Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században"— Előadás másolata:

1 Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században
NATO, Varsói Szerződés, EGK-EK-EU, KGST előadó: Dr. Marinovich Endre

2 Ellentétben álló katonai és gazdasági szervezetek
NATO vs. Varsói Szerződés EGK (EK) vs. KGST

3

4

5 A hidegháború kialakulása
A vasfüggöny által megosztott Európa (1947–1989/1991)

6 Európa kettészakadása
Feltartóztatás (Containment) politikája → „Truman-doktrína” „Tintafolt-elmélet” Harry S. Truman (1884–1972)

7 A NATO létrehozása Az USA vállalta Nyugat-Európa katonai védelmét
→ stratégiai okok A szovjet terjeszkedés megállítására katonai védelmi szövetség: az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete (North Atlantic Treaty Organization–NATO) Megalakulása: Washington, április 4. Alapelvei: – a szabadság védelmezése (5. cikkely) – a demokratikus értékek előmozdítása – az észak-atlanti térség katona-politikai stabilitásának biztosítása

8 Truman elnök beszéde a NATO megalapításakor
A NATO létrehozása Truman elnök beszéde a NATO megalapításakor

9 A NATO tagállamai 12 alapító tagállam: Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Belgium, Luxemburg és Portugália 1989-ig csatlakozók: – 1952: Görögország és Törökország – 1955: Német Szövetségi Köztársaság – 1982: Spanyolország

10 A NATO belső szervezete
A NATO európai központja (Brüsszel)

11 A NATO belső szervezete
A NATO európai központja (Brüsszel)

12 A NATO céljai, hadereje A NATO fő célja:
– katonai fölény kialakítása a Szovjetunióval és a keleti tömbbel szemben Eszköztára: – nukleáris fegyverarzenál (elrettentő pusztítóerő) – légifölény (magasszintű gyártási technológia alkalmazása) – tengeri uralom (flotta mennyiségi fölénye) → a szárazföldi haderő mennyiségi hátrányának ellensúlyozására

13 A NATO nukleáris arzenálja
A NATO fő csapásmérő eszköze: – a nukleáris háromszög: 1. kis-, közép- és nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták (Polaris, Pershing II, stb.) 2. Nukleáris bombákat hordozó nehézbombázók (B-52 Superfortress, B-1 Lancer, B-2 Spirit stb.) 3. Atomtengeralattjárók (Los Angeles-osztály)

14 A NATO nukleáris csapásmérői
B-1 Lancer B-52 Superfortress

15 A NATO nukleáris csapásmérői
Los-Angeles osztályú atomtengeralattjáró B-2 Spirit

16 A Varsói Szerződés létrehozása
Sztálini „béketábor-elmélet” = katonai szövetségek hiánya 1955. május 9.: az NSZK felvétele a NATO-ba → biztonságpolitikai fordulat Európában => május 14.: a Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés–VSZ aláírása 1955. június 5.: a ratifikációs folyamat lezárulása után a VSZ alapokmányának életbe lépése

17 A Varsói Szerződés létrehozása
A Varsói Szerződés alapító konferenciája: Varsó, május 14.

18 A Varsói Szerződés céljai
A VSZ Hruscsov külpolitikai eszköze: – a megerősödött NATO ellensúlyozására – a hosszútávú szovjet jelenlét biztosítására Kelet-Közép-Európában az osztrák államszerződés aláírása után (1955. május 15.) – a kelet- és közép-európai államok Moszkvától való függésének erősítésére Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894–1971)

19 A Varsói Szerződés tagállamai
8 VSZ-alapító tagállam: a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia

20 NATO–VSZ szembenállás
Ivan Sztyepanovics Konyev (1897–1973) marsall, a VSZ első parancsnoka 1955–1960 NATO–VSZ fő frontvonalak a hidegháború idején (1955–1991)

