Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Máthé Ilona BME Műszaki Pedagógia Tanszék Közoktatási Vezető és Pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak 1. évfolyam 2012 1.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Máthé Ilona BME Műszaki Pedagógia Tanszék Közoktatási Vezető és Pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak 1. évfolyam 2012 1."— Előadás másolata:

1 Dr. Máthé Ilona BME Műszaki Pedagógia Tanszék Közoktatási Vezető és Pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak 1. évfolyam

2  EU oktatáspolitikai elvek  EU oktatási és képzési közösségi programok  EU fogalmak/rövidítések  A bolognai folyamat  „The Perfect European” 2

3  Magas színvonalú oktatás megvalósítása  Az oktatás európai dimenziójának kialakítása  Hallgatók és oktatók mobilitásának növelése megfelelő csereprogramokkal  A távoktatás és új képzési módszerek fejlesztése  Az egész életen át tartó tanulás meghonosítása (LLL) 3

4  Karrierlehetőségek javítása alapozó, ráképzések és továbbképzések segítségével  Oktatási intézmények és a gazdasági szféra együttműködésének ösztönzése  Részvétel közösségi programokban és szervezetekben az oktatás, a szakképzés és az ifjúságpolitika terén (pl. Socrates, Leonardo da Vinci, Fiatalok Európáért stb.) 4

5  Közösségi szabályok átvétele a nemzeti oktatási és szakképzési politika alakításában (egységes belső piac kialakítása, munkaerő szabad mozgása, egyenlő bánásmód, külső gazdasági versenyképesség erősítése, migráns szülők gyerekeinek oktatása céljából)  Egyenlő esélyek biztosítása a belső munkaerőpiacon (!?) 5

6 = általános uniós jogi normák • munkaerő szabad áramlása • egyenlő elbírálás • más tagállamokból érkezett munkavállalók gyerekeinek iskoláztatása • közoktatás • EB döntések → oktatási intézmények bekapcsolódhatnak EU programokba 6

7  elsődleges jog (szerződések: 1951 Párizs ECSC, 1957 Róma /EEC, EAEC/, 1986 Egységes Európai Okmány, 1992 Maastricht, 1997 Amsterdam)  másodlagos jog a. tagállamokra kötelező „kemény jog” (általános jogszabályok „regulations”, utasítások „directives”) b. Tanács nyilatkozatai /”statements”/ → ”decisions” → közösségi akciók és programok (pl. Socrates, Leonardo stb.) 7

8 Tanácsi jogszabályok:  munkavállalók szabad áramlása  1975-CEDEFOP/European Centre for the Development of Vocational Training/ közösségi szakképzési kutató-fejlesztő intézet létrehozása (szociálpolitika-szakképzés, szakképesítések megfeleltetése, újra munkába álló nők újraképzése)  1990-Európai (Szak)képzési Alapítvány /European Training Foundation/létrehozása (tagjelölt, dél- kaukázusi, nyugat-balkán, dél-mediterrán, kelet- európai partnerek szakoktatási rendszerének fejlesztése ) 8

9 Tanácsi utasítások → szakmai képesítések kölcsönös elismerése (1988, 1993)-7 szakma automatikus elismerése (általános orvos, nővér, szülésznő, gyógyszerész, állatorvos, fogorvos, építész )  Diplomák elismerése → oktatási értelmezés („academic recognition”): más országokban folytatott tanulmányok beszámítása az iskolai előrehaladásban; → foglalkoztatási értelmezés („professional recognition”):egyik országban szerzett szakmai végzettséget más országban foglalkozás gyakorlásában elismerni; 9

10 Római Szerződés → munkaerő szabad áramlásának elve → szektoriális direktívák (képzés tartalmi egyezése) → 1975 orvosi diplomák, még hat szakma 1985-ig: a. tagállamok megegyeznek az egyes szakmák tartalmát illetően → b. a közösen elfogadott követelmények szerint szervezik meg az adott szakmai képzést → c. más országban szerzett diplomákat automatikusan elismerik → ma-bizalmi elv:saját jogrendszeren belüli elismerés szabályozás (1988 min.3 éves felsőfokú képzés, 1991 középfokú oktatás utáni min. 2 éves képzések) 10

11  Socrates+Leonardo → től Egész Életen Át Tartó Tanulás program  Közoktatás: Comenius  Felsőoktatás: Erasmus  Felnőttoktatás és más oktatási formák: Grundtvig  Szakmai képzés: Leonardo da Vinci 11

12 Az akció célja az óvodai, illetve az általános- és középiskolai oktatási intézmények  együttműködésének kialakítása és támogatása;  az iskolák partnerkapcsolatainak kiépítése;  a munkájuk miatt folyamatos utazni kényszerülők, vándorló életmódúak, vendégmunkások és roma fiatalok oktatásának fejlesztése;  pedagógusok szakmai továbbképzése. 12

