Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A környezetvédelmi szabályozás kialakulása, okok, történet, nemzetközi folyamatok, mérföldkövek Jogrendszerek, a környezetvédelmi jog elvei, a környezethez.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A környezetvédelmi szabályozás kialakulása, okok, történet, nemzetközi folyamatok, mérföldkövek Jogrendszerek, a környezetvédelmi jog elvei, a környezethez."— Előadás másolata:

1 A környezetvédelmi szabályozás kialakulása, okok, történet, nemzetközi folyamatok, mérföldkövek Jogrendszerek, a környezetvédelmi jog elvei, a környezethez való jog dr. Szilágyi Szilvia

2 Környezet, környezetvédelem - környezet: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete; - környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; - környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelyeknek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése, a kialakult károk mérséklése vagy megszüntetése, a károsító tevékenységet megelőző állapot helyreállítása.

3 A nemzetközi környezetjog története - okok -Gazdasági fejlődés, megnőtt ipari termelés, népesség számának növekedése, közlekedés fellendülése – természeti erőforrások fokozott igénybe vétele -A környezetszennyezés az emberiség számára az egyik legfenyegetőbb veszéllyé vált -Egyre gyakoribb környezetvédelmi katasztrófák, egyre súlyosabb következményekkel -Környezetszennyezés határokon átívelő jellege

4 A nemzetközi környezetjog története -A II. világháborút megelőzően lokális, regionális egyezmények (1902: Párizsi Egyezmény a mezőgazdaság számára hasznos madarak védelméről) -A környezetvédelem fontosságának növekedését jelzik az egyes, nemzetközi környezetvédelmi jogesetek is (Trail Smelter ügy 1941) -Trail Smelter ügy: egy, a kanadai és amerikai határ mentén működtetett kanadai tulajdonú bányászati és kohászati vállalat kén- dioxid-kibocsátása súlyos szennyezést okozott az amerikai Washington államban. A két kormány az ügyet választottbíróság elé vitte. Az 1938-ban született választottbírósági döntés értelmében megállapítást nyert, hogy a Trail-kohó vállalat működésével kárt okozott az Egyesült Államoknak. Az állam kizárólagos joga, hogy hozzájáruljon, vagy megtiltsa területének használatát; egyik államnak sincs joga arra, hogy olyan módon használja területét, vagy engedje át annak használatát, hogy azzal károsodást okozzon más állam területén.)

5 A nemzetközi környezetjog története -A II. világháborút követően előtérbe került a környezet globális védelme -Egyre növekvő számban születtek nemzetközi egyezmények (Londoni Egyezmény 1954 a tengerek olajszennyezésének megelőzéséről; Genfi Egyezmény 1958 a nyílt tengerről) -Fontos szerepet játszottak a megjelenő nemzetközi szervezetek is (1945 ENSZ – égisze alatt számos, a nemzetközi környezetvédelmi jog fejlődésében kiemelkedő jelentőségű konferencia megrendezésére került sor)

6 Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében -1972: Római Klub (1968-ban alakult nemzetközi csoport, célja a globális problémák azonosítása és az ezekkel kapcsolatos megoldás-javaslatok kidolgozása) jelentése a Növekedés határai címmel -a népességnövekedés és a gazdasági fejlődés tendenciái nem tarthatók fenn sokáig, beavatkozás nélkül, amennyiben az exponenciális növekedés tovább folytatódik, akkor a XXI. század közepén az emberi civilizáció össze fog omlani -a felvázolt problémák leküzdése csak nemzetközi összefogással lehetséges Stockholm - ENSZ Konferencia az emberi környezetről -az emberi környezet megóvásával foglalkozó első világméretű program kidolgozása -nyilatkozat a környezetvédelem alapelveiről és nemzetközi feladatairól: az emberhez méltó környezethez való jog, az államok nemzetközi együttműködési kötelezettségének kimondása -az együttműködés irányítására, a nemzetközi erőfeszítések összehangolására létrejött az ENSZ Környezeti Programja (UNEP): környezettel kapcsolatos adatokhoz való hozzáférés biztosítása, jelentések készítése, nemzetközi egyezmények előkészítése, segítségnyújtás államoknak a környezetvédelem intézményrendszerének fejlesztéséhez.