21 A Varsói Szerződés hadereje
A Varsói Szerződés fő célja: – kezdetben: katonai fölény kialakítása a NATO-val szemben – később: paritás (erőegyensúly) elérése a NATO-val Eszköztára: – nukleáris fegyverarzenál (elrettentő pusztítóerő) – szárazföldi haderő (mennyiségi fölény) – stratégiai légierő (mennyiségi fölény) → a minőségi lemaradás ellensúlyozására → a flotta mennyiségi hátrányának kiegyenlítésére

22 A Varsói Szerződés arzenálja
A Varsói Szerződés fő csapásmérő eszköze: – a hagyományos haderő: 1. Gépesített gyalogság (1988: 103 hadosztály) 2. Páncélos alakulatok (T-34, T-55, T-60, T-72, T-80 harckocsik) 3. Légierő (MIG-15, MIG-17, MIG-21, MIG-29, Szu-27 vadász- gépek, Szu-22, Szu-25 vadászbombázók, Tu-160 bombázók) 4. Hadiflotta (felszíni hajók, nukleáris és hagyományos tengeralattjárók–Akula-osztály)

23 A Varsói Szerződés arzenálja
T-55-ös harckocsi T-72-es harckocsi

24 A Varsói Szerződés arzenálja
MIG-29-es vadászgép MIG-21-es vadászgép

25 A Varsói Szerződés arzenálja
Szu-22-es vadászbombázó Szu-27-es vadászgép

26 A Varsói Szerződés arzenálja
Akula osztályú vadásztengeralattjáró Tu-160-as bombázó

27 Az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása
1950. május 9. – Robert Schuman francia külügyminiszter beszéde: német–francia kiegyezés és közös gazdasági integrációs szervezet létrehozása Robert Schuman (1886–1963)

28 Az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása
→ ALAPJA: Jean Monnet közgazdász, a francia Országos Tervhivatal vezetőjének gondolata a szén- és acélipar egyesítéséről A szén- és acélkészletek fölötti közös ellenőrzés Hadiipar akkori alapja → egy újabb háború kitörésének ellehetetlenítése Jean Monnet (1888–1979)

29 Az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása
1951. április 18.: Az Európai Szén- és Acélközösség–ESZAK (European Coal and Steel Community–ECSC), vagyis a „Montánunió” Alapszerződésének aláírása → Párizsi Szerződés 1952. július 25.: a ratifikációs folyamat végén életbe lép a szerződés Az ESZAK Alapszerződésének aláírása: Párizs, 1951

30 Az Európai Szén- és Acélközösség tagállamai
6 alapító nyugat-európai állam: – Franciaország – Német Szövetségi Köztársaság – Olaszország – Hollandia – Belgium – Luxemburg

31 Az Európai Szén- és Acélközösség tagállamai
6 alapító nyugat-európai állam: – Franciaország – Német Szövetségi Köztársaság – Olaszország – Hollandia – Belgium – Luxemburg

32 Az Európai Szén- és Acélközösség céljai
– a nehézipar két akkori húzóágazatának felfuttatása → a nyugat-európai gazdasági fejlődés folytonossá tétele – a német–francia paritáson alapuló együttműködés megerősítése → Nyugat-Európa belső megerősödése – az általános európai béke előmozdítása

33 Az Európai Szén- és Acélközösség megszűnése
A Párizsi Szerződés 50 évre szólt → az ESZAK meghatározott időtartamú 2002. július 25.: az Európai Szén- és Acélközösség megszűnése → beolvadás az Európai Unió intézményrendszerébe Az Európai Szén- és Acélközösség európai integrációs folyamat kiemelkedően fontos intézménye → az Európai Unió megalakulásának első lépése

34 Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrehozása
Az Európai Szén- és Acélpiac gyors sikere → továbbfejlesztési igény jelentkezése Integráció kiterjesztése az egész gazdaságra 1957. március 25.: az Európai Gazdasági Közösség–EGK (European Economic Community–EEC) és az Euratom (European Atomic Energy Community–EAEC) alapszerződésének aláírása → Római Szerződés

35 Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom létrehozása
Az EGK és az Euratom Alapszerződésének aláírása: Róma, 1957

