Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NATO, Varsói Szerződés, EGK-EK-EU, KGST előadó: Dr. Marinovich Endre.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NATO, Varsói Szerződés, EGK-EK-EU, KGST előadó: Dr. Marinovich Endre."— Előadás másolata:

1 NATO, Varsói Szerződés, EGK-EK-EU, KGST előadó: Dr. Marinovich Endre

2 Ellentétben álló katonai és gazdasági szervezetek  NATO vs. Varsói Szerződés  EGK (EK) vs. KGST

3

4

5 A hidegháború kialakulása A vasfüggöny által megosztott Európa (1947–1989/1991)

6 Európa kettészakadása  Feltartóztatás (Containment) (Containment) politikája politikája → „Truman-doktrína” → „Truman-doktrína”  „Tintafolt-elmélet” Harry S. Truman (1884–1972)

7 A NATO létrehozása  Az USA vállalta Nyugat-Európa katonai védelmét → stratégiai okok → stratégiai okok  A szovjet terjeszkedés megállítására katonai védelmi szövetség: az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organization–NATO)  Megalakulása: Washington, április 4.  Alapelvei: – a szabadság védelmezése (5. cikkely) – a demokratikus értékek előmozdítása – a demokratikus értékek előmozdítása – az észak-atlanti térség katona-politikai – az észak-atlanti térség katona-politikai stabilitásának biztosítása stabilitásának biztosítása

8 A NATO létrehozása Truman elnök beszéde a NATO megalapításakor

9 A NATO tagállamai  12 alapító tagállam: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Izland, Norvégia, Olaszország, Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Belgium, Dánia, Hollandia, Belgium, Luxemburg és Portugália Luxemburg és Portugália  1989-ig csatlakozók: – 1952: Görögország és – 1952: Görögország és Törökország Törökország – 1955: Német Szövetségi – 1955: Német Szövetségi Köztársaság Köztársaság – 1982: Spanyolország – 1982: Spanyolország

10 A NATO belső szervezete A NATO európai központja (Brüsszel)

11 A NATO belső szervezete A NATO európai központja (Brüsszel)

12 A NATO céljai, hadereje  A NATO fő célja: – katonai fölény kialakítása a Szovjetunióval és a keleti – katonai fölény kialakítása a Szovjetunióval és a keleti tömbbel szemben tömbbel szemben  Eszköztára: – nukleáris fegyverarzenál (elrettentő pusztítóerő) – nukleáris fegyverarzenál (elrettentő pusztítóerő) – légifölény (magasszintű gyártási technológia alkalmazása) – légifölény (magasszintű gyártási technológia alkalmazása) – tengeri uralom (flotta mennyiségi fölénye) – tengeri uralom (flotta mennyiségi fölénye) → a szárazföldi haderő mennyiségi hátrányának → a szárazföldi haderő mennyiségi hátrányának ellensúlyozására ellensúlyozására

13 A NATO nukleáris arzenálja  A NATO fő csapásmérő eszköze: – a nukleáris háromszög: 1. kis-, közép- és nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták 1. kis-, közép- és nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták (Polaris, Pershing II, stb.) (Polaris, Pershing II, stb.) 2. Nukleáris bombákat hordozó nehézbombázók 2. Nukleáris bombákat hordozó nehézbombázók (B-52 Superfortress, B-1 Lancer, B-2 Spirit stb.) (B-52 Superfortress, B-1 Lancer, B-2 Spirit stb.) 3. Atomtengeralattjárók (Los Angeles-osztály) 3. Atomtengeralattjárók (Los Angeles-osztály)

14 A NATO nukleáris csapásmérői B-1 Lancer B-52 Superfortress

15 A NATO nukleáris csapásmérői B-2 Spirit Los-Angeles osztályú atomtengeralattjáró

16 A Varsói Szerződés létrehozása  Sztálini „béketábor-elmélet” = katonai szövetségek hiánya  május 9.: az NSZK felvétele a NATO-ba → biztonságpolitikai fordulat Európában → biztonságpolitikai fordulat Európában  => május 14.: a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés–VSZ aláírása Szerződés–VSZ aláírása  június 5.: a ratifikációs folyamat lezárulása után a VSZ alapokmányának lezárulása után a VSZ alapokmányának életbe lépése életbe lépése

