EU és Magyarország 4. előadás EU és a magyar jogrend.

Az előadások a következő témára: "EU és Magyarország 4. előadás EU és a magyar jogrend."— Előadás másolata:

1 EU és Magyarország 4. előadás EU és a magyar jogrend

2 A csatlakozás alkotmányossági alapjai 1. Az uniós tagság, mint alkotmányossági kérdés: -Az uniós tagság minőségileg tér el más nki szervezetben való részvételtől -Az uniós és a nemzetközi jog különbsége (az uniós elsődleges és másodlagos jog a magyar törvények felett áll -A tagállamok joghatósága alá tartozó személyek jogait és kötelezettségeit az Unió szervei közvetlenül alakíthatják (közvetlen hatály) -Uniós aktusok tagállami aktus átültetése nélkül alkalmazhatók (közvetlen alkalmazhatóság)-> a tagállam szerveinek hozzájárulása nélkül keletkezik áp-ra kötelező szabály; esetenként akkor is, ha a tagállam nem ért vele egyet

3 -AB. Kimondta, hogy ilyen mértékben átadja a joghatóságát HUN- Alkotmány felhatalmazása kell (Kormány nem köthet ilyen tartalmú nki szerződés és az OGY nem ratifikálhatja, ha nincs erre alkotmányos felhatalmazás) -Demokratikus legitimáció követelménye: szuverenitástranszfer olyan szervezetre történjen, amelyek döntéshozatali eljárásában magyar alkotmányos szervek és közvetetten a magyar vp- ok részt vesznek (Tanács, EP) -Így a 2002. évi LXI. tv egy új paragrafust illesztett az Alkotmányba (1949. évi XX. Tv)

4 -,,2/A. § (1) A Magyar Köztársaság az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az Európai Uniót, illetőleg az Európai Közösségeket (a továbbiakban: Európai Unió) alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - egyes, Alkotmányból eredő hatásköreit a többi tagállammal közösen gyakorolhatja; e hatáskörgyakorlás megvalósulhat önállóan, az Európai Unió intézményei útján is. (2) Az (1) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés megerősítéséhez is kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges." - Az Alaptörvény megtartotta, de a közvetlen hatályt is beépített: (3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.

5 2. A csatlakozás alkotmányi alapjai: -Ez a paragrafus mondja ki a joghatóság (adott ügyben mely állam, nki szervezet szerve járhat el) korlátozását -Közös gyakorlás-> nem egyszeri hatáskör átruházás, hanem a többiekkel közösen, együtt gyakorolják ezeket a jogokat (más tagállamok is lemondanak az önálló joggyakorlásról); még akkor is, ha nem a tagállamok, hanem a szervek szintjén történik a döntéshozatal (mert azok a tagállamoktól kapják a legitimációjukat) -A szuverenitástranszferre az Alkotmány adott lehetőséget, de a Csatlakozási Szerződés (EKSZ-hez, EUSZ-hoz, EURATOM- szerződéshez csatlakozás) ratifikációjával hajtotta végre; az alapító szerződések így a magyar jog részei lettek -Hatáskör átruházás csak „egyes jogokra” terjed ki (nem a csatlakozástól kezdve minden hatáskörre), további mélyítést szolgáló szerződésnél mérlegelési jog a szuverenitás további korlátozására

6 3. Alkotmányos fenntartások: - Csak az Alaptörvényből eredő hatásköröket lehet átruházni (nem léphetőek át a magyar közhatalmat szervek számára felállított alkotmányjogi korlátok) - „eredő”- nem az adott pillanatban Alaptörvény alapján ténylegesen gyakorolható hatáskörökre vonatkozik, hanem minden az Alaptörvényre visszavezethető hatáskör tekintetében - AB. szerint, mivel Alaptörvényt sértő jogszabály megalkotásra egyetlen magyar szerv sem rendelkezik hatáskörrel, így azt a tagállamok közösen, vagy EU-s intézmények sem tehetik meg -(Alkotmány=Alaptörvény, időponttól függően)

