Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

JOG ÉS MŰVÉSZET SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM, DLA KÉPZÉS 2009

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "JOG ÉS MŰVÉSZET SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM, DLA KÉPZÉS 2009"— Előadás másolata:

1 JOG ÉS MŰVÉSZET SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM, DLA KÉPZÉS 2009
Nagy Boldizsár és Kozma Andrea kurzusa

2 HBO- egy nagy cég belülről.
Az óraterv 2009. március 30. A jog mibenléte Mi teszi a jogot joggá, miben különbözik a többi normatív rendszertől (erkölcs, politika, vallás), mik a jogi alapfogalmak (alany, forrás, szankció, jogszabályok lelőhelyei) Jog és erkölcs – szándéketika vagy következményetika. Kérdőív és megbeszélése Április 6. HBO- egy nagy cég belülről. Üzleti stratégia, a cégvezetés preferenciái és a művészek vágyai Április 20. Menekültjog Migráció és kényszervándorlás-történet. Milyen érvek hozhatók fel a menekültek védelme mellett. Mi „jár” a menekülteknek a nemzetközi és az európai jog alapján? A kín és a kín ábrázolása: Hotel Rwanda c film. Május 11. Bíráskodás több szinten (A cseh NOVA tv elrablása illetve Bős-Nagymaros a bíróságon) A bíráskodás jelentősége, lényege. Mi a bíró mozgástere, ha a adott a jog és a tényállás. Mi minősül bizonyítéknak? Választottbíráskodás és a 230 millió dolláros stockholmi döntés. A hágai Bíróság szerepe, működése, Bős-Nagymaros a bíróság előtt – egy résztvevő szemszögéből.

3 Bíró A bírói funkció helye KÖZVETÍTŐ – BÍRÓ – HATALMI DÖNTÉSHOZÓ
Kádi bíráskodás Választott bíráskodás Állandó bíróság Mit választanak a felek? A kérdést A kérdést (az egyik fél) A bírót (A bíró és a jog a törvény által meghatározott) Az alkalmazandó anyagi és eljárásjogot A magyar polgári perrendtartás 1999-ig az igazság kiderítését tette a bíróság feladatává, azóta a vita eldöntését Gyekiczky Tamás: Habilitációs füzet, Debrecen, KLTE, 42.old

4 Jerome Frank: A jog és a modern értelem (1930) Takáts Péter ELTE előadásának értelmezésében
„A bírói ítélet kialakulásának lelki mechanizmusa nem a logika szabályait követi; azaz az nem logikai folyamat, s különösen nem szillogizmus. A bírói ítélet úgy alakul ki – hangsúlyozta Frank, aki maga is bíró volt –, hogy az ügyet áttanulmányozva a bíró fejében kialakul egy „előzetes ítélet”, s a tárgyalóteremben a bíró ehhez keresi hozzá a tényeket. Ha nem talál ehhez illő, ezt alátámasztó tényeket, akkor egy újabb előzetes ítéletet alkot, és az ún. „próba– hiba” [trial and error] eljárás keretében ehhez keres tényeket. Mindezt addig folytatja, amíg „előzetes ítélete” és a feltárt tények össze nem passzolnak.” „A bírói szubjektum döntően rányomja bélyegét az ítéletre (különösen akkor, ha a tények lehetővé teszik a választást a bíró számára; pl. két ellentétes tanúvallomás esetén). A bíró ilyenkor szubjektív benyomásai, a habitusa, emlékei, személyes értékei és attitűdjei szerint fog dönteni. S mivel ezek az ember élete során folyamatosan változnak, ezért – hangzik Frank később sokat idézett megállapítása – ugyanabban az ügyben, ugyanaz a bíró tíz év múlva másképpen fog dönteni, még ha a jogszabályok változatlanok is, ugyanis ő maga megváltozik. Az ítélkezésben szerepet játszó pszichológiai szempontok súlya, így a bíró általános értékrendje, attitűdjei, a jog funkciójáról alkotott elképzelései, gyermekkori élményei és emlékei, a különböző érzelmi állapotai, sőt (hogy az egyetemi évek fontosságára is utaljak) a jogi oktatás során kialakult elgondolásai stb. azóta is a jogelméleti gondolkodás központi kérdései.” – látogatva 2009.májuus 7. Pokol idézi Rüdiger Lautman-t (http://jesz.ajk.elte.hu/pokol12.html látogatva 2009 május 10-én) : a bontóperben mit jelent ha a házasfelek még egyszer együtt hálnak: mindent megbocsátottak egymásnak – azaz nem romlott még meg véglegesen a házasság addig a pillanatig?

