Kutatási módszerek 1.

Az előadások a következő témára: "Kutatási módszerek 1."— Előadás másolata:

1 Kutatási módszerek 1

2 Az előadás célja A mennyiségi és minőségi kutatási módszerek megértése
Ezen módszerek lehetőségeinek és korlátainak illusztrálása

3 A kutatási folyamat A kutatás detektív munkát igényel
Kezdjük a problémával Azután tegyünk fel néhány arra vonatkozó kérdést: Mi? Ki? Hol? Mikor? Hogyan? Miért? Qualitative Definitions: An array of interpretive techniques which seek to describe, decode, translate and otherwise come to terms with the meaning, not the frequency, of certain more or less naturally occurring phenomena Devices whereby insights can be gained into people and situations Aids to help the respondents think about their own worlds Key qualitative method is IN-DEPTH INTERVIEWING Range of lesser known ‘instruments’ that provide useful ways of supplementing interviews and help to probe for insights into how respondents see their world: critical incident technique - repertory grid technique Projective techniques Protocol analysis Group interviews Cognitive mapping Other chief qualitative methods are: observation and diary methods

4 A kutatási folyamat Határozzuk meg a kutatás témáját
Válasszunk egy megfelelő kutatási módszert: Minőségi: adatgyűjtés interjúval Mennyiségi: felmérés készítése kérdőívvel Mintavétel: Talán elég egy kisebb csoportot megkérdezni Vagy egy nagyobb lélegzetvételű tanulmány szükséges, hogy a rögzített vélemények az átlag lakosságot képviseljék Small sample example: a small scale study involving in-depth interviewing may provide sufficient data on problems facing unemployed youth in Nyiregyhaza However, a study wishing to examine Hungarian attitudes to joining the European Union is likely to benefit from a larger-scale study to ensure that the views obtained are representative of the general population (in this case, postal or telephone survey may be best means of obtaining data) Which method you choose will be determined by the topic and the time and financial resources available Identify key issue to be researched Explore previous work carried out on the subject: Provides framework for developing questions Ensure project can build on previous work Identify different sections of population which may display different behaviour patterns Define main questions which need answering

5 Az előadás célja A minőségi és mennyiségi módszerek közötti különbség nem mindig egyértelmű Bizonyos technikákkal (pl. interjúkkal) minőségi vagy mennyiségi módon lehet adatot gyűjteni we will concentrate primarily on the design of questionnaires, and on survey methods which make extensive use of questionnaires Then we will look at different ways of summarising different forms of quantitative data and making some sense of it

6 Adatgyűjtés: Az adatgyűjtés négy módja: interjúk kérdőívek
interjúk kérdőívek tesztek/mérések megfigyelés

7 Információt archívumokból és adatbankokból is lehet gyűjteni
pontosabb, mivel az adat már létezik, s nem a kutatónak kell „létrehoznia” more straight forward because data already in existence and does not need to be ‘created’ by the researcher in the same way as the responses to an interview are created.

8 Interjúk Gyakran használjuk piac-, illetve közvélemény-kutatáshoz mennyiségi adatok gyűjtésére Az interjút készítő személy egy sor pontosan megfogalmazott kérdést tesz fel … („Mikor utazott utoljára vonaton?”) … s a kérdéseire tényszerű válaszokat vár („Múlt csütörtökön”) illetve kevésbé pontosakat („Hát, azt hiszem egy pár hónappal ezelőtt”) Ha várható, hogy a válasz pontatlan lesz, 4-5 alternatív választ kell felajánlani, melyekhez a választ igazíthatjuk Minden egyes alternatív válasz mellé számkódot kell rendelni, így az egész interjút számok formájában lehet rögzíteni Az interjúkat telefonon, illetve személyesen is el lehet készíteni Az interjúk időpontját rendszerint előzetesen egyeztetni kell (levélben vagy előzetes szóbeli megállapodással), kivéve, ha nagyon rövid (3-4 kérdés)