7 Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében -A Stockholmi Konferenciát követően a korábbi, ún. szektorális megoldások helyett megjelenik az ún. integratív környezetvédelmi szemlélet (a környezet szennyezése elleni védekezés a csővégi módszerekről a forrásoknál történő védekezésekre helyeződött át) -1983: az ENSZ Közgyűlés létrehozta a Környezet és Fejlődés Világbizottságot -feladata: a fenntartható fejlődés érdekében hosszú távú környezetvédelmi stratégiák kidolgozása -1987: jelentés „Közös Jövőnk” címmel: fenntartható fejlődés elvének kimondása – „a harmonikus/fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől."

8 Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében Rio de Janeiro: ENSZ Környezet és Fejlődés Világkonferenciája -Nyilatkozat a Környezetről és Fejlődésről (27 alapelvet fektet le; kinyilvánítja a fenntartható fejlődés szükségességét; kimondja az államok közös felelősségét a környezetért) -Feladatok a XXI. századra: (ajánlások és javaslatok) -Éghajlatváltozási Keretegyezmény (célja az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentése, klímaváltozás kiküszöbölése) -Biológiai Sokféleség Egyezmény (célja a biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinek fenntartható használata, a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása) -Nyilatkozat az erdőkre vonatkozó elvekről (erdők fenntartható fejlődésnek megfelelő kezelése, alapelvek az erdők védelmével kapcsolatban)

9 Mérföldkövek a nemzetközi környezetjog történetében -Az ENSZ a Riói Konferencia eredményeinek nyomon követése érdekében létrehozta a Fenntartható Fejlődés Bizottságát -minden évben áttekinti a konferencián elfogadott egyezmények végrehajtását -iránymutatást ad a kormányoknak a fenntartható fejlődés megvalósítására Johannesburg: Fenntartható Fejlődés Világkonferencia -a Rió óta eltelt tíz évben bekövetkezett változások áttekintése – a nemzetközi környezetvédelmi együttműködés terén számos előrelépés történt, de a környezeti szempontoknak a gazdasági döntések során való integrálása nem történt meg -Végrehajtási Terv: a Riói vkonferencia záródokumentumának, a Feladatok a XXI. Századra (Agenda 21) végrehajtási terve -Politikai Nyilatkozat: állásfoglalás, elvi meghatározása annak, mit tartanak a konferencia résztvevői a legfontosabbnak az elkövetkező időszakban

10 Fontosabb nemzetközi környezetvédelmi egyezmények Ramsar: egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről London: egyezmény a hajókról származó szennyezések megelőzéséről; Washington: egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat és növényfajok nemzetközi kereskedelméről Bonn: egyezmény a vándorló vadon élő állatfajok védelméről Bern: egyezmény az európai vadon élő növények, állatok és természetes élőhelyeik védelméről Genf: egyezmény a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről Bécs: egyezmény az ózonréteg védelméről Bázel: egyezmény a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról Szófia: egyezmény a Duna védelmére és fenntartható használatára irányuló együttműködésről

11 A nemzetközi környezetvédelmi jog fontosabb alapelvei -elővigyázatosság elve -megelőzés elve -fenntartható fejlődés elve -szennyező fizet elv -társadalmi részvétel -a károkért való állami felelősség elve

12 A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Elővigyázatosság elve -a megelőzés elvéhez képest a valószínűség távolabbi szintjén érvényesül; -célja, hogy kockázat esetén megelőző jellegű döntéshozatallal biztosítsa a környezet magas szintű védelmét -akkor alkalmazható, ha tudományos és objektív értékelés azonosítja egy jelenség, termék vagy eljárás feltehetően veszélyes hatásait -lehetőséget ad védelmi intézkedések megtételére, anélkül, hogy ki kellene várni, hogy a kérdéses kockázat realitása és súlyossága teljesen bizonyossá nem válik -pl: azt a hulladékot, amelyről (minősítés hiányában) még nem tudható, hogy pontosan milyen hatást fejt ki a környezetre, veszélyes hulladéknak kell tekinteni

13 A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Megelőzés elve -az ismert és várható hatások elleni előzetes fellépést igényli -a lehetséges káros környezet hatásokat a szennyezés forrásánál kell megszüntetni -több szinten érvényesül: egyrészt – a jogalkotás szintjén – magát a jogrendszert kell oly módon felépíteni, hogy ezen elv valósággá váljon, másrészt – a jogalkalmazás szintjén – azt az alternatívát (tevékenységet, technológiát, eljárást, stb.) kell választani már a tevékenység tervezése során, amelyik nem jár, vagy kisebb veszéllyel jár a környezetre nézve -pl: engedélyezés rendszere

