóvízbázisbázis szennyeződése, települési környzet szennyeződése)” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Lakosságszáma, a térségben való elhelyezkedése, illetve a Szamos nyújtotta turisztikai lehetőségek kihasználása segítségével központi szerepet is betölthet.” ▪„Idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztésével a falusi turizmus és rendezvényhálózat kialakításával. A falu arculatának megőrzése és helyreállítása, a helyi termelők és feldolgozók bevonásával értékesítési hálózat kialakítása, helyi piacok kialakítása, fejlesztése. Szociális szövetkezeteken keresztüli szolgáltatás fejlesztés.”

84 83 Települések egy mondatos jellemzése 35/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Túrricse ▪„A legfontosabb problémák közzé tartozik a munkanélküliség, a roma kisebbség elszegényedése okozta hátrányok és problémák, a központoktól való földrajzi távolság illetve az illegális hulladéklerakók által okozott környezeti problémák.” ▪Tyukod ▪„Alacsony foglalkoztatottsági szint és alacsony képzettségi mutatók jellemzik a települést, a terület adottságai jelenleg még kihasználatlanok.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Túr folyó által kínált turisztikai erőforrások alkalmazása, nemzetközi együttműködések szorgalmazása.” ▪„A település rendelkezik termelő vállalkozásokkal, közel van a határhoz, illetve olyan turisztikai adottságokkal rendelkezik, amelyek kiaknázásával növelhető a gazdasági aktivitás.”

85 84 Települések egy mondatos jellemzése 36/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Ura ▪„Településünk a munkanélküliség mellett infrastrukturális hiányokkal küzs: szennyvízhálózat, csapadékvíz, úthálózat.” ▪Uszka ▪„A település lakosságán belül 80% az romák aránya. Alacsony iskolai végzettségük és szakképzettségük hiánya miatta a településen magas a munkanélküliségi ráta. A település infrastruktúrája hiányos, legnagyobb környezeti problémát a szennyvízeleveztés és kezelés hiánya jelenti.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Lehetőséget látunk a határ közelségében, amely logisztikai fejlesztéseket, vállalkozásfejlesztést generálhat.” ▪„Határon átnyúló kapcsolatok kiszélesítése. A romák számára képzések, alap- és szakkaépesítés megszerzésére irányuló képzések szervezése.”

86 85 Települések egy mondatos jellemzése 37/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Vámosoroszi ▪„Nincsenek működő vállalkozások. az önkormányzati épületek infrastruktúrája leromlott. Környezeti problémájának megoldását a Tapolnok patak rehabilitációja jelentené.” ▪Zajta ▪„A település legnagyobb problémája a település lakosságán belüli magas munkanélküliségi ráta, melynek végső oka a kedvezőtlen földrajzi helyzetéből, a városoktól való jelentős távolságából, a munkahelyek hiányából adódik.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Turisztikai szempontból kiemelt műemlék és műemlék jellegű épületének (templom, száraz malom) felúíjtása.” ▪„A település kedvező éghajlati adottságai, mikroklímája kiváló lehetőséget biztosít mezőgazdasági tevékenység folytatására.”

87 86 Települések egy mondatos jellemzése 38/38 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zsarolyán ▪„A települési infrastruktúra állapota kedvezőtlen, az intézmények, szolgáltatások helyét biztosító épületek állaga leromlott; a szennyvízeleveztés hiánya a környezet állapotát, az ivóvízbázist veszélyezteti.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Védett természeti értékeire alapozott turisztikai fejlesztések.”

88 87 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

89 88 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 7 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 23 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A helyi gazdaság fejlesztése, jövedelemtermelő képességének növelése” ▪„A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése” ▪„Szatmári turizmus fejlesztése” ▪„A hátrányos helyzetű csoportok esélyeinek növelése” ▪„Humánerőforrás- és közösségfejlesztés” Fő fejlesztési prioritás ▪„Nemzetközi területi együttműködések” ▪„Szatmári kosár” 88 4 db 2 db 4 db 3 db 36,805,512 34,488,296 14,416,001 13,800,694 11,230,000 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 3 db 6,130,000 3,376,828

90 89 ▪Vállalkozások együttműködésének ösztönzése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7 A legtöbb forrás – 9,185,601 EUR – a(z) Turisztikai attrakciók kialakítása és fejlesztése, helyi értékeken, hagyományokon alapuló rendezvények támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Szatmári értékeken alapuló innováció, K+F ▪Üzleti-, és egyéb gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra támogatása ▪Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Fő fejlesztési prioritás: A helyi gazdaság fejlesztése, jövedelemtermelő képességének növelése Allokált forrás (EUR) 4,924,796 2,332,520 18,839,186 10,709,010

91 90 ▪Kulturális és szabadidős szolgáltatásokhoz fejlesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/7 A legtöbb forrás – 9,185,601 EUR – a(z) Turisztikai attrakciók kialakítása és fejlesztése, helyi értékeken, hagyományokon alapuló rendezvények támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Térségi elérhetőség javítása ▪Örökségünk ▪Látogatóbarát szatmári falumegújítás, falu- és városfejlesztés Fő fejlesztési prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Allokált forrás (EUR) 813,659 7,200,000 6,055,732 20,418,904

92 91 ▪Turisztikai attrakciók kialakítása és fejlesztése, helyi értékeken, hagyományokon alapuló rendezvények támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/7 A legtöbb forrás – 9,185,601 EUR – a(z) Turisztikai attrakciók kialakítása és fejlesztése, helyi értékeken, hagyományokon alapuló rendezvények támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának kialakítása, fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Szatmári turizmus fejlesztése Allokált forrás (EUR) 9,185,601 5,230,400

93 92 ▪Komplex képzési és foglalkoztatási programok kidolgozása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/7 A legtöbb forrás – 9,185,601 EUR – a(z) Turisztikai attrakciók kialakítása és fejlesztése, helyi értékeken, hagyományokon alapuló rendezvények támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Hátrányos helyzetű csoportok önszerveződésének, érdekképviseletének támogatása ▪Életesélyt növelő komplex programok támogatása ▪Alapszolgáltatások fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: A hátrányos helyzetű csoportok esélyeinek növelése Allokált forrás (EUR) 8,752, ,000 2,500,000 2,322,764

94 93 ▪Ifjúsági kezdeményezések ösztönzése, identitástudat erősítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/7 A legtöbb forrás – 9,185,601 EUR – a(z) Turisztikai attrakciók kialakítása és fejlesztése, helyi értékeken, hagyományokon alapuló rendezvények támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Szükségletalapú képzések támogatása ▪Közösségi folyamatok ösztönzése, közösségi programok támogatása Fő fejlesztési prioritás: Humánerőforrás- és közösségfejlesztés Allokált forrás (EUR) 8,000,000 3,000, ,000

95 94 ▪Nemzetközi tapasztalatok megismerése, adaptálása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/7 A legtöbb forrás – 9,185,601 EUR – a(z) Turisztikai attrakciók kialakítása és fejlesztése, helyi értékeken, hagyományokon alapuló rendezvények támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Nemzetközi gazdaságfejlesztési együttműködések kialakítása, támogatása ▪Természet-és környezetvédelmi együttműködések kialakítása, fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Nemzetközi területi együttműködések Allokált forrás (EUR) 550,000 3,600,000 1,980,000

96 95 ▪Térségi marketing kialakítása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/7 A legtöbb forrás – 9,185,601 EUR – a(z) Turisztikai attrakciók kialakítása és fejlesztése, helyi értékeken, hagyományokon alapuló rendezvények támogatása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Szatmári többfunkciós központ kialakítása ▪Helyi termékfejlesztés támogatása Fő fejlesztési prioritás: Szatmári kosár Allokált forrás (EUR) 250,000 2,029,268 1,097,560

97 96 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

98 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 11% 8% 31% 8% 7% 12% 8% 0% 12% 4% 14% 43% 19% 4% 8% 2% 3% 0% 6% 2% 10% 60% 10% 0% 10% 0% 10% 19% 0% 4% 8% 0% 50% 0% 19% 0% 22% 0% 11% 0% 33% 0% 22% 0%

99 98 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” ▪„A mezőgazdasági termékek értékének növelése az élelmiszeripari és nem élelmiszeripari (pl.bio-üzemanyag) jellegű feldolgozási tevékenységet folytató vállalkozások szerkezetváltásának, technikai- műszaki fejlesztésének támogatása olyan fejlesztések előmozdítása által, amelyek újszerű, innovatív, magas minőségű termékeket állítanak elő, kielégítve elsősorban a helyi és speciális fogyasztói igényeket is, valamint az élelmiszerbiztonság elvárásait.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kb.10 térségi vállalkozás alkalmaz új technológiát a feldolgozóiparban, illetve hasznosítja az előállított biomasszát energetikai célra, így egyrészt energiatakarékosabb vállalkozások, másrészt magasabb hozzáadott értékű termékek születnek, amelyek a térség mezőgazdasági erőforrásaira építve biztosabb megélhetési és értékesítési potenciált jelentenek. Jelentős hozzáadott értéket képviselő, kiváló minőségű, piacképes termékek kifejlesztése történik.A termelés és feldolgozás fenntarthatóbbá válik.”

100 2 99 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„Az akcióterületen működő, a HVS megvalósításához fűződő fejlesztőközpont létrehozása, mely egyszerre funkcionál vidék- és projektfejlesztő, marketing-, termékfejlesztő- és minősítő központként, képzőközpontként, valamint a vidékfejlesztésben dolgozó hálózatok számára infrastrukturális háttérként. Az ingatlan a helyi közösség által lefedett 75 település számára szolgáltat, alapvetően nem települési, lakossági és mikrotérségi feladatokat ellátandó.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„1 többfunkciós szolgáltatóközpont létrejön. Mivel ez a tevékenység diplomás fiatalok foglalkoztatását, további képesítéseinek megszerzését feltételezi, nő a humán erőforrás minősége, foglalkoztatási létszáma. A Szatmár Ház az akcióterület központi, elérhető településén jön létre.”

101 100 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Építőipar” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A helyi erőforrásokra és szükségletekre épülő, munkahelyteremtő új mikrovállalkozások létrehozásának, illetve működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása, különös tekintettel a helyi erőforrásokra és szükségletekre épülő közösségi vállalkozásokra. Nem segítendőek a 133/2007 (VI. 13.) Kormány rendelet alapján működő italüzletek.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Előreláthatólag 30 vállalkozás vagy induló vállalkozás, magánszemély részesül támogatásban Várhatóan nő a gazdasági aktivitásuk, a helyi vállalkozói szektor alkalmassá válik az újszerű technológiák alkalmazására, esetlegesen a nagyvállalkozások részére történő beszállításra, növekszik a települések gazdasági szolgáltatásokkal való ellátottsága, ezáltal valós fejlődés tapasztalható a térségben. A minőségi helyi termékek előállításával, és értékesítésével fenntartható fejlesztések valósulnak meg.”

102 ▪„Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” 4 ▪„Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, helyi termékek előállítása, Szatmári miniüzemek: ▪„non-Annex”) termékek feldolgozása; ▪agroturizmus; ▪kézműves tevékenység és műszaki szolgáltatások; ▪szociális szolgáltatások; ▪szabadidős tevékenységek; ▪erdészeti faiskola létrehozása; ▪megújuló energiaforrások használatához kapcsolódó tevékenységek; ▪Támogatott tevékenységek: ▪technológiai fejlesztés; ▪a beruházáshoz kapcsolódó szabadalom, engedély vagy gyártási technológia megvásárlása; ▪a beruházáshoz kapcsolódó marketingtevékenység; ▪nem élelmiszeripari minőségbiztosítási rendszerek bevezetése; ▪Ajavaslat komplex projektet alkot a 4176, 2825, 2952, 2925-ös HPME-kkel.” ▪„Legalább 50 db gazdaság jön létre, amely új terméket vagy technológiát vezet be. Legalább 5 új helyi termék kerül kifejlesztésre és jut piacra. A kiegészítő tevékenység révén a mezőgazdasági termelők bevételi forrásainak csökken a szezonalitása, a helyben élők folyamatos jövedelemhez juthatnak. A hátrányos helyzetű csoportok számára kiemelkedő lehetőséget nyújthat egyéni vagy közösségi vállalkozási tevékenységek folytatására.” 101 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

103 102 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Építőipar” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„Induló vállalkozások támogatása a térség 3 városában. Ez komplex fejlesztést jelent az üzleti terv kidolgozásától a marketingen keresztül a technológiai fejlesztésig. Elsősorban piacképes, meglévő erőforrásokra alapuló beszállítóvá válást elősegítő vagy új, innovatív fejlesztést megvalósító vállalkozások fejlesztése valósul meg. A megoldás a GOP hasonló jogcíménél alacsonyabb támogatás- illetve projektmérettel megvalósuló fejlesztéseket támogat.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A megoldás eredményeként 50 db új, piacképes vállalkozás indulhat el a térség városaiban, erősödnek a beszállítói kapcsolatok, illetve új típusú, hiányszolgáltatásra építő tevékenységek indulnak meg a térségben.”

