Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Rendészeti igazgatás Környezetvédelmi rendészet Dr. Gellérthegyi István P.hD egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatástudományi Kar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Rendészeti igazgatás Környezetvédelmi rendészet Dr. Gellérthegyi István P.hD egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatástudományi Kar."— Előadás másolata:

1 1 Rendészeti igazgatás Környezetvédelmi rendészet Dr. Gellérthegyi István P.hD egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatástudományi Kar

2 2  A környezetvédelmi szabályok egyértelműen meghatározzák a társadalom tagjainak a követendő magatartásokat.  A társadalmi tudat fejlődésével arányosan nő az önkéntes jogkövetés, amely a környezetvédelmi jogszabályok magasabb fokú betartását jelenti.

3 3  A végrehajtás jelentősége:  Az önkéntes jogkövetés a környezetvédelem területén csak lassan alakul ki  A környezet tényleges védelme érdekében erre tekintettel szükséges volt egy olyan szervezet kialakítása, illetve működtetése, amely biztosítja a megszületett jogszabályok betartását.  Ehhez biztosítani kell, hogy az eljáró hatóságok a végrehajtás megvalósulása érdekében a szükséges hatósági jogkörökkel felruházottak legyenek.

4 4  Rendészeti tevékenység: az a közigazgatási tevékenység, amelynek feladata a közbiztonság és a közrend, valamint az állampolgárok személyes biztonságának megóvása, továbbá a közreműködés a megsértett rend helyreállításában.

5 5  A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló évi XLIII. törvény szerint rendvédelmi szervek  a rendőrség,  a büntetés-végrehajtási szervezet,  a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,  a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.

6 6 I. Rendőrség

7 7  A rendőrség környezetvédelemben játszott szerepe:  A környezet elemeinek károsítása, illetve egyes esetekben veszélyeztetése, a természeti értékek pusztítása a Btk. szerint bűncselekmény. Ezen bűncselekmények felderítése a rendőrség nyomozóhatóságainak a hatáskörébe tartozik, hivatalból üldözendő, szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény.  A környezetvédelemnek ki kell terjednie a már elkövetett bűncselekmények felderítésére, illetve a környezeti bűncselekmények megelőzésére is.

8 8  A rendészet és a rendőri tevékenység nem azonos fogalmak, különbségek:  a rendőrség általában a rendészeti feladatoknak csak egy részét végzi,  a rendőrség olyan tennivalókat is ellát, amelyek nem tekinthetők kifejezetten rendészeti jellegűnek.

9 9  A rendőrséggel kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat a Rendőrségről szóló évi XXXIV. törvény tartalmazza.  Eszerint a Magyar Köztársaság Rendőrségének (a továbbiakban: Rendőrség) feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend védelme és az államhatár rendjének védelme, a határforgalom ellenőrzése, a terrorizmus elleni küzdelem és az e törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzés.

10 10  A Rendőrség a közbiztonság és a közrend védelme, valamint az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és az államhatár rendjének fenntartása körében a törvényben és a törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:  általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését;  szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében

11 11  ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat  közlekedési és hatósági rendészeti feladatokat lát el  ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat

12 12  gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelméről, valamint a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjának végrehajtásáról, továbbá védi a Magyarország szempontjából – külön jogszabályban meghatározott – különösen fontos személyek életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket

13 13  engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet,  büntetés-végrehajtási feladatokat lát el,  ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet és a váratlan támadás esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, továbbá rendkívüli állapot idején és váratlan támadás esetén közreműködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve átlépő személyek kiszorításában, valamint elfogásában és lefegyverzésében,  őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését, ellátja a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatokat,

14 14  ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a szállítmányokat – ide nem értve a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendeletben meghatározott vámellenőrzést –, valamint végzi a határátléptetést, továbbá biztosítja a határátkelőhelyek rendjét,  irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését,  megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedéseket, továbbá elhárítja az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekményeket,  elvégzi az e törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési célú ellenőrzést.

15 15  A rendőrség, illetve szervei, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség között számos együttműködési megállapodás megkötésére került sor a környezetvédelemmel kapcsolatos büntetendő cselekmények felderítésére, felszámolására, illetve megelőzésére.

