Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Áram és gázkereskedelmi szerződések lényeges kérdései és buktatói a szerződés megkötésekor és jogviták esetén Energetika 2011 2011. szeptember 15. Budapest.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Áram és gázkereskedelmi szerződések lényeges kérdései és buktatói a szerződés megkötésekor és jogviták esetén Energetika 2011 2011. szeptember 15. Budapest."— Előadás másolata:

1 Áram és gázkereskedelmi szerződések lényeges kérdései és buktatói a szerződés megkötésekor és jogviták esetén Energetika szeptember 15. Budapest

2 Tematika •Hosszú távú szerződések az energia szektorban – az EFET szerződések •A szerződéseket érintő lényeges kérdések jogviták esetén •A KÁT rendszer átalakításával összefüggő gyakorlati kérdések a szerződések vonatkozásában

3 EFET szerződés rendszere Keretszerződés •General Agreement –csak a partnerinformációkat kell kitölteni •Election Sheet –a General Agreement egyes rendelkezéseinél felajánlott eltérő rendelkezések közötti választás –egyedi rendelkezések Egyedi Szerződés •Individual Contract –az egyes szállításokra vonatkozik Jelenlegi legfrissebb verzió (www.efet.org) : 2.1(a )

4 EFET szerződés rendszere Lehetséges-e eltérni a mintaszerződés rendelkezéseitől? • Election Sheet számos kérdésben választási lehetőséget ad • Election Sheet végén üres hely egyedi feltételek beillesztésére + a magyar szerződési jogi elismeri a felek szerződéskötési szabadságát (Ptk § (1) – A szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg.) + a magyar piacon is vannak olyan „EFET-szerű” szerződések, amelyek az EFET GA szövegének módosításával keletkeztek.

5 Kockázatfelmérés – sarkalatos pontok 1.Alkalmazandó jog és a vitarendezési fórum (PKKB, Fővárosi Bíróság, Pest Megyei Bíróság nem köthető ki egy Pp. módosítás miatt) 2.Vis Maior (Force Majeure) szabályozása (Vannak-e olyan kockázatok, amelyek az EFET vis maior fogalmának kiegészítését vagy átdolgozását igénylik? Pl. határkeresztező kapacitás jogellenes megtagadása) 3.Felmondásra, szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezések (Fix lejárati idő kikötése? Súlyos szerződésszegés miatti felmondás? Fizetésképtelenségi helyzetbe kerülés miatti automatikus megszűnés? Ez utóbbinál a jogerőhatásra külön érdemes figyelni – kezdeményezés vagy jogerős elrendelés. GA, IC(k) felmondása és jogkövetkezményei. Pozíciólezáró nettósítás?

6 Kockázatfelmérés – sarkalatos pontok 4. Felelősségkorlátozás (bűncselekménnyel okozott kár nem szerepel a GA szövegében Ptk §) 5. Szerződésbiztosító mellékkötelezettségek (előre is kérhető, és ha súlyos hátrányos változás (Material Adverse Change) következett be valamely fél oldalán pl. bank garancia, anyavállalati garancia) 6. Engedményezés (melyik félnek, kell-e hozzájárulás, szerződéses pozíció átruházása?) 7. Szavatosságvállalások (ki, mire vállal, lehet különbségtétel a két fél vállalásai között)

7 Lényeges kérdések jogviták esetén – esettanulmány Szerződő felek: eladó és vevő Egy EFET GA és több IC áll fenn a felek között, amely alapján az eladó szállít a vevőnek éves zsinórtermékeket. A vevő néhány (de nem az összes) IC szerint szállítandó energia átvételét váratlanul megtagadja, mert azt nem saját fogyasztásra szánta, és az ő vevője sem veszi át tőle. Mi a teendő?

8 Kérdések • Megjelölte-e a vevő, hogy milyen okból nem veszi át az energiát? Megadta-e, hogy milyen jogi indokra alapozza ezt? • Adott-e a vevő bármilyen biztosítékot? (bankgarancia, anyavállalati garancia) • Milyen lépéseket szükséges megtennie az eladónak?

9 Megoldások • Megjelölte-e a vevő, hogy milyen okból nem veszi át az energiát? Megadta-e, hogy milyen jogi indokra alapozza ezt? –Jogi indok alapos vizsgálata: ténybeli és jogi szempontból • Adott-e a vevő bármilyen biztosítékot? (bankgarancia, anyavállalati garancia) –Biztosíték igénybevételének (lehívásának) vizsgálata • Szükséges lépések –Vevő által közölt kifogások, jogi indokok haladéktalan megválaszolása, döntés azok elfogadásáról vagy el nem fogadásáról. –Amennyiben az Election Sheet-en ezt bejelölték: 7 napig tartó folyamatos át nem vétel rendkívüli felmondási ok lehet! –Felmondás lehetősége – felmondási összeg követelése –Felmondás: jog vagy kötelezettség? Késedelmes felmondás kérdése. –Kárenyhítési kötelezettség: más értékesítési csatornák/partnerek azonnali felkutatása és fedezeti eladási tranzakciók előkészítése –Fedezeti eladási tranzakciók strukturálása e kérdések függvényében

10 Kötbér versus kártérítés Cél: elszenvedett kár csökkentése, bírósági igényérvényesítés 1. Felmondás esetén: -felmondási összeg számítása -probléma: kötbér vagy kártérítés? Elszámolási Összeg: Az egyes Egyedi Szerződések „Elszámolási Összegének” kiszámítása úgy történik, hogy a Nyereségből ki kell vonni a Felmondó Félnél az Egyedi Szerződés felmondása következtében felmerülő Veszteségek és Költségek teljes összegét. A jelen rendelkezés alkalmazásában: 2. Nincs felmondás: - árkülönbözet követelése – EFET GA 8.2 (a) Elmaradt átvétel: Amennyiben az Átvevő Fél valamely Egyedi Szerződés feltételei szerint részben vagy egészben nem veszi át a Szerződéses Mennyiséget, és ezen mulasztását nem indokolja Vis Maior esemény vagy a másik Fél szerződésszegése, akkor az Átvevő Fél köteles a Szállító Fél számára kártérítésként az át nem vett villamos energia mennyiség után azt az összeget megfizetni, amely az alábbi két mennyiség szorzatából számolható ki: (a) az összeg, amennyiben pozitív, akkor amennyivel a Szerződéses Ár meghaladja azt az árat, amelyen az üzleti szempontból ésszerű módon eljáró Szállító Fél a piacon értékesíteni tudja, vagy értékesíteni tudná az át nem vett villamos energia mennyiséget; és (b) az át nem vett villamos energia mennyiség. - Kérdés: Ptk. káronszerzés tilalma hogyan érvényesül a jelen szerződéses rendelkezéssel összevetve?

11 Kárenyhítési kötelezettség Cél: elszenvedett kár csökkentése – szerződéses kötelezettség teljesítése • Szerződésszegés esetén: (i) felmondás előtt (vö. kártérítés) és (ii) felmondással egyidejűleg, illetve azt követően (vö. kötbér) •Fedezeti tranzakciók megkötése –minél átláthatóbb árazásra kell törekedni: az adott piaci körülmények között kiköthető legelőnyösebb feltételekkel jött létre a fedezeti ügylet (pl. saját árverés, Powerforum, értékesítés a PXE-n, TFS-en keresztül, stb.)

12 A KÁT rendszer átalakításával összefüggő gyakorlati kérdések A KÁT rendszer átalakítása –2011. július 1-től hatályos –kapcsolt termelés kikerült a KÁT hatálya alól –helyette: kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási díj 1,20 Ft/kWh –végfogyasztói villamos energia árak csökkenése kapcsolt termelés kikerülésével 1,7-1,9 kWh –összevetve az újonnan bevezetett díjjal 0,5-0,7 Ft/kWh csökkenés

13 A KÁT rendszer átalakításával összefüggő gyakorlati kérdések Szerződések KÁT-ra vonatkozó rendelkezései – 2 féle ár: –KÁT-os ár –KÁT nélküli ár ∟ ahol KÁT-os ár → ott nem csökkent a villamos energia díja DE! mint új, jogszabályban meghatározott díjelemet a kereskedő a villamos energia díjon felül megfizetteti tehát nő a villamos energia díja

14 Kérdések – lehetséges vagy sem? – érvek/kérdések ∟ KÁT kockázat pozitív és negatív is lehet → a negatívat is viselte a kereskedő ∟ az új jogszabályváltozás részben nem vette figyelembe a gyakorlatot → a KÁT rendszer ismert volt az ahhoz kapcsolódó szerződéses rendelkezésekkel ∟ általában éves szerződések → fél éves kihatás, utána van lehetőség az újratárgyalásra ∟ jogszabályváltozásra vonatkozó rendelkezések a szerződésben → az adott szerződés vizsgálata: van lehetőség/kötelezettség az újratárgyalásra?

15 Köszönjük a megtisztelő figyelmet! dr. Légrádi Gergely - ügyvéd, partner Oppenheim Ügyvédi Iroda


Letölteni ppt "Áram és gázkereskedelmi szerződések lényeges kérdései és buktatói a szerződés megkötésekor és jogviták esetén Energetika 2011 2011. szeptember 15. Budapest."

Hasonló előadás


Google Hirdetések