13  Comenius Hálózatok (oktatási intézmények és szervezetek közötti hálózatok kialakítása → oktatási innováció és a jó gyakorlatok megismertetése),  Többoldalú projektek (tanárok, iskolai oktatási szektorban dolgozók alap- vagy továbbképzésének javítása, osztálytermi stratégiák kialakítása, az oktatás és tanítás minőségének javítása),  Kiegészítő tevékenységek (felhívni célcsoportok/közvélemény figyelmét az európai együttműködés fontosságára az iskolai oktatás területén) → közvetlenül az Európai Bizottság Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséghez kell benyújtani 13

14 Rotterdami Erasmus neves filozófus, teológus, humanista Célja: felsőoktatási intézmények fejlesztési törekvéseinek és az ún. hallgatói mobilitás (egyetemi és főiskolai hallgatók EU tagállamokban való tanulása) elősegítése Felsőoktatási intézmények pályáznak  oktatói és hallgatói mobilitás szervezésére (eddig több mint 2,3 millió egyetemi hallgató → ben 3 millió)  intenzív programok és közös egyetemi/főiskolai szakok, képzések kidolgozására Erasmus költségvetési keretek  3,1 Mrd euró között  3x több mint között  Legalább 80%-ot mobilitásra kell fordítani 14

15 Kötelező alapelvek:  Kétoldalú megállapodások megkötése  Nem lehet semmilyen jogcímen díjat szedni a beutazó hallgatóktól  Teljes beszámítási kötelezettség 15

16 Irányelvek:  minőségi szervezés:  hallgatói és személyzeti mobilitásban  opció (szakmai gyakorlatok)  a kurzusinformáció aktuális és hozzáférhető  kreditrendszer használata  a hazai hallgatókkal azonos bánásmód és szolgáltatások a beutazó hallgatóknak  a beutazó Erasmus hallgatók integrációjának támogatása  Tanulmányi Átirat időben és tartalomban megfelelő kiállítása  az Erasmus oktatókat támogatja és elismeri az intézmény  az intézmény nyilvánosságot biztosít az Erasmusnak  az Erasmus Charter és az Erasmus Programnyilatkozat nyilvános és hozzáférhető a hallgatók és személyzet számára  az intézmény betartja az Egész életen át tartó tanulás program diszkrimináció ellenes elveit és céljait 16

17 Erasmus mobilitásra szánt évi teljes európai költségvetése 454 millió euró, centralizált projektekre szánt keret ~18 millió euró ( millió euró; millió euró; ,6 millió euró; millió euró) 17

18 18

19 Nikolaj Frederik Severin Grundtvig (1783 –1872) dán lelkész, költő, filozófus, történész, tanár, politikus Grundtvig program: Célja:  az európai dimenzió bevezetése az oktatásba  a felnőttoktatási szektor fejlesztése  az iskolarendszeren kívüli oktatás könnyebb elérése  a felnőtt tanuló teljes értékű, aktív tagja lehessen a társadalomnak, bővüljenek a más kultúrákról szóló ismeretei, életminősége, és munkaerő-piaci esélyei javuljanak. → elsősorban a szakmától független, általános ismeretek oktatását tűzi ki céljául Célcsoport:  felnőttek (25 év felettiek),  25 év alatti fiatalok, akik nem részesülnek közép- vagy felsőfokú képzésben 19

20 A programban részt vevő országok:  az Európai Unió 27 tagállama (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia, Ciprus, Málta, Bulgária, Románia)  az EU-hoz társult ország (Törökország),  a 3 EFTA-ország (Izland, Liechtenstein, Norvégia)  Horvátország és Svájc. 20

21 Pályázati formák:  Tanulási kapcsolatok  Időskorú önkéntes projektek  Felnőtt tanulói műhelyek  Szakmai továbbképzés felnőtt oktatóknak  Látogatások és cserék  Asszisztensek  Előkészítő látogatások  Többoldalú projektek  Hálózatok 21

22 Leonardo da Vinci ( , polihisztor, szobrász, hadmérnök) Leonardo program - Európai Bizottság 1994-ben indult együttműködési programja a szakképzés területén  → december 31-ig első szakasz: az EU szakmai képzési politika megvalósítása, tagállamok szakképzési politikájának harmonizációja  január 1. → új, hétéves szakasz  2007 → a program beépült az új Egész életen át tartó tanulás programba ( ) → a Leonardo a felsőoktatáson kívüli szakképzés területére irányult 22