16 16 II. Nemzeti Adó- és Vámhivatal és szervei  Feladatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló évi CXXII. törvény szabályozza

17 17  A Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámigazgatási jogkörében végzi:  a vámhatáron át lebonyolódó áru- és utasforgalom vámellenőrzését, a vámtartozások és a vámeljáráshoz kapcsolódó nem közösségi adók és díjak kiszabását és beszedését

18 18  A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a bűnüldözési és nyomozóhatósági jogkörében végzi a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) által hatáskörébe utalt bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezései betartásával kapcsolatos, hatáskörébe utalt feladatok ellátását.  A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi továbbá a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos adóztatási és ellenőrzési feladatokat.  Kiemelkedő szerepe van továbbá a védett állat és növény fajok egyedeinek illegális kereskedelem keretében az országba történő behozatala felderítésében.

19 19 III. Katasztrófavédelem

20 20  Legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló évi LXXIV. törvény tartalmazza.

21 21  A törvényt kell alkalmazni  katasztrófahelyzetben, illetve a katasztrófa megelőzése érdekében (beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést is) a Magyar Köztársaság területén végzett katasztrófaveszélyes tevékenységre,  ha a katasztrófa károsító hatása ellen a Magyar Köztársaság területén védekezés szükséges.

22 22  Kiemelendő  az ipari balesetek megelőzése,  a veszélyes anyagok által okozott balesetek megelőzése és az események elhárítása,  a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos feladatok (A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás - ADR).

23 23 IV. Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF)  A vidékfejlesztési miniszter irányítása alatt működő központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó, közhatalmi központi költségvetési szerv, melynek illetékessége az ország egész területére kiterjed.  Székhelye Budapest, főigazgató vezeti.

24 24  Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági ügyekben első fokon - a Korm. rendeletben foglalt kivétellel - a felügyelőség, másodfokon az OKTVF jár el.  Hatósági tevékenységen túlmenően az OKTVF egyéb feladatai különösen:  szolgáltatja a vidékfejlesztési miniszter által kért, a kormányzati munka ellátásához szükséges, tevékenysége során keletkezett adatokat;  elemzi és értékeli a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályok végrehajtását;

25 25  ellenőrzi a területi szervek hatósági munkáját;  véleményezi a feladat- és hatáskörét érintő jogszabálytervezeteket  koordinálja a határokon átterjedő környezeti hatásokkal kapcsolatos hatósági feladatokat

26 26  Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség  Az OKTVF - alárendeltségben működő - területi szerve, önállóan működő és gazdálkodó, közhatalmi központi költségvetési szerv.  Ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik a felügyelőség által első fokon hozott döntés esetében másodfokon az OKTVF jár el.

27 27 V. Természetvédelmi őrszolgálat

28 28  A természet védelméről szóló évi LIII. törvény szerint: 1.A természeti értékek és területek, különösen a védett természeti értékek és területek őrzése, megóvása, károsításának megelőzése érdekében - egyenruhával és szolgálati lőfegyverrel ellátott tagokból álló - természetvédelmi őrszolgálat működik (nemzeti park igazgatóság keretében) 2.A települési - fővárosban a fővárosi - önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati természetvédelmi őrszolgálatot működtethet.

29 29 3. Az igazgatóságok, önkormányzatok természetvédelmi tevékenységét polgári természetőrök segíthetik. A természetvédelmi célú társadalmi szervezetek fellépési jogát is rögzíti a javaslat, valamint polgári természetőrök segíthetik az állami szervek és önkormányzatok természet védelmével kapcsolatos feladatainak ellátását.

30 30  A természetvédelmi őrök jogait és kötelezettségeit külön törvény határozza meg.  Törvényi szintű meghatározására azért volt szükség, mert a természetvédelmi őr eljárása során állampolgári alapjogokat korlátozhat a természeti értékek védelme érdekében. Így a törvényi szintű szabályozásnak garanciális jelentősége van.

31 31 A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló évi CLIX. törvény  Természetvédelmi őrszolgálat:  A védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (nemzeti park igazgatóság) szervezetében természetvédelmi őrszolgálat működik, amelynek tagja az e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatokat ellátó, intézkedésre jogosult hivatalos személy.