104 ▪„Egyéb szolgáltatás” 6 ▪„A turisztikai szempontból is jelentős települések esetében szükséges a helyben megjelenő művészet, hagyományok, kulturális értékek bemutatására és továbbvitelére, szabadtéri és mobilszínpadok kialakítása, létrehozása. A gazdag vízi lehetőségek hatékonyabb kihasználása érdekében vízi színpad, vízi mozi működési feltételeinek megteremtése egyedi élményt nyújt a helyi lakosságnak és a vendégeknek. A megépülő különböző színpadok és a hozzájuk tartozó infrastruktúra, a legalapvetőbb eszközök beszerzése lendületet ad új amatőr művészeti csoportok létrejöttére, meglévők megerősödésére.” ▪„A program eredményeképpen várhatóan 5-8 színpadi építmény létrehozása, beszerzése valósul meg. A természeti környezetbe illeszkedő, azt nem zavaró kezdeményezés a természet és ember együttélését segíti. A programok megvalósítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a természetes élőhelyeket ne zavarják az építmények.” 103 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

105 104 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Kereskedelem, javítás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„A helyben megtermelt áruféleségek piacra jutásának megszervezése, vásárok szervezése. A helyben megtermelt és előállított termékek értékesítésére hivatottak, közvetlen értékesítési rendszert kialakítva a termelőkkel, feldolgozókkal. Vásárok megszervezése nem csak fizikálisan, hanem online rendszeren keresztül is, kihasználva a fejlődési tendenciákat.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Megbízható élelmiszerbiztonság, garantált minőség. Gazdag és olcsóbb árukínálat. Az áruszállítás költségeinek megtakarításával a helyben előállított termékek várhatóan olcsóbban hozzáférhetővé válnak. Ezek a tényezők erősítik a projekt fenntarthatóságát. Pozitív hatást gyakorol a foglalkoztatási helyzetre, a termékelőállítók szempontjából javul a tevékenységük jövedelemtermelő képessége, magasabb jövedelemre, illetve biztosabb kiegészítő jövedelemre tehetnek szert. Kb 20 vásár szervezésére és lebonyolítására nyílik lehetőség.” Szektor

106 ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” 8 ▪„Kempingszolgáltatások és 6 fő alatti magánszálláshely, 30 fő alatti ifjúsági szálláshely, 10 fő férőhelybővítés alatti kereskedelmi szálláshely kialakítás;bővítés, kapcsolódó egyedi, speciális szolgáltatások kialakítása. Földrajzi elhelyezkedésüket, természeti adottságaikat figyelembe véve a stratégia megvalósítása során 8 településen megoldható az ifjúsági szálláshelyek, kempingszolgáltatások kialakítása és kapcsolódó szolgáltatásainak kialakítása. A tervezett kempingtáborokat elsősorban a szatmári, biztonságos, egyedi és különleges viziturisztikai szolgáltatásokat lehetővé tevő vizeink vonzáskörzetébe tervezzük megvalósítani. Komplex projekt a természetközeli turizmus HPME-kkel: 4085,4144” ▪„5-6 településen szálláshely kialakítása, és a meglévő szálláshelyek további kényelmi szolgáltatásainak támogatása, kb projekt támogatása keretében. A térségben és azon kívül élő fiatalok nagyobb számban veszik igénybe a helyi turisztikai szolgáltatásokat; megismerik a vidék értékeit. A táborok működtetése idényjellegű foglalkoztatást tesz lehetővé ezeken az (elsősorban) kistelepüléseken. A szabadidő természetközeli eltöltése a természettel való együttélés lehetőségeit és szépségeit ismerteti meg a fiatalokkal.” 105 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

107 106 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„Megoldási javaslatunk a "A Szatmár ízei" gasztronómiai útvonalak és összefogáson alapuló értékteremtő programok és egyedi attrakciók kialakítása. Hasonlóan a már meglévő Szatmár-Beregi Szilvaúthoz - a turizmus, a kultúra, a néphagyomány és a térség mezőgazdaságának egymásra épülését, egységes turisztikai termékké való alakítását jelenti. A "Szatmár népi ízei" eredményes működésének záloga a partnerségi viszonyok kialakítása és működtetése. A rendezvények megújulásával, marketingelemek beépítésével, turisztikai útvonalak és programcsomagok kialakításával, a turisztikai szolgáltatások koordinációjával javítani lehet az idelátogatók és visszalátogatók számán.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Helyi kezdeményezéseken alapuló közösségek a település, a térség turizmusának kezdeményezőivé, működtetőivé válnak, mely által a térség gazdasági fejlődésének mozgatói lesznek. Három gasztronómiai útvonal és a hozzájuk kapcsolódó rendezvények (kb. 20 db) a szükséges infrastruktúrával, a megfelelő szervezettséggel jönnek létre, továbbá erősítik a helyi termékek piacát mind a térség lakossága, mind az idelátogató vendégek körében.”

108 ▪„” 10 ▪„” 107 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

109 108 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

110 109 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„Integrált kistelepülési közösségi és szolgáltató terek kialakítása: adminisztratív szolgáltatások; kulturális, kommunikációs és rekreációs szolgáltatások; egészségügyi szolgáltatások; szociális szolgáltatások; az ezekhez szükséges belső felújítás, épületkorszerűsítés építési költségei, gépek, berendezések üzemképes állapotba hozatalának beszerzési költségei, területrendezés, parkosítás költségei, általános kiadások: mérnöki, szakértői és tanácsadói díjak, a projekthez kapcsolódó oktatás, humánerőforrás-fejlesztés költségei” Megoldási javaslat ▪„Várhatóna kb. 10 db IKSZT jön létre, amelyek hálózati összeköttetésben állnak a Szatmár Házzal és ezáltal egymással, így a térség lakosságának szolgáltatásokkal való ellátását meg tudják szervezni kiegészítve a már meglévő szolgáltatóhelyek és egyéb multifunkciós intézmények összefogásával.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

111 110 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„Meglévő és új tematikus útvonal mentén vagy turisztikai programcsomagba illeszkedő települések településközpontjának komplex felújítása, fejlesztése. A fejlesztés tájba illeszkedő Szatmári településképet eredményez, hatása, hogy a település vonzereje nő. Csak a Ft alatti támogatási összeg támogatandó. Nem támogatható játszótér kialakítása.” Megoldási javaslat ▪„15 település szépül meg, vonzóbbá válik a turisták és az idetelepülni szándékozók számára.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

112 111 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A terület mezőgazdasági jellegénél fogva lehetőség nyílik a magán, önkormányzati vagy bérelt, esetleg házi kerti területeken kézi munkaerőt igénylő kisléptékű növénytermesztés vagy állatkihelyezés megvalósítására maximálisan egy család eltartására alkalmas földterület bevonásával egy főre vetítve. A napi rendszerességgel ellátandó munkát tanítással, valamint az értelmes, közvetlen haszonnal járó tevékenységgel motiválhatóak a programokban résztvevők. A program célja az önellátást elősegítő növénytermesztés, állattartás tevékenysége. Emellett a házi termelés lehetővé teszi az önkormányzati szociális és gyermekétkeztetés egészséges alapanyagokkal történő ellátását is foglalkoztatási programok keretében.” Megoldási javaslat ▪„A hátrányos helyzetű családok jövedelmi viszonyainak javulása, önellátó gazdaságok kialakulása. A program pozitív hatásai az 50 év feletti nők, tartós munkanélküliek, romák életminőségének javulását eredményezhetik. A program eredményeként 100 család kap lehetőséget az önellátás megtanulására illetve a programot bevezető településeken a szociális és gyermekétkeztetés rendszerébe beépül az egészséges alapanyagok használata.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

113 112 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A vidéki térségekben élők ismereteinek, információinak és készségeinek fejlesztése: ▪- a vidéki és az agroturizmushoz kapcsolódó képzések, ▪· a kulturális és a természeti örökség megóvásával és fenntartható ▪hasznosításával kapcsolatos képzések, ▪· az alapszolgáltatások vonatkozásában innovatív, helyi megoldások ▪elindításához és m ködtetéséhez kapcsolódó képzések a gazdasági szereplők ▪számára,tájékoztató-bemutató programok a III. tengely egyes intézkedéseivel ▪kapcsolatban, ▪· Helyi gazdasági hálózatok kifejlesztésére irányuló képzések a helyi ▪vállalkozásokkal történő együttműködésre alapozva (helyi termékek ▪forgalomba hozatala). ▪· Vidékfejlesztési kezdeményezések bevezetése (vidékfejlesztési bemutató ▪gazdaság/udvar). ▪· A helyi önkormányzatokkal a szolgáltatásnyújtás és a közös kezdeményezések ▪terén szorosan együttműködő gazdasági szereplők számára szervezett képzések. ▪· A gazdasági szereplők számára a III. tengely egyes intézkedéseihez kötődő ▪általános projekt-menedzsment” Megoldási javaslat ▪„A résztvevő gazdasági szereplők és a támogatott tevékenységek száma 5000 fő, a képzéseket sikeresen elvégzők száma 4000 fő, akik esélyt kapnak a gazdaságfejlesztési programban foglalt fejlesztő intézkedésekben való részvételre, a gazdaságban való elhelyezkedésre.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Oktatás” Fejlesztési téma

114 113 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A hasonló adottságú területek közötti együttműködés elősegítése EU-n belül és kívül, térségek közötti és nemzetközi tapasztalatcserék, hálózatok létrehozása, közös tudásbázis és elérhető szakkönyvtár létrehozása révén. A közös javaslat célja, közös projektek generálása, közösen működtetett szervezetek létrehozása a megoldás.” Megoldási javaslat ▪„Legalább 5 tapasztalatcsere megvalósul, vidékfejlesztési módszertanokat, legjobb példákat összegyűjtő és elérhetővé tevő szakmai kiadvány jön létre, legalább 1 vidékfejlesztési hálózati együttműködés kialakul.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Egyéb infrastruktúra”

115 114 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„Otthon a családban - program. Az érintett településeken Életmód Házak kialakításával, abban mosoda és mosdóhelyiségek, zuhanyzó, irodahelyiség, valamint angol WC elhelyezésével szeretnénk hosszú távon elérni a higiénés viszonyok javítását. Az Életmód Házakban integráltan ”Családi tündérek” szolgáltatási feltételeinek kialakítása is megtörténik. A roma közösségekből induló, továbbtanuló, érettségizett fiatalok közül kiválasztódna egy-egy olyan fiatal, akik segítőként és tanácsadóként megjelennek a családokban. Alapvető életvezetési technikákat tanítanak, az egészséges életmód alapvető kritériumait, a személyes higiénia biztosításának szabályait mindezt úgy, hogy a családban barátként, segítőként jelennek meg. Helyet az Életmód Házakban kapnak, de tanácsadó tevékenységüket a családok otthonában is kifejtik. A családi tündérek foglalkoztatását munkaügyi támogatás forráskoordinációjával valósíthatjuk meg.” Megoldási javaslat ▪„Javul a lakosság egészségi és higiénés állapota, a Családi tündérek tevékenységének szolgáltatásaival kiegészülve egy újszerű komplex szolgáltatást biztosít. Várhatóan a térségben 8-10 ilyen Életmód Ház alakul, amelynek eszközbeszerzése, kisléptékű infrastrukturális fejlesztése valósul meg, illetve 15 családi tündér indulhat útjára. A program pozitív hatást gyakorol az életminőségre, az egészséges életmód kialakítására, közvetve a közösség tagjainak kapcsolataira.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szociális ellátás” Fejlesztési téma

116 115 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„Tartalma a közösségek közötti összefogáson alapuló programok, rendezvények, közösségfejlesztő akciók megvalósítása. "Élesztő-kovász" emberek segítségével helyi cselekvések, közösségfejlesztési programok megvalósításához szükséges eszköz beszerzések, közösségfejlesztési szakértő igénybevételével egy folyamat generálása,indítása amelynek célja a helyi, önműködő közösségek kialakulása.” Megoldási javaslat ▪„25-30 helyi közösség erősödik meg, valósítja meg programjait. Felértékelődnek a helyi kulturális értékek. A társadalom tagjainak együttműködési készsége a társadalmi kohézió erősödését eredményezi. A helyi közösségek tagja a települések összlakossága, így érvényesülhetnek az esélyegyenlőségi elvek, a közösségi részvétel. A közösségi programok megvalósítása a vidék elnéptelenedési folyamatát és elidegenedését hivatott megakadályozni.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

117 116 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„Magocskák születése és fejlődése. Adott településen animátorok, közösségfejlesztők segítségével felkutatni a létrejövő új közösségek magjaiként, kovászembereiként számba jöhető személyeket. A megtalált magocskákkal közösen feltérképezni a település múltjában rejlő értékeket, melyekre a helyi közösség szervezhető. A térség magocskái részére kezdő közösségi tevékenységeihez a legszükségesebb eszközfeltételek, úgynevezett magház létrehozása, valamint kismértékű infrastrukturális fejlesztéssel történő támogatás valósul meg. A fejlesztés előfeltétele, hogy közösségfejlesztő bevonásával fejlesztési folyamat legyen az előzménye, vagy a projekt keretében kapcsolódjon az infrastrukturális fejlesztéshez a folyamat elindítása. A megoldási javaslat egyik kiemelt területe a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok érdekérvényesítésére létrejött szervezetek erősítése.” Megoldási javaslat ▪„20-25 "magocska" jön létre a szükséges feltételekkel. Közösségi kohézió és identitás erősödik, a falvak közösségének megtartó képessége javul. A kisközösségek minden tagja egyenlő mértékben férhet hozzá a kialakult szolgáltatáshoz, vehet részt a "magocskák" tevékenységeiben, így az esélyegyenlőségi kritériumok teljesülnek. A program fenntarthatóságát a kisléptékű fejlesztés, a helyi erőforrások nagymértékű igénybevétele biztosítja.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

118 117 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„1.)Egyedi szennyvíztisztító - rendszerek kiépítése ott, ahol a szennyvízelvezetés és kezelés nem megoldott. Vízjogi engedéllyel ÉME, CE engedéllyel rendelkező technológiák kialakítása támogatható. 2.) A szelektív hulladékgyűjtés előkészítése érdekében szelektív hulladékgyűjtő szigetek kiépítése és a hozzá kapcsolódó tájékoztató tevékenység támogatása a KEOP hasonló intézkedésébe nem tartozó célcsoportok, tevékenységek tekintetében, szolgáltatói megállapodás ás önkormányzati rendelet mellett.” Megoldási javaslat ▪„Legalább település szennyvízkezelése válik környezeti szempontból fenntarthatóvá, ill. valósul meg szelektív hulladékgyűjtési program. Az ivóvízbázis szennyezettsége csökken, kevesebb káros összetevő jut a természetbe. Az egyedi rendszerek bemutathatóvá válnak, mintaként szolgálhatnak az intézmények, közösségi terek, lakóházak tulajdonosai számára. A kommunális hulladékok szelektív gyűjtése lehetővé teszik az újrahasznosítást és a környezetterhelés csökkenését, erősíti a környezettudatos helyi cselekvéseket.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Egyéb infrastruktúra” Fejlesztési téma

119 118 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Általános gazdálkodói információs szolgálat kiépítése, tájékoztatási tevékenység, szükségletalapú speciális képzések kidolgozása, lebonyolítása, folyamatos szaktanácsadási tevékenység biztosítása a mezőgazdasággal foglalkozók részére különösen a környezetbarát technológiák alkalmazásának tekintetében.” Megoldási javaslat ▪„Legalább 1 teljes területre kiterjedő gazdálkodói hálózat kiépül, legalább 5000 fő képzése megtörténik és legalább ügyfél részesül tanácsadási szolgáltatásban. Ezek a tevékenységek generálják a környezetkímélőbb gazdálkodási formák elterjesztését, értéknövelést és ezáltal fejlődést a mezőgazdaság területén.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Gazdaságfejlesztési szervezetek” Fejlesztési téma 10

120 119 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/66 Kód: ÉA-57-GF-B-02 Sorszám: 4082 Prioritás: A helyi gazdaság fejlesztése, jövedelemtermelő képességének növelése Intézkedés: Üzleti-, és egyéb gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra támogatása Szektor/fejlesztési téma: Építőipar ▪A Szatmár Helyi Közösség három olyan kistérséget fed le, mely az ország legkeletibb, és ezáltal az egyik legnehezebben megközelíthető részében található. A fővárostól, valamint a régió-, és megyeközponttól való távolság a gazdasági szektort igen érzékenyen érintik. A működő tőke befektetések elkerülik a térséget, s ezáltal országosan is a legmagasabb munkanélküliségi rátával küszködik. Helyzet/ adottság ▪A központi útépítési programok segítségével a szatmári térséget be kell kapcsolni az ország vérkeringésébe, könnyebben települnének a vállalkozások a meglévő ipari parkokba is. Probléma/ lehetőség ▪A központi útépítés programok kiemelt projektként funkcionálnak, melynek keretében tervezik a Nyíregyháza-Szatmárnémeti összekötő gyorsforgalmi út megépítését.A térség mind Romániával, mind Ukrajnával határos, indokolt az autópálya szakaszok megépítése Csengersima és Beregsurány irányába. Így az akcióterület mind nyugati, mind dél-keleti irányban autópályán megközelíthető lenne. Megoldási javaslat ▪A gyorsforgalmi út megépítésével a megye- és régió központ időbeli megközelíthetősége legalább 30%-al csökken. A kiépített útvonalak a befektetői kör térségbe vonzásához is hozzájárulnak majd. Az autópályák közelsége a mellékútvonalak minőségének javítását is sürgetőbbé tennék, összességében javulna a térség úthálózatának állapota. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KÖZOP - 3. prioritás - Térségi elérhetőség javítása

