Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Európai Uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés TÁMOP 2.5.1-07/1-2008- 0172.

Az előadások a következő témára: "Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Európai Uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés TÁMOP 2.5.1-07/1-2008- 0172."— Előadás másolata:

1 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Európai Uniós foglalkoztatási ismeretek és forrásteremtés TÁMOP 2.5.1-07/1-2008- 0172

2 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. REPETA avagy: „Ismétlés a tudás édesanyja Apró Antal Zoltán & Dr Bényei Andrásné Nonprofit humán Szolgáltatók Országos Szövetsége

3 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20.

4

5

6

7

8

9 Az integráció kezdeti lépései Miért? béke, fejlődés, gazdasági jólét Mikor? -Ókor – hódítások (Római Birodalom, Nyugat-Római Birodalom) -Felvilágosodás: 1693. Willliam Penn „közös európai parlament” - együttműködés - XIX.sz.1814. Saint – Simon „Európai Egyesült Államok” -1922. Benelux, 1923. Páneurópai Unió (A Nemzetközi Páneurópa Unió az egyik legrégibb európai egyesítési mozgalom, ami 1923-ban vette kezdetét )európai1923 „A középkor keresztesháborúinak vörös keresztje a szupranacionális európai unió legrégibb szimbóluma. Ma a nemzetközi humanizmus jelképe. A NAP az egész világot besugárzó európai szellemet jelképezi.”– Richard Coudenhove-Kalergi a mozgalom szimbólumáról a napkeresztről (1923) -II. világháború idején erőteljes integrációs törekvések – Spinelli „Európai Föderalista Mozgalom” Első jogi aktus: 1951. Párizsi szerződés – Európai Szén és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman –Jean Monnet tervei alapján, Alapítók: Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg - 1959. szervezeti válság

10 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20.

11 Az Európai Közösség története 1957 -1973 1951 – ESZAK (Európai Szén- és Acélközösség) 1957. Római szerződések 1. Euratom - Alapítók: Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg 2. EGK – Európai Gazdasági Közösség Alapítók: Németország, Franciaország, Olaszország Belgium, Hollandia, Luxemburg

12 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Fejlődéstörténet 1966. Luxemburgi Kompromisszum -Hallstein (föderalista) – De Gaulle (kormányközi) vitája Eredmény: marad a tagállami vétó (és ma?) 2. Bizottság visszaszorulása, azaz az együttműködés a kormányközi elvek mentén halad tovább 1967. Összeolvadási egyezmény ESZAK – EURATOM – EGK → EK

13 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. A négy szabadság elve: tőke, árúk, szolgáltatások, személyek szabad áramlása 1968. Vámunió – gazdasági integráció második lépcsőfoka 1.Szabadkereskedelmi övezet: egymás között nincs vám, harmadik országgal szabadon megállapított 2.Vámunió: szabadkereskedelmi övezet + harmadik országokkal szemben egységes vámtarifák 3.Közös Piac: vámunió + négy dolog (tőke, áru, szolgáltatás, munkaerő szabad áramlása) 4.Gazdasági Unió: közös piac + gazdaságpolitikák koordinációja + közös pénz

14 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Gazdasági együttműködések 1968. Közös Agrárpolitika 1.Közösségi ár (világpiaci árnál magasabb) 2.Intervenciós felvásárlások 3.Mozgó vám – exportlefölözés 4.Exporttámogatás Számos probléma: nagyon drága, állandó túltermelés, figyelmen kívül hagyta a fogyasztók érdekeit →Főbb módosítások: 1992. csökkentik az árakat, jövedelem támogatási rendszer 1997., 2003. tovább folytatódnak a fenti tendenciák +környezetvédelem előtérbe kerülése, •EMOGA , 2007 január 1-től lépett életbe, a korábbi EMOGA helyett egy teljesen új alap, az Európai Mezõgazdasági Organizációs és Garanciaalap (EMOGA) mellett felállítják az Európai Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Alapot (EMVA).

15 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. 1973 -1985 Gazdasági problémák: 1973. gazdasági recesszió → a tagállamokban belpolitikai feszültségek↓ Europesszimizmus: csökken az együttműködés üteme, nemzeti érdekek dominálnak, kormányköziség 1979. Monetáris politika EMS (European Monetary System) EMS: 1. ERM ( Exchange Rate Mechanism): a valuták árfolyamának egymáshoz képesti rögzítése 2. ECU (European Currency Unit) – elszámolási egység 1984. Fontainebleau-i csúcs Előzmény: brittek „visszaakarják kapni a pénzüket” Eredmény: brittek visszatérítést kapnak, cserébe megszavazták a HÉA emelését ( 1%→ 1,5%), és aláírták a déli bővítést

16 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. 1986 -1991 1986. Egys é ges Eur ó pai Okm á ny – SEA (Single European Act) Erdm é nyei: 1. K ö z ö s Piac é p í t é se 2. Int é zm é nyi reformok (Bizotts á g erős ö d é se, MT – ban minős í tett t ö bbs é g) →Egy ü ttműk ö d é s erős ö d é se, szupranacion á lis é rdekek, K ö z ö ss é gi szint előt é rbe ker ü l é se

