Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A fenntartható fejlődés mibenléte. •„A fenntartható fejlődést generáljuk!” • ”A tervezett munkálatok a környezet igénybevételét mégy egy barnamezős beruházás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A fenntartható fejlődés mibenléte. •„A fenntartható fejlődést generáljuk!” • ”A tervezett munkálatok a környezet igénybevételét mégy egy barnamezős beruházás."— Előadás másolata:

1 A fenntartható fejlődés mibenléte

2 •„A fenntartható fejlődést generáljuk!” • ”A tervezett munkálatok a környezet igénybevételét mégy egy barnamezős beruházás szintjéig sem veszik igénybe.” •„Az önkormányzat által generált gazdasági növekedés és a természeti környezet harmonikus kapcsolatán alapuló fenntartható fejlődés a jelen igények kielégítését biztosítja anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségét.” •„Életfogytig tartó tanulás.” •„Egészségesés fenntartható fejlődésű környezet.” •„A park rekonstrukciója allergén mentes magas oxigéntermelő képességű növényekkel történik.” • ”Az esélyegyenlőséggel érintettek.” • ”Az épület a parkkal együtt bizonyítja az épített környezet és a természet szimbiozisát.” •„Előnyben részesítjük a természeti erőforrások felhasználását.” •„A Mura folyó idegenforgalmi értéke még ki sem fejlődött.”

3 Definíciók •„A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteinek kielégítésétől” (A Környezet és Fejlődés Világbizottsága )

4 Fenntartható fejlődés •„Még egy egész társadalom, egy nemzet, sőt egyszerre minden társadalom sem a Föld tulajdonosai. Csak birtoklói, haszonélvezői, és mint jó családapáknak jobb állapotban kell örökül hagyniuk a következő nemzedékeknek”

5 A fenntartható fejlődés három tartóoszlopa

6 Az elképzelés fő elemei •Az emberi társadalom összes problémája összefüggésben van egymással. •A környezet és a fejlődés kérdései összefüggnek. •Összefüggő problémákat nem lehet elkülönült politikákkal és intézményekkel kezelni.

7 A meghatározás hibái •Nem veszi figyelembe az élővilág szükségleteit. •Nem veszi figyelembe az eltartó-képességet. •A növekedés gyorsítását szorgalmazza és ígéreteket tesz. •Bevezette a fenntartható gazdasági növekedés téves fogalmát, mely felkapott kifejezés lett a politikusok körében.

8 A meghatározás hibái •A szegények közvetlen kapcsolatban vannak a környezetükkel, azt helyben aknázzák ki. •A jómódúak közvetett kapcsolatban vannak a környezetükkel. •A jelentés nem merte a megalapozatlan, túlzott fogyasztást hibáztatni.

9 A fenntartható fejlődés elérésének forgatókönyvei •Közgazdászok és politikusok: a társadalmi és környezeti problémák megoldásához fenntartható gazdasági fejlődésre van szükség. •Környezetvédők: védeni kell a környezetet és a természeti értékeket.

10 A fenntartható fejlődés elérésének forgatókönyvei •Tudomány: A természeti erőforrások fenntartható használatához tudásra és új technológiákra van szükség. •Szociális mozgalom: igazságosságra van szükség. •Fundamentalisták: paradigma-váltás.

11 A gazdasági növekedés paradigmája •A fejlődés célja a fenntartható gazdasági növekedés, hogy előteremtsük a társadalmi létminőség javulásának és a környezet ápolásának forrásait. •Az ember és a természet eszközként (erőforrásként) jelenik meg az elképzelésben.

12 Környezetminőség •Foglalkozni kell a környezeti problémákkal. •A környezeti problémákat megfelelő anyagi eszközök és környezeti szabályozás segítségével lehet megoldani. •„Tűzoltás”

13 Fenntartható erőforrás használat •Először tudásgyűjtés. •A válasz a technológiai fejlődés. •Mindent meg tudunk oldani tudományos és technikai alapon.

14 Társadalmi út •Fő szempont a szegénység felszámolása. •A szegénység környezeti problémákat okoz. •A szegények nem jó fogyasztók – ez gazdasági problémákat okoz.

15 Az új paradigma •A fejlődés célja a társadalmi lét fenntartása. •A gazdaság eszköz, nem cél. •A környezet feltétel, korlát és lehetőség egyszerre.