32 32  A természetvédelmi őrszolgálat tagja (a továbbiakban: természetvédelmi őr) a nemzeti park igazgatóság működési területén jogosult és köteles:  a természet, valamint a régészeti örökség védelmére vonatkozó előírások betartását ellenőrizni;  a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő, a természeti értéket és területet - beleértve a védett természeti értéket és területet, illetve a Natura 2000 területet - (a továbbiakban: természeti érték vagy terület) veszélyeztető vagy károsító, valamint régészeti lelőhelyet károsító jogellenes cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni;

33 33  azt a személyt, akiről alaposan feltételezhető, hogy jogellenesen szerzett természeti értéket vagy régészeti leletet tart magánál, feltartóztatni, igazoltatni, ruházatát, valamint csomagját átvizsgálni;  azt a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett természeti érték vagy régészeti lelet van - a közlekedésrendészeti szabályok betartásával - feltartóztatni, átvizsgálni, a jármű vezetőjét és a járművön, illetve az abban tartózkodó személyt igazoltatni;

34 34  a természeti értéket vagy területet károsító vagy veszélyeztető, valamint régészeti örökséget károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett természeti értéket, régészeti leletet, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt visszatartani;  a természet, valamint a régészeti örökség védelmével összefüggő bűncselekmény elkövetésén tetten ért, illetőleg annak elkövetésével gyanúsítható, vagy az intézkedésének ellenszegülő személyt elfogni, ruházatát átvizsgálni, valamint a rendőr megérkezéséig visszatartani, vagy a rendőrségre előállítani;

35 35  jogszerű intézkedésével szemben történt ellenszegülés megszüntetésére kényszerítő eszközt alkalmazni, az ellenszegülő vagy támadó személytől fegyvert, élet kioltására alkalmas, illetve más veszélyes eszközt elvenni és a rendőrségnek átadni;  jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni;

36 36  természeti terület vagy érték károsításának megelőzése, illetve megakadályozása érdekében természeti területet - a természetvédelmi hatóság egyidejű értesítése mellett, a károsítás veszélyének elhárításáig ideiglenesen, vagy a természetvédelmi hatóság közlekedést vagy tartózkodást korlátozó vagy megtiltó határozata alapján - bárki számára nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon lezárni;

37 37  intézkedése végrehajtásának helyszíni biztosítása érdekében természeti területet - bárki számára nyilvánvalóan észlelhető, továbbá az életet, a testi épséget és a vagyonbiztonságot nem veszélyeztető módon - lezárni.

38 38  A természetvédelmi őr - a helyszíni bírságolás kivételével - a nemzeti park igazgatóság működési területén kívül is jogosult a fentiek szerint intézkedni, ha a természet és a régészeti örökség védelmének érdekeit sértő jogellenes cselekményt észlel, vagy a nemzeti park igazgatóság működési területén kívüli szolgálatellátást az arra jogosult elrendeli.  A természetvédelmi őr a törvényben meghatározott, a rendőrségnél rendszeresített kényszerítő eszközt alkalmazhat - a rendőrbot kivételével - az ott szabályozott esetekben.

39 39 Önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat  Az önkormányzati természetvédelmi őr egyenruhával ellátott, intézkedésre jogosult hivatalos személy, aki a helyi jelentőségű védett természeti területen jogosult és köteles:  a helyi jelentőségű védett természeti területre vonatkozó előírások betartását ellenőrizni;  a helyi jelentőségű védett természeti területet veszélyeztető vagy károsító cselekményt elkövető személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, feltartóztatni, igazoltatni, ellene eljárást kezdeményezni;

40 40  a helyi jelentőségű védett természeti területen károsító vagy veszélyeztető cselekmény elkövetésén tetten ért, vagy ezzel alaposan gyanúsítható személytől a területről származó és jogellenesen szerzett természeti vagy védett természeti értéket, illetve az elkövetéshez használt eszközt elvenni, és azt a lefoglalásra, illetőleg elkobzásra jogosult hatóságnak átadni;  jogszabályban meghatározott esetben helyszíni bírságot kiszabni.

41 41 Közös szabályok  Akinek a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása jogát vagy jogos érdekét sértette, panasszal fordulhat a rendőrséghez.  A természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr köteles a tevékenysége végzése során tudomására jutott bűncselekményről, valamint - ha saját intézkedésének a feltételei nem állnak fenn - a tudomására jutott szabálysértésről a rendőrséget vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező más szervet haladéktalanul értesíteni, a hatáskörrel rendelkező szerv eljárását kezdeményezni.  A természetvédelmi őrszolgálat, valamint az önkormányzati természetvédelmi őrszolgálat tevékenysége során együttműködik a rendőrséggel.

