Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kisvállalkozás fejlesztési politika Dr. Michelberger Pál

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kisvállalkozás fejlesztési politika Dr. Michelberger Pál"— Előadás másolata:

1 Kisvállalkozás fejlesztési politika Dr. Michelberger Pál

2 Javasolt szakirodalom: • J.A. Timmons – S. Spinelli: New venture creation (Entrepreneurship for the 21st Century). McGraw-Hill. Internetional Edition, • Vecsenyi János: Kisvállalkozások indítása és működtetése. Perfekt • Rekettye Gábor: Kisvállalati marketing. Szakkönyv Kft. (Akadémiai Kiadó), • R.D. Hisrich – M.P. Peters: Vállalkozás. Akadémiai Könyvkiadó, • Sara Williams – Hevesi Zsuzsa: Kisvállalkozói kézikönyv. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, • és néhány magyar kutató, akikre érdemes rákeresni; Szerb László, Szirmai Péter, Szabó Antal, Kadocsa György

3 Vállalkozás definiciói… „Vállalkozásnak tekinthető minden olyan üzleti egység létrehozási kísérlete, mint amilyen a magánfoglalkoztatás, vagy új vállalkozói szervezet alapítása, vagy a már létező vállalkozás bővítése, amelyet magánszemélyek csoportok vagy egy már létező üzleti vállalkozás akar megvalósítani.” Global Entrepreneurship Monitor 2004 „A vállalkozás valami új és érdekes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalva a várható pénzügyi, pszichikai és társadalmi kockázatot és megkapja a folyamat révén keletkező anyagi és személyes megelégedettséget nyújtó elismerést.” Robert Hisrich 1985 A szó francia eredetű, jelentése „kapcsolatteremtő” vagy „közvetítő”. (enterprise ≠ entrepreneurship)

4 KIS- ÉS KÖZÉPES VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Közepes vállalkozás: • az összes foglalkoztatotti létszám 250 főnél kevesebb, és • az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió euró vagy a mérleg-főösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg és • megfelel a függetlenségi kritériumnak.

5 KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Kisvállalkozás: • az összes foglalkoztatotti létszám 50 főnél kevesebb és • az éves nettó árbevétele legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy a mérleg- főösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg és • megfelel a függetlenségi kritériumnak.

6 KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Mikrovállalkozás: • az összes foglalkoztatotti létszám 10 főnél kevesebb és • éves nettó árbevétele legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy a mérleg-főösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg és • megfelel a függetlenségi kritériumnak.

7 FÜGGETLENSÉGI KRITÉRIUM Az állam, az önkormányzat vagy KKV-en kívüli vállalatok tulajdoni részesedése (jegyzett tőke vagy szavazati jog alapján) nem haladja meg a 25%-ot. Az előző 3 dia forrása: Az Európai Bizottság által megfogalmazott a egységes fogalmi keret (1996). Magyarország: évi XXXIV. törvény Kis- és közepes vállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról, jan. 1-jén módosítva.

8 Kisvállalkozások makroszintű elemzése • Vállalkozások száma és összetétele (jogi formák szerinti csoportosítás) • Működő vállalkozások ágazatok szerint • Területi (regionális és megyei) megoszlás • Vállalkozások alkalmazotti létszáma • Tulajdonosi szerkezet (állami, belföldi magán, belföldi társasági, külföldi) • Részesedés más vállalkozásokban (hálózatosodás?) • Aktivált beruházások és azok kedvezményei • Bruttó hozzáadott érték „termelése” (kisvállalkozások aránya az egész gazdasághoz viszonyítva, egy alkalmazottra vetítve) • Export értékesítés hányada • Költségszerkezet és jövedelmezőség (árbevétel és nyereség) • Hitelállomány szerkezete és megoszlása…

9 Vállalkozások alapítása Egyéni vállalkozás (többször módosított évi V. törvény) – „egyablakos” rendszer – illetékes önkormányzat, okmányiroda v. ügyfélkapus regisztráció… (egyszerű vállalkozói igazolvány költsége: ~ 25 eFT) Gazdasági társaságok (2006. évi IV és V. törvény (cégeljárásról…)) 2007 januárjától megnyílt az elektronikus cégeljárás lehetősége… (bt alapítás költsége ~100 eFt, kft-é ~250 eFt…)

10 A magyar vállalkozási szféra jellemzői (1990 után): • privatizált állami vállalatok • átalakult vagy megszűnt szövetkezetek • állami tulajdonú vállalatok teljesítmény- és munkavállalói létszám csökkenéssel • beáramló külföldi tőke • nagyszámú, erősödő (?) magánvállalkozás • nagy szervezetek decentralizálása, dezintegrálódása (small is beauty…) • megmaradtak belső rendszerének átalakulása, divíziók és profitcenterek létrejötte…

11 Magyarországi vállalkozások… • Kb. 1,5 millió vállalkozás, de ezek egy része nem működik… • ~ 1 millió egyéni cég (általában foglalkoztatott nélkül) – nem a cég működtetése, hanem a tevékenység a hivatás (tanár, könyvelő, vendéglátó, építész, patikus, őstermelő, ill. kényszervállalkozó - cél a számlaképesség…) • ~ 500 ezer mikrovállalkozás, ~25 ezer kisvállalkozás és ~ 4 ezer középvállalkozás és kb. 820 nagyvállalkozás (SBA Fact Sheet- Hungary‘2009) • A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások adják a GDP 45%-át és a nettó árbevétel több mint 60%-át (2008) • A vállalkozások közel 40%-a Közép-Magyarországi Régióban (Budapesten és környékén) található…

12 Magyarországi KKV szektor (2008) • A hazai KKV szektor magas munkaerő- és alacsony tőkeigényű tevékenységet folytat…, jövedelemtermelő képességük egytizede az EU15-ök átlagának és kb. 20%-uk bankképes… • A magyar kkv-k átlagos mérete kicsi az EU régi országaihoz képest (5 fő alatt van) • Több mint 2 millió embert foglalkoztatnak… • Export részesedésük meghaladja a 25%-ot • Termelékenységük folyamatosan javul… • Túl sok a „kicsi” cég • Kevés a gyorsan növekvő, innovatív, ún. „gazella” típusú vállalkozás

13 Kisvállalkozások szerepe Magyarországon • Munkaalkalmat teremtenek (elsősorban foglalkoztatási kérdés – az EU-ban a magánszektor munkavállalóinak több mint fele, 50 fősnél kisebb cégnél dolgozik, Magyarországon kb. 2/3-a…) • Helyi igények kielégítése • Innováció (? – ld. később…) • Élénkítik a versenyt (új ötlet → új cég) • Alvállalkozói, beszállítói és értékesítői tevékenységük az ellátási láncok két végén állandó kínálatot biztosítanak • Társadalom politikai célok megvalósítása (elmaradott térségek felzárkóztatása, vállalkozóvá válás lehetősége)

