Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kutatási módszerek. Az előadás célja  A mennyiségi és minőségi kutatási módszerek megértése  Ezen módszerek lehetőségeinek és korlátainak illusztrálása.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kutatási módszerek. Az előadás célja  A mennyiségi és minőségi kutatási módszerek megértése  Ezen módszerek lehetőségeinek és korlátainak illusztrálása."— Előadás másolata:

1 Kutatási módszerek

2 Az előadás célja  A mennyiségi és minőségi kutatási módszerek megértése  Ezen módszerek lehetőségeinek és korlátainak illusztrálása

3 A kutatási folyamat  A kutatás detektív munkát igényel  Kezdjük a problémával  Azután tegyünk fel néhány arra vonatkozó kérdést:  Mi?  Ki?  Hol?  Mikor?  Hogyan?  Miért?

4 A kutatási folyamat  Határozzuk meg a kutatás témáját  Válasszunk egy megfelelő kutatási módszert:  Minőségi: adatgyűjtés interjúval  Mennyiségi: felmérés készítése kérdőívvel  Mintavétel:  Talán elég egy kisebb csoportot megkérdezni  Vagy egy nagyobb lélegzetvételű tanulmány szükséges, hogy a rögzített vélemények az átlag lakosságot képviseljék

5 Az előadás célja  A minőségi és mennyiségi módszerek közötti különbség nem mindig egyértelmű  Bizonyos technikákkal (pl. interjúkkal) minőségi vagy mennyiségi módon lehet adatot gyűjteni

6 Adatgyűjtés:  Az adatgyűjtés négy módja:  interjúk  kérdőívek  tesztek/mérések  megfigyelés

7  Információt archívumokból és adatbankokból is lehet gyűjteni  pontosabb, mivel az adat már létezik, s nem a kutatónak kell „létrehoznia”

8 Interjúk  Gyakran használjuk piac-, illetve közvélemény-kutatáshoz mennyiségi adatok gyűjtésére  Az interjút készítő személy egy sor pontosan megfogalmazott kérdést tesz fel … („Mikor utazott utoljára vonaton?”)  … s a kérdéseire tényszerű válaszokat vár („Múlt csütörtökön”)  illetve kevésbé pontosakat („Hát, azt hiszem egy pár hónappal ezelőtt”)  Ha várható, hogy a válasz pontatlan lesz, 4-5 alternatív választ kell felajánlani, melyekhez a választ igazíthatjuk  Minden egyes alternatív válasz mellé számkódot kell rendelni, így az egész interjút számok formájában lehet rögzíteni  Az interjúkat telefonon, illetve személyesen is el lehet készíteni  Az interjúk időpontját rendszerint előzetesen egyeztetni kell (levélben vagy előzetes szóbeli megállapodással), kivéve, ha nagyon rövid (3-4 kérdés)

9  A párbeszéd szociális folyamat - a válaszokat befolyásolhatják a levont következtetések  Olyan tényezők, mint nem, társadalmi réteg, kor és kézzel fogható indítékok befolyásolhatják a rendelkezésre álló adatokat  A pontosságot az interjút készítő személy növelheti azáltal, hogy:  kerüli saját véleményinek kifejtését,  elfogulatlanul fogalmazza meg a kérdéseket,  bármilyen választ ugyanúgy elfogad

10 Tesztek és mérések  Felhasználható annak meghatározására, hogy egy adott személy hogyan gondolkodik és miről  Rendszerint: egy sor eldöntendő kérdés formájában  Az egyének által adott válaszok mintáját össze lehet hasonlítani az előzőekben megkérdezettek válaszainak mintájával, s eldönthetjük, hogy azok (statisztikai szempontból) normálisak-e, vagy nem.