14 A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Fenntartható fejlődés elve -Környezet és Fejlődés Világbizottság „Közös Jövőnk” c. jelentése: „a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől” -a fejlődés akkor fenntartható, ha a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenzió között az összhang biztosított

15 A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Szennyező fizet elve -A szennyező fizet elve a maga ‘eredeti’ változatában alapvetően egy gazdasági alapelv. A közgazdaságtan elmélete dolgozta ki az 1970-es években azzal a szándékkal, hogy a környezeti szennyezések költségeit meg lehessen osztani az ipar és a fogyasztók között, s ezáltal a környezet állapotát a megfelelő, kívánt szinten lehessen tartani, egyben pedig az állam által a szennyezőknek nyújtott, ún. rejtett támogatásokat, amelyek torzítják a piaci versenyt, fel lehessen számolni. -A szennyező fizet alapelve napjainkban alkalmazott formájában a környezetvédelmi politika egyik alapvető, iránymutató elve, amely voltaképpen azt mondja ki, hogy a szennyeződések megelőzésének, ellenőrzésének és felszámolásának költségeit a szennyező félnek kell viselnie.

16 A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei Társadalmi részvétel elve -a környezet védelme, fejlesztése, helyreállítása közös érdek, amelyben mindenki közvetlenül érintett, így a társadalom (állampolgárok és azok szervezetei) részvételi joga a döntéshozatal különböző szintjein a környezet védelmét szolgálja -pillérei: -információhoz való jog (aktív és passzív információhoz való jog) -részvétel a jogalkotásban -részvétel a közigazgatási döntéshozatalban, ellenőrzésben -jogorvoslati jog, perlési jog

17 A nemzetközi környezetvédelmi jog alapelvei A károkért való állami felelősség elve -megerősíti az állam szuverén jogát a természeti erőforrásai felett -védi a károsult államokat, elismerve az államok kötelezettségét arra, hogy joghatóságuk, vagy felügyeletük alatti tevékenységek ne okozzanak kárt más állam környezetében -így az államok nem csupán saját tevékenységükért felelősek, hanem mindenkiért, aki felett felügyeleti joguk van

18 A környezethez való jog -ENSZ 1972 Környezetvédelmi Világkonferencia: „Az embernek alapvető joga van a szabadsághoz, egyenlőséghez és a megfelelő életfeltételekhez egy olyan minőségű környezetben, amely emberhez méltó és egészséges életre ad lehetőséget, ugyanakkor pedig ünnepélyes kötelezettsége, hogy e környezetet a jelen és jövő nemzedékek számára megóvja és javítsa” Riói Nyilatkozat: „Az emberek állnak a fenntartható fejlődés középpontjában. Joguk van az egészséges és produktív életre a természettel harmóniában”. -Elemei: -egészséges környezethez való jog -biztonságos környezethez való jog -zavartalan környezethez való jog -esztétikus környezethez való jog

19 Az Unió környezetvédelmi joga Az Alapító Szerződések -ESZAK-t létrehozó Párizsi Szerződés (1951. ápr júl.25.) -EGK-t (EK) létrehozó Római Szerződés -EURATOM-t létrehozó Római Szerződés (1957.márc jan.1.) Az Európai Közösségeket létrehozó alapító szerződések eredetileg nem tartalmaztak a környezetvédelemre vonatkozó célkitűzéseket, sem egyéb, a környezeti politikával foglalkozó rendelkezéseket. Mivel az EK-nak nem volt közösségi szintű környezeti politikája, így a tagállamok a környezeti problémákra önállóan, egymástól függetlenül igyekeztek megoldást találni. A környezetszennyezés határokat nem ismerő volta, valamint az eltérő környezetvédelmi előírások okozta kereskedelem-korlátozó hatások érlelték a közösségi fellépést, amihez az ENSZ 1972-ben „Az ember és a környezet” címmel Stockholmban rendezett konferenciája – a nemzetközi szintű környezetvédelmi együttműködés első nagy állomása – is hozzájárult.

