Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának feladata és az ellenőrzési tapasztalata a közétkeztetés területén Nyíregyháza,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának feladata és az ellenőrzési tapasztalata a közétkeztetés területén Nyíregyháza,"— Előadás másolata:

1 A Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának feladata és az ellenőrzési tapasztalata a közétkeztetés területén Nyíregyháza, március 29. Dr. Vincze Viktória élelmiszerlánc felügyeleti osztályvezető Sz.-Sz. B. Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság Zoltai Anna NÉBIH Vendéglátás és Étkeztetés felügyeleti Osztály

2 •Jogelődök: Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás •Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóság (2006) •2011. január 01.től : SZ-SZ.BMKH ÉBÁI •A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló évi CXXVI. Törvény : a közigazgatási hivatalok bázisán jöttek létre. Élén a kormánymegbízott áll. A hivatali szervezetet a főigazgató irányítja. •A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve részeként külön igazgatóságként. (törzshivatal és ágazati szakigazgatási szervek)

3 A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. Korm. rendelet •A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek: megyében 15 igazgatóság: • szociális és gyámhivatal, • építésügyi hivatal, •igazságügyi szolgálat •növény- és talajvédelmi igazgatóság, • földművelésügyi igazgatóság •élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, •földhivatal, •egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv •nyugdíjbiztosítási igazgatóság, •munkaügyi központ, •munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv, •fogyasztóvédelmi felügyelőség, •népegészségügyi szakigazgatási szerv, •mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság, •(megyében nincs:kulturális örökségvédelmi iroda, közlekedési felügyelőség erdészeti igazgatóság )

4 A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. Korm. rendelet •A fővárosi és megyei kormányhivatal mezőgazdasági szakigazgatási szervei •a) élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság, •b) növény- és talajvédelmi igazgatóság, •c) erdészeti igazgatóság, •d) földművelésügyi igazgatóság •Szakmai irányítás: •Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (az MgSzH-ról szóló 327/2010. Korm. rendelet szerint) •2012. március 15.-től 22/2012.(II. 29.) Korm. rendelet : NÉBIH •Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal –a Magyar Élelmiszer-bizonsági Hivatal beolvadásával

5 Az egységes élelmiszerbiztonsági ellenőrző szervezet kialakítása •58/2005. (VI. 10.) OGY határozat: a Kormány az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés irányítását az ezen a területen működő hatóságok egyikének feladatává tegye. •2118/2006. (VI. 30.) Korm. határozat elrendelte az egységes élelmiszer-biztonsági szervezet kialakítását. •2243/2006. (XII. 23.) Korm. határozat értelmében az élelmiszer-ellenőrzést végző hatóságokat egységesen a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alá kell helyezni. •Az egészségügyi miniszter élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos feladatait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter veszi át. •Hatásköri rendelet módosítása: •138/2007. (VI. 18.) Korm. R. az egységes élelmiszerbiztonsági szervezet alakítással összefüggő kormányrendeletek módosításáról (módosítja a hatósági élelmiszerellenőrzés rendjéről szóló 302/2005. (XII. 25.)Korm. Rendeletet), így •2007.október 1-től módosulnak a feladatkörök

6 Az új szervezeti rend (138/2007. (VI. 18.) Korm. rendelet)-hatályos október 01-től •élelmiszer-biztonsági szerv: a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal központja, illetve területi szervei A teljes élelmiszerlánc felügyelet egy hatóságnál; ekkor még részfeladatok a közegészségügyi hatóságnál is •közegészségügyi hatóság: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális, illetve kistérségi intézetei; • fogyasztóvédelmi hatóság: a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi fogyasztóvédelmi felügyelőségek •2008. évi XLVI. tv. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről Hatályba lépés: szeptember 1. •Egységes szerkezetben és eljárásrendben az élelmiszerlánc-szabályozása •   évi XXXV. tv. a növényvédelemről •  2001. évi CXIX tv. a takarmányok előállításáról. •  2003. évi LXXXII. tv az élelmiszerekről •  2005. évi CLXXVI tv. az állategészségügyről

