Előadást letölteni
Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon
KiadtaCsongor Mezei Megváltozta több, mint 9 éve
1
APEH sajtótájékoztató 2006. június 20. Budapest Dr. Juhász István az APEH szakmai elnökhelyettese Színlelt szerződések adóhatósági ellenőrzése
2
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ2 Az előadás tematikája 1.Jogszabályi háttér 2.Kiválasztás alapját képező információk 3.A tényállás tisztázása 4.Vizsgálati szempontok 5.A kedvezmény igénybevételének feltételei 6.Jogviszony-minősítés adójogi kihatásai 7.Színlelt szerződések statisztikai adatai 8.Esettanulmányok (I-VIII.)
3
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ3 Jogszabályi háttér Az adóhatóság a járulék ellenőrzése során jogosult az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 1. § (7) bekezdése, továbbá a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) 54. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a biztosítási kötelezettség megállapításához a felek között létrejött jogviszony minősítésére. Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény 223. §-a tartalmazza a munkavégzés alapjául szolgáló színlelt szerződésekkel kapcsolatos adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatok végrehajthatóságának kérdéseit.
4
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ4 Az ellenőrzésre való kiválasztás alapját képező információk Az ellenőrzésre történő kiválasztáshoz az alábbi információk figyelembe vételével kerülhet sor: Az adózóval szerződéses kapcsolatban állt magánszemély által tett közérdekű bejelentés A munkaügyi felügyelőségtől érkező megkeresés, jelzés Más adózónál lefolytatott vizsgálatok alapján A bevallások, kontrollinformációk elemzéséből nyert adatok. (a társaság bevételeihez viszonyított alacsony mértékű bérjellegű kifizetéseinek aránya) Az adózónál folytatott más ellenőrzés során szerzett információk
5
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ5 A tényállás tisztázása Az adóellenőrzés során alkalmazni kell az Art. 1. §-ának (7) bekezdésében meghatározott alapelvet. Minden egyes szerződés esetén mérlegelni kell az adott szerződés elemeit. Az adóhatóságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is, hogy a szerződést és más hasonló cselekményeket az Art. 1. § (7) bekezdése alapján valódi tartalmuk szerint minősítse. A szerződési nyilatkozatok és a felek valóságosan kifejtett tevékenysége között ellentmondás van, a szerződés tartalmát ez utóbbi alapján kell megállapítani.
6
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ6 Ha az adóhatóság álláspontja szerint a szerződés nem az, aminek a felek nevezik – a tartalma alapján –, akkor ezt az adóhatósági határozatban bizonyítékokkal alátámasztva kell indokolni. Az Art. 1. § (7) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban az Alkotmánybíróság 724/B/1994. számú határozatában foglaltakat is ki kell emelni: az adóügy és a polgári jogi jogviszony egymástól elválhat az adóhatóság megállapítása nem hat ki a felek polgári jogi jogviszonyára az adóhatóság minősítése kizárólag adóügyi szempontból releváns Az adóhatóság többletjogosultsága az adóügyi jogviszony sajátosságaiból ered.
7
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ7 Vizsgálati szempontok A szerződések minősítésénél az ellenőrzés során megállapított valamennyi releváns tényt egyenként és összességében is kell vizsgálni és mérlegelni A minősítő jegyeket eltérő súllyal az ellenőrzés által érintett eset körülményeitől függően kell értékelni Önmagában egyetlen ismérv sem meghatározó, az egyes kritériumok fennállását vagy hiányát önmagukban kell megvizsgálni
8
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ8 Elsődleges minősítő jegyek A tevékenység jellege, munkakörként történő feladat-meghatározás A személyes munkavégzési kötelezettség Foglalkoztatási kötelezettség a munkáltató részéről, a munkavállaló rendelkezésre állása Alá-fölérendeltségi viszony
9
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ9 Másodlagos minősítő jegyek Irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog A munkavégzés időtartamának, a munkaidő beosztásának meghatározása A munkavégzés helye Az elvégzett munka díjazása A munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak és nyersanyagainak felhasználása A biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek biztosítása Írásbeliség
10
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ10 Egyes tevékenységekre vonatkozó speciális jogszabályok a sportról szóló 2004. évi I. törvény 8. § (1) bekezdése alapján a hivatásos sportoló a sportvállalkozással kötött munkaszerződés alapján fejti ki sporttevékenységét a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 1. § (8) bekezdése alapján a közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő, valamint ügyviteli feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató tevékenységi körébe tartozó, rendszeresen jelentkező feladatok közalkalmazotti jogviszonyban láthatóak el a személy és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény
11
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ11 A kedvezmény igénybevételének feltételei a) A moratórium időszakában végzett adóellenőrzések A munkáltató terhére utólagos adómegállapítás keretében, munkavégzés alapjául szolgáló szerződés színleltté minősítése miatt visszamenőleg megállapított adó- és társadalombiztosítási kötelezettség tárgyában hozott határozatban előírt fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez a kötelezettnek a színlelt jogviszonyt át kell alakítani és a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítottként 2006. június 30-ig nyilvántartásba kell venni. E tényről a munkáltatónak 2006. július 31-ig írásban értesítenie kell az adóhatóságot. Ha az utólagos adómegállapítás alapjául szolgáló jogviszony ellenőrzéstől függetlenül 2006. június 30-áig megszűnt, a foglalkoztatónak a fizetési kötelezettség alóli mentesüléshez a megszűnés tényéről kell az adóhatóságot értesítenie, a jogviszonyokat visszamenőleg már nem kell átalakítania. A feltétel teljesülését az adóhatóság utóellenőrzés keretében vizsgálja meg a bejelentés valóságtartalmát. Az a munkáltató, aki 2006. június 30-ig nem alkalmazza a tényleges jogviszonyt, és nem tesz eleget nyilvántartásba vételi kötelezettségének, illetőleg 2006. július 31-ig az adóhatóságot nem értesíti, a kedvezményt elveszti.
