Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A nemzetközi jog és a nemzetközi kapcsolatok Valki László 2010. szeptember.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A nemzetközi jog és a nemzetközi kapcsolatok Valki László 2010. szeptember."— Előadás másolata:

1 A nemzetközi jog és a nemzetközi kapcsolatok Valki László szeptember

2 Vázlat I. A nemzetközi kapcsolatok „szerkezetének” alakulása (a nemzetközi jogi normák létrejöttének előfeltételei) II. A nemzetközi jog fő rendező elvei II. A nemzetközi jog fő rendező elvei III. Miben különbözik a nemzetközi jog a belső jogtól? III. Miben különbözik a nemzetközi jog a belső jogtól?

3 I. A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK SZERKEZETÉNEK ALAKULÁSA Nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei: 1. Elkülönült politikai entitások 2. Tényleges kapcsolatok 3. Kapcsolatok szabályozásához fűződő érdek

4 A két feltétel

5 ÓKOR

6 Városállamok Mezopotámiában (i.e k.)

7 Az első két évezred  Városállamok: I. e k. Umma – Lagas: határok, kutak I. e sz. Görög városállamok szövetségi szerződései  Birodalmak: akkád, babiloniai, perzsa, asszír, hettita I. e k. II. Ramszesz – III. Hattuszilisz: szövetségi szerződés I. e. 3. sz.-tól Római Birodalom

8 Akkád birodalom (i.e. 2300)

9 Időtlen birodalomalapítási vágy  Cél: az ismert, belátható világ meghódítása – univerzalitás-igény  Minta: Római Birodalom  Birodalmaknak nincs szükségük nemzetközi jogra  1970-es évekig tartott a küzdelem a birodalmak létrehozásáért és visszaszorításáért

10 Római Birodalom (i.sz. 116)

11 Kínai Birodalom (azonos korszak) Miről kellett volna szerződniük?Kína: senki sem egyenrangú velünk

12 Római „nemzetközi jog” Pax Romana

13 A birodalom is állam 1. Imperium (latin) 2. Nagy, összefüggő földrajzi terület 3. Kulturálisan és/vagy etnikailag különböző népek 4. Katonai kényszer, hegemónia, központi politikai irányítás 5. Lingua franca 6. Fegyveres erőszak inkább a periférián

14 KÖZÉPKOR (5-15. sz.)

15  476: Római Birodalom felbomlása  De: 9. sz.-tól már új birodalmak:  Bizánci Császárság  Nagy Károly birodalma  Mongol Birodalom  Német-római Birodalom  Oszmán Birodalom

16 Oszmán Birodalom ( sz.)

17 KÖZÉPKOR (5-15. sz.)  Államok (királyságok) angolfranciaspanyolmagyarlengyel Kijevi Nagyfejedelemség

18 sz.)

19 Pápaság és császárság univerzális hatalmi igényei Példa: Első invesztitúra-küzdelem VII. Gergely ( ) pápa és IV. Henrik ( ) német-római császár között

20 KORAI ÚJKOR ( sz.) Vesztfáliai béke (1648)

21  Német-római Birodalom elveszti tartalmát  Elismerik 300 fejedelemség, hercegség stb. szuverenitását  Területi (nem személyi) alapú entitások keletkeznek  Katolikus egyház elveszti névleges szuverenitását

22 Újkori birodalmak Napóleon (1812)

23 Újkori birodalmak: Habsburg

24 Újkor: Orosz Birodalom (1913)

25 Újkori gyarmatosítás

26 Polgári forradalmak, nemzetállamok 19. század: olasz egység német egység

27 I. világháború után Felbomlanak birodalmak: - O-M Monarchia - Oszmán Birodalom Területeket veszít: Orosz Birodalom Önálló államok: - magyar, lengyel, finn - észt, lett, litván - „csehszlovák” - „jugoszláv” Mandátumterületek (pl. Irak, Palesztina)

28 Új államok Európában (1918) Magyarország is új állam!

29 Mandátumterületek Brit mandátum Palesztina 1920, illetve 1923 után

30 „Modern” birodalomalapítási kísérletek  német  japán  szovjet

31 Német Birodalom (1942)

32 Japán Birodalom (1942)

33 Szovjet birodalom II. világháború végén

34 II. világháború után ( ) II. világháború után ( ) Gyarmati rendszer teljes felbomlása között: 66 felszabadult gyarmat 1975-ig minden jelentős gyarmat megszűnik

35 Hidegháború után  14 volt szovjet tagköztársaság  5 volt jugoszláv tagköztársaság + Koszovó (tartomány)  2 volt csehszlovák tagköztársaság

36 Két birodalom maradt?  Kína: 1,3 md  India: 1,1 md Kérdések: - Mi lesz a két birodalommal? - Afrikai államok tovább osztódhatnak? - Európai, amerikai államok határai tartósakká váltak? (Kaukázus?)

37 Önálló államok száma 1918: : : 192 ENSZ-tagállam + Tajvan, Koszovó

38 II. NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK FŐ RENDEZŐ ELVEI a) Szuverenitás b) Önrendelkezési jog c) Egyenlőség d) Háború tilalma

39 a) Szuverenitás A harcos szuverenitás-fogalom  belső: osztatlan, korlátlan főhatalom  külső: teljes függetlenség Valóban korlátlan és teljes?

40 Bodin (1576)  A főhatalom a nemzeté, amely átruházza azt az abszolút uralkodóra  Szuverenitás mégsem abszolút, mert azt - természetjog - isteni törvények - magántulajdon - nemzetközi jog korlátozza

41 Grotius (1625) Uralkodó hatalma korlátlan, de be kell tartania  isteni jogot  természetjogot Háború és béke joga (jus ad bellum, jus in bello) Polgárság az abszolút uralkodó szuverenitásáért

42 Milyen államot nevezhetünk szuverénnek? Jogilag alávetettségben nem lévő államok Jogilag alávetettségben lévő országok Bajorország Koszovó 2008-ig USA, É-Korea … Egyiptom … Magyaro ig

43 Szuverenitás fogalma helyett: jogi kötelezettségek 1. Tiszteletben kell tartani területi épségét, 2. politikai függetlenségét, 3. jogi egyenlőségét. 4. Nem szabad ellene erőszakot alkalmazni 5. belügyeibe beavatkozni. 6. Más államokkal szabadon szerződhet. 7. Más államhoz csatlakozhat. 8. Nemzetközi szervezethez csatlakozhat.

44 Milyen szervezetekhez csatlakozhat?  Amelyek többségi, közvetlenül kötelező döntéseket hozhatnak?  Amelyeknek „nemzetekfeletti” szerveik vannak?  Az ilyen állam nem veszíti el szuverenitását? Nem mert:  Állam szabadon csatlakozott  Maga is részt vesz a döntéshozatalban  Tehát él szuverenitásával

45 b) Önrendelkezési jog 1914-ben gyarmat:  lakott területek 67%-a  lakosság 56%-a  930 millió ember Wilson, pápa, Lenin: önrendelkezést!

46 India (1920 körül)

47 Önrendelkezési jog tartalma ENSZ KGY határozata (1960) szerint: 1. önálló állam alapítása 2. más államhoz való csatlakozás 3. saját politikai, gazdasági, kulturális rendszer megteremtése 4. természeti kincsek, erőforrások kiaknázása Kötelezettség: más népek önrendelkezési jogának tiszteletben tartása

48 Ki az önrendelkezési jog alanya? A nemzet?  nyelv  kultúra  történelem  gazdaság  összetartozás tudata  vallás

49 Etnikai határok és államhatárok Volt nemzet Afrikában?

50 Nigéria felszabadulása (1960) 250 törzs és nyelvcsoport, közülük  joruba (18%) (18%)  ibó (ikbó) (18%) (18%)  hausza (10%) (10%)

51 Bizonytalanság  Önrendelkezési jog alanya: a nép (peoples)  Mi a nép? Egy adott területen élő emberek összessége  Mekkora területen? Akkorán, amekkorán  Az a nép, amely képes az önigazgatásra?  Amelynek sikerül élnie jogával?  Amelynek államalapítását elismerik?  Amely nem nemzeti kisebbség?

52 Kurdok rossz helyen? millió - török - iraki - szír - iráni - örmény területeken

53 Szuverenitás versus önrendelkezési jog  Gyarmati népek: teljes önrendelkezési jog (harcolhatnak, elszakadhatnak)  Többi nép: csak kivételesen

54 Szuverenitás versus önrendelkezési jog ENSZ KGY határozata (1970):  Nem szabad támogatni olyan törekvéseket, amelyek „szuverén és független államok teljes vagy részleges felosztására, területi integritásuk és politikai egységük megsértésére irányulnak”  Kivéve, ha egy állam kormányzata nem képviseli faji vagy más jellegű diszkrimináció nélkül az „egész lakosságot”  Tehát: az elnyomott népek

55 Jugoszlávia felbomlása ( )

56 Szovjetunió felbomlása (1991)

57 EU-irányelvek Jugoszlávia és a Szovjetunió felbomlásáról (1991) Az új államok tartsák tiszteletben:  határok sérthetetlenségét  jogállamisággal, demokráciával és emberi jogokkal kapcsolatos nkj-i előírásokat  leszereléssel, fegyverzetkorlátozással és nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásával kapcsolatos nkj-i kötelezettségeket

58 Jugoszlávia felbomlásának EU-feltételei Badinter-bizottság: 1. Ha népszavazással kinyilvánította akaratát 2. Ha határai nem változnak (uti possidetis) 3. Erőszakos határmódosítás nem ismerhető el 4. Elszakadó szerbeknek (mint kisebbségnek) nincs önrendelkezési joguk

59 Uti possidetis (ahogy birtokoltátok)  Dél-Amerika, több bírósági ítélet (1920-as évek)  Afrikai Egységszervezet határozata (1964)  Burkina Faso c. Mali (1986): „Általános nemzetközi jogelv”. A cél az, hogy „megvédjék az új államok függetlenségét és stabilitását, amelyet a [gyarmati] igazgatási rendszer megszűnése után szakadár mozgalmak… fenyegetnek.”

60 Nemzeti kisebbségek jogai Kisebbségeknek csak kisebbségi jogaik vannak Nincs joguk önrendelkezésre, autonómiára Magyar ajkúak jelenlegi aránya Erdélyben

61 Koszovó (2008) 1999-ig Jugoszlávia tartománya 1999: NATO-bombázás 2008-ig: UNMIK, KFOR igazgatás Eddig 70 elismerés Ellenzi:  Oroszország, India, Brazília  Szlovákia, Románia  Görögország, Spanyolország

62 Hágai NKB Koszovóról (2010) ENSZ KGY kérdése: „Összhangban van-e a nemzetközi joggal a koszovói ideiglenes önkormányzati intézmények által tett egyoldalú függetlenségi nyilatkozat?” Hágai tanácsadó vélemény: csak a kérdésre válaszolunk Persze, hogy összhangban van! Utójáték: KGY-határozat Szerbia és az EU javaslatára

63 Dél-Oszétia, Abházia (2008)

64 Orosz álláspont  Koszovó nem szakadhat el Szerbiától  Sohasem ismerjük el Koszovót!  Dél-Oszétia és Abházia elszakadhat Grúziától  Elismerjük Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét és szuverenitását

65 c) Államok egyenlősége 1. Kína: 1,3 milliárd 2. India: 1,1 milliárd 3. USA: 300 millió … Palau: 19 ezer 191. Nauru: 12 ezer 192. Tuvalu: 11 ezer 43 államban 1 milliónál kevesebb lakos

66 Egyenlőség tartalma 1. Jogilag minden állam egyenlő 2. Normák csak azokat kötelezik, amelyek részt vettek létrehozásukban (kivétel: általános szokásjog) 3. Konferenciákon, szervezetekben minden államnak egy szavazata van (kivéve: BT, IMF, Világbank, EU) Nemzetközi jogalkotás demokratizálódása

67 d) Háború tilalma

68 20. századig nem tiltott  Kivéve: meg nem támadási szerződések  „Igazságos” és „igazságtalan” háború  Deklarált cél: jogsértés megtorlása  Lényeg: hadiállapot áll-e fenn?

69 Háború 20. század elejére kontraproduktívvá vált

70 I. világháború 15 m halott

71 Népszövetség (1919) 1. Tilos területi épség, politikai függetlenség ellen indított (hódító) háború 2. Vitás kérdéseket választott bíróság vagy Tanács elé kell terjeszteni 3. Ezek döntése után három hónapon belül nem kezdenek háborút 4. Aki végrehajtja a döntést, az ellen nem indítanak háborút Csak elvben tiltotta a háborút

72 Briand-Kellogg paktum (1928) 1. cikk „A magas szerződő felek népeik nevében ünnepélyesen kijelentik, hogy elítélik a háborúnak a nemzetközi viszályok elintézése céljából való igénybevételét, és egymáshoz való viszonyukban lemondanak erről mint a nemzeti politika eszközéről.” 2. cikk „vitáik… megoldását csak békés úton kereshetik…”

73 II. világháború 55 millió halott Szudétanémetek köszöntik bevonuló Hitlert

74 ENSZ-alapokmány (1945) Tilos:  más államok területi épsége vagy politikai függetlensége ellen irányuló  erőszak alkalmazása, erőszakkal való fenyegetés

75 Erőszaktilalom értelmezése, további részletek Lásd a II. félév anyagát!

76 III. MIBEN KÜLÖNBÖZIK A NEMZETKÖZI JOG A BELSŐ JOGTÓL? 1. hierarchián alapul 2. autoritatív 3. törvényhozó szerv 4. erőszak-monopólium 5. központi kényszer, szankció 6. szankció valószínű jogkövetkezmény jogkövetkezmény 7. jogalkotók, kötelezet- tek különbözőek 1. nincs 2. reciprocitáson alapul 3. nincs 4. nincs 5. nincs 6. ritka, bizonytalan 7. azonosak

77 NEMZETKÖZI JOG ÉS BELSŐ JOG (folyt.) 8. kötelezettek magas száma 9. szokásjog szerepe csekély 10. részletes szabályok 11. magas szervezettség 12. kötelező joghatóság 13. súlyos normaszegés is megszokott jelenség 14. jogalkotás, módosítás, megszűntetés könnyű nál kevesebb 9. jelentős 10. jó részük nem részletes 11. alacsony 12. nincs 13. rendkívüli 14. bonyolult, gyakran lehetetlen


Letölteni ppt "A nemzetközi jog és a nemzetközi kapcsolatok Valki László 2010. szeptember."

Hasonló előadás


Google Hirdetések