Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

APEH sajtótájékoztató 2006. június 20. Budapest Dr. Juhász István az APEH szakmai elnökhelyettese Színlelt szerződések adóhatósági ellenőrzése.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "APEH sajtótájékoztató 2006. június 20. Budapest Dr. Juhász István az APEH szakmai elnökhelyettese Színlelt szerződések adóhatósági ellenőrzése."— Előadás másolata:

1 APEH sajtótájékoztató június 20. Budapest Dr. Juhász István az APEH szakmai elnökhelyettese Színlelt szerződések adóhatósági ellenőrzése

2 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ2 Az előadás tematikája 1.Jogszabályi háttér 2.Kiválasztás alapját képező információk 3.A tényállás tisztázása 4.Vizsgálati szempontok 5.A kedvezmény igénybevételének feltételei 6.Jogviszony-minősítés adójogi kihatásai 7.Színlelt szerződések statisztikai adatai 8.Esettanulmányok (I-VIII.)

3 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ3 Jogszabályi háttér  Az adóhatóság a járulék ellenőrzése során jogosult az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdése, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 54. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a biztosítási kötelezettség megállapításához a felek között létrejött jogviszony minősítésére.  Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló évi XCI. törvény 223. §-a tartalmazza a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződésekkel kapcsolatos adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatok végrehajthatóságának kérdéseit.

4 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ4 Az ellenőrzésre való kiválasztás alapját képező információk Az ellenőrzésre történő kiválasztáshoz az alábbi információk figyelembe vételével kerülhet sor:  Az adózóval szerződéses kapcsolatban állt magánszemély által tett közérdekű bejelentés  A munkaügyi felügyelőségtől érkező megkeresés, jelzés  Más adózónál lefolytatott vizsgálatok alapján  A bevallások, kontrollinformációk elemzéséből nyert adatok. (a társaság bevételeihez viszonyított alacsony mértékű bérjellegű kifizetéseinek aránya)  Az adózónál folytatott más ellenőrzés során szerzett információk

5 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ5 A tényállás tisztázása  Az adóellenőrzés során alkalmazni kell az Art. 1. §-ának (7) bekezdésében meghatározott alapelvet.  Minden egyes szerződés esetén mérlegelni kell az adott szerződés elemeit.  Az adóhatóságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a szerződést és más hasonló cselekményeket az Art. 1. § (7) bekezdése alapján valódi tartalmuk szerint minősítse.  A szerződési nyilatkozatok és a felek valóságosan kifejtett tevékenysége között ellentmondás van, a szerződés tartalmát ez utóbbi alapján kell megállapítani.

6 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ6 Ha az adóhatóság álláspontja szerint a szerződés nem az, aminek a felek nevezik  – a tartalma alapján –, akkor ezt az adóhatósági határozatban bizonyítékokkal alátámasztva kell indokolni.  Az Art. 1. § (7) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság 724/B/1994. számú határozatában foglaltakat is ki kell emelni:  az adóügy és a polgári jogi jogviszony egymástól elválhat  az adóhatóság megállapítása nem hat ki a felek polgári jogi jogviszonyára  az adóhatóság minősítése kizárólag adóügyi szempontból releváns  Az adóhatóság többletjogosultsága az adóügyi jogviszony sajátosságaiból ered.

7 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ7 Vizsgálati szempontok  A szerződések minősítésénél az ellenőrzés során megállapított valamennyi releváns tényt egyenként és összességében is kell vizsgálni és mérlegelni  A minősítő jegyeket eltérő súllyal az ellenőrzés által érintett eset körülményeitől függően kell értékelni  Önmagában egyetlen ismérv sem meghatározó, az egyes kritériumok fennállását vagy hiányát önmagukban kell megvizsgálni

8 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ8 Elsődleges minősítő jegyek  A tevékenység jellege, munkakörként történő feladat-meghatározás  A személyes munkavégzési kötelezettség  Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása  Alá-fölérendeltségi viszony

9 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ9 Másodlagos minősítő jegyek  Irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog  A munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása  A munkavégzés helye  Az elvégzett munka díjazása  A munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása  A biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása  Írásbeliség

10 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ10 Egyes tevékenységekre vonatkozó speciális jogszabályok  a sportról szóló évi I. törvény 8. § (1) bekezdése alapján a hivatásos sportoló a sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejti ki sporttevékenységét  a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény 1. § (8) bekezdése alapján a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető  a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató tevékenységi körébe tartozó, rendszeresen jelentkező feladatok közalkalmazotti jogviszonyban láthatóak el  a személy és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló évi CXXXIII. törvény