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 1/66 Kód: ÉA-57-GF-B-02 Sorszám: 4082 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/66 Kód: ÉA-57-GF-B-05 Sorszám: 4079 Prioritás: A helyi gazdaság fejlesztése, jövedelemtermelő képességének növelése Intézkedés: Üzleti-, és egyéb gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben működő önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek épületei, intézményei kevés kivétellel mind leromlott, műszakilag elavult állapotban vannak. Ugyanakkor a víz, gáz, villany és egyéb járulékos költségek árai folyamatosan emelkednek, így egyre komolyabb problémát okoz a drágulás. Magyarországi és térségi viszonylatban az alternatív vagy megújuló energiaforrások hasznosítása még nagyon gyerekcipőben jár, holott a terület kiváló adottságokkal rendelkezik termálvíz, vizienergia, előállítása, biomassza felhasználása terén. Helyzet/ adottság ▪A villamos- és hőenergia árának folyamatos emelkedése veszélyezteti a közintézmények és vállalkozások működését. A megújuló energiaforrások használatának célja a térségben felvett energiahordozó forrásszerkezet kedvező befolyásolása a hagyományos energiaforrások felől a megújuló energiaforrások irányába való elmozdulás elősegítésével. A megújuló energiaforrások alkalmazhatók hő- vagy villamos energia termelésére, illetve ezek együttes, kapcsolt előállítására. Probléma/ lehetőség ▪Megújuló bázisú szilárd tüzelőanyag előállítása: ▪Biomassza felhasználás; ▪Biogáz termelés és felhasználás; ▪Geotermikus energia hasznosítása; ▪Hőszivattyús rendszerek telepítése; ▪Napenergia hasznosítása; ▪Vízenergia hasznosítás; ▪Megújuló energiaforrásokat hasznosító közösségi távfűtő rendszerek kialakítása, korszerűsítése Megoldási javaslat ▪A megújuló források szélesebb körű alkalmazása és nagyobb részaránya biztosítja az intézmények energetikai és a környezeti fenntarthatóságát. A megújuló energiaforrások hasznosítása védi a természeti környezetet, egy részük felveszi a környezetben létrejövő szerves hulladékot, és az intézmények fenntartása is olcsóbbá válik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 4. prioritás - A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 2/66 Kód: ÉA-57-GF-B-05 Sorszám: 4079 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/66 Kód: ÉA-57-SzF-B-12 Sorszám: 4897 Prioritás: A helyi gazdaság fejlesztése, jövedelemtermelő képességének növelése Intézkedés: Üzleti-, és egyéb gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra támogatása Szektor/fejlesztési téma: Ipari parkok ▪A Szatmár Helyi Közösség területén 2 regisztrált ipari park található, ahol az infrastrukturális, közlekedési, internet és mobil hálózat is kiépített. A közműellátottság tekintetében már hiányok tapasztalhatók főként a hulladékkezelés, a szennyvízelvezetés terén. Az Ipari Parkok területének hasznosítása közel sincs kihasználva, kapacitásuk igen alacsony. Ez valószínű az alacsony vállalkozási kedvben és a nem megfelelő arketingtevékenységknek köszönhető. A közösség területén Fehérgyarmaton és Csengerben van ipari park, de a területen kívüli, Mátészalkán lévő IP érezteti a hatását a környezetében. Helyzet/ adottság ▪Az ipari parkok és területek alkalmasak lehetnek a befektetésösztönzési, vállalkozásfejlesztési tevékenységek generálására, azonban ezt a szerepet ma még nem töltik be. Ahhoz, hogy a gazdaság fejlődését támogatni tudják szolgáltatásaiknak és infratruktúrájuknak a fejlesztése indokolt. Az Ipari területen kialakításra kerülő inkubátorházak pedig kezdeti segítséget tudnak majd nyújtani az induló vállalkozások számára. Probléma/ lehetőség ▪Nagyközségi és városi településeken ipari parkok és inkubátorházak fejlesztésének támogatása, az alábbi tevékenységeken keresztül: ▪telephely és alapinfrastruktúra fejlesztés (Ingatlan építése, bővítése, korszerűsítése; ▪a szolgáltatások nyújtásához szükséges műszaki eszközök beszerzése, beleértve a szükséges laboratóriumi és kísérleti üzem berendezéseit is; ▪IT fejlesztések és immateriális javak beszerzése; ▪piacra jutás támogatása, külpiaci megjelenés (vásárokon, kiállításokon való részvétel); ▪piackutatás, igényfelmérés; ▪marketing eszközök elkészítése, beszerzése; Megoldási javaslat ▪2 db modern üzleti környezetet biztosító Ipari park megléte a térségben, mely 5 éven belül legalább a területeinek 60%-os kapacitáskihasználtáságát tudja biztosítani. Az inkubátorházak kb. 20 vállalkozásnak adnak kezdeti támogatást. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 1. Prioritás - A gazdaság működési feltételeinek javítása

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 3/66 Kód: ÉA-57-SzF-B-12 Sorszám: 4897 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-15 Sorszám: 7283 Prioritás: A helyi gazdaság fejlesztése, jövedelemtermelő képességének növelése Intézkedés: Üzleti-, és egyéb gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra támogatása Szektor/fejlesztési téma: Gazdaságfejlesztési szervezetek ▪A vidéki lakókörnyezet, a települések általános fizikai megjelenése és a közösségi terek állapota hanyatló képet mutat. A vidéki térségekben a helyi termékek értékesítésére és hasonló gazdasági tevékenységekre alkalmas infrastruktúra viszonylag szegényes, illetve a helyi piacok felújításra szorulnak. Helyzet/ adottság ▪A termékértékesítés, infrastruktúra hiányosságai miatt a helyi termékekre alapozott gazdasági aktivitás is alacsonyabb, a helyi termelők nehezebben tudják értékesíteni a termékeiket. Probléma/ lehetőség ▪Helyi piacok - Szatmári termékek:A helyben megtermelt mezőgazdasági termékek, helyi termékek értékesítése feltételeinek javítása céljából új piacok létrehozása, meglévők fejlesztése, bővítése, az előírásoknak történő megfeleltetése. A piac üzemeltetése a helyi vállalkozások és termelők együttműködésével biztosított, elsősorban a helyi termelők és előállítók piacra jutását segíti. komplexet alkothat, ha ezzel összefüggésben helyi termékelőállítás fejlesztése is történik a településen vagy a piac által lefedett térségben. Megoldási javaslat ▪legalább 5 piac kialakítása történik meg, amelyek a helyi termelők és vállalkozások részére biztosít háttér-infrastruktúrát az értékesítéshez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-15 Sorszám: 7283 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/66 Kód: ÉA-57-GF-4-01 Sorszám: 7210 Prioritás: A helyi gazdaság fejlesztése, jövedelemtermelő képességének növelése Intézkedés: Üzleti-, és egyéb gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó infrastruktúra támogatása Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪Az elmúlt években a turisztikailag frekventált településeken az odaérkező turisták igényeinek kielégítésére 5 településen közös összefogással a "Szatmárikum Házai" elnevezésű boltok jöttek létre. Ebből eredően a helyi lakosság (termelő és fogyasztó) részéről jogos igényként merült fel értékesítőhelyeket biztosító szolgáltatások kialakítása, melynek árukínálatát a helyben megtermelt élelmiszerek, helyben előállított egyéb áruféleségek adják, közvetlen értékesítési lehetőséget nyújtva az előállítók, őstermelők számára. Helyzet/ adottság ▪A lakosság a család élelmezését és egyéb irányú termékbeszerzését csak a magas kereskedelmi árréssel megnövelt áron tudja biztosítani, többnyire a térségen kívüli területekről beszállított termékekből. A magas munkanélküliséggel küzdő térségben, az alacsony jövedelemmel rendelkező családok a rosszabb minőségű, olcsó termékekhez jutnak hozzá. Az egyéb csatornán beszerzett, bizonytalan minőségű ás származású áruk pedig további veszélyeket jelentenek az élelmezésben és a térség gazdaságában. Probléma/ lehetőség ▪A helyben megtermelt áruféleségek piacra jutásának megszervezése, vásárok szervezése. A helyben megtermelt és előállított termékek értékesítésére hivatottak, közvetlen értékesítési rendszert kialakítva a termelőkkel, feldolgozókkal. Vásárok megszervezése nem csak fizikálisan, hanem online rendszeren keresztül is, kihasználva a fejlődési tendenciákat. Megoldási javaslat ▪Megbízható élelmiszerbiztonság, garantált minőség. Gazdag és olcsóbb árukínálat. Az áruszállítás költségeinek megtakarításával a helyben előállított termékek várhatóan olcsóbban hozzáférhetővé válnak. Ezek a tényezők erősítik a projekt fenntarthatóságát. Pozitív hatást gyakorol a foglalkoztatási helyzetre, a termékelőállítók szempontjából javul a tevékenységük jövedelemtermelő képessége, magasabb jövedelemre, illetve biztosabb kiegészítő jövedelemre tehetnek szert. Kb 20 vásár szervezésére és lebonyolítására nyílik lehetőség. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Infrastruktúra fejlesztés (tereprendezés, elektromos hálózatra csatlakozás kiépítése és kapcsolódó berendezések kiépítése) (20%), Eszközbeszerzés (20%), Kiadvány készítés, Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma30 db Allokáció Megoldási javaslatok 5/66 Kód: ÉA-57-GF-4-01 Sorszám: 7210 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/66 Kód: ÉA-57-GF-A-01 Sorszám: 2862 Prioritás: A helyi gazdaság fejlesztése, jövedelemtermelő képességének növelése Intézkedés: Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A térségre a mezőgazdaság és az arra épülő feldolgozóipar a legjellemzőbb, mivel az akcióterület alapvetően mezőgazdasági termelésre alkalmas. Ezt mutatja az őstermelők magas száma is. A települések egy részén az aktív korú lakosság szinte kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytat. A termékeket felvásárlókon keresztül értékesítik jóval alacsonyabb áron, mint a végleges piaci ár. Kevés a helyi feldolgozás, innovativitásuk alacsony. Elsősorban gyümölcsöket (lekvár, aszalványok, pálinka stb) dolgoznak fel. Helyzet/ adottság ▪Az elsődleges termelői szektor esetében a legjelentősebb problémát a termékek értékesítése, és ezáltal a piac bizonytalansága jelenti. A feldolgozással foglalkozó vállalkozások versenyképességét negatív módon befolyásolja a rossz tőkeellátottság, az élőmunka alacsony hatékonysága, az ágazatot érintő valódi szerkezetváltás elmaradása, valamint a koncentráció, szakosodás és korszerűsítés hiánya, amely szükséges lenne a megfelelő gazdaságossági méretek eléréséhez. Nyereségességük nem kielégítő,az innováció szintje, a K+F alkalmazása, valamint a marketing munka színvonala továbbra is alacsony. Az élelmiszer előállítás engedélyeztetési eljárásai és követelményei(főként a kisüzemi méreteknél) drágák, vagy teljesíthetetlenek. Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdasági termékek értékének növelése az élelmiszeripari és nem élelmiszeripari (pl.bio-üzemanyag) jellegű feldolgozási tevékenységet folytató vállalkozások szerkezetváltásának, technikai-műszaki fejlesztésének támogatása olyan fejlesztések előmozdítása által, amelyek újszerű, innovatív, magas minőségű termékeket állítanak elő, kielégítve elsősorban a helyi és speciális fogyasztói igényeket is, valamint az élelmiszerbiztonság elvárásait. Megoldási javaslat ▪Kb.10 térségi vállalkozás alkalmaz új technológiát a feldolgozóiparban, illetve hasznosítja az előállított biomasszát energetikai célra, így egyrészt energiatakarékosabb vállalkozások, másrészt magasabb hozzáadott értékű termékek születnek, amelyek a térség mezőgazdasági erőforrásaira építve biztosabb megélhetési és értékesítési potenciált jelentenek. Jelentős hozzáadott értéket képviselő, kiváló minőségű, piacképes termékek kifejlesztése történik.A termelés és feldolgozás fenntarthatóbbá válik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport A mezőgazdasági termékek értéknövelése

