Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Csoport, tömeg és társadalom Tömeglélektani összefüggések.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Csoport, tömeg és társadalom Tömeglélektani összefüggések."— Előadás másolata:

1 Csoport, tömeg és társadalom Tömeglélektani összefüggések

2 Az előadás főbb témái  Mik lehettek az emberiség történetében azok az alapélmények, amelyek a „tömeg” fogalmát, összetett jelentését kialakíthatták?  Tömeg(es) képek a múltból és a jelenből  Tömegjelenségek leírása (átélése – túlélése) még (miért?) nem tömeglélektan?  A „tömeg”-történelem lélektani fordulópontjai: 1789 – 1848 – munkásmozgalmak, tömegpártok - I. világháború – totalitárius politikai mozgalmak (bolsevizmus, fasizmus)  A tömeglélektan mint tudomány, Európában, USA-ban – kapcsolata a modern szociálpszichológiával  Tömegjelenségek: tömeg – nyilvánosság – társadalmi nyugtalanság  Nyitott kérdések sokasága, melyekkel már csak a „Tömeglélektan” című speciális kollégium keretei között foglalkozhat az érdeklődő hallgatóság!

3 Csatajelenet: testek őrült kavarodása

4 Szuronyroham: lovak, emberek gomolygása

5 Lovasroham: „szép tömeges rend”

6 Iszlám imádkozó tömeg

7 II. János Pál a Hősök terén augusztus

8 Tömegjelenségek - tömeglélektan  A különféle tömegjelenségek leírása és hatása: csaták, a legyőzöttek tömeges lemészárlása, politikai és vallási ünnepek, pusztító járványok, cirkuszi játékok, a nép lelkesedése, pánik, lázadás, a nagy népvezérek hatása stb. stb.  Mindezek leírása még nem „tömeglélektan”

9 A tömeg a történelemben – a tömegek történelme (1)  Ókori Görögország – az athéni démosz Platón szerint: a tömeg az „elemi rossz”, Szókratész halálát is a tömeg okozza. A tömeg, a démosz uralma a polisz számára káros, mert instabil és önkényuralomhoz vezet.  Ókori Róma – a római nép Livius szerint a tömeg „szükséges rossz”: „csőcselék”. Együtt kell vele élni. Szükséges a tömegek kontrollja. Erre szolgált a cirkusz.

10 Ókori Görögország: Agora

11 Római cirkusz

12 Gladiátorok

13 A tömegek történelme (2)  Keresztény Európa 1. A tömeg mint „pozitív” tényező: szegénység = tömeg - olyan körülmény, ami megváltandó. 2. A tömeg mint „negatív” jelenség: Krisztust elítélő és Barabást felmentő hatása 3. A tömegcselekvések ritualizálódnak: nagyszámú ember együtt az istentiszteleteken, amelyek NARRATÍV KERETBE foglalják az emberi élet fordulópontjait (születés, halál stb.)

14 II. János Pál temetése

15 Meghalt a pápa – éljen az új pápa

16 A tömegek történelme (3)  1789 – a francia forradalom – Radikálisan megváltoznak a tömegekről alkotott nézetek. 2. A politikai erő forrása lesz a tömeg. 3. Forradalmak: tömegerőszak, terror, csőcselék 4. Ez a döntően „negatív kép” máig is tovább él. 5. De vannak apológiák is: munkásmozgalmak, tömeg- és néppárti törekvések, totalitárius ideológiák és politikai rendszerek (bolsevik/fasiszta)

17 A francia forradalom: a sans- culotte-ok

18 Forradalom Pesten (1848)

19 Proletárok tömege

20 A háborút éltető tömeg Pesten (1914)

21 1936: a berlini olimpia megnyitó ünnepsége

22 A szovjet-orosz harcos tömeg

23 Vezér és tömeg(e): Lenin

24 Vezér és tömeg(e): Mussolini

25 A tömeglélektan mint tudomány  Gabriel Tarde: „A büntetőjog filozófiája” (1890) – először tanulmányozza a tömeglélektan kérdéseit  Uő: „A vélemény és a tömeg” (1901) – explicit tömeglélektan  Gustave Le Bon: „A tömegek lélektana” (1895) – az irányzat széles körben ható megalapozója

26 Le Bon tömeglélektani koncepciójának hatása Európában: 1. Anglia: Mc Dougall szociálpszichológiájára (1908) és külön csoportlélektanára (1921) 2. Német nyelvterület: Freud: Tömeglélektan és én- analízis (1921) USA: 1. Ross (1908) szociálpszichológiájára 2. Robert E. Park szociológiájára, aki között a Chicago-i Egyetemen tanított 3. Blumer transzformációs modellje

27 Az alapkérdések  Mit jelent a „tömegben lévő emberek lélektana”? 1. A tömegben lévő egyének pszichológiája alapjaiban különbözik egyéni pszichológiájuktól? 2. Az egyének tömeggé történő csoportosítása egy új „kollektív lélek” kialakulásához vezet? 3. A „kollektív lélek” a tudattalanban gyökerezik? 4. „Alacsonyabb rendű” viselkedésről van szó?

28 Klasszikus tömeglélektan vs. modern szociálpszichológia  Elavult pszichológia – például annak feltételezése, hogy az elszigetelt egyén racionális  A spekulatív alapok problémája – a „tömeglélek” ontológiai státusza mint probléma  Mégis: nagy inspiráló hatás - a modern kísérleti szociálpszichológiai vizsgálódásokra, pl. Festinger deindividualizációs kísérletei – módszertani megújulás a szociológiai terepvizsgálatokban, pl. a Cantril- vizsgálat: „Támadás a Marsról”

29 Tömeg és nyilvánosság Tömeg  az emberi társulás legrégibb formája  tagjai együttesen vannak jelen  az egyén egyidejűleg csak egy tömegben lehet jelen  ezért a tömeg mérete viszonylag korlátozott  Kritikátlan  homogenizálódást eredményez Nyilvánosság  a modern technika szülötte  a tagok elszórtan léteznek, kohéziójuk a közös eszme tudatán alapul  az egyén egyszerre számos nyilvánosság részese lehet  mérete korlátlan lehet  Kritikai eszmecsere jellemzi  Ezért ez heterogenitást jelent

30 Mi is tehát a tömeg?  Definíció: emberek viszonylag nagyszámú csoportosulása; közvetlen interakcióban állnak egymással valamilyen nyilvános helyen  Jellemző sajátossága: 1. Zsúfoltság – sok ember van együtt fizikailag korlátozott térben (pl. a város különböző színterei, pl. közlekedés stb.) 2. Az egyének nem fókuszos interakció körülményei között vannak együtt (tehát egymás kölcsönös tudomásul vétele, de nincs közvetlen párbeszéd)

31 Mi is tehát a tömeg? (folyt.) 3. Fizikailag ugyanazon a helyen vannak jelen, tudatában vannak egymás jelenlétének, de kis csoportokban vagy egyenként saját céljaikat követik 4. Bizonyos helyzetekben (tüntetések, zavargások, pánik stb.) minden egyes egyén magatartása összekapcsolódik az összes többi jelenlévővel: hirtelen FÓKUSZOS INTERAKCIÓ alakul ki  A tömeg (ha időlegesen is) egyetlen egységként kezd viselkedni

32 Blumer transzformációs magyarázata  Társadalmi nyugtalanság: olyan kontextus, amelyben a tömeghelyzet létrejön és a kollektív magatartás kialakul.  Interpretatív vagy szimbolikus interakció: a hétköznapi társas viselkedés elméleti értelmezése  Cirkuláris reakció: reciprok jellegű „nyugtalanság”, az egyének emiatt viselkednek hasonlóan – ha az egyének nyugtalanságát felgerjeszti a cirkuláris reakció, akkor az társadalmi nyugtalanságot eredményez

33 Blumer szerint… …a hétköznapi kollektív magatartás jellemzője: az emberek közös megértési módjai és elvárásai – ezek adják a résztvevők interpretatív érintkezését (implicit normákat stb.)  A rutin cselekvések megszakadása miatt meghiúsulnak a szokásos egyéni cselekvési indítékok és diszpozíciók kielégülése.  Ez váltja ki az egyének nyugtalanságát: viselkedésük koordinálatlan lesz.

34 Az elemi kollektív viselkedés mögött rejlő mechanizmusok és lépések interpretációja (Blumer transzformációs magyarázata)

35 MELLÉKLET FELHÍVOM A TISZTELT HALLGATÓSÁG FIGYELMÉT A KÖVETKEZŐ FÉLÉVBEN INDULÓ „TÖMEGLÉLEKTAN” SPECIÁLIS KOLLÉGIUMRA, melynek keretében többek között foglalkozunk majd a következő témákkal és jelenségekkel is:

36 Mit jelent a sokaság védelme? A gnúk az afrikai szavannán óriási tömegekben vándorolva elbizonytalanítják, elriasztják a ragadozókat.

37 A „sokaság védelme” működik a nagyvárosokban is? A kérdés megválaszolásához ezen a helyen elgondolkoztató adatokat találhatunk: stats.htm

38 Mi a pánik? (Különösen a menekülő tömegben) A lövések elől menekülő tömeg a Kossuth téren, október

39 MI A GÓLÖRÖM?

40 MIÉRT TOMBOL EZ A ROCK-KONCERT KÖZÖNSÉG?

41 Mi a mexikói hullám? Ezen a honlapon meg lehet tudni:

42 Miért lelkes ez a tömeg? G.W. Bush elnökjelölő kampánygyűlése

43 És miért nem lelkes ez a tüntető tömeg? De talán erős? Gazdatüntetés Budapesten,

44 És keserűen humoros (is)?

45 És végül… ez is egy (ló)tömeg?


Letölteni ppt "Csoport, tömeg és társadalom Tömeglélektani összefüggések."

Hasonló előadás


Google Hirdetések