11 Tesztek és mérések  A személyiségi teszteket objektívnek tartják:  nem sejtetik, hogy mely válaszok jók vagy rosszak  adott egyén által különböző időpontokban nyert eredmények meglehetősen állandóak  egy kívánt eredményt a megkérdezett nehezen tud „szimulálni”  a tesztelő személy feltételezhetően minimális hatással van az eredményre

12 Tesztek és mérések  A teszteket oktatási közegben is alkalmazzák, hogy azonosítsák:  a tanulási stílust  a természetes „csoport szerepet”  mérhessék az olvasási, illetve matematikai készséget  ezeket rendszerint diagnosztikai célokra használják, illetve a tanárok döntéshozatalának elősegítésére

13 Kérdőívek  Széles körben alkalmazzák problémák, vélemények és preferenciák nagyobb lélegzetvételű vizsgálatában  A kérdőív készítésekor a legfőbb döntés meghozása a kérdések típusainak és a formátum megválasztásának megtervezésekor szükséges

14 Információ kategóriák:  Jellegzetes tulajdonságok: személyes vagy gazdasági-társadalmi jellemzők (nem, kor, családi állapot, foglalkozás)  Viselkedés: mit tesz, mit tett, illetve mit fog tenni a személy/szervezet  Állásfoglalás: hogyan viszonyulnak az emberek egy adott témához  Meggyőződés: igaznak vagy hamisnak tartanak-e egy adott dolgot

15 Kérdéstípusok  „tényekre” és „véleményre” irányuló kérdések  „nyitott” és „zárt” (felelet választós) kérdések  a nyitott kérdések bizonyos szerkezeti formát adnak a válaszhoz ( “Mondjon három olyan dolgot, fontossági sorrendben, amit nagyon szeret a vállalatban, amelynél dolgozik.” )  a zárt kérdések kevésbe korlátozóak, mint az eldöntendő kérdések (pl. Likert skála )  a zárt kérdésekhez bizonyos fokú ítélőképességre van szükség: (pl. Sorrendbe állítás, melynek során a válaszoló személynek meg kell adnia a fontossági sorrendet, illetve értékelnie kell bizonyos tulajdonságokat vagy állításokat)

16 Példa a Likert skálára Ez a vállalat jó munkaadó:  Teljesen egyetértek1  Egyetértek2  Nem tudom3  Nem értek egyet4  Egyáltalán nem értek egyet5

17 Zárt kérdések  Zárt: előre felvázolva, felsorolva az összes lehetséges választ – a válaszadónak egyet kell választania ezek közül  Példa: amikor egy adott személy iskolai végzettségére kérdezünk rá, megkérjük, hogy válaszon a következő listáról:  Középiskolai  Felsőfokú  Szakképesítés

18 Zárt kérdések:  Lehetnek előrekódoltak  A válaszok könnyen számítógépre vihetők (időt és pénzt takarít meg)  Kevesebb időt igényel a válaszadótól DE  A válaszadó kénytelen a megadott válaszok közül választani  Visszakérdezhet, magyarázatot kérve

19 Nyitott kérdések:  Olyan választ adhat a válaszadó, amilyet akar  Példa: „mit szeret csinálni a szabadidejében?” (sziklamászástól a hímzésig a válaszadó bármilyen tevékenységet megadhat)  A válaszadóknak lehetőségük van jobban kidolgozni válaszaikat, mint a kérdőívek esetében  Hasznos a kutatás elején egy nagyobb felmérés kialakításakor DE  Többet kell rajta gondolkodni  Kétértelmű, tág és nehezen kategorizálható válaszokat eredményezhet  Időigényes a kódolása és elemzése (drága)

20  A tanulmány típusa határozza meg a kérdés típusát  Azonban:  Zárt kérdéseket kell használni olyankor, amikor világos, alternatív válaszok állnak a rendelkezésünkre,melyek száma behatárolt.  Nyitott kérdéseket kell alkalmazni, amikor a téma komplex, ha a különböző vonatkozások nem ismertek, illetve amikor egy adott folyamatot térképezünk fel.  A legtöbb kérdőívben és interjúban mindkét típus szerepel.  Amikor nagyobb csoportot kívánunk tanulmányozni kérdőívekkel, jobb főleg zárt kérdéseket használni.