23  Operatív célkitűzései:  a szakmai alapozó oktatásban és szakképzésben és továbbképzésben érintett személyek egész Európára kiterjedő mobilitása minőségének javítása és mennyiségének növelése azzal a céllal, hogy a vállalkozásokhoz történő gyakorlatok száma az egész partnerek és más érintett szervek közötti európai szintű együttműködés minőségének életen át tartó tanulás programjának végére legalább évi re növekedjen;  az oktatási és képzési szolgáltatást nyújtó intézmények vagy szervezetek, a vállalkozások, a szociális helyzet javítása és mennyiségének növelése;  az innovatív gyakorlatok fejlesztésének elősegítése a felsőfokútól eltérő szintű szakoktatás és szakképzés terén, valamint e gyakorlatoknak - többek között egyik részt vevő országból a többi országba történő - átadása;  a képesítések és a kompetenciák - köztük a nem formális és informális tanulással szerzettek - átláthatóságának és elismerésének javítása;  a modern idegen nyelvek tanulásának ösztönzése;  az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan az IKT alapú innovatív tartalom, a szolgáltatások, a módszertan és a gyakorlat fejlesztése 23

24 Általános célkitűzései:  az ismeretek, készségek és képesítések megszerzése és felhasználása céljából tartott képzéseken és továbbképzéseken részt vevő személyek támogatása a személyes fejlődés, a munkavállalói esélyek és az európai munkaerőpiacon való érvényesülés megkönnyítése érdekében;  a szakoktatási és szakképzési rendszerek, intézmények és gyakorlatok minőségi javítása és az e téren megvalósuló innováció támogatása;  a szakoktatás, szakképzés és mobilitás vonzóbbá tétele a munkáltatók és magánszemélyek számára, valamint a szakképzésben részt vevő munkavállalók mobilitásának elősegítése. 24

25 Mobilitás = kulcsszerep- koppenhágai folyamat-szakképzés, vonzerő, színvonal növelés → mobilitás megszervezésének minősége ( külföldi tartózkodás pedagógiai, nyelvi és kulturális előkészítése az európai mobilitási minőségi chartában meghatározott alapelvek alapján), Kétféle mobilitás: (1) a szakmai alapképzés bármely formájában részt vevő gyakornokok és a szakmai továbbképzésben részt vevő munkaerő-piaci szereplők mobilitása → duális gyakornoki rendszerben vagy más, az iskolai és a munkahelyi képzést vegyítő rendszerben vagy vállalatoknál szakoktatási rendszerben részt vevő személyek (2) a szakképzési szakemberek mobilitása- tanárok, trénerek és oktatók kompetenciáinak fejlesztése, KKV-kal való együttműködés 25

26 Partnerségek  A partnerségek célja a szakképzési intézmények, vállalatok és/vagy szociális partnerek közötti együttműködés a szakképzéssel kapcsolatos közös érdekeket érintő kérdésekben → nemzeti, regionális, helyi és ágazati szinten érdekelt felek közötti együttműködés annak érdekében, hogy biztosítsák aktív részvételüket a koppenhágai folyamat végrehajtásában, amint azt a helsinki közlemény előírja. Innováció transzfer  Az innováció transzfer a Magyarországon innovációnak számító, korábbi Leonardo vagy más közösségi projekt(ek), egyéb nemzeti vagy szektoronkénti fejlesztés eredményeként működő jól bevált gyakorlat (tananyag, módszer) átvétele, adaptálása és meghonosítása a szakképzésben. Innováció fejlesztés / Tematikus hálózatok / Kiegészítő tevékenységek  a szakmai oktatás és képzés keretében alkalmazandó újszerű tartalmak, módszerek és eljárások kialakításával fejlesztik a képzési rendszer minőségét, a szakképzésben érintett különböző szereplők közötti kapcsolatok erősítését szolgálják, a Leonardo da Vinci projektek céljait és eredményeit támogatják. 26

27 Kik pályázhatnak  Minden olyan szervezet pályázhat, amely a szakképzés valamely szintjén tevékenykedik, a szakmai oktatásban – képzésben együttműködik, a felsőoktatás szintjétől eltekintve:  A szakképzés területén (a felsőoktatástól eltekintve) oktatást - képzést nyújtó intézmények, szervezetek  A szakképzésbe bekapcsolódó egyesületek, szövetségek (hallgatói – oktatói szövetségek, szülő-szervezetek stb.)  Vállalkozások, szociális partnerek és a munka világának egyéb képviselői, beleértve a kamarákat és más érdekképviseleti szervezeteket is (pl. munkaadói, munkavállalói szervezetek)  Az egész életen át tartó tanulás szempontjaihoz kapcsolódóan pályatanácsadással és információ-nyújtással foglalkozó szervezetek  Az egész életen át tartó tanulás szempontjait felölelő szakmapolitika és működési rend irányelveit alakító testületek helyi, regionális és nemzeti szinten  Kutatóintézetek, amelyek az egész életen át tartó tanulás kérdéseivel foglalkoznak  Felsőoktatási intézmények - nem a felsőoktatásra, hanem felnőttképzési tevékenységükre fókuszálva. A programban részt vevő országok köre  Az Európai Unió 27 tagállama  3 EFTA ország: Izland, Liechtenstein, Norvégia  Törökország, Horvátország, Svájc 27