17 A Varsói Szerződés létrehozása A Varsói Szerződés alapító konferenciája: Varsó, május 14.

18 A Varsói Szerződés céljai  A VSZ Hruscsov külpolitikai eszköze: – a megerősödött NATO – a megerősödött NATO ellensúlyozására ellensúlyozására – a hosszútávú szovjet jelenlét – a hosszútávú szovjet jelenlét biztosítására Kelet-Közép-Európában biztosítására Kelet-Közép-Európában az osztrák államszerződés aláírása az osztrák államszerződés aláírása után (1955. május 15.) után (1955. május 15.) – a kelet- és közép-európai államok – a kelet- és közép-európai államok Moszkvától való függésének Moszkvától való függésének erősítésére erősítésére Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894–1971)

19 A Varsói Szerződés tagállamai  8 VSZ-alapító tagállam: a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia

20 NATO–VSZ szembenállás Ivan Sztyepanovics Konyev (1897–1973) marsall, a VSZ első parancsnoka 1955–1960 NATO–VSZ fő frontvonalak a hidegháború idején (1955–1991)

21 A Varsói Szerződés hadereje  A Varsói Szerződés fő célja: – kezdetben: katonai fölény kialakítása a NATO-val – kezdetben: katonai fölény kialakítása a NATO-val szemben szemben – később: paritás (erőegyensúly) elérése a NATO-val – később: paritás (erőegyensúly) elérése a NATO-val  Eszköztára: – nukleáris fegyverarzenál (elrettentő pusztítóerő) – nukleáris fegyverarzenál (elrettentő pusztítóerő) – szárazföldi haderő (mennyiségi fölény) – szárazföldi haderő (mennyiségi fölény) – stratégiai légierő (mennyiségi fölény) – stratégiai légierő (mennyiségi fölény) → a minőségi lemaradás ellensúlyozására → a minőségi lemaradás ellensúlyozására → a flotta mennyiségi hátrányának kiegyenlítésére → a flotta mennyiségi hátrányának kiegyenlítésére

22 A Varsói Szerződés arzenálja  A Varsói Szerződés fő csapásmérő eszköze: – a hagyományos haderő: – a hagyományos haderő: 1. Gépesített gyalogság (1988: 103 hadosztály) 2. Páncélos alakulatok (T-34, T-55, T-60, T-72, T-80 harckocsik) 3. Légierő (MIG-15, MIG-17, MIG-21, MIG-29, Szu-27 vadász- gépek, Szu-22, Szu-25 vadászbombázók, Tu-160 gépek, Szu-22, Szu-25 vadászbombázók, Tu-160 bombázók) bombázók) 4. Hadiflotta (felszíni hajók, nukleáris és hagyományos tengeralattjárók–Akula-osztály) tengeralattjárók–Akula-osztály)

23 A Varsói Szerződés arzenálja T-55-ös harckocsi T-72-es harckocsi

24 A Varsói Szerződés arzenálja MIG-29-es vadászgép MIG-21-es vadászgép

25 A Varsói Szerződés arzenálja Szu-22-es vadászbombázó Szu-27-es vadászgép

26 A Varsói Szerződés arzenálja Tu-160-as bombázó Akula osztályú vadásztengeralattjáró

27 Az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása  május 9. – Robert Schuman – Robert Schuman francia külügyminiszter beszéde: francia külügyminiszter beszéde: német–francia kiegyezés és német–francia kiegyezés és közös gazdasági integrációs közös gazdasági integrációs szervezet létrehozása szervezet létrehozása Robert Schuman (1886–1963)

28 Az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása → ALAPJA: Jean Monnet közgazdász, a francia Országos Tervhivatal vezetőjének gondolata a szén- és acélipar egyesítéséről A szén- és acélkészletek A szén- és acélkészletek fölötti közös ellenőrzés fölötti közös ellenőrzés Hadiipar akkori alapja Hadiipar akkori alapja → egy újabb háború → egy újabb háború kitörésének kitörésének ellehetetlenítése ellehetetlenítése Jean Monnet (1888–1979)