14 Kisvállalkozás fejlesztési stratégia – állami feladatok: • szabályozási környezet egyszerűsítése • versenyképes adó- és járulékterhelés • finanszírozási lehetőségek javítása • jogbiztonság (jogviták, ill. csődhelyzet és felszámolás megfelelő rendezése) • információszolgáltatás (nemzetközi kapcsolatok is) • versenyképesség javítása (innovációs és képzési források biztosítása) • információs és kommunikációs technológia alkalmazása • környezetvédelem • regionális- és kisvállalkozási politikai összehangolása…

15 Világbank – Üzleti környezet ranglista (kivonat; 2009)

16 Világgazdasági fórum (World Economic Forum) – Globális Versenyképességi Jelentés (Global Competitiveness Report); 2009 (és 2011) 121 mutató alapján 133 országot rangsorolnak… (makrogazdasági feltételek, hatékonyságnövelés, innováció, üzleti környezet); 31. (36.) Csehország 37. (45.) Szlovénia 46. (39.) Lengyelország 47. (60.) Szlovákia 58. (52.) Magyarország (Az EU-ban 2009-ben Bulgáriát, Görögországot, Lettországot és Romániát előzzük meg…)

17 Kisvállalkozások fejlesztésének állami eszközei 1. Pénzügyi eszközök: • Hitelgarancia (a Garantiqa Hitelgarancia ZRt kevesebb mint 10%-át fedi le a KKV-k hiteleinek…) • Faktoring (a piaci potenciál 4-5%-át éri csak el…) • Lízing • Bankhitel (a hazai vállalkozások ~20%-a bankképes, de a hitelállomány nő, 2500 mrdFt felett van…) • Hitelprogramok → mikro-finanszírozás, árfolyam-garancia • Közvetlen egyedi támogatások (konkrét célokhoz pl. innováció, K+F, felzárkóztatás, inkább pályázatok, EU-ban „tiltott”…) • Tőkeprogramok (magánbefektetői források bevonása, állami tőkével együtt…) (egyéni vállalkozói hitelek a lakossághoz sorolódnak, a lakossági hitelállomány ~3%-a)

18 Kisvállalkozások fejlesztésének állami eszközei 2. Szolgáltatások: • Üzleti környezet fejlesztése – cégalapítás, adó- és járulékrendszer, számviteli kötelezettségek, közigazgatási engedélyeztetések, elektronikus ügyintézés (az adminisztrációs költségek Mo-n a GDP ~ 7%-át emésztik fel, EU átlag ~3,5%...) • Jogbiztonság növelése – jogsegély, bírósági ügyek és felszámolások gyorsítása, szerződéses kultúra fejlesztése, egyablakos ügyintézés • Pénzügyi működési feltételek javítása – körbetartozások csökkentése, állami fizetési fegyelem • Verseny tisztaságának növelése – korrupció elleni küzdelem, nyilvánosság, piacfelügyelet, erőfölénnyel történő visszaélés megszüntetése • Vállalatirányítási eszközök támogatása – környezetvédelem, szabványos irányítási rendszerek támogatása, etikai kódexek kidolgozása, társadalmi felelősségvállalás ösztönzése

19 Kisvállalkozások fejlesztésének állami eszközei 3. Oktatás, képzés, tanácsadás, információnyújtás: • Vállalkozói ismeretek iskolarendszerű képzésben • Továbbképzések – adminisztrációs kötelezettségek versenyszabályok, környezetvédelem, piacszabályozás, finanszírozási lehetőségek, humánerőforrás fejlesztés • Internetes tartalomszolgáltatás • Szervezet- és folyamatfejlesztési tanácsadás (kapcsolódás ellátási láncokhoz) • Elektronikus kereskedelmi megoldások terjesztése

20 Kisvállalkozások fejlesztésének állami eszközei 4. Vállalkozói infrastruktúra fejlesztése : • Inkubátorházak • Ipari parkok • Innováció menedzselése • Logisztikai központok • Tudásközpontok (oktatás, tanácsadás, információszolgáltatás és mentorálás együtt…) Uniós források bevonása, ill. szétosztása (pl. operatív programok a versenyképesség, humánerőforrás- fejlesztés, környezetvédelem, agrár- és vidékfejlesztés és regionális fejlesztés területén…)

21 Mi a baj a kisvállalkozásoknak szóló pályázatokkal? • Az esetek nagy részében önrészt követel meg. • A pályázati feltételeknek történő megfelelés és jó pályázati anyag esetén sem biztos a siker… • A pályázatok utófinanszírozottak, sokszor késnek a kifizetések • Bürokratikus az „utógondozás” és ellenőrzés • Külső segítség igénybevétele (pályázatíró cég) indokolt. • Nem mindegy, hogy „kinek” adjuk be…

22 Kisvállalkozások növekedését befolyásoló tényezők (reprezentatív felmérések alapján…) 1.magas adó és tb terhek 2.gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága 3.erős verseny 4.tisztességtelen verseny 5.nem elegendő megrendelés 6.vevők fizetési késedelme 7.tőkehiány 8.beszerzési nehézségek 9.hitelhiány 10.meglévő kapacitások korszerűtlensége 11.egyéb akadályozó tényező 12.munkaerőhiány

23 Kisvállalkozásokat érintő adó- és járulékrendszer • EVA (ld. később) • SZJA • Társasági adó (beruházási, ill. fejlesztési kedvezmények) • Iparűzési adó (önkormányzaté…, társasági adó alapját csökkenti) • ÁFA • Jövedéki adó • Regisztrációs adó • Helyi adók (építmény-, telek-, gépjárműadó – önkormányzaté…) • TB járulék (nyugdíj és egészségbiztosítási járulék) • Innovációs járulék (GT-knél…) • Munkaadói járulék • Szakképzési járulék

24 Két lehetőség… EVA – egyszerűsített vállalkozói adó 2003-tól lehetséges adózási forma • max. 25 mFt-os árbevételig • két éve változatlan formában működő cégek választhatják • ~ 100 ezer vállalkozás alkalmazza Hálózatosodás • leküzdhetők a méretgazdaságossági hátrányok… • elsősorban kis- és nagykereskedelmi hálózatok (pl. CBA, Diego)

25 Közbeszerzés A kisvállalkozások méretükből fakadóan versenyhátrányban vannak a közbeszerzési piacokon. Az okok: • Hiányozó, ill. költségesen megszerezhető minőségi tanúsítványok, környezetvédelmi és egyéb szakhatósági igazolások, • Nehezen értelmezik a pályázati követelményeket, • Információhiány a kormányzati szállítások lehetőségeit tekintve, • Nincs forrás a tenderdokumentációk megvételére, • Idő- és forrásrabló a közbeszerzési eljárásokon való részvétel, • Gyakran képtelenek a mennyiségi és minőségi követelményeket teljesíteni…