7 2008. évi XLVI. tv. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről •szükségessége: • Lánc-szemlélet •Élelmiszerlánc – élelmiszerbiztonsági hatóság •Élelmiszerellenőrzés, szankcionálás, büntetés eszköztárának erősítése, egységesítése •Adatok nyilvánossága

8 A közegészségügyi hatóság feladatai •közegészségügyi előírások betartása •táplálkozástudományi szempontok érvényre juttatása és táplálkozás-egészségügyi vizsgálatok végzése •vizsgálja az élelmiszer-eredetű megbetegedéseket járványügyi szempontból, (az élelmiszer-biztonsági szervet egyidejűleg értesíti); •vizsgálja az élelmiszer-eredetű megbetegedéseket a háztartá- sokban is, (az élelmiszer-biztonsági szervet egyidejűleg értesíti) •vezetékes ivóvíz vizsgálata •1991. évi XI. törvény az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről •323/2010. (XII. 27.) Korm. Rendelet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről

9 A fogyasztóvédelmi hatóság feladatai •A kereskedelem területén az élelmiszerbiztonsági követelmények kivételével vizsgálja – a külön jogszabályban meghatározott hatáskörében eljárva - a fogyasztóknak szánt, forgalomba hozatalra kerülő termékek •- minőségét, •-jelölését, •-csomagolását, •- származását, •-reklámozását, •- valamint a forgalmazás egyéb jogszabályokban előírt feltételeit. •1997. évi CLV.törvény a fogyasztóvédelemről •225/2007. (VIII. 31.) Korm. rendeleta Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról

10 A jogkörnyezet

11

12

13 9/ / /1999

14 A jogkörnyezet

15

16 178/2002/EK rendelet Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról •- Preambulum: amikor fennáll az életet és egészséget fenyegető kockázat, de tudományos szempontból a helyzet megítélése még bizonytalan, az elővigyázatosság elve lehet az a mechanizmus, amely lehetővé teszi a Közösség területén a magas szintű egészségvédelem érdekeit szolgáló kockázatkezelési intézkedések vagy egyéb lépések meghatározását. Élelmiszer-biztonság: annak biztosítása a termelés, az élelmiszer-előállítás, a tárolás és forgalomba hozatal teljes folyamatában, hogy az élelmiszer nem veszélyezteti a végső fogyasztó egészségét, ha azt a rendeltetési célnak megfelelően készíti és fogyasztja. •Nem biztonságos élelmiszer nem hozható forgalomba. •Az élelmiszer akkor nem biztonságos,ha –az egészségre ártalmas –emberi fogyasztásra alkalmatlan.

17 178/2002/EK rendelet 3. cikk •7.kiskereskedelem: élelmiszerek kezelése és/vagy feldolgozása és tárolása az élelmiszerek eladásának vagy fogyasztók részére történő átadása helyén, beleértve az elosztó központokat, a közétkeztetési tevékenységet, az üzemi étkezdéket, az intézményi étkeztetést, az éttermeket és az egyéb, élelmiszerellátó helyeket, üzleteket, bevásárlóközpontokat ellátó létesítményeket és nagykereskedelmi árusítóhelyeket; •8. forgalomba hozatal: élelmiszer vagy takarmány készentartása eladás céljára, beleértve az élelmiszer vagy takarmány eladásra való felkínálását, vagy az élelmiszerek és takarmányok ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint az élelmiszerek és takarmányok eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját;

18 882/2004/EK rendelet preambulum •(12)„Hatósági ellenőrzést rendszeres időközönként és kockázattal arányos gyakorisággal kell végezni, figyelembe véve az élelmiszeripari-vállalkozók által …végzett belső ellenőrzések eredményeit is.” •„Hatósági ellenőrzéshez kapcsolódó feladatokat megfelelő ellenőrzési módszerek és technikák, pl. a nyomon követés, felügyelet, felülvizsgálat, vizsgálat, mintavétel …alkalmazásával kell elvégezni.” Többek közt: Dokumentumok ellenőrzése Hatósági helyszíni vizsgálat