36 Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom jellege
1958. január 1.: a ratifikációs folyamat végén életbe lép a szerződés Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom tagjai: az Európai Szén- és Acélközösség 6 tagállama Az Európai Gazdasági Közösség és az Euratom belső intézményi struktúrája megegyezett az ESZAK-éval → IKERSZERVEZETEK

37 AzAz Európai Gazdasági Közösség megvalósításai
– A tagállamok közötti teljes vámunió bevezetése július 1-től – A tagállamok közötti kereskedelmi forgalom megemelkedése (1970-ig megötszöröződött) – A tagállamok közös exportjának növekedése (1970-ig két és félszeresére nőtt) – Általános és folyamatos gazdasági fellendülés (1970-ig átlagosan évi 5%-os GDP-növekedés)

38 Az Európai Közösségek létrehozása
Az EGK és az Euratom működtetése → fenntartási költségek megemelkedése → A három ikerszervezet belső intézményi struktúrájának összevonása – 1967–1968: Európai Szén- és Acélközösség Európai Gazdasági Közösség Euratom Egységes intézményrendszer kialakítása (Bizottság, Parlament, Tanács és Bíróság) } Európai Közösségek–EK (European Communities–EC)

39 Az Európai Közösségek bővülése
Az Európai Közösségek = gazdasági sikertörténet Új tagállamok csatlakozása – 1973: Nagy-Britannia, Írország és Dánia – 1981: Görögország – 1986: Spanyolország és Portugália Csatlakozási hullámok (1973–2007)

40 Az Európai Unió létrehozása
Az 1989-es kelet-európai rendszerváltások → 1945 óta fennálló geostratégiai alaphelyzet megváltozása → október 3.: Németország újraegyesülése Az Európai Közösségek felkészítése a keleti bővítésre → új közösségi szerződés kidolgozásának szükségessége – december 9-10.: EK-csúcstalálkozó Maastricht-ban (Hollandia) – február 7.: az Európai Unióról szóló szerződés aláírása – november 1.: a ratifikációs folyamat végén életbe lép a Maastrichti Szerződés

41 Az Európai Unió létrehozása
A Maastrichti Szerződés újításai: – Pilléres rendszer bevezetése: I. Európai Közösségek II. Közös kül- és biztonságbolitika III. Közös bel- és igazságügy } Európai Unió–EU (European Union)

42 A KGST létrehozása A KGST hivatalos zászlója
1940-es évek vége: a szocialista gazdasági együttműködéshez szükséges külön szervezet létrehozásának igénye Marshall terv(segély) elutasítása Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa–KGST (Szovjet Ekonomicseszkoj Vzaimopomoscsi–SZEV) Megalakulás: Moszkva, 1949. január 25. Székhely: Moszkva (a Kreml szomszédságában) Hivatalos nyelv: nincs Munkanyelv: orosz A KGST hivatalos zászlója

43 A KGST tagállamai A KGST tagállamai: 6 alapító tagállam:
Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária 5 később csatlakozó állam: – 1949: Albánia (1961–tagság felfüggesztése, 1987–kilépés) – 1950: Német Demokratikus Köztársaság (1990–tagság megszűnése) – 1962: Mongólia – 1972: Kuba – 1978: Vietnámi Demokratikus Köztársaság

44 A KGST tagállamai 1 KGST-társult tagállam: – 1965: Jugoszlávia
→ részben eltérő gazdaságpolitika 8 KGST-megfigyelő állam: – 1 Amerikában: Nicaragua – 4 Afrikában: Etiópia, Eritrea, Angola és Mozambik – 3 Ázsiában: Jemen, Afganisztán, Laosz és a Kínai Népköztársaság (1961-ig)

45 A KGST tagállamai, társult tagjai és megfigyelő államai 1986-ban

46 A KGST céljai – a kelet-európai szatellitállamok egy esetleges harmadik világháborúra való gazdasági felkészítése (kezdetben) – az Európai Közösségek gazdasági befolyásával szemben Közép- és Kelet-Európa elkülönítése és a Szovjetunióhoz kapcsolása – a szovjet típusú tervgazdálkodás általánossá tétele – a Szovjetunió gazdasági igényeinek érvényesítése