26 Közbeszerzés Lehetséges megoldások… • Kisvállalkozások közbeszerzési kvótájának kijelölése (USA, F, Japán…) • Kisvállalkozók „kötelező” bevonása alvállalkozóként a közbeszerzés teljesítésekor (USA) • Azonos ajánlat esetén a kisebb cégek preferálása (GB) • Kereskedelmi kamara aktív lobbi tevékenysége (D) • Közbeszerzésben érdekelt kisvállalkozói adatbázisok létrehozása (USA) • Közbeszerzési „vásárok” és internetes tájékoztatás (az EU-ban 470 mrd € potenciális megbízás van évente…, pl.: • A tender részvétel feltételeinek egyszerűsítése (korrupció???) • Aktív tanácsadás a konkrét pályázati részvételkor • Védelem a késedelmes fizetés ellen

27 Képzés, oktatás A képzési rendszerünk nem segíti a vállalkozóvá válást, inkább munkavállalókat képzünk… Érintett területek: • Alapítás, működtetés, adminisztráció, társadalombiztosítási kérdések • Jól képzett munkaerő biztosítás • K+F projekttámogatás, iparjogvédelem • Környezetvédelem és energiatakarékosság

28 KKV fejlesztést szolgáló eszközök Magyarországon (operatív programok) Ebben az oktatási, vidékfejlesztési, és infrastruktúra fejlesztési programok potenciális forrásai nincsenek benne...

29 Gazdasági kamarák (Mo.) évi CXXI. törvény (önkormányzati elven működő hierarchikus rendszer, köztestületek (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, területi kereskedelmi és iparkamarák, Magyar Agrárkamara, ún. vegyes kamarák ) • Gazdaságfejlesztési és –szervezési szerep (?) • Lobbi tevékenység • Szak- és mesterképzés szervezése és felügyelete • Etikátlan vállalkozói magatartás megítélése kikerült a hatáskörükből… • Kötelező kamarai tagság…?

30 JEREMIE –Joint Eurpoean Resources for Micro to Medium Enterprises • Európai Uniós fejlesztési alapok – többek között mikrohitelezésre • ezer hazai mikrovállalkozás esélyteremtése, • 6,5 %-os kamat, 5 éves futamidő és 2 éves türelmi idő, • max. 200 mFt/év árbevételig • 2013-ig > 80 mrdFt

31 Global Entreprenuership Monitor A vállalkozói aktivitás és a vállalkozást befolyásoló tényezők alakulása Magyarországon az uniós csatlakozás után – nemzetközi felmérés (35 ország) „része”,2005 és forrás Magyarországon; • vállalkozói kérdőívek • szakértői (kutatói) interjúk és kérdőívek • Nemzeti, ENSZ, OECD statisztikai adatok

32 Global Entreprenuership Monitor A vizsgálat céljai: • A vállalkozói aktivitás szintjének és az országok között tapasztalható különbségeinek mérése • A vállalkozói aktivitást befolyásoló tényezők feltárása • A vállalkozói aktivitás szintjét növelő sikeres gazdaságpolitikák azonosítása Vállalkozói keretfeltételek: Finanszírozási lehetőségek Kormányzati politika Kormányzati programok Oktatás és tréning Kutatási-oktatási transzfer Fizikai, kereskedelmi és nem fizikai infrastruktúra Belső piaci nyitottság Kulturális és szociális normák

33 Kisvállalkozások fejlődési szakaszai (makroszintű vizsgálat 1. – Timmons, Hisrich, Peters) 1. Kutatási és fejlesztési fázis (alapítás előtt 1-3 évvel)  ötlet  termék elképzelés  termékfejlesztés  „próbagyártás”  előzetes piaci kipróbálás 2. Indulási fázis (a vállalkozás első 3 éve) 3. Korai növekedési fázis (4-10. évig) 4. Az érettség fázisa ( év között) 5. Stabilitási fázis (15. év után)

34 A növekedés fázisai Timmons szerint…

35 Kisvállalkozások fejlődési szakaszai (makroszintű vizsgálat 2. – Vecsenyi) Miért alapították a vállalkozást? Eltartó vállalkozás (életforma cégek a tisztes megélhetésért, pl. étterem, tanácsadó cég, fuvarozók, háziorvosi praxis, autójavító) Eladható vállalkozások (növekedési potenciál, 5-10 év alatt fő alkalmazott, K+F-ből indul…, pl. Kürt, Graphisoft, Pharmavit) Ez utóbbiból akár „nagyreményű cégek” is lehetnek…(500 fő felett, év után akár tőzsdei bevezetés…) Egyéb vállalkozások (se nem eltartók, se nem eladhatók - nincsenek „kitalálva”, vagy nem „etikus működésűek”)

36 Kisvállalkozások fejlődési szakaszai (makroszintű vizsgálat 3. – Szirmai) Empirikus tapasztalatok; A kisvállalkozások fejlődése sokkal inkább modellezhető egy spirális, felfelé haladó vonallal, mintsem egy lövedék röppályájával (indulás, felívelés, tetőzés, hanyatlás)… A kérdés az, hogyan nyújtható el, emelhető magasabbra, vagy fékezhető hanyatlása, ill. tehető új fejlődési pályára…?

37 Kisvállalkozások fejlődési szakaszai (kutatói szintű vizsgálat) Magyar sajátosságok; • A magyar kisvállalkozások több mint fele rokonokat, családtagokat von be (adóterhek és munkanélküliség elkerülése…) • Céljuk a megélhetés, ill. magasabb életszínvonal… • Az emberi erőforrás menedzsment és a tervezés, ill. annak hiánya jelenti a gyenge pontokat • A kisvállalkozás a környezetére van utalva, inkább alkalmazkodik, míg a nagy cégek inkább befolyásolnák azt, általában kezdeményezők… • Fejlődési lépcső lehet, amikor a vállalkozás kiszakad a családi kötelékből és gazdasági racionalitás kapja a főszerepet

38 Kisvállalkozások fejlődési szakaszai (mikroszintű vizsgálat 1.) • A vállalkozások indulásának van egy speciális magyar formája; Az üzleti ötlet megszületése után a „vállalkozó” egy ideig még „fusizik”, kétlaki életet él, megtartja korábbi alkalmazotti státuszát. • A rendszerváltás óta vállalkozók egy része megöregedett, kiszálláson töri a fejét… Nem akar fejleszteni, csak a nyugdíjig kihúzni… Nincs „tapasztalat” a vállalkozás átörökítésére… • Van ~ 100 ezer főfoglalkozású nyugdíjas, akik félállásban vállalkozók… (ennek oka a megélhetési kényszer, ill. az alacsony nyugdíj) • Jelentős ugrások a kisvállalkozás életében;  az első különálló telephely  a családi könyvelés helyett könyvelő cég foglalkoztatása  az első alkalmazottak felvétele

39 Kisvállalkozások fejlődési szakaszai (mikroszintű vizsgálat 2.) Kisvállalkozások munkaerő biztosítása Magyarországon… A rendszerváltás utáni munkanélküliség miatt a 90-es években a vállalkozók ezt nem érezték problémának… Az ezredforduló környékén derült ki, hogy a szakképzés korábban sem volt „vállalkozóbarát”, inkább nagyvállalati igényeknek megfelelő… Ráadásul kapacitásai jelentős mértékben csökkentek. A kisvállalkozások pedig nem akarták, tudták felvállalni gyakorlati képzéseket.