19 852/2004/EK Az élelmiszerhigiéniáról Kötelező érvényű és közvetlenül alkalmazandó az összes tagállamban. A II. melléklete valamennyi élelmiszeripari vállalkozóra vonatkozik. Az általános higiéniai követelményeket tartalmazza, melyet az élelmiszerek termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának minden szakaszára, valamint a kivitelre kell alkalmazni. •Sokkal rugalmasabb szabályozást tartalmaz. Megfoghatatlan fogalmak: szükség szerint, megfelelő, adott esetben, elegendő stb… •Rögzíti, hogy az élelmiszer-biztonság elsődleges felelősségét az élelmiszer-ipari vállalkozó viseli; TEHÁT: aki beszállít, az szavatol! Az élelmiszer-biztonság szavatolására a teljes élelmiszerláncon keresztül szükség van, kezdve az elsődleges termeléstől. •5. cikk (1) Az élelmiszer-ipari vállalkozók a HACCP alapelvein alapuló folyamatos eljárást vagy eljárásokat vezetnek be, alkalmaznak és tartanak fenn. •A helyes gyakorlatról szóló útmutatók kidolgozása, terjesztése és használata •nem lehet alkalmazni a magáncélú házi használatra történő elsődleges termelés és a házi fogyasztású élelmiszerek házi készítése, kezelése vagy tárolása

20 szükség szerint, megfelelő, adott esetben, elegendő •szükség szerint, megfelelő, adott esetben, elegendő kifejezéseknek való megfelelés •A vállalkozó feladata annak meghatározása, hogy a követelmény szükséges, célszerű, megfelelő, vagy elegendő-e a rendelet célkitűzéseinek eléréséhez. Figyelembe kell venni az élelmiszer jellegét és azt a felhasználást, amire adták. •A vállalkozó HACCP elveken alapuló eljárásai szerint indokolja választását, és ehhez adódik plusszként a GHP(Jó Higiéniai Gyakorlat)

21 Hazai szabályozás •Alap: a évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről2008. évi XLVI. törvény •Az élelmiszerbiztonsági szerv kizárólagosan valamennyi élelmiszervállalkozás esetében ellenőrzi: •Az élelmiszer-biztonsági előírások betartását •A nyomon követhetőséget •Az élelmiszerek élelmiszer-minőségi megfelelőségét jelölését, csomagolását •Elbírálja az élelmiszerek fogyaszthatóságát •Az élelmiszerláncban az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok megfelelőségét •Az élelmiszer-higiéniai megfelelőséget (vendéglátás ételkészítés szakasza is) •Vizsgálja az állati eredetű melléktermékek és élelmiszer hulladékok kezelését és ártalmatlanítását

22 2008. évi XLVI. tv. •A vendéglátás területén ellenőrzi az élelmiszerhigiéniát az alapanyagok beszerzése, tárolása, kezelése és ételkészítés vonatkozásában •A közegészségügyi hatóság értesítése alapján élelmiszer eredetű megbetegedés vagy annak gyanúja esetén az élelmiszerrel kapcsolatban és ételkészítéssel kapcsolatban ellenőrzést és vizsgálatot végez (tájékoztatja a közegészségügyi hatóságot). Csak közfogyasztás vonatkozásában! •Az élelmiszerrel kapcsolatban ellenőrzést és vizsgálatot végez az élelmi- szerlánchoz tartozó bármely területen és helyen az emberi egészségre veszélyes élelmiszer forgalomba kerülésekor, melynek során a vizsgálat lezárásáig folyamatosan tájékoztatja a közegészségügyi hatóságot.