5 A magyar elektronikus média történet meghatározó pere
Az Irisz Per A magyar elektronikus média történet meghatározó pere

6 1996 – A média törvény megszületése, az ORTT megalakulása
A per előzményei 1996 – A média törvény megszületése, az ORTT megalakulása 1997. január – az országos kereskedelmi televíziós pályázatok kiírása 1997 – a pályázat, a pályázat szereplői és a pályázatok elbírálása

7 Az Írisz per Felek a perben Felperes Írisz TV Alperesek
ORTT RTL Klub TV2 Az elsőfokú tárgyalás – Fővárosi Bíróság, Média Törvény vagy verseny törvény A kereset tárgya, a hangfelvételek meghallgatása

8 A felek álláspontjai Az Írisz per
ORTT – az ORTT jogállása – államigazgatási vagy polgári jogi jogalany – a bíróság nem avatkozhat bele a polgári jogi jogviszonyba

9 A másodfokú tárgyalás és az ítélet
Legfelsőbb Bíróság tárgyalása A felperes kérelme Új bizonyítékok Az ítélet A végrehajtás kérdései

10 Az Írisz per után a televíziós piac
A TV3 bezárása A CME kivonul a magyar piacról és soha nem tér vissza A médiapiaci kép a per után

11 Zavarbaejtő kérdések * A Bíróságok számának növekedése és specializálódásuk kívánatos-e? (Tengerjogi Bíróság, Nemzetközi Büntetőbíróság, törvényszékek, emberi jogi bíróságok, a Környezetvédelmi Bíróság ötlete) * Fejlettebb-e egy jogrendszer, ha több ügyet visznek Bíróság elé? * Politikai kérdések eldönthetőek-e jogi eszközökkel? (Nicaragua, Lockerbie, Nukleáris fegyverek használata, a Fal Palesztinában) * Lehet-e az igazság szavazás tárgya?

12 A Nemzetközi Bíróság és a Bős-Nagymaros per
Alapvető változás-e a szocializmus eltűnte?

13 Története, funkciói, függő ügyek
Előzmények: Választott bíráskodás, Alabama ügy 1899. I. hágai békekonferencia: ÁNVB 1920. ÁNKB Funkciói Pereskedés: csak államok között Tanácsadó vélemény: ENSZ szerveinek és testületeinek

14 A Bíróság épülete, a Békepalota (Peace Palace) Hága

15 Great Hall of Justice (Az igazság nagyterme) és Hisashi Owada bíró, az ICJ elnöke (2009-)
Each Member of the Court receives an annual salary of US$170,080, with a special supplementary allowance of US$15,000 for the President, and, on leaving the Court, they receive annual pensions which, after a nine-year term of office, amount to US$80,00 – lát: ápr 16

16 – mérlegelés a színfalak mögött
Az eljárás Írásbeli szakasz Kereset, ellenkereset, válasz, viszontválasz Szóbeli szakasz A meghallgatás szerepe A Bíróság ítéletalkotási gyakorlata – mérlegelés a színfalak mögött

17 Az épülő Nagymaros 1992

18 Az eredeti (szerődés szerinti) terv

19 A C variáns – a jelen helyzet

20 A C variáns közelebbről

21 History until the judgment of the International Court of Justice
4 szakasz: tervezés 1977 – 1989 építkezés és aggályok 1989 – 1993 az építkezést Magyarország egyoldalúan felfüggeszti, Csehszlovákia egyoldalúan eltereli a /98 a Gabčikovo-Nagymaros Projekt ügy a nemzetközi Bíróság előtt: ítéelt:1997 szeptember 25. (see:

22 Felszíni és felszín alatti vizek
Fő aggodalmak Felszíni és felszín alatti vizek A vízhozamnak az átlagos hozam 1/20-ára visszaesése Európa utolsó szárazföldi deltájának (amely többszáz km2 és a Szigetközt és a Csallóközt foglalja magában) kiszáradásával fenyeget belelértve a fonatos ágszerkezetet és a vizes területeket fenntartó árteret . Vízminőségromlás és eutrofizáció is várható volt. Fenyegetett lett tovább áa felszín alatti víztartó réteg amely a magyar oldalon 21.8 km3 és kb. 5.4 km3 iható vizet tárol. Becslések szerint a naponta kinyerhető ivóvíz-minőségű vízmennyiség 750 millió liter. A szlovák oldali készletek még nagyobbak. Az fenyeget, hogy a romló minőségű beszivárgó víz ( a viztartó réteg utánpótlása) visszaforíthatatlanul elszennyezi ezt a vízkészletet, ami után csak bonyolult és költséges tisztítási folyamatot követően lesz iható. Hasonlóan nyugtalanító volt, hogy nagymarosi duzzasztás a Nagymaros és Budapest közötti, a főváros ivóvízszükségletének 2/3-át fedező parti szűrésű kutak hozamát nagymértékben csökkentette és a kinyerhető víz minőségét rontotta volna.