40 Greiner vállalat-fejlődési modellje (növekedés és irányítás…)

41 A „Greiner modell” kulcstényezői  A vállalat kora  A vállalat mérete  Ágazati növekedés üteme (statikus v. dinamikus a környezet?)  Evolúció (kipróbált eszközök a fejődéshez)  Revolúció („paradigmaváltás” szükséges a fejlődéshez)

42 A „Greiner modell” szakaszai 1. Kreativítás (informális kommunikáció, túlterhelt vezető) 2. Irányítás (szervezeti működés, feladatmegosztás, vezetési szintek ellentéte) 3. Delegálás (profitcentrumok, stratégiai tervezés) 4. Koordináció (termékcsoportok, formális vezetés szerepe nő) 5. Együttműködés (mátrix szervezet, tudásmenedszment, szervezeti tanulás )

43 Szervezeti életciklus modell (Adizes)

44 „Adizes modelljének” szakaszai Megszületés előtti szakasz (udvarlás, „alapítói álom”, termékközpontúság) 2. Csecsemőkor (eredmények is szükségesek, kialakulatlan szervezet, tőkehiány) 3. „Gyerünk-gyerünk” (növekedés korszaka; a vállalkozás a piacra koncentrál, túlterheltség, alapítói delegálás) 4. Serdülőkor (újjászerveződő vállalat, stratégiaalkotás, valódi menedzsment kialakulása) 5. Felnőtt- v. férfikor (rugalmasság és irányíthatóság egyensúlya, letisztult szervezet)

45 „Adizes modelljének” szakaszai A megállapodott szervezet (a hanyatlás kezdete, rutin és túlszabályozottság) 7. Arisztokrácia (eltávolodás a piactól, innováció csökken, külsőségek megjelenése) 8. Korai bürokrácia (megbénuló szervezet, hatalmi harcok, csökkenő bevétel) 9. Bürokrácia és halál (erőforrás- és jövőkép-hiány, látszattevékenységek)

46 Vállalkozó személyisége Pozitív személyiségjegyek: • szakmai, vezetési, irányítási ismeretek • tapasztalat • jó gyakorlati érzék • önállóság és fejlődőkészség • kíváncsiság és fogékonyság az új iránt • állhatatosság, kitartó szívósság • kreativitás és intuitív készség • kommunikációs készség, jó partnerkapcsolat építés • modern korszemlélet • tekintély, személyiség varázsa • kockázatvállalási hajlandóság vállalkozó ≠ vezető / menedzser

47 Vállalkozás (definició J.A. Timmonstól – 2003) „A vállalkozás értékteremtés és alkotás gyakorlatilag a semmiből. Ez azt jelenti, hogy: • a vállalkozás a lehetőségek feltárásának és alkalmazásának folyamata (függetlenül a jelenleg birtokunkban lévő forrásoktól), • a vállalkozás érték-meghatározást, - alkotást és - elosztást jelent az egyén, a csoportok, szervezetek és társadalom javára, • a vállalkozás nagyon ritkán jelent gyors meggazdagodási pozíciót, ez inkább hosszú távú folyamat.”

48 Üzleti etika (etika: erkölcstan, erkölcsi és magatartási szabályok összessége) Üzleti etika: az üzleti élet területén és helyzeteiben követhető, közmorál által elfogadott eljárások rendszere (az üzleti döntéseket, üzletvitelt, és a vállalkozói magatartást szembesítjük a nyilvánossággal…) Etikai kódexek (erkölcsi normák, szokások, ajánlások, magatartási és viselkedési minták a törvényeken túl…)

49 Etikátlan vállalkozói magatartás • erőfölénnyel való visszaélés • diszkrimináció alkalmazása • ármanipuláció • szándékos minőségrontás • elbocsátások immorális háttere • inkorrekt pénzügyi tranzakciók • biztonságos üzemelési feltételek megteremtésének elmulasztása • veszélyes hulladékkal történő manipuláció • életfeltételek rontása a vállalkozás környezetében • megtévesztő reklám • stb.

50 Üzleti etika alapelvei • Általános írott és íratlan társadalmi elvek és követelmények megtartása • Etikus magatartás, felelősség a  tulajdonosokkal,  munkavállalókkal,  üzleti partnerekkel,  vevőkkel és fogyasztókkal,  környezettel és társadalommal,  állammal és magával a vállalkozással szemben…

51 Vállalkozás működőképessége, életképessége: • piacképes ötlet • kreatív munka • ésszerű tőkeszerkezet • emberi erőforrás • tudatos üzletpolitika és eszközgazdálkodás • racionális méret és felépítés • hosszabbtávú kitekintés Mi a vállalkozás? M.K. Starr szerint : 4M Ember (Man) Anyag (Matery) Gépek (Machine) Pénz (Money) rendszerbe szervezve érték növelése érdekében…

52 Új vállalkozás indítását motiváló tényezők: • rossz munkahelyi légkör, elviselhetetlen főnök • költözés, nyugdíjazás, elbocsátás • környezeti hatás (család, tanár, munkatárs) • üzleti iskola, inkubátor ház, vállalkozói szervezetek, vállalkozásfejlesztési alapítványok • új termék, új piaci lehetőségek • állami pályázatok (pl. kábel tv, szabványos irányítási rendszerek, ingatlan értékelés) Új vállalkozás indítása → életstílus váltás

53 A vállalkozás alapítása: • jogi aktus • tőkebefektetés • piacon történő megjelenés • mérlegelt gazdasági döntés

54 Vállalkozási formák közötti választás • jogszabályi előírások • alapítói vagyon (alaptőke) nagysága • tőkeszükséglet • tulajdonosi viszonyok • felelősségi fokozatok • kilépés lehetősége

55 Induló vállalkozás…1. Gazdaság • GDP alakulása • Munkanélküliség • Elkölthető jövedelem Kultúra • Demográfiai változások • Vásároljon magyar árut! • Biztonsági igények • Egészség megóvása • Mozgásigény • Társasági élet • Művészeti irányzatok • Sport

56 Induló vállalkozás…2. Technológia • Gyors változások • Digitalizáció, ICT • Konvergencia Kereslet • Termék életgörbe (növekedés, stabilitás, hanyatlás) • Idényjelleg • Szokások Jogszabályok • Szabványok • Egészségügyi előírások • Környezetvédelem

57 Induló vállalkozás…3. Verseny • Versenytársak • Helyettesítő termékek Pénzforrások • Saját tőke • Hitelek • Adósságfinanszírozás Vezetők • Szakértelem • Vezetői ismeretek • Együttműködési képesség

58 Induló vállalkozás…4. Szállítók • Árak és engedmények • Alternatív alapanyagok Célok • Stabil iránymutatás a vezetőknek • Új piacok kijelölése • Számszerűsített eladási tervek • Árképzés Munkaerő Telephely(ek)

59 Vállalatok külső és belső megfelelőségi kényszerei: • pénzügyi előírások, likviditás • számviteli szabályok, nyereségesség • üzleti és termelési tervek, kontrolling • vevői elégedettség • ügyviteli szabályozás, SZMSZ, workflow • vállalati információs rendszerek (pl.EDI, extranet) • termeléskövetés és készletgazdálkodás biztonsági előírásai • környezet- és fogyasztóvédelem • munkavállalói elvárások • partnerek által támasztott kommunikációs kötöttségek stb.