42 42  Együttműködnek a katasztrófavédelemmel, a vám- és pénzügyőrséggel, a hivatásos állami és önkormányzati tűzoltósággal, az erdészeti hatósággal, a vadászati hatósággal, a halászati hatósággal, az önkormányzati szervekkel, a fegyveres biztonsági őrséggel, valamint a társadalmi szervezetekkel.  További szabályok:  A természetvédelmi őrökre, illetve őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2000. (I. 21.) Korm. rendelet  A Természetvédelmi Őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról 9/2000. (V. 19.) KöM rendelet

43 43 VI. Ügyészség

44 44  Az ügyészség környezetvédelemmel kapcsolatos feladatait a Kvt. – és hasonló módon a természetvédelmi törvény rendelkezései is – három területen határozza meg:  Az ügyész környezetvédelmi tevékenysége a büntetőjog területén  Az ügyész a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint jár el a környezeti elemek Büntető Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése esetén.

45 45  Az ügyész magánjogi tevékenysége a környezetvédelemben:  Környezeti veszélyeztetés esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt.

46 46  A benyújtott keresetek tárgya leggyakrabban:  a veszélyes hulladék jogellenes kezelése, illegális lerakása, elrejtése  ipari szennyvizek okozta talaj- és élővízszennyezés  védett állatok, növények pusztítása  levegő folyamatos, határértéket meghaladó szennyezése  védett madarak tekintetében engedély nélküli vagy attól eltérő vadászata

47 47  Törvényességi felügyeleti tevékenység a környezetvédelem területén:  Az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a rá vonatkozó jogszabályok alapján közreműködik a környezetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései törvényességének biztosításában.  Az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol a környezetvédelmi hatóságok felett, amely magában foglalja nemcsak a felügyelőségek, hanem az önkormányzatok törvényességi felügyeletét is.

48 48 VII. Közterület-felügyelet

49 49  A legfontosabb jogszabályi rendelkezéseket a közterület-felügyeletről szóló évi LXIII. törvény tartalmazza.  A közterületi rend és tisztaság védelméről a települési önkormányzat közterület-felügyelet, illetőleg közterület-felügyelő útján gondoskodhat.

50 50  A felügyelet feladata:  a közterületek jogszerű használatának, a közterületen folytatott engedélyhez, illetve útkezelői hozzájáruláshoz kötött tevékenység szabályszerűségének ellenőrzése;  a közterület rendjére és tisztaságára vonatkozó jogszabály által tiltott tevékenység megelőzése, megakadályozása, megszakítása, megszüntetése, illetve szankcionálása;  közreműködés a közterület, az épített és a természeti környezet védelmében;  közreműködés a köztisztaságra vonatkozó jogszabályok végrehajtásának ellenőrzésében.

51 51  A feladatkörében eljáró felügyelő hivatalos személy.  A felügyelő a törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult és köteles a közterületen ellenőrizni a jogszabályban előírt kötelezettségek megtartását, jogszabálysértés esetén eljárást kezdeményezni vagy a törvényben meghatározott intézkedést megtenni.  A felügyelő a feladatait az önkormányzat illetékességi területén közterületen látja el.

52 52 VIII. Az EU intézményei

53 53 Eurojust  Az Eurojust a Tanács február 28-i 2002/187/IB határozatának felhatalmazása alapján kezdte meg működését Hágában.  Célja a hatáskörrel bíró tagállami hatóságoknak való segítségnyújtás a határokon átnyúló súlyos bűncselekmények, illetve a szervezett bűnözés elleni küzdelem hatékonyságának fokozása érdekében.  Feladatai közé tartozik a tagállami hatóságok közötti koordináció kialakítása és fejlesztése, a tagállami hatóságok közötti együttműködés fejlesztése a kölcsönös jogsegély és a kiadatási kérelmek teljesítése terén, illetve a határokon átnyúló bűnözéssel szembeni hatékony fellépés elősegítése.

54 54  Az Eurojust alapvetően a tagállamok által delegált tapasztalt igazságügyi szakemberek kollégiuma.  Feladatát egy állandó igazságügyi hálózat fenntartásával kívánja elérni.  Az egyes tagállamokból kiküldött ügyészekből, bírákból vagy az ezekkel egyenértékű hatáskörrel rendelkező rendőrségi tisztviselőkből álló egység, amelynek feladata a tagállamok bűnüldöző hatóságai között megfelelő együttműködés elősegítése és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos ügyekben folytatott nyomozások segítése.  Az illegális hulladékimporttal kapcsolatban a Kecskeméti Városi Ügyészség az Eurojust segítségét is igénybe véve 5 német ügyészséghez intézett jogsegélykérelmet.