9 A pontosságot az interjút készítő személy növelheti azáltal, hogy:
A párbeszéd szociális folyamat - a válaszokat befolyásolhatják a levont következtetések Olyan tényezők, mint nem, társadalmi réteg, kor és kézzel fogható indítékok befolyásolhatják a rendelkezésre álló adatokat A pontosságot az interjút készítő személy növelheti azáltal, hogy: kerüli saját véleményinek kifejtését, elfogulatlanul fogalmazza meg a kérdéseket, bármilyen választ ugyanúgy elfogad

10 Tesztek és mérések Felhasználható annak meghatározására, hogy egy adott személy hogyan gondolkodik és miről Rendszerint: egy sor eldöntendő kérdés formájában Az egyének által adott válaszok mintáját össze lehet hasonlítani az előzőekben megkérdezettek válaszainak mintájával, s eldönthetjük, hogy azok (statisztikai szempontból) normálisak-e, vagy nem.

11 Tesztek és mérések A személyiségi teszteket objektívnek tartják:
nem sejtetik, hogy mely válaszok jók vagy rosszak adott egyén által különböző időpontokban nyert eredmények meglehetősen állandóak egy kívánt eredményt a megkérdezett nehezen tud „szimulálni” a tesztelő személy feltételezhetően minimális hatással van az eredményre (e.g. Eysenck’s EPI or Cattell’s 16-PF, Myers Briggs) Tests are used extensively within organisations, although normally where a power differential exists, e.g.: by recruitment manager on job applicant by management development manager on ambitious junior manager by therapist on patient  I used these for a training programme we ran for Bank Managers to help them understand the characteristics and behaviour and expectations of their customers: small business owner managers. These two groups could not be more different – bank managers (in the UK) can be classified as ‘risk averse’, ‘find it difficult to live with uncertainty’, structured, corporate. SME owner-managers live with risk and uncertainty the whole time, usually find it difficult to work in a structured corporate environment, and are motivated by different things than bank managers. We used Myers Briggs test to look at different characteristics (introvert/extravert; s/n; t/p; thinking/feeling)

12 Tesztek és mérések A teszteket oktatási közegben is alkalmazzák, hogy azonosítsák: a tanulási stílust a természetes „csoport szerepet” mérhessék az olvasási, illetve matematikai készséget ezeket rendszerint diagnosztikai célokra használják, illetve a tanárok döntéshozatalának elősegítésére   

13 Kérdőívek Széles körben alkalmazzák problémák, vélemények és preferenciák nagyobb lélegzetvételű vizsgálatában A kérdőív készítésekor a legfőbb döntés meghozása a kérdések típusainak és a formátum megválasztásának megtervezésekor szükséges

14 Információ kategóriák:
Jellegzetes tulajdonságok: személyes vagy gazdasági-társadalmi jellemzők (nem, kor, családi állapot, foglalkozás) Viselkedés: mit tesz, mit tett, illetve mit fog tenni a személy/szervezet Állásfoglalás: hogyan viszonyulnak az emberek egy adott témához Meggyőződés: igaznak vagy hamisnak tartanak-e egy adott dolgot

15 Kérdéstípusok „tényekre” és „véleményre” irányuló kérdések
„nyitott” és „zárt” (felelet választós) kérdések a nyitott kérdések bizonyos szerkezeti formát adnak a válaszhoz (“Mondjon három olyan dolgot, fontossági sorrendben, amit nagyon szeret a vállalatban, amelynél dolgozik.”) a zárt kérdések kevésbe korlátozóak, mint az eldöntendő kérdések (pl. Likert skála) a zárt kérdésekhez bizonyos fokú ítélőképességre van szükség: (pl. Sorrendbe állítás, melynek során a válaszoló személynek meg kell adnia a fontossági sorrendet, illetve értékelnie kell bizonyos tulajdonságokat vagy állításokat) Ranking exercise: RESTRICT NUMBER OF ITEMS TO AROUND 6