17 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Fejlődéstörténet Közös piac építése (1986 – 1993) Akadályok lebontása: -Fizikai akadályok: Schengeni egyezmény, SIS rendszer -Technikai akadályok: - szabványok, egészségügyi eljárások egységesítése, - képzettségeket igazoló bizonyítványok, diplomák kölcsönös elismerése –Bolognai folyamat 1989. Szociális Charta – a dolgozók alapvető jogairól „ szociális dömping”, esélyegyenlőség, munkahelyi egészségvédelem, szociális párbeszéd

18 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. 1992 – 2004 I. 1992. Maastrichti szerződés II. 1997. Amszterdami szerződés III. 2000. Nizzai szerződés IV. 2004. Alkotmányszerződés

19 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. I. 1992. Maastrichti szerződés- (EUSZ) Európai Unió létrehozása EU : 1. pillér : EK – szupranacionális elvek - Bizottság meghatározó - minősített többség 2. pillér : CFSP - Közös Kül-, és Biztonság Politika - nemzeti érdekek mentén - egyhangú döntések - kormányköziség 3. pillér : JHA – Belügyi és igazságügyi együttműködés - nemzeti érdekek mentén - egyhangú döntések - kormányköziség

20 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Alapelvek 1. •koppenhágai kritériumok; az Európa Megállapodást aláírt közép- és kelet-európai országok csatlakozásához az Európai Tanács 1993. júniusi, koppenhágai ülésén megfogalmazott általános, nem számszerűsített feltételek. Röviden: 1. a működő demokrácia, a jogállamiságot és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitása; a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme, 2. működő piacgazdaság megléte, 3. annak a képességnek a megszerzése, hogy az adott ország meg tudjon birkózni az Unión belül érvényesülő versenyviszonyokkal és piaci erőkkel, 4. a tagsággal járó kötelezettségek, különösen a politikai, gazdasági és monetáris unió célkitűzéseinek vállalása, 5. az Unió alkalmassága új tagok befogadására.

21 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Alapelvek 2. Horizontális: fenntartható fejlődés, Az Amszterdami Szerződés értelmében az Unió pénzügyi eszközeit hosszú távon gondolkodva, a gazdasági növekedés, a társadalmi kohézió és a környezet védelme, más szóval a fenntartható fejlődés érdekében kell működtetni. Ennek megfelelően a fejlesztések irányát úgy kell meghatározni, hogy ne veszélyeztessék a környezet minőségét és biztosítsák az erőforrások fenntartható használatát. A környezet és fejlődés ügyének összekapcsolásával biztosítható a folytonos szociális jólét, a jövő generációk igényeinek kielégítése és természeti, társadalmi és kulturális értékeink megőrzése. Esélyegyenlőség : A férfiak és nők közötti esélyegyenlőség demokratikus alapelvét valamennyi politikában és intézkedésben érvényesíteni kell. A nők gazdasági, társadalmi, tevékenységekben való részvételi esélyeit a férfiakéhoz hasonlóan minden esetben biztosítani kell. Magyarország esetében az esélyegyenlőség fogalma - a nemek közötti esélyegyenlőséget kiterjesztve - minden típusú társadalmi esélyegyenlőséget magában foglal. Foglalkoztatottsági szint növelése Társadalmi és területi kohézió erősítése Egészséges társadalom

22 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. ALAPELVEK 3. Az Európai Unió alapelve az egység a kultúrák, a szokások, valamint a nyelvek sokféleségében. Miközben elkötelezett híve az európai szintű integrációnak, tiszteletben tartja a nyelvi sokszínűséget, megtiltja a nyelvi alapon történő megkülönböztetést, és síkra száll az európai népek nyelvi és kulturális egyedisége mellett. •Szubszidiaritás és decentralizáció (=?dekoncentráció) •Partnerség •Programozás •Koncentráció és addiccionalitás

23 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Fejlődéstörténet folyt. 3. Monetáris Unió törvénybe iktatása b.) Maastrichti konvergencia kritériumok – bevezetés előtt 2 évvel teljesíteni kell: 1.Költségvetési hiány ≤ GDP 3% 2.Államadósság ≤ GDP 60% 3. Hosszú lejáratú kamatláb a vizsgált évben max. 2% -nál többel nem haladhatja meg a három legalacsonyabb kamattal rendelkező tagország átlagát 4. Infláció – max. 1,5% 5. A nemzeti valutát az elmúlt két évben nem értékelték le c. szankciók: Eurostat, ECOFIN 1. Ha az ország az euró zóna része, pénzbüntetés 2. Ha az ország még nem az euró övezet tagja: deficiteljárás, Kohéziós Alapok megvonása

24 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. 1.Alapvető jogok é s a non diszkrimin á ci ó elv é nek hangs ú lyoz á sa → Tags á g felf ü ggeszt é se (Ausztria 1999.) 1.Á llampolg á rs á g elv é nek kimond á sa 2.Foglalkoztat á s politikai fejezet C é l: 70% -os foglalkoztatotts á gi r á ta 4. Fogyaszt ó v é delemi, K ö rnyezetv é delmi fejezetek 5. Szoci á lis Charta szerződ é sbe foglal á sa szoci á lpolitikai fejezetk é nt 6. A 3. pill é rből (JHA) sz á mos ter ü let az első pill é rbe (EK) ker ü l → M é ly í t é s II. Amszterdami szerződés 1997. ezután hívjuk a közösséget Európai Uniónak