55 55 Europol  Az Europolt, az Európai Rendőrségi Hivatalt (Europen Police Office, Office européen de police) az Unió III. pillére égisze alatt folyó együttműködés keretében megkötött Europol Egyezmény hozta létre.  Az Europol az Európai Unió bűnügyek felderítésével foglalkozó bűnüldözési szervezete.  Az Europol nem európai rendőrség, hanem olyan központi adatgyűjtő, tároló és elemző egység, amelynek hatásköre az egyezményben megnevezett – és fokozatosan bővülő – bűncselekmények fajtájára terjed ki.  Legfontosabb feladata tehát, hogy információáramlás útján a több államot érintő bűncselekmények felderítését és az ezekkel kapcsolatos nyomozásokat elősegítse.

56 56  A Tanács Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló 2009/371/IB határozata melléklete felsorolja az egyéb súlyos bűncselekményeket, amelyekre vonatkozóan az hatáskörrel rendelkezik, ezek között találhatóak:  nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények,  veszélyeztetett állatfajok tiltott kereskedelme,  veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelme,  környezettel kapcsolatos bűncselekmények.

57 57 IX. Felelősségi szabályok

58 58  A környezeti felelősség a környezetvédelmi jog egyik legfontosabb területe  A jogi szabályozás alapja Magyarország Alaptörvénye, amelynek vonatkozó paragrafusa szavatolja az egészséges környezethez való jogot, amikor XXI. cikkében kimondja, hogy Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.  A XX. cikkben akként rendelkezik, hogy mindenkinek joga van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ennek érvényesülését Magyarország [...] a környezet védelmének biztosításával segítő elő.”

59 59  Az egészséges környezethez való joggal kapcsolatban az Alkotmánybíróság több határozatában, így különösen a 28/1994-es határozatában rámutatott, hogy a környezetvédelemhez való jog önállósult és önmagában vett intézményvédelem, azaz olyan sajátos alapjog, amelynek az objektív, intézményvédelmi oldala túlnyomó és meghatározó.  A környezetvédelmi jog különböző jogágakat foglal magában.  Ennek megfelelően a környezetvédelem felelősségrendszere is több jogág felelősségi rendszeréből tevődik össze, így komplex jogi felelősséget alkot.

60 60  A környezetvédelmi jog területén a következő szankciókat alkalmazzák:  közigazgatási jogi felelősség szankció;  polgári jogi felelősség szankciói;  büntetőjogi felelősség szankciói;  szabálysértési felelősség szankciói.

61 61  Az EU vonatkozó szabályozása:  Európai Parlament és a Tanács a környezeti károk megelőzése és helyreállítása tekintetében a környezeti felelősségről szóló 2004/35/EK irányelve  Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve a környezet büntetőjog általi védelméről

62 62 A környezet védelmének általános szabályairól szóló LIII. törvény  A környezetvédelmi felelősség alapvető szabályait tartalmazza.  A környezethasználó a törvényben meghatározott és a törvényben és más jogszabályokban szabályozott módon felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.  A környezethasználó a törvényben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, szabálysértési jogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért.

63 63 Büntetőjogi felelősség

64 64  A büntetőjog csak ott kap szerepet, ahol más jogág szankciói már hatástalanok, vagyis végső soron igénybe vehető eszköz.  A büntetőjogi szabályok jellemzője, hogy nemcsak a már megtörtént környezetszennyezésre reagálnak, ugyanis a környezeti elemek veszélyeztetése esetén is alkalmazhatóak  Rendkívül nehéz a felderítés, illetve a bizonyítás is.  Az ügyek a vádemelésig kis számban jutottak el.

65 65  Tekintettel az egyre súlyosodó környezetszennyezésre, a büntetőjog jelentősége is egyre inkább nő a környezetvédelem területén is.  A környezetet érintő bűncselekmények elsősorban nem a jog épségének megsértése, érvényesítésének elmaradása miatt jelentenek fenyegető veszélyt, hanem sok esetben az elkövetés pillanatában még csak nem is felmérhető nagyságú kár és következmények miatt.  Ezen bűncselekmények az életkörnyezet közvetlen lerombolása és a károsítások hosszú távú hatásai miatt kimagaslóan, rendkívüli mértékben veszélyesek a társadalomra.

66 66  A büntetőjog területén a büntető törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) közrend elleni bűncselekmények címet viselő XVI. fejezetének IV. címében, a közegészség elleni bűncselekmények között szabályozták  a környezetkárosítás (280. §),  a természetkárosítás (281. §)  és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésének (281/A. §) tényállását.  A közegészség elleni bűncselekmények jogi szabályozásának indoka a lakosság egészségét közvetetten fenyegető veszély megléte.

67 67  A fejezetnek a közbiztonság elleni bűncselekményekről szóló I. címében szintén találhatóak többek között olyan tényállások, amelyek a környezetet is védik, de nem ez az elsődleges tárgyuk:  Visszaélés radioaktív anyaggal  Visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével  Visszaélés atomenergia alkalmazásával  Visszaélés méreggel  Állatkínzás  …

68 68  E tényállások büntetni rendelik a radioaktív vagy méreg anyagok jogosulatlan előállítását, megszerzését, tartásáét, forgalomba hozatalát, feldolgozását, felhasználását, engedéllyel nem rendelkező személynek történő átadását, nukleáris létesítmény engedély nélküli működtetését.  A szabályozás sajátossága, hogy a büntető rendelkezések a közigazgatási jogra, vagyis a környezetvédelmi szabályokra utalnak, és a büntetőjogi fogalmai jellemzően a közigazgatási joghoz kapcsolódnak.

69 69  A Btk. alkalmazásában földön, levegőn, vízen, élővilágon, valamint ezek összetevőin a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározott fogalmakat kell érteni.  A büntetőjogi felelősség jellemzője, hogy vétkességen alapul, azaz az elkövető akkor büntethető, ha az általa tanúsított magatartás szándékos, illetve ha a törvény azt lehetővé teszi, legalább gondatlan.  Büntetőjogi felelőssége természetes személyeknek van, azonban az európai Unióhoz történt csatlakozásunk óta lehetőség van a jogi személyekkel szembeni büntetőjogi intézkedések alkalmazására.  Lásd a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló évi CIV. törvényt

70 70  A büntetőjogi felelősséggel kapcsolatos az Európai Parlament és a Tanács 2008/99/EK irányelve (2008. november 19.) a környezet büntetőjog általi védelméről, amely szintén kimondja a jogi személyek büntetőjogi felelősségre vonását.  Többek között olyan tényállásokat rendel büntetni, mint  Többek között olyan tényállásokat rendel büntetni, mint olyan üzem működtetése, amelyben veszélyes tevékenységet végeznek, illetve veszélyes anyagokat vagy készítményeket tárolnak vagy használnak, és amely az üzemen kívül bármely személy halálát vagy súlyos sérülését, vagy a levegő, a talaj, vagy a víz minőségének, vagy az állatoknak vagy a növényeknek a jelentős károsodását okozza vagy okozhatja.

71 71 Környezetkárosítás  280. § Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon a) veszélyezteti, b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre, c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre, bűntettet követ el, és az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott esetben öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

72 72  (2) Aki ózonréteget károsító anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket gyárt, felhasznál, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba hozza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.  (3) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja, illetve a (2) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, az (1) bekezdés b) pontja esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, c) pontja esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

73 73  (4) Az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés első és második fordulata esetén az elkövető nem büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az első fokú ítélet meghozataláig a cselekménye által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezetet helyreállítja.  (5) E § alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.

74 74  A környezetkárosítás tényállást tartalommal kitöltő főbb jogszabályok: pl. a Kvt.,az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet.  A bűncselekmény elkövetési tárgyai a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint ezek összetevői.  A föld védelme kiterjed a felszínére és az ez alatti rétegekre, a talajra, a kőzetekre, ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira, folyamataira.

75 75  Elkövetési magatartások a védett jogtárgynak a jelentős mértékű szennyezéssel, vagy más módon történő veszélyeztetése illetve károsítása.  Az ismertté vált leggyakoribb esetek: pl. az olajvezeték „megcsapolása” során a talaj elszennyezése, illegális üzemanyag forgalmazás melléktermékinek elásása, engedély nélküli nyersanyag (fa, kő, tőzeg) kitermelés amely megbontotta a talaj szerkezetét, eróziót idézett elő, megszüntette élőszervezetek életterét.  A Bács-Kiskun megyében előfordult ismertté vált legjelentősebb környezetkárosítás az elmúlt évek erdőpusztításai voltak.

76 76 Természetkárosítás  281. § (1) Aki a) fokozottan védett élő szervezet egyedét, b) védett élő szervezet egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,

77 77 c) az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló rendelete A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

78 78  (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi területet, különleges természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt területet, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt területet, vagy

79 79 b) védett  1. természeti területet,  2. barlangot,  3. élő szervezetek életközösségét, vagy azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja.