20 Az Unió környezetvédelmi joga Környezeti politika és fellépés kialakulása: -kifejezett szerződési felhatalmazás nélkül -EK Szerződés 100.cikk - tagállamok eltérő környezetvédelmi előírásai -termékek-tagállamok közötti kereskedelem -létesítmények – költségeken keresztül versenytorzító hatás -EK Szerződés 308. cikk 100. cikk A Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag irányelveket fogad el a tagállamok olyan törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek közelítésére, amelyek közvetlenül érintik a közös piac megteremtését vagy működését cikk Ha a Közösség fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy a közös piac működése során a Közösség valamely célkitűzése megvalósuljon, és e szerződés nem biztosítja a szükséges hatáskört, a Tanács a Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően egyhangúlag meghozza a megfelelő rendelkezéseket.

21 Az Unió környezetvédelmi joga Egységes Európai Okmány (1986) Lényeges változások: -a környezeti politika Alapszerződésbe való beemelése, így közvetlen jogalapot teremtett a közös környezetpolitikai intézkedések számára -a közösségi törvényhozás jogkörébe tartozik mindazon kérdések szabályozása, amelyek: -a környezet állapotának védelmét, fenntartását, javítását szolgálják -védik az emberek egészségét -biztosítják a természeti erőforrások ésszerű használatát -a legkisebb szigor klauzulájának megjelenése -szubszidiaritás alapelve: az Európai Közösség szintjén csak akkor hozhatók környezetvédelmi intézkedések, ha a célok valamilyen okból nemzeti, vagy regionális szinten hozott intézkedésekkel nem valósíthatók meg, vagy a közös fellépés hatékonyabban megvalósítható

22 Az Unió környezetvédelmi joga Maastrichti Szerződés (1992) -a szerződés preambuluma kiemeli a környezetvédelem integrációs szerepét (a környezetvédelem integrációs szerepe a Szerződés preambuluma alapján abban jelenik meg, hogy a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági és társadalmi haladást a környezetvédelem feltételei között kívánja elősegíteni) -a Közösség céljai közé emeli a fenntartható fejlődést -a szubszidiaritás általános elvvé válása („A Közösség az e szerződésben ráruházott hatáskörök és a számára kijelölt célkitűzések keretén belül jár el. Azokon a területeken, amelyek nem tartoznak kizárólagos hatáskörébe, a szubszidiaritás elvének megfelelően a Közösség csak akkor és annyiban jár el, amennyiben a tervezett intézkedés céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért a tervezett intézkedés terjedelme vagy hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók. A Közösség intézkedései nem léphetik túl az e szerződés célkitűzéseinek eléréséhez szükséges mértéket.”) -a Szerződés bővítette a Közösség környezeti politikai hatáskörét is, amikor kiterjesztette a közösségi cselekvést a földrendezési politika, a város-és vidéktervezés, valamint az energia-politika kérdéseire

23 Az Unió környezetvédelmi joga Amszterdami Szerződés (1996) -jegyzőkönyvet csatolt az Európai Közösséget alapító szerződéshez a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról -integráció elvének erősödése (az integráció alapelvét beemelte a Közösség céljainak eléréséhez szükséges politikákat és tevékenységeket felsoroló 3. cikk rendelkezései közé) -egyszerűsítette a környezetvédelmi aktusok döntéshozatali rendszerét

24 Az Unió környezetvédelmi joga -Nizzai Szerződés (2001) -Lisszaboni Szerződés (2007) -kimondja: az Unió célkitűzései közé tartozik Európa fenntartható fejlődésének elősegítése -megerősíti, hogy a fenntartható fejlődés kiemelten fontos célkitűzést jelent az Unió külkapcsolatainak alakítása során is -a környezet minőségének megőrzése és védelme mellett annak javítását is hangsúlyozza -a Lisszaboni Szerződés következtében a magas fokú környezetvédelemhez való jog az európai uniós polgárok alapjogának minősül -további újdonsága az éghajlatváltozás fogalmának beemelése az Európai Unióról szóló Szerződésbe, rámutatva ezzel a jelenség kiemelkedő fontosságára tagállami és közösségi szinten egyaránt

25 A hazai környezetvédelmi jog története -Széttagoltság, az egyes környezeti elemek elkülönült védelme évi II. törvény az emberi környezet védelméről évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

