Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Európai Unió intézményrendszere Pásztor Szabolcs egyetemi tanársegéd

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Európai Unió intézményrendszere Pásztor Szabolcs egyetemi tanársegéd"— Előadás másolata:

1 Az Európai Unió intézményrendszere Pásztor Szabolcs egyetemi tanársegéd

2 Az intézményrendszer jellege •Az EU egyedülálló a nemzetközi jogban •Kormányközi és nemzetekfeletti (szupranacionális) jegyek •Lisszaboni Szerződés: december 1.

3 A működés feltétele Különböző intézmények jöttek létre A legfontosabbak intézmények: Európai Parlament, Európai Tanács, Európai Unió Tanácsa, Európai Bizottság, Európai Unió Bírósága, Európai Központi Bank, Európai Számvevőszék

4 Az intézményi háromszög •Az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Parlament

5 További intézmények •Tanácsadó szervek: Régiók Bizottsága, Gazdasági és Szociális Bizottság •Önálló szervek: Európai Beruházási Bank, európai ombudsman, Európai Külügyi Szolgálat

6 “Nothing is possible without men; nothing is lasting without institutions.” Jean Monnet

7 •Szupranacionális jelleg - a Közösség érdekében •Kormányszerűen működő intézmény •Székhely: Brüsszel, (Luxemburg) •Tagjai: Biztosok •Tagok száma: 27 fő •Választás 5 évente • fős hivatalnoki kar Az Európai Bizottság

8 •Döntéselőkészítő, •kezdeményező, •javaslattevő intézmény •Ellenőrző, képviseleti, döntéshozó, végrehajtó feladatokat is ellát A Bizottság feladatai

9 Az EUMSz 17. cikke: (1) „A Bizottság előmozdítja az Unió általános érdekeit, és ennek értelmében megteszi a megfelelő kezdeményezéseket. A Bizottság gondoskodik a Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott intézkedések alkalmazásáról…” (2) „Ha a szerződések nem rendelkeznek, az Unió jogalkotási aktusait kizárólag a Bizottság javaslata alapján lehet elfogadni…” A Bizottság feladatai

10 •Politikai és stratégiai irányító •Kijelöli a munka irányvonalait, és a Bizottság viszonyát a többi intézményhez •Felelős a belső szervezeti felépítés kialakításáért •Kiosztja a feladatokat, felelősségi köröket •Kérheti a tagok lemondását is •Az EP választáson győztes politikai oldalról kerül ki (2004 és 2009) •Az EP abszolút többséggel választja meg A Bizottság elnöke

11 •2004. november – José Manuel Durao Barroso (Portugália) Az Európai Bizottság elnöke

12 •Korábbi gyakorlat (15 tagállam) 5 nagyabb tagállam két-két biztos, többi egy-egy 2004 előtt 20 tag •Nizzai Szerződés (2002): egy tagállam egy biztos •Lisszaboni Szerződés (2009): rotációs elv 2014-től De! Nem kerül bevezetésre! (az ír népszavas eredménye miatt) A Bizottság tagjai – a biztosok

13 •Nemzeti kormányok minisztereihez hasonló tárcák felelősei •Nem tagállami alárendeltek; a Tanácstól és a kormányoktól függetlenül tevékenykednek •Az Unió érdekeit tartják szem előtt •A nemzeti politikai élet prominens politikusai •5 éves megbízatás, újraválasztás lehetősége •Jelenleg 27 fős grémium – biztosok kollégiuma A Bizottság tagjai - biztosok

14

15

16

17

18 •Directorate General (DG) – biztosok alá tartozó főigazgatóságok •Service –szolgálatok •Office – hivatalok •Több mint tisztviselő – túlméretezett bürokráciaként emlegetik Hivatali struktúra

19 •Döntéshozó, jogalkotó, politika-meghatározó intézmény •Tagállamok között koordinatív funkciókat is ellát •Érdekképviseleti intézmény •Székhelye: Brüsszel Áprilisban, júniusban, októberben Luxemburgban ül össze, további informális találkozók a soros elnök országban •Hivatali adminisztráció: 3500 fő •Főtitkárság – tagállamoktól független hivatalnokok •Élén egy független főtitkár (Secretary General) áll •Honlap: Az Európai Unió Tanácsa

20

21 •Tagállami kormányképviselők, az adott témáért felelős miniszterek •Szokás Miniszterek Tanácsának (Council of Ministers) is emlegetni (ECOFIN) •Általános Ügyek Tanácsa •Külügyek Tanácsa – állandó elnök az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Tagjai

22 •COREPER (Committee of Permanent Representatives) – Állandó Képviselők Bizottsága •A tagállamok EU mellé rendelt brüsszeli Állandó Képviseletei (Permanent Representations) vezetőinek, nagyköveteinek, illetve azok helyetteseinek testülete •Elsődleges feladat: egyezteti a tagállami álláspontokat, döntésre előkészíti az egyes javaslatokat COREPER és a tanácsi munkacsoportok

23 •Az elnökség intézménye kiemelkedő fontosságú •Az elnöki tisztséget félévente felváltva tölti be egy-egy tagállam •Az adott tagállam képviselői elnökölnek a Tanács minden szintjén •A tisztség jelentős átalakuláson ment keresztül – stratégiai tisztség A Tanács elnöksége

24 •Meghatározó szerep a napirend összeállításában, szavazásra hív fel, aláírja az elfogadott aktusokat •Komoly súly a napirendre kerülő ügyek befolyásolásában •Kiemelt szerep a többi intézménnyel való egyeztetésben (elnökség tárgyal a Tanács nevében) •Az elnökség elnökségi programot ad a féléves ciklust megelőzően A Tanács elnöksége

25 •Nagy presztízs minden tagállam számára – komoly előkészületek és jelentős erőfeszítések •A periódusok összekapcsolódnak az ET félévzáró júniusi és decemberi üléseivel •Három egymást követő elnökség 18 hónapos ciklusban együttműködve, programját összehangolva látja el az elnökséget (trió elnökség) A Tanács elnöksége

26 A Tanács elnökségét adó országok

27 •Háromféle szavazási forma: egyszerű többség, minősített többség, egyhangúlag •Leginkább minősített többség vagy egyhangúság jellemző •Lisszaboni szerződés a Tanács döntéseit minősített többséggel hozza •Az egyhangúságra épülő döntéshozatal kivételes eset („legérzékenyebb kérdések”) •A szavazás sokszor elmarad – konszenzus keresés A Tanács szavazási formái

28 Minősített többségi szavazatok tagállamok szerint

29 •European Council •A tagállamok állam- illetve kormányfőiből, a Bizottság elnökéből, a testület saját elnökéből áll – jelenleg 29 tagja van •A munkában részt vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, esetleg valamelyik miniszter vagy biztos Az Európai Tanács

30

31 •Nagy horderejű stratégiai kérdésekben dönt •Meghatározza az EU számára a követendő általános politikai irányvonalakat •A tagállamok közötti politikai kompromisszumok megkötésének fő színtere •Nem jogalkotó szervről van szó Feladata

32 •Önálló intézményi szint •Világos és elhatárolt státusz a Tanácstól •Az ET az Unió önálló intézménye, mely elkülönül a Tanácstól •Az ET az állam- és kormányfők szintje, míg a Tanács miniszteri szint •Az ET nem rendelkezik jogalkotási jogkörrel •Összességében tovább erősödött az ET szerepe Lisszaboni Szerződés

33 •A rotációs elnökségi rendszer a Lisszaboni Szerződéssel megszűnt – állandó elnök •Az elnököt az ET minősített többséggel választja meg •Egyszer megújítható két és fél éves időszak •Az elnök semmilyen nemzeti tisztséget nem tölthet be (államfő vagy kormányfő) •Egyéb más tisztsége azonban lehet az elnöknek Az Európai Tanács elnöke

34 Herman Van Rompuy Az elnök

35 •Az ülések vezetése, előkészítése, a folyamatosság biztosítása •Az Unió külső képviselete •Az EP-ben is az elnök képviseli az Európai Tanácsot •Minden csúcs után beszámol az ülés eredményeiről Feladatai

36 Az Európai Parlament (European Parliament) •Az Unió állampolgárai által közvetlenül választott képviselőtestület •1962-ben jön létre •1979 óta választják a tagokat a Közösség állampolgárai •Feladata: az állampolgári érdekek képviselete a döntéshozatalban •Tagjai a parlamenti képviselők •Társdöntéshozó, társjogalkotó •Honlap: •23 hivatalos nyelv

37 A strasbourgi ülésterem

38 A brüsszeli épület

39 Intézményi fejlődés •1962-ben jött létre •Közvetlen választások bevezetése (1979. június 7-10.) •Egységes Európai Okmány (1987) •Lisszaboni Szerződés (2009)

40 Az Európai Parlament választása és politikai összetétele •A képviselők a tagállami állampolgárokat reprezentálják •A képviselők pártfrakciókban tevékenykednek •A képviselői megbízatás 5 évre szól

41

42 Az EP politikai összetétele a júniusi választások szerint

43 Elnöke (Jerzy Buzek – Európai Néppárt)

44 A magyarországi eredmények •FIDESZ-KDNP (Néppárt): 56,4%, 14 képviselő •MSZP (Szocialista Képviselőcsoport): 17,4%, 4 képviselő •Jobbik (Független Képviselők): 14,8%, 3 képviselő •Magyar Demokrata Fórum (Konzervatívok és Reformisták): 5,3%, 1 képviselő

45 FIDESZ-KDNP

46

47 MSZP

48 Jobbik

49 Magyar Demokrata Fórum

50 Részvételi arány az EP választásokon ( )

51 Részvételi arány ( )

52 Az Európai Unió Bírósága (Court of Justice of the European Union) •Székhely: Luxembourg •Honlap: •Létrejöttének oka az uniós jog •A Bíróság az Unió legfelsőbb bírói szerve

53 Feladatai •Az Uniós jog egységes értelmezésének kikényszerítése •Az intézmények Szerződésekben lefektetett hatáskörének betartatása •Nemzetközi egyezmények, szerződések előtt véleményt alkot az Uniós joghoz való viszonnyal kapcsolatban •Kiemelkedő szerepet játszik az integráció fejlődésében

54 Összetétele •Az Európai Unió Bírósága három szervezeti egységből áll: a Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék •A Bíróság tagállamonként egy bíróból áll •A bírák megújítható hatéves időszak •A bírák függetlenek a tagállamoktól, de más intézményektől is •Maguk közül választanak elnököt 3 éves időszakra •A bírósági munkát 8 főtanácsnok is segíti

55 Az Európai Bíróság eljárásai 1.Kötelezettségszegési eljárás 2.Semmisségi eljárás 3.Mulasztási eljárás 4.Kártérítési eljárás 5.Véleménykérési eljárás 6.Előzetes döntéshozatali eljárás

56 Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank (European System of Central Banks and the European Central Bank) •A Gazdasági és Monetáris Unió programjának meghirdetésével hívják életre •Elődje az Európai Monetáris Intézet (EMI) •Az EKB székhelye: Frankfurt •Honlap:

57 A Központi Bankok Európai Rendszere •A tagállamok jegybankjaiból és az EKB-ból áll •Céljai: 1.az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása 2.a devizaügyek irányítása 3.a tagállamok hivatalos devizatartalékainak őrzése és kezelése 4.a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása

58 Az Európai Központi Bank •Teljesen független és központi szerepet tölt be a KBER-en belül •Az EKB biztosítja a végrehajtást •A tőkéjét a tagállamok központi bankjai jegyzik

59 Az EKB intézményei •Kormányzótanács (Governing Council) •Igazgatóság (Executive Board) •Általános Tanács (General Council)

60 A Számvevőszék (European Court of Auditors) •1977-ben jött létre •A közösségi pénzügyek ellenőrzésével megbízott független testület •Honlap: •Székhely: Luxembourg •Tagállamonként egy tagból álló testület •Kinevezés megújítható 6 éves periódus •Elnök: mandátum három évre szól (megújítható)

61 Feladata •Az EU által elköltött pénzek szabályszerű és előirányzott céljainak megfelelő elköltésének ellenőrzése •Az „Unió pénzügyi lelkiismerete” •Nemcsak a kiadások, hanem a bevételeket is vizsgálja •A megvalósított kiadások céljai elérték-e a céljukat •Minden költségvetésből részesülő szerv látókörbe kerül •A munkájáról és a vizsgálatok eredményeiről éves jelentést kell készítenie – Parlament, Tanács •Tanácsadó funkciót is ellát

62 Gazdasági és Szociális Bizottság (Economic and Social Committee) •Tanácsadó szerv •A Római Szerződések hozzák létre •Feladat: gazdasági, szociális érdekcsoportok bekapcsolása a közösségi ügyekbe, döntésekbe •Tagok száma: max. 350 fő •Jelenleg: 344 tagja van •Székhelye: Brüsszel •Honlap:

63 Összetétele •Számos gazdasági és szociális érdekvédelmi szervezet: 1.Munkaadók csportja (employers’ group), 2.munkavállalók csoportja (workers’ group) 3.egyéb érdekvédelmi szervezetek csoportja (various interests’ group)

64 Tagjai •Tagállami delegáltak •A Tanács minősített többséggel nevezi ki őket megújítható 5 éves ciklusra •A tagok maguk közül elnököt, két alelnököt és Elnökséget választanak két és fél éves időtartamra

65 Tevékenysége •Az Unió különböző gazdasági és szociális érdekcsoportjainak véleményét ismerteti a döntéshozó intézményeknél •Tanácsokat ad a EB, ET, EP-nek •Korlátozott a mozgástere a döntések befolyásolásában •Hat szekció: 1.Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem 2.Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió 3.Foglalkoztatás, szociális ügyek és állampolgárság 4.Külkapcsolatok 5.Belső piac, termelés és fogyasztás 6.Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom

66 A Régiók Bizottsága (Committee of the Regions) •Tanácsadó testület •A Maastrichti Szerződés hívta életre •A helyi és regionális szervek bekapcsolása az Unió döntéshozatalába •Tagok száma: maximum 350 fő •Jelenleg 344 tagja és 344 póttagja van •A tagokat a Tanács nevezi ki 5 éves megújítható időszakra •A tagok függetlenek a külső intézményektől •Székhely: Brüsszel •Honlap:

67 Szervezeti felépítés •Elnök (2 és fél éves időszakra) •Tagállamonként 1-1 alelnök •Elnökség (Bureau) – a munka koordinálása Tagok: elnök, alelnökök, további 27 tag, a képviselőcsoportok vezetői – jelenleg 60 tag

68 Feladata •Kötelező konzultációs eljárás a regionális kérdéseket érintő döntésekben •Véleményalkotás oktatás, kultúra, közegészségügy, transzeurópai hálózatok, gazdasági és társadalmi kohézió kérdésében, foglalkoztatás, szociálpolitika, környezetvédelem, szakképzés, közlekedés •Lisszaboni Szerződés: a Bíróság előtt keresetet indíthat előjogai megóvása érdekében, a szubszidiaritás elvének megsértésének kivizsgálását is kérhei

69 Feladata •A Régiók Bizottságának véleményét határidőre köteles kiadni, de ez a Tanácsra, az Európai Parlamentre, az Európai Bizottságra semmilyen kötelező erővel nem bír •Korlátozott befolyásolási lehetőség •Évente 5 plenáris ülés •Állandó bizottságok: 1.Területi kohéziós politika 2.Gazdasági és szociális politika 3.Oktatás, ifjúság és kutatás, 4.Környezet, éghajlatváltozás és energia, 5.Állampolgárság, kormányzás, intézményi ügyek és külkapcsolatok, 6.Természeti erőforrások

70 Az Európai Beruházási Bank (European Investment Bank) •A Római Szerződés hívta életre •Székhelye: Luxembourg •A jegyzett tőkét a tagállamok adták össze •A jegyzett tőke jelenleg 232 milliárd € •A banki kölcsön maximuma a jegyzett tőke 250%-a lehet •Kiváló tőkepiaci adós •Honlap:

71 Feladata •Az Unió kiegyensúlyozott gazdasági fejlődésének elősegítése tőkeberuházások finanszírozásával •Az EU költségvetésének megterhelése nélkül végzi feladatát •Különösen segíti a gazdaságilag elmaradottabb területek fejlődését, az ipar és a KKV szektor versenyképességét •Innovációs képesség erősítésének előmozdítása •Energiaellátás biztonsága, környezetvédelem és fenntarthatóság, életminőség javítását szolgáló beruházások •Az Unió közlekedési és energia infrastruktúrájának fejlesztése •Foglalkoztatás ösztönző beruházások

72 Intézményi felépítés •A legfelsőbb testület a Kormányzótanács (Board of Governors) – egy-egy tagállami miniszter Feladat: a hitelezési politika általános irányelvei, a mérleg, az éves beszámoló jóváhagyása, a vezető tisztségviselők kijelölése, tőkeemelés •Igazgatótanács (Board of Directors) – 28 igazgató, 18 póttag Feladat: döntéshozatal a kölcsönfelvételről, hitelnyújtásról, garanciavállalásról •Igazgatási Bizottság (Management Committee) – egy elnök és nyolc alelnök Feladat: a napi ügyek vezetése, tervezetek készítése, határozatok végrehajtása •Számvizsgáló Bizottság (Audit Committee) – hat tag Feladat: bankműveletek végrehajtása és ellenőrzés

73 Tevékenysége •Évente milliárd € értékben hitelez •A kölcsönök 90%-a az EU-ban marad, de aktív a tagjelölt országokban, a preferenciális kapcsolatban álló afrikai, karibi és csendes-óceáni fejlődő országokban, mediterrán országokban, ázsiai és latin-amerikai államokban és az Unió szomszédos országaiban is.

74 Európai Beruházási Alap •Tevékenységét kiegészítették 1994-ben az Európai Beruházási Alappal (European Investment Fund) •Feladata: KKV-k létrehozásának, növekedésének és fejlesztésének finanszírozása •A jegyzett tőke 3 milliárd € •Az EBA a tagállamokban és a potenciális tagjelölt országokban végzi tevékenységét

75 Az európai ombudsman (European Ombudsman) •A Maastrichti Szerződés hívja életre •1995-ben jön létre •A kinevezés 5 évre szól •Székhely: Strasbourg •Honlap:

76 P. Nikiforos Diamandouros

77 Feladata •Az uniós polgárok, a lakóhellyel rendelkező személyek, az Unió területén bejegyzett székhellyel rendelkező társadalmi szervezetek, vállalkozások valamilyen uniós intézmény által okozott sérelmének kivizsgálása •Igazgatási szabálytalanság, méltánytalan eljárás, diszkrimináció, hatalommal való visszaélés, az információadás hiánya, visszautasítása, a nem szükségszerű késlekedés •Ajánlásokat fogalmaz meg a vétkes intézmény számára és jelenheti az ügyet az Európai Parlamentnek

78 Ajánlott irodalmak •Horváth (2011): Kézikönyv az Európai Unióról •Várnay-Papp (2010): Az Európai Unió joga •Hardacre (2011): How the EU Institutions Work and how to Work with EU Institutions •Horváth-Ódor (2010): The Union after Lisbon – The Treaty reform of the EU

79 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!


Letölteni ppt "Az Európai Unió intézményrendszere Pásztor Szabolcs egyetemi tanársegéd"

Hasonló előadás


Google Hirdetések