12
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ12 b) A moratóriumot követően végzett adóellenőrzések 2006 június 30. napja után folytatandó adóellenőrzésekre a 2003. évi XCI. törvény 223. § (6) bekezdése az irányadó Azoknál a munkáltatóknál, ahol 2006. július 1-jét követően kerül sor az adóellenőrzésre, – még adóellenőrzéssel nem érintett, következésképpen határozatban sem rögzített esetekben – és az ellenőrzés a társadalombiztosítási, adójogi bejelentési, nyilvántartási, bevallási, levonási és befizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartása tekintetében nem tesz megállapítást, akkor 2006. július 1-jét megelőző időszakot a 223. §-ban foglaltak tekintetében nem vizsgálja. Ez azt jelenti, hogy a vonatkozó jogszabályok adózó általi maradéktalan betartása, azaz a hivatkozott jogszabály szerinti mentesség feltétel teljesítése alatt azt, és csak azt kell érteni, hogy az adózó 2006. július 1-től minden olyan munkavégzéssel járó jogviszony esetében a munkaviszonyra vonatkozó adójogi és társadalombiztosítási szabályokat alkalmazza, amely valós tartalma szerint munkaviszony keretében történő foglalkoztatást jelent. Abban az esetben, ha a munkavégzésre irányuló jogviszonyok vizsgálta során az adóhatóság munkaviszonyt leplező színlelt szerződéssel vagy szerződés-kötés nélkül történő foglalkoztatást, illetve ezekkel összefüggő kötelezettség-sértést állapít meg, akkor az adóhatóságot nem köti a korábbi időszakra vonatkozó törvényi rendelkezési tilalom, az adózó a törvény által felkínált kedvezményt elveszíti. A kedvezmény igénybevételének feltételei
13
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ13 Jogviszony-minősítés adójogi kihatásai Az átminősítés miatt az adó- és járulékkötelezettségek módosulnak. Az alábbi kötelezettségek kerülnek megállapításra: A foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék, magánnyugdíjpénztári tagdíj (egyéni járulékok) Munkaadói és munkavállalói járulék a kifizetett bér után Tételes egészségügyi hozzájárulás a foglalkoztatottak után Szakképzési hozzájárulás a kifizetett bérek után A le nem vont szja-előleg miatti mulasztási bírság A foglalkoztatót terhelő adó- és járulékterhek– ide nem értve az egyéni járulékokat, valamit a munkavállalói járulékot – ráfordításként elszámolhatók, ezért a jogviszony átminősítésének következtében csökken a foglalkoztató adózás előtti eredménye, ezáltal csökken a társasági adókötelezettsége is A nem valós vállalkozási díjat tartalmazó számla általános forgalmi adó összegére levonási jog nem alapítható
14
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ14 A jogszabálysértő magatartást az Art. szankcionálja Az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részének figyelembevételével. A megállapított adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 %-a. Ha a kifizető az adó(előleg)levonási kötelezettségét – részben vagy egészben – elmulasztotta, vagy a beszedett, illetve megállapított és levont adó(előlege)t nem fizette meg, a késedelmi pótlék mellett 50 %-ig terjedő mulasztási bírságot fizet. A bírság alapja a beszedni, levonni illetőleg megfizetni elmulasztott adó(előleg) összege.
15
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ15 A jogviszony munkaviszonnyá történő átminősítése Az egyéni vállalkozónál megállapításra kerül, illetve az ellenőrzést megelőzően adózó önellenőrzéssel helyesbítheti a nem valós vállalkozási díj után bevallott: áfa kötelezettségét (visszaigényelheti) a társadalombiztosítási kötelezettségét (visszaigényelheti) egyéni járulék-kötelezettségét (visszaigényelheti) egészségügyi hozzájárulást (visszaigényelheti) személyi jövedelemadó kötelezettsége várhatóan növekszik A biztosítási kötelezettség utólagos megállapítása esetén a Tbj. 54. § (2) bekezdés b) pontjában előírtak szerint a foglalkoztató részére határozatban kell rendelkezni a biztosítási jogviszony fennállásáról.
16
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ16 Színlelt szerződések átminősítésének statisztikai adatai Év Bejelentést tett adózó Bejelentés alapján hány főt minősített át az adózó Össze- sen Vizsgá- lat alapján % Önkén- tes % Össze- sen Vizsgá- lat alapján % Önkén- tes % 2004. 84364248581 5058535765243 2005. 3213411959385952529075 2006. I. - V.hó 271244155614017905661144 Összesen14361823 2911 7381 553
17
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ17 Év Vizsgálatok száma (db) Vizsgálat alapján tett megállapítások összege (eFt) Adónemek összesen 1 vizsgálatra jutó adómegállapítás összege Bírság Késedelmi pótlék 2004. 361 443 75740 10437 50830 509 2005. 13418 75332 21217 73818 745 2006. I. - V. hó 12930 53977 545173 84776 495 Összesen 612 793 049229 093125 749 Színlelt szerződések átminősítésének statisztikai adatai (a moratórium nyertesei)
18
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ18 A színlelt szerződésekkel kapcsolatos bírósági esetek száma Összes eset száma36 Folyamatban van10 Megszűnt az eljárás2 Az adózó a pernyertes4 Az APEH a pernyertes20
19
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ19 Esettanulmány - I. A Műsorszolgáltató 1998-2000. években igazgatói, műsorvezetői, szerkesztői, gyártásvezetői, riporteri, operatőr, vágó, kameraman, bemondó, fodrász, sminkes, asszisztensi feladatok ellátására „Szolgáltatási megállapodásokat” kötött egyéni vállalkozókkal, valamint a munkát személyesen ellátó magánszemélyek társaságaival. A „Szolgáltatási megállapo- dásokat” a revízió színlelt szerződéssé, a lekönyvelt számlák bruttó összegét, összesen 600 millió Ft-ot bérköltséggé minősítette. A „Szolgáltatási megállapodások” munka- viszonnyá történő átminősítése miatt a társaság terhére összességében 1,2 milliárd Ft adókülönbözet és szankciók kerültek megállapításra.
20
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ20 Az adózó különböző tevékenységeket rendelt meg szerződés alapján a vele kapcsolt vállalkozásban álló kft-től, úgymint szoftver-, hardver-szaktanácsadást, számviteli tevékenységet, piac- és közvélemény-kutatást, üzletviteli tanácsadást, máshová nem sorolt egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatást, felnőtt és egyéb oktatást. A kft. különböző alvállalkozókat (társaságokat, egyéni vállalkozásokat) vett igénybe a teljesítéshez. A kft-nél munkaviszonyban álló alkalmazottak közreműködésével létrejött társasággal, illetve egyéni vállalkozókkal kötött alvállalkozói, megbízási szerződések színleltek, és a kft-n keresztül kifizetett megbízási díjak tartalmukat tekintve munkabérek. A megállapított adó- különbözetek és szankciók összesen 150 millió Ft-ot tettek ki. Esettanulmány - II.
21
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ21 A kft. a vizsgált időszakban mély- és közműépítési beruházások kivitelezési munkálatait végezte. E tevékenységéhez kapcsolódóan megbízási, illetve vállalkozási szerződéseket kötött egyéni vállalkozókkal a gépészeti vezetői munkakör, koordinációs feladatok, a termelésirányítási feladatok (építésvezető), valamint a létesítmény-főmérnöki feladatainak végzésére. A létrejött jogviszonyokat a revízió, valódi tartalma szerint munkaviszonynak minősítette. A feltárt adókülönbözetek és szankciók együttes összege 50 millió Ft. Esettanulmány - III.
22
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ22 Az ellenőrzés alá vont kft. 2000. január 1. napjával megbízási szerződést kötött egy bt-vel konyhafőnöki feladatok ellátására. A szerződés szerint a vállalt feladatok ellátását a bt. beltagja végzi. A megbízási szerződés szerint a megbízott a feladatokat személyesen – az igazgató irányításával – látja el. A megbízási szerződésekben rögzített elvégzendő feladatok, az alá-fölérendeltségi viszony a konyhafőnök és az ügyvezető igazgató, illetve a konyhafőnök és a közvetlen irányítása alá tartozó személyzet közötti hierarchiában, a rendelkezésre állás, a felettes vezető irányítási és ellenőrzési jogköre, a munkáltató ügyrendjének kötelező betartása, a munkafegyelem megtartásának követelménye mind a munkaviszony tipikus jellemzői. A feltárt adókülönbözetek és szankciók együttes összege 20 millió Ft. Esettanulmány - IV.
23
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ23 A revízió vizsgálta a Gyógyszergyártó rt. (mint megbízó) és a szolgáltatást nyújtók (mint megbízottak) közötti szerződéseket, az ehhez kapcsolódó számlákat, egyéb dokumentumokat. A szerződésekben – amelyek tényleges gazdasági eseményt takartak - a szolgáltatást végző személyek döntően a részvénytársaság vezető tisztségviselői, munkaviszonyban levő dolgozói közül kerültek ki, mint egyéni vállalkozók, illetőleg gazdasági társaságok tagjai. A foglalkoztató az egyéni vállalkozói igazolvánnyal, illetve gazdasági társaságban tagsági jogviszonnyal (munkavállaló által létrehozott) rendelkező munkavállalóival ugyanarra a tevékenységre irányuló szerződést kötött, amelyet a munkaviszonyában köteles volt ellátni. A szerződések a munkajogviszonyra jellemző ismérveket hordozták, ezért az adózó terhére megállapított adókülönbözet és jogkövetkezmény együttes összege 250 millió Ft. Esettanulmány - V.
24
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ24 Adózó 2000. évben a vízmérő-leolvasó és vízdíjbeszedő tevékenységet folytató munkavállalóinak munkaviszonyát közös megegyezéssel megszűntette, majd a következő naptól ugyanezen személyekkel, illetve további más személyekkel vállalkozási szerződést kötött. A két jogviszony alatt végzett feladatok megegyeztek, mindkét időszakban vízmérő-leolvasást illetve díjbeszedést kellett végezni a magánszemélyeknek, az elszámolás metodikája is ugyanaz maradt. A vállalkozók havonta számlát bocsátottak ki a szerződés szerinti vállalkozói díjakról. Napi kapcsolat volt az üzemmérnökségen a koordinátorokkal, akiktől a feladatok ellátásához útmutatást, utasításokat kapták ugyanúgy, mint a munkaviszony ideje alatt. A tevékenységet végzők kötetlen munkaidőben látták el feladatukat, átlagban napi 7-8 órában, és fogadóórát tartottak az üzemmérnökségeken, illetve a település vízműtelepén. A vállalkozók ezért bérleti díjat, rezsi költségtérítést nem fizettek a társaság felé. A leolvasáshoz szükséges, készüléket, és a szükséges nyomtatványokat a foglalkoztató biztosította. Az átminősítéssel összefüggésben 150 millió Ft adókülönbözet és jogkövetkezmény került megállapításra. Esettanulmány - VI.
25
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ25 Az adózó és a magánszemélyek között létrejött szerződés tárgya, a megbízó által forgalmazott hírlapok, sajtótermékek árusítására terjedt ki. A szerződések meghatározták a tevékenység végzésének kizárólagos helyét, az árusítás idejét. A forgalmazott termékek a megbízó tulajdonát képezték. Az árusítás a megbízó szoros felügyelete alatt történt, az értékesítés bizonylatolása a megbízó eszközeivel történt, az értékesítés árbevétele a megbízó társaságnál jelent meg. Az értékesítésre kijelölt pavilon is a társaság tulajdonában volt, a megbízottat nem terhelte sem bérleti díj, sem egyéb költségátalány fizetési kötelezettség. A szerződéseket valóságos tartalmuk szerint a revízió munkaszerződéssé minősítette, ennek vonzataként 20 millió Ft adókülönbözetet és jogkövetkezményt állapított meg. Esettanulmány - VII.
26
2006.VI. 20. SZÍNLELT SZERZŐDÉSEK - SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ26 Az ellenőrzés alá vont kft. két vezető munkatársának (a logisztikai vezetőnek és a kereskedelmi-marketing igazgatónak) a munkaviszonyát megszüntette, addigi feladataik ellátásáról az általuk létrehozott vállalkozásokat bízta meg megbízási szerződés alapján. A revízió megállapította, hogy a megbízottak továbbra is a korábban munkaviszony alapján végzett feladataikat látták el – gépjárműparki üzemeltetés, külső-belső kontrolling folyamatok vezetése –, és a megkötött megbízási szerződések a munkaszerződés elemeit tartalmazták (személyes munkavégzési kötelezettség, irányítási, utasításadási és ellenőrzési jog stb.). A jogviszony átminősítése miatt 6 millió Ft adókülönbözetet és jogkövetkezményt állapított meg a revízió. Esettanulmány - VIII.
27
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Hasonló előadás
© 2024 SlidePlayer.hu Inc.
All rights reserved.