26 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK -A törvény célja -A törvény hatálya -Alapfogalmak -A környezet védelmének alapelvei -Az elővigyázatosság, a megelőzés és a helyreállítás -Felelősség -Együttműködés -Tájékozódás, tájékoztatás és nyilvánosság

27 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól II. Fejezet A KÖRNYEZETI ELEMEK VÉDELME ÉS AZ ELEMEKET VESZÉLYEZTETŐ TÉNYEZŐK -A környezeti elemek egységes védelme -A föld védelme -A víz védelme -A levegő védelme -Az élővilág védelme -Az épített környezet védelme -Veszélyes anyagok és technológiák -Hulladékok -Zaj és rezgés -Sugárzások -Közös szabályok

28 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól III. Fejezet A KÖRNYEZET VÉDELMÉT SZOLGÁLÓ ÁLLAMI TEVÉKENYSÉG -Az állam környezetvédelmi tevékenysége -Az Országgyűlés környezetvédelmi tevékenysége -A Nemzeti Környezetvédelmi Program -A Kormány környezetvédelmi tevékenysége -A környezetvédelemért felelős miniszter feladatai -A környezetvédelem érvényesítése a szabályozásban és más állami döntéseknél -Országos Környezetvédelmi Tanács

29 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól IV. Fejezet A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK KÖRNYEZETVÉDELMI FELADATAI V. Fejezet A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK MEGALAPOZÁSA -A környezetvédelem tervezési rendszere -A Nemzeti Környezeti Térinformatikai Rendszer -Környezetvédelmi információs rendszer és tájékoztatás -Környezeti adatok bejegyzése egyéb nyilvántartásokba -Környezetvédelmi kutatás, műszaki fejlesztés -Környezeti nevelés, képzés, művelődés

30 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól VI. Fejezet A KÖRNYEZETVÉDELEM GAZDASÁGI ALAPJAI -Környezetvédelmi alap célfeladat fejezeti kezelésű előirányzat -Települési önkormányzati környezetvédelmi alapok -A környezet használata után fizetendő díjak -Környezetterhelési díj -Igénybevételi járulék -Termékdíj -Betétdíj

31 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól VII. Fejezet A KÖRNYEZETVÉDELMI IGAZGATÁS -A környezetvédelmi igazgatás -Adatkezelés -A környezetvédelmi hatósági együttműködés -A környezethasználat feltételei és hatósági engedélyezése -Előzetes vizsgálati eljárás, előzetes konzultáció -A környezeti hatásvizsgálati eljárás -Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás -Határozatok -Az egybefoglalt környezethasználati engedély -A környezethasználat bejelentése -Környezetvédelmi felülvizsgálat -A környezetvédelmi teljesítményértékelés -A felülvizsgálat és a teljesítményértékelés közös szabályai -Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) -Változás-bejelentési kötelezettség, ellenőrzés -Anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi minősítése -Határértékek -A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatósági eljárásának különös szabályai -Szakértői tevékenység -Végrehajtható határozatok -Eljárási költségek -Felügyeleti díj

32 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól VIII. Fejezet A NYILVÁNOSSÁG RÉSZVÉTELE A KÖRNYEZETVÉDELEMBEN A környezetvédelmi egyesületek jogai IX. Fejezet FELELŐSSÉG A KÖRNYEZETÉRT -A jogi felelősség általános alapja -Közigazgatási jogi felelősség -Kártérítési felelősség -Környezetvédelmi bírság -Környezetvédelmi megbízott -Az ügyész szerepe a környezetvédelemben X. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33

34

35

36 Ellenőrző kérdések 1.Hogyan határozná meg a környezetvédelem fogalmát? 2.Milyen okok vezettek nemzetközi viszonylatban a környezet jogi védelmének kialakulásához? 3.Mit jelent a fenntartható fejlődés elve? 4.Említsen két fontosabb nemzetközi környezetjogi elvet és fejtse ki ezek tartalmát! 5.Mit jelent az Európai Unió jogában a szubszidiaritás elve és a legkisebb szigor elve?

37


Letölteni ppt "A környezetvédelmi szabályozás kialakulása, okok, történet, nemzetközi folyamatok, mérföldkövek Jogrendszerek, a környezetvédelmi jog elvei, a környezethez."

Hasonló előadás


Google Hirdetések