Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

MTA Regionális Kutatások Központja A 2014-2020 közötti programozási időszakra vonatkozó jogszabálytervezetek, és az ezekből következő kihívások, aktuális.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "MTA Regionális Kutatások Központja A 2014-2020 közötti programozási időszakra vonatkozó jogszabálytervezetek, és az ezekből következő kihívások, aktuális."— Előadás másolata:

1 MTA Regionális Kutatások Központja A közötti programozási időszakra vonatkozó jogszabálytervezetek, és az ezekből következő kihívások, aktuális feladatok Június 27. Tormás Finta István Ph.D.

2 MTA Regionális Kutatások Központja Megváltozó közösségi szabályozási feltételek •A helyi szint és a LEADER szemlélet és fejlesztéspolitikai módszer jelentős térnyerése; •Közösségi szinten irányított helyi fejlesztés ( cikk); •Integrált és több ágazati területen alapuló helyi fejlesztési stratégiák révén valósul meg; Több alapból táplálkozik; •„ A partnerségi szerződésben meg kell határozni: az ERFA-hoz, az ESZA-hoz és a KA-hoz tartozó programok – az európai területi együttműködéssel kapcsolatos célhoz tartozók kivételével –, valamint az EMVA-hoz és az ETHA-hoz tartozó programok felsorolása az egyes indikatív pénzelosztások KSK alaponkénti és évenkénti bontásával ;”

3 MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés helye, szerepe a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszeren belül ( ) •A vidékfejlesztésnek egyenrangú, mellérendelt szerepet szükséges biztosítani a tervezéssel foglalkozó hazai szereplők között („tervhivatal”, NFM, NGM, stb.); •Tervezési módszerek: •Top-down (formálissá teheti a helyi tervezést) • „A helyi fejlesztési stratégiákat helyi akciócsoportok tervezik meg és hajtják végre.” •Bottom-up (illeszkednie kell az általános célkitűzésekhez) •Egymással párhuzamos (időben is), egymásra való tekintettel interaktív módon alakul mind a helyi, mind a központi programok kialakítása.

4 MTA Regionális Kutatások Központja A tervezés ütemezése (közösségi jogszabály tervezet) 0. hónapAz alapokra vonatkozó közös rendelet hatályba lépése 3. hónap Közös stratégiai Keret elfogadása (Bizottság) 6. hónap Partnerségi szerződés, valamint a programok Bizottsághoz történő benyújtása 9. hónap Partnerségi szerződés, programok szükség szerinti módosítása a tagállamok részéről 12. hónap A partnerségi szerződés, illetve a programok Bizottság által történő elfogadása (2014. január 1. előtt nem léphet hatályba) Legkésőbb december 31. Helyi Fejlesztési Stratégiák kiválasztása (Kiválasztási kritériumokat a tagállam illetve az alapokra vonatkozó szabályozás határozza meg. Kiválasztás: IH által felállított bizottság.)

5 MTA Regionális Kutatások Központja Az ütemezésből levonható következtetések •Nem szabad, hogy az utolsó dátum (2015. december 31.) legyen a cél. •Törekedni kell, hogy a program végrehajtása a lehető leghamarabb (első időpont ) megkezdődhessen. •Ha valódi társadalmi részvételen alapuló tervezést kívánunk – amely nagyon időigényes – akkor annak módszereit mielőbb szükséges kialakítani, szereplőit felkészíteni. 5

6 MTA Regionális Kutatások Központja A LEADER, mint fejlesztési módszer megkülönböztető sajátosságai A hatósági tevékenység (feladatellátás) jellemzői: -az eljárás általában kérelemre indul; -alá-fölé rendeltségi viszony, közigazgatási eljárás; -az ügyintéző a hivatalban fogadja az ügyfelet, végzi tevékenységét; -a fejlesztési célokat és feltételeket jogszabály határozza meg; A fejlesztéspolitika nem igényel hatósági beavatkozást (nem gyámügy, nem szabálysértés, nem építésügy, stb.) Ügynökségi típusú fejlesztési tevékenység: -Nem „hivatalból” jár el, megjelenik a projektgenerálás, de a tevékenység meghatározó eleme a pályázatkezelés. -Többnyire megyei, vagy regionális léptékben szerveződik, a helyi szinttel való tényleges kapcsolata esetleges. -A fejlesztési célokat területi szinten, program formájában határozzák meg. 6

7 MTA Regionális Kutatások Központja A LEADER, mint fejlesztési módszer megkülönböztető sajátosságai LEADER típusú fejlesztési tevékenység: -A munkaszervezet dolgozója megkeresi a célcsoport tagjait (pl.: kecskesajt gyártók, vagy kézművesek, vagy népművelők); -Elősegíti a projektötletek, fejlesztési célok megfogalmazását, kezdeményezi a szereplők közötti együttműködést. -A közösen kialakított projektet a LEADER program támogatja. (Siker esetén új termék (innováció), együttműködés (hálózat kialakulása) -Országos (nemzeti) fejlesztési prioritások léteznek, amelyeket a helyi sajátosságok alapján transzformálnak fejlesztési célokká, konkrét projektekké. -A területi léptéket az azonos területi és érdeksajátosságok határozzák meg (nem közigazgatási, vagy KSH szempontok), de többnyire kistérségi szinthez állhat közel. -Sokkal több alkalmas munkaerőt igényel, mint az ügynökségi, vagy hatósági feladatellátás, ezért – ha működik – drágább. -Viszont egyetlen módja a hátrányos, vagy leghátrányosabb helyzetű térségek megmozdításának. 7

8 MTA Regionális Kutatások Központja Egyszerűsítés •Az egyszerűsítésre vonatkozó konkrét intézkedéseket nem csupán a partnerségi szerződésben és az egyes programok szintjén szükséges bemutatni, de az értékelési eljárás során mindezek teljesülését az Irányító Hatóságnak bizonyítani szükséges, a Monitoring Bizottságnak pedig vizsgálni azok megvalósulását. •Változó szemlélet: fókuszban az eredményesség, hatékonyság, hatások értékelése.

9 MTA Regionális Kutatások Központja Közösségi szabályozás és állásfoglalások •„A tapasztalatok szerint a jelenlegi programozási időszakban a kiadási programok szabályozásának sokféleségét és összehangolatlanságát gyakran szükségtelenül bonyolultnak, valamint nehezen végrehajthatónak és ellenőrizhetőnek tartják. Ez nem csupán a kedvezményezettekre, hanem a Bizottságra és a tagállamokra is súlyos adminisztratív terhet ró, aminek előre nem tervezett következményeként csökkenhet a részvételi kedv, emelkedhet a hibák aránya és késlekedhet a végrehajtás.” (Jogszabálytervezet indokolása)

10 MTA Regionális Kutatások Központja Az egyszerűsítés megjelenése és módszerei: támogatási konstrukciók „Ahhoz, hogy eléggé vonzóak legyenek a magánszektor számára, a pénzügyi eszközöket rugalmas módon kell kialakítani és megvalósítani. Ezért az irányító hatóságoknak a pénzügyi eszközök megvalósításának legmegfelelőbb formáiról kell dönteniük a célrégiók egyedi szükségleteinek figyelembevételével, az érintett program célkitűzéseivel összhangban.”

11 MTA Regionális Kutatások Központja Az egyszerűsítés megjelenése és módszerei: elszámolási forma, ellenőrzés • „Az egyszerűsített költségelszámolási módszerek, mint például az átalánydíjak és egyösszegű kifizetések révén a tagállamok eredményességorientált irányítást tudnak bevezetni az egyedi műveletek szintjén.” • „A kis programok mentességet kapnak a bizottsági felülvizsgálat alól. A kockázatalapú megközelítés csökkenti a kisebb programokkal és megbízható igazgatással kapcsolatos költségeket.”

12 MTA Regionális Kutatások Központja A jövő követelményei és a jelen aktualitása •A 3. de különösen a 4. tengelyhez nem illeszkedő, bonyolult és alapvetően alkalmatlan támogatás- és kifizetés kérelem kezelési eljárásrend létezik. •Utolsó esély ebben a programozási időszakban a programot és a kedvezményezettet központba állító egyszerűsítésre. •A megújuló eljárásrend átvezethet, illetve megalapozhatja a közötti végrehajtás rendszerét, relatíve alacsony pénzügyi kockázat mellett. Hozzájárulhat a fejlesztéspolitikai eljárásrendek harmonizációjához.

13 MTA Regionális Kutatások Központja Tervezés •Keret, mozgástér, a közösség által meghatározott célok! Célhierarchia: 1.EUMSZ 14. cikke; 2.Európa 2020 prioritásai; 3.Tematikus célkitűzések (10 db); 4.Országspecifikus ajánlások, tanácsi ajánlások (a makrogazdasági egyensúly biztosítása érdekében); 5.Prioritások (ERFA esetén 11 db, ESZA 4 fő, mely több részre bomlik és 4 „hozzájárulási” terület, EMVA esetén 5 db agrárágazati és 1 vidékfejlesztési prioritás); 6.Konkrét intézkedések (az 5-6. pont az operatív program, illetve az EMVA esetén a vidékfejlesztési program része, ); 13

14 MTA Regionális Kutatások Központja Tematikus célkitűzések Mindegyik KSK-alap a küldetésének megfelelően támogatja az alábbi tematikus célkitűzéseket az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre vonatkozó uniós stratégiához való hozzájárulás érdekében: (1) a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; (2) a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra- ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; (3) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (4) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása; (5) környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (6) a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; (7) a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; (8) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; (9) beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; (10) az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás. 14

15 MTA Regionális Kutatások Központja Ágazati programok vagy integrált (területi) programok, kompetenciák •Létezik-e területi aspektusa az adott célkitűzésnek? (A tematikus célok, illetve a prioritások többsége értelmezhető területi szinten, egy részük kizárólag területi szinten valósítható meg eredményesen.) •Ha létezik területi aspektus, melyik az optimális területi lépték, társul-e hozzá kompetencia? 15

16 MTA Regionális Kutatások Központja Területi szinten különösen értelmezhető célok Közösségi szint: • KSK tematikus célok : KKV-ék versenyképességének növelése; A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni fellépés; • EMVA : „A 8. cikkben említett tematikus alprogramok szempontjából különös jelentőséggel bíró intézkedések és műveletek indikatív jegyzékében” a LEADER megközelítés lehetősége szerepel a mezőgazdasági kisüzemek, valamint a hegyvidéki-hátrányos helyzetű területek célkitűzései között. 16

17 MTA Regionális Kutatások Központja Célok •Nemzeti szinten: Nemzeti Vidékstratégia, Darányi Terv, az alapvetően agrárdominanciájú fejlesztési elképzelések miként segítik a vidék egységes fejlődését, növekedését? •ÚSZT-ét követő tervek a következő programozási időszakra, és azokban a vidék? 17

18 MTA Regionális Kutatások Központja Az integrált területi programokra kínált eszközök (közösségi szabályozás) •Közösségi szinten (által) irányított helyi fejlesztés (CLLD), integrált fejlesztési beruházás (ITI) (közösségi cselekvési terv) CLLD, vagy LEADER? •A LEADER kötelező (5% az EMVA-ból), a CLLD opcionális, az ERFA programjaihoz kötődik. •LEADER-EMVA esetén a társfinanszírozás maximuma 90%, CLLD-ERFA esetén ez 95% lehet (85% GDP átlag alatti területeken). •A LEADER országos lefedettségű és hagyományokra épülhet. De a politika körében nem egyértelmű a támogatottsága. •A CLLD alkalmat nyújthat a helyi-területi fejlesztés intézményrendszerének „saját képére való formálásában”, de ennek a politikai elit egyelőre nincs tudatában. •CLLD esetén az irányítás és az intézményrendszer inkább kapcsolódik a Strukturális Alapok menedzsmentjéhez, így a vidékfejlesztésből – az amúgy is domináns – agrárfejlesztés maradhat meg. (Pár LEADER HACS-al ki lehet pipálni az 5%-ot.) •Legjobb védekezés a támadás: miniszteri deklaráció, amely szerint hazánkban a LEADER program formájában valósul meg a CLLD. (Pontosan meghatározva a célokat és az ERFA-ból, ESZA-ból igényelt forrásokat.)

19 MTA Regionális Kutatások Központja Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "MTA Regionális Kutatások Központja A 2014-2020 közötti programozási időszakra vonatkozó jogszabálytervezetek, és az ezekből következő kihívások, aktuális."

Hasonló előadás


Google Hirdetések