29 Az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása  április 18.: Az Európai Szén- és Acélközösség– ESZAK (European Coal and Steel Community–ECSC), vagyis a „Montánunió” Alapszerződésének aláírása → Párizsi Szerződés → Párizsi Szerződés  július 25.: a ratifikációs folyamat a ratifikációs folyamat végén életbe lép végén életbe lép a szerződés a szerződés Az ESZAK Alapszerződésének aláírása: Párizs, 1951

30 Az Európai Szén- és Acélközösség tagállamai 6 alapító nyugat-európai állam: – Franciaország – Franciaország – Német Szövetségi Köztársaság – Német Szövetségi Köztársaság – Olaszország – Olaszország – Hollandia – Hollandia – Belgium – Belgium – Luxemburg – Luxemburg

31 Az Európai Szén- és Acélközösség tagállamai 6 alapító nyugat-európai állam: – Franciaország – Franciaország – Német Szövetségi Köztársaság – Német Szövetségi Köztársaság – Olaszország – Olaszország – Hollandia – Hollandia – Belgium – Belgium – Luxemburg – Luxemburg

32 Az Európai Szén- és Acélközösség céljai – a nehézipar két akkori húzóágazatának felfuttatása – a nehézipar két akkori húzóágazatának felfuttatása → a nyugat-európai gazdasági fejlődés folytonossá tétele → a nyugat-európai gazdasági fejlődés folytonossá tétele – a német–francia paritáson alapuló együttműködés – a német–francia paritáson alapuló együttműködés megerősítése megerősítése → Nyugat-Európa belső megerősödése → Nyugat-Európa belső megerősödése – az általános európai béke előmozdítása – az általános európai béke előmozdítása

33 Az Európai Szén- és Acélközösség megszűnése  A Párizsi Szerződés 50 évre szólt → az ESZAK meghatározott időtartamú → az ESZAK meghatározott időtartamú  július 25.: az Európai Szén- és Acélközösség megszűnése megszűnése → beolvadás az Európai Unió intézményrendszerébe → beolvadás az Európai Unió intézményrendszerébe  Az Európai Szén- és Acélközösség európai integrációs folyamat kiemelkedően fontos intézménye → az Európai Unió megalakulásának első lépése → az Európai Unió megalakulásának első lépése

34 Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrehozása  Az Európai Szén- és Acélpiac gyors sikere → továbbfejlesztési igény jelentkezése → továbbfejlesztési igény jelentkezése  Integráció kiterjesztése az egész gazdaságra  március 25.: az Európai Gazdasági Közösség– EGK (European Economic Community–EEC) és az Euratom (European Atomic Energy Community–EAEC) alapszerződésének aláírása → Római Szerződés → Római Szerződés

35 Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrehozása Az EGK és az Euratom Alapszerződésének aláírása: Róma, 1957

36 Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom jellege  január 1.: a ratifikációs folyamat végén életbe lép a szerződés  Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom tagjai: az Európai Szén- és Acélközösség 6 tagállama  Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom belső intézményi struktúrája megegyezett az ESZAK-éval → IKERSZERVEZETEK → IKERSZERVEZETEK

37 AzAz Európai Gazdasági Közösség megvalósításai – A tagállamok közötti teljes vámunió bevezetése – A tagállamok közötti teljes vámunió bevezetése július 1-től július 1-től – A tagállamok közötti kereskedelmi forgalom – A tagállamok közötti kereskedelmi forgalom megemelkedése (1970-ig megötszöröződött) megemelkedése (1970-ig megötszöröződött) – A tagállamok közös exportjának növekedése – A tagállamok közös exportjának növekedése (1970-ig két és félszeresére nőtt) (1970-ig két és félszeresére nőtt) – Általános és folyamatos gazdasági fellendülés – Általános és folyamatos gazdasági fellendülés (1970-ig átlagosan évi 5%-os GDP-növekedés) (1970-ig átlagosan évi 5%-os GDP-növekedés)