16 Példa a Likert skálára Ez a vállalat jó munkaadó:
Teljesen egyetértek 1 Egyetértek 2 Nem tudom 3 Nem értek egyet 4 Egyáltalán nem értek egyet 5

17 Zárt kérdések Zárt: előre felvázolva, felsorolva az összes lehetséges választ – a válaszadónak egyet kell választania ezek közül Példa: amikor egy adott személy iskolai végzettségére kérdezünk rá, megkérjük, hogy válaszon a következő listáról: Középiskolai Felsőfokú Szakképesítés

18 Zárt kérdések: Lehetnek előrekódoltak
A válaszok könnyen számítógépre vihetők (időt és pénzt takarít meg) Kevesebb időt igényel a válaszadótól DE A válaszadó kénytelen a megadott válaszok közül választani Visszakérdezhet, magyarázatot kérve

19 Nyitott kérdések: Olyan választ adhat a válaszadó, amilyet akar
Példa: „mit szeret csinálni a szabadidejében?” (sziklamászástól a hímzésig a válaszadó bármilyen tevékenységet megadhat) A válaszadóknak lehetőségük van jobban kidolgozni válaszaikat, mint a kérdőívek esetében Hasznos a kutatás elején egy nagyobb felmérés kialakításakor DE Többet kell rajta gondolkodni Kétértelmű, tág és nehezen kategorizálható válaszokat eredményezhet Időigényes a kódolása és elemzése (drága)

20 A tanulmány típusa határozza meg a kérdés típusát Azonban:
Zárt kérdéseket kell használni olyankor, amikor világos, alternatív válaszok állnak a rendelkezésünkre,melyek száma behatárolt. Nyitott kérdéseket kell alkalmazni, amikor a téma komplex, ha a különböző vonatkozások nem ismertek, illetve amikor egy adott folyamatot térképezünk fel. A legtöbb kérdőívben és interjúban mindkét típus szerepel. Amikor nagyobb csoportot kívánunk tanulmányozni kérdőívekkel, jobb főleg zárt kérdéseket használni.

21 Megfontolandó alapelvek a kérdőív készítésekor:
A kérdések legyenek egyértelműek. Kerüljük a zsargont vagy a szaknyelvet. Kerüljük a személyeskedő kérdéseket. Ne kérdezzünk két dolgot egy kérdéssel. Kerüljük a „rávezető” kérdéseket, melyek közvetve sejtetik a helyes választ

22 A kérdőív tervezése Mellékeljünk egy rövid kísérő levelet, mely elmagyarázza a kutatás célját és hogy miért/hogyan esett a választás a válaszadóra. Kezdjük a kérdőívet egy rövid ismertetővel, mely utasításokat tartalmaz a kitöltést illetően. A kérdések típusát időközönként változtassuk, de a hasonló típusúakat egy blokkba tömörítsük. Kezdjük egyszerűbb, tényszerű kérdésekkel, majd haladjunk a véleményekre, illetve értékekre vonatkozó kérdések felé. A betűtípus változtatásával különböztessük meg az utasításokat a kérdésektől. Questionnaire layout Important that they are well produced and seem easy to complete Benefits to respondent should outweigh time and inconvenience

23 A kérdőív tervezése A kérdőívet „teszteljük” egy kisebb csoporton, s csak ezután használjuk „élesben”: ellenőrizzük, hogy az egyes elemek könnyen érthetőek-e, s hogy nincsenek-e egyértelmű problémák a hosszúságot, kérdések sorrendjét illetően, és hogy vannak-e benne érzékeny területek, stb. bizonyosodjunk meg róla, hogy a kérdőívvel gyűjtött adatok elemezhetők-e … és az eredménynek van-e értelme

24 Felmérések A felmérések nagy számban tartalmaznak kérdőíveket és interjúkat. A felmérések fő célja az, hogy egy adott csoportról (tól) vagy populációról (tól) információt gyűjtsünk.