25 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. III. Nizzai szerződés 2000. 1.V é grehajtja a bőv í t é shez n é lk ü l ö zhetetlen int é zm é nyi reformot Pl. Bizotts á g : 1 orsz á g -1 biztos Parlamenti l é tsz á m m ó dos í t á sa 2. T ö bbsebess é ges Eur ó pa kialak í t á sa 3. Ratifik á ci ó s neh é zs é gek, Í rorsz á g n é pszavaz á son elutas í totta → hat á lyba l é p é s 2003. Addig a bőv í t é s f ü ggő helyzetbe ker ü lt

26 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. IV. Alkotmányszerződés 2004. 1. Jogi személlyé nyilvánítja az EU 2. Rögzíti a hivatalos jelképeket (zászló, himnusz, jelmondat, pénznem, Európa nap) 3. Uniós állampolgárokat megillető jogok (államok közötti szabad mozgás, választási jog Európai Parlamenti választásokon, diplomáciai védelem, ombudsmanhoz fordulás joga) 4. Pillér rendszer felszámolása, helyette „hatáskör átruházási rendszer” (kizárólagos hatáskör, megosztott hatáskör, támogató hatáskör) 5. Intézményi változások (EU elnök) 6. Ratifikációs nehézségek (Franciaország, Hollandia), így a tervezett 2006-os hatályba lépés elmaradt. (2007)

27 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Bővítések 1957. Németország, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg 1973. – Nagy-Britania (1961-ben és 1967-ben De Gaulle megvétózta a brit csatlakozást), - - Írország, - - Dánia (1985-ben Grönland kiválása) 1981. Görögország 1986. Spanyolország, Portugália 1995. Ausztria, Finnország, Svédország 2004. Magyarország, Szlovákia, Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Málta, Ciprus,Szlovénia A jövő? Bulgária, Románia után Horvátország, Törökország

28 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20.

29 Hatalommegosztás intézményei az Európai Unióban Döntéshozatal: Európai Tanács (kizárólag a stratégiai döntések) Miniszterek Tanácsa Európai Parlament (1992.- együttdöntési jogkör bizonyos kérdésekben) Végrehajtás: Európai Bizottság Igazságszolgáltatás: Európai Bíróság Döntési javaslatok kidolgozása: Európai Bizottság

30 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Európai Bizottság Barroso Bizottság (2004 – 2009, folyt köv. 2009 decemberétől) A magyar biztos: Kovács László vám- és adóügyi biztos volt Biztosi mandátum létrejötte: - tagország jelöli a biztost (minden tagország 1 főt) -bizottság elnökjelöltje kiosztja a biztosi posztokat (politikai szempontok alapján) -Európai Parlament szavazza meg, mint testületet Biztosi mandátum megszűnése:- lejár a mandátumi idő (5 év) -biztos halála, lemondása -A biztos a tagállam által nem visszahívható -Európai Parlament leválthatja, mint testületet (2/3 többség)

31 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Bizottság A Bizottság feladatai: - döntési javaslatok előkészítése - közösségi jog védelme (figyelmeztetés, vélemény, bírósághoz fordul) - döntések végrehajtása A Bizottság fontosabb szervezetei: - kabinet - főigazgatóságok - főtitkárság - speciális egységek (jogi szolgálat, fordítószolgálat stb.)

32 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Európai Parlament Parlamenti képviselői pozíció betöltése: -Tagállamok népességarányosan (Magyarország 2009-től 22 fő/ 736 fő) -Állampolgárok közvetlenül választják (1979) a képviselőket - választások: 5 évenként -Jellemző az alacsony választási részvétel, érdektelenség -Választások alatt belpolitikai kampánytémák -A választók általában büntetik az aktuális kormányzó pártokat

33 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Európai Parlament Az Európai Parlament feladatai: -Jogszabályalkotás – együttdöntési eljárás keretében egyes témákban -Konzultációs jogkör -Végrehajtó hatalom ellenőrzése (Bizottsággal kapcsolatos jogkörei) Az Európai Parlament fontosabb szervezeti: -pártfrakciók, nem nemzeti, hanem ideológiai megosztottság, frakciók (Európai Néppárt, Európai Parlament Szocialista Képviselőcsoportja, Liberálisok és Demokraták Szövetsége stb.) -Bizottságok -Intergroups, Csoportközi Csoportok

34 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Miniszterek Tanácsa Tagjai: A tagállamok szakminiszterei, témától függően változó összetételben üléseznek (mezőgazdasági MT, gazdasági MT, pénzügyminiszterek MT) Feladata: Döntéshozatal Döntéshozatal módjai: - egyhangú - minősített többség - egyszerű többség Legfontosabb szervezeti egysége: COREPER, Állandó Képviselők Bizottsága, amely a tagállamok állandó brüsszeli képviselőiből áll. Ők készítik elő a miniszterek elé kerülő témákat.

35 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Köszönöm a figyelmet! Önök az „Európai foglalkoztatási ismeretek” uniós modulját hallgatták Apró Antal Zoltán Nonprofit Szövetség

36 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Mi az Európai Unió és mik a céljai? •27 demokratikus európai ország egyedülálló gazdasági és politikai társulása. Béke, jólét és szabadság az EU 495 millió polgára számára – egy igazságosabb és biztonságosabb világban. •És még?