16 Meghatározás •A fenntartható fejlődés a folytonos szociális jobblét elérése, anélkül, hogy az ökológiai eltartó-képességet meghaladó módon növekednénk. (H. Daly) •Növekedés = nagyobbá válni. •Fejlődés = jobbá válni.

17 Az elgondolás megértése •Miért kell fejlődni? •A környezethez való alkalmazkodás tökéletesítése céljából. •Mi a fejlettség? •A környezethez való sikeres alkalmazkodás.

18 Mit kell fenntartani? •Az ember fenn tudja tartani a társadalmat. •Az ember nem tudja fenntartani a rendszert, a rendszer tartja fenn az embert. •A fenntarthatóság nem örökre szól, életünk tartalmában kell róla gondoskodnunk.

19 El lehet-e érni a fenntartható fejlődést? •A fenntartható fejlődés egy állandó folyamat. •Nem lehet elérni, mert minden változik.

20 A környezetvédelem nem azonos a fenntartható fejlődéssel •A környezetvédelem célja a környezeti problémák megelőzése, csökkentése, megoldása. Alapkérdése a „hogyan”. •A fenntartható fejlődés célja a környezeti és társadalmi problémák elkerülése megfontolt döntések által. Alapkérdése a „mit” és a „miért”. Lényeges, hogy különbséget tegyünk környezetvédelem és fenntartható fejlődés között. A környezetvédelem a környezet állapotára, minőségére, a fenntartható fejlődés a rendelkezésre álló erőforrások tartamos használatára vonatkozik!

21 A fenntarthatóság alapelvei •Holisztikus megközelítés •Társadalmi igazságosság •Erőforrások fenntartható használata •Környezetminőség

22 Holisztikus megközelítés •A holisztikus megközelítés lényege a rendszerszemléletű gondolkodás, a dolgok közötti összefüggések megértése, és a beavatkozások rendszerre gyakorolt minden lehetséges hatásának figyelembe vétele.

23 Irányítás Szabályozás “megőriz” Vezérlés “fejleszt” Létezik-e egyáltalán fenntarthatóság? visszacsatolás

24 Nézőpontváltás •Az antagonizmusokat nem lehet feloldani. •Ha fel akarunk oldani egy antagonizmust, még nagyobb problémát okozhatunk. •Az ember el akarja kerülni a negatív visszacsatolást. •A negatív visszacsatolás elkerülésével létrejön a problémaspirál.

25 Nézőpontváltás •Az antagonizmus lényege, hogy mindennek megvan az ellentétje. •Annyi pozitív van, mint negatív; •jó, mint rossz; •szép, mint csúnya; •és annyi tudatlanság keletkezik, mint amennyi tudás.

26 A probléma tünetei Tüneti kezelés Megelőzés, ok-i kezelés, elfogadás Mellékhatások, késedelem Teher áthárító struktúra

27 Példák a negatív visszacsatolás elkerülésére •Autók és balesetek •Autók, üzemanyagok és környezetszennyezés •Emberi egészség •Növényvédőszerek és génmanipuláció

28 A problémák megoldása pozitív visszacsatolás •A klímaváltozás oka az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása. •A klímaváltozás nagy viharokat, hőséget, hideget, szeleket, áradást stb. okoz. •A nagy hőség miatt légkondicionálásra van szükség; •a szárazság miatt öntözésre; •az áradás miatt gátakra és újjáépítésre. •A megoldáshoz energiára van szükség, ami további üvegházhatást okozó gázok kibocsátását eredményezi.

29 természet társadalom gazdaság A három „tartóoszlop” kapcsolata

30 természet gazdaság társadalom A három „tartóoszlop” kapcsolata

31 A fenntarthatatlan társadalom jéghegye Környezet Értékek Tudás Bölcsesség Kultúra Politika Termelés Fogyasztás Intézmények Szemlélet Stratégia

32 Okok és okozatok •Az okozatokat látjuk, érzékeljük és mérjük. •Az okokat nem látjuk. •A környezet állapota mérhető. •A környezet állapota a társadalom szerkezeti problémáiban gyökerezik, pl. termelési és fogyasztási minták. •A szerkezeti problémák a társadalom értékszemléletétől, tudásától, gondolkodásmódjától stb. függnek.

33 Nézőpontváltás •Egy problémát sem lehet megoldani azzal a logikával, mely létrehozta a problémát. •Ha nem tárjuk fel a probléma mögöttes okait, csak a tüneteket kezeljük, az ok újratermeli a problémát.