60 A vállalkozás kötelezettségei • Teljesítés • Szavatosság • Jótállás • Termékfelelősség • Minőségbiztosítás • Vevőszolgálat

61 Az innováció szerepe… Az innováció a gazdasági fejlődés kulcsa; szervezetben folyó tevékenység, • ismeretek • termékek • szolgáltatások • szervezet • munkamódszerek • kapcsolatrendszerek a fogyasztói-felhasználói igények új, az eddiginél magasabb szintű kielégítése céljából…

62 Termékfejlesztéssel kapcsolatos innovációs lánc elemei: • piackutatás, marketing • kutatás-fejlesztés (+konstrukciós tervezés, gyártástervezés, karbantartás tervezés, üzemeltetés, újrafeldolgozás) • beruházás • termelés • piaci bevezetés, értékesítés

63 Az üzleti terv felépítése: 1. vállalkozás adatai 2. vezetői összefoglaló 3. iparágelemzés 4. vállalkozási tevékenység leírása 5. marketingterv 6. működési (termelési) terv 7. szervezeti terv (vezetés, munkaerő szükséglet, szervezeti felépítés) 8. kockázatbecslés 9. pénzügyi terv 10. esetleg hitelkérelem 11. üzleti tervhez csatolható dokumentumok

64 1. A vállalkozás adatai • vállalkozás neve és címe, • a vezető neve és elérhetősége, • tulajdonosok, • vállalkozás jogi formája, • vállalkozás tőkeösszetétele, • vállalkozás telephelyeinek, leányvállalatainak megnevezése és címe, • a vállalkozás fontosabb forgalmi adatai (árbevétel, eredmény), • a vállalkozás működési köre, • esetleges pénzigény jelzése, • a terv bizalmas kezelésére irányuló igény jelzése.

65 2. Vezetői összefoglaló Közérthetően, áttekinthetően, tömören és tényszerűen ismerteti a vállalkozás tevékenységét és helyzetének alakulását (3-4 oldal). Kiderül belőle az üzleti terv célja, motiválja az olvasót a terv többi részének áttanulmányozására… A terv teljes elkészítése után javasolt / kell megírni (gyakorlatilag a terv ellenőrzését is szolgálja…).

66 3. Iparágelemzés • trendek és jövőkép • potenciális és piacon lévő versenytársak elemzése • piac behatárolása • iparági előrejelzések (ld. Porter féle kompetítiv erőket mutató modell: verseny intenzitása, vevők alkupozíciója, szállítók alkupozíciója, új belépők fenyegetése, helyettesítő termékek szerepe.)

67 4. Vállalkozási tevékenység leírása Célja a kínálat jellegének megismertetése és a vállalkozás általános bemutatása. Tartalma: • tevékenység leírása, • termékek, szolgáltatások és azok jellemzői, • ügyfelek típusai és a kapcsolattartás módja, • cég telephelyei, az értékesítés és szolgáltatás földrajzi határai, • milyen fejlődési szakaszban van a vállalkozás, • piacbővítés mértéke, • vállalkozó szakmai háttére, • emberi erőforrás.

68 5. Marketingterv • a piac jellemzői, • várható fejlődés trendje (prognózisok), • konkurencia helyzete, • piaci szegmens és piaci részesedés (értékesítési korlátok), • vállalati image, • vásárlásösztönzés eszközei (PR), • beszállítói kör, • értékesítési csatorna, csomagolás, vevőszolgálat, • árpolitika (árszerkezet és árengedmények).

69 6. Működési (termelési) terv • telephely, elhelyezés (bővíthetőség, technológiai igények), előírások, tulajdoni viszony, külső megjelenés, • fejlesztések (célok, K+F, licenc, know-how, vásárlás), • alaptevékenység ellátása (a termelés ill. szolgáltatás bemutatása, gyártási folyamat ismertetése, beszerzési és készletezési politika, szállítás, raktározás, költségek), • külső és belső szervizfeladatok (terméktámogatás és vevőszolgálat, pótalkatrész készletezés), • minőségbiztosítási rendszer és TQM, • márka-, szabadalom-, licenc-védelem, jogtiszta megoldások alkalmazása, • vagyon és felelősségbiztosítások • információs rendszer, pénzügyi és számviteli rend.

70 7. Szervezeti terv • vezetőség (képesség, rátermettség, továbbképzés, életrajz), • vezetési módszer, ellenőrzés, • személyzeti politika, munkaerőterv (létszám, képzés, kiválasztás és javadalmazás), • szervezeti felépítés (funkcionális egységek és egymáshoz való viszonyuk, hatáskör megosztás és koordináció, továbbfejlesztési elképzelések), • tulajdonforma és tulajdonosok.

71 8. Kockázatbecslés • a vállalkozás gyenge pontjainak értékelése • új technológia alkalmazása • felkészülés váratlan eseményekre

72 9. Pénzügyi terv • kiinduló feltételezések, • jövedelemterv (marketingtervre alapozott bevételi terv és működési tervből kiinduló költségterv), • fedezeti pont elemzése • nyitó mérleg, ill. mérlegterv (a Számviteli törvényben előírtak szerint…), • eredménytervezés, ill. eredmény-kimutatás, • pénzforgalom tervezése (direkt cash-flow), fizetőképesség, • pénzügyi mutatók (hatékonyság, jövedelmezőség)‏ • kockázati tényezők pénzügyi szempontok szerinti mérlegelése • költségvetés indoklása

73 10. Hitelkérelem • hitelszükséglet felmérése a likviditási (pénzforgalmi) terv alapján, • hitelkérelem összeállítása (bankválasztással indul…) • bank hitelbírálata (szempontok, ügyfélminősítés, kockázat, hitelfedezet) • hitelszerződés A hitelkérelem tartalma: • igénylő adatai, • a hitel összege és célja, • a hitel felvételének időpontja és lehívási üteme, • tervezett visszafizetési ütem és lehetséges fedezetek, • további információk a hitelképesség megítéléséhez.

74 11. Üzleti tervhez csatolható dokumentumok: • társasági szerződés • közgyűlési határozat a hitelfelvételről • fennálló tartozások igazolása (APEH, TB, VPOP) • önkormányzati, ill. hatósági igazolások, engedélyek, • aláírási címpéldány, 3 hónapnál nem régebbi cégbizonyítvány, adóbejelentési lap, • előző 3 év mérlegbeszámolói v. más pénzügyi beszámolók, • naplófőkönyv, pénztárkönyv • megrendelések, szándéknyilatkozatok, előszerződések • fedezet igazolására szolgáló dokumentumok • szállítói ajánlatok • piackutatási adatok • stb.

75 Tervkészítés célja, ill. oka lehet: • cégalapítás v. átalakulás (eladás, jogi forma megváltozása, szervezetfejlesztés, egyesülés, szétválás) • jövedelmezőség javítás • hitelfelvétel • pénzügyi befektetők megnyerése • új termék piacra vitele • exportpiaci célok megjelenése, változása • technológiafejlesztés és kapacitásbővítés • környezetvédelmi projekt • beruházás (pótló, korszerűsítő, stratégiai, ill. kapacitás bővítés) • üzleti kapcsolatrendszer jelentős megváltozása (beszállítók, értékesítési csatornák) • marketing kommunikáció átalakulása • vállalati információs rendszer fejlesztése • stb.

76 Kisvállalkozások versenyképessége „Egy nemzetgazdaságban azokat a vállalatokat tekintjük versenyképesnek, amelyek társadalmilag elfogadható normák betartása mellett a számukra elérhető erőforrásokat minél nagyobb nyereségfolyammá képesek transzformálni, képesek a működésüket befolyásoló környezeti és vállalatukon belüli változások észlelésére és az ezekhez való alkalmazkodásra annak érdekében, hogy nyereségfolyam lehetővé tegye tartós működőképességüket.” (Chikán-Czakó-Zoltayné, 2002.)

77 Versenyképesség „mérésének” lehetőségei  mutatószámok (ld. később),  minden részletre kiterjedő, többtényezős versenyképességi modell,  empirikus felmérések (külső- és belső környezet fontosnak ítélt szempontjai).

78 A kis- és közepes vállalkozások versenyképességi modellje (Szerb-Ulbert, 2009.)

79 Válságot kiváltó okok Belső okok: • vezetési hiányosságok, gyenge menedzsment • nem megfelelő munkaerő-állomány • nem megfelelő termékek • likviditási problémák • nem elégséges innováció • kapacitás kihasználatlanság • jogi ütközés, előnytelen szerződések • túl magas v. túl alacsony készletszint Külső okok: • piaci helyzet romlása (piacvesztés, konkurencia megerősödése, megváltozott vásárlói szokások)‏ • felgyorsult műszaki fejlődés • társadalmi-gazdasági események, kormányzati intézkedések

80 Válság kezelése rövidtávon: • likviditásnövelő intézkedések (követelések behajtása, kötelezettségek átütemezése, értékesíthető eszközök eladása, hitelfelvétel…) • költségcsökkentés (nélkülözhető tevékenységek felfüggesztése, bércsökkentés, beruházások visszafogása…) • munkaerő leépítése • bizalomerősítés • esetleg csődeljárás…

81 Válság kezelése hosszútávon: • feltáró analízis • nem hatékony divíziók eladása • új technológia vagy új termék • K+F kiadások növelése • költségszerkezet átalakítása • hosszú távú pénzügyi terv • esetleg negatív konklúzió Amit nem szabad: termelő berendezések eladni, értékes munkaerőt elbocsátani, hosszúlejáratú hitel törlesztését rövid lejáratú hitellel finanszírozni, készleteket túlbecsülni…

82 Csődeljárás (mint válságkezelés…) • talpra állítási program (profilváltás, felesleges eszközök hasznosítása, szervezet átalakítása, vezetőcsere) • fizetési haladék (moratórium) • vagyonfelügyelő kinevezése • egyezség a hitelezőkkel (követeléseik átütemezése, esetleg elengedése) Számuk elenyésző a felszámoláshoz és a végelszámoláshoz képest….

83 KKV szektor támogatási lehetőségei

84 KKV-k működését támogató szervezetek Magyarországon 1. (a teljesség igény nélkül)  Vállalkozásfejlesztési Tanács (kormány egyeztető szerve, jogszabály előkészítés, támogatási programok meghatározása)  Megyei és Fővárosi Vállalkozásfejlesztési Alapítványok (független, szakmai tanácsadás, inkubátorházak létrehozása, kül. KKV programok végrehajtása)  Kamarai Rendszer  Regionális Fejlesztési Holding Rt. (regionális egyenlőtlenségek kiegyenlítésa, programok szakmai lebonyolítása, volt SAPARD Irodák;  Regionális Fejlesztési Ügynökségek  Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség (befektetés ösztönzés, piacra-jutás támogatása;

85 KKV-k működését támogató szervezetek Magyarországon 2.  Magyar Turizmus Rt.  Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (bankgarancia, kezességvállalás;  Agrár-vállalkozás Hitelgarancia Alapítvány (vidéki kis és középvállalatok hitelképességének növelése;  Érdekképviseletek, közalapítványok (Ipartestületek Országos Szövetsége, Országos Foglalkoztatási Közalapítvány)  Innováció és műszaki fejlesztés (Magyar Szabadalmi Hivatal, NKTH)  Kis- és középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség  Környezetvédelmi Felügyelőségek  Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt (www.kvfp.hu).

86 KKV programok Magyarországon 1.  Multiplikátor Képzési Program (minősített tanácsadói kör bővítése, felkészítés uniós források fogadására)  Lánchíd Faktoring Program (max. 90 napos fizetési kötelezettségek behajtása faktorcégekkel)  E-kereskedelem a versenyképes KKV-kért  Kisvállalkozások fejlődését, megerősödését elősegítő támogatás (foglalkoztatás bővítés, versenyhátrány mérséklés)  Széchenyi Kártya (eredményes KKV-k forgóeszköz finanszírozásának támogatása)

87 KKV programok Magyarországon 2.  Operatív programok (ld. később, kb milliárd Ft. )  Új Széchenyi Terv  KKV-k saját munkavállalói képzésének támogatása (szakképzési hozzájárulás visszaforgatása)  Mikro-, kis- és középvállalkozások beszállítói tevékenységét javító támogatás  Plato Program (KKV szektor számára tapasztalatcsere, kapcsolatépítés, hálózatosodási folyamat támogatása – EU…)

88 Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai 1 ( ).  Gazdasági Versenyképesség OP (befektetés ösztönzés, KKV fejlesztés, K+F és innováció, információs társadalom…)  Humán Erőforrás Fejlesztési OP (munkaerő-piaci politika támogatása, társadalmi kirekesztés elleni küzdelem, egész életen át tartó tanulás, vállalkozói készségek fejlesztése, oktatás és eü. ellátás infrastrukturális fejlesztése)  Környezetvédelmi és Infrastruktúrafejlesztési OP

89 Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjai 2 ( ).  Agrár- és Vidékfejlesztési OP (versényképes mezőgazdasági alapanyag-termelés megalapozása, élelmiszer-feldolgozás korszerűsítése, vidéki térségek fejlesztése)  Regionális Fejlesztési OP (regionális gazdasági környezet fejlesztése, települési infrastruktúra fejlesztése, regionális humánerőforrás-fejlesztés)

90 Új Magyarország Fejlesztési Terv folyt (2007-)…,  Gazdaságfejlesztési OP  KÖZlekedésfejlesztési OP  TÁrsadalom Megújulás OP  Társadalmi Infrastruktúra OP  Környezeti és Energetikai OP  konvergencia Régiók OP (6db)  Közép-Magyarországi régió OP  Államreformfejlesztés OP  Végrehajtás OP  Elektronikus közigazgatás OP

91 Magyar faktoring piac jellemzői 1.  Kínálati oldal „gyenge”  Nemzetközi faktoring aránya rendkívül kicsi  Faktoring/GDP arány is alacsony  Ügyfélszám csekély a KKV-k számához képest  A fejletlenség miatt a pénzintézetek piaci lehetőséget látnak benne (?)  A faktoring a KKV szektorban kevésbé ismert  Rendezetlen fogalmi és jogszabályi háttér

92 Magyar faktoring piac jellemzői 2.  A faktorcég az ügyfél vevőjének pénzügyi helyzetére kíváncsi…  A faktorcég csökkentheti kockázatát (hitelbiztosíték, magasabb díj)  A jelenlegi piac nem haladja meg teljes piaci potenciál 10%-át sem  Rövid lejáratú finanszírozást szolgáló megoldások 2-3%-a faktorálás (Nyugat-Európában ez ~10%)  A faktorálás költségei; faktorálási díj, ami előre fizetendő, 0,5-1,5 %-a követelés összegének, továbbá a kamat, ami bankközi kamat + 3-5%

93 KKV szektort támogató szabályozási környezet ( )  Egyszerűsített cég- és adóadminisztráció  Gazdálkodási és jogbiztonság, ill. kedvező pénzügyi működési feltételek  Elérhető üzleti információk  Tiszta és átlátható verseny  Mikrofinanszírozás  Garancia eszközök  Tőkebefektetések  Beruházás ösztönzés  Vállalatirányítási tanácsadás  Üzleti infrastruktúra fejlesztés  ICT  Innovatív tevékenység ösztönzése  Közvetlen munkahelyteremtés  Külpiaci megjelenés támogatása

94 Klaszterek Dr. Nagy Henrietta (SZIE GTK) előadása alapján…

95 Klaszterek 1. (egy definició…) „A klaszter egyazon iparágban, egyazon értéklánc mentén szerveződő, egymással kapcsolatban álló gazdasági szereplők és non-profit intézmények, szervezetek olyan területileg koncentrált együttműködési hálózata, amely jelentősen hozzájárul mind az abban résztvevő vállalatok, mind pedig az egész régió versenyképességének növekedéséhez.” Grósz, 2000 A klaszterek lokális előnyök kihasználására törekednek, földrajzilag koncentráltak. A kapcsolatok közös vagy kiegészitő termékeken, termelési folyamatokon és természeti erőforrás szükségleteken, ill. szakértői háttéren, valamint elosztási csatornákon alapulnak…

96 Klaszterek lehetséges tagjai: • Adott iparág, régió domináns cégei • Ellátó-, beszállító-, szolgáltató vállalatok • Speciális kutató, fejlesztő és oktató magán és állami intézmények • Termékértékesítésben résztvevő hálózati partnerek • Önkormányzatok • Tanácsadó cégek Az integráció ellenére meghagyja benne résztvevők önálló „arculatát”. Kialakulásuk nem felülről szervezett…

97 Klaszterek életciklusa 1. Embrionális szakasz (innovációk, találmányok, belső beruházások) 2. Növekedési szakasz (mennyiségi bővülés) 3. Érettség (rutinszerű működés) 4. Hanyatlás (nincs további motiváció)* * A bukás innovációval (új termék, új technológia,új piac) elkerülhető…

98 A klaszter kialakítása… 1. Első vállalkozások megjelenése 2. Speciális környezeti háttér kialakulása (háttéripar) 3. Támogató szervezetek létrejötte (szolgáltatás a klaszterhez tartozó vállalatoknak) 4. A klaszter vonzása, ill. bővülés 5. Kapcsolati tőke (nem feltétlenül profitorientált…) kialakulása 6. Hanyatlás (Merre tovább?)

99 Klaszterek előnyei • Olcsóbb logisztika (alacsonyabb készletek) • Specializált szolgáltatások • Technológiai tudás és piac egyszerűbb megszerzése • Külső, szakképzett kapacitás elérhetősége • Hálózatszerű együttműködés közös célok érdekében…

100 Klaszterek kialakulásának lehetséges „előzményei”… • Kisvállalkozások összefogása • Nagyvállalat átalakulása • Gazdaságilag rosszabb helyzetben lévő régiók „önszerveződése” és tevékenységek átvétele más régiókból…

101 Klaszterek csoportosítása 1. (ipari klaszterek) • Kézműipari klaszterek (pl. textil-, bútor-, bőr- élelmiszer- és kerámia ipar) • Magas szaktudásra és technológiára épülő klaszterek (pl. elektronika, biotechnológia, repülőgépipar, szoftveripar) • Szolgáltató szektor klaszterei (pl. divat – Párizs, szerencsejáték – Las Vegas, turizmus)

102 Klaszterek csoportosítása 2. (kiterjedtség szerint) • Makroklaszter (több régió, akár az egész ország) • Regionális klaszter (egy régió, nagyváros vonzáskörzete) • Lokális klaszter (egy település, ill. munkaerő- vonzáskörzet) Lehet méret és komplexitás szerint is csoportosítani (mega-, mezo- és mikroklaszter)…

103 Klaszterek létrehozásának alapfeltételei  Tiszta piaci verseny garantálása  Közintézmények, ügynökségek létrehozása  Az együttműködés kereteinek kidolgozása

104 Klaszterek előtti akadályok… (Magyarország) • Bizalomhiány • Innováció hasznosítás nehézségei (technológia transzfer) • Centralizáció • Iparági bázisok hiánya

105 Tipikus magyarországi klaszterek • Logisztikai alapú (logisztikai beruházásokon alapszik) • FDI (Foreign Direct Investment) alapú (exportorientált multinacionális vállalkozások, ill. körülöttük csoportosuló beszállítók) • Hazai bázisú (cél a belső piaci kereslet kiegészítése – pl. turizmus területe)

106 Klaszter és„ellátási lánc” közötti különbségek • Nyitottabb • A tagok köre nem állapítható meg • Informális kapcsolatok is vannak • Nemcsak vállalati tagok vannak, hanem egyéb intézmények is szerepelnek benne • Együttműködésen és rivalizáláson alapszik • Társadalmi értékek alapján szerveződik • Formális • Szerződéseken alapszik • Az együttműködés haszna mérhető(bb) • A tagvállalatok köre korlátozott és pontosan meghatározott • Közös üzleti célok alapján szerveződik

107 Ágazati szemlélet vs. klaszter orientált szemlélet • Hasonló hálózati, ill. beszállítói pozícióban lévő csoportok • Hangsúly a végterméken van • „Nincs” együttműködés a versenytársak között • A kormányzattól támogatást és versenykorlátozást vár • Egymást kiegészítő és eltérő hálózati pozíciójú csoportok • A felhasználókat, beszállítókat, egyéb szolgáltatást nyújtókat is magába foglalja • Egymástól kölcsönösen függő iparágak halmaza • A szereplők általában nem közvetlen versenytársak, de hozzájárulnak a közös szükségletekhez • Konstruktív párbeszéd a az üzleti szféra és a kormányzat között • Cél a szinergia erősítése

108 Klaszterek fejlesztése Célszerű: • Ösztönözni a klaszterek fejlődését • Buzdítani a cégeket a részvételre • Törekedni a bővítésre • A klaszter potenciális piacainak felmérése Nem ajánlott: • Klasztert mesterségesen létrehozni • A klasztert, mint végcélt definiálni • Egyes cégek túlélése miatt a klaszter indokolatlanul fenntartani • Támogató szervezetek versenyeztetése klaszteren belül • Támogatás adása meghatározott cél nélkül

109 És még egy fogalom; a Spin-off vállalkozás … az OECD ajánlása alapján spin-off vállalkozáson olyan vállalatot, vállalkozást értünk, amelyet az alábbiak közül legalább egy jellemez:  olyan új gazdálkodó szervezet, amelyet közfinanszírozású kutatóintézet vagy felsőoktatási intézmény kutatói vagy oktatói besorolású alkalmazottja alapított;  olyan új gazdálkodó szervezet, amely technológiáját licenc- eljárás keretében közfinanszírozású kutatóintézettől vagy felsőoktatási intézménytől szerezte;  olyan új gazdálkodó szervezet, amelyet közfinanszírozású kutatóintézet vagy felsőoktatási intézmény alapított, illetve amelyben ilyen intézmény tőkerészesedéssel vesz részt.

110 Kisvállalkozások Németországban, magyar szemszögből Dr. Botos Katalin - Halmosi Péter (SZTE, GTK): A tudathasdásos kisvállalkozó c. cikke alapján …

111 Európa és Németország - nagyságrendek EU • kb. 15 millió mikrovállalkozás • főt foglalkoztató kisvállalatok száma kb. 1 millió Németország • kb. 2 millió mikrovállalkozás (az összes vállalatok 86%-a, de az itt foglalkoztatottak száma kb. 24%-a az összes munkavállalónak...)

112 Kisvállalkozások szerepe, helyzete (hagyományos szemlélet) Kisvállalkozás = vállalkozás bölcsője Jelentős előnyök (és hátrányok): • rugalmasság, • innovatív hajlam, • bürokrácia mentesség, • és „méretgazdaságtalanság” A fő feladat; a hátrányt jövedelemtranszferrel (segély, adókedvezmény, kedvezményes hitel, állami befektetés…) kell(ene), ill. lehet ellensúlyozni (D, GB)… Mára azonban előtérbe került piac elsődlegessége. Maradjanak meg a piac- és életképes kisvállalkozások (?).

113 Vállalkozás = munkavállalás; új szemlélet • Vállalkozó, mint választó… • Az erős verseny (globalizáció) nem kíméli az átlag 3 főt foglalkoztató német kisvállalkozót (nincs pénzügyi menedzsment és tőke…) • Az egyesülés után induló német kisvállalkozások jelentős része munkanélküliség miatti kényszervállalkozás … (Nőtt az alapítások száma, de nőtt a megszűnéseké is…, az első 7 évben a vállalkozások 20%-a bukott meg…, az államilag támogatott körben csak 10%)

114 Kisvállalkozások Németországban • rossz tőkeellátottság => ~58%-uk hitelből finanszírozza magát (kis szövetkezeti bankok révén ) • a bankszektor rákényszerült (a nagyvállalatok kevesebb hitelt kérnek és azt is a nemzetközi tőkepiacról szerzik be…) a kkv szektor finanszírozására, de kis saját tőkerész miatt nem lelkesedik… • a kockázati tőkét nem érdekli a kisvállalkozói szektor, nincs meg az elvárt jövedelmezőségi szint…

115 Kisvállalkozó vagy speciális munkavállaló? • A kisvállalkozás az az intézmény, amiben (gyakran saját lakás), amiből(kisvállalkozói jövedelem) és amivel (szociális lét) élnek a kisvállalkozók. • Hitelképesség vizsgálata esetén nincs személyi és üzleti önállóság… • A fenntartott életszínvonal meghatározza a vállalkozásba visszaforgatott jövedelem nagyságát. • A személyes vagyon gyakran fedezetül szolgál a hitelfelvételnél • A fő jövedelemforrás a a vállalkozó munkaereje (mi történik betegség v. szerencsétlenség esetén?). • A vállalakozásban szerepet vállaló családtagok is befolyásolják a működést, ill. a vállalkozó általános hangulatát. • Nincs minimálbér és munkajogi védelem. Kisvállalkozás = munkavégzés nem munkaviszonyban…

116 Kisvállalkozó vagy speciális munkavállaló? (folyt…) A kisvállalkozások a „kiszervezések” miatt nem munkajogi, hanem szerződéses kapcsolatok fűzik a közepes és nagyvállalatokhoz… A kisvállalkozó viseli a nagyobb kockázatot… Meg kell találni a kisvállalkozások támogatásának fenntartható formáit… Ki kell szűrni a méretből és információhiányból adódó hátrányokat!!! A folyamatos jövedelem transzfer nem fenntartható még Németországban sem… (előbb-utóbb a nagyvállalatot fogják támogatni közpénzből…)

117 Kisvállalkozó kontra nagyvállalat… A globalista nagyvállalat szabadon választhat telephelyet, figyelembe véve az ebből adódó előnyöket. A kevésbé mobil kisvállalkozó, mint potenciális munkanélküli a helyi (ön)kormányzat gondja marad… A kisvállalkozó magánszemély, akik megpróbálnak szerződéses kapcsolatok révén jövedelemre szert tenni, amit nem bérként kapnak meg… A vállalkozó bizonyos fogyasztási tételeket „leköltségelhet”…

118 A kisvállalkozások szociális problémái • A vállalkozói bevétel nem munkabér, nem járulékköteles csak valamilyen forgalmi adó terheli • A vállalkozó egyéni döntése, hogy milyen mértékben gondoskodik öreg napjairól… • Milyen társadalombiztosítási háttér áll mögötte? • Az üzleti életben a kockázatvállalás természetes, de a magánéletben hol a határ?

119 Védeni kell a kisvállalkozásokat? Németországban a munkavállaló, a fogyasztó és a bérlő „védett kategória” • Kamarai rendszer a szabad foglalkozások esetében (orvos, ügyvéd, építész) => inkább kötöttség mint segítség (kötött tarifa, helyhez kötöttség, etikai normák, tevékenységek korlátozása) • A bank addig viselkedik segítő partnerként a vállalkozásnál, ameddig a bukás nem közelít, utána a vállalkozó már nem ügyfél, hanem kockázatos portfolió elem, ill. kétes követelés • A kisvállalkozónak egyetlen saját tőkéje van; a meg nem fizetett munkaereje…


Letölteni ppt "Kisvállalkozás fejlesztési politika Dr. Michelberger Pál"

Hasonló előadás


Google Hirdetések