25 Felmérések Ez a populáció tartalmazhatja: egy megye teljes népességét,
egy megye teljes népességét, az összes Nyíregyházán élő,30-40 év közötti nőt, a Flextonics-nak dolgozó összes vezetőt, az összes olyan megyei munkanélkülit, aki a múlt évben részt vett valamilyen képzési programon.

26 Felmérések Ha a populáció kicsi, a kérdőívet mindenkinek el lehet küldeni: Ez a 100%-os mintavétel, vagy összeírás (cenzus). Strukturált interjúk: a megkérdezettek számát behatárolja a rendelkezésre álló idő Minőségi kérdőívek: a méretet behatárolja kódolás és elemzés megvalósíthatósága Mennyiségi kérdőívek: ‘határ a csillagos ég’ De nem mindig szükséges mindenkit felkeresni egy populáción belül azért, hogy megtudjuk a véleményüket.

27 A mintavétel módszerei
A mintavétel fő célja az, hogy létrehozzunk egy olyan csoportot a populációból, amely teljes mértékben képviseli a vizsgálni kívánt fő területet. Ilyenkor statisztikailag arra lehet következtetni, hogy a mintában megfigyelt eredmények a populáció szintjén ugyanígy megjelennek.

28 A véletlenszerű mintavétel
Ez a mintavétel legegyszerűbb módja A populáció minden „egységének” egyforma esélye van a kiválasztásra Ezt a következőképpen lehet elvégezni: táblázatba foglalt, véletlenszerűen generált számokat használunk, egy dolgozói listáról minden ötödik nevet választjuk ki, a telefonkönyv miden páros oldalán lévő első nevet választjuk ki.

29 Réteges mintavétel Ha a populáció főbb jellemzői közül valamelyek ismertek - választhatjuk a „rövidebb utat”: Válasszunk ki csoportokat vagy rétegeket a céljainkhoz, illetve az összehasonlításhoz. Ezen rétegeken belül véletlenszerűen választhatjuk ki az egyes személyeket. Azonban, ha eltúlozzuk a rétegezési folyamatot, végül olyan kis csoportokkal találhatjuk szembe magunkat, amelyek már talán semmilyen populációt nem képviselnek. EXAMPLE: To compare attitudes of supervisors and middle managers towards their company: if there are 1,000 middle managers and 5,000 supervisors choose to sample 20% of the middle managers and 10% of the supervisors giving respective sub-sample sizes of 200 and 500 individuals (both of which are reasonable numbers) Further strata can be included in sample, such as departments, or gender, providing they contain mutually exclusive categories

30 Példa a réteges mintavételre:
Hasonlítsuk össze egy adott egyetem tanárainak és hallgatóinak az oktatásról alkotott véleményét: legyen 1000 tanárunk és 5000 hallgatónk vegyük az oktatók 20%-át, illetve a diákok 10%-át ez 200 és 500 fős mintacsoportokat jelent (mindkettő meglehetősen nagy számnak tekinthető) A mintát tovább lehet bontani tanszékekre, vagy nemekre, feltéve, ha kölcsönösen tartalmaznak egymást kizáró kategóriákat. Two other forms of sampling produce less representative pictures: - quota samples - cluster samples Quota Sample - no attempt to randomise selection For example: the instruction might be to “interview the first 20 people wearing bowler hats who enter the station after 8.00am” - interviews continue until the quota has been filled, then they stop The method can easily introduce bias into the sample if, for example, all the bowler-hatted men entering the station between 8.00am and 9.00am are businessmen and gthose entering afgter 9.00am are politicians Cluster sampling Has similar limitations because it involves taking all members of a unit, say Departments 3 and 6 in a factory containing 10 departments. The main advantage of both methods is that they are comparatively cheap