80 80  (3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetkárosítás a fokozottan védett, illetve védett élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza, hogy az elpusztított fokozottan védett, illetve védett élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét, illetve ha a c) pontban meghatározott természetkárosítás a Magyarországon védetté, illetve fokozottan védetté nem nyilvánított élő szervezet adott állományának fennmaradását veszélyeztető pusztulását okozza,

81 81 b) a (2) bekezdésben meghatározott természetkárosítás az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési terület, vagy annak jelölt terület, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, vagy annak jelölt terület, védett természeti terület, barlang, illetve élő szervezetek életközössége vagy azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.

82 82  (4) Aki a (3) bekezdésben meghatározott természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

83 83  (5 ) E § alkalmazásában élő szervezet egyede: a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota, b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed, c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak, vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.

84 84  A természetkárosításnál a legtöbb tényállást a Magyarországon átszállított védett állatfajok, elsősorban védett madarak átszállítása, illetve Magyarországon történő jogosulatlan vadászat esetén derítették fel.  A hatékony felderítés itt elsősorban a vám- és pénzügyőrség szerveinek hatékony közreműködésével valósult meg, a bíróság által kiszabott büntetések azonban nem álltak arányban az okozott kárral. Ezek az esetek általában óriási negatív társadalmi visszhangot váltanak ki.

85 85  E tényállás szintén keretdiszpozíció, az azt kitöltő fontosabb jogszabályok:  a természetvédelméről szóló évi LIII. törvény,  a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló évi LV. törvény,  az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló december 9-i 338/97/EGK rendelet,

86 86  a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V.9.) Köm rendelet,  a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatásásra vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII.23.) Korm. rendelet,  az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8) Korm. rendelet.

87 87  Több nemzetközi szerződés szintén irányadó, így pl.  a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különösen mint a vízimadarak tartózkodási helyéről szóló Ramsarban február 2-án elfogadott Egyezmény (1993. évi XLII. törvény),  a Washingtonban március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (2003. évi XXXII. törvény)

88 88  Elkövetési tárgy: a védett és fokozottan védett élő szervezet egyede.  A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet határozza meg ezeket a növény és állatfajtákat, meghatározva azok egyedeinek pénzben kifejezett értékét is.

89 89  Elkövetési tárgy továbbá az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési terület vagy annak jelölt terület, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület vagy annak jelölt terület, melyek összefoglaló néven Natura 2000 területeket jelenti  Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet tartalmaz szabályokat ezzel kapcsolatban

90 90  Elkövetési tárgy továbbá a védett természeti terület, valamint a barlang.  A védett természeti terület két fő típusa - a védelem jelentősége és a védetté nyilvánításra jogosult szerint - az országos és a helyi jelentőségű védett természeti terület.  Egy földterület helyi szintű természetvédelmi oltalmát a települési önkormányzat rendelete keletkezteti. Országos jelentőségű védett természeti terület védetté nyilvánítása miniszteri rendeletben történik.  Országos jelentőségű védett természeti területnek minősül továbbá valamennyi, a törvény erejénél fogva (ex lege) védett természeti terület.

91 91  A Tvt. alapján a törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár.  A törvény a védett élő szervezetek életközösségét is megtartja a tényállás elemeként.  A Tvt. szerint életközösség (társulás) az élővilág egy meghatározott élőhelyen található olyan szerveződése, amelyben a különböző élő szervezetek állományai meghatározott kapcsolatrendszerben élnek együtt.

92 92  Elkövetési mód: jogellenesség, elkövetési magatartás: megszerzés, tartás, forgalomba hozatal, az országba behozatal, onnan kivitel, az ország területén történő átvitel, a kereskedés, az elpusztítás, illetve a megváltoztatás, valamint új elem a károsítás.  A károsítás jelenti mindazokat a cselekményeket, amelyek során az adott élő szervezet egyede nem pusztul el, de jelentős sérelmeket szenved, ilyen például a madár repülésképtelenné tétele.

93 93  Az elmúlt évek néhány esete: parti fecske kolóniák fészkelőhelyének és így az állománynak is homokkitermeléssel megsemmisítése, ragadozó madarak megmérgezése, védett növényfajok kiszántása, védett fajok egyedeinek behozatala illegális kereskedelem keretében az országba.