23 Fő aggodalmak Flóra és Fauna
A ritka természetes vagy természetközeli társulások a mellékágak és a főág elválasztódása, a talajvízszint süllyedése és az árvizek hiánya miatt pusztulásra ítéltettek. Ezzel a biodiverzitás csökkenése és az ártéri különleges funkciók elvesztése is együttjár Többszáz km2 -en az erdészeti és a mezőgazdasági termelés csökkenése volt várható, s jelentős károk fenyegették a halászatot. Árvizi biztonság, a megfelelő hatásvizsgálat hiánya, a kivitelezésből fakadó tervezési kockázatok, Nem készült megfelelő hatásvizsgálat s bírálták a tervek hiányos szeizmológiai megalapozását is. Tekintettel a kivitelezésben észlelt hibákra és különösen a C Variáns rohamtempóban megvalósult kiépítésére a mérnöki kockázatok nagyon nagyok, amit a hajózsilipek többhetes zárvatartása és ezáltal a teljes dunai hajózás megbénítása is mutat.

24 A körülmények alapvető változása , mint szerződésmegszüntető indok
Bécsi Egyezmény az államok által kötött szerződések jogáról (1987. évi 12.tvr.), 62. § "62. Cikk A körülmények alapvető megváltozása 1. A Szerződés megkötésének idejében fennállott körülményeknek a részes Felek által előre nem látott alapvető megváltozására, mint a Szerződés megszűnésének … az okára nem lehet hivatkozni, kivéve, ha: a ) ezeknek a körülményeknek a fennállása lényeges alapul szolgált ahhoz, hogy a részes Felek a Szerződést magukra nézve kötelező hatályúnak ismerjék el; b) a változás hatására gyökeresen átalakul a Szerződés alapján még teljesítendő kötelezettségek mértéke. 2) A körülmények alapvető megváltozására, mint a Szerződés megszűnésének vagy az abból való kilépésnek az okára nem lehet hivatkozni: a) ha a Szerződés határt állapít meg; vagy b) ha alapvető változás annak eredménye, hogy az erre hivatkozó részes fél akár a Szerződésben részes bármelyik féllel szemben fennálló más nemzetközi …".

25 A magyar érvek – mi változott alapvetően?
a "szocialista integráció" eszméje, melynek a Szerződés eredetileg "eszköze" lett volna, az a tény, hogy a tervezett közös beruházás alapját megdöntötte a két állam piacgazdasággá történő váratlan átalakulása; az "egységes és oszthatatlan üzemeltetési rendszer", melyet egy egyoldalú rendszer készült felváltani a környezetvédelmi szempontoknak megfelelő Szerződés átváltoztatása egy környezeti katasztrófa receptjévé

26 Szlovák érvek - a magyar érvek ellen
A szocialista integráció – bár a szerződés utal rá - nem a szerződés központi célja, az erőműrendszer gondolata megelőzi a kommunista kort. A KGST-re utalás csak rituálé. A szerződés nem a marxista politikáról vagy közgazdaságtanról szól. A szocializmus vége és a demokrácia nem oldotta meg a problémákat, amelyek megoldására az erőműrendszer hivatott. A piacgazdaság bevezetése csak január elsején történt, ezért nem lehet hivatkozni rá + a szovjet 100 millió rubeles hitel elmaradása sem kellő változás Az egységes rendszer azért tűnik el, mert Magyarország nem építi Nagymarost A környezeti katasztrófa részben nem következik be, bizonyos károkat pedig a szerződésben vállaltak a felek.

27 A bíróság álláspontja „Egyértelmű, hogy a fennálló politikai helyzet az 1977-es Szerződés megkötésére jelentős hatást gyakorolt. A Bíróság azonban emlékeztet arra, hogy a Szerződés az energiatermelés, az ár(víz)szabályozás és a Duna hajózhatóságának fejlesztése céljából hozott létre egy közös beruházási programot. A Bíróság nézete szerint az uralkodó politikai feltételek ezért nem kapcsolódtak annyira szorosan a Szerződés céljaihoz és szándékaihoz, hogy alapvető szerepet játszottak volna a Felek megegyezésében, és amikor megváltoztak, ezzel radikálisan megváltoztatták volna a még teljesítendő kötelezettségek mértékét. Az 1977-es Szerződés megkötésekor érvényben levő gazdasági rendszerre is ugyanez vonatkozik. Emellett, bár a projekt becsült jövedelmezősége 1992-ben talán kisebbnek tűnt, mint 1977-ben, a Bíróság megállapításai alapján nem bizonyított, hogy a projekt jövedelmezősége olyan mértékben csökkent volna, hogy ennek következtében a Felek Szerződésben vállalt kötelezettsége radikálisan megváltozott volna.” „A Bíróság nem tekinti teljesen előre nem láthatónak a környezettel kapcsolatos tudás fejlődését és a nemzetközi környezetvédelmi jog fejlődését.”

28 Versengő paradigmák Az elemzés tengelye Magyarország Szlovákia
Perspektíva Hosszú táv Rövid táv Értékelés Alacsony diszkont-láb: az ívóvíznek vagy a természetközeli állapotoknak magas jelenértéket tulajdonít Magas diszkontláb: a távoli jövőben fogyasztandó javaknak vajmi kevés jelenértéket tulajdonít. Nem kíván most befektetni az ötven év múlva bekövetkező megtérülés kedvéért A jövő nemzedé-kekhez való viszony Törődik a jövő nemzedékekkel, életfenntartó rendszereikkel, alapvető erőforrásaikkal Nem mérlegeli az eljövendő nemzedékek helyzetét. „Gondoskodjanak magukról, ahogy mi gondoskodunk agunkról" -mentalitás Kockázat-kezelés Elfogadja az elővigyázatosság elvét mint a bizonytalanság feltételei között alkalmazandó szabályt: az elv szerint a jövőbeni károkozás nem teljes tudományos bizonítottsága nem hatalmaz fel a a potenciális károkozó projekt beindítására: nagymértékű vagy visszafordíthatatlan károk veszélye esetén akkor sem szabad továbblépni, ha ezek bekövetlezte nem teljesen bizonyított Vakhit a műszaki megoldásban: az ember a mindenség ura: amit elpusztít, elfogyaszt, lerombol azt pótolni vagy helyettesíteni tudja. A jövőbeni nagy veszteség lehetősége nem indokolja, hogy a jelenben kisebb de bizonyos veszteségeket viseljünk el.

29 Competing paradigms Az elemzés tengelye Magyarország Szlovákia
Piacgaz-daság vagy valami más A piaci értékkel nem bíró javaknak (tájszépség, régészeti leletek jelenléte, biológiai sokféleség) is van értéke, megérdemlik az értük hozott anyagi áldozatot A piacgazdaság diktál „az ésszerű piaci magatartás" értelmében az eladható termékek (energia, hajózóút fejlesztés) értéke nagyobb mint a szimbolikus értékkel bíró javaké Fennma-radás v. növekedés A cél: harmónia (egyensúly) a természettel fenntartható létezés (nem feltétlenül növekedéssel járó fejlődés). A cél: modernizáció az ipari társadalom értelmében, növekedés, terjeszkedés, uralom a természet felett. Politiika Nincs rejtett politikai célkitűzés a projekt leállítása mögött Bevallott és ki nem mondott poliikai indokok szólnak a folytatás/üzembentartás mellett

30 Néhány irodalmi utalás
Eckhoff, Torstein: A közvetítő, a bíró és az adminisztrátor a viszályrendezésben, in: Jog és szociológia Válogatott tanulmányok Válogatta és szerkesztette: Sajó András, Bp, KJK, 1979, o. Nagy Boldizsár: A felek és a Nemzetközi Bíróság jogi álláspontja a Gabcikovo (Bős) – Nagymarosi perben in: Vargha János (szerk.) A hágai döntés. Budapest. Enciklopédia – 178 p. Kulcsár Kálmán: A jogszociológia alapjai, Bp, KJK, 1979 Lautmann, Rüdiger (1972): Justiz -  die stille Gewalt. Athenaum Verlag.     Frankfurt am Main Takács Péter előadása jogbölcseletből az ELTE-n ttp://www.ajk.elte.hu/HallgatoiInformaciok/TanszekekHirei/AllamEsJogelmelet/Jogbolcseleti%20Eloadasok/Jogbolcseleti%20eloadasok%202008%20[2%201].pdf Pokol Béla: A bírói döntési folyamat elemzése Varga Csaba (1992): A bírói ténymegállapítási folyamat természete. Akadémia     Kiadó. Budapest. 1992

31 KÖSZÖNJÜK! NAGY BOLDIZSÁR Tel.: , Telefax: KOZMA ANDREA


Letölteni ppt "JOG ÉS MŰVÉSZET SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM, DLA KÉPZÉS 2009"

Hasonló előadás


Google Hirdetések