38 Az Európai Közösségek létrehozása  Az EGK és az Euratom működtetése → fenntartási költségek megemelkedése → fenntartási költségek megemelkedése → A három ikerszervezet belső intézményi → A három ikerszervezet belső intézményi struktúrájának összevonása – 1967–1968: struktúrájának összevonása – 1967–1968: Európai Szén- és Acélközösség Európai Szén- és Acélközösség Európai Gazdasági Közösség Európai Gazdasági Közösség Euratom Euratom  Egységes intézményrendszer kialakítása (Bizottság, Parlament, Tanács és Bíróság) (Bizottság, Parlament, Tanács és Bíróság) } Európai Közösségek–EK (European Communities–EC)

39 Az Európai Közösségek bővülése  Az Európai Közösségek = gazdasági sikertörténet  Új tagállamok csatlakozása – 1973: Nagy-Britannia, – 1973: Nagy-Britannia, Írország és Dánia Írország és Dánia – 1981: Görögország – 1981: Görögország – 1986: Spanyolország – 1986: Spanyolország és Portugália és Portugália Csatlakozási hullámok (1973–2007)

40 Az Európai Unió létrehozása  Az 1989-es kelet-európai rendszerváltások → 1945 óta fennálló geostratégiai alaphelyzet megváltozása → 1945 óta fennálló geostratégiai alaphelyzet megváltozása → október 3.: Németország újraegyesülése → október 3.: Németország újraegyesülése  Az Európai Közösségek felkészítése a keleti bővítésre → új közösségi szerződés kidolgozásának szükségessége → új közösségi szerződés kidolgozásának szükségessége – december 9-10.: EK-csúcstalálkozó Maastricht-ban – december 9-10.: EK-csúcstalálkozó Maastricht-ban (Hollandia) (Hollandia) – február 7.: az Európai Unióról szóló szerződés – február 7.: az Európai Unióról szóló szerződés aláírása aláírása – november 1.: a ratifikációs folyamat végén – november 1.: a ratifikációs folyamat végén életbe lép a Maastrichti Szerződés életbe lép a Maastrichti Szerződés

41 Az Európai Unió létrehozása  A Maastrichti Szerződés újításai: – Pilléres rendszer bevezetése: – Pilléres rendszer bevezetése: I. Európai Közösségek I. Európai Közösségek II. Közös kül- és biztonságbolitika II. Közös kül- és biztonságbolitika III. Közös bel- és igazságügy III. Közös bel- és igazságügy } Európai Unió–EU (European Union)

42 A KGST létrehozása  1940-es évek vége: a szocialista gazdasági együttműködéshez szükséges külön szervezet létrehozásának igénye  Marshall terv(segély) elutasítása Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa–KGST Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa–KGST (Szovjet Ekonomicseszkoj Vzaimopomoscsi–SZEV) (Szovjet Ekonomicseszkoj Vzaimopomoscsi–SZEV)  Megalakulás: Moszkva, január január 25.  Székhely: Moszkva (a Kreml szomszédságában) (a Kreml szomszédságában)  Hivatalos nyelv: nincs  Munkanyelv: orosz A KGST hivatalos zászlója

43 A KGST tagállamai  A KGST tagállamai:  6 alapító tagállam: Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária  5 később csatlakozó állam: – 1949: Albánia (1961–tagság felfüggesztése, 1987–kilépés) – 1949: Albánia (1961–tagság felfüggesztése, 1987–kilépés) – 1950: Német Demokratikus Köztársaság – 1950: Német Demokratikus Köztársaság (1990–tagság megszűnése) (1990–tagság megszűnése) – 1962: Mongólia – 1962: Mongólia – 1972: Kuba – 1972: Kuba – 1978: Vietnámi Demokratikus Köztársaság – 1978: Vietnámi Demokratikus Köztársaság