7 Jogharmonizáció - jogharmonizáció-> jogközelítés, jogi adaptáció - nem csak az irányelvek átültetése, a tételes jog alapján a hazai jogalkotás igazodása, hanem az egész uniós acquis átvétele, annak történő megfelelés - Nem csak az átültetés elmaradása, nem megfelelő teljesítése esetén indulhat kötelezettségszegési eljárás (Bizottság indítja, végső esetben az EiB elé kerül az ügy), hanem akkor is, ha újonnan létrehozott magyar szabály nem felel meg az uniós acquis-nak. - Minőségbeli különbség csatlakozás előtti és utáni jogharmonizáció között

8 1.Jogharmonizáció a csatlakozás előtt: -Kiemelkedő feladat volt a magyar jog uniós jognak való megfeleltetése -Kezdeti szakasz (1991-94): az Európai Megállapodás megkötésétől a csatlakozási kérelem benyújtásáig. Egyrészt a társulási egyezményben foglalt kötelezettség teljesítése, másrészt a csatlakozás „kieszközlése”; -ettől kezdve a magyar jogszabályok meghozásakor már figyelemmel voltak a közösségi (uniós) szabályokra- a törvényjavaslatok indoklásába be kellett építeni a megfelelésről szóló tájékoztatást; - az igazságügyi tárca véleményezte a jogszabálytervezetek közösségi jognak való megfelelését

9 -Második szakasz (1994-98): a csatlakozási kérelem benyújtásától a csatlakozási tárgyalásokig; -Eit esseni ülésén elfogadta az előcsatlakozási stratégiát, a Bizottság pedig 95-ben Fehér-könyvet dolgozott ki-> jogközelítéshez tanácsok (a PHARE nyújtott technikai és jogi segítséget) -Harmadik, „legintenzívebb szakasz” (98-2003), a csatlakozási szerződés aláírásáig -Jogharmonizáció évenkénti programozása a Kormány által (átlátható, ütemezhető) -Acquis screening (átvilágítás), majd jogterületenként áttekintették hol kell haladék -Bizottság éves jelentései a joganyag átvételéről -Ekkor került sor az alkotmánymódosításra

10 -Befejező szakasz (2003-2004), aláírástól a csatlakozásig -Aktív megfigyelőként már részt vettünk a döntéshozatalban szavazati jog nélkül -Csatlakozás előtti utolsó belső átvilágítás, dereguláció -Két-és többoldalú ni szerződések megfelelnek-e az EU jognak (módosítani, vagy megszüntetni) -Új intézmények: - Kormány és parlament EU-s ügyekben együttműködése - magyar döntéshozatal koordinációja EU-s ügyekben - magyar EP-képviselők jogállása, megválasztásuk eljárása - MK EiB előtti eljárásban való képviseletéről előzetes döntéshozatallal kapcsolatos eljárási szabályok

11 2. Jogharmonizáció a csatlakozás után: -Csatlakozás előtti jogharmonizáció sikeres: csatlakoztunk, a Bizottság eredménytáblája szerint HUN az élmezőnybe tartozott a közösségi jognak való megfelelésben -Továbbra is törekedni kell az uniós acquis-nak való megfelelésnek, valamint további szabályokat kell végrehajtani átültetni -Más típusú jogharmonizáció: - Itt már nincsen évenkénti programozás, hanem uniós aktusonként - korábban, ha nem teljesítettük a jogharmonizációs feladatokat, az késleltethette a csatlakozást, most kötelezettégszegési eljárás

12 -A jogharmonizáció folyamata: 1. Jogharmonizációs javaslat készítése a felelős tárcsa által (aki részt vett a magyar álláspont képviseletében) és továbbítása az igazságügyi tárca számára (elektronikus adatbázisban rögzítik) - a javaslat tartalmazza, hogy mely uniós aktust, milyen határidővel, mely minisztérium első helyi felelősségével, milyen hazai jogforrási szinten, mely egyéb jogszabályok módosításával és milyen ütemezéssel kell átültetni, végrehajtani 2. Jogharmonizációs egyeztetés (az adatbázisban regisztrálják) 3. Az előterjesztő minisztérium megfelelési táblázatot készít 4. notifikáció: a Bizottság értesítése (nem csak átültetés esetén, hanem minden uniós szabályt érintő hazai jogalkotásról számot kell adni)- elmulasztás-> kötelezettségszegési eljárás Minden fázisban ellenőrzés

13 Csatlakozási szerződés -Aláírás: Athén, 2003. április 16. ( 2004. május 1-jén lépett hatályba) -Az aláírásra az OGY határozatban hatalmazta fel a Kormányt (előtte 12-én ügydöntő népszavazást tartottak- eredménye a Parlamentre kötelez volt) -2004. évi XXX. tv-nyel hirdették ki -Mind a 10 csatlakozó országgal ezt az egyetlen szerződést kötötték meg. - Tartalma: három fő részből tevődik össze: • 1. Csatlakozási Szerződés • 2. Csatlakozási Okmány • 3. Záróokmány (Mellékletek).

14 1. Csatlakozási Szerződés: -Három cikket tartalmaz, amelyek szerint a felsorolt államok képviselői megállapodnak az Európai Unió bővítéséről. 2. Csatlakozási Okmány (62 cikkből áll.): a) meghatározza a felvétel feltételeit: az addig létező és a későbbi uniós jog elfogadása, Unió által kötött nki egyezményekhez csatlakozni, GMU-ban és Schengenben részt venni b) Megállapítja az Unió alapját képező szerződéseknek a felvétellel együtt járó kiigazításait, módosításait: - meghatározza a magyar képviselők és tagok számát az uniós intézményekben -meghatározza a Tanácsban alkalmazandó szavazati súlyokat c) meghatározza a tagállami befizetések kiszámításának módját, a támogatások mértékét d) Védintézkedés bevezetésének lehetősége

15 3. Záróokmány: -Uniós politikánként végigveszik a Szerződés egyes rendelkezéseit. Minden, a csatlakozási tárgyalások során elért egyezség, kitétel, mentesség (ún. derogáció) ebben a részben került megállapításra -Derogációk Magyarország esetében: mg, négy szabadság, jövedéki adó, áfa, versenyjog, környezetvédelem, közlekedéspolitika - A kihirdető törvény mellékletei: I.melléklet: csatlakozási szerződés magyarul II.EKSZ, EUSZ. EURATOM-szerződés magyarul

16 Az uniós jog és a magyar jog kapcsolódási pontjai: -Magyarul meg lehet ismerni minden uniós forrást, mivel a magyar hivatalos nyelv (közvetlen hatály, demokratikus legitimáció, EP-ben, Tanácsban tolmácsok) -Magyar nyelven: EUR-Lex, Magyar Közlöny, Európai Unió Hivatalos Lapja magyarul is megjelenik -Bíróságoknak alkalmazni kell az uniós jogot (nem elég a szó szerinti ismeret, annak működését is érteni kell)

17 Magyar ügyek az EiB előtt: - HUN peres félként részt vehet, beavatkozhat, írásbeli észrevételt tehet - Előzetes döntéshozatali eljárás: magyar bíróság (Közbeszerzési Döntőbizottság) előtt ügy, amit az uniós jog figyelembevételével kell eldönteni (EiB értelmezését kérheti) - PP: - bíróság kezdeményezi hivatalból, vagy a felek indítványára - A pert felfüggeszti - a kezdeményező végzés ellen első fokon is (ne húzhassák feleslegesen az ügyet), a kezdeményezést kérő indítvány elutasítása ellen másodfokon lehet fellebbezni - BE: a kezdeményezésről szóló indítvány elutasítása ellen már első fokon is lehet fellebbezni; a többi szabály megegyezik