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 6/66 Kód: ÉA-57-GF-A-01 Sorszám: 2862 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/66 Kód: ÉA-57-GF-B-01 Sorszám: 4067 Prioritás: A helyi gazdaság fejlesztése, jövedelemtermelő képességének növelése Intézkedés: Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Építőipar ▪A Szatmár Helyi Közösség által lefedett térség területén alacsony a vállalkozói aktivitás, a létező vállalkozások 97 %-a mikro- és kisvállalkozás. A nagyobb foglalkoztatók általában a városokban, körzetközpontokban működnek, fő profiljukat tekintve a gépipari és mezőgazdasági feldolgozóipar képviselői. A térségre jellemző ágazat továbbá az építőipar, a gazdasági szolgáltatás és a mezőgazdaság. Számos településen az aktív korú lakosság szinte kizárólag mezőgazdasággal foglalkozik. A térségben magas az őstermelők száma. Helyzet/ adottság ▪A mikrovállalkozások között magas az egyéni vállalkozók száma, amelyek egy része kényszervállalkozásként vagy mellékfoglalkozásként működik. Általános probléma a vállalkozások eladósodása és a folyamatos tőkehiány. Emiatt a fejlesztési elképzelések megvalósítása sokszor nagy nehézségekbe ütközik. A vállalkozások számára a kezdeti nehézségek leküzdése is problémát okoz, sokszor a pályázati lehetőségekhez sem jutnak hozzá pénzeszköz és humánerőforrás hiányában. Probléma/ lehetőség ▪Az 5000 fő feletti településeken a kkv-k számára megoldást nyújthat az induló vállalkozások számára nyújtott komplex fejlesztések támogatása, illetve működő mikrovállalkozások beruházásainak támogatása. Ezen belül eszköz-, és gépbeszerzés; gazdasági tevékenységgel érintett épülethez tartozó építés, épületfelújítás, korszerűsítés, kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés; minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszer, szabvány bevezetése; informatikai háttér fejlesztése, és egyéb elszámolható kiadások. Megoldási javaslat ▪Előreláthatólag vállalkozás, illetve magánszemély részesül támogatásban induló vagy a már meglévő vállalkozásával kapcsolatosan. Nő a gazdasági aktivitásuk, a foglalkoztatottság. A helyi vállalkozói szektor alkalmassá válik az újszerű technológiák alkalmazására, a nagyvállalkozások részére történő beszállításra, növekszik a települések gazdasági szolgáltatásokkal való ellátottsága, ezáltal valós fejlődés tapasztalható a térségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 2. prioritás - A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 7/66 Kód: ÉA-57-GF-B-01 Sorszám: 4067 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/66 Kód: ÉA-57-GF-A-04 Sorszám: 2856 Prioritás: A helyi gazdaság fejlesztése, jövedelemtermelő képességének növelése Intézkedés: Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Építőipar ▪A Szatmár Helyi Közösség által lefedett térség területén összesen 2552 vállalkozás található. A vállalkozói aktivitás, a létező vállalkozások 97 %-a mikro-, és kisvállalkozás, amely 1-9 főt foglalkoztat. A legtöbb vállalkozás a kereskedelem, javítás szektorban működik, mivel az apró települések jellemző vállalkozásai az élelmiszerboltok, vegyes kiskereskedelmi egységek. Emellett viszont egyértelműen látszik, hogy a legnagyobb foglalkoztatók viszont a feldolgozóipar képviselői. A statisztikai adatok alapján a térségre jellemző továbbá az építőipari, az ingatlanügyi, gazdasági szolgáltatási és a mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodási szektor. Azonban ezeket is a tőkehiány és a fejlesztések, beruházások alacsony szintje jellemzi. Helyzet/ adottság ▪A tőkehiány és az emiatt kialakult alacsony beruházási kedv, megújulási és innovációs képesség alacsony szintje jelent problémát. Több innovatív mikrovállalkozásra van szükség a kistelepüléseken, hogy munkahelyet teremtsenek, valamint a helyi szolgáltatások számát és minőségét növeljék, a nagyobb vállalkozások, multinacionális vállalkozások (jelen levő és idetelepülő) beszállítói körét biztosítsák, így gazdasági húzóerőként jelenjenek meg a térségben. Probléma/ lehetőség ▪A helyi erőforrásokra és szükségletekre épülő, munkahelyteremtő új mikrovállalkozások létrehozásának, illetve működő mikrovállalkozások beruházásainak, műszaki-technológiai fejlesztésének támogatása, különös tekintettel a helyi erőforrásokra és szükségletekre épülő közösségi vállalkozásokra. Nem segítendőek a 133/2007 (VI. 13.) Kormány rendelet alapján működő italüzletek. Megoldási javaslat ▪Előreláthatólag 30 vállalkozás vagy induló vállalkozás, magánszemély részesül támogatásban Várhatóan nő a gazdasági aktivitásuk, a helyi vállalkozói szektor alkalmassá válik az újszerű technológiák alkalmazására, esetlegesen a nagyvállalkozások részére történő beszállításra, növekszik a települések gazdasági szolgáltatásokkal való ellátottsága, ezáltal valós fejlődés tapasztalható a térségben. A minőségi helyi termékek előállításával, és értékesítésével fenntartható fejlesztések valósulnak meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma140 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/66 Kód: ÉA-57-GF-A-04 Sorszám: 2856 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/66 Kód: ÉA-57-GF-2-01 Sorszám: 7067 Prioritás: A helyi gazdaság fejlesztése, jövedelemtermelő képességének növelése Intézkedés: Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A helyi közösség által lefedett terület szinte teljes egészében mezőgazdasági termelés alá vont, vagy mezőgazdasági termelésre alkalmas terület. A lakosság nagy része őstermelőként vagy vállalkozóként ebben a szektorban tevékenykedik és a térség legnagyobb vállalkozásai is innen kerülnek ki. Fajsúlyos tevékenység a gyümölcstermesztés és növénytermesztés, a gyümölcstermesztésen alapuló feldolgozás (pálinkafőzés, lekvárfőzés, aszalványok előállítása stb). A feldolgozás következtében melléktermékek, hulladékok keletkeznek, melyek hasznosítása nem megoldott. A térségben kevés új termék és újfajta hasznosítási mód telepedett meg. Helyzet/ adottság ▪A termékek alacsony feldolgozottsági szintje és hagyományos célú használata mellett a termelők jövedelem szintje alacsony marad. Az itt termelt alapanyagok gazdag beltartalma alkalmassá teszi gyógyászati, kozmetikai, vagy élelmiszeripari hasznosításra. A termelés a feldolgozás során keletkezett másod-, illetve melléktermékek (visszamaradó gyümölcsmagvak, nyesedékek, szerves hulladékok)feldolgozatlan hulladékként jelennek meg a környezetben, rontják a természet állapotát, adott esetben a településképet. Pl. a pálinkacefre, a gyümölcsmagvak és egyéb hulladékok kis beruházási költségű feldolgozásával energia állítható elő, de a magvak beltartalmi értéke más termék (pl. élelmiszer, gyógyászat stb) létrehozását is lehetővé teszi. Probléma/ lehetőség ▪Mezőgazdasági feldolgozás során keletkező másod- és melléktermékek hasznosítására irányuló technológiai fejlesztés, modellprogramok és bemutatóhelyek létrehozása a lehetséges megoldás technológiai fejlesztések és azok eredményeinek, valamint a közösség számára létrejövő hasznosítási és alkalmazási területének kidolgozásának támogatásával. Olyan modellprogramok létrehozása a cél,mely során közösség által hasznosítható technológiák valósulnak meg, valamint ezen technológiák és hozzá kapcsolódó hálózataik bemutatóhelyei létesülnek. Megoldási javaslat ▪Az őstermelők, magánszemélyek, egyéb termelői vállalkozások tevékenységük folytán létrejövő melléktermékek nem hulladékként jelennek meg a környezetben, vagy újabb energiabevitellel kerülnek megsemmisítésre, hanem újszerű felhasználásukkal újabb terméket hozhatnak létre, illetve energiát termelhetnek. Kb.5-6 ilyen közösségi hasznosítású bemutatóhely, és technológiai fejlesztés jön létre. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

138 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 137 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret20000 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/66 Kód: ÉA-57-GF-2-01 Sorszám: 7067 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

139 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 138 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/66 Kód: ÉA-57-GF-3-01 Sorszám: 7176 Prioritás: A helyi gazdaság fejlesztése, jövedelemtermelő képességének növelése Intézkedés: Vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪A Szatmár Helyi Közösség területén őstermelő található, akiknek közel 70%-a apró birtokokkal, háztáji kerttel rendelkezik. A terület adottságai alkalmasak a bio- és ökogazdálkodásra. Jelenleg még a gazdák 5-8%-a folytat ilyen termelést, amely közel sem mondható elfogadható mértékűnek. A térségben elterjedt intenzív uborkatermesztés és egyéb zöldség, gyümölcstermesztés a növénynemesítés túlzott mértéke, és az ellenálló fajták hanyagolása miatt rendkívül gyakori és nagy mértékű a vegyszerek, műtrágyák használata. Helyzet/ adottság ▪A térség lakossága és gazdálkodói (őstermelői) kevés ismerettel rendelkeznek a hagyományos bio- és ökogazdálkodásról. Az így megtermelt, előállított termékek szélesebb körben értékesíthetőek. A kis parcellás birtokrendszer kiválóan alkalmas az elsősorban kézi munkaerő igényes mezőgazdasági termék-előállításhoz. Ezzel szemben a termelők és a lakosság nem fordítanak elég figyelmet és nem tulajdonítanak nagy jelentőséget a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságára. Elsődleges szempont a költséghatékonyság a termékek egészséges, környezetbarát, ökoszemléletű előállításával szemben. Probléma/ lehetőség ▪Hagyományos öko- és biogazdálkodásra történő áttérés támogatása tájékoztatással.A tájékoztató munka keretében el kell érni, hogy a lakosság, továbbá az őstermelők körében fontossá és értékké váljék a környezet állapota és a humán egészséget előtérbe helyező termelési forma. Ez az egész térség egészsége és a természet állapota szempontjából fontos. Az őstermelők ismereteinek bővítését felvilágosító, tájékoztató programokon keresztül biztosítjuk, valamint a képzések keretében a legjobb gyakorlatokat bemutató tanulmányutakra is sor kerülne.. Megoldási javaslat ▪2013-ig fő szerez ilyen ismeretet, évente 6-8 képzés megszervezésével. A környezet állapota javul, az ökológiai gazdálkodás elterjesztésével fenntarthatóbbá válik a helyi kisgazdaságok, háztartások gazdálkodása. Az őstermelői tevékenység minőségi fejlesztésével egészségesebb, magasabb minőségű, értékesebb áru állítódik elő. A képzésben kiemelt célcsoport a tartós munkanélküliek, az 50 év feletti nők, a romák képzése, ezzel biztosítva az esélyegyenlőséget. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

140 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 139 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/66 Kód: ÉA-57-GF-3-01 Sorszám: 7176 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

141 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 140 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/66 Kód: ÉA-57-GF-B-03 Sorszám: 4068 Prioritás: A helyi gazdaság fejlesztése, jövedelemtermelő képességének növelése Intézkedés: Vállalkozások együttműködésének ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A Szatmár Helyi Közösség területén nagyobb foglalkoztatók szinte csak a városokban, körzetközpontokban működnek. Ez a szerkezet még önmagában nem egyenlő a rossz gazdasági struktúrával, azonban nincs megfelelő beszállítói kapcsolat a nagyvállalatok és a mikrovállalkozások között. Így általában elszigetelten működő vállalkozások jellemzik a térséget, kevés az együttműködés, hálózati kapcsolat, így kevésbé tudják felvenni a versenyt a nagyobb beszállítókkal. Helyzet/ adottság ▪A térség gazdasági szerkezete a kényszervállalkozások kiemelkedően magas arányát tekintve sajátos, amely lassabb fejlődést eredményez. A kis- és középvállalkozások közötti együttműködés elmarad az optimálistól. Nem kielégítő a különböző méretű vállalkozások között a párbeszéd és az együttműködés, gyengék a piaci, termelési, finanszírozási, beszállítói kapcsolatok. A problémák megoldása miatt szükség van a szakképző intézmények és a gazdasági szervezetek együttműködésére, azok keresleti és kínálati oldalának összehangolására is. Probléma/ lehetőség ▪Vállalkozások közötti együttműködés és klasztermenedzsment támogatása az alábbi tevékenységeken keresztül: ▪tanulmányok készítése, piackutatás, marketing; ▪beszállítói rendszer kialakítása; ▪információs rendszer összekapcsolása; ▪együttműködés termék- és technológiafejlesztésben; ▪közös K+F eredmény hasznosítás; ▪közös beszerzésre, értékesítésre irányuló fejlesztések stb. Megoldási javaslat ▪A feldolgozó ipari területek és egyéb gazdasági szereplők közötti együttműködések száma emelkedni fog, várhatóan klaszter szervezet jön létre a három kistérség területén. Erősödik a vállalkozások piaci szerepe, az együttműködések, a közös megjelenések. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 1. Prioritás - A gazdaság működési feltételeinek javítása

142 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 141 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 11/66 Kód: ÉA-57-GF-B-03 Sorszám: 4068 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

143 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 142 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/66 Kód: ÉA-57-GF-A-03 Sorszám: 4118 Prioritás: A helyi gazdaság fejlesztése, jövedelemtermelő képességének növelése Intézkedés: Vállalkozások együttműködésének ösztönzése Szektor/fejlesztési téma: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás ▪Az akcióterület jellemzően mezőgazdasági jellegű, ennélfogva jellemző iparág a mezőgazdasági termelésre épülő feldolgozóipar. A térséget elaprózott birtokviszony jellemzi, de van néhány nagyobb gazdaság. Az aktív korú lakosság nagyrészt mezőgazdasággal foglalkozik, magas az őstermelők száma. Együttműködés alapvetően a felvásárlásra korlátozódik. A termékek felvásárlása, értékesítése problémás és viszonylag alacsony áron történik. Helyzet/ adottság ▪Erős a termelők, főként az egyéni gazdálkodók kiszolgáltatottsága a különböző termékpályák más szereplőivel szemben. A mezőgazdaság szervezeti rendszerét a mikrovállalkozások túlsúlya jellemzi, amelyek egy része megfelelő piaci összefogással versenyképessé válhat. Jelenleg azonban a gazdálkodók piaci szervezettsége alacsony, kevés a közös beszerzésre, értékesítésre, tárolásra, esetenként feldolgozásra alakult szerveződés. Probléma/ lehetőség ▪A mezőgazdasági termelők termékeinek biztos piacra juttatása termelői csoportok létrehozatalának, működtetésének és növekedésének támogatása. A mezőgazdasági termelés területén költséghatékony együttműködési formák támogatása, közös termelési feltételek és tevékenység kialakítása. Megoldási javaslat ▪Kb. 5 termelői csoport létrehozása a térségben, amelyek tevékenységükkel javul a mezőgazdasági termékek értékesítése, közös tevékenységek valósulnak meg.A költséghatékony termeléssel a vállalkozások bevétele nő, a jövedelmezőség biztonságosabbá, a piacra jutás szervezettebbé és olcsóbbá válik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 1. Intézkedéscsoport Termelői csoportok létrehozásának támogatása

144 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 143 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 12/66 Kód: ÉA-57-GF-A-03 Sorszám: 4118 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

145 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 144 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/66 Kód: ÉA-57-GF-B-04 Sorszám: 4076 Prioritás: A helyi gazdaság fejlesztése, jövedelemtermelő képességének növelése Intézkedés: Szatmári értékeken alapuló innováció, K+F Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térségben alacsony a vállalkozói aktivitás, a létező vállalkozások 97 %-a mikro- és kisvállalkozás. A nagyobb foglalkoztatók általában városokban működnek, s fő profiljukat tekintve a gépipari és mezőgazdasági feldolgozóipar képviselői. Helyzet/ adottság ▪A térség gazdaságfejlesztésének egyik fő problémája, hogy a vállalkozások nem tudnak lépést tartani a mai kor és a piac elvárásaival szemben. Ennek legfőbb oka, hogy a kitörési pontot jelentő innováció és K+F tevékenység szinte alig jelenik meg a térségben. A vállalkozások nincsenek felkészülve a K+F és innovációs folyamatok lebonyolítására, illetve nincs kapcsolatuk kutatóintézetekkel, egyetemekkel főiskolákkal. A fejlesztéshez szükséges képzett humánerőforrás alacsony számban van jelen a térségben, az sem a szükségleteknek megfelelően. Probléma/ lehetőség ▪Vállalkozások kutatási és innovációs tevékenységeinek támogatása az alábbi tevékenységeken keresztül: ▪Alkalmazott és kísérleti kutatás; ▪Tanulmányok, elemzések, szolgáltatás igénybevétele; ▪K+F, innovációs eredmények adaptálása, hasznosítása; ▪K+F, innovációs infrastruktúra és immateriális javak beszerzése, korszerűsítése; ▪Szellemi tulajdon védelem, szabadalmi bejelentés; ▪Jogi, pénzügyi, üzletviteli, marketing tanácsadás; ▪Igénybe vett képzés, tanácsadás; Megoldási javaslat ▪A vállalkozások innovációs képessége és tudása fejlődik. Sikeres együttműködés alakulnak ki a kutatóintézetekkel, s ezáltal a szatmári térséghez kapcsolódó termékek újszerű és versenyképes formában tudnak majd a piacon megjelenni. A támogatásokon keresztül legalább új technológia kerül kifejlesztésre és alkalmazásra. Javulhat a humán tőke helyi rendelkezésre állása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪GOP - 1. prioritás - K+F és innováció a versenyképességért