23 •közétkeztetés: olyan vendéglátó tevékenység, amelynek során meghatározott fogyasztói csoportot, vendéglátó-ipari termékekkel, többnyire előre megrendelés alapján a nap egy-egy meghatározott időszakában, meghatározott időtartamban látnak el különösen oktatási, gyermek-, szociális-, egészségügyi-, bentlakásos intézményben, táborban, munkahelyen; (62/2011. (VI. 30.) VM rendelet 2.§ ) •vendéglátó-ipari termék: olyan étel, ital (az ivóvíz kivételével), cukrászati, hidegkonyhai készítmény, amelyet az előállítás helyén, ideiglenes árusítóhelyen, tálalókonyhán vagy házhoz szállítva értékesítenek a végső fogyasztó számára (2008. évi XLVI. Tv. Melléklet 71. )

24 Közétkeztetésre vonatkozó jogszabályok •HATÁLYON KÍVÜL től •80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszer- előállítás és - forgalmazás közegészségügyi szabályairól80/1999. (XII. 28.) GM-EüM-FVM együttes rendelet •67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet a vendéglátó termékek előállításának feltételeiről67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet •9/1985. (X. 23.) EüM-BkM együttes rendelet az étkeztetéssel kapcsolatos közegészségügyi szabályokról9/1985. (X. 23.) EüM-BkM együttes rendelet •HATÁLYOS: •62/2011.(VI.30) VM rendelet a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről. •57/2010.(V.7.) FVM rendelet az élelmiszerek forgalomba hozatalának, valamint előállításának engedélyezéséről, illetve bejelentéséről. Külön engedély : vendéglátó ipari termék forgalmazása esetén

25 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet a kistermelői élelmiszer- termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről •Nem állati eredetű alapterméket, valamint mézet, méhészeti termékeket és élő halat a gazdaság helyétől légvonalban számítva a Magyar Köztársaság területén legfeljebb 40 km távolságra lévő, kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesíthet. •A kistermelő saját gazdaságában nevelt és közfogyasztás céljára engedélyezett vágóhídon - beleértve a vágópontot is - levágott állat húsát saját gazdaságának helyén a végső fogyasztónak, illetve a régión belüli vagy 40 km távolságra lévő, kiskereskedelmi vagy vendéglátó létesítménynek értékesítheti. •Kiskereskedelmi és vendéglátó létesítmény kistermelői árut kizárólag a végső fogyasztó részére értékesíthet

26 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről •5. § (3) 18 A Kormány a működési engedély kiadására irányuló eljárásban 18 •a) 19 étkeztetés, nappali ellátás keretében melegétkeztetés nyújtása és melegétkeztetést nyújtó lakóotthon esetén, továbbá más bentlakásos intézményi ellátás esetén – az élelmiszer-higiénia és élelmiszer-biztonság jogszabályi követelményeinek való megfelelés kérdésében – 19 • első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal ÉBÁI kerületi hivatalát, • másodfokú eljárásban a megyei kormányhivatal ÉBÁI, •Ellenőrzés: •11.§ (4) Ha a szociális szolgáltató, intézmény működésével kapcsolatban más hatóság észlel hiányosságot, köteles azt nyolc napon belül jelezni az első fokú működést engedélyező szervnek.

27 62/2011. (VI. 30) VM rendelet megalkotása során elérendő célok. •„ EU konform” •Korszerűsített, ami a technológiai változásokat is figyelembe veszi •A korábbi széttagoltság helyett egy rendeletbe foglalt szabályozás •Indokolatlan korlátok megszüntetése •Nemzeti sajátosságok figyelembe vétele •Egyszerűsítés •A hazai vállalkozások hátrányának csökkentése, többlet követelmények eltörlése, indokolatlan adminisztratív terhek csökkentése

28 Ellenőrzés lehet 1.Az ellenőrző hatóságok megállapodása alapján tervezett akciók ( „kommandók, „hadműveletek”) 2.Munkatervünk alapján – kockázatbecsléssel 3.Rendkívüli helyzetek, élelmiszerlánc események miatt 4.Gyakorlatok – szimuláció során