31 A minta mérete és pontossága
A kérdés, melyet mindenki feltesz: „mekkora mintára van szükség?” A jó hír: a kérdésre létezik válasz! A rossz hír: a válasz attól függ, hogy mennyit tudunk a populációról, melyet meg kívánunk vizsgálni; a feltett kérdésektől is nagyban függhet A következő képletet kell alkalmazni:

32 N = P(100 – P) E2 This is for carrying out a robust research survey
We want useful information on which to make a case for funding, and to provide information that the proposed project is justified. N = sample size required P = percentage occurrence of the state or condition E = maximum error required

33 Normális megközelítés:
a minta meghatározása méretének azonosítása olyan minta kiválasztása, mely: belefér a költségvetésbe, elegendő választ ad ahhoz, hogy valóságos, a populációt képviselő képet adjon (a potenciális kliens részére) rendszerint legalább 30 választ vár minden egyes kategóriában

34 A minta méretét befolyásoló tényezők:
A teljes minta nem biztos, hogy elemezhető. a véletlenszerűen kiválasztott minta lehet, hogy nem igazán véletlenszerű, a válaszok hiánya pedig meglehetősen torz képet eredményezhet. Erre a problémára nincsen statisztikai megoldás csak: növelni kell a minta méretét, hogy nagyobb legyen a pontosság esélye újabb felmérést kell végezni azok körében, akik előzőleg nem válaszoltak. Full sample size may not be available for analysis – normally only a percentage of those selected will respond therefore need to send out sufficient numbers to ensure an adequate number are returned a randomly selected sample may not be truly random, and considerable bias may be produced by non-response. For example, if the survey is about job satisfaction, it may well be that the least satisfied people will not respond There are no statistical solution to this problem other than increasing the overall sample to provide a greater margin of safety, or conducting an additional survey of those who do not respond initially

35 Adatelemzés Főként a következőket keresi: Százalékos arányok
A minta különböző csoportjainak és válaszainak kapcsolatai: Hozzáállás Viselkedés Problémák Szükségletek Three main types of data: - nominal - ordinal - interval

36 Turisztikai látványosság: példa
A turisztikai látványosságot látogatók lebontva: Nemre Korra: 21 év alattiak 22 – 35 36 – 50 50 év felettiek Honnan utaztak ide? Gyerekkel vagy anélkül? Analysis is simple: - analyse key questions by sample groups and compare

37 Turisztikai látványosság: példa
Csoportonként a következőket lehet megnézni: mit találtak a legérdekesebbnek mennyi időt töltöttek el mennyi ideig voltak a földrajzi területen hol hallottak a látványosságról nyaralás részeként jöttek ide, vagy kirándulnak, vikkendeznek milyen dolgok érdekelnék még őket (pl. kávézó, szuvenír bolt, étterem, aktív pihenési lehetőségek, múzeumok, stb.) mennyit lennének hajlandók fizetni érte The main point is that we are looking to understand the motivations, needs and characteristics of the population.

38 Kisvállalkozásokat támogató projekt
Probléma: Megoldás: Támogatás hiánya Pénzügyi csomagok Bankok informálása a KKV-at illetően Az elérhető támogatás alacsonyfokú kihasználtsága Ismeret hiánya Támogatás rossz minőséget Támogatási szolgáltatás marketingje Támogatási szolgáltatások javítása/megváltoztatása Helyi KKV-k gyenge teljesítménye: Keleti piacok elvesztése Nem megfelelő termékek /szolgáltatások Gyenge marketing képességek Marketing tanácsadás a következők létrehozása érdekében: Új piacok Marketing kampányok Kutatás a fogyasztói igények megértése érdekében

39 Turizmus fejlesztése a Tisza folyón
Fogyasztói szükségletek Megoldás A potenciális kuncsaftok kora: 21év alatt 21 – 35 Vízi sportok Kerékpárutak Egyszerű szállodák Kempingek A potenciális ügyfelek kora: 50 év felett Rövid turista utak Kávézók/éttermek Múzeumok Kényelmes szállodák Festő tanfolyamok