146 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 145 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 13/66 Kód: ÉA-57-GF-B-04 Sorszám: 4076 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

147 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 146 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/66 Kód: ÉA-57-GF-2-02 Sorszám: 7220 Prioritás: A helyi gazdaság fejlesztése, jövedelemtermelő képességének növelése Intézkedés: Szatmári értékeken alapuló innováció, K+F Szektor/fejlesztési téma: Építőipar ▪A térség vállalkozási szerkezete elaprózott, jellemzően tőkeszegény mikrovállalkozások találhatóak a térségben. Emellett viszont megfigyelhetőek a nagy, multinacionális vállalkozások is. Alacsony a vállalkozói hajlandóság és általában megszokott, ismert vállalkozási tevékenységekkel indulnak azok, akik új vállalkozásokat indítanak. Helyzet/ adottság ▪Alapvető probléma a kevés, megalapozott üzleti tervvel rendelkező vállalkozás. Alacsony a vállalkozói hajlandóság főként az emberek tőkeszegénysége miatt. Félnek belevágni, viszont a magas munkanélküliségi arány azt mutatja, hogy ezt a lehetőséget is igénybe kell vennie az ittenieknek a megélhetésük érdekében. Emellett fontos probléma még, hogy a meglévő multinacionális cégek viszonylag kevés helyi beszállítóval rendelkeznek. Az itteni vállalkozások nem képesek arra, hogy költséghatékonyan és me Probléma/ lehetőség ▪Induló vállalkozások támogatása a térség 3 városában. Ez komplex fejlesztést jelent az üzleti terv kidolgozásától a marketingen keresztül a technológiai fejlesztésig. Elsősorban piacképes, meglévő erőforrásokra alapuló beszállítóvá válást elősegítő vagy új, innovatív fejlesztést megvalósító vállalkozások fejlesztése valósul meg. A megoldás a GOP hasonló jogcíménél alacsonyabb támogatás- illetve projektmérettel megvalósuló fejlesztéseket támogat. Megoldási javaslat ▪A megoldás eredményeként 50 db új, piacképes vállalkozás indulhat el a térség városaiban, erősödnek a beszállítói kapcsolatok, illetve új típusú, hiányszolgáltatásra építő tevékenységek indulnak meg a térségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

148 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 147 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma50 db Allokáció Megoldási javaslatok 14/66 Kód: ÉA-57-GF-2-02 Sorszám: 7220 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csenger, Fehérgyarmat, Nagyecsed ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

149 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 148 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/66 Kód: ÉA-57-SzF-B-14 Sorszám: 4108 Prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Intézkedés: Látogatóbarát szatmári falumegújítás, falu- és városfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A térség településeinek szennyvízkezelése sok helyen megoldatlan, és a meglévő rendszerek is túlterheltek vagy elavultak. A lakosság nagyrésze szippantással oldja meg a felgyülemlett szennyvíz elszállítattását, de kényszermegoldásként előfordul az is, hogy gyakran a faluszéli természetes vizekbe, a környezetbe juttatják a helyi emésztők tartalmát. Mindezek mellett a térség tiszta levegőjű, csendes vidék, amely a csodálatos természeti értékekkel párosulva természetes élményeket és kikapcsolódást nyújt az ide látogatóknak. Helyzet/ adottság ▪Az önkormányzatok forráshiány miatti infrastrukturális hiányosságai a települések nagy részén gondot jelentenek. Ez a környezeti állapotot javító, megőrző intézkedéseken kívül vonatkozik a szennyvízelvezetéssel és kezeléssel, valamint a hulladékelhelyezéssel kapcsolatos feladatokra is. A térség települései nincsenek 100%-ban szennyvízhálózatra kötve, kevés a helyi, települési rendszerek száma. A szennyvízkérdés a térség talán a legsürgetőbb megoldásra váró problémája. Probléma/ lehetőség ▪Támogatható tevékenységek ▪- Új szennyvízcsatorna-hálózatok és szennyvíztisztító telepek építése, meglévő szennyvízcsatorna-hálózatok bővítése. ▪- Szennyvízgyűjtő rendszerek, szennyvíztisztító telepek üzemeltetéséhez kapcsolódó beszerzések. ▪- Szennyvíztisztító telepek építéséhez, bővítéséhez kapcsolódó iszapkezelő létesítmények építése. ▪- Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználását célzó beruházások, komposztálás, az energiaültetvényeken való hasznosítás előtérbe helyezésével. Megoldási javaslat ▪A falvak és városok legalább 90% szennyvízhálózat kiépítéssel és csatornával rendelkeznek. A környékbeli szennyvíztisztító telepek kapacitása a duplájára nő, a folyók vízei kevésbé lesznek szennyezettek, javul a környezeti kép. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 1. prioritás - Egészséges, tiszta települések

150 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 149 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 15/66 Kód: ÉA-57-SzF-B-14 Sorszám: 4108 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

151 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 150 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/66 Kód: ÉA-57-SzF-B-23 Sorszám: 4113 Prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Intézkedés: Látogatóbarát szatmári falumegújítás, falu- és városfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Szatmári Helyi Közösségnek három fő alatti város is tagja. Ebből kettő kistérségi központként is funkcionál. A városok között jelentős eltérések találhatók, különböző fejlettségi szinttel rendelkeznek. Kevés a lakosok számára igénybevehető, társadalmi és közösségformáló hatással bíró épületek száma, így mindhárom város rendelkezik olyan intézménnyel, városrésszel melyek fejlesztésre szorulnak. Helyzet/ adottság ▪Ahhoz, hogy a kistérségek központjai fejlődjenek az egyes településrészek fizikai megújítására lenne szükség, mely egyben a társadalmi kohéziót is erősítené. A programoknak hozzá kell járulniuk a vonzó és élhető városi környezet kialakításához a feltárt gazdasági, kulturális és turisztikai értékek és lehetőségek kihasználása érdekében. Probléma/ lehetőség ▪A városok gazdasági funkciót erősítő tevékenységek támogatása új üzlethelyiségek kialakításával. Terek, parkok kialakítása, közlekedésbiztonságot javító fejlesztések támogatása, stb. Megoldási javaslat ▪A városfejlesztés során települési és kistérségi szintű, gazdasági, közösségi, közigazgatási és szociális funkciók jelennek meg, a meglévő funkciók megerősödnek, ezáltal a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolódnak a város fejlődésébe. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 4. prioritás - Város- és térségfejlesztés

152 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 151 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 16/66 Kód: ÉA-57-SzF-B-23 Sorszám: 4113 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Csenger, Fehérgyarmat, Nagyecsed ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

153 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 152 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/66 Kód: ÉA-57-SzF-B-13 Sorszám: 4107 Prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Intézkedés: Látogatóbarát szatmári falumegújítás, falu- és városfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Közmű ellátottság ▪A térség településeinek szennyvízkezelése sok helyen megoldatlan, és a meglévő rendszerek is túlterheltek vagy elavultak. A lakosság nagyrésze szippantással oldja meg a felgyülemlett szennyvíz elszállítattását, de kényszermegoldásként előfordul az is, hogy gyakran a faluszéli természetes vizekbe, a környezetbe juttatják a helyi emésztők tartalmát. Mindezek mellett a térség tiszta levegőjű, csendes vidék, amely a csodálatos természeti értékekkel párosulva természetes élményeket és kikapcsolódást nyújt az ide látogatóknak. Helyzet/ adottság ▪Az önkormányzatok forráshiány miatti infrastrukturális hiányosságai a települések nagy részén gondot jelentenek. Ez a környezeti állapotot javító, megőrző intézkedéseken kívül vonatkozik a szennyvízelvezetéssel és kezeléssel, valamint a hulladékelhelyezéssel kapcsolatos feladatokra is. A térség települései nincsenek 100%-ban szennyvízhálózatra kötve, kevés a helyi, települési rendszerek száma. A szennyvízkérdés a térség talán a legsürgetőbb megoldásra váró problémája. Probléma/ lehetőség ▪Természetközeli technológián alapuló szennyvíztisztítási létesítmények építése. ▪Hagyományos (eleveniszapos, biofilmes) szennyvíztisztítási eljárásokon alapuló létesítmények építése. ▪Közcsatorna hálózat kiépítése és eszközbeszerzései a szennyvíztelepen történő technológiához kapcsolódóan. ▪A közúthálózat átfogó rekonstrukciója, burkolatmegerősítése a szennyvízcsatornahálózattal közvetlenül érintett sáv mentén. ▪Közműpótló berendezések kiépítése. Megoldási javaslat ▪Élhetőbb falvak, s a 2000 LE alatti települések szennyvízhálózat kiépítettsége is megoldottá válik. A szennyvízkezelés hozzájárul a természeti értékek megóvásához is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 4. prioritás - Város- és térségfejlesztés

154 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 153 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 17/66 Kód: ÉA-57-SzF-B-13 Sorszám: 4107 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

155 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 154 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-08 Sorszám: 4124 Prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Intézkedés: Látogatóbarát szatmári falumegújítás, falu- és városfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A vidéki lakókörnyezet, a települések általános fizikai megjelenése és a közösségi terek, közterületek állapota hanyatló képet mutat. A turisztikai látványossággal rendelkező községekben nincsenek olyan pihenőhelyek, zöldterületek, ahol az átutazó turisták megpihenhetnek, tájékozódhatnak. Helyzet/ adottság ▪A leromlott állapot miatt a települések nem vonzóak a turisták számára és nem vonzóak a letelepedni szándékozók számára sem. Emellett a termékértékesítés infrastruktúra hiányosságai miatt a helyi termékekre alapozott gazdasági aktivitás is alacsonyabb, a helyi termelők nehezebben tudják értékesíteni a termékeiket. Probléma/ lehetőség ▪Meglévő és új tematikus útvonal mentén vagy turisztikai programcsomagba illeszkedő települések településközpontjának komplex felújítása, fejlesztése. A fejlesztés tájba illeszkedő Szatmári településképet eredményez, hatása, hogy a település vonzereje nő. Csak a Ft alatti támogatási összeg támogatandó. Nem támogatható játszótér kialakítása. Megoldási javaslat ▪15 település szépül meg, vonzóbbá válik a turisták és az idetelepülni szándékozók számára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

156 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 155 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret75000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma60 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-08 Sorszám: 4124 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Turisztikai programcsomag: Több egymáshoz kapcsolódó programelemből álló, legalább 3 napot kitöltő szervezett programterv, amely egy programegyüttesként jelenik meg a kapcsolódó kiadványokban is. ▪Tematikus út: a tematikus utak olyan turisztikai termékek, amelyek különböző közlekedési formák igénybevételével megközelíthető természeti és mesterséges attrakciókat fűznek fel egy kiválasztott téma köré

157 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 156 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-16 Sorszám: 4126 Prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Intézkedés: Látogatóbarát szatmári falumegújítás, falu- és városfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Az akcióterületen jelentősek a turisztikai értékkel bíró helyi vagy országos védettség alatt álló vagy műemlék épületek, a helytörténeti gyűjtemények, múzeumok száma, melyek esetében új funkciók kialakítása, funkcióbővítés szükséges. Ezek az épületek sok esetben leromlott állapotúak, felújításra szorulnak. A helyi vagy országos védettséggel rendelkező épületek funkciókialakítása hosszú távon megmentené és lehetővé tenné ezeknek az értékeknek az aktív hasznosítását. Helyzet/ adottság ▪A térség számára lehetőséget jelent, hogy rengeteg védettség alatt álló épülettel rendelkezik. Probléma viszont, hogy ezek állapota nem megfelelő, bemutatásuk és hasznosításuk nem megfelelő, így a bennük rejlő turisztikai potenciál kihasználatlan, pedig a megfelelő hasznosítás következtében növelhető lenne a térségben keletkező jövedelmek és csökkenthető a munkanélküliség. Probléma/ lehetőség ▪Meglévő és új tematikus útvonal mentén elhelyezkedő vagy turisztikai programcsomagba illeszkedő országosan vagy helyi védett vagy bizonyíthatóan nagyon rossz állapotban lévő, egyedi értékkel bíró templomok komplex felújítása. Komplex felújítás, amennyiben az épület felújításon kívül a templom környezetének rendbetétele is megtörténik, valamint marketing- és tájékoztató eszközök is készülnek, amelyek együttesen növelik a létesítmény, így a térség látogatottságát, azzal a feltétellel, hogy kerítés építése nem támogatható, csakfelújítás, ha bizonyíthatóan leromlott állapotban van és indokolt a felújítása. Megoldási javaslat ▪20 épített és természeti környezeti érték szépül meg, válik vonzóbbá a turisták számára, megvalósul a hasznosításuk, amely hat a térségben töltött vendégéjszakákra és látogatottságra is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

158 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 157 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-16 Sorszám: 4126 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Turisztikai programcsomag: Több egymáshoz kapcsolódó programelemből álló, legalább 3 napot kitöltő szervezett programterv, amely programegyüttesként jelenik meg a kapcsolódó kiadványokban is (nem csak a rendezvény alkothatja, kiegészítő programokkal együtt értendő). ▪Tematikus út: a tematikus utak olyan turisztikai termékek, amelyek különböző közlekedési formák igénybevételével megközelíthető természeti és mesterséges látványosságokat, attrakciókat fűznek fel egy kiválasztott téma köré.

159 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 158 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/66 Kód: ÉA-57-SzF-2-05 Sorszám: 7137 Prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Intézkedés: Látogatóbarát szatmári falumegújítás, falu- és városfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪Az évtizedek óta elmaradott Szatmári térség gazdasági-megélhetési problémával küzd, ebből kifolyólag a környezet és természetvédelem is hátrányba került. Több településen megoldatlan a szennyvíz elvezetése, kezelése, így legtöbb helyen a szennyvíz tisztítatlanul kerül a természetbe. A térségbe érkező folyók, (Szamos, Tisza, Túr, Kraszna) az áradások alkalmával a határon túli illegális hulladéklerakókból nagy mennyiségű hulladékot szállítanak, amely a környezetünkbe kerül és veszélyezteti a táj biológiai sokszínűségét, valamint turisztikai vonzerejét. Helyzet/ adottság ▪A kommunális szennyvíz szakszerűtlen kezelése, ill. természetbe jutása a termőföldet és az élővilágot nagymértékben szennyezi, a természetben irreverzibilis folyamatot indít el. A veszélyes nitrát-nitrit szennyeződés vízkészletbe történő kerülése életveszélyes, főleg a kisgyermekekre nézve. A vizes élőhelyek eutrofizációs folyamatait is elindítja. A folyókban gazdag Szatmári térség a folyók áradásakor szállított illegális hulladékot az ártéri erdőkben lerakja, és ezáltal szennyezi a környezetet és a turisztika, mely a térség turisztikai vonzereinek állapotát befolyásolja. Probléma/ lehetőség ▪1.)Egyedi szennyvíztisztító - rendszerek kiépítése ott, ahol a szennyvízelvezetés és kezelés nem megoldott. Vízjogi engedéllyel ÉME, CE engedéllyel rendelkező technológiák kialakítása támogatható. 2.) A szelektív hulladékgyűjtés előkészítése érdekében szelektív hulladékgyűjtő szigetek kiépítése és a hozzá kapcsolódó tájékoztató tevékenység támogatása a KEOP hasonló intézkedésébe nem tartozó célcsoportok, tevékenységek tekintetében, szolgáltatói megállapodás ás önkormányzati rendelet mellett. Megoldási javaslat ▪Legalább település szennyvízkezelése válik környezeti szempontból fenntarthatóvá, ill. valósul meg szelektív hulladékgyűjtési program. Az ivóvízbázis szennyezettsége csökken, kevesebb káros összetevő jut a természetbe. Az egyedi rendszerek bemutathatóvá válnak, mintaként szolgálhatnak az intézmények, közösségi terek, lakóházak tulajdonosai számára. A kommunális hulladékok szelektív gyűjtése lehetővé teszik az újrahasznosítást és a környezetterhelés csökkenését, erősíti a környezettudatos helyi cselekvéseket. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

160 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 159 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma18 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/66 Kód: ÉA-57-SzF-2-05 Sorszám: 7137 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

161 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 160 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-10 Sorszám: 7285 Prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Intézkedés: Látogatóbarát szatmári falumegújítás, falu- és városfejlesztés Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A vidéki lakókörnyezet, a települések általános fizikai megjelenése és állapota hanyatló képet mutat. A községekben sok elhagyott, funkciótlan és leromlott állapotú „parasztház” és gazdasági épület található. Helyzet/ adottság ▪A romos képet mutató lakóházak, gazdasági épületek miatt a települések nem vonzóak a turisták és a letelepedni szándékozók számára. Probléma/ lehetőség ▪A védelem alatt nem álló, tipikus szatmári népi lakóházak, gazdasági épületek felújítása. Prioritást élveznének azok a programok, melyek a felújítás következtében lehetővé tennék az épületek tartalommal valós megtöltését, eredeti funkciójának visszaállításával, vagy új ötletek életre hívásával. A fejlesztés erősíti a települések Szatmári arculatát, javítja vonzerejüket. A fejlesztés csak külső felújítást tartalmazhat, egy programon belül legalább 3 épület felújítása történhet meg (maximum 800 m távolság lehet az egyes épületek között illetve egy utcát érinthet a fejlesztés). Maximum 5 millió Ft értékben támogatandó. Megoldási javaslat ▪20 régi „parasztház”, gazdasági épület szépül meg, vonzóbbá válik a helyi lakosság és az idetelepülni szándékozók és a turisták számára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

162 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 161 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18748 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-10 Sorszám: 7285 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

163 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 162 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/66 Kód: ÉA-57-SzF-B-10 Sorszám: 4105 Prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Intézkedés: Térségi elérhetőség javítása Szektor/fejlesztési téma: Közlekedés ▪A Szatmár Helyi Közösség összes települése leghátrányosabb helyzetű kistérségekben található. A települések megközelíthetősége nehézkes, az utak állapota leromlott. A megyeszékhelytől főközlekedési útvonalon a csengeri határátkelőhelyig lehet eljutni, de a fehérgyarmati kistérség települései (49) kizárólag mellékútvonalon (három számjegyű úton) közelíthetők meg. Földrajzi fekvését tekintve a térség két országgal is közvetlenül határos: Ukrajna és Románia. Ez a közelség egyrészt lehetőségeket hordoz magában a határon átnyúló tevékenységek fejlesztése révén, másrészt pedig számos problémát is generál. Helyzet/ adottság ▪A térségben problémát jelent az egyes települések közötti közlekedés megoldatlansága. A térségi központok megközelítése során egyes területeken mutatkoznak olyan anomáliák, hogy a közszolgáltatási centrumot csak jelentős kerülő úton lehet megközelíteni, amit rövid, néhány km hosszúságú új út építésével ki lehetne váltani. Ezért az ösztönözni kívánt települési együttműködések és hatékony közszolgáltatási szerkezet kialakítása érdekében indokolt ezen rövid, hiányzó külterületi közúti szakaszok megépítése. Probléma/ lehetőség ▪Önkormányzati utak és kerékpárutak fejlesztése az alábbi tevékenységeken keresztül: ▪- Megfelelő belterületi közutak burkolatának és alépítményeinek felújítása, szélesítése, korszerűsítése, megerősítése, fejlesztése. ▪- Zsáktelepülések és zsákjellegű településrészek zsákjellegének megszüntetését elősegítő új út építése. ▪Két települést/településrészt összekötő új út építése, amellyel megvalósul a két település/településrész összeköttetése. Megoldási javaslat ▪A települések közlekedési feltételei javulnak, gyorsabb és könnyebb lesz a közlekedés, a jó minőségű utakon kevesebb baleset történik majd. A térség és a központok elérhetősége növekszik. A zsáktelepülési jelleg legalább 3 település tekintetében megszűnik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 2. Prioritás - A regionális és helyi jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése

164 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 163 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 22/66 Kód: ÉA-57-SzF-B-10 Sorszám: 4105 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

165 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 164 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/66 Kód: ÉA-57-SzF-B-25 Sorszám: 4111 Prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Intézkedés: Örökségünk Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A szatmári táj fő jellegzetessége mindig is folyóvizekben és természetközeli erdőkben való gazdagság volt. Kisebb-nagyobb erdőségei, az évszázados fákkal tagolt legelők páratlan szépségük mellett a mai napig ritka, veszélyeztetett növényeknek és állatoknak (haris, szürkegép, réti sas) biztosítanak élőhelyet. Mindezen értékek megőrzése érdekében 1982-ben hektáron hozták létre a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetet. A természetközeli területek (folyók, erdők, tavak, holtágak) egyrészt népszerű turistacélpontok, másrészt további ökoturisztikai fejlesztések potenciális célterületei. Helyzet/ adottság ▪Az emberi beavatkozások a természetbe folyamatosan veszélyeztetik az élőhelyek eredeti állapotának megőrzését. Így a védett növények és állatok megóvása érdekében fontosak az alábbi tevékenységek: az elektromos szabadvezetékek kiváltása, földkábelre cserélése. Így a védett madárfajok pusztulásának csökkentése, illetve biztonságos fészkelőhelyek nyújtásával állományuk növelése és e mellett a tájkép védelme, javítása segíthető elő. Probléma/ lehetőség ▪Műszaki létesítmények (műtárgyak, támfalak, hordalékfogók, övárkok stb.) elhelyezése, vagy védő növénytelepítések Megoldási javaslat ▪Éőıhelyek és élettelen természeti értékek helyreállításával érintett területek nagysága növekszik; a természetvédelmi szempontból átalakított vonalas létesítmények hossza nő, az ilyen létesítmények által okozott természeti károk száma csökken. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése

166 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 165 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 23/66 Kód: ÉA-57-SzF-B-25 Sorszám: 4111 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

167 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 166 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-18 Sorszám: 7286 Prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Intézkedés: Örökségünk Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Az akcióterületen jelentősek a turisztikai értékkel bíró helyi vagy országos védettség alatt álló vagy műemlék épületek, a helytörténeti gyűjtemények, múzeumok száma, melyek esetében új funkciók kialakítása, funkcióbővítés szükséges. Ezek az épületek sok esetben leromlott állapotúak, felújításra szorulnak. A helyi vagy országos védettséggel rendelkező épületek funkciókialakítása hosszú távon megmentené és lehetővé tenné ezeknek az értékeknek az aktív hasznosítását. Nincsenek meglévő marketing- és tájékoztató eszközök. Helyzet/ adottság ▪A térség számára lehetőséget jelent, hogy rengeteg védettség alatt álló épülettel rendelkezik. Probléma viszont, hogy ezek állapota nem megfelelő, bemutatásuk és hasznosításuk nem megfelelő, így a bennük rejlő turisztikai potenciál kihasználatlan. A megfelelő marketing- és tájékoztató eszközök hiányában a térség látogatottsága és a turisztikai vendégéjszakák száma alacsony. Probléma/ lehetőség ▪Országos, vagy helyi védettség alatt álló épületek, építmények (nem templom) komplex felújítása, amennyiben az épület funkciója hozzájárul a térség turisztikai potenciáljának növeléséhez, valamint fenntartható funkciót lát el, amely az értékek megőrzését, bemutatását teszi lehetővé. Komplex felújítás, amennyiben az épület felújításon kívül az épület, építmény környezetének rendbetétele is megtörténik, valamint marketing- és tájékoztató eszközök is készülnek, amelyek együttesen növelik a létesítmény, így a térség látogatottságát. Meglévő és új tematikus útvonal mentén elhelyezkedő vagy turisztikai programcsomagba illeszkedő fejlesztések támogatandóak. Megoldási javaslat ▪10 épített és természeti környezeti érték szépül meg, válik vonzóbbá a turisták számára, megvalósul a hasznosításuk, amely hat a térségben töltött vendégéjszakákra és látogatottságra is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

168 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 167 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93738 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-18 Sorszám: 7286 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Turisztikai programcsomag: Több egymáshoz kapcsolódó programelemből álló, legalább 3 napot kitöltő szervezett programterv, amely programegyüttesként jelenik meg a kapcsolódó kiadványokban is (nem csak a rendezvény alkothatja, kiegészítő programokkal együtt értendő). ▪Tematikus út: a tematikus utak olyan turisztikai termékek, amelyek különböző közlekedési formák igénybevételével megközelíthető természeti és mesterséges látványosságokat, attrakciókat fűznek fel egy kiválasztott téma köré.

169 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 168 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-19 Sorszám: 7287 Prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Intézkedés: Örökségünk Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Az akcióterületen jelentősek a turisztikai értékkel bíró helyi vagy országos védettség alatt álló vagy műemlék épületek, a helytörténeti gyűjtemények, múzeumok száma, melyek esetében új funkciók kialakítása, funkcióbővítés szükséges. Ezek az épületek sok esetben leromlott állapotúak, felújításra szorulnak. Nincsenek meglévő marketing- és tájékoztató eszközök. A szatmári térségre jellemző hagyományos mesterségek kihalófélben vannak, azok bemutatása elenyésző. Helyzet/ adottság ▪A térség számára lehetőséget jelent, hogy rengeteg védettség alatt álló épülettel rendelkezik. Probléma viszont, hogy ezek állapota nem megfelelő, bemutatásuk és hasznosításuk nem megfelelő, így a bennük rejlő turisztikai potenciál kihasználatlan, pedig a megfelelő hasznosítás következtében növelhető lenne a térségben keletkező jövedelmek és csökkenthető a munkanélküliség. A felnövekvő generációk nem ismerik hagyományainkat, ősi mesterségeinket, ezáltal növekednek a generációs problémák is. Probléma/ lehetőség ▪Országos, vagy helyi védettség alatt álló épületek, építmények felújítása és marketingje, amelyek a Szatmári hagyományok megőrzését, bemutatását szolgálják. A „Hagyományok Házai” speciális, a helyi sajátosságokat, szokásokat a gyakorlatban bemutató házak hálózata, amelyek egy-egy témához kapcsolódva (pl. lekvárkészítés, diófeldolgozás, stb.) mutatják be, hogyan éltek hajdanán. A hálózat kialakításának alapfeltétele, hogy különböző, de egymásra épülő hagyományokat jelenítsenek meg turistabarát formában az egyedi létesítmények és azokat a megfelelő marketing- és tájékoztató eszközökkel népszerűsítse,a házak részét képezzék egy meglévő és új tematikus útvonalnak vagy turisztikai programcsomagnak. Komplex programot alkothat, ha helyi termékelőállítás fejelsztésével összefüggésben valósul meg. Megoldási javaslat ▪10 épített és természeti környezeti érték szépül meg, válik vonzóbbá a turisták számára, megvalósul a hasznosításuk, a felnövekvő nemzedékek megismerik és elsajátítják a népi hagyományokat és mesterségeket, majd tovább adják azokat. A tudatos marketing és tájékoztatás hatására a térségben eltöltött vendégéjszakák száma nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

170 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 169 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93738 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-19 Sorszám: 7287 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Turisztikai programcsomag: Több egymáshoz kapcsolódó programelemből álló, legalább 3 napot kitöltő szervezett programterv, amely programegyüttesként jelenik meg a kapcsolódó kiadványokban is (nem csak a rendezvény alkothatja, kiegészítő programokkal együtt értendő). ▪Tematikus út: a tematikus utak olyan turisztikai termékek, amelyek különböző közlekedési formák igénybevételével megközelíthető természeti és mesterséges látványosságokat, attrakciókat fűznek fel egy kiválasztott téma köré

171 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 170 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-20 Sorszám: 7288 Prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Intézkedés: Örökségünk Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Az akcióterület természeti adottságai nagyon jók, különleges természetvédelmi területek találhatóak itt. Problémát a vonzó természeti környezetre épülő turisztikai szolgáltatások alacsony infrastrukturális ellátottsága, vagy a meglévők rossz minősége okoz. Nincsenek meglévő marketing- és tájékoztató eszközök. A szatmári térségre jellemző hagyományos mesterségek kihalófélben vannak, azok bemutatása elenyésző. Helyzet/ adottság ▪A térség számára lehetőséget jelent, hogy gyönyörű természetvédelmi területekkel és rengeteg védett állat- és növényfajjal rendelkezik. Probléma viszont, hogy ezek állapota és a bennük rejlő értékek bemutatása és hasznosítása nem megfelelő és hiányoznak a szükséges marketing- és tájékoztató eszközök. Így a turisztikai potenciál kihasználatlan, pedig a megfelelő hasznosítás következtében növelhetők lennének a térségben keletkező jövedelmek és csökkenthetőek a magas munkanélküliségi mutatók. Probléma/ lehetőség ▪A Szatmári térséget meghatározó természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítása, kialakítása: ▪- természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítése, meglévők felújítása, ▪- természeti és történelmi látnivalók közvetlen környezetének rehabilitációja, ▪- ezekkel összefüggően a helyi identitás fejlesztését és megőrzését, környezeti tudatosságot elősegítő intézkedések megvalósítása: tanösvény, túraútvonalak kialakítása, tájékoztató kiadványok, táblák készítése, elhelyezése a helyi természeti és történelmi értékekről, a környezet védelméről. Meglévő és új tematikus útvonal mentén elhelyezkedő vagy turisztikai programcsomagba illeszkedő fejlesztések támogatandóak. Komplexet alkothat kiegészítő horgász, kulturális, öko- és viziturisztikai attrakcióval illetve megfelelő szálláshellyel. Megoldási javaslat ▪10 természeti, környezeti érték szépül meg, válik vonzóbbá és megismerhetőbbé a turisták számára, megvalósul a hasznosításuk. Mindez hat a térségben töltött vendégéjszakákra és a látogatottságra egyaránt. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

172 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 171 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret93738 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-20 Sorszám: 7288 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Turisztikai programcsomag: Több egymáshoz kapcsolódó programelemből álló, legalább 3 napot kitöltő szervezett programterv, amely programegyüttesként jelenik meg a kapcsolódó kiadványokban is (nem csak a rendezvény alkothatja, kiegészítő programokkal együtt értendő). ▪Tematikus út: a tematikus utak olyan turisztikai termékek, amelyek különböző közlekedési formák igénybevételével megközelíthető természeti és mesterséges látványosságokat, attrakciókat fűznek fel egy kiválasztott téma köré.