29 Az ellenőrzés gyakorisága kockázati besorolás alapján kerül megállapításra ( Az ellenőrzés gyakorisága kockázati besorolás alapján kerül megállapításra ( előállított élelmiszer kockázata, mennyisége,a fogyasztói kör és az alkalmazott technológia alapján) •Különösen magas 1 évente •Kórházi főzőkonyha és 3 év alattiakat ellátó főzőkonyha •Munkahelyi, oktatási intézményi főzőkonyha 600 adag feletti (helyben étkeztetéssel és /vagy kiszállítással) •Magas 2 évente •Munkahelyi, oktatási intézményi főzőkonyha 600 adag alatt ( helyben étkeztetéssel, és kiszállítással) •Kórházi melegítőkonyha és 3 év alattiakat ellátó melegítőkonyha •Munkahelyi, oktatási intézményi melegítőkonyha 600 adag felett •Szociális étkeztetés/nem intézményi főzőkonyha kiszállítással is •Szervezetek és lakosság étkeztetését végző központi főzőkonyha •Átlagos 3 évente •Munkahelyi, oktatási intézményi főzőkonyha 600 adag alatt (helyben étkeztetéssel, kiszállítás nélkül) •Munkahelyi, oktatási intézményi melegítőkonyha 600 adag alatt •Alacsony 5 évente

30 Kockázati besorolás szerinti létesítménycsoportok nyilvántartása és ellenőrzése, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Kockázati besorolás szerinti létesítménycsoportok Kockázati besorolás Engedélyezett /nyilvántartott létesítmények Ellenőrzött létesítmények Munkahelyi, oktatási intézményi főzőkonyha 600 adag feletti (helyben étkeztetéssel és /vagy kiszállítással) IV7558 2Munkahelyi, oktatási intézményi főzőkonyha 600 adag alatt ( helyben étkeztetéssel, és kiszállítással) III13385 Munkahelyi, oktatási intézményi főzőkonyha 600 adag alatt (helyben étkeztetéssel, kiszállítás nélkül) II4213 Kórházi főzőkonyha és 3 év alattiakat ellátó főzőkonyhaIV5349 Kórházi melegítőkonyha és 3 év alattiakat ellátó melegítőkonyhaIII8642 Munkahelyi, oktatási intézményi melegítőkonyha 600 adag felettIII11 Munkahelyi, oktatási intézményi melegítőkonyha 600 adag alattIII Szociális étkeztetés/nem intézményi főzőkonyha kiszállítással isIII2814 Szervezetek és lakosság étkeztetését végző központi főzőkonyhaIII5941 Munkahelyi, intézményi büféII9734 Étterem*, vendéglő, csárda, gyorsétkező, étkezde, kifőzde, étterem- söröző, kávéház, III289143

31 A közétkeztetésben végzett ellenőrzés szempontjai •a jó higiéniai gyakorlat, a veszélyelemzés es kritikus szabályozási pontokon alapuló eljárások felülvizsgálata • az épületek es berendezések higiéniai állapota, •a működési higiénia, •személyi higiénia, •egészségügyi alkalmassági vizsgálatok, •higiéniai képzések •munkautasítások, • kártevők elleni védelem, •felhasznált tisztító- es fertőtlenítőszerek, fertőtlenítő eljárások megfelelősségének vizsgálata •ivóvíz megfelelősége

32 A közétkeztetésben végzett ellenőrzés szempontjai •hőmérséklet ellenőrzések (maghőmérő kalibrálása -használati etalonnal kell rendszeresen ellenőrizni az értékmutatását) •az élelmiszer átvétel es kiszállítás körülményei, es annak dokumentumai, •a termékek, azok biztonságossága, •önellenőrzés es azok dokumentumai, • nyomon követési, élelmiszer-visszahívási rendszerek, •csomagolóanyagok, egyszer használatos eszközök, jelölés •szükség esetén mintavétel a laboratóriumi vizsgálatokra

33 Közétkeztetés élelmiszerbiztonsági szempontból fontos jellemzői •Általában fogékony fogyasztói csoportok: •Beteg-étkeztetés •Gyermek-étkeztetés •Szociális-étkeztetés •Ebből eredően szükséges a körültekintő nyersanyag beszerzés: helyi gazdák szerepe!