21 Megfontolandó alapelvek a kérdőív készítésekor:  A kérdések legyenek egyértelműek.  Kerüljük a zsargont vagy a szaknyelvet.  Kerüljük a személyeskedő kérdéseket.  Ne kérdezzünk két dolgot egy kérdéssel.  Kerüljük a „rávezető” kérdéseket, melyek közvetve sejtetik a helyes választ

22 A kérdőív tervezése  Mellékeljünk egy rövid kísérő levelet, mely elmagyarázza a kutatás célját és hogy miért/hogyan esett a választás a válaszadóra.  Kezdjük a kérdőívet egy rövid ismertetővel, mely utasításokat tartalmaz a kitöltést illetően.  A kérdések típusát időközönként változtassuk, de a hasonló típusúakat egy blokkba tömörítsük.  Kezdjük egyszerűbb, tényszerű kérdésekkel, majd haladjunk a véleményekre, illetve értékekre vonatkozó kérdések felé.  A betűtípus változtatásával különböztessük meg az utasításokat a kérdésektől.

23 A kérdőív tervezése  A kérdőívet „teszteljük” egy kisebb csoporton, s csak ezután használjuk „élesben”:  ellenőrizzük, hogy az egyes elemek könnyen érthetőek-e, s hogy nincsenek-e egyértelmű problémák a hosszúságot, kérdések sorrendjét illetően, és hogy vannak-e benne érzékeny területek, stb.  bizonyosodjunk meg róla, hogy a kérdőívvel gyűjtött adatok elemezhetők-e … és az eredménynek van-e értelme

24 Felmérések  A felmérések nagy számban tartalmaznak kérdőíveket és interjúkat.  A felmérések fő célja az, hogy egy adott csoportról (tól) vagy populációról (tól) információt gyűjtsünk.

25 Felmérések Ez a populáció tartalmazhatja:  egy megye teljes népességét,  az összes Nyíregyházán élő,30-40 év közötti nőt,  a Flextonics-nak dolgozó összes vezetőt,  az összes olyan megyei munkanélkülit, aki a múlt évben részt vett valamilyen képzési programon.

26 Felmérések  Ha a populáció kicsi, a kérdőívet mindenkinek el lehet küldeni: Ez a 100%-os mintavétel, vagy összeírás (cenzus).  Strukturált interjúk: a megkérdezettek számát behatárolja a rendelkezésre álló idő  Minőségi kérdőívek: a méretet behatárolja kódolás és elemzés megvalósíthatósága  Mennyiségi kérdőívek: ‘határ a csillagos ég’ De nem mindig szükséges mindenkit felkeresni egy populáción belül azért, hogy megtudjuk a véleményüket.

27 A mintavétel módszerei  A mintavétel fő célja az, hogy létrehozzunk egy olyan csoportot a populációból, amely teljes mértékben képviseli a vizsgálni kívánt fő területet.  Ilyenkor statisztikailag arra lehet következtetni, hogy a mintában megfigyelt eredmények a populáció szintjén ugyanígy megjelennek.

28 A véletlenszerű mintavétel  Ez a mintavétel legegyszerűbb módja  A populáció minden „egységének” egyforma esélye van a kiválasztásra  Ezt a következőképpen lehet elvégezni:  táblázatba foglalt, véletlenszerűen generált számokat használunk,  egy dolgozói listáról minden ötödik nevet választjuk ki,  a telefonkönyv miden páros oldalán lévő első nevet választjuk ki.

29 Réteges mintavétel  Ha a populáció főbb jellemzői közül valamelyek ismertek - választhatjuk a „rövidebb utat”:  Válasszunk ki csoportokat vagy rétegeket a céljainkhoz, illetve az összehasonlításhoz.  Ezen rétegeken belül véletlenszerűen választhatjuk ki az egyes személyeket.  Azonban, ha eltúlozzuk a rétegezési folyamatot, végül olyan kis csoportokkal találhatjuk szembe magunkat, amelyek már talán semmilyen populációt nem képviselnek.