94 94 A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése  281/A. § (1) Aki a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékkezelési tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

95 95  (2) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt a hulladékgazdálkodásról szóló törvény szerinti veszélyes hulladékra követik el.

96 96  (3) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés esetén egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel, a (2) bekezdés esetén két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

97 97  Az elmúlt években előfordult jellemző bűnesetek: használt gumiabroncsok, akkumulátortok illegális lerakása, vegyipari melléktermékek (pl. galvániszap, elektrolitoldatok) vízfolyásokba eresztése.  Az országban eddig ismerté vált legnagyobb mértékű illegális hulladékimport a Németországból behozott hulladék ügye.

98 98 Büntetőjogi felelősség A Büntető Törvénykönyvről szóló évi C. törvény alapján ( Új Btk. hatályos július 1-től)

99 99 XXIII. Fejezet a környezet és a természet elleni bűncselekmények Környezetkárosítás Környezetkárosítás (241. §) (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon veszélyezteti; olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre; vagy

100 100 olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre, bűntett miatt az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott esetben egy évtől öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

101 101 Természetkárosítás (242. §) Aki a) fokozottan védett élő szervezet egyedét, b) védett élő szervezet vagy az Európai Unióban természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,

102 102 Natura 2000 (243. §)  Aki Natura 2000 területet, védett barlangot, védett természeti területet vagy védett élő szervezetek életközösségét,illetve azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.  A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a természetkárosítás a Natura 2000 terület, a védett barlang,a védett természeti terület vagy a védett élő szervezetek életközössége, illetve azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza.

103 103  Aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.  E § alkalmazásában Natura 2000 terület alatt a természet védelméről szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.

104 104 A hulladékgazdálkodás rendjének megsértése (248. §) Aki a) arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen hulladékot elhelyez, b) engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve hulladékgazdálkodási tevékenységet, illetve hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

105 105 Ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés (249. §) Aki ózonréteget lebontó anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket gyárt, felhasznál, az ország területére behoz, onnan kivisz vagy forgalomba hoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

106 106 Szabálysértési felelősség a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény alapján

107 107 Természetvédelmi szabálysértés (187. §) Aki Aki  a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, vagy bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,

108 108  természeti területen - beleértve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, engedély nélkül tüzet rak,

109 109  védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar, szabálysértést követ el.

110 110 Erdőrendészeti szabálysértés (242. §)  Aki erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen, vagy erdészeti létesítmény területén gazdasági vagy műszaki célt, valamint a fenntartható erdőgazdálkodást, az erdő védelmét, illetve az erdészeti kutatást szolgáló jelet, tárgyat jogtalanul megsemmisít, megrongál vagy eredeti helyéről eltávolít, szabálysértést követ el.

111 111  Aki olyan erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen, vagy erdészeti létesítmény területén jár, vagy járművel közlekedik, ahol a forgalmat jogszabály tiltja, vagy azt jogszabály felhatalmazása alapján korlátozzák vagy megtiltják, szabálysértést követ el.

112 112 Vízszennyezés (245. §) Aki  vízi létesítménybe, illetve felszíni vagy felszín alatti vízbe közvetlenül vagy közvetve szennyező anyagot juttat és ezáltal a vízkészletet felhasználásra alkalmatlanná teszi, vagy a felhasználást veszélyezteti, ha környezetkárosítás egyébként nem állapítható meg,

113 113  a szennyvíz vagy a szennyezőanyag ártalommentes elhelyezését, illetve a felszíni vagy felszín alatti vízbe történő bevezetését nem a jogszabályban, a jogszabály alapján kiadott hatósági előírásban meghatározott módon valósítja meg, vagy olyan létesítményt üzemeltet, amely a vizek fertőzését vagy szennyezését okozhatja,

114 114  az ivóvízellátást, ásvány- vagy gyógyvízhasznosítást szolgáló, vagy ilyen célra kijelölt vizek, vízi létesítmények védőterületére, védőidomára, védősávjára a jogszabályban, a hatósági előírásokban meghatározott rendelkezéseket megszegi, vagy a védőterületet, védőidomot, védősávot érintő korlátozásokkal ellentétes tevékenységet folytat vagy ingatlan- használatot gyakorol, szabálysértést követ el.

115 115 Köszönöm figyelmüket!


Letölteni ppt "1 Rendészeti igazgatás Környezetvédelmi rendészet Dr. Gellérthegyi István P.hD egyetemi docens Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatástudományi Kar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések