Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

IV. Magyar művészet a századfordulón 1. Építészet.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "IV. Magyar művészet a századfordulón 1. Építészet."— Előadás másolata:

1 IV. Magyar művészet a századfordulón 1. Építészet

2 a/ Lechner Ödön - Hazai építészetünk egyik kiemelkedő művésze, hazai anyagokat és magyar formaelemeket használó épületei, a szecesszió nemzeti jellegű változatát eredményezték

3 - Iparművészeti Múzeum, Bp.

4 - A Földtani Intézet épülete

5 - Postatakarék- pénztár, Bp •Legkiforrottabb alkotása •Égetett agyagtermékek: mázas kerámiák és cserepek •A magyar népművészetből gyűjtött díszítő elemek

6

7 •A pillérekkel tagolt homlokzat vidám színekben pompázik: a csillogó sárga pirogránit, a pécsi Zsolnay-kerámiagyár terméke

8 • Az oromzatos párkány a felvidéki reneszánsz stílusra emlékeztet

9 (pártázatos reneszánsz a mai Szlovákiában)

10 •A népművészeti kinccsé vált motívumok- „olaszkorsó” és „pávaszem”- szintén a reneszánszból származnak

11

12 b/ Kós Károly- Zrumecky Dezső: Állatkerti Madárház, Bp.

13 - Az erdélyi „fatornyos” építészet hatása •A modern építészeti feladat és a népies, nemzeti magyar stílus megteremtésének összekapcsolása vezette az építészeket

14 2. Festészet

15 a/ Mednyánszky László - Kiemelkedő, egyéni hangú, stílusok között álló alakja a magyar festészetnek •Romantika, realizmus, impresszionizmus, szimbolizmus - egyaránt használható stílus megjelölések műveihez

16 - Legnagyszerűbb tájképfestőink egyike

17 romantikus-realista tájak,

18 a belső látomás és a külső látvány csodálatos átfedése,

19 - Érzelmek, szimbolista tartalmak a tájban,

20 - Romantikus-realista figurális festészet:

21 csavargók, a társadalom perifériáján

22 Rembrandt színei és együttérző embersége

23 - Háborús képek

24 b/ Nagybányai iskola tól működő művésztelep és szabadiskola, Hollósy Simon müncheni iskolájának tagjai alapították, újabb és újabb generációk egészen 1945-ig működtették Ziffer Sándor

25 - Jelentősebb alakjai: Ferenczy KárolyHollósy SimonRéti István Iványi Grünwald BélaThorma JánosCsók István

26 - Fő törekvésük a plein air festészet meghonosítása: Ferenczy Károly

27 az ember és a táji környezet festői együttesének megteremtése Ferenczy Károly

28 - Az impresszionizmus legjelentősebb hazai képviselői Ferenczy Károly

29 - Később posztimpresszionista törekvések is jellemzik: neósok Ziffer Sándor

30 c/ Ferenczy Károly - A nagybányai iskola szellemi vezére - Impresszionista, plein air, szimbolista és szecessziós stílusjegyek is „Önarckép”

31 - A kezdet: finom naturalizmus, visszafogott szürkés színvilág

32 - Később: magyar impresszionizmus, hazai napfény „Márciusi est”

33 „Október”

34 Vallásos festészet és az impresszionizmus „Háromkirályok”

35 Szecessziós vonások, dekorativitás „Régészet”

36 Fiai és lánya is művészek lesznek: Valér, Béni és Noémi

37 d/ Csók István - Akadémista hagyományok és a kibontakozó új festészeti törekvések együttesen jellemezték indulását, pályája párhuzamosan alakul Ferenczy Károlyéval, ő is dolgozik a Nagybányán

38

39 - Neki is van „finom naturalista” korszaka

40 - Később remek impresszionista képek alkotója

41 - Kései képein már a modernebb irányzatok harsány színvilága („vadak”) is érezhető:

42 a népművészet (sokácok) színessége adja az ihletet számára

43

44 e/ Rippl-Rónai József - Posztimpresszionista- szecessziós festő - Foglalkozott iparművészettel is „Önarckép”

45 - Franciaországi pályakezdés: a Nabis csoport tagja •Munkácsy segédjéből a legmodernebb festői törekvések képviselője lett, csatlakozott a Nabis csoporthoz „Maillol képmása”

46 Nabis (héber: „próféták”) csoport - Az 1890-es években alakult francia művészcsoport, szintetikus szimbolizmus jellemzi stílusukat (Gauguin, középkori üvegablakok, japán fametszetek hatása) Serusier

47 - Foglalkoznak alkalmazott grafikával (plakát), iparművészettel (szőnyegszövés, üvegfestészet) Bonnard

48 - Stílusuk dekorativitása, iparművészeti tevékenységük a szecesszióhoz is köti őket BonnardVuillard

49 Maillol, Rippl-Rónai barátja, a kor egyik legjelentősebb szobrásza

50 - Fekete korszak „Öreg hölgy ibolyacsokorral”

51 „Alföldi temető”

52 „Kuglizók”

53 - Iparművészeti művek: faliszőnyegek, üvegablakok „Vörösruhás nő”

54 - Kaposvár: belsőtéri jelenetek, családi környezet, portrék •A család, az ismerősök, a szűkebb környezet lesz képeinek állandó témája „Női profil (Zorka)”

55 - Kiszínesedett paletta „Amikor az ember a visszaemlékezéseiből él”

56 „Apám és Piacsek bácsi vörösbor mellett”

57 - „Kukoricás képek”: sajátos, mozaikszerű dekorativitás „Parkban festem Lazarine-t és Anellát, Hepiéknek melegük van”

58 „Park aktokkal”

59 - Az idős kor kedves technikája a pasztell: nagyszerű portrék szellemi kiválóságainkról „Babits Mihály képmása”

60 f/ Csontváry Kosztka Tivadar - Stílusok között, felett álló a művészete (szokták posztimpresszionistának, naiv festőnek nevezni, szimbolista és expresszionista vonásai is vannak képeinek) „Önarckép”

61 (Csontváryt szokták a naiv festőhöz, Henri Rousseau-hoz hasonlítani) •Naiv („ártatlan”) művészek: művészeti oktatásban nem részesülő, a hagyományok, aktuális irányzatok által kevéssé befolyásolt alkotók: élményeiket öntudatlanul (mint a gyerekek vagy a primitív népek) öntik formába Henri Rousseau önarcképe

62 (Henri Rousseau, a vámos) •Vámosként dolgozó, csak szabadidejében festegető francia művész a 20. sz. elején, csodálatos dzsungelek, mesés hangulatú, néha álomszerű, naivan kidolgozott képek alkotója

63 Vámos Rousseau

64

65 (A későbbi szürrealistákat elkápráztatták az ilyen művek álomszerűsége, fantasztikuma) Vámos Rousseau

66 - Küldetéses festő: •Csontváry csak részben autodidakta művész, járt szabadiskolákba és sok természet tanulmányt készített •Patikusként dolgozott évekig, hogy megteremtse a művészi pályája anyagi hátterét •Különös megszállottság jellemezte egész művészetét „Madonna-festő”

67 a természet fenségességét megragadni: a nagy motívum keresése – utazások Közép-Európában „Vihar a Nagy Hortobágyon”

68 - Gyermeki tisztaság és a normalitáson túli eredetiség •Csontváry egyénisége kapcsán szokták az őrültséget, a normalitáson túli eredetiséget is emlegetni: hangokat hall, „égi szózat” indítja el a művészi pályán „Marokkói tanító”

69 „Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél” „Castellammare di Stabia”

70 Hatalmas méretű vásznak: „A Nagy Tarpatak a Tátrában”

71 Utazások a Balkánon: „Római híd Mosztárban”

72 Olaszországban: „A taorminai görög színház romjai”

73 A Közel-Keleten: „Magányos cédrus”

74 „Baalbek”

75 „Mária kútja Názáretben”

76 Kisebb, költői hangulatú képek: „Sétakocsizás újholdnál Athénban”

77 „Villanyvilágított fák Jajcéban”

78 „Tengerparti sétalovaglás”

79 g/ Gulácsy Lajos - Különös hangú, stílusok között álló, eredeti, saját útját járó festő - Álomszerű, nosztalgikus hangulatok alakítója és átélője, valóság és képzelet végletesen összeolvad életében „Önarckép”

80 - Művészetének vannak szimbolista és szecessziós vonásai „Zarándokok”

81 • Rokon benne a preraffaeliták tisztaság- és szépségkultusza Rossetti „Paolo és Francesca”

82 - Inkább a múlt művészete mint a jelen modern törekvései érdeklik: reneszánsz és rokokó nosztalgiák „Régi kert”

83 (Rizsporos parókák: Watteau és a francia rokokó) „Rokokó találkozás”

84 - Csepűrágók, bohócok Watteau „A bolond és a katona”

85 • A bohóc témája is a rokokóból ered, de sok művészre jellemző a századfordulón is: Rouault Picasso Toulouse-Lautrec Cezanne Seurat

86 Otthontalan vándorló, erőltetett vidámsággal leplezi bánatát, bolond mert okosabb mint az átlagember: ő a művész „Bohóc virággal”

87 - Mese világ: Na’ Conxypan •Saját világot teremt magának az olasz városkák hangulatából •Nemcsak képein, de szecessziós stílusú írásaiban is megörökíti ezt a világot „Vasárnap délután Comóban”

88 „Na’ Conxypanban hull a hó” „A púpos vénkisasszony régi emlékeit meséli Herbertnek”

89 • Különc figurákkal népesíti be ezt a világot „Gyász”

90 • Nemcsak álmodja, éli is ezt a világot a gyakran maga is jelmeztöltő művész „Ceruzarajz önarckép”Márffy Ödön: „Gulácsy Lajos”

91 • Mindent, a szerelmet is ebben a mesevilágban éli meg „Extázis”

92 - Szürrealizmus határán •Az I. Világháború keltette félelem megbontja elméjét, néhány évig dolgozik még őrülete ellenére, különös víz alatti világ tűnik fel képein, amit ma szürrealistának nevezhetünk „Rózsalovag”

93 •Halála előtt elmegyógyintézetben kezelik éveken át, és már nem fest többé „Ópiumszívó álma”

94 3. Kötelező festmények

95 a/ Mednyánszky László: Csavargófej •Emberi tartás és büszkeség a felemelt, hátravetett fej mozdulatában, fájdalom és elkeseredettség az arckifejezésben •Híg barna festékkel, széles ecsetvonásokkal felrakott fejtanulmány

96 b/ Ferenczy Károly: Madárdal •Ember és természet harmóniája •A madárdal, a természet zenéje, a szépség, a művészet jelképe •A törékeny lány ennek a szépségnek a részesévé váló ember szimbóluma, mint a természetben létező és mint a szépséget önmagában hordozó lény •A zöldesszürkék és az élénk piros lágy festőiségében feloldódó kontrasztja • Az impresszionizmus oldott ecsetkezelésével van előadva

97 c/ Csók István: A keresztapa reggelije •Világos színekkel, könnyed ecsetvonásokkal felrakott plein air portré •Nagyszerűen jellemzett karakter, remekül megfestett táj és csendéleti részletek

98 d/ Rippl-Rónai József: Kalitkás nő •A szépség titokzatos világa, rejtett szomorúsága •Csendes, visszafogott zeneiség: a lágy színátmenetek, dallamosan áramló körvonalak •A karcsú, törékeny nőalak, a finom, sejtelmesen világító arcél a szecessziós ideált idézi

99 e/ Rippl-Rónai József – Róth Miksa: Az Ernst Múzeum üvegablaka, Bp.

100 f/ Csontváry Kosztka Tivadar: „Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban”

101 g/ Gulácsy Lajos: A varázsló kertje •Ragyogó festőiségű, olvadékony színek, dekoratív, szecessziós vonalak •Tömjénfüst és varázslat, a szerelem mágikus jellege


Letölteni ppt "IV. Magyar művészet a századfordulón 1. Építészet."

Hasonló előadás


Google Hirdetések