34 Közétkeztetés élelmiszerbiztonsági szempontból fontos jellemzői •Kiszámítható „egyenletes” a kapacitás •kivéve a gyermekétkeztetést: évi 9 hónap –(a gyümölcs szezon: Június, július, augusztus kiesik, vagy csak kis kapacitással üzemel.) •Átrendeződött a technikai háttér ( személyi –tárgyi feltételek) –Központi főzőkonyhák + tálalókonyhák ellátó rendszere – folyamatosan átrendeződik –Raktárak, előkészítők kapacitása lecsökkent, –Pl hús, zöldség előkészítetten –Gyakori a napi / ritka a heti beszállítás –Kényelmi termékek felhasználására megállapított a dolgozói létszám !!!!!

35 Az élelmiszerbiztonság mutatója •Az élelmiszermérgezések és élelmiszerfertőzések adatai •Rávilágítanak: –A leginkább érintett területekre –A lehetséges veszélyekre és kockázatokra –A gyakorlat és a szabályozás hibáira. A szennyezés nem ismer érdeket, jogszabályokat! A szennyezés a saját biológiai, fizikai vagy kémiai szabályait „ismeri” !

36 Bejelentett- és nyilvántartott élelmiszer eredetű események és megbetegedések „ Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről” szóló évi XLVI. törvény és a 62/2011. (VI. 30.) VM rendelet kötelezi az élelmiszer vállalkozót az élelmiszer eredetű megbetegedés vagy gyanúja bejelentésére. évB e j e l e n t e t tN y i l v á n t a r t o t t Esemény BetegKórházban ápolt EseményBetegKórházban ápolt Meghalt s z á m a NÉBIH NÉBIH

37 Tömeges események alakulása, Év Egyedi (1-4 beteg) Csoportos (5-29 beteg) Tömeges (30 vagy több beteg) Esemény BetegKórházi ápolt Meg halt Esemény BetegKórházi ápolt Meg halt Esemény BetegKórházi ápolt M eg ha lt s z á m a NÉBIH NÉBIH

38 Az események előfordulási hely szerinti megoszlása esemény/betegszám Előfordulási h Vendéglátás 28 / / / / 171 Közétkeztetés 19 / / / / 942 Kistermelő 2 / 242 / 291 / 4- Ker. él. előáll --1 / 10- Élelmiszeripar 3 / 3123 / 34-2 / 20 Eng.nélk. előáll ---2 / 7 Háztartás 15 / 636 / 27n.a. Összesen 67 / / / / 1140 NÉBIH NÉBIH

39 Az események csoportosítása közvetítő élelmiszer szerint, esemény/betegszám Élelmiszerek/Ételek Tojásos étel13 / 1744 / 594 / 706 / 110 Vörös húsétel14 / 1759 / 2994 / 1687 / 209 Baromfi húsétel6 / 855 / 1307 / 2192 /18 Tej, tejtermék3 / / 4 Húskészítmény---1 / 8 Halétel2 / 5-1 /21 / 19 Cukrásztermék-2 / 52 / 271 / 11 Hidegkonyhai termék---2 / 25 Ital-1 / 2-- Összetett étel26 / / / / 712 Ismeretlen3 / / 24 Összesen67 / / / / 1140 NÉBIH NÉBIH