37 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Milyen eredményei születtek eddig? •Határok nélküli utazás és kereskedelem (4 szabadság), euró (az egységes európai valuta), biztonságosabb élelmiszerek (HACCP) és tisztább környezet, magasabb életszínvonal a szegényebb régiókban (?), együttes fellépés a bűnözés és a terrorizmus ellen, olcsóbb telefonbeszélgetés és légi közlekedés, számtalan lehetőség külföldi tanulmányok folytatására… és sok minden más.

38 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Hogyan működik? E célok elérése érdekében az EU-tagországok különböző szerveket hoztak létre az EU irányítására és arra, hogy az EU jogszabályait elfogadják. Az EU fő szervei: •az Európai Parlament (az európai polgárokat képviseli, vitafórum, nem döntéshozó testület), •az Európai Unió Tanácsa (a nemzeti kormányokat képviselik benne az állam és kormányfők, szupranacionális döntéshozás, pillanatnyilag konszenzuskényszer ), •az Európai Bizottság (a közös európai érdeket képviseli, tkp. az unió Kormánya).

39 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Milyen lesz Európa jövője? Nem tudom, de meggyőződésem, hogy az EU jövője a párbeszéd és az eszmecsere útján dől el. És ebben a párbeszédben releváns, kihagyhatatlan,megkerülhetetlen szereplők a civil szervezetek is.

40 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Civilek? •A "civil szervezetek" meghatározására nincs egy általánosan elfogadott definíció. A Bizottság nem tesz különbséget a civil szerveződéssel létrejött szervezetek és más érdekképviseleti csoportok között, hanem tárgyal bármilyen érdekelt csoporttal, mely részt kíván venni a Bizottság konzultációjában. Kritériumok: •Profitszétosztás tilalma •Önkéntesség •Intézményesültség •Függetlenség •Közhasznúság

41 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Civil társadalom Azon nem kormányzati szervezetek (NGO) és egyesületek gyűjtőneve, amelyek szakmákat, érdekcsoportokat vagy társadalmi csoportokat képviselnek. Ide tartoznak pl. a szakszervezetek, a munkaadói szervezetek, a környezetvédelmi lobbi csoportok, a nőket, a gazdálkodókat vagy a fogyatékossággal élőket képviselő csoportok. Mivel ezek a szervezetek bizonyos területeken nagy szakértelemmel rendelkeznek, és részt vesznek az uniós szakpolitikák végrehajtásában és felügyeletében, az EU rendszeresen konzultál képviselőikkel, és arra törekszik, hogy a civil társadalom nagyobb szerepet kapjon az európai szakpolitikák kidolgozásában.

42 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Konzultáció •Az angol counselling szóból – tanácsadást jelent A konzultáció fogalma a tanácskérést és -adást, véleménykérést és -adást, tanácskozást jelent. miről (témakörök); mikor (megfelelő idő); hogyan (írásban vagy szóban); kivel; milyen, illetve milyen stádiumban lévő, s ki által hozott döntésekkel szemben lehet gyakorolni ezeket a jogokat; a konzultációk érdemi jellegéről (konstruktív javaslatok, megállapodás lehetősége, szakértői segítség);egyes garanciális szabályokról A konzultáció célja, hogy a felek megállapodásra jussanak

43 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. A konzultációs eljárás elemei Alapja a megfelelő időben kapott megfelelő információ -A célnak megfelelő időben, módon és tartalommal kell folytatni -Az adott témától függően, a megfelelő szintű vezetővel folyik -Úgy folytatják, hogy a tárgyalók képviselőinek lehetőségük legyen a döntéshozóval (megbízottjával) találkozni, s az általuk kialakított bármilyen véleményre választ kapni, illetve a válasz okait megismerni -A tárgyalást kezdeményezők véleményére a fogadó félindokolással ellátott választ köteles adni -A konzultációt a megállapodás szándékával folytatják

44 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Civil szervezetek szerepe az EU-ban „Bizottság és civil szervezetek (NGO-k): szorosabb partneri kapcsolatok építése” (COM (2000) 11)  Részvételi demokrácia elősegítése  Állampolgárok csoportjai véleményének képviselete  Politika-alkotásban való részvétel  Projektek megvalósításában való részvétel  Európai integráció elősegítése

45 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Az unió és a civilek I. Az Európai Bizottság a foglalkoztatás, szociális ügyek és esélyegyenlőség területeit érintő irányelvek kialakítása és végrehajtása során kikéri a civil társadalmi szervezetek véleményét. A civil szervezetek alapvető fontosságú hidat képeznek az Európai Unió (EU) szervezetei és az állampolgárok között. A civil társadalom szerepe kulcsfontosságú a diszkriminációellenes jogok érvényesítésében: egyrészt biztosítja, hogy az irányelvek kielégítsék az állampolgárok igényeit, másrészt figyelemfelhívó tevékenységek útján tájékoztatja őket a jogaikról.

46 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Az unió és a civilek II. •Az Európai Bizottság rendszeres kapcsolatban áll a szociális civil szervezeteket összefogó Platform of European Social NGO-s hálózattal (Szociális Platform), valamint számos uniós ernyőszervezettel. Az 1995-ben létrehozott Szociális Platform több mint 40, a szociális szektorban működő szervezetet tömörít. E taghálózatokon keresztül több mint 1700, a civil társadalom keresztmetszetét adó szervezettel, szövetséggel és egyéb önkéntes intézménnyel működik együtt regionális, országos és európai szinten. Nők, idősek, fogyatékossággal élők, munkanélküliek, bevándorlók, szegénység által sújtottak, melegek és leszbikusok, fiatalok, gyermekek és családok érdekeit képviselő szervezetek tartoznak ide. A Szociális Platform működési költségeihez nyújtott támogatás hozzájárul az aktív európai társadalmi szerepvállaláshoz.