34 Mit jelent a holisztikus megközelítés •A környezet és fejlődés kérdései összefonódnak. •Ágazatok fölött átívelő intézményrendszer. •Ok – okozat összefüggések elemzése. •Elővigyázatosság, óvintézkedések – hosszú távú meggondolások. •A rendszerszemléletű gondolkodás bevezetése az oktatásban.

35 Rendszerszemlélet 1)A rendszer egy és oszthatatlan, amelynek részrendszerei és azok részei egymással szorosabb lazább, változó tartalmú kapcsolatban állnak, s amelyek változó együttműködése meghatározza a rendszer változó megnyilvánulásait. 2) A rendszer részeiből nem addícionálható, részei csak az egész ismeretében értelmezhetők. Ez a rendszer elmélet alapvető paradoxona. 3) A rendszerszemlélet tehát az egészben, a teljességben való gondolkodás, a lehető legtöbb kölcsönhatás feltérképezése és a rendszer megnyilvánulásának megértése. 4) A rendszerszemlélet ezért egyben a végtelen sokaságú alternatívákban való gondolkodás, az egy kiválasztott cselekvés helyett.

36 A dezintegráció tipikus példái •A szabályozások hatásai keresztezik egymást. •Rangsorolás. •Fenntartható „ágazatok” (közlekedés, mezőgazdaság, ipar stb.)

37 II. Társadalmi igazságosság •Az erőforrás-használatból származó haszon megosztása. •Az erőforrásokhoz való hozzáférés. •Támogatások. •A terhek megosztása – negatív külső költségek. •A természeti erőforrások megbecsülése.

38 III. Fenntartható használat •értékek •tudás •tudomány, technika •bölcsesség

39 Nézőpontváltás •A tudás társadalma. •A technika tudás. •A bölcsesség társadalma. •A használat bölcsesség.

40 A megfontolt használat szükségessége •helyi erőforrások használata •a helyi erőforrások ökológiai állapotának megfelelő használata (ne változtassuk meg a környezetet) •az erőforrás-használat hagyományos, organikus kultúrája •az erőforrások többfunkciós használata •változatos erőforrás- használat •negatív külső költségek minimalizálása •erőforrás- és energiahasználat minimalizálása •a nem-használati érték

41 IV. Környezetminőség •Az eltartóképességet ne lépjük túl. •Az erőforrások értékének internalizálása. •Problémák megelőzése. •A negatív külső hatások jogi szabályozása. •Körfolyamatok alkalmazása. •A szerkezeti változásokra való koncentrálás.

42 Jelenlegi környezetszemlélet •A környezet elemekből, levegő, víz, talaj, biológiai sokféleség, ember által létrehozott környezet •A szabályozás célja a tényezők jó állapotának megőrzése.

43 Nézőpontváltás •A környezet állapot, erőforrás és tér egyszerre. •Ha javítani akarjuk az állapotát, átterheljük a térre, vagy az erőforrásokra •Ezáltal csökkentjük a környezetminőség színvonalát.

44 Szennyvíztisztítás és fenntartható fejlődés Helyi haszon Talajvíz szennyezettség csökkentése Életciklus vége Építési időszakHulladék Működési időszak Az építkezés visszafordítható és visszafordíthatatlan hatásai (szennyvízvezeték hálózat és tisztítómű) Az építkezés energiafelhasználása és emissziói Energia- és anyagszükséglet Természeti erőforrás szükséglet Építőanyagok bányászata és feldolgozása Energia Környezeti nyomás A fogyasztó fizet Haszon Működési költség Befektetési költség Adók Állami bevételek Növekedés Szennyvíziszap TalajbaKomposztálásÉgetés Szállítási és energia emisszió Veszélyes anyagokEnergia emisszió

45 Az éghajlatváltozás „kezelése” •Rendszerszemléletű megközelítés •Mik az okok? •Mit kell megváltoztatnunk ahhoz, hogy ez a tünet ne keletkezzen? •Hogyan készülhetünk fel arra, amit az eddigi (és az ez utáni) cselekedeteink okoznak? •Mit jelent majd a klímaváltozás?

46 Forgatókönyv 1.

47 Forgatókönyv 2.

48 Forgatókönyv 3.


Letölteni ppt "A fenntartható fejlődés mibenléte. •„A fenntartható fejlődést generáljuk!” • ”A tervezett munkálatok a környezet igénybevételét mégy egy barnamezős beruházás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések