Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Behálózott társadalom Internet megítélése a társadalomban.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Behálózott társadalom Internet megítélése a társadalomban."— Előadás másolata:

1 1 Behálózott társadalom Internet megítélése a társadalomban

2 2 Hitek és tévhitek •Új világ küszöbén állunk!? •Az Internet megváltoztatja hétköznapjainkat: sokkal gyorsabban és egyszerűbben juthatunk információhoz •Információs társadalom azonosítható-e az Internettel? •Nem, mert az Internet számítógépes világhálózat, médiumok sokasága, míg az információs társadalom egy társadalmi együttélési formáció

3 3 Téma megközelítése 1.Régi félelmek az új technológiára kivetítve 2.Athén vs. Orwell filozófia 3.Futurológia

4 4 Régi félelmek az új technológiára kivetítve •Az Internet tele van agressziót keltő anyaggal; az Internet erőszakra hangol, gyűlöletet kelt, aki érintkezésbe lép vele az bombát gyárt •Az internetező függővé, magányossá, kommunikációképtelenné és abnormálissá válik

5 5 Athén vs. Orwell forgatókönyv •Technofilnek (Athéniek) és technofóbnak (Orwelliánusok) is szokás nevezni a vita résztvevőit. Az Athén-modell szerint a technológia felszabadító erejű és az ember jólétét fogja növelni, ennek végeredménye egy új elektronikus demokrácia: a 2500 évvel ezelőtti görög városállam közvetlen demokráciája egy új digitális agórában nyerhet új értelmet.

6 6 •Az Orwell-modell az 1984 című könyvről kapta elnevezését, hívei szerint nyilvánvaló, hogy az új technológia az emberek teljes alávetését teszi lehetővé, hiszen mindenki megfigyelhetővé válik •Valós probléma ugyan a megfigyelhetőség, de a mai demokrácia beépített garanciákat kínál ezzel szemben. Ugyanígy az Athén-modell ’lehetőségei’ is túlságosan elrugaszkodottak a valóságtól: ki az, aki a közvetlen demokráciáért idejének egy jó részét politikai döntések meghozatalára szánná?

7 7 Futurológia •Az Egyesült Államokban és számos nyugati országban már az 1970-es évektől sorra jelentek meg az olyan könyvek, amelyek a jövőről, a jövőbeni hétköznapokról, a jövőt meghatározó trendekről szóltak (pl. Toffler, Naisbitt) •Ezek technofíl irányultságú munkák egyetlen problémát látnak: az emberek nem elég felkészültek a változásokra

8 8 •Ez az információs társadalomkép utópikus, azt állítja ugyanis, hogy ez a technológiai fejlődés minden társadalmi egyenlőtlenséget felold a jövőben. •Az információs társadalom nem ígér megváltást, a társadalmi egyenlőtlenségek új köntösben, de újratermelődnek. •A kiutat, a viták feloldását a tehnorealizmus jelentheti.

9 9 Az Internettel kapcsolatos félelmek forrása •A média a hírérték/hírérték hiánya -bináris logika alapján válogat •Nem számolhatnak be arról a lapok, hogy íme, megjelent egy újabb számítógép, de semmi különös nincs benne, csak éppen gyorsabb, mint az előzőek vagy arról, hogy sikeresen elküldtünk egy t.

10 10 Az Internettel kapcsolatos félelmek forrása •Az újdonságok és legtöbbször a negatív tartalmú esetek kapnak kiemelt szerepet, némiképp eltúlozva az újdonság erejét. •Hírértéke lehet annak is, hogy nincs is igazán semmi újdonság az Internetben. •Az Internet olyan mint a foci: annak mindennapi életünkre való hatásáról szinte mindenkinek van véleménye, annak is aki még nem használta. •Az ember lényegéből fakadó pszichológiai tulajdonság: az ismeretlentől való félelem. Védelmet a sztereotipizálás nyújt. •Az Internet olyan, mint a bennünket körülvevő világ.

11 11 Új veszélyeket hoz az Internet? •A sokak által hangoztatott káros és ártalmas mechanizmusok, amelyeket az Internet veszélyeként szoktak egyesek emlegetni, egyáltalán nem az Internet veszélyei, hanem régen velünk élő veszélyek, amelyek az Interneten is megjelennek. •Az első diskurzusban a negatívumokra hangokra koncentrálunk, és megpróbáljuk bemutatni, hogy a gondok nem az Internettel születtek, vagy éppen a problémák nem is problémák igazán. •Miért fontos a vizsgálódás? Mert a kialakult kép többsége torzítja a valóságot.

12 12 Régi félelmek új köntösben •Megbízhatóság: "Nem tudhatjuk, hogy ki van a túloldalon, kivel levelezünk, kivel beszélgetünk." •Ellenérv: amikor 30 évvel ezelőtt levelet írtunk, nem tudhattuk, hogy kik néznek még bele, hogy cenzúráznak-e,hiteles-e a kapott levél? •Az Internet annyiban változtatta meg a dolgot, hogy könnyebb hamisítani levelet, és főként most egy korai korszakban hiszékenyebbek vagyunk! (és a hagyományos levelek a postaládánkban, amelyeken értesítenek bennünket, hogy forintot nyertünk?)

13 13 Régi félelmek új köntösben •Hitelesség: "Nem lehetünk biztosak abban, hogy az Internetről szerzett információ hiteles információ-e?„ •Ellenérv: Bizonytalanság csökkentése: megnézhetjük, hogy kinek a weblapján találjuk az adatokat, ki ajánlotta, honnan jutottunk el oda. Ezek alapján értékeljük a kapott információt.

14 14 •Valóságérzék elvesztése: "Azok, akik sok időt töltenek az Interneten, a virtuális valóságban, elveszítik realitás érzéküket.„ •Ellenérv: kisgyermek játéka vagy a tréning, terápia során mesterséges és védett környezetben történő eljátszása biz. eseményeknek •Az Internet nagyobbik része egyáltalán nem virtuális •Ha meg akarjuk határozni, hogy a virtualitás hol érvényesül, két területet találhatunk: chat és hálózati játékok

15 15 •Elidegenedés: "A számítógép előtt ülők egyre több időt töltenek virtuális kapcsolataikban, megfeledkezve a valós világról.„ •Ellenérv: könyvolvasás- passzív befogadás, számítógép előtt ülve aktívabban vesz részt a cselekményben az egyén (egy kalandjátékban vagy egy interaktív szappanoperában)

16 16 •Nem új jelenségről van szó, az elidegenedés problémája más „médiához” is köthető. •A televíziózás sok időt elvett/elvesz más időtöltéstől, kevesebbet olvasunk, járunk társaságba. A könyvolvasás ugyanígy elvesz időt attól, hogy másokkal beszélgessünk, társasági életet éljünk! •Hobbi korlátok nélkül?

17 17 •Identitás elvesztése: „Az Internetet használók mivel valóban bármilyen szerepet felvehetnek, egy idő után elveszítik valódi identitásukat.„ •Az identitás "elvesztése" elsősorban a csevegőkben, fórumokon, levelezési listákon fordul elő. •Ellenérv: számos megfigyelés azt mutatja, hogy a résztvevők nagyon is érzékenyek az identitásukat kifejező jelzésekre. Így például a név, amit a csevegő csatorna használatához felvesznek, fontos kellékké válik az identitás kifejezésében.

18 18 •Agresszió: "Az Internetes játékok (és általában a számítógépes játékok) agresszívvé tesznek.„ •Ellenérv: számos vizsgálat kimutatta, hogy a televízióban látott erőszak is agresszívabbá tehet. A veszély valós, de ez sem új probléma, és nem az Internettel jelent meg. •Az Interneten megoldást jelentenek a web böngészőkbe beépített szűrők, vagy a helyi hálózatokban a szűrő szerepét is betöltő proxy-k, esetleg ideológiai megfontolásokból való korlátozások (pl. Kínában vagy egyes iszlám államokban). Másik megoldás lehet, ha a játéknak együtt érhető el az agresszív és a szelíd változata.

19 19 •Patológiák és szélsőségek: "Az Interneten veszélyes gyorsasággal terjed a gyermek pornográfia, a szexuális patológiák egyéb formái, a szélsőséges politikai nézetek vagy éppen az Internet függők száma emelkedik meredeken.„ •Ellenérv: jól ismert, hogy a paranoiások mindig megtalálták az éppen divatos technikai újdonságot: rádió, radar, televízió, manapság pedig mobiltelefon és Internet

20 20 •Szélsőséges politikai nézetek egyébként is jelen vannak, csak éppen nekik is könnyebb pl. egy összejövetelt és masírozást az Interneten megszervezni. A gyermekpornográfia hasonlóképp korábban is virágzott. Az Internetnek talán lehet olyan előnye is, hogy a társadalomra veszélyes csoportokat könnyebb lefülelni - bár a titkosszolgálatok és állami intézmények csak mostanság kezdenek felocsúdni.

21 21 •A kommunikáció elembertelenedése: "Az elektronikus kommunikáció nem teszi lehetővé, hogy az egyébként gazdag kommunikációs rendszerünk minden csatornáját kihasználjuk, elvész a nem verbális kommunikáció." •Ellenérv: csakúgy, mint korábban a hagyományos levélnél, a könyveknél vagy éppen a telefonnál. •Az Interneten is megjelennek a nem verbális jelzések pótlásának mechanizmusai. Ilyen például a csak az elektronikus kommunikációra jellemző smile-k.

22 22 •Információs tenger: "Az Interneten fellelhető információtengerben nem tudunk eligazodni, belefulladunk.„ •Ellenérv: hasonlóképp nem szoktuk az összes folyóiratot, tévécsatornát és könyvet végignézni, ha valamit keresünk, hiszen megvannak a megfelelő kereső eljárásaink. •Az Interneten is kezdünk megtanulni hasonló eljárásokat: egyetemek honlapjai, tematikus kereső portálok, ismerősök vagy szakmai közösségek (pl. levelező listák) ajánlásai.

23 23 •Negatív utópiák: "Az internetezés, a távmunka és távoktatás és e-kereskedelem következményeként néhány évtized múlva az emberek már csak otthon fognak ülni a számítógépük előtt a monitorra meredve, minden kapcsolatuk ezen keresztül bonyolódik majd, igazi zombikká válnak (válunk)." •Ellenérv: az emberek hosszú távon tömegesen nem hajlandóak ilyen körülmények között élni, mert az evolúció olyan késztetéseket épített belénk, hogy keressük mások társaságát, pl. diszkó, étterem, söröző.

24 24 •Kisebbségekkel kapcsolatos attitűd: amikor a csoport tagjánál valamilyen tulajdonságot vagy viselkedést fellelnek, akkor ezt a csoporthoz kapcsolják. •Hasonló dolog történik ilyen szempontból az Internettel kapcsolatban: ha valamilyen negatív eseményről hallunk (pl. gyermekpornográfia), hajlamosabbak vagyunk azt gondolni, hogy mindez az Internet hibája, valójában ez Internettől független, embereket általában érintő probléma.

25 25 Athén vs. Orwell forgatókönyv •Legtöbbször nem is tudatosul a beszélőben, hogy egy pozitív vagy negatív technológia-kép mentén fejti ki érveit. •Az előző diskurzus negatív felhangjai inkább a technofóbok szívéhez állnak közelebb, míg ugyanakkor a technofilek legtöbbször lelkes futurológusok, ’remek’ víziókkal a ’fényes’ jövőről.

26 26 •Orwell-i nézettel szemben felhozható érv: a korábbi erőviszonyok –állam és polgár között – felborulnak. Miközben az állam egyre inkább olyan eszközöket kaparint meg, amik révén az állampolgárok ellenőrizhetővé válnak, aközben ugyanez az állampolgár egyre könnyebben jut információhoz, a korábbiakhoz képest átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé váló állammal szemben. •Növekszik az állampolgár szabadsága és az állam transzparenciája – vagyis ugyanazokat az eszközöket egymásnak ellentétes célokra is fel lehet használni, nem csak az állam nyer új erőforrásokat, hanem a polgárok is.

27 27 •Athén-modellel szemben felhozható érv: ki az, aki a közvetlen demokráciáért idejének egy jó részét politikai döntések meghozatalára szánná? Nem minden ember szeretne a mindennapi politikai döntésekben aktívan részt venni. •Meg kell teremteni tehát a lehetőséget, hogy az elektronikus nyilvánosságon keresztül bárki kifejthesse véleményét, de ezt nem volna túl szerencsés kötelezővé tenni és politikai rendszert csinálni belőle.

28 28 •A valóságot leíró statisztika lehet a segítség annak a vitának az eldöntésében, hogy vajon az új kommunikációs eszközök inkább mobilizálni fogják az embereket és aktívabb politikai részvételre bír (mobilizálódási elmélet), vagy minden marad a régiben és új formában, de megmaradnak a régi aktív-passzív választó közötti törésvonalak az Interneten is (megerősítési-újratermelődési elmélet)

29 29 •Norris az 1996-os és 1998-as amerikai választások kapcsán vizsgálta: a mobilizálódás vagy az újratermelődés erősebb-e az Internetes térben. •Az Internet nem erősítette a politikai aktivitást, a hagyományos nyilvános szférában megfigyelhető aktivitás megmaradt az Interneten is. •Egyetlen folyamatra lehet csupán felfigyelni – ami az Internet demokratizáló hatásában bízókat erősíti meg – a hagyományos értelemben politikailag közönyös fiatal korosztály csak az új kommunikációs közegben aktivizálódik-érdeklődik politikailag. Kérdés azonban, hogy ennek hosszútávon milyen hatása lesz.

30 30 Futurológia-hívők és a konzervatívak vitája •A diskurzus alapjául szolgáló munkák jóval hamarabb születtek, minthogy az olyan új eszközök, mint a személyi számítógép, vagy a mobiltelefon a hétköznapi életben is elterjedtek és elfogadott tömegcikkekké váltak volna. •Nem tömeges tapasztalatokon alapuló tudományos könyvek ezek. •“Az effajta könyvek az irodalomnak a határtalanul népszerű “futurológiai” kategóriájába tartoznak, amely a szociológia, a képesújság-zsurnalizmus és a jövendőmondás otromba hibridjeként jött létre”

31 31 •Az információs társadalom lelkes híveivel szemben az egyik leginkább megalapozott kritikának tűnik, hogy elfelejtik bemutatni a változások árnyoldalát, elfelejtik, hogy ennek a folyamatnak nem csak nyertesei lesznek, hanem vesztesei is •Miért? Mert a győztesek nyelvezete határozza meg az információs társadalmat

32 32 •Neil Postman arra figyelmeztetett, hogy az információs technológia – akárcsak minden technológiai innováció – szintén fausti alku, mivel a technológia egyszerre ad és egyszerre vesz el, és sohasem egyenlő mértékben. Mindez társadalmi szinten egyes csoportokat erősít, míg másokat gyengít. Pl. patkókovácsok esete, az automobil megjelenésével.

33 33 •Hasonlóan problematikus a “forradalom felülről” elgondolás: az információs technológia keltette változások felülről kezdeményezettek, ahol a gazdasági, politikai hatalommal bírók propagálják az információs forradalmat. Sokkal kevésbé szervesek ezek a változások, mintsem az elvárható volna, nem a társadalomból nőnek ki,hanem gazdaságpolitikai érvek és hatalmi érdekek táplálják.

34 34 •A fejlődés szószólói a „kimaradókat” ’fals mentalitásúaknak’ tekintik és azt hangoztatják, hogy fel kell ugrani a vonatra, mert, aki lemarad az kimarad. •De a társadalom túlnyomó része nélkül nem lehet információs társadalmat építeni, az emberek nem lehetnek kiküszöbölendő faktorok egy nem utópikus társadalmi fejlődési modellben. •A futurológiai állásponttal az a legnagyobb probléma, hogy kritikátlan, nem ember-központú és utópisztikus.

35 35 Technorealizmus •A felfokozott negatív vagy pozitív elvárások alóli feloldozást a technorealizmus jelentheti •Ezt felismerve indították útjára 1998-ban a Technorealizmus mozgalmat, ami az Interneten kereste keresi támogató híveit •A Technorealizmus (1998) a (poszt)modern kor kiáltványa, amely nyolc tételben rögzíti, hogy mit jelent realista módon viszonyulni a technológiához:

36 36 Technorealizmus 1. A technológia nem neutrális 2. Az Internet forradalmi, de nem utópikus 3. A kormányzatnak nagyon fontos szerepe van az elektronikus változásokban 4. Az információ nem tudás 5. Az iskolák behálózása kevés a megmentésükhöz 6. Az információt meg kell védeni 7. A közösségnek kell profitálnia a változásokból 8. A technológia megértése a globális polgárrá válás záloga

37 37 Technorealizmus •A technorealizmus mondanivalója: még több technológia nem egyenlő még jobb, vagy minőségileg más társadalommal • Az információs társadalomhoz a polgárok aktív bevonódása és a folyamatok józan ismerete szükséges

38 38 Néhány releváns terület •Megfigyelhetőség: kétségtelen, hogy az állampolgár-fogyasztó az új információs technológiák egyre szélesebb elterjedésével egyre nyomon-követhetőbb életet él, ami valós veszélyeket hordoz magában. Tényleg mindenki megfigyelhető. Kérdés azonban, hogy vajon milyen következményeket hozhat és hogyan kezelhető mindez a közel- és a távoljövőben?

39 39 Néhány releváns terület •Hozzáférhetőség és esélyegyenlőség: az új, felfokozott információs világban való részvételhez technikai eszközökre van szükség. •Szükség van arra, hogy mindenki egyenlően hozzáférjen a technológiához és a tartalomhoz egyaránt. •A hozzáférés tehát többrétegű, egyszerre technológiai, tartalmi (információs), tudásbeli és anyagi konfliktus

40 40 Néhány releváns terület •Információs túltelítettség: Ha már megoldott a hozzáférés problémája, akkor vajon nem lesznek-e az emberek túlterheltek? •Nem jelent-e majd problémát, hogy az életük túlságosan felpörgetetté válik?

41 41 Kreatív feladat •Internet hatása a gyermek (0-18 éves korig) fejlődésére •Kell-e életkorhoz kötni az Internet- használatot? •Az Internettel kapcsolatos fent említett félelmek veszélyeztetik-e a gyermekeket? •Mi a szülő feladata? •Mi az oktatási intézmény feladata?

42 42 Felhasznált irodalom •Ropolyi László: Az Internet természete •Pintér Róbert: A magyar információs társadalom…: mek.oszk.hu/02300/02336/02336.pdf mek.oszk.hu/02300/02336/02336.pdf •Pintér Róbert: Információs társadalom: utópia vagy valóság? _inftars.pdf _inftars.pdf


Letölteni ppt "1 Behálózott társadalom Internet megítélése a társadalomban."

Hasonló előadás


Google Hirdetések