11 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ11 A kedvezmény igénybevételének feltételei a) A moratórium időszakában végzett adóellenőrzések  A munkáltató terhére utólagos adómegállapítás keretében, munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatban előírt fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez a kötelezettnek a színlelt jogviszonyt át kell alakítani és a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítottként június 30-ig nyilvántartásba kell venni.  E tényről a munkáltatónak július 31-ig írásban értesítenie kell az adóhatóságot.  Ha az utólagos adómegállapítás alapjául szolgáló jogviszony ellenőrzéstől függetlenül június 30-áig megszűnt, a foglalkoztatónak a fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez a megszűnés tényéről kell az adóhatóságot értesítenie, a jogviszonyokat visszamenőleg már nem kell átalakítania.  A feltétel teljesülését az adóhatóság utóellenőrzés keretében vizsgálja meg a bejelentés valóságtartalmát.  Az a munkáltató, aki június 30-ig nem alkalmazza a tényleges jogviszonyt, és nem tesz eleget nyilvántartásba vételi kötelezettségének, illetőleg július 31-ig az adóhatóságot nem értesíti, a kedvezményt elveszti.

12 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ12 b) A moratóriumot követően végzett adóellenőrzések 2006 június 30. napja után folytatandó adóellenőrzésekre a évi XCI. törvény 223. § (6) bekezdése az irányadó  Azoknál a munkáltatóknál, ahol július 1-jét követően kerül sor az adóellenőrzésre, – még adóellenőrzéssel nem érintett, következésképpen határozatban sem rögzített esetekben – és az ellenőrzés a társadalombiztosítási, adójogi bejelentési, nyilvántartási, bevallási, levonási és befizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartása tekintetében nem tesz megállapítást, akkor július 1-jét megelőző időszakot a 223. §-ban foglaltak tekintetében nem vizsgálja.  Ez azt jelenti, hogy a vonatkozó jogszabályok adózó általi maradéktalan betartása, azaz a hivatkozott jogszabály szerinti mentesség feltétel teljesítése alatt azt, és csak azt kell érteni, hogy az adózó július 1-től minden olyan munkavégzéssel járó jogviszony esetében a munkaviszonyra vonatkozó adójogi és társadalombiztosítási szabályokat alkalmazza, amely valós tartalma szerint munkaviszony keretében történő foglalkoztatást jelent.  Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló jogviszonyok vizsgálta során az adóhatóság munkaviszonyt leplező színlelt szerződéssel vagy szerződés-kötés nélkül történő foglalkoztatást, illetve ezekkel összefüggő kötelezettség-sértést állapít meg, akkor az adóhatóságot nem köti a korábbi időszakra vonatkozó törvényi rendelkezési tilalom, az adózó a törvény által felkínált kedvezményt elveszíti. A kedvezmény igénybevételének feltételei

13 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ13 Jogviszony-minősítés adójogi kihatásai Az átminősítés miatt az adó- és járulékkötelezettségek módosulnak. Az alábbi kötelezettségek kerülnek megállapításra:  A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék  A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj (egyéni járulékok)  Munkaadói és munkavállalói járulék a kifizetett bér után  Tételes egészségügyi hozzájárulás a foglalkoztatottak után  Szakképzési hozzájárulás a kifizetett bérek után  A le nem vont szja-előleg miatti mulasztási bírság  A foglalkoztatót terhelő adó- és járulékterhek– ide nem értve az egyéni járulékokat, valamit a munkavállalói járulékot – ráfordításként elszámolhatók, ezért a jogviszony átminősítésének következtében csökken a foglalkoztató adózás előtti eredménye, ezáltal csökken a társasági adókötelezettsége is  A nem valós vállalkozási díjat tartalmazó számla általános forgalmi adó összegére levonási jog nem alapítható

14 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ14 A jogszabálysértő magatartást az Art. szankcionálja  Az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részének figyelembevételével.  A megállapított adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 %-a.  Ha a kifizető az adó(előleg)levonási kötelezettségét – részben vagy egészben – elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adó(előlege)t nem fizette meg, a késedelmi pótlék mellett 50 %-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni illetőleg megfizetni elmulasztott adó(előleg) összege.

15 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ15 A jogviszony munkaviszonnyá történő átminősítése Az egyéni vállalkozónál megállapításra kerül, illetve az ellenőrzést megelőzően adózó önellenőrzéssel helyesbítheti a nem valós vállalkozási díj után bevallott:  áfa kötelezettségét (visszaigényelheti)  a társadalombiztosítási kötelezettségét (visszaigényelheti)  egyéni járulék-kötelezettségét (visszaigényelheti)  egészségügyi hozzájárulást (visszaigényelheti)  személyi jövedelemadó kötelezettsége várhatóan növekszik A biztosítási kötelezettség utólagos megállapítása esetén a Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontjában előírtak szerint a foglalkoztató részére határozatban kell rendelkezni a biztosítási jogviszony fennállásáról.

16 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ16 Színlelt szerződések átminősítésének statisztikai adatai Év Bejelentést tett adózó Bejelentés alapján hány főt minősített át az adózó Össze- sen Vizsgá- lat alapján % Önkén- tes % Össze- sen Vizsgá- lat alapján % Önkén- tes % I. - V.hó Összesen

17 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ17 Év Vizsgálatok száma (db) Vizsgálat alapján tett megállapítások összege (eFt) Adónemek összesen 1 vizsgálatra jutó adómegállapítás összege Bírság Késedelmi pótlék I. - V. hó Összesen Színlelt szerződések átminősítésének statisztikai adatai (a moratórium nyertesei)

18 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ18 A színlelt szerződésekkel kapcsolatos bírósági esetek száma Összes eset száma36 Folyamatban van10 Megszűnt az eljárás2 Az adózó a pernyertes4 Az APEH a pernyertes20

19 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ19 Esettanulmány - I. A Műsorszolgáltató években igazgatói, műsorvezetői, szerkesztői, gyártásvezetői, riporteri, operatőr, vágó, kameraman, bemondó, fodrász, sminkes, asszisztensi feladatok ellátására „Szolgáltatási megállapodásokat” kötött egyéni vállalkozókkal, valamint a munkát személyesen ellátó magánszemélyek társaságaival. A „Szolgáltatási megállapo- dásokat” a revízió színlelt szerződéssé, a lekönyvelt számlák bruttó összegét, összesen 600 millió Ft-ot bérköltséggé minősítette. A „Szolgáltatási megállapodások” munka- viszonnyá történő átminősítése miatt a társaság terhére összességében 1,2 milliárd Ft adókülönbözet és szankciók kerültek megállapításra.

20 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ20 Az adózó különböző tevékenységeket rendelt meg szerződés alapján a vele kapcsolt vállalkozásban álló kft-től, úgymint szoftver-, hardver-szaktanácsadást, számviteli tevékenységet, piac- és közvélemény-kutatást, üzletviteli tanácsadást, máshová nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást, felnőtt és egyéb oktatást. A kft. különböző alvállalkozókat (társaságokat, egyéni vállalkozásokat) vett igénybe a teljesítéshez. A kft-nél munkaviszonyban álló alkalmazottak közreműködésével létrejött társasággal, illetve egyéni vállalkozókkal kötött alvállalkozói, megbízási szerződések színleltek, és a kft-n keresztül kifizetett megbízási díjak tartalmukat tekintve munkabérek. A megállapított adó- különbözetek és szankciók összesen 150 millió Ft-ot tettek ki. Esettanulmány - II.

21 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ21 A kft. a vizsgált időszakban mély- és közműépítési beruházások kivitelezési munkálatait végezte. E tevékenységéhez kapcsolódóan megbízási, illetve vállalkozási szerződéseket kötött egyéni vállalkozókkal a gépészeti vezetői munkakör, koordinációs feladatok, a termelésirányítási feladatok (építésvezető), valamint a létesítmény-főmérnöki feladatainak végzésére. A létrejött jogviszonyokat a revízió, valódi tartalma szerint munkaviszonynak minősítette. A feltárt adókülönbözetek és szankciók együttes összege 50 millió Ft. Esettanulmány - III.

22 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ22 Az ellenőrzés alá vont kft január 1. napjával megbízási szerződést kötött egy bt-vel konyhafőnöki feladatok ellátására. A szerződés szerint a vállalt feladatok ellátását a bt. beltagja végzi. A megbízási szerződés szerint a megbízott a feladatokat személyesen – az igazgató irányításával – látja el. A megbízási szerződésekben rögzített elvégzendő feladatok, az alá-fölérendeltségi viszony a konyhafőnök és az ügyvezető igazgató, illetve a konyhafőnök és a közvetlen irányítása alá tartozó személyzet közötti hierarchiában, a rendelkezésre állás, a felettes vezető irányítási és ellenőrzési jogköre, a munkáltató ügyrendjének kötelező betartása, a munkafegyelem megtartásának követelménye mind a munkaviszony tipikus jellemzői. A feltárt adókülönbözetek és szankciók együttes összege 20 millió Ft. Esettanulmány - IV.

23 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ23 A revízió vizsgálta a Gyógyszergyártó rt. (mint megbízó) és a szolgáltatást nyújtók (mint megbízottak) közötti szerződéseket, az ehhez kapcsolódó számlákat, egyéb dokumentumokat. A szerződésekben – amelyek tényleges gazdasági eseményt takartak - a szolgáltatást végző személyek döntően a részvénytársaság vezető tisztségviselői, munkaviszonyban levő dolgozói közül kerültek ki, mint egyéni vállalkozók, illetőleg gazdasági társaságok tagjai. A foglalkoztató az egyéni vállalkozói igazolvánnyal, illetve gazdasági társaságban tagsági jogviszonnyal (munkavállaló által létrehozott) rendelkező munkavállalóival ugyanarra a tevékenységre irányuló szerződést kötött, amelyet a munkaviszonyában köteles volt ellátni. A szerződések a munkajogviszonyra jellemző ismérveket hordozták, ezért az adózó terhére megállapított adókülönbözet és jogkövetkezmény együttes összege 250 millió Ft. Esettanulmány - V.

24 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ24 Adózó évben a vízmérő-leolvasó és vízdíjbeszedő tevékenységet folytató munkavállalóinak munkaviszonyát közös megegyezéssel megszűntette, majd a következő naptól ugyanezen személyekkel, illetve további más személyekkel vállalkozási szerződést kötött. A két jogviszony alatt végzett feladatok megegyeztek, mindkét időszakban vízmérő-leolvasást illetve díjbeszedést kellett végezni a magánszemélyeknek, az elszámolás metodikája is ugyanaz maradt. A vállalkozók havonta számlát bocsátottak ki a szerződés szerinti vállalkozói díjakról. Napi kapcsolat volt az üzemmérnökségen a koordinátorokkal, akiktől a feladatok ellátásához útmutatást, utasításokat kapták ugyanúgy, mint a munkaviszony ideje alatt. A tevékenységet végzők kötetlen munkaidőben látták el feladatukat, átlagban napi 7-8 órában, és fogadóórát tartottak az üzemmérnökségeken, illetve a település vízműtelepén. A vállalkozók ezért bérleti díjat, rezsi költségtérítést nem fizettek a társaság felé. A leolvasáshoz szükséges, készüléket, és a szükséges nyomtatványokat a foglalkoztató biztosította. Az átminősítéssel összefüggésben 150 millió Ft adókülönbözet és jogkövetkezmény került megállapításra. Esettanulmány - VI.

25 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ25 Az adózó és a magánszemélyek között létrejött szerződés tárgya, a megbízó által forgalmazott hírlapok, sajtótermékek árusítására terjedt ki. A szerződések meghatározták a tevékenység végzésének kizárólagos helyét, az árusítás idejét. A forgalmazott termékek a megbízó tulajdonát képezték. Az árusítás a megbízó szoros felügyelete alatt történt, az értékesítés bizonylatolása a megbízó eszközeivel történt, az értékesítés árbevétele a megbízó társaságnál jelent meg. Az értékesítésre kijelölt pavilon is a társaság tulajdonában volt, a megbízottat nem terhelte sem bérleti díj, sem egyéb költségátalány fizetési kötelezettség. A szerződéseket valóságos tartalmuk szerint a revízió munkaszerződéssé minősítette, ennek vonzataként 20 millió Ft adókülönbözetet és jogkövetkezményt állapított meg. Esettanulmány - VII.

26 2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ26 Az ellenőrzés alá vont kft. két vezető munkatársának (a logisztikai vezetőnek és a kereskedelmi-marketing igazgatónak) a munkaviszonyát megszüntette, addigi feladataik ellátásáról az általuk létrehozott vállalkozásokat bízta meg megbízási szerződés alapján. A revízió megállapította, hogy a megbízottak továbbra is a korábban munkaviszony alapján végzett feladataikat látták el – gépjárműparki üzemeltetés, külső-belső kontrolling folyamatok vezetése –, és a megkötött megbízási szerződések a munkaszerződés elemeit tartalmazták (személyes munkavégzési kötelezettség, irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog stb.). A jogviszony átminősítése miatt 6 millió Ft adókülönbözetet és jogkövetkezményt állapított meg a revízió. Esettanulmány - VIII.

27 Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


Letölteni ppt "APEH sajtótájékoztató 2006. június 20. Budapest Dr. Juhász István az APEH szakmai elnökhelyettese Színlelt szerződések adóhatósági ellenőrzése."

Hasonló előadás


Google Hirdetések