173 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 172 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/66 Kód: ÉA-57-GF-3-02 Sorszám: 7191 Prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Intézkedés: Örökségünk Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Az akcióterület Kelet-Magyarország aprófalvas vidékéhez tartozik. Ezen településeken többnyire megszűntek az alapfokú oktatási intézmények, vagy eredendően sem voltak. A kisiskolák bezárása nagy űrt hagy/hagyott a településen élő gyermekek közösségi életében. Jellemző még az egészségi állapot romlása is a térségben. Kevés az iskolán kívüli foglalkozás, többnyire a városi iskolákhoz kötődik. A térség jelentős gasztronómiai hagyománnyal bír. Különleges ételeire, italaira építve hagyományos gasztronómiai rendezvények is szerveződtek, amelyekre egyre nagyobb az érdeklődés a térségben és a térségen Helyzet/ adottság ▪A városi élet favorizálásával a fiatalok elfordulnak szülőhelyüktől, meglazulnak a kötelékek, és hosszú távon mind az ősi tudás, mind a helyi értékek elvesznek, a települések kiürülnek. A hagyományos ételek készítésében elsősorban az idősebb korosztály jeleskedik. A hagyományos gasztronómiai élvezetek kiszorultak a mindennapi étkezésből és konyhából, a falusi vendéglátásból, a fiatalok egyre kevésbé ismerik ezt az ízvilágot. Ha a tendencia folytatódik, akár teljesen eltűnhetnek a „szatmári ízek” Probléma/ lehetőség ▪Slow-food iskola kialakítása, fejlesztése, oktatási tematika kidolgozása fiatalok és felnőttek, falusi vendéglátók számára. A Slow-food iskola a gyermekeket és felnőtteket tanítja meg a természettel való együttélésre, a saját magunk által, kézi munkaerővel előállított egészséges élelmiszerek előállítására, a természetben található anyagok hasznosítására, az egészséges életmód előnyeire. Az alkotóműhelyek kialakításával az "idősebb" fiatalok kapnak lehetőséget a kézművesség hagyományainak felelevenítésére. A "Szülőfalu program" keretében az idősek adják át a mindennapi élethez szükséges, a helyi hagyományokon alapuló ősi tudást (gazdálkodás, háztartás stb). Iskolán kívüli foglalkozások megszervezésére nyílik lehetőség, különös tekintettel a Szatmári környezeti-természeti értékek megismertetésére. Megoldási javaslat ▪A vidéki fiatalok természetközeli szemléletének erősödik, fontosabbá és ismertebbé válik az egészséges életmódost elősegítő technikák alkalmazása. Az önálló termelés, a saját fogyasztást kielégítő élelmiszerek előállítása segíti az önállóság, önellátás megerősödését. A program egyik alapeleme a környezettudatosság terjesztése, amely a fenntarthatóságot erősíti. A javaslat eredményeként legalább 2 új slow food indulhat útjára (gyermek és felnőttképzés területén) és 20 további iskolán kívüli foglalkozás, tanfolyam, „Szülőfalu program, alkotóműhely valósulhat meg. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

174 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 173 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma22 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/66 Kód: ÉA-57-GF-3-02 Sorszám: 7191 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪LEADER - Képzés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

175 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 174 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-17 Sorszám: 4128 Prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Intézkedés: Örökségünk Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪Az akcióterületen több NATURA 2000-es terület található, ezekre még egyre sem készült eddig fenntartási, hasznosítási terv. Helyzet/ adottság ▪A kötelezően élőirt tervek elkészitése során kiemelten szükséges kezelni a természeti érték fenntartása és fejlesztése mellett a térségi szintű fenntartható gazdálkodás és az értékek bemutatásának lehetőségeit is. Probléma/ lehetőség ▪A Natura 2000-es területek természetvédelmi kezelési, fejlesztési és fenntartási tervének elkészitése. A fenntartható gazdálkodás valamint a turisztikai bemutathatóság megfogalmazása. Megoldási javaslat ▪Legalább 2 darab Natura 2000-es terület természetvédelmi kezelési, fejlsztési és fenntartási tervének elkészitése, mely magába foglalja a fenntartható gazdálkodás és turisztikai bemutathatóság kapcsolatrendszerét is. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323B Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése

176 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 175 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 28/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-17 Sorszám: 4128 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

177 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 176 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/66 Kód: ÉA-57-SzF-1-05 Sorszám: 7095 Prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Intézkedés: Örökségünk Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A szatmári táj jelentős része országos védelem alatt áll (tájvédelmi körzet), kiterjedt közösségi területek (Natura 2000 hálózat) jellemzik. Ezek kezeléséről az állami természetvédelem gondoskodik. A helyi jelentőségű értékek feltárása, ezek helyi védelem alá sorolása, szakmai kezelése, őrzése, ápolása, turisztikai bemutatása nem megoldott. Helyzet/ adottság ▪A helyi jelentőségű értékek is kiemelkedő természeti kincset őriznek. A települések önbecsülését, identitástudatát erősíti az értékek feltárása, őrzése, kezelése és látogathatóvá tétele. A helyi értékek ápolása és bemutatása jelentősen erősíti a turizmust serkentve a helyi fogyasztást, növelve a lakosság bevételeit, biztosítja a helyi termékek piacát, eladását. Probléma/ lehetőség ▪A településképet meghatározó kül- és belterületi értékek számbavételét követően kell a védetté nyilvánítást elvégezni. A helyi védelem alatt álló területek folyamatos kezeléséhez, őrzéséhez, a turisztikai bemutatás (táblák, megközelítő ösvények, tájékoztatás) biztosításához őrszolgálat kialakítása, technikai felszerelése szükséges. Az őrszolgálat együttműködve a települések saját fenntartó rendszereivel hatékonyan védhetik, javíthatják a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek állapotát. Megoldási javaslat ▪30 település kül- és belterületi értékei kerülnek megőrzésre, válnak bemutathatóvá. Ezzel új vonzerőt teremtve válik a település vonzóbbá a turisták és az idetelepülni szándékozók számára. A program hozzávetőlegesen lakost érint. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

178 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 177 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret12000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 29/66 Kód: ÉA-57-SzF-1-05 Sorszám: 7095 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

179 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 178 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 30/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-09 Sorszám: 7271 Prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatásokhoz fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A vidéki lakókörnyezet, a települések általános fizikai megjelenése és a közösségi terek, közterületek állapota hanyatló képet mutat. A turisztikai látványossággal nem rendelkező községekben nincsenek olyan épületek, közösségi terek, épületek, játszóterek, ahol a helyi lakosok szabadidejüket eltölthetik, valamint a közösségi életet élhetnek. Helyzet/ adottság ▪A leromlott állapot miatt a települések nem vonzóak a letelepedni szándékozók számára, nincs lakosságmegtartó erejük. A meglévő közösségi terek, épületek, parkok, játszóterek nem elégítik ki a helyiek igényeit Probléma/ lehetőség ▪Turisztikai szempontból nem jelentős települések településközpontjának komplex felújítása, fejlesztése. A település központjában levő, leromlott állapotú épületek, funkciótlan, rossz állapotban levő közösségi terek funkcióbővítése, állapotának javítása. Nem támogatható játszótér kialakítása. Csak a Ft alatti támogatási összeg támogatandó. Megoldási javaslat ▪15 település szépül meg, vonzóbbá válik a helyi lakosság és az idetelepülni szándékozók számára. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

180 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 179 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret74991 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 30/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-09 Sorszám: 7271 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

181 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 180 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 31/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-12 Sorszám: 7284 Prioritás: A szatmári falvak értékmegőrzése és teremtése, a vidéki életminőség fejlesztése Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatásokhoz fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A vidéki lakókörnyezet, a települések általános fizikai megjelenése és a közösségi terek állapota hanyatló képet mutat. A községekben nincsenek olyan pihenőhelyek, zöldterületek, ahol a helyi lakosság és az átutazó turisták eltölthetik szabadidejüket. Helyzet/ adottság ▪A leromlott állapot miatt a települések nem vonzóak a turisták és a letelepedni szándékozók számára. A tájba illeszkedő közösségi terek, parkok hiánya nem elégíti ki a helyi lakosság és a turisták igényeit. Probléma/ lehetőség ▪A leromlott állapot miatt a települések nem vonzóak a turisták és a letelepedni szándékozók számára. A tájba illeszkedő közösségi terek, parkok hiánya nem elégíti ki a helyi lakosság és a turisták igényeit. Megoldási javaslat ▪A település központjában közparkok, pihenőhelyek, sétautak, településképbe illő, szatmári jellegű, tájba illő kialakítása, felújítása természetes anyagok használatával. ▪Ide nem értve az utak mentén elhelyezkedő gyalogutakat (járdákat). Maximálisan támogatható összeg: Ft Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

182 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 181 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18748 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága20000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma10 db Allokáció Megoldási javaslatok 31/66 Kód: ÉA-57-SzF-A-12 Sorszám: 7284 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪6-10 település szépül meg, vonzóbbá válik a helyi lakosság és az idetelepülni szándékozók számára.

183 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 182 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 32/66 Kód: ÉA-57-GF-B-06 Sorszám: 4088 Prioritás: Szatmári turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai attrakciók kialakítása és fejlesztése, helyi értékeken, hagyományokon alapuló... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A szatmári térség egyik megoldandó problémája a térség elöregedésének megakadályozása. A területen lévő falvak többsége 1000 fő alatti lakosságszámmal bír, ahol kb. átlagosan 30% a 60 éven felüliek száma. A fiatal képzettek munkahelyek hiányában elhagyják a térséget. Az egyik kitörési pont a turisztikai szolgáltatások fejlesztése, hagyományok megőrzése és továbbadása lehet, amelyhez kiváló terep biztosít a térség páratlan természeti környezete, kulturális és építészeti öröksége. Helyzet/ adottság ▪A turisztikai területen működő szervezetek között az elmúlt évek tapasztalatai alapján igen alacsony volt az együttműködés szintje. Ahhoz, hogy a térség a fiatalokat helyben tudja tartani egy egységes és komplex módon kidolgozott turisztikai programcsomagra van szükség. Egy egységes, egymással összehangolt szervezeti rendszer kialakítása, a helyi és a térségi turisztikai desztináció menedzsment szervezet létrehozása szükséges. Alulról építkező szervezeti rendszer, amely a vállalkozások, önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek együttműködésével képes a turisztikai desztinációt érintő legfontosabb feladatcsoportok koordinált ellátására. Probléma/ lehetőség ▪Helyi és térségi szintű desztináció-menedzsment szervezetek működéséhez szükséges infrastrukturális feltételek megteremtése: ▪irodahelyiség kialakításához meglévő épület felújítása, bővítése, átalakítása; ▪irodai berendezések beszerzése, informatikai rendszer kialakítása; ▪szakmai tanácsadás, a szervezet szakembereinek képzése; ▪turizmusfejlesztési stratégia/program megvalósítása, marketing kommunikációs kampányok tervezése és gyakorlati megvalósítása; ▪turisztikai imázs és arculatterv készítése, márka tervezés és fejlesztés, ▪szemléletformálás, tájékoztatás, képzés; Megoldási javaslat ▪Egy nagyobb, vagy több kisebb desztináció menedzsment szervezett kialakítása. A fejlesztésnek több területen lesz hatása, elsődleges hatása révén a térségi szereplőknek, vállalkozásoknak és önkormányzatoknak jövedelmet termel a turisztikai ágazaton keresztül, továbbá a menedzsment kialakítása révén foglalkoztatást tesz lehetővé, a turisztikai ágazat munkaerőigénye növekedni fog. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 3. Prioritás - A turisztikai potenciál e

184 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 183 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 32/66 Kód: ÉA-57-GF-B-06 Sorszám: 4088 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

185 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 184 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 33/66 Kód: ÉA-57-GF-B-07 Sorszám: 4091 Prioritás: Szatmári turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai attrakciók kialakítása és fejlesztése, helyi értékeken, hagyományokon alapuló... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Az akcióterület természeti és kulturális adottságai kiválóak, jelentős természetvédelmi területek és turisztikai értékkel bíró helyi védettség alatt álló vagy műemlék épületek találhatók, melyek részben már turisztikai keresletet generálnak. A térség elszigeteltsége miatt meg tudta őrizni azokat az értékeket, hagyományokat melyek a szatmári népet jellemezték. Ezekre a hagyományokra alapozva elindultak olyan rendezvények szervezései és tematikus utak kijelölései, melyek térségi összefogást igényeltek. Helyzet/ adottság ▪A kedvező turisztikai adottságok ellenére továbbra is problémát okoz a vonzó természeti környezetre épülő turisztikai szolgáltatások alacsony infrastrukturális ellátottsága, a meglévők rossz minősége. A védettséget élvező épületek sok esetben leromlottak, felújításra szorulnak. A helytörténeti gyűjtemények, interaktív múzeumok, látogató központok, túravonalak és tematikus parkok kialakításával bővíteni lehetne a turisztikai vonzerők számát, melyhez térségi gondolkodásnak és egységes arculatnak szükségeltetik. A kerékpár- és víziturizmus fejlesztéséhez újabb útszakaszok és csónakkikötők kiépítése elsődleges. Probléma/ lehetőség ▪A fentebb vázolt fejlesztési célokat az alábbi tevékenységeken keresztül kívánjuk megvalósítani: ▪Háttérinfrastruktúra fejlesztése épületek felújításával, bővítésével és kapcsolódó víz, gáz, villanyellátás megoldásával; ▪Rendezvények szervezésének, marketingjének támogatása; ▪Az egy, kettő és három számjegyű utak mentén – bel-, és külterületen – tervezett turisztikai ▪kerékpárutak építése; ▪Viziturizmus és tematikus utak kiépítésének költségei; ▪Attrakciókhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó marketingtevékenységek támogatása; Megoldási javaslat ▪Komplex, egymásra épülő turisztikai elemeket tartalmazó program megléte, mely hozzájárul az egységes Szatmári arculat kialakításához és a térség turisztikai fejlődéséhez. A rendezvények színvonala és látogatottsága kb. 20%-kal növekszik. 3-5 tematikus út - túravonal kerül kialakításra. A meglévő turisztikai célzatú műemlék épületek közül legalább 10 db felújításra kerül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪EAOP - 3. Prioritás - A turisztikai potenciál e