47 A KGST céljai – a kelet-európai szatellitállamok egy esetleges harmadik világháborúra való gazdasági felkészítése (kezdetben) – az Európai Közösségek gazdasági befolyásával szemben Közép- és Kelet-Európa elkülönítése és a Szovjetunióhoz kapcsolása – a szovjet típusú tervgazdálkodás általánossá tétele – a Szovjetunió gazdasági igényeinek érvényesítése

48 A KGST megvalósításai – gazdasági uniformizálás – hosszú lejáratú árucsereforgalmi megállapodások – gépipari termékek gyártásának szakosítása – munkamegosztás a termelésben – tagállami specializálódás DE: – egy-egy iparágban a tagállamok belső igényeit messze meghaladó termelőkapacitások létrehozása – függés a mindent alacsony áron felvásárló Szovjetuniótól

49 Pannónia P12 motor-kerékpár Ikarus 280-as csuklós autóbusz (1973)
KGST termékek Pannónia P12 motor-kerékpár (1974) Ikarus 66-os autóbusz (1952) Ikarus 280-as csuklós autóbusz (1973)

50 Škoda Octavia Super személyautó
KGST termékek Škoda Octavia Super személyautó (1960) Škoda 120L-reklám (1976) Škoda MB 1000 személyautó (1966)

51 KGST termékek Trabant P 50 személyautó (1957) Trabant 601 személyautó
(1964–1990)

52 KGST termékek Wartburg 312 személyautó (1965) Wartburg 353 személyautó
(1966–1985)

53 A KGST kudarca Okok: – a Nyugat minőségi fölénye => mennyiségi ellensúlyozás KGST-tagállamok a világtermelésből: 1949–18% → 1978–33% – „vaskoncepció”: óriási üzemek építése (pl. uszty-ilimszki cellulózüzem, kijembajevi azbesztkombinát stb.) – gigantikus közös beruházások (pl. „Barátság”-kőolajvezeték és „Szövetség”-földgázvezeték) – elöregedő gyártási technológiák konzerválása: minőségi lemaradás – tervgazdálkodás rugalmatlansága → eladhatatlan termékek „raktárra termelése”

54 A KGST fő közös beruházásai
A Barátság-kőolajvezeték és a Szövetség-földgázvezeték

55 KGST termékek Wartburg 312 személyautó (1965) Wartburg 353 személyautó
(1966–1985)

56 A KGST fő közös beruházásai
A Barátság-kőolajvezeték és a Szövetség-földgázvezeték

57

58 A KGST kudarca Okok: – a Nyugat minőségi fölénye => mennyiségi ellensúlyozás KGST-tagállamok a világtermelésből: 1949–18% → 1978–33% – „vaskoncepció”: óriási üzemek építése (pl. uszty-ilimszki cellulózüzem, kijembajevi azbesztkombinát stb.) – gigantikus közös beruházások (pl. „Barátság”-kőolajvezeték és „Szövetség”-földgázvezeték) – elöregedő gyártási technológiák konzerválása: minőségi lemaradás – tervgazdálkodás rugalmatlansága → eladhatatlan termékek „raktárra termelése”

59 Kitörési kísérletek: 1956 A magyar forradalom vívmányai: politikai pluralizmus, többpártrendszer, szólásszabadság, gyülekezési szabadság, sajtószabadság 1956. október 31.: – Magyarország kilépése a Varsói Szerződésből – svájci és osztrák mintára: semlegesség

60 Kitörési kísérletek: 1956 => 1956. november 1-2.:
NDK, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Románia, Bulgária, Albánia beleegyezése a beavatkozásba 1956. november 4–11.: Forgószél-hadművelet → a szabadságharc leverése

61 Kitörési kísérletek: 1956 Nyugati katonai reakciók elmaradása
→ atomháború veszélye → javuló kapcsolatok a Szovjetunióval → szovjet be nem avatkozás a szuezi válságba

62 Kitörési kísérletek: 1956 Kádár János hatalomra juttatása
→ megtorlás (perek, kivégzések) → a rendszer restaurációja → a szovjet érdekek kiszolgálása

63 Kitörési kísérletek: 1956 Kádár János hatalomra juttatása
→ megtorlás (perek, kivégzések) → a rendszer restaurációja → a szovjet érdekek kiszolgálása

64 Leonyid Iljics Brezsnyev (1906–1982)
Kitörési kísérletek: 1968 1965: „Brezsnyev-doktrína” 1968 január: a CSKP új első titkára Alexander Dubček → április: új kormányprogram: átfogó reformfolyamatok Csehszlovákiában (korlátozott politikai pluralizmus) => „prágai tavasz” Leonyid Iljics Brezsnyev (1906–1982) Alexander Dubček (1921–1992)

65 Kitörési kísérletek: 1968 A csehszolvák nép többet akart: tömegtüntetések → teljes politikai pluralizmus → szabad választások → kilépés a Varsói Szerződésből 1968. július 29.: tárgyalások Ágcsenyőn → kudarc

66 Kitörési kísérletek: 1968 1968. augusztus 21.: „a szocializmus védelme érdekében” a VSZ 5 tagországának csapatai bevonultak Csehszlovákiába – szovjet – kelet-német – lengyel – magyar – bolgár → Románia → Albánia nem vett részt

67 Kitörési kísérletek: 1968 => 1956 tanulsága: passzív ellenállás
reformok megszüntetése – restauráció → Albánia kilépése a VSZ-ből (1968. szeptember 13.) → szovjet–román kapcsolatok megromlása

68 Kitörési kísérletek: 1980-1981
1980-as évek eleje: a „pangás” időszaka – a szovjet típusú tervgazdaság hanyatlása → társadalmi feszültségek 1980 július-augusztus: Lengyelországban a munkásság tömeges sztrájkja az élelmiszerárak emelkedése miatt – központja: a gdański hajógyár – szervezője: a Szolidaritás Szakszervezet – vezetője: Lech Walesa

69 Kitörési kísérletek: 1980-1981
1980. augusztus 31.: Gdański Egyezmény → a hatalom enged 1980. szeptember 8.: megalakul a Szolidaritás Független Szakszervezetek Nemzeti Szövetsége (10 millió tag) → állam az államban 1981: újabb sztrájkok – a rendszer engedékeny

70 Kitörési kísérletek: 1980-1981
Wojciech Jaruzelski tábornok, nemzetvédelmi miniszter az új miniszterelnök 1981. december 13.: moszkvai „konzultáció” után → rendkívüli állapot → a Szolidaritás betiltása, vezetőinek internálása Ideiglenes katonai diktatúra: kijárási-, gyülekezési tilalom

71 Kitörési kísérletek: 1980-1981
1983: a rendkívüli állapot feloldása 1986-tól újra nyilvánosan működik a Szolidaritás Szakszervezet => politikai ellenzéki mozgalom

72 Kitörési kísérletek: 1980-1981
1983: a rendkívüli állapot feloldása 1986-tól újra nyilvánosan működik a Szolidaritás Szakszervezet => politikai ellenzéki mozgalom

73 Tüntető műegyetemi diákság Budapesten
Kitörési kísérletek: 1956 1955: megszálló csapatok kivonulása Ausztriából → enyhülés a hidegháborúban → Szabad Európa Rádió hatása (Roll back-doktrína) 1956. október 23.: budapesti tüntetések kezdete → Rákosi Mátyás leváltása → Nagy Imre-kormány hivatalba lépése (1956. október 24.) Tüntető műegyetemi diákság Budapesten (1956. október 23.)


Letölteni ppt "Kelet-és KözépEurópa politika története a 20. században"

Hasonló előadás


Google Hirdetések