47 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Az unió és a civilek III. Szociális párbeszéd (kötelező az intézményekre nézve, jogi alap: szerződésekben) Civil párbeszéd (nincs jogi alapja a szerződésekben) ( Alkotmány: I-46. cikk: A részvételi demokrácia alapelvei: 2.§ Az Unió intézményeinek nyílt, átlátható és ismétl ő d ő párbeszédet kell fenntartaniuk a képviseltetett szövetségekkel és a civil társadalommal. )

48 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. EGSZB – Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (Római Szerződésben 1957-től) •Háromoldalú: munkaadók, munkavállalók, NGO-k •III. csoport (civil szervezetek) magyar tagjai: •Barabás Miklós, Európa HázBarabás Miklós •Dr. Herczog Mária, Család, Gyermek, Ifjúság Kiemelten Közhasznú SzervezetDr. Herczog Mária •Dr. Tóth János, Ipari, Tudományos, Innovációs és Technológiai Parkok EgyesületeDr. Tóth János •344 tag (Mo. 12), konzultatív státusz •Három csoport: munkaadók, munkavállalók, egyéb érdekvédelmi szervezetek (civil szervezetek is) •Bekapcsolódás: magyar tagokon keresztül (külső szakértői munkacsoport, stb.) •Véleményük: nem kötelező elfogadni, viszont kötelező kikérni (kb. 2/3)

49 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Mit várunk az EU-tól •Forráslehetőséget - Nemzeti kezelés: Strukturális és Kohéziós Alap - Vegyes kezelés: Közösségi Programok - „Központi”. Tenderek, pályázati kiírások •Érdekérvényesítést –Bizottság: konzultációk, szakértői munkacsoportok –Ernyőszervezetek –EGSZB

50 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Források •ÚMFT, ÚMVP •Az európai uniós pályázati források és támogatások az alábbi csoportokba oszthatók: •Strukturális Alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap) és a Kohéziós Alap •Mezőgazdasági támogatások •Közbeszerzések •Közösségi Programok

51 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap •A strukturális támogatások célja, hogy a különböző régiók fejlettségbeli különbségét csökkentsék és a legelmaradottabb régiók lemaradását mérsékeljék. 2007- től a korábbi négy strukturális alap, a közösségi kezdeményezések és a Kohéziós Alap helyett két strukturális alap: az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és az Európai Szociális és Alap, valamint a Kohéziós Alap maradt fenn. •Leválasztásra kerültek a közös agrárpolitikához, illetve a közös halászati politikához kapcsolódó finanszírozási eszközök és létrejött az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Halászati Alap (EHA).

52 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Strukturális Alapok ERFA, ESZA •A 2007-2013 közötti időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap három új célkitűzést támogat, melyek a konvergencia, a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, valamint az európai területi együttműködés. •A célkitűzések a nemzeti stratégiai referenciakeretek és az azok megvalósítására kialakított operatív programokon keresztül valósulnak meg.

53 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Kohéziós Alap •A Kohéziós Alap azon tagállamokat támogatja, amelyekben az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) alacsonyabb a közösségi átlag 90%-ánál. •Az alap célja, hogy csökkenjen ezen országok gazdasági és szociális lemaradása, és ezáltal stabilizálódjon a gazdaságuk. A támogatások a „konvergencia” célkitűzésre irányulnak, így az alapra ugyanazok a programozási, kezelési és ellenőrzési szabályok érvényesek, mint az ESZA-ra és az ERFA-ra. •A 2007-2013-as időszakban az alábbi országok jogosultak a Kohéziós Alap támogatására: Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Portugália, Románia, Szlovákia és Szlovénia. Spanyolország átmeneti támogatásban részesülhet, mivel egy főre eső GNI-je alacsonyabb a 15 tagállamra számított közösségi átlag 90%-ánál.

54 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. A Kohéziós Alap az alábbi területeken finanszíroz tevékenységeket: •transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztése, ezen belül olyan projektek, melyek az Unió által kijelölt elsődleges fontosságú európai érdekeket szolgálják;projektek •környezetvédelem, mely területen a Kohéziós Alap az energiafelhasználásra és a közlekedésre irányuló projektekhez is hozzá tud járulni, amennyiben azok a környezetvédelem szempontjából egyértelmű hasznot eredményeznek: energiafelhasználás hatékonysága, megújuló energiaforrások alkalmazása, vasúti közlekedés fejlesztése, az intermodalitás támogatása (igényes tömegközlekedési szolgáltatás használónak számos elönyt nyújt a közösségi közlekedés vonzerejének és hatékonyságának növelése érdekében), a tömegközlekedés fellendítése stb.

55 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Változás! •A 2000-2006-os időszakban működő négy közösségi kezdeményezés (INTERREG, EQUAL, URBAN, LEADER+) a korábbi formájukban megszűntek és részben a három fő célkitűzés valamelyikébe, részben az európai területi együttműködési csoportosulásba olvadtak be.