40 Élelmiszer eredetű megbetegedések csoportosítása kórokok szerint Kórokok Események száma Megbetegedette k száma Salmonella Enteritidis15535 Salmonella Typhi-murium és Salmonella Goldcoast 110 Salmonella összesen16545 Campylobacter12 Clostridium Perfringens2133 Bacilus Cereus (10 5 és 10 6 )2230 Bacilus Subtilis (10 6 )184 Calicivírus7209 Magas mikrobaszám (10 5 )172 Ismeretlen12126 ÖSSZESEN421401

41 Nyersanyagokból kimutatott kóroki tényezők Esemé- nyek száma Vizsgált élelmiszer Salmonella Enteritidis 1felvert tojás sertés karaj Salmonella Infantis 3nyers baromfi bors Salmonella Poona 1bors Trichinella Spiralis 1sertés oldalas Magas mikroba-szám 1marhahús Esemé- nyek száma Vizsgált élelmiszer Salmonella Enteritidis 1tojás felület Salmonella Infantis 2nyers csirke Salmonella Derby 1Őrölt bors Salmonella Goldcoast 1sertés gyomor Salmonella spp. (E1 (3,10) szerocsoportú H lv monofázisú) 1Őrölt kömény Campylobacter2sertés karaj, csirkemell filé

42 Fogyasztásra kész élelmiszerekből kimutatott kóroki tényezők Kóroki tényezők Események száma Salmonella Enteritidis 62 Salmonella Thyphimurium 11 Salmonella Infantis 31 Salmonella Manhattan 2- Clostridium Botulinum 1- Trichinella spiralis 1- Hisztamin -- Magas mikrobaszám, feltételes kórokozó 136 Pozitív eredmény összesen 27 (65,9 %)10 (58,8%) Negatív eredmény összesen 1417 Készétel vizsgálat összesen 41 (82,0 %)26 (61,9%) Nem volt ételvizsgálat 1416

43 Következtetések, tapasztalatok •Legtöbb esemény a közétkeztetésben •A betegek zöme a közétkeztetésben betegedett meg •Ezen belül legérintettebb a gyermekétkeztetés •az eü. intézményi események száma -többsége a szociális gondoskodást nyújtó intézmények •Tojás szerepe továbbra sem kirívó •Tovább nőtt a szennyező mikrobák és feltételes kórokozók szerepe •Felületes takarítás, mosogatás, személyi higiéne : 6/392 megbetegedés •Nyomon követés, nem gyors és nehézkes

44 Ellenőrzési tapasztalatok •Tovább folytatódott a főzőkonyhák számának csökkenése, kis konyhák tálalókonyhává alakítása •Jellemző az egyadagos ételkiszállítás térnyerése a munkahelyi és szociális étkeztetésben •A közétkeztetési egységekben általában a higiénia megfelelő, a dolgozók élelmiszer-higiéniai ismereteit megfelelő szinten tartják. Többnyire szakképzett élelmezésvezetők irányítják a konyhákat, akik napjaink nehéz körülményei között is betartják az élelmiszerbiztonsági előírásokat. •A közétkeztetést is végző vendéglátó egységek esetében- ahol nem élelmezésvezetők irányítanak-, gyakrabban fordulnak elő élelmiszerbiztonsági szabálytalanságok. •A kistelepülések önkormányzati konyháinak berendezési tárgyai, eszközei javarészt elavultak a pénzhiány miatt, de általánosságban elmondható, hogy ez nem megy a higiéniai rovására.

45 Ellenőrzési tapasztalatok •A vidéki épületek több helyen régiek, konstrukciós hibákat tapasztalunk. Ugyanakkor biztató tendenciaként tapasztaljuk, hogy az önkormányzatok különböző uniós pályázatok révén igyekeznek ezeket az elavult létesítményeket felújítani. •Az ételkészítés technológiai eszközei kb. 90%-ban biztosítottak (sütő, hűtőkapacitás) az egységekben, az önkormányzatok igyekeznek a lehetőségeikhez mérten a szükséges eszközöket beszerezni •Gazdasági okokra hivatkozva több esetben előfordult, hogy hiányoznak a higiéniai eszközök ( pl. papírkéztörlő, kézfertőtlenítő, körömkefe) •Több helyen csökkent a dolgozói létszám, ez magában rejti a figyelmetlenség, kapkodás miatti hibázás lehetőségét. Sok önkormányzatnál közhasznú munkást alkalmaznak részfeladatok elvégzésére konyhai kisegítőként. Higiéniai oktatásukról gondoskodnak.

46 Ellenőrzési tapasztalatok •Jellemző a beszerzések helyes bizonylatolása. Alakulóban van a jó nyomon követés (kirívó példák még vannak) –Számlák hibái: összevont és nem azonosítható tételek –Számlák, címkék megőrzése –A beérkező és kimenő termék között a nyomon követésének biztosítása még problémákat okoz (konkrétan miből készült az adott étel). •Gazdasági válság hatására tovább csökkent a kisegítő személyzet létszáma, ami a takarítást, és egyes munkafolyamatok elkülönítését, kiegészítő tevékenységeket veszélyezteti. •Nincsenek jelentős raktárkészletek, a beszerzés gyakran napi gyakoriságú •Az utóbbi időszak jogszabályi változásai, nevezetesen hogy lehetőség van a kistermelők által előállított alap és feldolgozott termékek közétkeztető, vendéglátóhelyekre történő beszállítására, új lehetőséget teremt a kistelepülések önkormányzati konyhái számára.

47 Ellenőrzési tapasztalatok •Különösen a kis létesítmények (pl. melegítőkonyhák) a HACCP-t szükséges rossznak tekintik •Még mindig vannak terjedelmes, hibás, évekkel ezelőtt készült HACCP rendszerek •Elmaradnak a HACCP felülvizsgálatok •Szakképzési hiányosságok: –Nincs diétás szakács, közétkeztetési szakács képzés –A fiatal, pályakezdő szakácsok ismeretei hiányosak

48 Ellenőrzési tapasztalatok •A közétkeztető létesítményekben szankcióként elsősorban figyelmeztetés és kisebb összegű helyszíni bírság került kiszabásra apróbb higiéniai hiányosságok miatt.(elsősorban emberi mulasztás következtében pl. takarítószer hiánya, takarítatlanság, szakosítatlan tárolás) • Élelmiszerellenőrzési bírságot lejárt termék forgalmazása miatt szabtunk ki. De a tapasztalat az, hogy az előző évekhez képest nagymértékben csökkent a lejárt, fogyaszthatósági vagy minőség megőrzési idejű termékek miatt kiszabott bírságok száma •Élelmiszer közvetítette megbetegedés gyanújának kivizsgálása kapcsán egyetlen esetben sem igazolódott be az étel, mint fertőzésközvetítő szerepe 2007 októbere óta.

49 2011 Szankció –élelmiszer ellenőrzés területén •Lánc ellenőrzésben bírság határozatok száma: 24 db eFt •Ebből vendéglátás, étkeztetés: 12 db 595 eFt. •Élelmiszer ell. bírság határozatok száma: 33 db eFt •Ebből vendéglátás étkeztetés: 4 db 175 eFt •Élelmiszer ell. kiszabott helyszíni bírság száma: 22 db 335 eFT •Ebből vendéglátás, étkeztetés: 15 db 235 eFt •Kiszabott bírság összesen: eFt Ebből vendéglátás, étkeztetés: eFt 10, 8 % Eljárási költség áthárítás: 14 eset Ft

50 összefoglalva •Megnőtt a szakmai civil szervezetek szerepe, •Javasolt feladataik: –Kapcsolattartás a hatóságokkal –Tájékoztatások jogszabály változásokról és értelmezésekről –Tájékoztatás új technológiákról, gépekről, fertőtlenítő szerekről, termékekről stb. –Szakmai állásfoglalások kiadása –Iránymutatások –Továbbképzések –Szakképzés


Letölteni ppt "A Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának feladata és az ellenőrzési tapasztalata a közétkeztetés területén Nyíregyháza,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések