A szakképzési hozzájárulásból nyújtható fejlesztési támogatások nyújtása és fogadása 2010.

Az előadások a következő témára: "A szakképzési hozzájárulásból nyújtható fejlesztési támogatások nyújtása és fogadása 2010."— Előadás másolata:

1 A szakképzési hozzájárulásból nyújtható fejlesztési támogatások nyújtása és fogadása 2010.

2 Szakképzési hozzájárulás felhasználása gyakorlati képzést nem folytató hozzájárulásra kötelezettek esetén Bruttó kötelezettség = Tb járulék alap 1,5 %-a 40% befizetési kötelezettség az APEH által vezetett számlára 60% felhasználható 60% felhasználható 60% fejlesztési megállapodás alapján 33% /(60%) saját munkavállaló képzési TISZK, speciális szakképző iskola, költségeinek elszámolása TISZK, speciális szakképző iskola, költségeinek elszámolása felsőoktatási intézmény támogatása felsőoktatási intézmény támogatása (maximum 30%) (maximum 30%) 0% saját munkavállaló képzési 27 % /(0%) fejlesztési megállapodás alapján költségeinek elszámolása TISZK, speciális szakképző iskola, költségeinek elszámolása TISZK, speciális szakképző iskola, felsőoktatási intézmény támogatása felsőoktatási intézmény támogatása

3 Elszámolható/jogszerűen fogadható fejlesztési támogatás A hozzájárulásra kötelezett fejlesztési megállapodás alapján - szakképző iskola számára a gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés - az Szht. 1. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás kivételével -, a térségi integrált szakképző központ keretében működő központi képzőhely (a továbbiakban: központi képzőhely) számára szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzése, valamint felsőoktatási intézmény számára az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával is teljesítheti. A hozzájárulásra kötelezett fejlesztési megállapodás alapján - szakképző iskola számára a gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés - az Szht. 1. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt gimnáziumban folyó informatikai, számítástechnikai oktatás kivételével -, a térségi integrált szakképző központ keretében működő központi képzőhely (a továbbiakban: központi képzőhely) számára szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzése, valamint felsőoktatási intézmény számára az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztését közvetlenül szolgáló felhalmozási támogatás (a továbbiakban: fejlesztési támogatás) nyújtásával is teljesítheti. A fejlesztési támogatás mértéke nem haladhatja meg szakképző iskolai tanulónként, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, államilag finanszírozott, az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részt vevő hallgatónként - a tárgyi eszköz átadása kivételével - legfeljebb a költségvetési törvényben meghatározott, a szakképzési évfolyamon történő szakmai gyakorlati képzésre megállapított közoktatási kiegészítő hozzájárulás fajlagos összegének a kétszeresét. 200 9. évi CXXX. törvény 3. számú melléklet 200 9. évi CXXX. törvény 3. számú melléklet 16.1.2. szakmai gyakorlati képzés fajlagos összege: 16.1.2. szakmai gyakorlati képzés fajlagos összege: 98 000 Ft/fő 98 000 Ft/fő Fogadható fejlesztési támogatás maximuma költségvetési évente: 196 000 Ft/tanuló, illetve hallgató Fogadható fejlesztési támogatás maximuma költségvetési évente: 196 000 Ft/tanuló, illetve hallgató

4 Gyakorlati képzés fogalma  a) az Szt. hatálya alá tartozó, a gyakorlati ismeretek nyújtása és alkalmazása, készségek kialakítása és fejlesztése érdekében végzett, pedagógiailag tervezett képzési tevékenység, amelynek tartalmát, időkeretét a központi program (tanterv), a szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza,  b) az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés részeként szervezett minden olyan oktatási forma, amely a hallgatókat valamely munkakör ellátásához szükséges készségek, képességek és ismeretek megszerzésére készíti fel, és amelyeket a hallgatók az intézményben vagy azon kívül a munkavégzéshez hasonló feltételek között a szükséges eszközökön sajátítanak el azzal, hogy a szükséges eszközök minimumát a szakmai és vizsgakövetelmények, a képzési és kimeneti követelmények, valamint a tantervek tartalmazzák, és a képzés az ehhez szükséges képzési, illetve szakképzési programok alapján folyik.

5 Fejlesztési támogatás átadható  A TISZK keretében működő szakképző intézményben folyó gyakorlati oktatásra, gyakorlati képzésre  az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének b)-c) pontjában meghatározott intézmény fenntartójának,  az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének a) pontjában meghatározott társulásnak, nonprofit gazdasági társaságnak és  az Szt. 2. §-a (5) bekezdésének d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaságnak, ha a térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő szakképző iskolai tanulóinak létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább 1500 fő, ha a térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképzési feladatot ellátó intézmény vagy intézmények nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő szakképző iskolai tanulóinak létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább 1500 fő,  a speciális szakiskolának és a készségfejlesztő speciális szakiskolának a nála folyó gyakorlati oktatás, gyakorlati képzés, valamint  a felsőoktatási intézmény részére az FSZ képzés és a gyakorlatigényes alapképzési szakon folyó gyakorlati képzés támogatására. támogatására.

6 Fejlesztési támogatási szerződés kötelező tartalma A fejlesztési támogatás nyújtásáról fejlesztési megállapodást kell kötni. A fejlesztési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia: a) a megállapodást kötő felek aa) nevét (cégnevét), önkormányzat vagy önkormányzatok társulása esetén az önkormányzat vagy társulás nevét, ab) székhelyét, ac) adószámát, ad) statisztikai számjelét, ae) cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói igazolvány számát, nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási számát, af) pénzforgalmi számlaszámát, ag) térségi integrált szakképző központ keretei között működő szakképző iskolák, továbbá a speciális szakiskolák és a készségfejlesztő speciális szakiskolák esetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/B. § (3) bekezdése szerinti azonosítókat, (támogatható összlétszámot) ah) felsőoktatási intézmény esetében, a nevét, adószámát, felsőoktatási intézményi azonosító jelét, b) a fejlesztési támogatással érintett, a szakképző iskola tanulóinak gyakorlati oktatása és gyakorlati képzése, a speciális szakiskola és készségfejlesztő speciális szakiskola tanulóinak képzése, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzés esetében a támogatandó szakmacsoport, szak, szakképesítés megnevezését és a gyakorlati oktatás és gyakorlati képzés helyszínét és időtartamát, c) a tárgyévben gyakorlati oktatásban és gyakorlati képzésben részesülő tanulóknak a b) pont szerinti intézményenkénti bontású szakmacsoportonkénti, szakképesítésenkénti létszámát, illetve az érintett hallgatók szakonkénti, évfolyamonkénti létszámát, d) a hozzájárulásra kötelezett által nyújtandó fejlesztési támogatás összegét, az átadás módját, határidejét, e) a tárgyi feltételek javítását szolgáló tervezett fejlesztések felsorolását, illetve tárgyi eszköz átadása esetén az átadásra kerülő tárgyi eszköz megnevezését, könyv szerinti értékét, egyedi azonosító adatait, f) a fejlesztési támogatás felhasználásának és a fejlesztési támogatásban részesítettnek az erről szóló, a támogató részére megküldendő beszámolásnak a határidejét, g) a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszközfejlesztést, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzését szolgáló programok felsorolását.

7 Az adott évben fogadható fejlesztési támogatási összeg meghatározása Az adott évben fogadható fejlesztési támogatási összeg meghatározásánál figyelembe vehető létszámok: Az adott évben fogadható fejlesztési támogatási összeg meghatározásánál figyelembe vehető létszámok:  A TISZK esetében a térségi integrált szakképző központ részét képező szakképző iskoláknál az összes fejlesztési támogatásra jogosult* nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő szakképző iskolai tanulólétszámot, továbbá a felsőoktatási intézmény által a térségi integrált szakképző központ részét képezően szervezett felsőfokú szakképzés államilag finanszírozott hallgatói létszámát.  A felsőoktatási intézmény esetében az általa szervezett, államilag finanszírozott, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben szabályozott felsőfokú szakképzés és a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzésben résztvevő hallgatók létszámát;  A speciális, készségfejlesztő speciális szakiskolák esetében a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő szakképző iskolai tanulólétszámot. * a bizottság (RFKB) által az Szht. 13. § (2) bekezdés b) pontja alapján hozott döntés szerinti képzésben részt vevő

8 A TISZK létszáma A fejlesztési támogatások, illetve a decentralizált támogatás fogadásánál az RFKB által hozott döntésszerinti képzésben részt vevő 1500 fős létszám számításánál  a) az államilag finanszírozott felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatók létszámát is figyelembe kell venni, továbbá  b) egy intézmény tanulói, illetve az a) pont szerinti hallgatói létszáma csak egy térségi integrált szakképző központ létszámába vehető figyelembe.

9 Fejlesztési támogatás nyújtásának/fogadásának további feltételei A fejlesztési támogatást csak az a hozzájárulásra kötelezett nyújthatja, amely eleget tett a Kt.-ben meghatározott pályakövetési rendszer számára történő adatszolgáltatási kötelezettségének. A fejlesztési támogatás fogadására jogosult részére kizárólag azon szakképző iskola és központi képzőhely vonatkozásában nyújtható fejlesztési támogatás, amely a Kt.-ben meghatározott pályakövetési rendszer számára történő adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett.

10 A Közoktatási törvényben előírt kötelező adatszolgáltatás A pályakövetési rendszerbe történő adatszolgáltatás (hatályos: 2007. 09.01-től):  1. A szakiskola és a szakközépiskola a szakmai vizsga letételéről jelentést küld a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. A jelentés tartalmazza a vizsgázó nevét, tanulói azonosító számát, a megszerzett szakképesítés megnevezését, a vizsga helyét és időpontját. Az adatok személyazonosításra alkalmatlan módon feldolgozhatók, iskolánként csoportosíthatók, nyilvánosságra hozhatók. Az adatok a megküldéstől számított öt évig tárolhatók.  2. A volt tanuló jogszabályban meghatározott rend szerint információt szolgáltat a pályakövetési rendszer részére abban az esetben, ha nem létesített foglalkoztatási jogviszonyt.  3. Ha a volt tanuló foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot. Az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a volt tanulót milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el.

11 Fejlesztési támogatás felhasználásának határideje A pénzbeli fejlesztési támogatást  az Szt. 2. § (5) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézményfenntartó,  az Szt. 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság és  az Szt. 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaság, fejlesztési támogatásban részesített, fejlesztési támogatásban részesített,  a központi képzőhely, támogatást fogadók  a speciális szakiskola,  a készségfejlesztő speciális szakiskola és  a felsőoktatási intézmény  a TISZK részét képező közoktatási intézmény a támogatást fogadó köteles az átvétel évét követő év december 31. napjáig felhasználni. Ha a fejlesztési támogatást az előbbiekben meghatározott határidőig nem használja fel, akkor a támogatás fel nem használt részét köteles 30 napon belül az NSZFI által vezetett EFK számlára befizetni. támogatást felhasználó

12 Fejlesztési támogatás továbbadása  Az Szt. 2. § (5) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott intézményfenntartó, az Szt. 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság és az Szt. 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaság a kapott fejlesztési támogatást a térségi integrált szakképző központ részét képező, a fejlesztési megállapodásnak megfelelő iskolai rendszerű szakképzést folytató és a Kt.-ben előírt pályakövetési rendszerrel összefüggő jelentéstételi kötelezettségének eleget tevő közoktatási intézménynek, felsőoktatási intézménynek, központi képzőhelynek (a továbbiakban együtt: támogatást felhasználó) továbbadhatja, feltéve, hogy a támogatás felhasználásáról, valamint a támogatással összefüggő, jogszabályban rögzített jogokról és kötelezettségekről a támogatást felhasználóval megállapodást köt.  Az Szt. 2. § (5) bekezdés b) pontja szerint meghatározott intézmény önkormányzati fenntartója a kapott fejlesztési támogatás térségi integrált szakképző központ részét képező szakképző iskolák között történő elosztásának, forrásátadásának, illetve felhasználásának részletes szabályait - a megállapodás helyett - rendeletben határozhatja meg.

13 Fejlesztési támogatások felhasználásának lehetőségei A fejlesztési támogatásból megvalósított, a szakképző iskolában szervezett gyakorlati oktatást és gyakorlati képzést, a központi képzőhelyen a szakképző iskolai tanulók gyakorlati oktatását és gyakorlati képzését, valamint az Ftv. hatálya alá tartozó gyakorlati képzést  szolgáló tárgyi eszköz beszerzésére (100%),  tárgyi eszköz működtetési költségeinek finanszírozására a fejlesztési támogatásnak legfeljebb 15 %, továbbá  a szakképző iskolák és a felsőoktatási intézmények esetében a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztéshez, valamint a  szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzéséhez a fejlesztési támogatás 5 % használható fel. Az Szt. 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontjaiban meghatározott társulás, nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint az Szt. 2. § (5) bekezdés b)és c) pontjaiban meghatározott intézmény fenntartója esetében az átvett fejlesztési támogatás 3 %-a a fejlesztési támogatás fogadásával, nyilvántartásával és elszámolásával kapcsolatosan a külön jogszabályban* meghatározott feladatok elvégzésének működtetési költségeire használható fel. *13/2008 SZMM rendelet 13.§ - 20.§

14 A fejlesztési támogatás felhasználása A fejlesztési támogatásból megvalósított gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz működtetési költségeinek fejlesztési támogatásból történő finanszírozása a költségelszámolással érintett tárgyi eszköznek az elkülönített nyilvántartása alapján lehetséges. A támogatásban részesített speciális, készségfejlesztő speciális szakképző iskolák, illetve a támogatást felhasználó szakképző iskolák és a felsőoktatási intézmények esetében a szakképzés korszerűsítéséhez szükséges tananyag- és taneszköz-fejlesztésnek, valamint a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzésének a fejlesztési támogatásból történő finanszírozására a költségelszámolás elkülönített nyilvántartása (tananyag- és taneszköz- fejlesztések dokumentumai, költségeik, az akkreditált továbbképzések, a résztvevő tanárok és oktatók, költségeik) alapján van lehetőség.

15 Elkülönített nyilvántartási kötelezettség A kapott fejlesztési támogatást, illetve a fejlesztési támogatás keretében átvett tárgyi eszközt a fejlesztési támogatásban részesített, illetve a támogatást felhasználó elkülönítetten köteles nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:  a fejlesztési támogatás dokumentumait: o a jogérvényes fejlesztési megállapodás és annak pénzügyi teljesülésére vonatkozó dokumentumok,  a támogatás megvalósulásának dokumentumait: o a felhasználás helyére vonatkozó dokumentum, o a tárgyi eszköz beszerzést igazoló számla, o a tárgyi eszköz átvételi jegyzőkönyv, o a tárgyi eszköz egyedi nyilvántartókartonja, o a nyilvántartásban szereplő tárgyi eszközre vonatkozóan az elszámolt működtetési költségek bizonylatai, o a szakképzés megnevezése, az ahhoz kapcsolódó tananyag- és taneszköz- fejlesztés dokumentumai, o az akkreditált továbbképzések és az azon résztvevő tanárok, oktatók felsorolása, valamint a képzési költségek számlái,  a tárgyévi fejlesztési támogatás átadásának dokumentumait.

16 Használati kötelezettség A fejlesztési támogatásból beszerzett, felújított - elkülönítetten nyilvántartásba vett - tárgyi eszköznek, illetve a fejlesztési támogatás keretében átvett tárgyi eszköznek legalább 5 évig - ingatlan esetében 10 évig - a gyakorlati képzés céljait kell szolgálnia. Tárgyi eszközként elszámolt biológiai alapok, tenyészállatok és szaporító anyagok esetében az időtartam 5 évnél rövidebb lehet, ha azt termesztési, illetve tenyésztési okok indokolják. A tárgyi eszköz csak az NSZFI előzetes írásbeli engedélyével terhelhető meg. A tárgyi eszköz csak a gyakorlati oktatást, gyakorlati képzést folytató intézmény tanrendjében meghatározott gyakorlati képzési időn kívül adható bérbe. A tárgyi eszköz esetében, ha a rendeltetésszerű használatbavétel hónapjától számított 5 éven, illetve - ha a tárgyi eszköz ingatlan - 10 éven belül a) a tárgyi eszközt értékesítik, a jelzett időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső bekerülési értéknek, b) a tárgyi eszközt bérbe adják, legfeljebb a jelzett időszak hátralévő hónapjaira jutó bérleti díj összegének, azt a hányadát kell befizetni az EFK számlára a tárgyévet követő év január 30-ig, amilyen arányban a tárgyi eszköz beszerzése a fejlesztési támogatás terhére elszámolásra került. A fentiekkel kapcsolatos befizetési kötelezettségét a fejlesztési támogatásban részesített az adatszolgáltatásában tünteti fel.

17 Használati kötelezettség  A nyilvántartásba vett TISZK minden év október 15-ig az NSZFI honlapján közzétett létszámjelentési nyomtatványon köteles adatokat szolgáltatni (a továbbiakban: adatszolgáltatás) az adott tanév szakképző iskolai tanulói, vagy az államilag támogatott felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatói létszámáról szakképző iskolánkénti, vagy felsőoktatási intézményenkénti, továbbá szakmacsoportonkénti, szakképesítésenkénti, és évfolyamonkénti bontásban, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 18/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint szolgáltatott adatok alapján.  Ha a nyilvántartásba vett TISZK az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, az NSZFI legfeljebb egy alkalommal, 5 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás nem vagy nem határidőre történő teljesítése esetén az NSZFI írásban értesíti a nyilvántartásba vett TISZK-et arról, hogy az adott tanévben nem jogosult fejlesztési támogatás fogadására és ezt a tényt a honlapján közzéteszi.

18 Új adatszolgáltatási kötelezettség Az NSZFI a szolgáltatott adatok alapján megvizsgálja, hogy a nyilvántartásba vett TISZK létszáma eléri-e az Szht. 4. § (5) bekezdésében vagy 5. § (2) bekezdésében foglalt, a 33.§-ban szereplő számítási mód szerinti mértéket.  Ha a létszám eléri a jogszabály szerinti mértéket (1500 fős átlag), az NSZFI az adatszolgáltatás kézhezvételét követő 15 napon belül írásban értesíti a nyilvántartásba vett TISZK-et és egyidejűleg az adott tanév időtartamára vonatkozó fejlesztési támogatás fogadására való jogosultságát a honlapján közzéteszi.  Ha a létszám nem éri el a jogszabály szerinti mértéket, az NSZFI az adatszolgáltatás kézhezvételét követő 15 napon belül írásban értesíti a nyilvántartásba vett TISZK-et arról, hogy az adott tanévben nem jogosult fejlesztési támogatás fogadására és ezt a tényt a honlapján közzéteszi.  Ha fejlesztési támogatás fogadására nem jogosult nyilvántartásba vett TISZK az adott tanévben az értesítésig fogadott, vagy azt követően jogtalanul fogad fejlesztési támogatást, akkor az átvett fejlesztési támogatást az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül vissza kell fizetnie a támogatást nyújtó hozzájárulásra kötelezettnek. A támogatást nyújtó hozzájárulásra kötelezett a visszafizetett fejlesztési támogatással nem csökkentheti a hozzájárulási kötelezettségét.

19 Fejlesztési támogatás fogadásához kapcsolódó kötelezettségek A fejlesztési támogatás átadása és átvétele is nyilvános. A kapott fejlesztési támogatást (a támogatás tényének, a támogató nevének, címének, a támogatás összegének, valamint a támogatás felhasználás helyének megjelölésével) nyilvánosságra kell hozni a tárgyévet követő év január 31. napjáig a fejlesztési támogatásban részesített honlapján, és a tárgyévet követő második év január 31-ig a honlapon kell tartani. A fejlesztési támogatásban részesített a tárgyévet követő év március 15. napjáig köteles megküldeni a végrehajtási rendeletben előírt adatszolgáltatását az NSZFI részére. Hibásan vagy pontatlanul kitöltött, illetőleg ellentmondó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén az NSZFI a kötelezettet, legfeljebb két alkalommal, 5 napos határidő biztosításával hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás nem vagy nem határidőre történő teljesítése esetén a fejlesztési támogatás egészét a támogatás átvételének napjától a visszafizetés napjáig számított, kamattal növelt összegben vissza kell fizetnie. A fejlesztési támogatásban részesített abban az esetben köthet a tárgyévre fejlesztési támogatás átvételéről szóló megállapodást, ha a fent előírt kötelezettségeinek eleget tett.

20 Megszűnés esetén A támogatásban részesített a megszűnésről (megszűnéséről) köteles írásban értesíteni az NSZFI-t és az állami adóhatóságot. Ha a támogatásban részesített, vagy a TISZK részét képező, a fejlesztéssel érintett szakképző intézmény megszűnik, és a fejlesztéssel érintett szakmacsoport vagy szakma képzését más, a TISZK részét képező szakképző intézményben nem folytatják, akkor a fejlesztési támogatás felhasználásáról a megszűnést megelőző 5 évre, ingatlan esetén 10 évre vonatkozóan a támogatásban részesített köteles elszámolást és adatszolgáltatást a megszűnés elhatározását követő 15 napon belül benyújtani az NSZFI-hez. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a megszűnés időpontjában rendelkezésre álló fejlesztési támogatás összegét. Az NSZFI az elszámolást 30 napon belül ellenőrzi, a megszűnő fejlesztési támogatásban részesített befizetési kötelezettségét megállapítja. A megállapított összeget a fejlesztési támogatásban részesített 60 napon belül köteles befizetni.

21 Megszűnés esetén A fejlesztési támogatásban részesített jogutóddal való megszűnése esetén a jogutód köteles írásban értesíteni az NSZFI-t, és adatot kell szolgáltatnia a jogutóddal való megszűnés időpontjában rendelkezésre álló fejlesztési támogatás összegéről és a fejlesztéssel érintett szakmacsoport, illetve szakma gyakorlati képzésében részt vevő tanulók számáról. A jogutód az adatokat köteles a honlapján közzétenni. Ha a jogutód a megszűnésre vonatkozó bejelentési vagy elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az NSZFI a jogutódot legfeljebb két alkalommal 5 napos határidő biztosításával hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás nem vagy nem határidőben történő teljesítése esetén a megszűnés időpontjáig fogadott fejlesztési támogatás egészét a támogatás átvételének napjától a visszafizetés napjáig számított, kamattal növelt összegben kell visszafizetnie az EFK számlára.”

22 Ellenőrzés Az NSZFI az ellenőrzés során vizsgálatot tarthat, okiratokat és más dokumentációt kérhet, azokról másolatot, kivonatot készíthet, az adott intézmény, illetve szervezet bármely dolgozójától szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet. Az ellenőrzésre kijelölt az Szt. 2. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás, illetve nonprofit gazdasági társaság, az Szt. 2. § (5) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott intézmény fenntartója, az Szt. 2. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott szakképzés-szervezési társaság, a TISZK részét képező iskolai rendszerű szakképzést folytató szakképző iskola, központi képzőhely, a speciális, a készségfejlesztő speciális szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény köteles: a) az NSZFI megkeresésének soron kívül eleget tenni, b) az NSZFI részére szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni, c) az NSZFI, illetve az ellenőrzést végző személy (a továbbiakban: ellenőrzést végző) kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni, d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.

23 Ellenőrzés Az ellenőrzést végző az ellenőrzésre kijelölt intézményt előzetesen értesíti az ellenőrzésről, továbbá a szükséges iratok másolatát bekéri. Az előzetes értesítés mellőzhető, ha fennáll a veszélye annak, hogy az ellenőrzés alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, egyéb iratokat megsemmisítik vagy megváltoztatják, illetve az ellenőrzés eredményességét az ellenőrzésre kijelölt egyéb módon veszélyeztetné. Az ellenőrzést végző az ellenőrzést a szükséges iratok, bizonylatok, könyvek, nyilvántartások - ideértve az elektronikus úton tárolt adatokat is -, számítások és egyéb tények, adatok, körülmények megvizsgálásával - a dokumentáció bekérése, illetőleg helyszíni ellenőrzés útján - folytatja le. Az ellenőrzést végző az ellenőrzés megállapításairól és a szükséges intézkedésekről az ellenőrzésre kijelölt által is aláírt jegyzőkönyvet készít. Az ellenőrzésre kijelöltnek joga van az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekinteni, a megállapításokkal kapcsolatban felvilágosítást kérni, azokra észrevételt tenni, a jegyzőkönyvet megismerni, és a jegyzőkönyv átadását, kézbesítését követő 15 napon belül észrevételt tenni.

24 Jogkövetkezmények Az ellenőrzött intézményt jogszabálysértés, a fejlesztési megállapodás által előírt kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítése, valamint a támogatás jogszerűtlen felhasználása esetén befizetési és kamatfizetési kötelezettség terheli. A fent meghatározott eseteken túlmenően befizetési és kamatfizetési kötelezettség terheli az ellenőrzésre kijelöltet, ha a) az ellenőrzést szándékosan meghiúsította, az ellenőrzés lefolytatását akadályozta, vagy b) az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat felhívásra nem bocsátotta rendelkezésre. Az ellenőrzött intézményt jogszabálysértés esetén  Befizetési kötelezettség a meghatározott cselekmény megállapításától,  kamatfizetési kötelezettség a meghatározott cselekmény megvalósításának kezdő időpontjától terheli. A kamat napi mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 365-öd részének kétszerese.

25 Köszönöm a figyelmüket! Lászlóné Szép Györgyi igazságügyi adó- és könyvszakértő gyorgyi@hlz.hu HLZ Szakértő Adótanácsadó és Könyvvizsgáló Kft. 2010. október