56 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. ETE- Az európai területi együttműködés European Territorial Cooperation – ETC (még lesz) •Az európai területi együttműködési csoportosulás a határokon átnyúló, a transznacionális és a régiók közötti együttműködést segíti elő. •A feladatot 2007-ig ellátó rendszerrel ellentétben a csoportosulások jogi személyiséggel és jogképességgel bíró szervezetek. Ez annyit tesz, hogy vásárolhatnak vagy eladhatnak javakat, illetve alkalmazhatnak munkaerőt. •A célkitűzés a közös helyi és regionális kezdeményezések révén tovább erősíti a határokon átnyúló együttműködést. A célkitűzés a korábbi INTERREG közösségi kezdeményezésen alapul, s az ERFA finanszírozása alá került.

57 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Közösségi Programok - általában •A "Közösségi Programok" alatt az Európai Bizottság által elfogadott integrált intézkedések sorozatát értjük, amelyeknek célja a tagállamok közötti együttműködés erősítése különböző, a Közösségi politikákhoz kapcsolódó területeken, többéves időtartam alatt. •A Közösségi Programok finanszírozása a Közösség általános költségvetéséből történik.

58 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. A közösségi programok a következők I. •EU 7. Kutatás-fejlesztési Keretprogram - 2007-2013: 50,5 milliárd euró •Life+ 2007-2013 - 2,14 milliárd euró innovatív, demonstrációs jellegű környezet- és természetvédelmi projektek támogatása •A Versenyképesség és Innováció Keretprogram 2007-2013 - 727 millió euró •Az Európai Unió kulturális keretprogramja - 2007-2013 - 400 millió euró •Az Európai Unió oktatást támogató Socrates és a szakképzést támogató Leonardo da Vinci programja 2007. január 1-jétől összevontan, megújult formában, az Egész Életen Át Tartó Tanulás programja keretében folytatódik. •- A program négy „szektoriális” részből áll, amelyek az oktatás és képzés egy-egy területén nyújtanak pályázati lehetőségeket. A Comenius akció a közoktatást támogatja, egészen az érettségi szintjéig. Az Erasmus a felsőoktatás, a Leonardo a szakmai képzés minden más, a felsőoktatáson kívül eső szintjén és területén, míg a Grundtvig a szakmától független felnőttkori tanulás számára biztosít forrást.

59 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. A közösségi programok a következők II. •Fiatalok lendületben (Youth in Action): 2007-2013 - 885 millió euró Fiatalok lendületben elnevezésű program az Európai Bizottság korábbi Ifjúság 2000-2006 programját váltotta fel, amelynek elsődleges célja a nem formális nevelési programok támogatása fiatalok számára. •Média2007: 2007-2013 - 755 millió euró •VÁM2007: 2003-2007 - 133 millió euró •Fiscalis: 2003-2007 - 56 millió euró (Indirekt adózással foglalkozó tisztviselők képzése) • Marco Polo II.: 2007-2013 - 400 millió euró (célja pedig az, hogy a folyamatosan növekvő nemzetközi közúti teherforgalom minél nagyobb részét átterelje a vasútra, illetve a rövidtávú tengeri, valamint a belvízi folyami hajózásra.) •Közegészségügyi Keretprogram: 2003-2008 - 312 millió euró •Daphne II –Daphne III 2004-2008: 50 +125 millió euró (az erőszak és bűnözés elleni Európai fellépést támogató program) •Gender Equality: 2007-2013 - 657 millió euró

60 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. A közösségi programok a következők III. •Testvérvárosi kapcsolatok - A testvérvárosi kapcsolatok ápolását és létrehozását segítő program.Testvérvárosi kapcsolatok •eEurope - Információs társadalom mindenkinekeEurope •Pericles - Az euró hamisításának leküzdése, megelőzése ellen létrehozott nemzeti, európai és nemzetközi együttműködési program.Pericles •Európai jogvédelmi együttműködés - A jogvédelem terén ösztönzött közösségi együttműködés célja jobb védelmet nyújtani az emberek és a tulajdonjogok biztosítására, főképp természeti katasztrófák vagy műszaki eredetű balesetek, katasztrófák esetén.Európai jogvédelmi együttműködés

61 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Az Európai Területi Együttműködés (ETE) keretében az EU belső határai mentén – tehát a tagországok között – valósulnak meg kétoldalú fejlesztési programok. Az ETE Programok az INTERREG programokat váltják fel a 2007-2013-as időszakban. Fő céljuk a határok elválasztó jellegének csökkentése, a határon átnyúló infrastruktúrák és együttműködések fejlesztése, ill. a határ menti közösségek kapcsolatainak erősítése. Magyarország partnerei: Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia. INTERREG programokat Egy következő csoportot képeznek azon az EU külső határai mentén található országok, amelyek csatlakozási tárgyalásokat folytatnak Brüsszellel (pl.: Horvátország), ill. amelyek taggá válásával középtávon számolni lehet (pl.: Szerbia). A kapcsolatok szorosabbra fűzését ezen országok esetében az ún. Előcsatlakozási Segítségnyújtási Eszközből (IPA – Instrument for Pre-Accession Assistence) támogatja az Unió. A területi együttműködések harmadik csoportja azon országok felé irányul, amelyek várhatóan tartósan az EU-n kívül maradnak (pl.: Ukrajna). Elkerülendő, hogy az új külső határok mély politikai-gazdasági választóvonalként húzódjanak végig a kontinensen, az EU az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközből (ENPI – European Neighbourhood and Partnership Instrument) támogat a külső határokon átnyúló együttműködési programokat.

62 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Európai Területi Együttműködés (ETE) A célkitűzésben rendelkezésre álló források felosztása: 1.Határ menti együttműködési programok: 73.86% 2.Transznacionális térség: 20.95% 3.Interregionális együttműködés: 5.19%

63 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. A célkitűzés alatti támogatásra jogosult területek: •határon átnyúló együttműködés: a Közösség NUTS III szintű szárazföldi vagy tengeri határok mentén fekvő régiói, illetve az ENPI program esetén az Unióval szomszédos (nem tagállam) országok NUTS III szintű régiói is • transznacionális együttműködés: a Bizottság a transznacionális térségek listáját programok szerint határozza meg a résztvevő országokkal egyeztetve • interregionális együttműködés: a Közösség egész területe

64 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Én köszönöm!

65 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Az EU Bizottság - a tagállam kormányával az NFT-ről folytatott tárgyalás alapján – készíti el a támogatások jogi keretét jelentő ún. Közösségi Támogatási Keretet (KTK), amely tartalmazza az EU és a tagország pénzügyi kötelezettség-vállalását az adott EU költségvetési időszakban indított, előzetesen egyeztetett tagországi fejlesztési programok kapcsán. Közösségi Támogatási Keret

66 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Stratégiai terv  Közösségi stratégiai iránymutatások, EU rendeletek  Kormányprogram, Országos Fejlesztési Koncepció  Konvergencia program  Nemzeti stratégiai Preferencia Keret Operatív programok  Ágazati koncepciók  Tudományos technológiai fejlesztési stratégiák  Fejlesztési pólus programok  Regionális specifikumok Stratégiai terv  Közösségi stratégiai iránymutatások, EU rendeletek  Kormányprogram, Országos Fejlesztési Koncepció  Konvergencia program  Nemzeti stratégiai Preferencia Keret Operatív programok  Ágazati koncepciók  Tudományos technológiai fejlesztési stratégiák  Fejlesztési pólus programok  Regionális specifikumok Az Új Magyarország Fejlesztési Terv struktúrája (2007-2013)

67 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Akciótervek  Gördülő tervezés a végrehajtás ütemezésére  Az OP-k prioritásaira külön-külön készül  Két éves keretprogram éves értékeléssel és megújítással  Pénzalapok szakaszolása  Támogatási konstrukciók, pályázati feltételek részletes bemutatása  Kiemelt projektek felsorolása Projekt tervek  Innovációs szándék  Megvalósíthatósági tanulmányok  Engedélyezési eljárások  Pályázatok előkészítése Akciótervek  Gördülő tervezés a végrehajtás ütemezésére  Az OP-k prioritásaira külön-külön készül  Két éves keretprogram éves értékeléssel és megújítással  Pénzalapok szakaszolása  Támogatási konstrukciók, pályázati feltételek részletes bemutatása  Kiemelt projektek felsorolása Projekt tervek  Innovációs szándék  Megvalósíthatósági tanulmányok  Engedélyezési eljárások  Pályázatok előkészítése Az Új Magyarország Fejlesztési Terv struktúrája (2007-2013)

68 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20.  Gazdaságfejlesztés OP (GOP)  Közlekedés OP (KÖZOP)  Társadalmi megújulás OP (TÁMOP)  Társadalmi infrastruktúra OP (TIOP)  Környezet és energia OP (KEOP)  Államreform OP (ÁROP)  Elektronikus közigazgatás OP (EKOP)  Végrehajtás OP (VOP)  Regionális Operatív Programok (7 db!) Észak-alföldi OP (ÉAOP), NYDOP, DAOP, KMOP, EMOP, KDOP, DDOP Operatív Programok (2007-2013) Operatív Programok (2007-2013)

69 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. KTK Monitoring Bizottság KTK Irányító Hatóság Kifizető Hatóság(ok) KTK Monitoring Bizottság KTK Irányító Hatóság Kifizető Hatóság(ok) OP Monitoring Bizottság OP Irányító Hatóság OP Monitoring Bizottság OP Irányító Hatóság Közreműködő szervezetek Végső kedvezményezettek Közreműködő szervezetek Végső kedvezményezettek KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET OPERATÍV PROGRAM PROGRAMON BELÜL Az intézményrendszer 3 szinten épül fel: A Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazai intézményrendszere

70 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20.  Általános felelősség az OP-ok megvalósításáért  Programkiegészítő dokumentumok kidolgozása  Az OP-ok előrehaladásának mérésére szolgáló monitoring információs rendszer kialakítása és működtetése  Éves végrehajtási beszámoló készítése az EU Bizottságnak  A pályázatok feltételrendszerének kidolgozása, döntés a támogatott pályázatokról és a támogatás összegéről  Általános felelősség az OP-ok megvalósításáért  Programkiegészítő dokumentumok kidolgozása  Az OP-ok előrehaladásának mérésére szolgáló monitoring információs rendszer kialakítása és működtetése  Éves végrehajtási beszámoló készítése az EU Bizottságnak  A pályázatok feltételrendszerének kidolgozása, döntés a támogatott pályázatokról és a támogatás összegéről Irányító Hatóság

71 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Monitoring Bizottság  Az OP legfontosabb egyeztető, stratégiai döntéshozó testülete  Megerősíti vagy módosítja a Programkiegészítőt  Elfogadja a támogatásokkal (pályázatokkal) kapcsolatos értékelési szempontrendszert  Áttekinti és vizsgálja az egyes intézkedések előrehaladását  Jóváhagyja az IH éves végrehajtási beszámolóját  Jóváhagyja a pénzügyi átcsoportosításokra tett javaslatokat  (OP prioritások közötti forrásátcsoportosítás)  Az OP legfontosabb egyeztető, stratégiai döntéshozó testülete  Megerősíti vagy módosítja a Programkiegészítőt  Elfogadja a támogatásokkal (pályázatokkal) kapcsolatos értékelési szempontrendszert  Áttekinti és vizsgálja az egyes intézkedések előrehaladását  Jóváhagyja az IH éves végrehajtási beszámolóját  Jóváhagyja a pénzügyi átcsoportosításokra tett javaslatokat  (OP prioritások közötti forrásátcsoportosítás)

72 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Monitoring bizottság civil tagjai •A környezetvédelmi civil szervezet delegáltja •A romákat, a fogyatékossággal élő embereket és a nők és férfiak esélyegyenlőségét képviselő •Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkaadói oldalának egy-egy képviselője •Az operatív program jellegétől függően a szakmai oldal képviseletében más civil szervezetek pl. a TÁMOP MB – CFM A monitoring bizottság tagjainak száma legfeljebb 35 fő és a tagok legalább felét a nem kormányzati szervezetek delegálják (255/2006. (XII. 8.) Korm. Rendelet)

73 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Közreműködő Szervezetek  Az OP-ok napi végrehajtásáért felelősek  Az Irányító Hatóságok megbízásából és irányításával látnak el feladatot a végső kedvezményezettekkel fenntartott kapcsolatokban  Feladatdelegálás útján feladatai lehetnek:  A pályázatok begyűjtése, tartalmi és formai értékelése,  A megvalósuló projektek monitoringja,  A kedvezményezettől kapott jelentések ellenőrzése,  Számlák továbbítása az IH számára.  A végső kedvezményezett a Közreműködő Szervezetekkel kerül közvetlen kapcsolatba.  Az OP-ok napi végrehajtásáért felelősek  Az Irányító Hatóságok megbízásából és irányításával látnak el feladatot a végső kedvezményezettekkel fenntartott kapcsolatokban  Feladatdelegálás útján feladatai lehetnek:  A pályázatok begyűjtése, tartalmi és formai értékelése,  A megvalósuló projektek monitoringja,  A kedvezményezettől kapott jelentések ellenőrzése,  Számlák továbbítása az IH számára.  A végső kedvezményezett a Közreműködő Szervezetekkel kerül közvetlen kapcsolatba.

74 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Kifizető Hatóság  Az EU támogatások lehívása, és továbbítása a végső kedvezményezett felé  Fizetési kérelmek pénzügyi ellenőrzése;  A következő évre vonatkozó kifizetési kérelmek előrejelzése az EU Bizottság számára  Részletes számítógépes nyilvántartás vezetése a kifizetésekről  Az EU támogatások lehívása, és továbbítása a végső kedvezményezett felé  Fizetési kérelmek pénzügyi ellenőrzése;  A következő évre vonatkozó kifizetési kérelmek előrejelzése az EU Bizottság számára  Részletes számítógépes nyilvántartás vezetése a kifizetésekről

75 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. PARLAMENT KORMÁNY FEJLESZTÉSPOLITIKAI IRÁNYÍTÓ TESTÜLET NEMZETI FEJLESZTÉSI TANÁCS FEJLESZTÉSPOLITIKAI KORMÁNYBIZTOS NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG Irányítóhatóságok 6+1 db …… Közreműködő szervezetek REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCSOK 7 db …. REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉGEK Fejlesztéspolitikai intézményrendszer 2007-2013

76 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. ÚMFT és pályázatok Kon- strukció Akciótervek (2 évre) Operatív Programok ÚMFT A konstrukciók megvalósíthatók PÁLYÁZAT és/vagy KIEMELT PROJEKT formában.

77 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Támogatás típusok Akcióterv (Korm. döntés) Kiemelt projektek Közvetett támogatás 1 fordulós pályázat KORMÁNYDÖNTÉS = miniszterek, régiók javaslatára az akciótervben. Indikatív lista is lehetséges: ezek között később NFÜ dönt. Akcióterv szerinti célcsoportnak NFÜ pályázatot ír ki. Szakmai bírálat alapján NFÜ DÖNT. KSZ vagy civil szervezet által kezelt pályázati alap. Az alap a támogatásáról az NFÜ DÖNT. Az alapra beadott pályázatokról az ALAP KEZELŐJE DÖNT, NFÜ által jóváhagyott eljárás alapján. („global grant”) 2 fordulós pályázat Akciótervben leírt célcsoportnak NFÜ pályázatot ír ki. Szakmai bírálat alapján nyertesekről NFÜ DÖNT, támogatás érkezési sorrendben

78 Miskolctapolca, 2009. február 18- 20. Köszönöm a figyelmet! Dr. Bényei Andrásné Nonprofit Szövetség 1/27-0414; 1/270-0433 nonprofit@chello.hu www.humszolg.hu/negyedikpartner