28 =az Európai Felsőoktatási Térség létrehozását célzó független, kormányközi reform folyamat (Bolognai Nyilatkozat -29 európai ország, Bologna, június 19.)  ma 46 ország (aláírói az Európa Tanács Európai Kulturális Egyezményének is, elkötelezettek az Európai Felsőoktatási Térség céljai mellett) + Európai Bizottság, az Európa Tanács, az UNESCO CEPES (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szakosított Szervezetének Európai Felsőoktatási Központja), felsőoktatási intézmények, a hallgatók, a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók, a munkaadók és a minőségbiztosítási ügynökségek képviselői. 28

29 Célok: •megkönnyíteni a jelenlegi és a végzett hallgatók, valamint a felsőoktatásban dolgozó oktatók és kutatók mobilitását •felkészíteni a hallgatókat későbbi szakmai pályafutásukra, a demokratikus társadalmi életben aktív állampolgárként való részvételre, támogatni személyes fejlődésüket •széles hozzáférést biztosítani magas színvonalú, demokratikus alapelveken és tudomány szabadságán alapuló felsőoktatáshoz 29

30  könnyen áttekinthető és összehasonlítható végzettségek, háromciklusú rendszerbe (Bachelor-Master-PhD) szervezve  nemzeti képesítési keretrendszerek kompatibilisek Európai Felsőoktatási Térség Képesítési Keretrendszerével, és tanulási eredményeket határoznak meg a három ciklus mindegyikében • minőségbiztosítás összhangban az Európai Felsőoktatási Térség minőségbiztosítási Sztenderdjeivel és Irányelveivel • más országban szerzett végzettségek és egyéb, felsőoktatásban szerzett képesítések fair elismerése, az Európa Tanács/UNESCO Lisszaboni Elismerési Egyezményének megfelelően → a bolognai folyamat keretében olyan, a szélesebb társadalom szempontjából jelentős területeken is folyik munka, mint a felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés/innováció közötti kapcsolatok, a méltányos részvétel a felsőoktatásban és az egész életen át tartó tanulás 30

31  az alapvető keretrendszer három szintre tagolódik, három egymásra épülő oklevéllel (diplomával), amelyek bachelor (alapképzés-180/240 kr.), masters (mesterképzés kr.)) és doktori fokozathoz (180 kr.) vezetnek  ezek többnyire 3-4, 1,5-2, illetve 3 évet vesznek igénybe, az egyes szintek befejezése a megszerzett kreditek ( a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége =meghatározott ismeretek elsajátításának, követelmények teljesítésének becsült ideje; 1 ECTS kredit= 30 tanulmányi munkaóra) számától függ  Osztatlan képzés! 31

32 Felsőfokú szakképzés (120 kr.)  sajátos, felsőfokú szakképesítést nyújtó, gyakorlat központú képzés (4 félév)  az alapképzésben a beszámítható kreditek száma a felsőfokú szakképzésben megszerezhető krediteknek legalább 1/3  felsőfokú végzettséget nem ad  a jelentkezés feltétele: érettségi vizsga 32

33 European Higher Education Area (EHEA) ERA European Research Area ECTS European Credit Transfer System ECVET European Credit System for Vocational Education and Training ISCED Unesco- International Standard Classification of Education 1997 IELTS, SAT, GRE, TOEFL CEFR Common European Framework of Reference for Languages Council of Europe → november EU Tanács → javaslat minden tagországnak EUROPASS, PISA 33

34 A Alapszintű nyelvhasználó (Basic User)  A1 Minimumszint (Breakthrough)  A2 Alapszint (Waystage) B Önálló nyelvhasználó (Independent User)  B1 Küszöbszint (Threshold) –alapfok  B2 Középszint (Vantage) –középfok C Mesterfokú nyelvhasználó (Proficient User)  C1 Haladó (Effective Operational Proficiency) – felsőfok  C2 Mesterfok (Mastery) 34

35 35

36 Köszönöm megtisztelő figyelmeteket! 36


Letölteni ppt "Dr. Máthé Ilona BME Műszaki Pedagógia Tanszék Közoktatási Vezető és Pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak 1. évfolyam 2012 1."

Hasonló előadás


Google Hirdetések