44 A KGST tagállamai  1 KGST-társult tagállam: – 1965: Jugoszlávia – 1965: Jugoszlávia → részben eltérő gazdaságpolitika → részben eltérő gazdaságpolitika  8 KGST-megfigyelő állam: – 1 Amerikában: Nicaragua – 1 Amerikában: Nicaragua – 4 Afrikában: Etiópia, Eritrea, Angola és Mozambik – 4 Afrikában: Etiópia, Eritrea, Angola és Mozambik – 3 Ázsiában: Jemen, Afganisztán, Laosz – 3 Ázsiában: Jemen, Afganisztán, Laosz és a Kínai Népköztársaság (1961-ig) és a Kínai Népköztársaság (1961-ig)

45 A KGST tagállamai A KGST tagállamai, társult tagjai és megfigyelő államai 1986-ban

46 A KGST céljai – a kelet-európai szatellitállamok egy esetleges harmadik – a kelet-európai szatellitállamok egy esetleges harmadik világháborúra való gazdasági felkészítése (kezdetben) világháborúra való gazdasági felkészítése (kezdetben) – az Európai Közösségek gazdasági befolyásával szemben – az Európai Közösségek gazdasági befolyásával szemben Közép- és Kelet-Európa elkülönítése és a Szovjetunióhoz Közép- és Kelet-Európa elkülönítése és a Szovjetunióhoz kapcsolása kapcsolása – a szovjet típusú tervgazdálkodás általánossá tétele – a szovjet típusú tervgazdálkodás általánossá tétele – a Szovjetunió gazdasági igényeinek érvényesítése – a Szovjetunió gazdasági igényeinek érvényesítése

47 A KGST céljai – a kelet-európai szatellitállamok egy esetleges harmadik – a kelet-európai szatellitállamok egy esetleges harmadik világháborúra való gazdasági felkészítése (kezdetben) világháborúra való gazdasági felkészítése (kezdetben) – az Európai Közösségek gazdasági befolyásával szemben – az Európai Közösségek gazdasági befolyásával szemben Közép- és Kelet-Európa elkülönítése és a Szovjetunióhoz Közép- és Kelet-Európa elkülönítése és a Szovjetunióhoz kapcsolása kapcsolása – a szovjet típusú tervgazdálkodás általánossá tétele – a szovjet típusú tervgazdálkodás általánossá tétele – a Szovjetunió gazdasági igényeinek érvényesítése – a Szovjetunió gazdasági igényeinek érvényesítése

48 A KGST megvalósításai – gazdasági uniformizálás – gazdasági uniformizálás – hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapodások – hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapodások – gépipari termékek gyártásának szakosítása – gépipari termékek gyártásának szakosítása – munkamegosztás a termelésben – munkamegosztás a termelésben – tagállami specializálódás – tagállami specializálódás DE: – egy-egy iparágban a tagállamok belső igényeit messze meghaladó termelőkapacitások létrehozása meghaladó termelőkapacitások létrehozása – függés a mindent alacsony áron felvásárló Szovjetuniótól – függés a mindent alacsony áron felvásárló Szovjetuniótól

49 KGST termékek Ikarus 66-os autóbusz (1952) Ikarus 280-as csuklós autóbusz (1973) Pannónia P12 motor- kerékpár (1974)

50 KGST termékek Škoda MB 1000 személyautó (1966) Škoda Octavia Super személyautó (1960) Škoda 120L-reklám (1976)

51 KGST termékek Trabant P 50 személyautó (1957) Trabant 601 személyautó (1964–1990)

52 KGST termékek Wartburg 312 személyautó (1965) Wartburg 353 személyautó (1966–1985)

53 A KGST kudarca Okok: – a Nyugat minőségi fölénye => mennyiségi ellensúlyozás – a Nyugat minőségi fölénye => mennyiségi ellensúlyozás KGST-tagállamok a világtermelésből: KGST-tagállamok a világtermelésből: 1949–18% → 1978–33% 1949–18% → 1978–33% – „vaskoncepció”: óriási üzemek építése (pl. uszty-ilimszki – „vaskoncepció”: óriási üzemek építése (pl. uszty-ilimszki cellulózüzem, kijembajevi azbesztkombinát stb.) cellulózüzem, kijembajevi azbesztkombinát stb.) – gigantikus közös beruházások (pl. „Barátság”-kőolajvezeték – gigantikus közös beruházások (pl. „Barátság”-kőolajvezeték és „Szövetség”-földgázvezeték) és „Szövetség”-földgázvezeték) – elöregedő gyártási technológiák konzerválása: minőségi – elöregedő gyártási technológiák konzerválása: minőségi lemaradás lemaradás – tervgazdálkodás rugalmatlansága → eladhatatlan termékek – tervgazdálkodás rugalmatlansága → eladhatatlan termékek „raktárra termelése” „raktárra termelése”

54 A KGST fő közös beruházásai A Barátság-kőolajvezeték és a Szövetség-földgázvezeték

55 KGST termékek Wartburg 312 személyautó (1965) Wartburg 353 személyautó (1966–1985)

56 A KGST fő közös beruházásai A Barátság-kőolajvezeték és a Szövetség-földgázvezeték

57

58 A KGST kudarca Okok: – a Nyugat minőségi fölénye => mennyiségi ellensúlyozás – a Nyugat minőségi fölénye => mennyiségi ellensúlyozás KGST-tagállamok a világtermelésből: KGST-tagállamok a világtermelésből: 1949–18% → 1978–33% 1949–18% → 1978–33% – „vaskoncepció”: óriási üzemek építése (pl. uszty-ilimszki – „vaskoncepció”: óriási üzemek építése (pl. uszty-ilimszki cellulózüzem, kijembajevi azbesztkombinát stb.) cellulózüzem, kijembajevi azbesztkombinát stb.) – gigantikus közös beruházások (pl. „Barátság”-kőolajvezeték – gigantikus közös beruházások (pl. „Barátság”-kőolajvezeték és „Szövetség”-földgázvezeték) és „Szövetség”-földgázvezeték) – elöregedő gyártási technológiák konzerválása: minőségi – elöregedő gyártási technológiák konzerválása: minőségi lemaradás lemaradás – tervgazdálkodás rugalmatlansága → eladhatatlan termékek – tervgazdálkodás rugalmatlansága → eladhatatlan termékek „raktárra termelése” „raktárra termelése”

59 Kitörési kísérletek: 1956  A magyar forradalom vívmányai: politikai pluralizmus, többpártrendszer, szólásszabadság, gyülekezési szabadság, sajtószabadság  október 31.: – Magyarország kilépése – Magyarország kilépése a Varsói Szerződésből a Varsói Szerződésből – svájci és osztrák – svájci és osztrák mintára: semlegesség mintára: semlegesség

60 Kitörési kísérletek: 1956 => november 1-2.: NDK, Jugoszlávia, Csehszlovákia, NDK, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Albánia Románia, Bulgária, Albánia beleegyezése a beavatkozásba beleegyezése a beavatkozásba  november 4–11.: Forgószél-hadművelet Forgószél-hadművelet → a szabadságharc leverése → a szabadságharc leverése

61 Kitörési kísérletek: 1956  Nyugati katonai reakciók elmaradása → atomháború veszélye → atomháború veszélye → javuló kapcsolatok → javuló kapcsolatok a Szovjetunióval a Szovjetunióval → szovjet be nem → szovjet be nem avatkozás a avatkozás a szuezi válságba szuezi válságba

62 Kitörési kísérletek: 1956  Kádár János hatalomra juttatása → megtorlás (perek, kivégzések) → megtorlás (perek, kivégzések) → a rendszer restaurációja → a rendszer restaurációja → a szovjet érdekek kiszolgálása → a szovjet érdekek kiszolgálása

63 Kitörési kísérletek: 1956  Kádár János hatalomra juttatása → megtorlás (perek, kivégzések) → megtorlás (perek, kivégzések) → a rendszer restaurációja → a rendszer restaurációja → a szovjet érdekek kiszolgálása → a szovjet érdekek kiszolgálása

64 Kitörési kísérletek: 1968  1965: „Brezsnyev-doktrína”  1968 január: a CSKP új első titkára Alexander Dubček → április: új kormányprogram: átfogó reformfolyamatok Csehszlovákiában (korlátozott politikai pluralizmus) → április: új kormányprogram: átfogó reformfolyamatok Csehszlovákiában (korlátozott politikai pluralizmus) => „prágai tavasz” => „prágai tavasz” Leonyid Iljics Brezsnyev (1906–1982) Alexander Dubček (1921–1992)

65 Kitörési kísérletek: 1968  A csehszolvák nép többet akart: tömegtüntetések → teljes politikai pluralizmus → teljes politikai pluralizmus → szabad választások → szabad választások → kilépés a Varsói Szerződésből → kilépés a Varsói Szerződésből  július 29.: tárgyalások Ágcsenyőn tárgyalások Ágcsenyőn → kudarc → kudarc

66 Kitörési kísérletek: 1968  augusztus 21.: „a szocializmus védelme érdekében” a VSZ 5 tagországának csapatai bevonultak Csehszlovákiába – szovjet – szovjet – kelet-német – kelet-német – lengyel – lengyel – magyar – magyar – bolgár – bolgár → Románia → Románia → Albánia → Albánia nem vett nem vett részt részt

67 Kitörési kísérletek: 1968  => 1956 tanulsága: passzív ellenállás  reformok megszüntetése – restauráció → Albánia kilépése a VSZ-ből (1968. szeptember 13.) → Albánia kilépése a VSZ-ből (1968. szeptember 13.) → szovjet–román kapcsolatok megromlása → szovjet–román kapcsolatok megromlása

68 Kitörési kísérletek:  1980-as évek eleje: a „pangás” időszaka – a szovjet típusú tervgazdaság hanyatlása → társadalmi feszültségek  1980 július-augusztus: Lengyelországban a munkásság tömeges sztrájkja az élelmiszerárak emelkedése miatt – központja: – központja: a gdański hajógyár a gdański hajógyár – szervezője: – szervezője: a Szolidaritás Szakszervezet a Szolidaritás Szakszervezet – vezetője: Lech Walesa – vezetője: Lech Walesa

69 Kitörési kísérletek:  augusztus 31.: Gdański Egyezmény → a hatalom enged  szeptember 8.: megalakul a Szolidaritás Független Szakszervezetek Nemzeti Szövetsége (10 millió tag) → állam az államban → állam az államban  1981: újabb sztrájkok – a rendszer engedékeny – a rendszer engedékeny

70 Kitörési kísérletek:  Wojciech Jaruzelski tábornok, nemzetvédelmi miniszter az új miniszterelnök  december 13.: moszkvai „konzultáció” után → rendkívüli állapot → rendkívüli állapot → a Szolidaritás betiltása, → a Szolidaritás betiltása, vezetőinek internálása vezetőinek internálása  Ideiglenes katonai diktatúra: kijárási-, gyülekezési tilalom kijárási-, gyülekezési tilalom

71 Kitörési kísérletek:  1983: a rendkívüli állapot feloldása  1986-tól újra nyilvánosan működik a Szolidaritás Szakszervezet => politikai ellenzéki mozgalom

72 Kitörési kísérletek:  1983: a rendkívüli állapot feloldása  1986-tól újra nyilvánosan működik a Szolidaritás Szakszervezet => politikai ellenzéki mozgalom

73 Kitörési kísérletek: 1956  1955: megszálló csapatok kivonulása Ausztriából → enyhülés a hidegháborúban → enyhülés a hidegháborúban → Szabad Európa Rádió hatása (Roll back-doktrína) → Szabad Európa Rádió hatása (Roll back-doktrína) október 23.: budapesti tüntetések kezdete → Rákosi Mátyás leváltása → Rákosi Mátyás leváltása → Nagy Imre-kormány → Nagy Imre-kormány hivatalba lépése hivatalba lépése (1956. október 24.) (1956. október 24.) Tüntető műegyetemi diákság Budapesten (1956. október 23.)


Letölteni ppt "NATO, Varsói Szerződés, EGK-EK-EU, KGST előadó: Dr. Marinovich Endre."

Hasonló előadás


Google Hirdetések