30 Példa a réteges mintavételre:  Hasonlítsuk össze egy adott egyetem tanárainak és hallgatóinak az oktatásról alkotott véleményét:  legyen 1000 tanárunk és 5000 hallgatónk  vegyük az oktatók 20%-át, illetve a diákok 10%-át  ez 200 és 500 fős mintacsoportokat jelent (mindkettő meglehetősen nagy számnak tekinthető)  A mintát tovább lehet bontani tanszékekre, vagy nemekre, feltéve, ha kölcsönösen tartalmaznak egymást kizáró kategóriákat.

31 A minta mérete és pontossága  A kérdés, melyet mindenki feltesz: „mekkora mintára van szükség?”  A jó hír: a kérdésre létezik válasz!  A rossz hír: a válasz attól függ, hogy mennyit tudunk a populációról, melyet meg kívánunk vizsgálni; a feltett kérdésektől is nagyban függhet  A következő képletet kell alkalmazni:

32 N = P(100 – P) E 2

33 Normális megközelítés:  a minta meghatározása  méretének azonosítása  olyan minta kiválasztása, mely:  belefér a költségvetésbe,  elegendő választ ad ahhoz, hogy valóságos, a populációt képviselő képet adjon (a potenciális kliens részére)  rendszerint legalább 30 választ vár minden egyes kategóriában

34 A minta méretét befolyásoló tényezők:  A teljes minta nem biztos, hogy elemezhető.  a véletlenszerűen kiválasztott minta lehet, hogy nem igazán véletlenszerű, a válaszok hiánya pedig meglehetősen torz képet eredményezhet.  Erre a problémára nincsen statisztikai megoldás csak:  növelni kell a minta méretét, hogy nagyobb legyen a pontosság esélye  újabb felmérést kell végezni azok körében, akik előzőleg nem válaszoltak.

35 Adatelemzés Főként a következőket keresi:  Százalékos arányok  A minta különböző csoportjainak és válaszainak kapcsolatai:  Hozzáállás  Viselkedés  Problémák  Szükségletek

36 Turisztikai látványosság: példa A turisztikai látványosságot látogatók lebontva:  Nemre  Korra:  21 év alattiak  22 – 35  36 – 50  50 év felettiek  Honnan utaztak ide?  Gyerekkel vagy anélkül?

37 Turisztikai látványosság: példa Csoportonként a következőket lehet megnézni:  mit találtak a legérdekesebbnek  mennyi időt töltöttek el  mennyi ideig voltak a földrajzi területen  hol hallottak a látványosságról  nyaralás részeként jöttek ide, vagy kirándulnak, vikkendeznek  milyen dolgok érdekelnék még őket (pl. kávézó, szuvenír bolt, étterem, aktív pihenési lehetőségek, múzeumok, stb.)  mennyit lennének hajlandók fizetni érte

38 Kisvállalkozásokat támogató projekt Probléma:Megoldás:  Támogatás hiánya  Pénzügyi csomagok  Bankok informálása a KKV-at illetően  Az elérhető támogatás alacsonyfokú kihasználtsága  Ismeret hiánya  Támogatás rossz minőséget  Támogatási szolgáltatás marketingje  Támogatási szolgáltatások javítása/megváltoztatása  Helyi KKV-k gyenge teljesítménye:  Keleti piacok elvesztése  Nem megfelelő termékek /szolgáltatások  Gyenge marketing képességek  Marketing tanácsadás a következők létrehozása érdekében:  Új piacok  Marketing kampányok  Kutatás a fogyasztói igények megértése érdekében

39 Turizmus fejlesztése a Tisza folyón Fogyasztói szükségletekMegoldás A potenciális kuncsaftok kora:  21év alatt  21 – 35  Vízi sportok  Kerékpárutak  Egyszerű szállodák  Kempingek A potenciális ügyfelek kora:  50 év felett  Rövid turista utak  Kávézók/éttermek  Múzeumok  Kényelmes szállodák  Festő tanfolyamok


Letölteni ppt "Kutatási módszerek. Az előadás célja  A mennyiségi és minőségi kutatási módszerek megértése  Ezen módszerek lehetőségeinek és korlátainak illusztrálása."

Hasonló előadás


Google Hirdetések