186 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 185 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 33/66 Kód: ÉA-57-GF-B-07 Sorszám: 4091 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

187 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 186 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 34/66 Kód: ÉA-57-GF-A-06 Sorszám: 7282 Prioritás: Szatmári turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai attrakciók kialakítása és fejlesztése, helyi értékeken, hagyományokon alapuló... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪Az akcióterület természeti és kulturális adottságai nagyon jók, bővelkedik természetvédelmi területekben és kulturális örökségekben. A szatmári táj fő jellegzetessége a folyóvizekben (Tisza, Szamos, Túr, Kraszna és ezek patakjai) és az erdők állat- és növényvilágában rejlik. A térségben ezen kívül rendelkezésre állnak a lovas-, vízi-, horgász-, és pálinkaturizmus alapvető, környezeti feltételei. Helyzet/ adottság ▪Problémát a vonzó természeti környezetre épülő turisztikai szolgáltatások alacsony infrastrukturális ellátottsága, vagy a meglévők rossz minősége jelent. A szálláshelyek többnyire korszerűtlenek, eszközeik, berendezéseik, szolgáltatásaik hiányosak. Alacsony az itt töltött vendégéjszakák száma, jellemzőbb az átutazó turizmus. A helyi táj, valamint a természeti és kulturális értékek bemutatása nem megfelelő, nem korszerű. Hiányzik a látványosságok összehangolt bemutatása és az ezekre vonatkozó egy Probléma/ lehetőség ▪A Szatmári települések természeti erőforrásaira, adottságaira, közösségi-kulturális és gasztronómiai örökségére épülve az alábbi területeken: lovas-, vízi-, öko-, horgász turisztikai szolgáltatások, kerékpáros, vadászati és erdei turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások. Támogatandóak az egyedi, innovatív elképzelésen alapuló attrakciók. Nem segítjük azt a fejlesztést, amely nem része egy már meglévő vagy újonnan létrehozott turisztikai programcsomagnak, vagy temtikus útnak illetve nem valós együttműködéssel valósul meg. Megoldási javaslat ▪10 új turisztikai szolgáltatás indul el, 10 meglévő szolgáltatás kerül bővítésre, korszerűsítésre a megoldási javaslat eredményeként, amelyek közel 60 munkahelyet tartanak meg vagy generálnak, illetve kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújtanak. Ezáltal legalább 300 új látogatást, vendégéjszakát jelent a térségnek a megoldási javaslat, amelyek révén jövedelem termelődik és a helyi emberek jövedelemszintje növekszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (20%), Képzés/Oktatás, Marketing tevékenység, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások (12%) Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

188 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 187 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1846 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma20 db Allokáció Megoldási javaslatok 34/66 Kód: ÉA-57-GF-A-06 Sorszám: 7282 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat ▪Turisztikai programcsomag: Több egymáshoz kapcsolódó programelemből álló, legalább 3 napot kitöltő szervezett programterv, amely programegyüttesként jelenik meg a kapcsolódó kiadványokban is (nem csak a rendezvény alkothatja, kiegészítő programokkal együtt értendő). ▪Tematikus út: a tematikus utak olyan turisztikai termékek, amelyek különböző közlekedési formák igénybevételével megközelíthető természeti és mesterséges látványosságokat, attrakciókat fűznek fel egy kiválasztott téma köré.

189 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 188 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 35/66 Kód: ÉA-57-GF-4-02 Sorszám: 7107 Prioritás: Szatmári turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai attrakciók kialakítása és fejlesztése, helyi értékeken, hagyományokon alapuló... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A szatmári térség a helyi gasztronómiai értékekre számos önálló és összefogáson alapuló rendezvényt, rendezvénysorozatot valósított meg. A "Szatmári Fesztivál" példaértékű rendezvénysorozat, mely elsősorban a gasztronómiai hagyományokon alapul, de ezen keresztül megismerhető a térség kultúrája, társadalma. A működési terület egyre több települése igyekszik a turisztikát a helyi hagyományos gasztronómiai különlegességekre építeni (pl. szilvalekvár, milotai dió, szilvapálinka stb). Helyzet/ adottság ▪A rendezvények a szatmári falvak kínálati elemeinek hiányos, néha rosszul koordinált marketingje nem kelti fel kellően az érdeklődők figyelmét. A sajátos, egyedi kínálattal rendelkező különböző rendezvények, kisebb turisztikai akciók nem jelentenek igazi vonzerőt, nem jelennek meg komplex turisztikai termékként a térségben, így kevesebb látogató érkezik a térségbe. Probléma/ lehetőség ▪Megoldási javaslatunk a "A Szatmár ízei" gasztronómiai útvonalak és összefogáson alapuló értékteremtő programok és egyedi attrakciók kialakítása. Hasonlóan a már meglévő Szatmár-Beregi Szilvaúthoz - a turizmus, a kultúra, a néphagyomány és a térség mezőgazdaságának egymásra épülését, egységes turisztikai termékké való alakítását jelenti. A "Szatmár népi ízei" eredményes működésének záloga a partnerségi viszonyok kialakítása és működtetése. A rendezvények megújulásával, marketingelemek beépítésével, turisztikai útvonalak és programcsomagok kialakításával, a turisztikai szolgáltatások koordinációjával javítani lehet az idelátogatók és visszalátogatók számán. Megoldási javaslat ▪Helyi kezdeményezéseken alapuló közösségek a település, a térség turizmusának kezdeményezőivé, működtetőivé válnak, mely által a térség gazdasági fejlődésének mozgatói lesznek. Három gasztronómiai útvonal és a hozzájuk kapcsolódó rendezvények (kb. 20 db) a szükséges infrastruktúrával, a megfelelő szervezettséggel jönnek létre, továbbá erősítik a helyi termékek piacát mind a térség lakossága, mind az idelátogató vendégek körében. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés, Építés, felújítás, Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések, Marketing tevékenység, Minőség- és környezetirányítási rendszerek, szabványok bevezetése, Tradicionális eszközbeszerzés, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

190 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 189 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek65%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 35/66 Kód: ÉA-57-GF-4-02 Sorszám: 7107 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪LEADER - Rendezvény ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

191 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 190 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 36/66 Kód: ÉA-57-GF-2-04 Sorszám: 7177 Prioritás: Szatmári turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai attrakciók kialakítása és fejlesztése, helyi értékeken, hagyományokon alapuló... Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A térség adta természeti lehetőségek és a meglévő kulturális értékei nagyon jó alapot képeznek arra, hogy a térség népszerűsítése céljából idelátogató vendégeket magas minőségű szolgáltatások biztosításával fogadjuk. Ám ezeket az erőforrásokat nem használtuk fel megfelelő mértékben és módon Az utóbbi időben jelentős számban szerveződtek helyi rendezvények, de ennek infrastrukturális feltételeire, háttérinfrastruktúrájának kialakítására nincs megfelelő anyagi forrás. Helyzet/ adottság ▪Amatőr művészeti csoportjaink a színpadi bemutatkozás hiánya miatt a sikerélmények elmaradása következtében felbomlanak újak nem születnek. A bemutatkozási lehetőségek megteremtésének hiányossága kihat a turisták itteni költésére. Amennyiben nem sikerül megfelelő technikai hátteret biztosítani ezeknek a rendezvényeknek, úgy látogatottságuk a minőségi programok hiányában visszaesik, hanyatlik a hagyományok őrzése. Probléma/ lehetőség ▪A turisztikai szempontból is jelentős települések esetében szükséges a helyben megjelenő művészet, hagyományok, kulturális értékek bemutatására és továbbvitelére, szabadtéri és mobilszínpadok kialakítása, létrehozása. A gazdag vízi lehetőségek hatékonyabb kihasználása érdekében vízi színpad, vízi mozi működési feltételeinek megteremtése egyedi élményt nyújt a helyi lakosságnak és a vendégeknek. A megépülő különböző színpadok és a hozzájuk tartozó infrastruktúra, a legalapvetőbb eszközök beszerzése lendületet ad új amatőr művészeti csoportok létrejöttére, meglévők megerősödésére. Megoldási javaslat ▪A program eredményeképpen várhatóan 5-8 színpadi építmény létrehozása, beszerzése valósul meg. A természeti környezetbe illeszkedő, azt nem zavaró kezdeményezés a természet és ember együttélését segíti. A programok megvalósítása során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a természetes élőhelyeket ne zavarják az építmények. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Infrastruktúra fejlesztés (tereprendezés, elektromos hálózatra tört. csat. kiépítése és a kapcsolódó berendezések kiépítése) (20%), Eszközbeszerzés (20%), Marketing tevékenység, Rendezvény, Vhr (23/2007 FVM rendelet) 31. § alapján elszámolható egyéb kiadások Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

192 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 191 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret40000 EUR▪Önkormányzatok65% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások65% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek65% ▪Egyházak65%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 36/66 Kód: ÉA-57-GF-2-04 Sorszám: 7177 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

193 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 192 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 37/66 Kód: ÉA-57-SzF-B-24 Sorszám: 4085 Prioritás: Szatmári turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának kialakítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A szatmári táj fő jellegzetessége mindig is folyóvizekben és természetközeli erdőkben való gazdagság volt. Kisebb-nagyobb erdőségei, az évszázados fákkal tagolt legelők páratlan szépségük mellett a mai napig ritka, veszélyeztetett növényeknek és állatoknak biztosítanak élőhelyet. Mindezen értékek megőrzése érdekében 1982-ben hektáron hozták létre a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzetet. A természetközeli területek (folyók, erdők, tavak, holtágak) egyrészt népszerű turistacélpontok, másrészt további ökoturisztikai fejlesztések potenciális célterületei. Helyzet/ adottság ▪Bár a Szatmári térség kedvező adottságokkal rendelkezik a természetközeli turisztikai fejlesztésekhez, mégis annak fejlődésének legnagyobb gátját a háttérinfrastruktúra kiépítetlensége és az emberi beavatkozás miatti károk okozzák. Ahhoz, hogy a természeti értékeinket, az élőhelyeket meg tudjuk őrizni és bemutathatóvá tenni, mindenféleképpen indokolt annak eredeti állapotában való helyreállítása. Probléma/ lehetőség ▪Cél az eredeti élőhelyet ért bolygatások, roncsolások megszüntetése, valamint a korábban elkészített tervek alapján a kert gyűjteményeinek rendezése, rekonstrukciójuk megvalósítása pl. Megoldási javaslat ▪Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet és a Cégénydányádi Természetvédelmi Park helyreállítása, értékeinek megóvása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KEOP - 3. prioritás - Természeti értékeink jó kezelése

194 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 193 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 37/66 Kód: ÉA-57-SzF-B-24 Sorszám: 4085 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Botpalád, Cégénydányád, Csaholc, Császló, Csegöld, Csenger, Csengersima, Csengerújfalu, Darnó, Fábiánháza, Fehérgyarmat, Fülesd, Fülpösdaróc, Gacsály, Garbolc, Géberjén, Győrtelek, Gyügye, Hermánszeg, Jánkmajtis, Jármi, Kérsemjén, Kisar, Kishódos, Kisnamény, Kispalád, Kisszekeres, Kocsord, Komlódtótfalu, Kölcse, Kömörő, Magosliget, Mánd, Méhtelek, Milota, Nábrád, Nagyar, Nagydobos, Nagyecsed, Nagyhódos, Nagyszekeres, Nemesborzova, Nyírcsaholy, Olcsvaapáti, Ópályi, Ököritófülpös, Panyola, Papos, Pátyod, Penyige, Porcsalma, Rápolt, Rozsály, Sonkád, Szamosangyalos, Szamosbecs, Szamoskér, Szamossályi, Szamostatárfalva, Szamosújlak, Szamosszeg, Szatmárcseke, Tiszabecs, Tiszacsécse, Tiszakóród, Tisztaberek, Tunyogmatolcs, Túristvándi, Túrricse, Tyukod, Ura, Uszka, Vámosoroszi, Zajta, Zsarolyán ▪Nem ÚMVP ▪Hátrányos helyzetű települések forrásaira támaszkodó megoldási javaslat

195 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 194 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 38/66 Kód: ÉA-57-GF-A-05 Sorszám: 7270 Prioritás: Szatmári turizmus fejlesztése Intézkedés: Turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának kialakítása, fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Az akcióterület természeti és kulturális adottságai nagyon jók, bővelkedik természetvédelmi területekben és kulturális örökségekben. A szatmári táj fő jellegzetessége a folyóvizekben (Tisza, Szamos, Túr, Kraszna és ezek patakjai) és az erdők állat- és növényvilágában rejlik. A térségben ezen kívül rendelkezésre állnak a lovas-, vízi-, horgász-, és pálinkaturizmus alapvető, környezeti feltételei. Helyzet/ adottság ▪Problémát a vonzó természeti környezetre épülő turisztikai szolgáltatások alacsony infrastrukturális ellátottsága, vagy a meglévők rossz minősége jelent. A szálláshelyek többnyire korszerűtlenek, eszközeik, berendezéseik, szolgáltatásaik hiányosak. Alacsony az itt töltött vendégéjszakák száma, jellemzőbb az átutazó turizmus. A helyi táj, valamint a természeti és kulturális értékek bemutatása nem megfelelő, nem korszerű. Hiányzik a látványosságok összehangolt bemutatása és az ezekre vonatkozó egységes kínálat, túraútvonal, programcsomag. Probléma/ lehetőség ▪A falusi turizmushoz kapcsolódó (nem kereskedelmi) minőségi magánszálláshelyek, ifjúsági szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése, kiegészítve a Szatmári települések természeti erőforrásaira, adottságaira, közösségi-kulturális és gasztronómiai örökségére épülő - minőségi szolgáltatásokkal, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése az alábbi területeken: lovas-, vízi turisztikai, szolgáltatások, vadászati és erdei turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások. Nem segítjük azt a fejlesztést, amely nem része egy már meglévő vagy újonnan létrehozott turisztikai programcsomagnak, tematikus útnak, illetve olyan fejlesztési elemet tartalmaz, amely nem illeszthető a falusias szabadidőtöltéshez (pl. szauna, jakuzzi, hétköznapi értelemben vett úszómedence). A kialakítandó szálláshelynek programkínálattal is kell rendelkeznie, amelyet a fejlesztés részeként be kell mutatnia. Magánszálláshely esetében max. 20 M Ft támogatás elfogadható. Megoldási javaslat ▪10 szálláshely és turisztikai szolgáltatás indul el a megoldási javaslat eredményeként, amelyek közel 10 munkahelyet tartanak meg vagy generálnak, illetve kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget nyújtanak. Ezáltal legalább 300 új látogatást, vendégéjszakát jelent a térségnek a megoldási javaslat, amelyek révén jövedelem termelődik és a helyi emberek jövedelemszintje növekszik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése