Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Velencei-tó TE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Velencei-tó TE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."— Előadás másolata:

1 Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Velencei-tó TE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad. „Velencei-tó a természetes egészség”, modell értékű turizmus fejlesztés a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével.

2 1 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

3 2 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Velencei-tó TE – Összefoglaló a térségről A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 12 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 42%-a, 5 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 17 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 17 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A(z) Velencei-tó TE területe 9 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 26,068 fő, a városokban élő lakosok száma 14,236 fő

4 3 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Vállalkozások, jelentős szektorok Népesség Települé- sek száma Városok száma 26, Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Vállalk. száma létszám szerint (db)Legtöbb vállalk. adó szektor Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Legnagyobb fogl. szektor Általános információk Négy legnépesebb település Gárdony 9,073 fő 5,163 fő 3,464 fő 2,875 fő Velence Kápolnásnyék Pákozd Települések száma, ahol......nincs szélessávú internet...nem elérhető mindhárom mobilhálózat...nincs helyközi autóbusz-megálló...van közművesített, köz- úton elérhető ipari park Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Fő fejlesztési prioritások száma 7 Fejlesztési intézkedések száma 17 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma 12 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma 17 Velencei-tó TE – Általános áttekintés Hátrányos helyzetű települések száma

5 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A legtöbb forrás – 267,000 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Velencei-tó TE – HPME allokáció összefoglaló Jogcím neveHPME-k száma (db)Allokált forrás (EUR) ▪Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ▪2▪2▪200,000 ▪A turisztikai tevékenységek ösztönzése▪4▪4▪267,000 ▪Falumegújítás és -fejlesztés▪3▪3▪196,000 ▪A kulturális örökség megőrzése▪3▪3▪218,076 ▪Leader közösségi fejlesztés▪2▪2▪169,000 ▪Leader vállalkozás fejlesztés▪3▪3▪256,404 ▪Leader képzés▪1▪1▪25,000 ▪Leader rendezvény▪1▪1▪53,000 ▪Leader térségen belüli szakmai együttműködések▪2▪2▪142,000 ▪Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések▪1▪1▪50,000 ▪Leader komplex projekt▪1▪1 ▪Leader tervek, tanulmányok▪1▪1▪30,000

6 5 Velencei-tó TE - Legfontosabb probléma és lehetőség A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis Legfontosabb problémaLegfontosabb lehetőség ▪Nehézséget okoz,hogy a természeti környezet egyes területeinek más-más kezelője van,ami egyetértés hiányában a fejlesztéseket gátolja.A környezeti tudatosság elégtelensége miatt a terület nem mindenben felel meg az EU-s előírásoknak.Gazdasági szempontból hátrányos a térségi marketing alacsony szintje.A helyi élelmiszergazdasági termékek nem eléggé ismertek.Kevés a helyi,speciális termék.Hiányzik a vonzerők összehangolt bemutatása,az egységes térségi kínálat megteremtése,településkép javítását szolgáló infrastruktúrafejlesztések és az épített örökség helyreállításához szükséges tanulmányok,tervek. Felszíni vízelvezetés problémája. ▪Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatások: rekreációs és egészségturizmus megteremtésével a Velencei-tó térségében a természeti környezet és így a vidéki táj rekreációs célú felértékelődésével. A minőségi és innovatív turisztikai szolgáltatások fejlesztése hozzájárul a térség gazdasági szerkezetének átalakításához, fejlesztéséhez, a turizmusból származó jövedelem erősíti a helyi gazdaságot, ezáltal hozzájárul az életminőség javításához. A modell értékű egészségturizmussal nem csak az itt élők életminősége javul, hanem a szolgáltatásokat igénybe vevő ide látogatóké is.

7 6 A Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégia programjának alapvető célja a „1117/2005. (XII. 14.) Korm. H. a Velencei-tó-Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Programjáról „ határozat és a kilenc település szükségleteinek feltérképezése mentén formálódott. A településeken a fejlesztések elmaradása és a szezon hosszabbítás hiánya miatt, az idegenforgalom 2007-ben egyharmadára esett vissza a kilencvenes évek forgalmához képest. A stratégiában megfogalmazott minőségi és innovatív turisztikai szolgáltatások fejlesztése hozzájárul a térség gazdasági szerkezetének átalakításához, fejlesztéséhez, erősíti a turizmus multiplikáló hatását. A turizmusból származó jövedelem erősíti a helyi gazdaságot, hozzájárul az életminőség javításához, a lakosság környezet és egészség-tudatosságának növelése magával vonja az egyedi természeti környezet és így a vidéki táj rekreációs célú felértékelődését. A modell egészségturizmussal javul az itt élők életminősége, és a szolgáltatásokat igénybe vevő látogatóké is. A stratégia szinergiában más forrásokkal, és a innovatív közösségi együttműködéssel hozzájárul a kitűzött jövőkép:„ A Velencei-tó természetes egészség „a testi –lelki harmónia megteremtése”, a rekreáció és egészségturizmus turisztikai modell megvalósításához. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Velencei-tó TE – A stratégia alapvető célja

8 7 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

9 8 A Velencei-tó Helyi Közösség területe kivételes természeti adottságok, gazdag természeti örökség, kiemelkedő táj-természeti értékek, és ökológia rendszerek jellemzők. A térségben a természeti és építet táji értékek jelentős turisztikai vonzerőt képviselnek, védelműk az élő és megújuló természeti erőforrások érdekében is fontos. A megőrzött természeti környezet az itt élők és az ide látogatók részére is megteremti a „testi-lelki harmónia”(Cooper), a rekreáció és egészség turizmus alapjait. Jellemzőek az egyedülálló különleges táji értékek: - Velencei-Tó, Natura 2000 terület, az országos védelem alatt álló Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület és a Dinnyési-Fertő Természetvédelmi Terület - Pákozdi Ingókövek - Meleghegyi gránitsziklák, - Sukorói "gyapjaszsák",- Pázmándi kvarcitsziklák, a térség több mint 30 műemlékvédelem alatt álló épülettel rendelkezik, pl. a pákozdi 1848-as emlékmű, pázmándi Római katolikus plébánia templom, Nepomuki Szent János szobra Velencén, több lakóház, régi pince. A minőségi turizmus és a modell értékű rekreációs és egészségturizmus alapfeltételei adottak a térségben. Itt található a Közép-Dunántúli régió 6 kiemelt fürdőjéből kettő, az agárdi Gyógyfürdő és a Velencei termálpart. Kedvezőek a mezőgazdasági, gyümölcstermesztés, tájgazdálkodás, biogazdálkodás, és a vízi és szárazföldi turizmus minden ága megtalálható-kialakítható. A 26 km² vízfelületű, akár 26 ºC-ra is felmelegedő tó a vízparti üdülésre, sportolásra, horgászatra kiválóan alkalmas. A Tó északi partján húzódó Velencei-hegység a természetjáróknak kirándulóknak nyújt kikapcsolódási lehetőséget. A vitorlázók, szörfözők, kajakozók, kenuzók már kora tavasztól benépesítik a tavat. A kirándulók sétálnak az Európa-díjas virágos Velencén, vagy a Bence-hegyen, hogy megkóstolják a Velencei-tó környékéről származó finom bort, vagy Pákozd-Sukorói Arborétumban a kilátóról csodálják a nádasokkal tarkított Velencei-tavat, kísérővel végigmehetnek a tanösvényen. Az iskolások családtagjaikkal, vagy iskolájukkal érkeznek az egész országból, hogy megnézzék a Pákozd - Sukorói ingóköveket, a 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére felállított obeliszket, illetve a korabeli egyenruhákat, fegyvereket, bemutató múzeumot. Megnézhetik Sukorón a tájházat, Kápolnásnyéken a kovácsmúzeumot, vagy az itt született írók(Gárdonyi Géza, Vörösmarty Mihály) emlékházát. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2

10 9 Megrendezésre kerül évek óta az Országos Velencei-tavi Festőverseny, a Nemzetközi hőlégballon Fesztivál, a Country fesztivál, a velencei Nyári Zenés Esték, a Nemzetközi Sárkányeresztő Fesztivál. A helyi értékeket bemutató település szintű rendezvények az utóbbi években térben kiszélesedtek, a Velencei-tavi Nyári Játékok sorozatnak köszönhető, amely nyári időszakban 8 településen, 8 hétvégén 4-4 napos program sorozattal várja a nyaralókat és a helyben élőket. Szellemiségében a program célja, hogy a meglévő vonzerőket tematikus egységbe kapcsolja, a hagyományok és a helyi értékek bemutatásával, idegenforgalmi attrakciót telepítsen. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2

11 10 Magyarország egyik kiemelkedően jó természeti és turisztikai értékekkel rendelkező területe a Velencei-tó, félúton Budapest és a Balaton között. A tó területe mindegy 26 km2. Európa egyik legmelegebb vizű tava, mely nyáron C°- ra melegszik fel. A víz kiválóan alkalmas fürdésre, ásványi anyag tartalma miatt bizonyos mértékű gyógyító hatással is bír. Vízgyűjtő területe 602 négyzetkilométer. Felületének csaknem harmadát nádasok borítják, több ezer vízimadárnak nyújtva ideális fészkelő- és búvóhelyet. A tó déli oldalán lassan mélyülő homokos strandok kiváló fürdési lehetőséget biztosítanak családi üdüléshez - kisgyermekes családoknak is- valamint az agárdi termálfürdő 68C°-os kéntartalmú, gyógyhatású vizében gyógyulni vágyóknak egyaránt. Még a déli part a fürdőzők paradicsoma, addig az északi partról a tavat körül ölelő Velencei-hegység érdekes alakzatú sziklái, az ingókövek, valamint a szinte érintetlen erdők csábítják kirándulásra, túrázásra az itt pihenőket. Pákozdon az arborétum ad ízelítőt a tó és környéke növény és ásvány világáról, az Agárdon lévő természetvédelmi terület a híres Madárvárta-ahol 28 védett madárfaj is költ- megismerteti látgatóit a Velencei-tó élővilágával. Horgászoknak a nádszigetekkel körülvett öblök jelentik az igazi kikapcsolódást, ahol csuka, harcsa, süllő, ponty, angolna, keszeg akadhat a horgukra. A vízi sport szerelmesei tavasztól késő őszig hódolnak vitorlázás, szörfözés, kajakozás nyújtotta örömöknek A Velencei-tó kiemelt üdülőkörzetben a "fenntartható fejlődés" elve szerint el kell érni, hogy a Velencei-tó térsége, mint biológiai sokféleséget reprezentáló egyedi természeti- táji környezet, másrészt, mint turizmust befogadó és magas szinten kiszolgáló kiemelt régió, mindkét követelménynek maradéktalanul megfeleljen. A helyi közösség települései karakterisztikusan elkülöníthetők egymástól, változatos, egyedi szolgáltatásokat nyújtó mégis szinergikusan együttműködő. Vereb a „zöld völgy” az ifjúsági turizmustól a senior programokig, Velence a Virágos fürdőváros, Sukoró az üdülőfalu, Zichyyújfalu az ifjúság parkja, Pákozd a „Huszár–mente”, Kápolnásnyék a szolgáltató település, Nadap a pihenés tere, Gárdony a négy évszakos üdülőváros, Pázmánd a természetes bor kultúra megújítója. A fenntarthatóság megkívánja, hogy saját egyedi értékeik és sajátosságaik mellett, az együttműködésben, közös programok, fejlesztések, beruházások valósuljanak meg. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 1/2

12 11 Párbeszédben egymással és egymást erősítve. A térség fejlesztési programja a meglévő, működő erőforrásokra támaszkodik, a minőségi innovativ turisztikai programkínálat, a hozzá kapcsolódó gazdasági fejlesztések biztosítják a táj és természeti értékek és környezeti terhelés védelmét, a háttér települések bekapcsolódását az egyenletes turisztikai terhelés kialakításában. A térség fenntartható fejlesztése kapcsolt szolgáltatások bevezetését is feltételezi, hálózat és kapcsolatépítéssel, tájékoztatókkal, fórumokkal, konferenciákkal, kiadványokkal vonjuk be a lakosságot és a turistákat a természeti erőforrások védelme, és a fenntarthatóság érdekében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség környezeti állapota 2/2

13 12 nem releváns Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1

14 13 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely- szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység

15 14 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Az egyes szektorok jelentősége a térségben A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között (%) Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) ▪A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából ▪Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai –Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 1. Sok kis/közepes méretű vállalat2. Néhány nagy vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat

16 15 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Vállalkozások szektor szerinti megoszlása A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektorok részesedése 4% 10% 21% 8% 5% 24% 10% 0% 16% 3%

17 16 Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 28%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel *A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom- biztosítás, oktatás, egészségügy Szektorok részesedése 5% 28% 14% 4% 7% 9% 4% 18% 8% 1% Egyéb tevékenység 0%

18 17 Forrás:HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 4.1%, ami 0.1 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül (százalék) ▪Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 4.1% ▪Változás 2003-hoz képest 0.1 százalékpont

19 18 A térség gazdasági mutatói alapján az országos átlagnál jobb arányokat mutat. Azonban figyelembe véve az adottságokat, természeti táj, a tó, az épített környezet, az egyedi madárvilág, és a környezetben rejlő idegenforgalmi lehetőségeket egyértelmű, hogy a fejlődés a kistérségen is túl mutat mind foglalkoztatottságot, mind a jövedelemtermelő képességet tekintve. A gazdasági népesség 40%-a foglalkoztatott, 3,1 %- a munkanélküli, 29,9 %- a inaktív kereső és 27%-a eltartott. A nyilvántartott álláskeresők száma a Gárdonyi kistérségben 651 fő (2007. szeptemberi adat). A munkanélküliek megoszlása nemek szerint: 52, 6%-a nő, 47, 4 %- a férfi, életkor szerint évesek részaránya 24, 6 %, míg az 50 év felettiek 23, 5 %, iskolai végzetség szerinti megoszlásban 36, 7%-a ált. iskolai végzettséggel, 4, 7 %- a általános iskolát sem végezte el, míg a, 4 %- a diplomás. Az alacsony iskolai végzettségűek, 50 év felettiek elhelyezkedése a legnehezebb. Nőtt a pályakezdők aránya a munkanélküliek között. A relatív mutatók jobbak a megyei és országos értékeknél, azonban a két háttér településen Vereb és Zichyújfalu esetében eléri az országos értékeket. A foglalkoztatottak 4,1 %- a a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, 36,4 %- a az ipar, építőipar, 58,8 %- a a szolgáltatási jellegű ágazatokban dolgozott a népszámlálás idején. Az utóbbi években több kereskedelmi egység nyílt, Spar, Penny, Plus, és várhatóan betelepül a Tesco, és az Aldi, amely a távolabbi településekről más kistérségekből is alkalmaz megfelelő munkaerőt. A helybéli fő -, ill. kiegészítő megélhetési források hiánya jelentős a településeken. Jelentős az inaktívak száma. Elsősorban a fiatal kismamák elhelyezkedési esélyei romlottak. A magasabb képzettségűek többnyire nem találnak állást a településeken, ezért az ingázást választják Székesfehérvár vagy Budapest irányába, a mobilitási hajlandóság magas. A regisztrált vállalkozások 2/3 egyéni vállalkozás. A kistérségben a mezőgazdasági és ipari vállalkozások aránya a régió átlagánál alacsonyabb. Helyben több munkahelyre lenne szükség. A térségben alacsony a képzési hajlandóság, amely figyelembe véve a fejlesztési irányokat (Termálpart, minőségi szállodák, szolgáltatások) hátránya lehet az itt élőknek. A térség gazdasági mutatói alapján az országos átlagnál jobb arányokat mutat. Azonban figyelembe véve az adottságokat, természeti táj, a tó, az épített környezet, az egyedi madárvilág, és a környezetben rejlő idegenforgalmi lehetőségeket egyértelmű, hogy a fejlődés a kistérségen is túl mutat mind foglalkoztatottságot, mind a jövedelemtermelő képességet tekintve. A gazdasági népesség 40%-a foglalkoztatott, 3,1 %- a munkanélküli, 29,9 %- a inaktív kereső és 27%-a eltartott. A nyilvántartott álláskeresők száma a Gárdonyi kistérségben 651 fő (2007. szeptemberi adat). A munkanélküliek megoszlása nemek szerint: 52, 6%-a nő, 47, 4 %- a férfi, életkor szerint évesek részaránya 24, 6 %, míg az 50 év felettiek 23, 5 %, iskolai végzetség szerinti megoszlásban 36, 7%-a ált. iskolai végzettséggel, 4, 7 %- a általános iskolát sem végezte el, míg a, 4 %- a diplomás. Az alacsony iskolai végzettségűek, 50 év felettiek elhelyezkedése a legnehezebb. Nőtt a pályakezdők aránya a munkanélküliek között. A relatív mutatók jobbak a megyei és országos értékeknél, azonban a két háttér településen Vereb és Zichyújfalu esetében eléri az országos értékeket. A foglalkoztatottak 4,1 %- a a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, 36,4 %- a az ipar, építőipar, 58,8 %- a a szolgáltatási jellegű ágazatokban dolgozott a népszámlálás idején. Az utóbbi években több kereskedelmi egység nyílt, Spar, Penny, Plus, és várhatóan betelepül a Tesco, és az Aldi, amely a távolabbi településekről más kistérségekből is alkalmaz megfelelő munkaerőt. A helybéli fő -, ill. kiegészítő megélhetési források hiánya jelentős a településeken. Jelentős az inaktívak száma. Elsősorban a fiatal kismamák elhelyezkedési esélyei romlottak. A magasabb képzettségűek többnyire nem találnak állást a településeken, ezért az ingázást választják Székesfehérvár vagy Budapest irányába, a mobilitási hajlandóság magas. A regisztrált vállalkozások 2/3 egyéni vállalkozás. A kistérségben a mezőgazdasági és ipari vállalkozások aránya a régió átlagánál alacsonyabb. Helyben több munkahelyre lenne szükség. A térségben alacsony a képzési hajlandóság, amely figyelembe véve a fejlesztési irányokat (Termálpart, minőségi szállodák, szolgáltatások) hátránya lehet az itt élőknek. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2

20 19 Szükséges a szakmai képzés, nyelvi képzések, és vállalkozásfejlesztés. A Velencei-tó településein korszerű gyümölcstermesztő körzetek alakultak ki, a feldolgozás, értékesítés tekintetében, és a háttér települések bevonásával a helyi termékek előállítása munkahelyet, és települési egyediséget is teremthet. A térségben a természeti értékek jelentős turisztikai vonzerőt képviselnek, védelműk az élő és megújuló természeti erőforrások érdekében is fontos. A turizmus megerősödésével a két oldal optimális egyensúlyát meg kell határozni és a helyben foglalkoztatottság irányait ki kell terjeszteni, ennek megvalósítása érdekében. A modell értékű turizmus megteremtése szakképzett munkaerőt kíván, amelynek elősegítése és biztosítása az akciócsoport feladata is, és a tervezés egyik fontos szempontja. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2

21 20 *Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada **Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból Legjelentősebb szektor Legjelentősebb település Foglalkoztatás abszolút értelemben Foglalkoztatás relatív értelemben LeírásÉrték ▪A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma ▪ székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma ▪A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 1 db db fő % A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása %-át adja a térségen belüli foglalkoztatás- nak

22 21 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 1 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység ▪2320 Kőolaj- feldolgozás Név ▪Mol Rt

23 22 Forrás:HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Szektor Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Működés helye a térségben Főtevékenység A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 1 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik Név

24 23 Fejér megyében regisztrált vállalkozás működik, ennek 6% a Gárdonyi kistérség 9 településén. A regisztrált aktív vállalkozások száma a kistérségben, 2006-ban 3121 volt, ebből 1089 a társas és 1939 az egyéni vállalkozás. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 126, mely a régió átlagánál magasabb. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban működik a legtöbb vállalkozás 24%, ezt követően a kereskedelem, javítás szektorban 21 %, jelentős még az építőipari vállalkozások száma 16 %.A vállalkozások 8%-a szálláshely szolgáltatás, és vendéglátás területén tevékenykedik, és mindössze 4 % a működő vállalkozásoknak tevékenykedik a mezőgazdaság, -erdő, -hal,- vadgazdálkodási szektorban. A jövedelmi viszonyok a régió átlagával azonosak, az egy főre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 587 ezer Ft. A kistérségben a mezőgazdasági, valamint ipari, építőipari vállalkozások aránya a régió átlagánál kisebb, az idegenforgalommal és vendéglátással foglalkozóké viszont a térség üdülőterületi jellege miatt több annál. A kistérségben, 2005-ben 30 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött, közel 8 milliárd Ft saját tőkével, melynek77%-a külföldi részesedés. A vállalkozások nagy része 1-9 főt foglalkoztató. A Velencei-tó környéki települések esetében kiemelkedő jelentőségű a térség adottságai miatt, és mint legnagyobb fejlesztési potenciált hordozó lehetőség is a kereskedelem, vendéglátás szektor. Jelenleg 364 vendéglátóhely működik a településeken, ebből 303 étterem, cukrászda. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelye 8322, ebből a magánszálláshelyek száma 3042, ez összesen és vendégéjszakát a magánszálláshelyeken jelent a térségben, átlagosan 2,7 nap tartózkodási időtartammal. Ennek nagy része a két városban realizálódik. A Fejér megyei vendégéjszakák 29 %-a Velencei-tó településein valósul meg. A kereskedelmi szálláshelyek forgalmának 20%-t teszi ki a külföldi vendégek aránya a térségben. A magánszálláshelyeken a tartózkodási időszak hosszabb átlagosan 6 éjszaka ez a nyári főszezonnak köszönhető. A térség idegenforgalmi adtainak visszaesését az elmúlt évtizedben több tényező is generálta. Fejér megyében regisztrált vállalkozás működik, ennek 6% a Gárdonyi kistérség 9 településén. A regisztrált aktív vállalkozások száma a kistérségben, 2006-ban 3121 volt, ebből 1089 a társas és 1939 az egyéni vállalkozás. Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 126, mely a régió átlagánál magasabb. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban működik a legtöbb vállalkozás 24%, ezt követően a kereskedelem, javítás szektorban 21 %, jelentős még az építőipari vállalkozások száma 16 %.A vállalkozások 8%-a szálláshely szolgáltatás, és vendéglátás területén tevékenykedik, és mindössze 4 % a működő vállalkozásoknak tevékenykedik a mezőgazdaság, -erdő, -hal,- vadgazdálkodási szektorban. A jövedelmi viszonyok a régió átlagával azonosak, az egy főre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 587 ezer Ft. A kistérségben a mezőgazdasági, valamint ipari, építőipari vállalkozások aránya a régió átlagánál kisebb, az idegenforgalommal és vendéglátással foglalkozóké viszont a térség üdülőterületi jellege miatt több annál. A kistérségben, 2005-ben 30 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött, közel 8 milliárd Ft saját tőkével, melynek77%-a külföldi részesedés. A vállalkozások nagy része 1-9 főt foglalkoztató. A Velencei-tó környéki települések esetében kiemelkedő jelentőségű a térség adottságai miatt, és mint legnagyobb fejlesztési potenciált hordozó lehetőség is a kereskedelem, vendéglátás szektor. Jelenleg 364 vendéglátóhely működik a településeken, ebből 303 étterem, cukrászda. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelye 8322, ebből a magánszálláshelyek száma 3042, ez összesen és vendégéjszakát a magánszálláshelyeken jelent a térségben, átlagosan 2,7 nap tartózkodási időtartammal. Ennek nagy része a két városban realizálódik. A Fejér megyei vendégéjszakák 29 %-a Velencei-tó településein valósul meg. A kereskedelmi szálláshelyek forgalmának 20%-t teszi ki a külföldi vendégek aránya a térségben. A magánszálláshelyeken a tartózkodási időszak hosszabb átlagosan 6 éjszaka ez a nyári főszezonnak köszönhető. A térség idegenforgalmi adtainak visszaesését az elmúlt évtizedben több tényező is generálta. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2

25 24 Minőségi szálláshelyek hiánya, szezonhosszabbító programok, és infrastruktúra, szolgáltatások elégtelensége. A térség kitörési lehetősége az idegenforgalom, kereskedelmi szállásfejlesztésben és a szolgáltatások bővítésében és minőségében rejlik. A vállalkozások életképességéhez szükséges a háttér infrastruktúrák fejlesztése. A vállalkozások forráshiánnyal küszködnek, alacsony a pályázati hajlandóság, szükséges lenne a képzés, vállalkozási ismertek biztosítása. Az ipar, döntően nem játszik szerepet a térség életében, Dinnyés település részen jelölt ki az önkormányzat iparterületet, amelyre „soft” jellegű vállalkozásokat várnak, amelyek összeegyeztethetőek a város turizmusával. Kápolnásnyék esetében szintén a közlekedési előnyökre épülő ipari pari park nyújthat lehetőséget.A Velencei-tó környéki településeknek vonzóbbá kell válnia a befektetők számára,és a vállalkozásfejlesztés szempontjából. Minőségi szálláshelyek hiánya, szezonhosszabbító programok, és infrastruktúra, szolgáltatások elégtelensége. A térség kitörési lehetősége az idegenforgalom, kereskedelmi szállásfejlesztésben és a szolgáltatások bővítésében és minőségében rejlik. A vállalkozások életképességéhez szükséges a háttér infrastruktúrák fejlesztése. A vállalkozások forráshiánnyal küszködnek, alacsony a pályázati hajlandóság, szükséges lenne a képzés, vállalkozási ismertek biztosítása. Az ipar, döntően nem játszik szerepet a térség életében, Dinnyés település részen jelölt ki az önkormányzat iparterületet, amelyre „soft” jellegű vállalkozásokat várnak, amelyek összeegyeztethetőek a város turizmusával. Kápolnásnyék esetében szintén a közlekedési előnyökre épülő ipari pari park nyújthat lehetőséget.A Velencei-tó környéki településeknek vonzóbbá kell válnia a befektetők számára,és a vállalkozásfejlesztés szempontjából. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2

26 25 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Non-profit szervezetek a térségben Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Kultúrával kapcsolatos tevékenység10 Vallással kapcsolatos tevékenység1 Sporttal kapcsolatos tevékenység17 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység22 Oktatással kapcsolatos tevékenység17 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 4 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 6 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 2 Non-profit szervezet típusa Számuk a térségben Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 5 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 8 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok1 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 6 Politikai tevékenység1 A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg

27 26 A közösség tagjai között fennálló együttműködési készség sok lehetőséget tartogat, a térség egyik társadalmi fejlődési lehetősége. Fejér megye területén 2486 regisztrált non profit közösség van bejegyezve. A Velencei-tó Helyi Közösség 9 településén ebből 112 bejegyzett civil szervezet található. A legtöbb non profit szervezet a térségben szabadidő (19%), sport, (16%), oktatás (16%) kultúra (9%), polgárivédelem- közbiztonság (9%) területén tevékenykedik. A működő egyesületek, alapítványok túlnyomó többsége települési szinten szerveződő, ezek forrásszerző képessége alacsony. A civil szféra jelentős a térségben, de sok közösség, baráti társaságként, hagyományőrző csoportként működik, nem bejegyzett formában, kultúra, környezetvédelem, honvédelem, történelmi értékőrzés területén. A térség néphagyományai, máig élnek s egymást kiegészítve, erősítve segítenek megőrizni a települések identitását, a jövő nemzedék számára is. A helyi értékeket védő település szintű megmozdulások az utóbbi években térben kiszélesedtek, ez elsősorban a már hagyománynak nevezhető a minden nyáron megrendezésre kerülő, Velencei-tavi Nyári Játékok sorozatnak köszönhető. A Velencei-tavi Nyári játékok Produkciós Kht. szervezésében amely nyári időszakban 8 településen, 8 hétvégén 4-4 napos program sorozattal várja a nyaralókat és a helyben élőket, szellemiségében túlmutat egy színvonalas rendezvénysorozat lebonyolításán. A program rendeltetése, hogy olyan összefogást gerjesszen amelyben önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók, a meglévő vonzerőket tematikus egységbe kapcsolja, azokra idegenforgalmi attrakciót telepít. Ennek folytatása a Kistérségi Szüret amely hasonló elvek mentén mindig más településen kerül megrendezésre minden évben, ezzel is elősegítve egymás településeinek, értékeinek megismerését mind az itt élők, mind az idelátogatók számára. Jelentős a településeken a kulturális, közösségi rendezvények száma., pákozd-sukorói csata emlékére rendezett emlékünnepségek ma már országos hírűek. Jelentős komolyzenei hangversenyek valósulnak meg a települések templomaiban, a szőlő kultúra rangját a velencei Orbán nap hivatott népszerűsíteni. A közösség tagjai között fennálló együttműködési készség sok lehetőséget tartogat, a térség egyik társadalmi fejlődési lehetősége. Fejér megye területén 2486 regisztrált non profit közösség van bejegyezve. A Velencei-tó Helyi Közösség 9 településén ebből 112 bejegyzett civil szervezet található. A legtöbb non profit szervezet a térségben szabadidő (19%), sport, (16%), oktatás (16%) kultúra (9%), polgárivédelem- közbiztonság (9%) területén tevékenykedik. A működő egyesületek, alapítványok túlnyomó többsége települési szinten szerveződő, ezek forrásszerző képessége alacsony. A civil szféra jelentős a térségben, de sok közösség, baráti társaságként, hagyományőrző csoportként működik, nem bejegyzett formában, kultúra, környezetvédelem, honvédelem, történelmi értékőrzés területén. A térség néphagyományai, máig élnek s egymást kiegészítve, erősítve segítenek megőrizni a települések identitását, a jövő nemzedék számára is. A helyi értékeket védő település szintű megmozdulások az utóbbi években térben kiszélesedtek, ez elsősorban a már hagyománynak nevezhető a minden nyáron megrendezésre kerülő, Velencei-tavi Nyári Játékok sorozatnak köszönhető. A Velencei-tavi Nyári játékok Produkciós Kht. szervezésében amely nyári időszakban 8 településen, 8 hétvégén 4-4 napos program sorozattal várja a nyaralókat és a helyben élőket, szellemiségében túlmutat egy színvonalas rendezvénysorozat lebonyolításán. A program rendeltetése, hogy olyan összefogást gerjesszen amelyben önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozók, a meglévő vonzerőket tematikus egységbe kapcsolja, azokra idegenforgalmi attrakciót telepít. Ennek folytatása a Kistérségi Szüret amely hasonló elvek mentén mindig más településen kerül megrendezésre minden évben, ezzel is elősegítve egymás településeinek, értékeinek megismerését mind az itt élők, mind az idelátogatók számára. Jelentős a településeken a kulturális, közösségi rendezvények száma., pákozd-sukorói csata emlékére rendezett emlékünnepségek ma már országos hírűek. Jelentős komolyzenei hangversenyek valósulnak meg a települések templomaiban, a szőlő kultúra rangját a velencei Orbán nap hivatott népszerűsíteni. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2

28 27 Jelentős szerepet töltenek be az Idegenforgalmi Egyesületek a térség életében, de hiányzik egy olyan szervezet amely a tó egészére kiterjedően végezné tevékenységét. a Vörösmarty Alapítvány az irodalmi érték mentésben vállalt szerepet. Az eddig kialakult tervezési pontok mentén a kistérségben a legfontosabb feladat a helyi szereplők együttműködési lehetőségének elősegítése, megteremtése. A térség egészére kiterjedő tevékenységet folytató civil szervezet hiányát a most formálódó Vidékfejlesztési Egyesület betöltheti, amely működési területét, céljait, társadalmi szerepét is figyelembe véve, a horizontális elveket is alkalmazva megvalósíthatja a téréségi összefogást. A minőségi turizmus mint fő fejlesztési terület megvalósítása lehetetlen a felkészült civil szerveztek nélkül, amely alapvetően a vidéki életminőség fejlődését szolgálja és az itt élőknek, munkahely lehetőségeket teremt. Jelentős szerepet töltenek be az Idegenforgalmi Egyesületek a térség életében, de hiányzik egy olyan szervezet amely a tó egészére kiterjedően végezné tevékenységét. a Vörösmarty Alapítvány az irodalmi érték mentésben vállalt szerepet. Az eddig kialakult tervezési pontok mentén a kistérségben a legfontosabb feladat a helyi szereplők együttműködési lehetőségének elősegítése, megteremtése. A térség egészére kiterjedő tevékenységet folytató civil szervezet hiányát a most formálódó Vidékfejlesztési Egyesület betöltheti, amely működési területét, céljait, társadalmi szerepét is figyelembe véve, a horizontális elveket is alkalmazva megvalósíthatja a téréségi összefogást. A minőségi turizmus mint fő fejlesztési terület megvalósítása lehetetlen a felkészült civil szerveztek nélkül, amely alapvetően a vidéki életminőség fejlődését szolgálja és az itt élőknek, munkahely lehetőségeket teremt. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2

29 28 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben A térség összesített lakossága között 1,771 fővel nőtt, ami arányosítva 7%-os növekedést jelent ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,771 fővel nőtt ▪A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 7%-kal nőtt Térség összlakossága Éves változás 2002 (fő)2003 (fő)2004 (fő)2005 (fő)2006 (fő) 24,29724,69625,24725,64126,

30 29 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A lakosság kor szerinti összetétele a térségben A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Megoszlás 3% 64% 22% 9% Országos átlag 3% 60% 21% 13% Aktív korú lakosság 0-2 év 3-5 év 6-14 év év 59 év felett

31 30 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele A térségben elsősorban a 8 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) 0 általános 1-5 általános 6-7 általános 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Megoszlás 1% 9% 7% 2% 4% Országos átlag 2% 9% 2% 4% 8% 29% 12% 9% 18% 9% 26% 12% 10% 17%

32 31 A térséghez 9 település tartozik, amelynek lélekszáma fő. A térség egyben statisztikai kistérség is, 2007-től Verebbel kiegészülve. Ebből a kistérség két városában (Gárdony és Velence) él népesség több mint a fele. A lakosság 6 %- a ezer főnél kisebb lélekszámú településen lakik. A népesség 2002 és 2006 között 1,771 fővel nőtt, 7%-al ami a természetes népességfogyást nagymértékben meghaladó pozitív belföldi vándorlási különbözet eredménye. A bevándorlást az üdülőterületek állandó lakóhelyként történő választása is befolyásolja, amely a korösszetételre is hatással van. Gárdonyi Kistérség lakosainak száma: fő, a népsűrűség 98 fő/ km2, a lefedett terület 248 km2, melyből a Velencei-tó területe 27 km², a felület harmada nádassal borított. A népesség korösszetétele az idősebb korosztályok felé tolódott el, 22% az országos átlag 21 %. Jelentős 4%-al alacsonyabb az országos átlagnál a 14 éven aluliak száma, ami remélhetően javulni fog az elmúlt évek bevándorlásai adatainak emelkedését tekintve. Az inaktívak száma jelentős elsősorban a nők körében, ez összefüggésbe hozható, hogy gyermekvállalás után helyben nehéz a nők elhelyezkedése, és a Székesfehérvár vagy Budapesti munkahelyekre történő bejárás szinte megoldhatatlan. Korszerű óvodák és iskolák találhatóak a településeken, és középiskolái is vannak a térségnek. Egyedül a bölcsődei elhelyezés nem megoldott, ami a fiatal nők munkába visszakerülési esélyeit csökkenti. Az itt élők iskolai végzettsége lényeges társadalmi mutató, mivel hatással van a lakosság életminőségére, gazdaságának fejlettségére, kulturális, szellemi és szabadidős tevékenységeire, és természetesen a térség fejlesztésének lehetőségeire is. Az országos átlagnál 3%-al magasabb a 8 általánossal rendelkezők száma 29%, a szakmai oklevéllel rendelkezők száma is 1 %- al meghaladja az országos átlagot 18%, az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők száma azonban 1%-al kevesebb az országos átlagnál 9%. A nyolc általánossal nem rendelkezők aránya 2 % alacsonyabb az országos átlagnál 18%. A magas szakmunkás végzettségűek aránya a térség erősségét is jelentheti a tőkebevonás szempontjából. A demográfiai jellemzők, jelzik a térség humánerőforrás kapacitását, illetve milyen szinten kell a szak- és felnőttoktatási prioritásokat helyezni, hogy a térség gazdasági eltartó képessége erősödjön, és az itt élők egzisztenciája fejlődjön. A térséghez 9 település tartozik, amelynek lélekszáma fő. A térség egyben statisztikai kistérség is, 2007-től Verebbel kiegészülve. Ebből a kistérség két városában (Gárdony és Velence) él népesség több mint a fele. A lakosság 6 %- a ezer főnél kisebb lélekszámú településen lakik. A népesség 2002 és 2006 között 1,771 fővel nőtt, 7%-al ami a természetes népességfogyást nagymértékben meghaladó pozitív belföldi vándorlási különbözet eredménye. A bevándorlást az üdülőterületek állandó lakóhelyként történő választása is befolyásolja, amely a korösszetételre is hatással van. Gárdonyi Kistérség lakosainak száma: fő, a népsűrűség 98 fő/ km2, a lefedett terület 248 km2, melyből a Velencei-tó területe 27 km², a felület harmada nádassal borított. A népesség korösszetétele az idősebb korosztályok felé tolódott el, 22% az országos átlag 21 %. Jelentős 4%-al alacsonyabb az országos átlagnál a 14 éven aluliak száma, ami remélhetően javulni fog az elmúlt évek bevándorlásai adatainak emelkedését tekintve. Az inaktívak száma jelentős elsősorban a nők körében, ez összefüggésbe hozható, hogy gyermekvállalás után helyben nehéz a nők elhelyezkedése, és a Székesfehérvár vagy Budapesti munkahelyekre történő bejárás szinte megoldhatatlan. Korszerű óvodák és iskolák találhatóak a településeken, és középiskolái is vannak a térségnek. Egyedül a bölcsődei elhelyezés nem megoldott, ami a fiatal nők munkába visszakerülési esélyeit csökkenti. Az itt élők iskolai végzettsége lényeges társadalmi mutató, mivel hatással van a lakosság életminőségére, gazdaságának fejlettségére, kulturális, szellemi és szabadidős tevékenységeire, és természetesen a térség fejlesztésének lehetőségeire is. Az országos átlagnál 3%-al magasabb a 8 általánossal rendelkezők száma 29%, a szakmai oklevéllel rendelkezők száma is 1 %- al meghaladja az országos átlagot 18%, az egyetemi, főiskolai oklevéllel rendelkezők száma azonban 1%-al kevesebb az országos átlagnál 9%. A nyolc általánossal nem rendelkezők aránya 2 % alacsonyabb az országos átlagnál 18%. A magas szakmunkás végzettségűek aránya a térség erősségét is jelentheti a tőkebevonás szempontjából. A demográfiai jellemzők, jelzik a térség humánerőforrás kapacitását, illetve milyen szinten kell a szak- és felnőttoktatási prioritásokat helyezni, hogy a térség gazdasági eltartó képessége erősödjön, és az itt élők egzisztenciája fejlődjön. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 1/2

33 32 Az itt élők együttműködési akarata és készsége a vidék-és gazdaságfejlesztés egyik motorja lehet. A térségben élők nyitottak az újra, képesek az önszerveződésre, alkalmasak a fejlesztésre, az új típusú együttműködésre, és komoly szerepet vállalhatnak a térség és a környezet fenntarthatóságában, és az esélyegyenlőséget is biztosító megújulásban. Összességében a demográfia adatok meghatározzák a feladatokat is így az idős korosztály életminőségének javítását, a vonzó élettér megteremtését, munkahelyteremtést a fiatalabb korosztály helyben tartására. A társadalmi kohézió elengedhetetlen a térség fejlődésében. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség demográfiai helyzete 2/2

34 33 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% Infrastrukturális adottság ▪Szélessávú Internet ▪Mindhárom mobilhálózat ▪Helyközi autóbusz- megállóhely ▪Közművesített, közúton elérhető ipari park ▪Fenti infrastruk- turális adottsá- gok együttesen Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) 0% 11% 0% 89% 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a

35 34 Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Közlekedés Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Ipari parkok Pénzügyi szolgáltatások Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Repülőtér Mozgatórugó alcsoport Közmű ellátottság Oktatás Kultúra Telekommuni- káció Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Hulladéklerakó ▪Állati hulladék tároló ▪Mozgókönyvtári állomáshely Mozgatórugó alcsoport

36 35 A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg Szociális ellátás Egészségügyi ellátás Szabadidős te- vékenységre és sportolásra al- kalmas infrastr. Egyéb infrastruktúra Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Járóbeteg szakellátás ▪Szülészeti ellátás ▪Falugondnoki/településgondnoki szolgálat ▪Életház Mozgatórugó alcsoport Gazdaságfej- lesztési szervezetek Természeti adottságok Natura 2000 területek Közbiztonsági szolgálat Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra ▪Gazdaságfejlesztési szervezet ▪Ipari kamara ▪Agrárkamara ▪Pénzügyi és gazdasági tanácsadás Mozgatórugó alcsoport Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37 36 A térség egy idegenforgalmi folyosóban, központi útvonalak M7-es autópálya, 7-es főút, (6-os, 8-as főút elérhetőségével) mentén található. Ez az idegenforgalmi folyosó az ország egyik térszerkezeti fővonala mentén fekszik, a Budapest-Balaton autópálya és vasútvonalon. A térség idegenforgalmi potenciálja miatt a jó megközelítésnek kiemelkedő jelentősége van. A centrális elhelyezkedés gazdaságfejlesztő erőként értékelhető. A térség települései sikeres KIOP pályázaton 6 település szennyvíz beruházására és csatornaépítésre kaptak lehetőséget. Felgyorsultak a települések infrastrukturális fejlesztései (szennyvízcsatornázás, vízelvezető árkok építése, külterületi utak rendbetétele, strandok, csónakkikötők felújítása, rendbetétele, stb.) Több idegenforgalommal, vendéglátással, informatikával kapcsolatos beruházás is megvalósult. Az önkormányzatok több pályázatot megvalósítottak a falufejlesztés és megújítás tekintetében. A szelektív hulladékgyűjtés, hulladékgazdálkodás és egyéb környezetvédelmet érintő intézkedések tekintetében is különböző fejlesztések indultak el. A térségben hiányoznak a minőségi turisztikai szolgáltatási helyek, szállásférőhelyek. A Tó partfalai, a kiépített strandok elavultak, nem megoldott az akadálymentesítés. A közösségi terek száma alacsony, nincs kistérségi kulturális művelődési központ. A vasúti személyszállítás minőségi színvonala alacsony, a nagy zajjal közlekedő tehervonatok zavarják a pihenőket, a korszerű szerelvények a pálya rossz minősége miatt csak korlátozott számban járhatnak.A települések közötti tömegközlekedés megoldatlan, így akadály a háttér településeknél az iskolába, és munkahelyre jutás. A kistérség településeinek infrastrukturális ellátottsága egyenlőtlen. A Gárdonyi kistérség települései közül 6 településen, Gárdonyban, Kápolnásnyéken, Nadapon, Pázmándon, Sukorón, Velencén befejezték a szennyvízelvezetési és tisztítási rendszer kiépítését 2007-ben, míg Pákozdon, Vereben és Zishyújfaluban ez a jövő feladata. Pákozd a székesfehérvári kistérség településeivel az előkészített pályázatot 2007-ben nyújtja be.A kistérségben hiányos a vízelvezető csatornarendszer, (mennyiségileg és minőségileg) a belvíz elleni védelem, javításra szorul.A térségben 2005 végére, a lakásállomány 9482-re emelkedett. A térség egy idegenforgalmi folyosóban, központi útvonalak M7-es autópálya, 7-es főút, (6-os, 8-as főút elérhetőségével) mentén található. Ez az idegenforgalmi folyosó az ország egyik térszerkezeti fővonala mentén fekszik, a Budapest-Balaton autópálya és vasútvonalon. A térség idegenforgalmi potenciálja miatt a jó megközelítésnek kiemelkedő jelentősége van. A centrális elhelyezkedés gazdaságfejlesztő erőként értékelhető. A térség települései sikeres KIOP pályázaton 6 település szennyvíz beruházására és csatornaépítésre kaptak lehetőséget. Felgyorsultak a települések infrastrukturális fejlesztései (szennyvízcsatornázás, vízelvezető árkok építése, külterületi utak rendbetétele, strandok, csónakkikötők felújítása, rendbetétele, stb.) Több idegenforgalommal, vendéglátással, informatikával kapcsolatos beruházás is megvalósult. Az önkormányzatok több pályázatot megvalósítottak a falufejlesztés és megújítás tekintetében. A szelektív hulladékgyűjtés, hulladékgazdálkodás és egyéb környezetvédelmet érintő intézkedések tekintetében is különböző fejlesztések indultak el. A térségben hiányoznak a minőségi turisztikai szolgáltatási helyek, szállásférőhelyek. A Tó partfalai, a kiépített strandok elavultak, nem megoldott az akadálymentesítés. A közösségi terek száma alacsony, nincs kistérségi kulturális művelődési központ. A vasúti személyszállítás minőségi színvonala alacsony, a nagy zajjal közlekedő tehervonatok zavarják a pihenőket, a korszerű szerelvények a pálya rossz minősége miatt csak korlátozott számban járhatnak.A települések közötti tömegközlekedés megoldatlan, így akadály a háttér településeknél az iskolába, és munkahelyre jutás. A kistérség településeinek infrastrukturális ellátottsága egyenlőtlen. A Gárdonyi kistérség települései közül 6 településen, Gárdonyban, Kápolnásnyéken, Nadapon, Pázmándon, Sukorón, Velencén befejezték a szennyvízelvezetési és tisztítási rendszer kiépítését 2007-ben, míg Pákozdon, Vereben és Zishyújfaluban ez a jövő feladata. Pákozd a székesfehérvári kistérség településeivel az előkészített pályázatot 2007-ben nyújtja be.A kistérségben hiányos a vízelvezető csatornarendszer, (mennyiségileg és minőségileg) a belvíz elleni védelem, javításra szorul.A térségben 2005 végére, a lakásállomány 9482-re emelkedett. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 1/2

38 37 Az 1000 lakosra jutó távbeszélő fővonal száma 451, a személygépkocsiké 339, a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya 43%. A főbb közlekedési útvonalak állapota nagyrészt megfelelő azokon a településeken, ahol csatornázás befejezése után helyreállították az utakat. A belterületi utak nagy része, szinte valamennyi településen felújításra A térségben hiányoznak a minőségi turisztikai szolgáltatási helyek, szállásférőhelyek. A Tó partfalai, a kiépített strandok elavultak, nem megoldott az akadálymentesítés. A közösségi terek száma alacsony, nincs kistérségi kulturális művelődési központ.Korszerű iskolák, óvodák találhatóak a településeken, középiskola és szakiskola is van a térségben. Bölcsőde csak egy található Gárdonyban, az is alapítványi, miközben szükséges lenne. Az 1000 lakosra jutó távbeszélő fővonal száma 451, a személygépkocsiké 339, a kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya 43%. A főbb közlekedési útvonalak állapota nagyrészt megfelelő azokon a településeken, ahol csatornázás befejezése után helyreállították az utakat. A belterületi utak nagy része, szinte valamennyi településen felújításra A térségben hiányoznak a minőségi turisztikai szolgáltatási helyek, szállásférőhelyek. A Tó partfalai, a kiépített strandok elavultak, nem megoldott az akadálymentesítés. A közösségi terek száma alacsony, nincs kistérségi kulturális művelődési központ.Korszerű iskolák, óvodák találhatóak a településeken, középiskola és szakiskola is van a térségben. Bölcsőde csak egy található Gárdonyban, az is alapítványi, miközben szükséges lenne. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis A térség infrastrukturális adottságai 2/2

39 38 *Szálloda, gyógyszálloda, panzió **Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás:HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Térségi adat Országos átlag Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate- góriájú szállás** Térségi adat az országos átlag százalékában %695% %533%

40 39 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... ▪Közszféra ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 1/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Város▪9,073 ▪Község▪3,464 ▪Község▪515 ▪Község▪2,875 ▪Község▪2,031 ▪Község▪1,141 ▪Város▪5,163 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Gárdony Kápolnásnyék Nadap Pákozd Pázmánd Sukoró Velence Munkanél- küliség (%) ▪4.38% ▪3.90% ▪5.64% ▪3.10% ▪3.65% ▪4.55% ▪3.71% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪651,596 ▪666,364 ▪486,895 ▪734,015 ▪515,984 ▪940,748 ▪668,037 Magas** kat. (db/fő) ▪3.631 ▪0.208 ▪0.000 ▪0.003 ▪0.000 ▪2.598 Alacsony** kat. (db/fő) ▪4.416 ▪0.474 ▪0.000 ▪0.103 ▪0.000 ▪0.900 ▪10.024

41 40 Legnagyobb foglalkoztató szektor ▪Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Települések főbb jellemzői 2/2 Jogállás *Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra **Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Lakosság (fő) ▪Község▪817 ▪Község▪989 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Vereb Zichyújfalu Munkanél- küliség (%) ▪4.00% ▪4.21% Jövedelmi helyzet* (Ft) ▪385,551 ▪471,198 Magas** kat. (db/fő) ▪0.000 Alacsony** kat. (db/fő) ▪0.000

42 41 Települések egy mondatos jellemzése 1/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Gárdony ▪„A turisztikai fejlesztésének évtizedes elmaradása, a partfalak, kikötők,strandok, kapcsolódó infrastruktúra, szálláshelyek korszerűtlen állapota, szolgáltatások minőségi fejlesztésének hiánya, amiből következik a látogatók elmaradása, ami rontja a település turisztikai vonzerejét és üdülőhelyi megitélését.” ▪Kápolnásnyék ▪„Nincs ipari parknak alkalmas terület, amely kihasználhatná az M7-es autópálya, 7-es főközlekedési út adottságait mint közlekedési csomópont, és előmozdítaná a település és a térség gazdaságfejlesztési törekvéseit.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A négy évszakos minőségi turizmus megvalósításához a vállalkozások és elsősorban a település életét meghatározó mikrovállalkozások fejlesztése, képzéssel, infrastuktúrával, szolgáltatásbővítéssel annak érdekében, hogy a minőségi élettér megvalósuljon és a foglalkoztatottság helyben elérhető legyen.” ▪„Vörösmarty Mihály mint a település híres szülöttje meghatározó azonosítója lehet a tó környéki Kápolnásnyéknek, mint kulturális turisztikai attrakció, irodalmi tematikus út kiindulópontként, nemcsak a régió, hanem a régiók közötti együttműködés kezdeteként.”

43 42 Települések egy mondatos jellemzése 2/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Nadap ▪„A felszíni vízelvezetés megoldása az új településrészeken, befogadó építése, „Erdőalja” településrész teljes közművesítése és átépítése. Teljesen indokolatlan a NATURA 2000 besorolás a község egyes területein.” ▪Pákozd ▪„Nagyon sok a környezet- és természetvédelem alá vont terület, melyek kezelője, fenntartója és hasznosítója is különböző, ezért nehézséget okoznak a fejlesztések, egyeztetések, további hasznosítások,ez egyben gátolja a település fejlődését.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„Idegenforgalmi célú beruházások létesítése a Velencei-tó és környéke idegenforgalmának tér és időbeni kiterjesztése érdekében Nadapon.” ▪„Pákozd történelmi örökségeire, kulturális hagyományokra épülő idegenforgalmi arculatának megteremtése a falukép megújításával, a huszár és népi hagyományok felélesztésével, az aktív turizmus lehetőségeinek kiszélesítésével, környezetvédelmi, fenntarthatósági elvek meghonosításával a térség egészét érintve.”

44 43 Települések egy mondatos jellemzése 3/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Pázmánd ▪„A település kíváló természeti, táji, gazdasági adottságainak kihasználatlansága, amely gátolja a település fejlődését, és ezáltal a meglévő fizikai és szellemi örökségek, hagyományok megfelelő ismertségét és terjesztését a régióban és országosan.” ▪Sukoró ▪„A rurális turizmus fejlesztése által elérhető gazdasági növekedést leginkább az a tény akadályozza, hogy nincs olyan tőkeerős kisvállalkozói, mikrovállalkozói réteg, aki képes és alkalmas működtetni azokat a szolgáltatásokat, amelyek megléte mellett a regionális vagy országos vonzerőt jelentő, tömegeket vonzó rendezvények, látványosságok működtethetőek lennének.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A telelpülésen belül fellelhető vállalkozások, önkormányzat, civil szerveztek és magán személyeknek magas fokú integrációja, a meglévő anyagi, tárgyi és szellemi erőforrások kihasználása, és tevékenységük kiterjesztése a vidék fenntartható fejlődése és megújulása érdekében.” ▪„Létre kell hozni a közösségi események megfelelő minőségű színtereit, szükséges a civil szervezetek infrastrukturális támogatása, hogy képesek legyenek részt venni események szervezésében, és lebonyolításában, és megfelelő inkubációval és adminisztrációs támogatással ösztönözni kell a turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozások létrehozását, és növekedését.”

45 44 Települések egy mondatos jellemzése 4/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Velence ▪„A földrajzi és táji adottságok ellenére a térség idegenforgalmi potenciáljai kihasználatlanok, és ez a település fejlődésének is gátja lehet.” ▪Vereb ▪„Infrastrukturális hiányosságok, mint a szennyvízelvezetés,a járdák utak állapota, a közlekedés hatása a foglalkoztatottságra, és a helyi életminőségre.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„A Velencei-tó partján épülő Termálfürdő termálvízére és a természetes víz szinkronján alapuló rekreációs és egészség-turizmus kiteljesítése a város és a térség érdekében, a természeti, táji, történelmi, kulturális hagyományok, a térség egyediségének imázs építésével.” ▪„Vereb természeti, kulturális, történelmi hagyományaira és mezőgazdasági erőforrásaira, a telelpülés gazdasági adottságaira,támaszkodva, a vidéki természetes életmód fenntartása és a helyi termékek megteremtése a helyi foglalkoztatás és az idegenforgalmi célok megvalósítása érdekében.”

46 45 Települések egy mondatos jellemzése 5/5 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis TelepülésLegfontosabb probléma a településen ▪Zichyújfalu ▪„A település közlekedési elszigeteltsége, az infrastrukturális hiányosságok, az elmaradott életkörülmények gátolja a foglalkoztatottságot, és a helyben foglalkoztatást, csökkenti a felzárkóztatás esélyeit.” Legfontosabb lehetőség a településen ▪„„Nyugodt, csendes környezet, országos műemlékvédelmi nagy terület hasznosításával egy rekreációs park létrehozására, ifjúsági turizmus lehetőségeinek kiszélesítése,a térség és az ország fiataljainak részére, a meglévő adottságokra épülve, helybeni munkahelyteremtéslehetőségével az egyedi arculat, és hagyományokra épített értékek megőrzésével.”

47 46 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok

48 47 Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 7 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 17 db fejlesztési intézkedés tartozik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével” ▪„Életminőség fejlesztés: Igényes élettér kialakítása alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés elérhetőségével és javításával” ▪„Gazdaságfejlesztés: vállalkozások megerősítése, hálózat fejlesztés, a mikro-vállalkozások fennmaradásáért és megújulásáért” ▪„Térségi marketing kialakítása: a helyi közösség és a turizmus szolgáltatások elérése érdekében” ▪„FenntarthatóságA táji és épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás védelme, megőrzése, megújítása, fenntarthatóság biztosításával” Fő fejlesztési prioritás ▪„Helyi mezőgazdasági termékek, gyümölcs, zöldség, szőlő ágazat fejlesztése” ▪„Humánerőforrás fejlesztés: a versenyképes gazdaság, tudás és műveltség növelésével, térségspecifikus fejlesztési programok indításával” 47 3 db 2 db 4 db 3 db 445, , , , ,076 Összes allokált forrás (EUR) Intézkedé- sek száma 1 db 2 db 74,000 25,000

49 48 ▪Rekreációs és egészség turizmus elterjesztése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7 A legtöbb forrás – 82,000 EUR – a(z) Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése ▪Különleges egyedi értéket képviselő attrakciók Fő fejlesztési prioritás: Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével Allokált forrás (EUR) 282, ,000 0

50 49 ▪Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 2/7 A legtöbb forrás – 82,000 EUR – a(z) Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Életminőség fejlesztés: Igényes élettér kialakítása alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés elérhetőségével és javításával Allokált forrás (EUR) 82, ,000

51 50 ▪A térség célkitűzéseihez alkalmazkodó vállalkozásfejlesztés elősegítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 3/7 A legtöbb forrás – 82,000 EUR – a(z) Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Információhoz, tudáshoz szolgáltatásokhoz való hozzájutás támogatása Fő fejlesztési prioritás: Gazdaságfejlesztés: vállalkozások megerősítése, hálózat fejlesztés, a mikro-vállalkozások fennmaradásáért és megújulásáért Allokált forrás (EUR) 145, ,000

52 51 ▪A modell értékű turizmus szolgáltatásainak országos ismertségének elősegítése Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 4/7 A legtöbb forrás – 82,000 EUR – a(z) Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪A térség hagyományainak, kulturális, történelmi értékeinek megőrzése, terjesztése ▪Velencei-tó rekreációs térség és értékeinek imázs növelése ▪Helyi termékek piacra jutásnak elősegítése Fő fejlesztési prioritás: Térségi marketing kialakítása: a helyi közösség és a turizmus szolgáltatások elérése érdekében Allokált forrás (EUR) 70,000 50, ,000 0

53 52 ▪Természeti és kulturális örökségek megőrzése, környezettudatosság Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 5/7 A legtöbb forrás – 82,000 EUR – a(z) Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Épített örökségek védelme, fejlesztése, elérhetővé tétele ▪megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztések Fő fejlesztési prioritás: FenntarthatóságA táji és épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás védelme, megőrzése, megújítása, fenntarthatóság biztosításával Allokált forrás (EUR) 68, ,076 0

54 53 ▪helyi mezőgazdasági termékek fejlesztése, piacra juttatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 6/7 A legtöbb forrás – 82,000 EUR – a(z) Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés Fő fejlesztési prioritás: Helyi mezőgazdasági termékek, gyümölcs, zöldség, szőlő ágazat fejlesztése Allokált forrás (EUR) 74,000

55 54 ▪Fenntartható együttműködési formák támogatása Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 7/7 A legtöbb forrás – 82,000 EUR – a(z) Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fejlesztési intézkedés ▪Szakmai, és általános tudás fejlesztése Fő fejlesztési prioritás: Humánerőforrás fejlesztés: a versenyképes gazdaság, tudás és műveltség növelésével, térségspecifikus fejlesztési programok indításával Allokált forrás (EUR) 25,000 0

56 55 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

57 56 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis Azonosított fejlesztési lehetőségek szektoronként – helyi gazdaság fejlesztése A megoldási javaslatok szektor szerinti megoszlása illeszkedik/kevésbé illeszkedik a térség legjelentősebb szektoraihoz Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szállítás, raktározás, posta és távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Szektor Szektoronkénti megoszlás Vállalkozások száma Foglalkozta- tottság 10 legna- gyobb vállalk. Javaslatok 10 legfonto- sabb javaslat 4% 10% 21% 8% 5% 24% 10% 0% 16% 3% 6% 35% 17% 5% 8% 12% 5% 0% 10% 2% 0% 100% 0% 8% 33% 0% 17% 42% 0% 10% 30% 0% 20% 40% 0%

58 57 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„A vállalkozások életképességéhez szükséges a háttér infrastruktúrák fejlesztése.A meglévő vállalkozások eszköz és ingatlanfejlesztésének támogatása.Új és működő mikrovállalkozások indításához támogatás biztosítása, beruházási jelleggel.Megkezdett, vagy tervezett gazdasági tevékenységekhez követlenül kapcsolódó, mezőgazdaságon kívül végzett tevékenységek fenntarthatóságának elősegítése. induló mikrovállalkozások életképességének megteremtésével.Minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek, szabvány elterjesztése, bevezetése” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A meglévő vállalkozások megerősődésével növekedhet a helyben foglalkoztatás(nők munkaerőpiacra történő visszatérésének növekedési esélye, két újonnan induló vállalkozás kialakításával a különböző szolgáltatási szektor kialakulhat, három vállalkozás eszköz beszerzése megvalósulhat.”

59 2 58 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb szolgáltatás” ▪„A tevékenységek kibővítésével, új vállakozási ággal bővíthetőek az eddigi tevékenységek.Nő a vállalkozói aktivítás, a vállalkozások versenyképessége, munkahelyek megtartása és újak létrehozása, a jelenlegi gazdasági szerkezet erősödik.Megkezdett, vagy tervezett gazdasági tevékenységekhez követlenül kapcsolódó,meghatározott eszközbeszerzés, minőségbiztosítás,építés, épületfelújítás, - korszerűsítés, épületgépészet kialakítás, - felújítás, -korszerűsítés, mezőgazdaságon kívül végzett tevékenységek fenntarthatóságának elősegítése. induló mikrovállalkozások életképességének megteremtésével.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A régióban az új mikrovállalkozások létrehozásával, illetve a működő mikrovállalkozások beruházásainak, müszaki technológiai fejlesztésének eredményeképpen a gazdaságon kívül végzett tevékenységgel fenntarthatóvá válhatnak a vállalkozások. Két vállalkozás eszközbeszerzése, két mikrovállalkozás beindítása megvalósul.”

60 59 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 3/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 3 ▪„A kiegészítő szolgáltatások nyújtása, étkezés, természeti és kulturális érték bemutatási programok pl. a térség kiemelkedő irodalmi, történelmi,hagyományaira épülő (huszárhagyományok, Vörösmarty, Gárdonyi irodalmi értékei, egyedi táji értékek(Gyapjas zsák), túrázási lehetőségek, aktív turizmusra épülő szolgáltatások, kisléptékű infrastrukurális és rekreációs fejlesztésekhez, szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó fejlesztések megvalósításával, ezen tevékenységhez alkalmazott rendelet alapján megvalósítható, tájékoztató kiadványok, ismertető anyagok melléklésével.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó (pl.bor, lovas, horgászati, vadászati, vizi)szálláshelyek és vendéglátó helyek, és szolgáltatásokhoz kapcsolódóan 2 új szálláshely, és 3 új szolgáltatás jön létre a térségben.”

61 ▪„Egyéb tevékenység” 4 ▪„A présházak felújításával, korszerűsítésével bemutathatóvá vállhatnak a kíváló borok, a Velencei borutak ismertsége is nő.A települések adottságaira, kulturális és gasztronómiai hagyományaira, borpincékre, borutakra, vadászatra, aktív-és vizi turizmusra mint vonzerőre épülő minőségi szolgáltatások száma bővül.A strandok minőségi szolgáltatása megújul, innovatív szolgáltatásokkal egészül ki a kínálat, ezzel is elősegítve az idegenforgalom elemeinek bővülését, és a szezonhosszabbítás, és vendégéjszakák számának növelését.Vendéglátóhelyek korszerű eszközökkel, modern környezeti elemekkel a minőségi turizmust szolgálják.” ▪„A táji értéket képviselő présházak bemutathatóvá vállnak, a turizmus szolgáltatásai bővülnek, a borpincékre, présházakra, vadászatra, aktív és vizi turizmusra, mint turisztikai vonzerőkre épülő új szolgáltatások új elemeket biztosítanak a szolgáltatási palettán, a már működő szolgáltatások korszerűsödnek, a térség hagyományainak megújúlásával, felerősítve elősegítik a térség imázsának növelését, és ezáltal új látogatói célcsoport elérését teszik lehetővé, a térségbeli együttműködést pedig jelentősen elősegítik.” 60 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 4/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

62 61 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 5/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 5 ▪„A fejlesztések célja vidéki munkahelyek létrehozása vagy megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro-, és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása, a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése. ▪Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött - a vidéki települések természeti erőforrásaira, mint vonzerőre épülő - minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése és marketingje.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„A gazdasági fejlesztési célkitűzések megvalósítása megalapozza a turisztikai fejlesztéseket, a szolgáltatói háttér 2 új szolgáltatással, és 3 falusi szálláshellyel bővül. Rekreációs és egészségturisztikai innovativ szolgáltató programcsomagok bevezetésével az idegenforgalom nő.”

63 ▪„Kereskedelem, javítás” 6 ▪„A vállalkozások életképességéhez szükséges a háttér infrastruktúrák fejlesztése.A meglévő vállalkozások eszköz és ingatlanfejlesztésének támogatása.Új és működő vállalkozások indításához, fennmaradásához támogatás biztosítása, beruházási jelleggel.Eszközbeszerzés, kisléptékű beruházás.Minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek, szabvány elterjesztése, bevezetése.” ▪„A meglévő vállalkozások megerősődésével növekedhet a helyben foglalkoztatás(nők munkaerőpiacra történő visszatérésének növekedési esélye), a szolgáltatások bővüléséve elérhetővé válik a helyben élők és az idegenforgalommal megnövekedett igények kielégítése.A minőségi és innovatív szolgáltatások fejlesztése hozzájárul a térség gazdasági szerkezetének átalakításához, fejlesztéséhez.Korszerű eszközök beszerzésre kerülhetnek, amivel a szolgáltatások színvonala emelkedik.” 62 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 6/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat várható eredménye Megoldási javaslat Szektor

64 63 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 7/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 7 ▪„A helyi vendéglátóhelyek, panziók, szállodák, turisztikai helyek bevonása a helyi borok, és egyéb helyi termékek értékesítésébe, és népszerűsítésébe. A présházak felújításával, korszerűsítésével bemutathatóvá vállhatnak a kíváló borok, a Velencei borutak ismertsége is nő.A települések adottságaira, kulturális és gasztronómiai hagyományaira, borpincékre, borutakra mint vonzerőre épülő minőségi szolgáltatások fejlesztése, korszerűsítése.A borturisztikai szolgáltatások fejlesztése, foglalkoztatást elősegítő módon.A fejlesztések kapcsolódnak a falusi turizmus minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához is.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Új táji értéket képviselő présházak bemutathatóvá vállnak (legalább kettő) a háttér településeken is, a turizmus szolgáltatásai ( legalább két szolgáltatással)bővülnek, a borpincékre, présházakra mint turisztikai vonzerőkre épülő új szolgáltatások új elemeket biztosítanak a szolgáltatási palettán.” Szektor

65 ▪„Egyéb tevékenység” 8 ▪„A megvalósuló fejlesztések minőségi fejlődést indítottak el a térségben.A kommunikáció eszközeivel az elért változásokat és eredményeket a térség népszerűsítése és az országos ismertség, a HVS célok megvalósítása érdekében koncentrált módon közvetíteni kell.Szükséges a kilenc településre vonatkozó és a Velencei-tóra és térségére vonatkozó egységes marketing stratégia kidolgozása a"Velencei-tó a Természetes Egészség" szlogen mentén.” ▪„Egységes arculati elemekkel marketing kampány valósul meg, amely a Tó újra pozicionálását elősegíti, előmozdítja a térség ismertségét, növeli a vendégéjszakák számát, a szezonhosszabbítás céljai megvalósulnak, és biztosítják a gazdaságfejleszési fejlesztések fenntarthatóságát. A turizmusból származó bevétel elősegíti a térség gazdasági stabilitását, nő a térségi identitás tudat, a helyben élők életminősége javul.” 64 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 8/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

66 65 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 9/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor ▪„Egyéb tevékenység” A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik 9 ▪„A stratégiában elsősorban azok a fejlesztési elképzelések kaptak lehetőséget, amelyek a legrövidebb időszak alatt biztosíthatják a települések identitásának növelését, idegenforgalmi bekapcsolódását a turizmusba, a szolgáltatások minőségi színvonalának emelése, hatással vannak a helyi vállalkozások megerősítésére. A helyi táj, a kulturális, történelmi hagyományokat, a vonzerők egyediségét kihasználva, erősítik az együtműködéseket. Szervesen kapcsolódnak a most induló nagyobb beruházásokhoz (Termálpart, Nautis Hotel, Kerékpár út, Velencei-tó Kapuja ) a szezonhosszabbítás lehetőségét elősegítik, a Tó arculatát meghatározzák, és a térség ismertségét növelik.” Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Az összehangolt közös fellépés elindítja a dinamikus fellendülés folyamatát, közös fejlesztési elképzelések megvalósítása pedig meghatározhatja a Tó igazi arculatát az elkövetkező évtizedekre.A stratégia biztosítja a társadalmi kohézió megszilárdítását, az intézkedések és prioritások feltételezik az együttműködést. A főbb prioritások erősítik a települési és térségi identitást és a közös megvalósítást. „Részekből lesz az egész „ felismerése, alkalmazása.HPME: 7073, 7188,7074,7075”

67 ▪„Egyéb tevékenység” 10 ▪„A helyi termékek bemutathatóság biztosítása az értékesítés profitorientált elérése érdekében.Térségi hálózat létrehozásának támogatása, helyi piac kialakítása. Házi előállítású termékekek helyi termékek honosítása. A falusi vendégfogadó és szállásadó helyeken helyi speciális termékek értékesítésére alkalmas pavilonok, kínálók, displayek alkalmazása. Szolgáltatóház létrehozása bizosítva a térségben a szolgáltatások színvonalának növekedését, és bővülő szolgáltatási palettát nyújt az helyben élők és az idegenforgalom területén. A helyben megtermelt termékek elősegítik a "szomszédolást" is.” ▪„A jó minőségű helyi termékek hozzáférhetőségének elérése, fogyasztása hozzájárul az egészségi állapot javulásához, a helyi identitás fejlődéséhez is.A termelőknek megélhetési forrást biztosít.Létrejön 1 vagy két térségi termékekre épülő helyi piac, 1-vagy két szolgáltatóház. A helyi termékek ismertsége és jó minősége hozzájárul a Velencei-tó imidzsének megteremtéséhez, a bio termesztés is kialakulhat a piac biztosításával.A szolgáltatóházak elősegítik a komfortos életteret, és a szolgáltatásokhoz szükséges hozzáférést.” 66 A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslat 10/10 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Szektor A 10 legfontosabb gazdaságfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 4 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik Megoldási javaslat Megoldási javaslat várható eredménye

68 67 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

69 68 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 1/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 1 ▪„A meglévő épületek és létesítmények felújítása, új létesítmények építése a kor elvárásainak megfelelően. Térségi szinten gondolkodva megoldani és berendezkedni egy-egy szabadidős tevékenységre, mely jelenleg is dominál a településen és azt fejlesztené tovább az adottságoknak megfelelően. Fontos az, hogy minden korcsoport megtalálja egy településen a számára kikapcsolódást nyújtó szolgáltatást. Az iskolai sport létesítmények kiegészítőjeként, sport és rekrációs tevékenységek, elérhetőség biztosítása mindenki számára hozzáférhetően.” Megoldási javaslat ▪„A térségben kialakulnak a szabdidős rekreációs tevékenységekhez kapcsolódóan különböző létesítmények, amelyek minden korosztály igényeit lefedik az idős korosztálytól a legkisebbekig. A fiatalok helyben tartási esélyei növelhetők a fiatal felnőttek igényeinek megfelelő létesítmények, infrastruktúrák biztosításával. A szabadidő, rekreáció, sport és kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 2 létesítmény felújításával nő.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

70 69 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 2/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 2 ▪„A térség területén megtalálható országos védelem alatt álló kulturális és tárgyi örökséget képviselő értékek felkutatása, a romlott állapotú épületek megújítása a történelmi emlékhelyek, a települések építészeti örökségének a célzott védelme, felújítása, külső felújítására; rendszeres látogathatóságának biztosítása, belső felújítása, korszerűsítése.Pihenőhelyek létesítése, természeti, történelmi látnivalók környezetének rehabilitációja.A vonzerőkről táblák elkészítése, elhelyezése a bemutathatóság és fenntarthatóság és a térség idgenforgalmi kínálatának megfelelő bemutathatósága érdekében.” Megoldási javaslat ▪„A térség örökségvédelmi értékei megújulnak, bekapcsolódásuk, bemutathatóságuk jelentősen hozzájárul a turisztikai kínálat bővítéséhez, a gazdaságfejlesztésben meghatározott szezonhosszabbítás céljait elősegítik, megvalósul a fenntartható megörökítés és átmentés a következő nemzedékek számára, egy történelmi emlékhely állag megóvása, 2 történelmi, vagy kulturális védett épület megújul.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

71 70 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 3/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 3 ▪„A kulturális, épített értékek megőrzése a településen élők számára is fontos, hiszen a helyi identitástudat megőrzésével és megújításával a települések vonzerejének növelését lehetne eredményezni. A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása, és ezáltal a települések vonzerejének növelése.” Megoldási javaslat ▪„A fejlesztésekhez kapcsolódóan a kulturális, táji, történelmi épített örökség, készített kiadványok, információs anyagok a térség adottságainak bemutatásával a nemzetközi és országos idegenforgalmi kínálatban kellőképpen bemutatásra kerülhetnek.A térségben 2 fejlesztés megvalósul.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma

72 71 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 4/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 4 ▪„A vidéki lakókörnyezet és közösségi terek állapotának javítása, nem helyi-és országos védelem alá tartozó területek, épületek felújítása. Védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, látvány és használati térelemek kialakítása. A nyugodt, csendes környezet, terület hasznosításával rekreációs parkok létrehozására, ifjúsági turizmus lehetőségeinek kiszélesítése,a térség és az ország fiataljainak részére, a meglévő adottságokra épülve, helybeni munkahelyteremtés lehetőségével az egyedi arculat,megőrzésével, a vidéki természetes életmód fenntartása és a helyi termékek megteremtése a helyi foglalkoztatás és az idegenforgalmi célok megvalósítása érdekében, a velencei-tó idegenforgalmi folyosó kiszélesítése.” Megoldási javaslat ▪„A telelpülések fejlesztésével biztosíthatják a más kistérségbe történő átjárást, így bekerülve országos túraútvonalak, kerékpár utak, bakancsos turizmus, lovas turizmus már jól működő véráramába. A térségi helyi idegenfogalmi kínálatot kibővítve, felzárkózhatnak a Tó központi idegenforgalmi kínálatába, új program lehetőséget kínálva a rekreációs- egészség turizmus megvalósításához.Egy játszótér kialakítása, 2 pihenőhely létrejön.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

73 72 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 5/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 5 ▪„A térség gazdag hagyományainak ápolása, megőrzése.Közbiztonság fejlesztése:technika felszerelés megújításával, térfigyelő rendszerek alkalmazásával, nő az üdülők és a helyben lakók biztonságérzete, és elégedettsége.A vidéki lakókörnyezet és közösségi terek állapotának javítása, felújítása.Közparkok, pihenőhelyek, sétautak, látvány és használati térelemek kialakítása. A nyugodt, csendes környezet, terület hasznosításával rekreációs parkok létrehozására, ifjúsági turizmus lehetőségeinek kiszélesítése,a térség és az ország fiataljainak részére, a meglévő adottságokra épülve, az egyedi arculat megőrzésével, a vidéki természetes életmód fenntartása és a helyi foglalkoztatás és az idegenforgalmi célok megvalósítása érdekében, a Velencei-tó idegenforgalmi folyosó kiszélesítése.” Megoldási javaslat ▪„Közösségi célú fejlesztések megvalósítása, beruházás, eszközbeszerzés, szolgáltatás igénybevétele a fejlesztéshez. A különböző közösségi tevékenységekhez kapcsolód beszerzések elősegítése, fellépő ruhák, kiskorúak zenei, kulturális fejlődésének biztosítása eszközök beszerzésével, a kommunikáció elterjesztésének technikai biztosítása, az idegenforgalom és a helyi identitást elősegítő közösségi terek innovatív jelző/táblarendszerrel való ellátása, innovatív attrakciók létrehozása, történelmi - kulturális információs térelemek kialakításával.” Megoldási javaslat várható eredménye Fejlesztési téma ▪„Egyéb infrastruktúra”

74 73 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 6/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 6 ▪„A kiemelt üdülőkörzet legnagyobb vonzerejét a természeti-, táji és kulturális értékek adják. A kiváló adottságok, a történelmi és kulturális emlékhelyek, az Európában egyedülálló, sajátos karakterű, változatos és vonzó táj és egészséges környezet. A fejlesztések egyik alapvető célja e vonzó értékek megőrzése, és a környezet-, valamint a természetvédelmi érdekekkel összehangolt turisztikai célú rehabilitálása és a vonzási értékek erősítése, fejlesztése. A térség kiemelt jelentőségű természeti és történelmi tájképeinek, az ezt alkotó táji elemek, és a látnivalók közvetlen környezetének rahabilitációjával, új turisztikai elemek biztosításával: tanösvények, pihenőhelyek, innovatív bemutathatósággal megfelelő marketing tevékenységgel vonzóak és” Megoldási javaslat ▪„A természeti, történelmi tájkép, látnivalók bemutathatóvá tételével két új tanösvény (történelmi, kulturális), 3 pihenőhely létesítésével, több fontos információs táblarendszerrel, kiadványok meglétével a turisztikai és rekreációs kínálat nő, és egyúttal környezettudatosságot generálnak. A vonzó értékek megőrzése, és a környezet-, valamint a természetvédelmi érdekekkel összehangolt turisztikai célú rehabilitálása és a vonzási értékek erősítése, fejlesztése hozzájárul a fenntarthatósághoz.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Természeti adottságok” Fejlesztési téma

75 74 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 7/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 7 ▪„A minőségi rekreációs és egészség turizmus kialakítása és megteremtése, helyi szolgáltatások kiszélesítése több munkahelyet teremthet.Az ifjúsági üdülési lehetőségek bővítése, a rekreációs sportok feltételeinek javítása: vízi sportolás infrastruktúráinak fejlesztése (evezés, vitorlázás, szörfözés, úszás); természetjárás, lovas turizmus feltételeinek javítása (gyalogos, lovas természetjárás, tájfutás); kerékpáros turizmus feltételeinek javítása; téli sportok feltételeinek javítása, sporthorgászat infrastruktúrájának fejlesztése, vadászathoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. A rekreációs turizmus elősegítésének és a közösségi tér megteremtésének előmozdítása térségi szinten.Rendezvény eszközök, innovatív attrakciós kellékek, újszerű ifjúsági üdülési lehetőségek jöhetnek létre.” Megoldási javaslat ▪„A térség szempontjából meghatározó jelentőségű közösségi terek jöhetnek létre, az ifjúsági turizmus alternatív lehetőséggekkel egészül ki, a térség borkultúrája országos ismertséget érhet el. Az aktív turizmus új minőségi innovatív szolgáltatásokkal bővülhet.Attrakciók, rendezvény elemek, információs eszközök egészíthetik ki a rekreációs turizmus elterjesztését. A " Szomszédolás" elve együttműködésben érvényesül.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

76 75 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 8/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 8 ▪„A helyi vagy országos védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró nem megfelően kiépített, és fenntartott épületek felújítása, a települési központok és környeztük megújítása, a közparkok, pihenőhelyek kialakítása a meglévő területek használahatóvá tétele javítja a települések összképét. A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása, valamint a helyi piacok létrehozásának és fejlesztésének támogatása a cél.A sétautak, pihenőhelyek a zöld felületek látvány és használati elemek kialakítása, fejlesztése elengedhetetlen a minőségi turizmus és az itt élő életminőségének fejlesztése érdekében.A térség turisztikai versenypotenciáljának megőrzése megkívánja, hogy a települési környezet színvonala emelkedjen.” Megoldási javaslat ▪„Az itt élők komfortfokozat nő, a minőségi turzmus adottságaihoz nagyban hozzájárulnak a fejlesztések, és nő a turizmusból származó bevétel. Két új közpark, sétálóút, játszótér, zöld felületek kialakítása hozzájárul rekreációs célok megvalósításához, legalább egy bemutathatóvá tett épület növeli a települési identitás tudatot.A települési hagyományok megőrizhetők, fenntarthatók és új elemekkel bővíthetők, a fejlesztésekke a környezet általános javítása nő, és a fenntarthatóság biztosított.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

77 76 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 9/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis 9 ▪„A minőségi rekreációs és egészség turizmus kialakítása és megteremtése, helyi szolgáltatások kiszélesítése.Az ifjúsági üdülési lehetőségek bővítése, a rekreációs sportok feltételeinek javítása: vízi sportolás infrastruktúráinak fejlesztése (evezés, vitorlázás, szörfözés, úszás); természetjárás, lovas turizmus feltételeinek javítása (gyalogos, lovas természetjárás, tájfutás); kerékpáros turizmus feltételeinek javítása; téli sportok feltételeinek javítása, sporthorgászat infrastruktúrájának fejlesztése, vadgazdálkodáshoz, vadászathoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése.” Megoldási javaslat ▪„A már működő szolgáltatások kiszélesítése, bővítése, innovatív új szolgáltatások megteremtése a rekreációs, egészség turizmus specialitásainak megfelően. Két ifjúsági üdülőház, turistaház, vagy ifjúsági szálláshelyfejlesztés kialakítása.A minőségi rekreációs turizmus hozzáférhetősége,modell értékűsége megvalósítható két szolgáltatással bővül.A program lehetőségek bővülnek, több célcsoport elérhetővé válik mint potenciális idelátogató, a átutazó turizmus csökken,szezonhosszabbítás megvalósul.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra” Fejlesztési téma

78 77 A 10 legfontosabb szolgáltatás, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslat 10/10 A 10 legfontosabb szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatból a legtöbb – 5 db – a(z) Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra fejlesztési témához kapcsolódik Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis ▪„A Velencei-tó akciócsoport területén valós helyi igényeken alapuló programok szervezése, akciók támogatása (hagyományőrzés, kultúra, történelem, egészséges életmód, aktív turizmus, falunap, szakmai rendezvény). A helyi kulturális értékek összegyűjtése, és továbbörökítése.Támogatás nyújtható különböző, helyi adottságokat népszerűsítő, közösségeket fejlesztő, erősítő programok, rendezvények előkészítéséhez, a szükséges infromációsanyagok összegyűjtéséhez, a programok, rendezvények, rendezvénysorozatok lebonyolításához.A Velencei-tó HACS stratégiájában megfogalmazott gazdaságfejlesztési vagy életminőségjavítási intézkedésekhez kapcsolódó rendezvények megvalósítása."Szomszédolás".” Megoldási javaslat ▪„Nő a szabadidős programok száma, minden korosztály számára tartalmas, és több rétegű igényt kielégítő rendezvények valósulhatnak meg. A közösségi együttműködés segíti a térséghez való kötődést, a települések meghatározó értékei bemutathatóvá válnak (szomszédolás) az egyedi programok bekapcsolhatóak a Velencei-tó egységes programkínálatába, és így bővülhetnek a turista vonzó attrakciók, a vidék értékeinek népszerűsítése a gazdasági életre is hatással van.” Megoldási javaslat várható eredménye ▪„Kultúra” Fejlesztési téma 10

79 78 Tartalom ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása ▪Helyzetelemzés ▪Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció ▪ Megoldási javaslatok –10 legfontosabb gazdaságfejlesztési javaslat –10 legfontosabb szolgáltatás-, falu- és településfejlesztési javaslat –Komplex stratégia megoldási javaslatai

80 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 79 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 1/29 Kód: KD-19-GF-2-03 Sorszám: 7073 Prioritás: Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs é... Intézkedés: Rekreációs és egészség turizmus elterjesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A helyi közösség települései karakterisztikusan elkülöníthetők egymástól, változatos, egyedi szolgáltatásokat nyújtó mégis szinergikusan együttműködőek. Vereb a „zöld völgy” az ifjúsági turizmustól a senior programokig, Velence a Virágos fürdőváros, Sukoró az üdülőfalu, Zichyyújfalu az ifjúság parkja, Pákozd a „Huszár–mente”, Kápolnásnyék a szolgáltató település, Nadap a pihenés tere, Gárdony a négy évszakos üdülőváros, Pázmánd a természetes bor kultúra megújítója. Helyzet/ adottság ▪A borok minősége kíváló, de ismertségük alacsony, a présházak, pincék felújításra szorulnak, a helyi gasztronómiai különlegességek nincsenek összegyűjtve, publikálásuk nem megoldott.A borturisztikai szolgáltatások kihasználtsága alacsony,a vadászat,horgászat, a falusi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások minősége nem elégséges a térség adottságaihoz képest.A strandok, vendéglátó egységek színvonala alacsony. Probléma/ lehetőség ▪A présházak felújításával, korszerűsítésével bemutathatóvá vállhatnak a kíváló borok, a Velencei borutak ismertsége is nő.A települések adottságaira, kulturális és gasztronómiai hagyományaira, borpincékre, borutakra, vadászatra, aktív-és vizi turizmusra mint vonzerőre épülő minőségi szolgáltatások száma bővül.A strandok minőségi szolgáltatása megújul, innovatív szolgáltatásokkal egészül ki a kínálat, ezzel is elősegítve az idegenforgalom elemeinek bővülését, és a szezonhosszabbítás, és vendégéjszakák számának növelését.Vendéglátóhelyek korszerű eszközökkel, modern környezeti elemekkel a minőségi turizmust szolgálják. Megoldási javaslat ▪A táji értéket képviselő présházak bemutathatóvá vállnak, a turizmus szolgáltatásai bővülnek, a borpincékre, présházakra, vadászatra, aktív és vizi turizmusra, mint turisztikai vonzerőkre épülő új szolgáltatások új elemeket biztosítanak a szolgáltatási palettán, a már működő szolgáltatások korszerűsödnek, a térség hagyományainak megújúlásával, felerősítve elősegítik a térség imázsának növelését, és ezáltal új látogatói célcsoport elérését teszik lehetővé, a térségbeli együttműködést pedig jelentősen elősegítik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (80%), Építés, felújítás (80%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (15%), Marketing tevékenység (5%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

81 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 80 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret27000 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma13 db Allokáció Megoldási javaslatok 1/29 Kód: KD-19-GF-2-03 Sorszám: 7073 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence, Vereb, Zichyújfalu ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

82 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 81 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 2/29 Kód: KD-19-GF-A-02 Sorszám: 4445 Prioritás: Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs é... Intézkedés: Rekreációs és egészség turizmus elterjesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A Velencei-tó környéki települések esetében kiemelkedő jelentőségű a térség adottságai miatt, és mint legnagyobb fejlesztési potenciált hordozó lehetőség is a kereskedelem, vendéglátás szektor. Jelenleg 364 vendéglátóhely működik a településeken, ebből 303 étterem, cukrászda. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelye 8322, ebből a magánszálláshelyek száma 3042, ez összesen és vendégéjszakát a magánszálláshelyeken jelent a térségben, átlagosan 2,7 nap tartózkodási időtartammal. Ennek nagy része a két városban realizálódik. Helyzet/ adottság ▪A turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó (pl.bor, lovas, horgászati, vadászati, vizi)szálláshelyek és vendéglátó helyek minősége nem megfelelő, idényjellegűek, nincs arculatuk, hogy a visszatérő vendégforgalmat generálják, és hosszabb tartózkodásra ösztönözzék az idelátogatókat. Probléma/ lehetőség ▪A kiegészítő szolgáltatások nyújtása, étkezés, természeti és kulturális érték bemutatási programok pl. a térség kiemelkedő irodalmi, történelmi,hagyományaira épülő (huszárhagyományok, Vörösmarty, Gárdonyi irodalmi értékei, egyedi táji értékek(Gyapjas zsák), túrázási lehetőségek, aktív turizmusra épülő szolgáltatások, kisléptékű infrastrukurális és rekreációs fejlesztésekhez, szolgáltatásfejlesztéshez kapcsolódó fejlesztések megvalósításával, ezen tevékenységhez alkalmazott rendelet alapján megvalósítható, tájékoztató kiadványok, ismertető anyagok melléklésével. Megoldási javaslat ▪A turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó (pl.bor, lovas, horgászati, vadászati, vizi)szálláshelyek és vendéglátó helyek, és szolgáltatásokhoz kapcsolódóan 2 új szálláshely, és 3 új szolgáltatás jön létre a térségben. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

83 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 82 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma24 db Allokáció Megoldási javaslatok 2/29 Kód: KD-19-GF-A-02 Sorszám: 4445 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Zichyújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

84 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 83 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 3/29 Kód: KD-19-SzF-A-09 Sorszám: 3825 Prioritás: Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs é... Intézkedés: Rekreációs és egészség turizmus elterjesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térség gazdasági mutatói alapján az országos átlagnál jobb arányokat mutat. Azonban figyelembe véve az adottságokat, természeti táj, a tó, az épített környezet, az egyedi madárvilág, és a környezetben rejlő lehetőségeket egyértelmű, hogy a fejlődés a kistérségen is túl mutat mind foglalkoztatottságot, mind a jövedelemtermelő képességet tekintve. Az elmúlt években jelentősen visszaesett az idegenforgalomból származó bevétel, jelentősen csökkent a vendégéjszakák száma, ami a legfontosabb megélhetési forrás a kistérségben. Helyzet/ adottság ▪A rekreációs és szabadidős tevékenységek iránti igény növekvő tendenciát mutat, mely a lakóhelyen és az azon kívüli területek irányában egyaránt megmutatkozik. Ma az emberek számára egyre fontosabbá válik a szabadidő hasznos eltöltése, az egészség megőrzése, a munkavégzéshez nélkülözhetetlen mentális és fizikai rekreáció. A térség adottságai adottak a rekreációs turizmus modell értékű megteremtésére Probléma/ lehetőség ▪A minőségi rekreációs és egészség turizmus kialakítása és megteremtése, helyi szolgáltatások kiszélesítése.Az ifjúsági üdülési lehetőségek bővítése, a rekreációs sportok feltételeinek javítása: vízi sportolás infrastruktúráinak fejlesztése (evezés, vitorlázás, szörfözés, úszás); természetjárás, lovas turizmus feltételeinek javítása (gyalogos, lovas természetjárás, tájfutás); kerékpáros turizmus feltételeinek javítása; téli sportok feltételeinek javítása, sporthorgászat infrastruktúrájának fejlesztése, vadgazdálkodáshoz, vadászathoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. Megoldási javaslat ▪A már működő szolgáltatások kiszélesítése, bővítése, innovatív új szolgáltatások megteremtése a rekreációs, egészség turizmus specialitásainak megfelően. Két ifjúsági üdülőház, turistaház, vagy ifjúsági szálláshelyfejlesztés kialakítása.A minőségi rekreációs turizmus hozzáférhetősége,modell értékűsége megvalósítható két szolgáltatással bővül.A program lehetőségek bővülnek, több célcsoport elérhetővé válik mint potenciális idelátogató, a átutazó turizmus csökken,szezonhosszabbítás megvalósul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

85 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 84 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma4 db Allokáció Megoldási javaslatok 3/29 Kód: KD-19-SzF-A-09 Sorszám: 3825 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Zichyújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

86 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 85 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 4/29 Kód: KD-19-SzF-8-01 Sorszám: 7182 Prioritás: Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs é... Intézkedés: Rekreációs és egészség turizmus elterjesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A Velencei-tó –kiemelt üdülőkörzetben olyan természeti, táji, kulturális értékek és egyben turisztikai vonzerők koncentrálódnak, amelyek megóvásának, ill. fennmaradásának biztosítása országos és nemzetközi érdek. A „fenntartható fejlődés” elve szerint el kell érni, hogy a Velencei-tó térség egyrészt, mint biológiai sokféleséget reprezentáló természeti, táji környezet, másrészt, mint turizmust befogadó és magas szinten kiszolgáló kiemelt régió mindkét követelménynek maradéktalanul megfeleljen. Helyzet/ adottság ▪A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában megfogalmazott cél a Velencei-tó turisztikai vonzerejének növelése, rekreációs körzet kialakítása, a szezonhosszabbítás elősegítése szolgáltatások, szálláshelyek, programok kínálatának bővítésével, valamint a kulturális értékek megőrzésével, és bemutathatóságával elérhető közelségbe kerül. Probléma/ lehetőség ▪A nagy projektek: Velencei-tó kapuja, "Pákozd- Mészeg-hegyi Történeti Tematikus út" kialakítása, a dinnyési Madárvárta, Gárdonyi fürdő geotermikus energiaellátása, Velence Resort & Spa-t, mellett lehetőség nyílik az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban számos kisebb közvetlenül a stratégiai célok megvalósítására irányuló projektek megvalósítására i A Velencei-tó HACS stratégiájában meghatározott fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódó, a tervezési területen megvalósuló beruházások, fejlesztések előkészítése. Megoldási javaslat ▪A megvalósuló beruházások újabb feladatokat generálnak, mind a területfejlesztés, mind a beruházások terén. Ezek előkészítéséhez tervek, tanulmányok szükségessége merül fel. Cél a Velencei-tó HACS stratégiájában meghatározott fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódó, a tervezési területen megvalósuló beruházások, fejlesztések előkészítése. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

87 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 86 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret18000 EUR▪Önkormányzatok80% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága30000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 4/29 Kód: KD-19-SzF-8-01 Sorszám: 7182 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence, Vereb, Zichyújfalu ▪LEADER - Tervek és tanulmányok ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

88 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 87 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 5/29 Kód: KD-19-GF-B-01 Sorszám: 4820 Prioritás: Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs é... Intézkedés: Rekreációs és egészség turizmus elterjesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪Földrajzi helyzetéből adódóan, a Gárdonyi kistérség fő fejlődési iránya a turisztika és az arra épülő szolgáltatás. Köszönhető ez egyrészt kedvező fekvésének, jó megközelíthetőségének, másrészt annak, hogy a Velencei-tó Magyarország második legnagyobb természetes állóvize. A tó jelenlegi kiépítettségében elsősorban vízparti üdülésre, kempingezésre, vízi sportokra, horgászatra, szerényebb színvonalon termálturizmusra, természetjárásra, kerékpáros turizmusra, lovaglásra, vadászatra alkalmas. A minőségi turizmus és a modell értékű rekreációs és Helyzet/ adottság ▪A turizmusban beállt változások miatt a szállásigények a minőségi szálláshelyek felé tolódtak el.. Hiányoznak a minőségi turisztikai szolgáltató helyek és a magasabb kategóriás szállásférőhelyek, a tó partfalai, a kiépített strandok elavultak. Még mindig kevés a tartózkodásra csábító program, emiatt a turisták csak úgynevezett átutazó vendégek. Probléma/ lehetőség ▪A Velencei-tó országos idegenforgalmi súlyának megőrzése, lehetőségek szerinti növelése. A Velencei-tó Környéki Többcélú Kistérségi Társulás célja a rekreáció kistérségének kiépítése, amelyet kedvező földrajzi helyzete, Budapest és Székesfehérvár közelsége, valamint a jó közlekedési viszonyok segítenek elő. A leromlott, egy illetve két csillagos szálláshelyek felújítása a KDOP es pályázati konstrukcióban. Létre kell hozni a helyi és térségi TDM szervezeteket, mellyel jelentős összefogás alakulhat ki a turizmus terén a kistérségben. Több színvonalasabb programot kell szervezni, mely több éjszakás tartózkodásra készteti a látogatóba érkező turistákat. Megoldási javaslat ▪A KDOP es pályázati konstrukció eredményeként több színvonalas szállodafejújítás várható. Ez hozzájárul a vendégéjszakát számának növekedéséhez, a munkahelyteremtéshez. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 2. prioritás - Regionális turizmusfejlesztés

89 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 88 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 5/29 Kód: KD-19-GF-B-01 Sorszám: 4820 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence, Vereb, Zichyújfalu ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

90 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 89 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 6/29 Kód: KD-19-GF-7-01 Sorszám: 7261 Prioritás: Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs é... Intézkedés: Rekreációs és egészség turizmus elterjesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégia célja a turizmus multiplikátor hatásainak kiterjesztése a gazdasági, civil, a környezet, és az itt élők életminőségére.A Velencei-tó kiemelt üdülőkörzetben olyan természeti, táji, kulturális értékek és egyben turisztikai vonzerők koncentrálódnak, amelyek megóvásának, ill. fennmaradásának biztosítása országos és nemzetközi érdek. Helyzet/ adottság ▪A Velencei-tó természeti-táji, kulturális környezet – mint turizmust vonzó értékek – megőrzése és a környezet-, valamint természetvédelmi érdekekkel összehangolt továbbfejlesztése, továbbá az ország nemzetközi egyezményekben vállalt természetvédelmi kötelezettségeinek maradéktalan betartása a kiemelt térségben. A kiváló adottságok a Velencei-tó és a Velencei-hegység, a történelmi és kulturális, irodalmi hagyományok megőrzése kiemelt cél. Probléma/ lehetőség ▪A stratégiában elsősorban azok a fejlesztési elképzelések kaptak lehetőséget, amelyek a legrövidebb időszak alatt biztosíthatják a települések identitásának növelését, idegenforgalmi bekapcsolódását a turizmusba, a szolgáltatások minőségi színvonalának emelése, hatással vannak a helyi vállalkozások megerősítésére. A helyi táj, a kulturális, történelmi hagyományokat, a vonzerők egyediségét kihasználva, erősítik az együtműködéseket. Szervesen kapcsolódnak a most induló nagyobb beruházásokhoz (Termálpart, Nautis Hotel, Kerékpár út, Velencei-tó Kapuja ) a szezonhosszabbítás lehetőségét elősegítik, a Tó arculatát meghatározzák, és a térség ismertségét növelik. Megoldási javaslat ▪Az összehangolt közös fellépés elindítja a dinamikus fellendülés folyamatát, közös fejlesztési elképzelések megvalósítása pedig meghatározhatja a Tó igazi arculatát az elkövetkező évtizedekre.A stratégia biztosítja a társadalmi kohézió megszilárdítását, az intézkedések és prioritások feltételezik az együttműködést. A főbb prioritások erősítik a települési és térségi identitást és a közös megvalósítást. „Részekből lesz az egész „ felismerése, alkalmazása.HPME: 7073, 7188,7074,7075 Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

91 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 90 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 6/29 Kód: KD-19-GF-7-01 Sorszám: 7261 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence, Vereb, Zichyújfalu ▪LEADER - Komplex projekt ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

92 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 91 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 7/29 Kód: KD-19-GF-A-03 Sorszám: 4500 Prioritás: Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs é... Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪a bortermelés hagyománya az Árpád korig nyúlik vissza az Etyek-Budai borvidéken ahova Velencei Hegyközség is tartozik. Helyzet/ adottság ▪A borok minősége kíváló, de ismertségük alacsony, a helyi borok vásárlására lenne kereslet, de a vásárlási lehetőségek nem kialakultak, a présházak, pincék felújításra szorulnak, a helyi gasztronómiai különlegességek nincsenek összegyűjtve, publikálásuk nem megoldott.A borturisztikai szolgáltatások kihasználtsága alacsony, a falusi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások minősége nem elégséges a térség adott Probléma/ lehetőség ▪A helyi vendéglátóhelyek, panziók, szállodák, turisztikai helyek bevonása a helyi borok, és egyéb helyi termékek értékesítésébe, és népszerűsítésébe. A présházak felújításával, korszerűsítésével bemutathatóvá vállhatnak a kíváló borok, a Velencei borutak ismertsége is nő.A települések adottságaira, kulturális és gasztronómiai hagyományaira, borpincékre, borutakra mint vonzerőre épülő minőségi szolgáltatások fejlesztése, korszerűsítése.A borturisztikai szolgáltatások fejlesztése, foglalkoztatást elősegítő módon.A fejlesztések kapcsolódnak a falusi turizmus minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakításához is. Megoldási javaslat ▪Új táji értéket képviselő présházak bemutathatóvá vállnak (legalább kettő) a háttér településeken is, a turizmus szolgáltatásai ( legalább két szolgáltatással)bővülnek, a borpincékre, présházakra mint turisztikai vonzerőkre épülő új szolgáltatások új elemeket biztosítanak a szolgáltatási palettán. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

93 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 92 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága60000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 7/29 Kód: KD-19-GF-A-03 Sorszám: 4500 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Zichyújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

94 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 93 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 8/29 Kód: KD-19-GF-A-01 Sorszám: 3839 Prioritás: Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs é... Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ▪A fejlesztések intenzitása az ország mindenkori gazdasági helyzetével párhuzamosan alakult a térségben. A 80-as évek közepéig erőteljesebb fejlesztések voltak, melyek hatására a Velencei-tó az ország második legjelentősebb vízparti üdülőkörzetévé fejlődött.. A nyolcvanas évek második felétől a fejlesztések dinamikája visszaesett, miközben a tó turisztikai igénybevétele megmaradt, így az ellátás színvonala és a környezet állapota folyamatosan romlott, az elért eredmények veszélybe kerültek. Helyzet/ adottság ▪Bár a térségben feltalálhatóak magán szálláshelyszolgáltatók, de infrastruktutális ellátottságuk egy részénél nem korszerű, emellett a háttértelepüléseken hiányos a szolgáltatás vagy egyáltalán nem lézetik.A magánszálláshelyekhez kapcsolódó szolgáltatások szegényesek, a természeti erőforrásokra épülő kínálat nem kielégítő Az új különböző típusú szálláshelyek megteremtésével növelhető a térségbe érkező turisták száma, Probléma/ lehetőség ▪A fejlesztések célja vidéki munkahelyek létrehozása vagy megőrzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható falusi-, agro-, és ökoturisztikai fejlesztések, beruházások infrastrukturális és szolgáltatási feltételeinek, marketingjének támogatása, a falusi turizmushoz kapcsolódó minőségi magánszálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, már működő szálláshelyek bővítése, korszerűsítése, akadálymentesítése, szolgáltatásainak fejlesztése. ▪Szálláshelyhez nem feltétlenül kötött - a vidéki települések természeti erőforrásaira, mint vonzerőre épülő - minőségi és komplex agro- és ökoturisztikai szolgáltatások kiépítése, már működő szolgáltatások bővítése, korszerűsítése, fejlesztése és marketingje. Megoldási javaslat ▪A gazdasági fejlesztési célkitűzések megvalósítása megalapozza a turisztikai fejlesztéseket, a szolgáltatói háttér 2 új szolgáltatással, és 3 falusi szálláshellyel bővül. Rekreációs és egészségturisztikai innovativ szolgáltató programcsomagok bevezetésével az idegenforgalom nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A turisztikai tevékenységek ösztönzése

95 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 94 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága57000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 8/29 Kód: KD-19-GF-A-01 Sorszám: 3839 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Zichyújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

96 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 95 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 9/29 Kód: KD-19-SzF-A-08 Sorszám: 3822 Prioritás: Modell értékű turizmus fejlesztés, innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs é... Intézkedés: Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A minőségi turizmus és a modell értékű rekreációs és egészségturizmus alapfeltételei adottak a térségben. Itt található a Közép-Dunántúli régió 6 kiemelt fürdőjéből kettő, az agárdi Gyógyfürdő és a Velencei termálpart. Ehhez kapcsolódóan szükséges az igényes éllettér megteremtése és biztosítása. Az idelátogató turistákat kiegyensúlyozott települési arculat, jól megközelíthető látnivalók kell, hogy fogadják. Helyzet/ adottság ▪Az infrastrukturálisan leromlott épületek számba vétele, és hasznosíthatósága és megőrzése kiemelt feladat, befolyásolja a települési összképe. Felújításuk, karbantartásuk innovatív hasznosíthatóságuk javíthatja az itt élők életminőségét, és jelentősen hozzájárulhat a turisztikai célok megvalósításához. Probléma/ lehetőség ▪A helyi vagy országos védelem alatt nem álló, a település megjelenésében szereppel bíró nem megfelően kiépített, és fenntartott épületek felújítása, a települési központok és környeztük megújítása, a közparkok, pihenőhelyek kialakítása a meglévő területek használahatóvá tétele javítja a települések összképét. A településkép, a vidéki lakókörnyezet és a közösségi terek, közterületek állapotának javítása, valamint a helyi piacok létrehozásának és fejlesztésének támogatása a cél.A sétautak, pihenőhelyek a zöld felületek látvány és használati elemek kialakítása, fejlesztése elengedhetetlen a minőségi turizmus és az itt élő életminőségének fejlesztése érdekében.A térség turisztikai versenypotenciáljának megőrzése megkívánja, hogy a települési környezet színvonala emelkedjen. Megoldási javaslat ▪Az itt élők komfortfokozat nő, a minőségi turzmus adottságaihoz nagyban hozzájárulnak a fejlesztések, és nő a turizmusból származó bevétel. Két új közpark, sétálóút, játszótér, zöld felületek kialakítása hozzájárul rekreációs célok megvalósításához, legalább egy bemutathatóvá tett épület növeli a települési identitás tudatot.A települési hagyományok megőrizhetők, fenntarthatók és új elemekkel bővíthetők, a fejlesztésekke a környezet általános javítása nő, és a fenntarthatóság biztosított. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

97 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 96 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága46000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 9/29 Kód: KD-19-SzF-A-08 Sorszám: 3822 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Zichyújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

98 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 97 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 10/29 Kód: KD-19-SzF-A-10 Sorszám: 3860 Prioritás: Életminőség fejlesztés: Igényes élettér kialakítása alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáf... Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A térségben számos olyan település van, ahol a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges közösség terek nem állnak rendelkezésre, vagy olyan állapotban vannak, melyek felújításra szorulnak. Az igény a lakosság részéről biztosított, hiszen a szabadidejükben nem akarnak utazni órákat azért, hogy megfelelő környezetben tudjanak estlegesen sportolni vagy kikapcsolódni. Az adottságok jók, az infrastrukturális háttér megfelelően biztosított, de természetesen fejleszteni kell a mai kor elvárásai szerint. Helyzet/ adottság ▪"Jelenleg a térségben csak egy-két településén biztosított a megfelelő háttér ahhoz, hogy a lakosság az igényeinek és elvárásainak megfelelő módon tudjon kikapcsolódni. A sport és kulturális szolgáltatást nyújtó épületek és létesítmények leromlott állapotban vannak, illetve már nem felelnek meg a mai kor elvárásának. Lehetőségként merül fel település szintjén, hogy ezen fejlesztésekre szükség van és igény mutatkozik Probléma/ lehetőség ▪A meglévő épületek és létesítmények felújítása, új létesítmények építése a kor elvárásainak megfelelően. Térségi szinten gondolkodva megoldani és berendezkedni egy-egy szabadidős tevékenységre, mely jelenleg is dominál a településen és azt fejlesztené tovább az adottságoknak megfelelően. Fontos az, hogy minden korcsoport megtalálja egy településen a számára kikapcsolódást nyújtó szolgáltatást. Az iskolai sport létesítmények kiegészítőjeként, sport és rekrációs tevékenységek, elérhetőség biztosítása mindenki számára hozzáférhetően. Megoldási javaslat ▪A térségben kialakulnak a szabdidős rekreációs tevékenységekhez kapcsolódóan különböző létesítmények, amelyek minden korosztály igényeit lefedik az idős korosztálytól a legkisebbekig. A fiatalok helyben tartási esélyei növelhetők a fiatal felnőttek igényeinek megfelelő létesítmények, infrastruktúrák biztosításával. A szabadidő, rekreáció, sport és kulturális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 2 létesítmény felújításával nő. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

99 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 98 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 10/29 Kód: KD-19-SzF-A-10 Sorszám: 3860 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Zichyújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

100 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 99 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 11/29 Kód: KD-19-SzF-1-02 Sorszám: 7188 Prioritás: Életminőség fejlesztés: Igényes élettér kialakítása alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáf... Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A Velencei-tó térségében a turizmusnak, mint a térség meghatározó kitörési lehetőségének jelentős multiplikáló hatása van. A minőségi és innovatív turisztikai szolgáltatások fejlesztése hozzájárul a térség gazdasági szerkezetének átalakításához, fejlesztéséhez. A turizmusból származó jövedelem erősíti a helyi gazdaságot, ezáltal hozzájárul az életminőség javításához. Helyzet/ adottság ▪A kiemelt üdülőkörzet legnagyobb vonzerejét a természeti-, táji és kulturális értékek adják. A kiváló adottságok, a történelmi és kulturális emlékhelyek, az Európában egyedülálló, sajátos karakterű, változatos és vonzó táj és egészséges környezet. A fejlesztések egyik alapvető célja e vonzó értékek megőrzése, a hagyományok és a környezet-, valamint a természetvédelmi érdekekkel összehangolt turisztikai célú rehabilitálása és a vonzási értékek erősítése, fejlesztése. Probléma/ lehetőség ▪A térség gazdag hagyományainak ápolása, megőrzése.Közbiztonság fejlesztése:technika felszerelés megújításával, térfigyelő rendszerek alkalmazásával, nő az üdülők és a helyben lakók biztonságérzete, és elégedettsége.A vidéki lakókörnyezet és közösségi terek állapotának javítása, felújítása.Közparkok, pihenőhelyek, sétautak, látvány és használati térelemek kialakítása. A nyugodt, csendes környezet, terület hasznosításával rekreációs parkok létrehozására, ifjúsági turizmus lehetőségeinek kiszélesítése,a térség és az ország fiataljainak részére, a meglévő adottságokra épülve, az egyedi arculat megőrzésével, a vidéki természetes életmód fenntartása és a helyi foglalkoztatás és az idegenforgalmi célok megvalósítása érdekében, a Velencei-tó idegenforgalmi folyosó kiszélesítése. Megoldási javaslat ▪Közösségi célú fejlesztések megvalósítása, beruházás, eszközbeszerzés, szolgáltatás igénybevétele a fejlesztéshez. A különböző közösségi tevékenységekhez kapcsolód beszerzések elősegítése, fellépő ruhák, kiskorúak zenei, kulturális fejlődésének biztosítása eszközök beszerzésével, a kommunikáció elterjesztésének technikai biztosítása, az idegenforgalom és a helyi identitást elősegítő közösségi terek innovatív jelző/táblarendszerrel való ellátása, innovatív attrakciók létrehozása, történelmi - kulturális információs térelemek kialakításával. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Marketing tevékenység (10%), Tradicionális eszközbeszerzés (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

101 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 100 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10600 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága87000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma13 db Allokáció Megoldási javaslatok 11/29 Kód: KD-19-SzF-1-02 Sorszám: 7188 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence, Vereb, Zichyújfalu ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

102 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 101 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 12/29 Kód: KD-19-SzF-A-12 Sorszám: 4796 Prioritás: Életminőség fejlesztés: Igényes élettér kialakítása alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáf... Intézkedés: Kulturális és szabadidős szolgáltatások fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A helyi közösség települései karakterisztikusan elkülöníthetők egymástól, változatos, egyedi szolgáltatásokat nyújtó mégis szinergikusan együttműködőek. Vereb a „zöld völgy” az ifjúsági turizmustól a senior programokig, Velence a Virágos fürdőváros, Sukoró az üdülőfalu, Zichyyújfalu az ifjúság parkja, Pákozd a „Huszár–mente”, Kápolnásnyék a szolgáltató település, Nadap a pihenés tere, Gárdony a négy évszakos üdülőváros, Pázmánd a természetes bor kultúra megújítója. Helyzet/ adottság ▪Zichyújfalu, Vereb, Pázmánd település közlekedési elszigeteltsége, az infrastrukturális hiányosságok, az elmaradott életkörülmények gátolja a foglalkoztatottságot, és a helyben foglalkoztatást, csökkenti a felzárkóztatás esélyeit.Vereb esetében Infrastrukturális hiányosságok, mint a szennyvízelvezetés,a járdák utak állapota, a közlekedés hatása a foglalkoztatottságra.Pázmánd is kevésbé ismert a velencei idegenforgalom kínálatában Probléma/ lehetőség ▪A vidéki lakókörnyezet és közösségi terek állapotának javítása, nem helyi-és országos védelem alá tartozó területek, épületek felújítása. Védelem alatt nem álló közparkok, pihenőhelyek, sétautak, látvány és használati térelemek kialakítása. A nyugodt, csendes környezet, terület hasznosításával rekreációs parkok létrehozására, ifjúsági turizmus lehetőségeinek kiszélesítése,a térség és az ország fiataljainak részére, a meglévő adottságokra épülve, helybeni munkahelyteremtés lehetőségével az egyedi arculat,megőrzésével, a vidéki természetes életmód fenntartása és a helyi termékek megteremtése a helyi foglalkoztatás és az idegenforgalmi célok megvalósítása érdekében, a velencei-tó idegenforgalmi folyosó kiszélesítése. Megoldási javaslat ▪A telelpülések fejlesztésével biztosíthatják a más kistérségbe történő átjárást, így bekerülve országos túraútvonalak, kerékpár utak, bakancsos turizmus, lovas turizmus már jól működő véráramába. A térségi helyi idegenfogalmi kínálatot kibővítve, felzárkózhatnak a Tó központi idegenforgalmi kínálatába, új program lehetőséget kínálva a rekreációs- egészség turizmus megvalósításához.Egy játszótér kialakítása, 2 pihenőhely létrejön. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és -fejlesztés

103 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 102 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 12/29 Kód: KD-19-SzF-A-12 Sorszám: 4796 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Zichyújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

104 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 103 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 13/29 Kód: KD-19-SzF-1-01 Sorszám: 7079 Prioritás: Életminőség fejlesztés: Igényes élettér kialakítása alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáf... Intézkedés: Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A rekreációs és szabadidős tevékenységek iránti igény növekvő tendenciát mutat, mely a lakóhelyen és az azon kívüli területek irányában egyaránt megmutatkozik. Ma az emberek számára egyre fontosabbá válik a szabadidő hasznos eltöltése, az egészség megőrzése, a munkavégzéshez nélkülözhetetlen mentális és fizikai rekreáció. A Velencei-tó térség adottságai adottak a rekreációs turizmus modell értékű megteremtésére. Helyzet/ adottság ▪Az aktív turizmus lehetőségei adottak, azonban hálózatba kapcsolásuk, nem megoldott. Kevés a civil közösségi tér, a minden korosztálynak alkalmas szabadídő hasznos eltöltésének lehetősége hiányos. A Velencei-tó borkultúrájának, bor hagyományainak ismertsége hagyományaihoz nem méltó. Hiányoznak az alkotó, közösségi terek, galériák. Probléma/ lehetőség ▪A minőségi rekreációs és egészség turizmus kialakítása és megteremtése, helyi szolgáltatások kiszélesítése több munkahelyet teremthet.Az ifjúsági üdülési lehetőségek bővítése, a rekreációs sportok feltételeinek javítása: vízi sportolás infrastruktúráinak fejlesztése (evezés, vitorlázás, szörfözés, úszás); természetjárás, lovas turizmus feltételeinek javítása (gyalogos, lovas természetjárás, tájfutás); kerékpáros turizmus feltételeinek javítása; téli sportok feltételeinek javítása, sporthorgászat infrastruktúrájának fejlesztése, vadászathoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése. A rekreációs turizmus elősegítésének és a közösségi tér megteremtésének előmozdítása térségi szinten.Rendezvény eszközök, innovatív attrakciós kellékek, újszerű ifjúsági üdülési lehetőségek jöhetnek létre. Megoldási javaslat ▪A térség szempontjából meghatározó jelentőségű közösségi terek jöhetnek létre, az ifjúsági turizmus alternatív lehetőséggekkel egészül ki, a térség borkultúrája országos ismertséget érhet el. Az aktív turizmus új minőségi innovatív szolgáltatásokkal bővülhet.Attrakciók, rendezvény elemek, információs eszközök egészíthetik ki a rekreációs turizmus elterjesztését. A " Szomszédolás" elve együttműködésben érvényesül. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (30%), Marketing tevékenység (10%), Tradicionális eszközbeszerzés (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

105 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 104 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret10600 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága82000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek0%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db Allokáció Megoldási javaslatok 13/29 Kód: KD-19-SzF-1-01 Sorszám: 7079 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence, Vereb, Zichyújfalu ▪LEADER - Közhasznú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Szomszédolás: a térségben lévő települések: egymás kulturális, történelmi, helyi adottságainak megismerése. A települések hálózati együttműködése, egymás segítése, a közös értékek megtalálása, ezáltal erősítve a települések és a Velencei-tó HACS térségi imázsát.

106 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 105 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 14/29 Kód: KD-19-SzF-B-04 Sorszám: 3855 Prioritás: Életminőség fejlesztés: Igényes élettér kialakítása alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáf... Intézkedés: Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb infrastruktúra ▪A megfelelő csapadékvízelvezető rendszerek hiánya jelentősen veszélyezteti a települések lakóházainak, középületeinek állapotát, emellett a kárelhárítás jelentős anyagi terhet jelent mind a lakosság, mind pedig az önkormányzatok számára. Környezetvéselmi és a Velencei-tó vízvédelme, valamint a 2000/60/EK Víz Keretirányelv céljainak megvalósítása érdekében sem mindegy a csapadékelvezetés és felszíni vízelveztés megoldatlansága. Helyzet/ adottság ▪A felszíni és csapadékvíz elvezetését a helyi adottságokat figyelembe vételével csak kistérségi szinten lehet megoldani. A KDOP E pályázati konstrukció azonban csak az 5000 fő alatti településeknek nyújt megoldást. A KEOP egyáltalán nem kezeli a problémát, vagyis nem nyújt támogatást a vízelvezetésre, az a Regionális Operatív Programok feladata. Fontos célkitűzés továbbá, hogy projekt a távlati igényeknek is m Probléma/ lehetőség ▪A kockázat csökkentése és a károk megelőzése, illetve a vízkészlettel való gazdálkodás érdekében támogatni szükséges a települések belterületi vízelvezető-rendszerének fejlesztését, a vizek kártételek nélküli helyben tartását (pl. a helyi vízkárok csökkentését szolgáló záportározók kialakítása) A KDOP E pályázati konstrukcióban a lakosságszám korlátozás felülvizsgálata szükséges. A fejlesztéssel érintett vízelvezető rendszereket az integrált és szinergikus fejlesztések érdekében az ÚMVP külterületi mezőgazdasági területeken megvalósuló beavatkozásaival összehangoltan kell kezelni és üzemeltetni. A településeknél nem lakosságszámhoz kellene kötni a fejlesztést, hanem vízgazdálkodási területekhez ( földrajzilag kellene meghatározni). Megoldási javaslat ▪A projekt megvalósulása után a kistérségben csökkene a Vis major károk helyreállítására fordított összeg, jelentősen javulna a Velencei-tó vízminősége, csökkenne a környezet károsító hatása. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 4. prioritás - Helyi és térségi kohéziót segítő infrastrukturális fejlesztés

107 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 106 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 14/29 Kód: KD-19-SzF-B-04 Sorszám: 3855 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence, Vereb, Zichyújfalu ▪Nem ÚMVP

108 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 107 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 15/29 Kód: KD-19-SzF-A-11 Sorszám: 3863 Prioritás: Életminőség fejlesztés: Igényes élettér kialakítása alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáf... Intézkedés: Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Szabadidős tevékenységekre és sportolásra alkalmas infrastruktúra ▪A videki településeken egyre erőteljesebb a közössegek, a társadalmi kohezió, osszetartozas hiánya, erózioja. A vidéki élet minőségét alapvetően befolyasoló(human) szolgáltatasok folyamatosan csökkenő mértékben, sok helyütt pedig egyáltalán nem hozzaférhetőek. Felgyorsult a Helyzet/ adottság ▪A velencei-tó környékén is az országos állapot a jellemző, a fenntartók költségvetéséből nem oldható meg ezen közösségi terek biztosítása, pályázati pénz szükséges a fenntartásokhoz. Probléma/ lehetőség ▪A fenti célok megvalositasat tobb kormányzati intézkedés támogatja, ezek koze illeszkedik az Integrált közösségi és szolgáltató terek (IKSZT) kialakítása.az Integrált közösségi és szolgáltató terek – egyrészt olyan közhasználatú épület, amely a vidéki telepulesen feltételeket, biztosit az– másrészt szolgáltatásszervezési modell, amely lehetıve teszi a helyi lakosság szamara fontos közszolgáltatások egy epületben való mőködtetéset,közösségi tér. ▪egyes szolgáltatások fenntarthatosagahoz, szakmai és penzugyi osszhangjanak ▪kozossegek kialakulásához, mőkodesehez, fejlıdesehez; ▪– másrészt szolgáltatásszervezési modell, amely lehetıve teszi a helyi lakosság ▪szamara fontos kozszolgaltatasok egy epuletben való mőkodteteset, hozzájárulva az Megoldási javaslat ▪Két vagy három közösségi tér megújul, épül, fenntarthatóvá válik. Javul a lakossági szolgáltatások, és ezzel az esélyegyenlőség elve. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport A vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgál...

109 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 108 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 15/29 Kód: KD-19-SzF-A-11 Sorszám: 3863 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kápolnásnyék, Pákozd, Pázmánd, Sukoró ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

110 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 109 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 16/29 Kód: KD-19-SzF-B-03 Sorszám: 4822 Prioritás: Életminőség fejlesztés: Igényes élettér kialakítása alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáf... Intézkedés: Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A Gárdonyi kistérség kedvező földrajzi elhelyezkesésének köszönhetően, a Velencei-tó környéki települések lakosságszáma folyamatosan nő. Ezzel együtt jár a gyermekek létszámának növekedése is. A mai gazdasági helyzetben a kisgyermekes anyukák minél ekőbb szeretnének visszatérni a munka világába. Helyzet/ adottság ▪A nők ismételt elhelyezkedésének legfőbb akadálya a 3 év alatti gyermekek napközbeni elhelyezése. Az Önkormányzatoknak csak 10 ezer lakosszám felett kötelelző feladatellátása bölcsöde létrehozása. A Gárdonyi kistréségben működik egy alapítvány által működtetett bölcsöde, mely az idei évben pályázani szerettt volna az Önkormányzattal összefogva a KDOP B pályázati konsrtukcióban a bölcsödei kapacitásának bővítésé Probléma/ lehetőség ▪Az Önkormányzatoknak, amennyiben nem tudnak létrehozni bölcsödei ellátást nyújtó intézményeket, vagy nem vállalják fel, mert nem kötelezettek rá, úgy szorgalmazni kéne, hogy alapítványok tudjanak ilyen intézményeket létrehozni, kedvezményes telekvásárlással, leromlott épületek átadásával. A KDOP es pályázati kiírásai alapján várható több családi napközi létrehozása, jövő éveben pedig az ismételt bölcsödei pályázati kiírás után a meglévő bölcsöde kapacitásának fejlesztése, vagy új bölcsöde létrehozása. Megoldási javaslat ▪Sikeres páláyzati konstrukció kiválasztása esetén 1 vagy 2 olyan intézmény jön létre, amely el tudja látni a 3 év alatti gyermekek elhelyezését, felügyeletét, ezzel is elősegítve a nők munkába állását. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 5. prioritás - Technikai segítségnyújtás

111 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 110 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 16/29 Kód: KD-19-SzF-B-03 Sorszám: 4822 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Gárdony, Kápolnásnyék, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

112 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 111 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 17/29 Kód: KD-19-GF-2-01 Sorszám: 7071 Prioritás: Gazdaságfejlesztés: vállalkozások megerősítése, hálózat fejlesztés, a mikro-vállalkozások... Intézkedés: A térség célkitűzéseihez alkalmazkodó vállalkozásfejlesztés elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Kereskedelem, javítás ▪A Velencei-tó környéki települések esetében kiemelkedő jelentőségű a térség adottságai miatt, és mint legnagyobb fejlesztési potenciált hordozó lehetőség a vállalkozások szempontjából a kereskedelem, vendéglátás szektor. A turizmusból származó jövedelem erősíti a helyi gazdaságot, ezáltal hozzájárul az életminőség javításához.A helyi vállalkozásoknak, szolgáltatóknak életképessége, fennmaradása a Velencei-tó HVS fő célkitűzése. Helyzet/ adottság ▪Kevés a helyi munkalehetőség, magas az ingázók aránya. A munkaképes lakosság körében magas az inaktívak és az ingázók (Budapest, Székesfehérvár) száma. Főleg a nők munkába való visszatérése nehézkes. Helyben több munkahelyre lenne szükség.A szolgáltatások színvonala több szektorban elmaradott, a minőségi szolgáltatás, vendéglátás, kereskedelem, szálláshely biztosítása, kialakítása a Velencei- tó HVS-ben megfogalmazott célok elérése érdekében meghatározó. Probléma/ lehetőség ▪A vállalkozások életképességéhez szükséges a háttér infrastruktúrák fejlesztése.A meglévő vállalkozások eszköz és ingatlanfejlesztésének támogatása.Új és működő vállalkozások indításához, fennmaradásához támogatás biztosítása, beruházási jelleggel.Eszközbeszerzés, kisléptékű beruházás.Minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek, szabvány elterjesztése, bevezetése. Megoldási javaslat ▪A meglévő vállalkozások megerősődésével növekedhet a helyben foglalkoztatás(nők munkaerőpiacra történő visszatérésének növekedési esélye), a szolgáltatások bővüléséve elérhetővé válik a helyben élők és az idegenforgalommal megnövekedett igények kielégítése.A minőségi és innovatív szolgáltatások fejlesztése hozzájárul a térség gazdasági szerkezetének átalakításához, fejlesztéséhez.Korszerű eszközök beszerzésre kerülhetnek, amivel a szolgáltatások színvonala emelkedik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (100%), Építés, felújítás (100%), Marketing tevékenység (10%), Tradicionális eszközbeszerzés (20%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

113 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 112 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret27000 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága80000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 17/29 Kód: KD-19-GF-2-01 Sorszám: 7071 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence, Vereb, Zichyújfalu ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

114 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 113 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 18/29 Kód: KD-19-GF-A-04 Sorszám: 3841 Prioritás: Gazdaságfejlesztés: vállalkozások megerősítése, hálózat fejlesztés, a mikro-vállalkozások... Intézkedés: A térség célkitűzéseihez alkalmazkodó vállalkozásfejlesztés elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A regisztrált aktív vállalkozások száma a kistérségben, 2006-ban 3121 volt, ebből 1089 a társas és 1939 az egyéni vállalkozás. Az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás szektorban működik a legtöbb vállalkozás 24%, ezt követően a kereskedelem, javítás szektorban 21 %, jelentős még az építőipari vállalkozások száma 16 %.A vállalkozások 8%-a szálláshely szolgáltatás, és vendéglátás területén tevékenykedik,ami igen alacsony a turizmus jelentőségét tekintve Helyzet/ adottság ▪Kevés a helyi munkalehetőség, magas az ingázók aránya. A munkaképes lakosság körében magas az inaktívak és az ingázók (Budapest, Székesfehérvár) száma. Főleg a nők munkába való visszatérése a család és a közlekedés nehézségei, drágasága miatt nehézkes. Helyben több munkahelyre lenne szükség. A térségben alacsony a képzési hajlandóság.A mikrovállalkozások száma meghatározó.A GOP Probléma/ lehetőség ▪A vállalkozások életképességéhez szükséges a háttér infrastruktúrák fejlesztése.A meglévő vállalkozások eszköz és ingatlanfejlesztésének támogatása.Új és működő mikrovállalkozások indításához támogatás biztosítása, beruházási jelleggel.Megkezdett, vagy tervezett gazdasági tevékenységekhez követlenül kapcsolódó, mezőgazdaságon kívül végzett tevékenységek fenntarthatóságának elősegítése. induló mikrovállalkozások életképességének megteremtésével.Minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek, szabvány elterjesztése, bevezetése Megoldási javaslat ▪A meglévő vállalkozások megerősődésével növekedhet a helyben foglalkoztatás(nők munkaerőpiacra történő visszatérésének növekedési esélye, két újonnan induló vállalkozás kialakításával a különböző szolgáltatási szektor kialakulhat, három vállalkozás eszköz beszerzése megvalósulhat. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

115 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 114 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37500 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága65000 EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma5 db Allokáció Megoldási javaslatok 18/29 Kód: KD-19-GF-A-04 Sorszám: 3841 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Zichyújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

116 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 115 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 19/29 Kód: KD-19-GF-A-05 Sorszám: 3842 Prioritás: Gazdaságfejlesztés: vállalkozások megerősítése, hálózat fejlesztés, a mikro-vállalkozások... Intézkedés: Információhoz, tudáshoz szolgáltatásokhoz való hozzájutás támogatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb szolgáltatás ▪A kistérségben a mezőgazdasági, valamint ipari, építőipari vállalkozások aránya a régió átlagánál kisebb, az idegenforgalommal és vendéglátással foglalkozóké viszont a térség üdülőterületi jellege miatt több annál. A kistérségben, 2005-ben 30 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött, közel 8 milliárd Ft saját tőkével, melynek77%-a külföldi részesedés. ▪A helyi vállalkozások nagy része 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás. Helyzet/ adottság ▪A mikrovállalkozások fejletlensége meghatározza fejlődési potenciáljukat.Nehezití az állandó munkaerő alkalmazást, a szabályos foglalkoztatást. Probléma/ lehetőség ▪A tevékenységek kibővítésével, új vállakozási ággal bővíthetőek az eddigi tevékenységek.Nő a vállalkozói aktivítás, a vállalkozások versenyképessége, munkahelyek megtartása és újak létrehozása, a jelenlegi gazdasági szerkezet erősödik.Megkezdett, vagy tervezett gazdasági tevékenységekhez követlenül kapcsolódó,meghatározott eszközbeszerzés, minőségbiztosítás,építés, épületfelújítás, - korszerűsítés, épületgépészet kialakítás, -felújítás, -korszerűsítés, mezőgazdaságon kívül végzett tevékenységek fenntarthatóságának elősegítése. induló mikrovállalkozások életképességének megteremtésével. Megoldási javaslat ▪A régióban az új mikrovállalkozások létrehozásával, illetve a működő mikrovállalkozások beruházásainak, müszaki technológiai fejlesztésének eredményeképpen a gazdaságon kívül végzett tevékenységgel fenntarthatóvá válhatnak a vállalkozások. Két vállalkozás eszközbeszerzése, két mikrovállalkozás beindítása megvalósul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása

117 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 116 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37500 EUR▪Önkormányzatok0% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek0% ▪Egyházak0%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma12 db Allokáció Megoldási javaslatok 19/29 Kód: KD-19-GF-A-05 Sorszám: 3842 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Zichyújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

118 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 117 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 20/29 Kód: KD-19-GF-5-02 Sorszám: 7075 Prioritás: Térségi marketing kialakítása: a helyi közösség és a turizmus szolgáltatások elérése érdek... Intézkedés: Velencei-tó rekreációs térség és értékeinek imázs növelése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A térségben lévő településeken élők identitás tudat erősítéséhez hozzá tartozik egy bizonyos magukkal hozott kulturális értékek megtartás és fejlesztése. A térségben számos kulturális érték fellelhető, mely egy részt a nemzetiségi hagyományok ápolásából tevődik össze, másrészt a terület történelmi, kulturális örökségéből, a táji, természeti adottságokból. Helyzet/ adottság ▪A kulturális értékek védelme és ismertségének elősegítése az elmúlt időszakban háttérbe szorult és félő, megőrzéshez feledésbe is merül. A térség adottságai nem kellőképpen reprezentáltak a nemzetközi és országos idegenforgalmi kínálatban. Sokszor a helyben élők sem ismerik saját és a szomszéd település értékeiket.A kulturális örökségekről, természeti, táji értékekről un.vonzerő leltár készítése szükséges. Probléma/ lehetőség ▪A térség életében jelentőséggel bír a minőségi program kínálat.Meg kell szervezni az egységes programkínálatot, a helyi rendezvények egymásra épülésével. Az eddig kialakult tervezési pontok mentén a kistérségben a legfontosabb feladat a helyi szereplők együttműködési lehetőségének elősegítése, megteremtése. A HVS-ben megfogalmazott gazdaságfejlesztési és életminőség javítási intézkedésekhez kapcsolódó rendezvények megvalósítása.A HACS stratégiájában meghatározott fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódó térségen belüli szakmai együttműködés erősítése.A "szomszédolás" kiterjesztésével térségi ésországos ismertségű programok meghonosítása. Megoldási javaslat ▪A minőségi rendezvények segítik a térség ismertségét, növelik a vendégéjszakák számát, a szezonhosszabbítást elősegítik, és biztosítják a gazdaságfejleszési fejlesztések fenntarthatóságát. Növelik a turizmusból származó bevételeket, és a térségi identitás tudat a helyben élők életminőségét is javítja.A Velencei-tó környéki települések rendezvények,kiadványok, információs anyagok a térség és adottságainak bemutatásával a nemzetközi és országos idegenforgalmi kínálatban kellőképpen bemutatásra kerülhetnek. A történelmi, kulturális egyedi hagyományokra épülő programkínálat hálózatosan is megjelenik. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (20%), Képzés/Oktatás (30%), Kiadvány készítés (100%), Marketing tevékenység (30%), Rendezvény (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

119 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 118 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága72000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma9 db Allokáció Megoldási javaslatok 20/29 Kód: KD-19-GF-5-02 Sorszám: 7075 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence, Vereb, Zichyújfalu ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Szomszédolás: a térségben lévő települések: egymás kulturális, történelmi, helyi adottságainak megismerése. A települések hálózati együttműködése, egymás segítése, a közös értékek megtalálása, ezáltal erősítve a települések és a Velencei-tó HACS térségi imázsát.

120 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 119 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 21/29 Kód: KD-19-SzF-4-01 Sorszám: 7153 Prioritás: Térségi marketing kialakítása: a helyi közösség és a turizmus szolgáltatások elérése érdek... Intézkedés: Velencei-tó rekreációs térség és értékeinek imázs növelése Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A helyi értékeket bemutató település szintű rendezvények az utóbbi években térben is kiszélesedtek a Velencei-tó Hacs területén.Egyre nagyobb igény mutatkozik egymás településeinek értékmegőrző, hagyományápoló közösségi és kulturális programjainak tematikus megvalósítására, amely a helyben élők identitástudatát erősíti, egyben egymás megismerését is elősegíti. Helyzet/ adottság ▪A térség területén szorgalmazni kell a tartalmas szabadidős programok megvalósítását, a gazdag történelmi és kulturális hagyományok ápolását. A már jól működő rendezvények meghonosítása, az egyes települések sajátosságait is bemutató egyedi programkínálat bővítése elősegíti a térség közösségi együttműködését és a helyben élők kötődését.Minden korosztály részére Probléma/ lehetőség ▪A Velencei-tó akciócsoport területén valós helyi igényeken alapuló programok szervezése, akciók támogatása (hagyományőrzés, kultúra, történelem, egészséges életmód, aktív turizmus, falunap, szakmai rendezvény). A helyi kulturális értékek összegyűjtése, és továbbörökítése.Támogatás nyújtható különböző, helyi adottságokat népszerűsítő, közösségeket fejlesztő, erősítő programok, rendezvények előkészítéséhez, a szükséges infromációsanyagok összegyűjtéséhez, a programok, rendezvények, rendezvénysorozatok lebonyolításához.A Velencei-tó HACS stratégiájában megfogalmazott gazdaságfejlesztési vagy életminőségjavítási intézkedésekhez kapcsolódó rendezvények megvalósítása."Szomszédolás". Megoldási javaslat ▪Nő a szabadidős programok száma, minden korosztály számára tartalmas, és több rétegű igényt kielégítő rendezvények valósulhatnak meg. A közösségi együttműködés segíti a térséghez való kötődést, a települések meghatározó értékei bemutathatóvá válnak (szomszédolás) az egyedi programok bekapcsolhatóak a Velencei-tó egységes programkínálatába, és így bővülhetnek a turista vonzó attrakciók, a vidék értékeinek népszerűsítése a gazdasági életre is hatással van. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Rendezvény (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

121 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 120 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret5300 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága53000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db Allokáció Megoldási javaslatok 21/29 Kód: KD-19-SzF-4-01 Sorszám: 7153 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence, Vereb, Zichyújfalu ▪LEADER - Rendezvény ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Szomszédolás: a térségben lévő települések: egymás kulturális, történelmi, helyi adottságainak megismerése. A települések hálózati együttműködése, egymás segítése, a közös értékek megtalálása, ezáltal erősítve a települések és a Velencei-tó HACS térségi imázsát.

122 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 121 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 22/29 Kód: KD-19-GF-5-01 Sorszám: 7074 Prioritás: Térségi marketing kialakítása: a helyi közösség és a turizmus szolgáltatások elérése érdek... Intézkedés: A modell értékű turizmus szolgáltatásainak országos ismertségének elősegítése Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégiaban a HPME-k is jelzik, hogy a Velencei-tó problémái összetettek, ahhoz, hogy a Tó régi népszerűségét visszaszerezze integrált egymásra épülő fejlesztési folyamatoknak kell megvalósulniuk.A stratégiai tervezés a akcióterület legnagyobb problémájának tekinti, hogy a Tó idegenforgalma az elmúlt 15 évben egyharmadára csökkent a kilencvenes évek forgalmához képest és a stratégia erre keresi a megoldásokat. Helyzet/ adottság ▪A stratégia alkotási folyamata, struktúrája bebizonyította, hogy érdemes közösen gondolkodni, az alulról jövő kezdeményezéseket felkarolni. A prioritások vezérfonala a „ Modellértékű turizmus fejlesztés innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével.”Ehhez azonban elengedhetetlen a sikeres megvalósuló projektek mellett az egységes arculatu marketing megvalósítása.Az elmúlt évtizedekben egységes arculatú kommunikációs fellépés nem volt a térségben. Probléma/ lehetőség ▪A megvalósuló fejlesztések minőségi fejlődést indítottak el a térségben.A kommunikáció eszközeivel az elért változásokat és eredményeket a térség népszerűsítése és az országos ismertség, a HVS célok megvalósítása érdekében koncentrált módon közvetíteni kell.Szükséges a kilenc településre vonatkozó és a Velencei-tóra és térségére vonatkozó egységes marketing stratégia kidolgozása a"Velencei-tó a Természetes Egészség" szlogen mentén. Megoldási javaslat ▪Egységes arculati elemekkel marketing kampány valósul meg, amely a Tó újra pozicionálását elősegíti, előmozdítja a térség ismertségét, növeli a vendégéjszakák számát, a szezonhosszabbítás céljai megvalósulnak, és biztosítják a gazdaságfejleszési fejlesztések fenntarthatóságát. A turizmusból származó bevétel elősegíti a térség gazdasági stabilitását, nő a térségi identitás tudat, a helyben élők életminősége javul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (50%), Kiadvány készítés (100%), Marketing tevékenység (100%), Rendezvény (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

123 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 122 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret70000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága70000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma1 db Allokáció Megoldási javaslatok 22/29 Kód: KD-19-GF-5-01 Sorszám: 7074 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence, Vereb, Zichyújfalu ▪LEADER - Térségen belüli szakmai együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

124 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 123 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 23/29 Kód: KD-19-SzF-6-01 Sorszám: 7181 Prioritás: Térségi marketing kialakítása: a helyi közösség és a turizmus szolgáltatások elérése érdek... Intézkedés: A térség hagyományainak, kulturális, történelmi értékeinek megőrzése, terjesztése Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A Velencei-tó Hacs helyi Vidékfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célkitűzései a térség adottságai, elhelyezkedése lehetőséget nyújt más települések, más életterek megismerésére, más csoportok együttműködési eredményeinek megismerésére és azok alkalmazására. Olyan együttműködések szorgalmazása amely a rekreációs- egészség turizmus magas színvonalú megvalósítására gyakorlati példát mutathatnak. Helyzet/ adottság ▪A Velencei-tó települései nem vettek részt az előző LEADER+ programban,így most tanulják és gyakorolják a közösségfejleszt.Igazán jó térségi közösség építés az elmúlt 2 évben formálódott, alakult ki. A nemzetközi együttműködések eddig minden településen testvérvárosi szintre korlátozódnak, elindult a közös együtt gondolkodás, egymás értékeinek megismerése, és az együttműködési formák feltérképezése. Probléma/ lehetőség ▪Térségi régión és határon átnyúló vidéki turizmus hálózat létrehozása, helyi termékekhez kapcsolódó együttműködések. Leader térségi és nemzetközi együttműködések. Gazdasági kapcsolataik fejlesztésének elősegítése, közös pályázati lehetőségek kiaknázása.Legjobb gyakorlat megismerése és elterjesztése.A Velencei-tó stratégiájában meghatározott fejlesztési elképzelésekhez kapcsolódó térségek közötti szakmai együttműködés, valamint a LEADER térségi és nemzetközi együttműködések erősítése. Megoldási javaslat ▪Nemzetközi partner kapcsolat kialakítása hasonló adottságu rekreációs térséggel, amely gyakorlati példát mutathat a rekreációs térség kialakítására. Emellett a térségben testvértelepülések fesztiváljának megrendezése, tapasztalatcsere. A Székesfehérvár városával és a Mezőföldihíd Térségfejlesztő Egyesülettel turisztikai programok összehangolására irányuló kezdeményezések, együttműködések kialakítása.Királyok városa, Velencei-tó, Duna-Mezőföld mint Híd a turizmusban. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Kapcsolattartás költségei (50%), Kiadvány készítés (100%), Marketing tevékenység (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport Térségek közötti és nemzetközi együttműködések

125 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 124 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret50000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága50000 EUR▪Non-profit szervezetek80% ▪Egyházak80%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma2 db Allokáció Megoldási javaslatok 23/29 Kód: KD-19-SzF-6-01 Sorszám: 7181 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence, Vereb, Zichyújfalu ▪LEADER - Térségek közötti és nemzetközi együttműködések ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

126 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 125 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 24/29 Kód: KD-19-SzF-A-06 Sorszám: 3832 Prioritás: FenntarthatóságA táji és épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás véde... Intézkedés: Épített örökségek védelme, fejlesztése, elérhetővé tétele Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A Velencei-tó térségében több mint 30 országos műemlékvédelem alatt álló épület található, több településen római, és református templomok, népi lakóházak.Emellet országos jelentőségű védett természeti területek, tájak, pl Pákozdi ingókövek, dinnyési Fertő, helyi jelentőségű védett természeti területek száma is jelentős, pázmándi kvarcsziklák egyedi táji különlegesség.A helyi védettségű épületek és területek számai is igen magas a történelmi, táji, természetvédelmi hagyományok és a terület adottságai miatt. Helyzet/ adottság ▪A különleges természeti táji értékek, a térség szellemi és kulturális örökségégenk megőrzéséhez elengedthetetlen a fenntartható állagmegóvás és karbantartás, régi megrongálódott tárgyi műemlékek felújítása, elérhetővé tétele. A nagyszámú érték megóvására a fenntartók, amelyek egyes esetekben különböznek a a terület használóitól nincs forrásuk Probléma/ lehetőség ▪A térség területén megtalálható országos védelem alatt álló kulturális és tárgyi örökséget képviselő értékek felkutatása, a romlott állapotú épületek megújítása a történelmi emlékhelyek, a települések építészeti örökségének a célzott védelme, felújítása, külső felújítására; rendszeres látogathatóságának biztosítása, belső felújítása, korszerűsítése.Pihenőhelyek létesítése, természeti, történelmi látnivalók környezetének rehabilitációja.A vonzerőkről táblák elkészítése, elhelyezése a bemutathatóság és fenntarthatóság és a térség idgenforgalmi kínálatának megfelelő bemutathatósága érdekében. Megoldási javaslat ▪A térség örökségvédelmi értékei megújulnak, bekapcsolódásuk, bemutathatóságuk jelentősen hozzájárul a turisztikai kínálat bővítéséhez, a gazdaságfejlesztésben meghatározott szezonhosszabbítás céljait elősegítik, megvalósul a fenntartható megörökítés és átmentés a következő nemzedékek számára, egy történelmi emlékhely állag megóvása, 2 történelmi, vagy kulturális védett épület megújul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

127 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 126 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma14 db Allokáció Megoldási javaslatok 24/29 Kód: KD-19-SzF-A-06 Sorszám: 3832 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Zichyújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

128 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 127 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 25/29 Kód: KD-19-SzF-A-13 Sorszám: 3432 Prioritás: FenntarthatóságA táji és épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás véde... Intézkedés: Természeti és kulturális örökségek megőrzése, környezettudatosság Szektor/fejlesztési téma: Természeti adottságok ▪A Velencei-tó – Vértes kiemelt üdülőkörzetben olyan természeti, táji, kulturális értékek és egyben turisztikai vonzerők koncentrálódnak, amelyek megóvásának, ill. fennmaradásának biztosítása országos és nemzetközi érdek. A „fenntartható fejlődés” elve szerint el kell érni, hogy a Velencei-tó – Vértes térség egyrészt, mint biológiai sokféleséget reprezentáló természeti, táji környezet, másrészt, mint turizmust befogadó és magas szinten kiszolgáló kiemelt régió mindkét követelménynek maradéktalanul megfeleljen. Helyzet/ adottság ▪A területen kevés a tanösvény és pihenőhely, vagy állaguk nem megfelelő, leromlott, nem jól megközelíthető. A terület magyságához képest nagy számú természeti, táji, épített örökség nem kellően reprezetált az országos idegenforgalmi kínálatban, ismertségük alacsony. A természeti táji értékek, vonzerők nem kellően feltérképezettek bemutathatósági szintjük alacsony.kommunikációjuk alul reprezentált Probléma/ lehetőség ▪A kiemelt üdülőkörzet legnagyobb vonzerejét a természeti-, táji és kulturális értékek adják. A kiváló adottságok, a történelmi és kulturális emlékhelyek, az Európában egyedülálló, sajátos karakterű, változatos és vonzó táj és egészséges környezet. A fejlesztések egyik alapvető célja e vonzó értékek megőrzése, és a környezet-, valamint a természetvédelmi érdekekkel összehangolt turisztikai célú rehabilitálása és a vonzási értékek erősítése, fejlesztése. A térség kiemelt jelentőségű természeti és történelmi tájképeinek, az ezt alkotó táji elemek, és a látnivalók közvetlen környezetének rahabilitációjával, új turisztikai elemek biztosításával: tanösvények, pihenőhelyek, innovatív bemutathatósággal megfelelő marketing tevékenységgel vonzóak és Megoldási javaslat ▪A természeti, történelmi tájkép, látnivalók bemutathatóvá tételével két új tanösvény (történelmi, kulturális), 3 pihenőhely létesítésével, több fontos információs táblarendszerrel, kiadványok meglétével a turisztikai és rekreációs kínálat nő, és egyúttal környezettudatosságot generálnak. A vonzó értékek megőrzése, és a környezet-, valamint a természetvédelmi érdekekkel összehangolt turisztikai célú rehabilitálása és a vonzási értékek erősítése, fejlesztése hozzájárul a fenntarthatósághoz. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

129 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 128 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága45500 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma6 db Allokáció Megoldási javaslatok 25/29 Kód: KD-19-SzF-A-13 Sorszám: 3432 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Zichyújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

130 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 129 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 26/29 Kód: KD-19-SzF-A-07 Sorszám: 3834 Prioritás: FenntarthatóságA táji és épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás véde... Intézkedés: Természeti és kulturális örökségek megőrzése, környezettudatosság Szektor/fejlesztési téma: Kultúra ▪A térségben lévő településeken élők identitás tudat erősítéséhez hozzá tartozik egy bizonyos magukkal hozott kulturális értékek megtartás és fejlesztése. A térségben számos kulturális érték fellelhető, mely egy részt a nemzetiségi hagyományok ápolásából tevődik össze, másrészt a terület történelmi, kulturális örökségéből, a táji, természeti adottságokból. Helyzet/ adottság ▪A kulturális értékek védelme és ismertségének elősegítése az elmúlt időszakban háttérbe szorult és félő, megőrzéshez feledésbe is merül. A térség adottságai nem kellőképpen reprezentáltak a nemzetközi és országos idegenforgalmi kínálatban. Sokszor a helyben élők sem ismerik saját értékeiket.A kulturális örökségekről, természeti, táji értékekről un.vonzerő leltár készítése szükséges. Probléma/ lehetőség ▪A kulturális, épített értékek megőrzése a településen élők számára is fontos, hiszen a helyi identitástudat megőrzésével és megújításával a települések vonzerejének növelését lehetne eredményezni. A támogatás célja a vidéki térség településein a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, ezen belül a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, természeti és kulturális örökség és helyi identitás megőrzése, megújítása, és ezáltal a települések vonzerejének növelése. Megoldási javaslat ▪A fejlesztésekhez kapcsolódóan a kulturális, táji, történelmi épített örökség, készített kiadványok, információs anyagok a térség adottságainak bemutatásával a nemzetközi és országos idegenforgalmi kínálatban kellőképpen bemutatásra kerülhetnek.A térségben 2 fejlesztés megvalósul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪ÚMVP - 3. Intézkedéscsoport - 323A A kulturális örökség megőrzése

131 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 130 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret37500 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások0% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága22500 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek70%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma7 db Allokáció Megoldási javaslatok 26/29 Kód: KD-19-SzF-A-07 Sorszám: 3834 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Vereb, Zichyújfalu ▪ÚMVP, de nem LEADER ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

132 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 131 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 27/29 Kód: KD-19-GF-2-02 Sorszám: 7072 Prioritás: Helyi mezőgazdasági termékek, gyümölcs, zöldség, szőlő ágazat fejlesztése Intézkedés: helyi mezőgazdasági termékek fejlesztése, piacra juttatása Szektor/fejlesztési téma: Egyéb tevékenység ▪A helyi termékek most vannak kialakulóban, egyre több érték kerül felszínre, a területnek kiemelkedóen jó a gyümölcstermesztése a bor, és a pálinka már ismertséget vívott ki magának, de országos és nemzetközi elfogadtatása nem megfelelő. Az egyéb termékek kialakulási folyamát megfelelő marketing munkával tudjuk irányítani, hogy a térségi arculat, a helyi érték érvényesüljön.A szolgáltató terek hiányosak a térségben, elérhetőségük korlátozott. Helyzet/ adottság ▪A rekreációs és szabadidős tevékenységek iránti igény növekvő tendenciát mutat. Ma az emberek számára egyre fontosabbá válik a szabadidő hasznos eltöltése, az egészség megőrzése, a munkavégzéshez nélkülözhetetlen mentális és fizikai rekreáció.Ennek érdekében szükséges a helyben elérhető szolgáltatások színvonalát és tevékenységi körét bővíteni, térségi együttműködésben helyi termékek piacát megteremteni, ezzel is elősegítve a térségben megtermelt egyedi termékek piacra vitelét. Probléma/ lehetőség ▪A helyi termékek bemutathatóság biztosítása az értékesítés profitorientált elérése érdekében.Térségi hálózat létrehozásának támogatása, helyi piac kialakítása. Házi előállítású termékekek helyi termékek honosítása. A falusi vendégfogadó és szállásadó helyeken helyi speciális termékek értékesítésére alkalmas pavilonok, kínálók, displayek alkalmazása. Szolgáltatóház létrehozása bizosítva a térségben a szolgáltatások színvonalának növekedését, és bővülő szolgáltatási palettát nyújt az helyben élők és az idegenforgalom területén. A helyben megtermelt termékek elősegítik a "szomszédolást" is. Megoldási javaslat ▪A jó minőségű helyi termékek hozzáférhetőségének elérése, fogyasztása hozzájárul az egészségi állapot javulásához, a helyi identitás fejlődéséhez is.A termelőknek megélhetési forrást biztosít.Létrejön 1 vagy két térségi termékekre épülő helyi piac, 1-vagy két szolgáltatóház. A helyi termékek ismertsége és jó minősége hozzájárul a Velencei-tó imidzsének megteremtéséhez, a bio termesztés is kialakulhat a piac biztosításával.A szolgáltatóházak elősegítik a komfortos életteret, és a szolgáltatásokhoz szükséges hozzáférést. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Eszközbeszerzés (80%), Építés, felújítás (80%), Ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések (10%), Marketing tevékenység (5%), Tradicionális eszközbeszerzés (5%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

133 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 132 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret34000 EUR▪Önkormányzatok60% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága74000 EUR▪Non-profit szervezetek60% ▪Egyházak60%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 27/29 Kód: KD-19-GF-2-02 Sorszám: 7072 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence, Vereb, Zichyújfalu ▪LEADER - Vállalkozási alapú fejlesztés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat ▪Szomszédolás: a térségben lévő települések: egymás kulturális, történelmi, helyi adottságainak megismerése. A települések hálózati együttműködése, egymás segítése, a közös értékek megtalálása, ezáltal erősítve a települések és a Velencei-tó HACS térségi imázsát.

134 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 133 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 28/29 Kód: KD-19-SzF-3-01 Sorszám: 7077 Prioritás: Humánerőforrás fejlesztés: a versenyképes gazdaság, tudás és műveltség növelésével, térség... Intézkedés: Fenntartható együttműködési formák támogatása Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A Velencei-tó HACS területén a helyi lakosság körében különféle szektorokban (feldolgozóipar, építőipar, kereskedelem, szállítás, raktározás, falusi turizmus, non-profit menedzsment, stb.) nagy az igény non-formális képzésekre, tréningekre. A környezetvédelem, társadalmi felelősségvállalás, közösségbe való integrálódás területén a felnőtt lakosság körében is szemléletváltozás szükséges. Helyzet/ adottság ▪Több munkahelyre lenne szükség helyben. A turisztikai szolgáltatások kiszélesítése, a minőségi turizmus több korosztálynak biztosíthat megélhetést a településeken. Fiatalok tehetséggondozására, fogyatékkal élők bekapcsolódására, a helyi lakosság kompetenciafejlesztésére alig van lehetőség a hagyományos oktatás keretei között. A helyi értékek nincsenek jelen az iskolai oktatásban, nincs gyakorlata ezek non-formális továbbadásának sem. Probléma/ lehetőség ▪A rekreációs turizmushoz szükséges kompetenciák megszerzése, különleges hiányszakmák oktatása. Felkészítés a minőségi szolgáltatásokhoz szükséges szakmai, humán alkalmazkodóképességre. A helyi hiányszakmák feltérképezése, helyi munkaerővel történő biztosítás.Alacsony képzettségüek fejlesztése,innaktívak munkába állítása.Olyan képzések amelyek nem támogatottak az UMVP III. tengelyéből és elősegítik a központi képzéseken történő részvételt.Fiatalok tehetséggondozása, civil szerveztek kompetencialapú képzési lehetősége,a LEADER tevékenységekhez kapcsolódó oktatás, képzés megvalósítása. Megoldási javaslat ▪Javul a helyi foglalkoztatás, a szolgáltatások irányábol adódóan a nők a munkához jutási esélyei nőnek. ▪A képzések nyomán a HACS településein létrejön/megerősödik az a vállalkozói és civil szektor, amely képes megragadni azokat a lehetőségeket, melyek által a térség versenyképessége javul. Nő a szaktudással rendelkezők száma, nő a térség humán-kapacitása. helyben elérhető képzések, oktatások valósulnak meg, a közösségi együttműködésre is hatással. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek ▪Képzés/Oktatás (100%) Forrás ▪ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

135 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 134 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret8000 EUR▪Önkormányzatok100% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások60% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága25000 EUR▪Non-profit szervezetek100% ▪Egyházak100%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret1200 EUR ▪Természetes személyek60%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma3 db Allokáció Megoldási javaslatok 28/29 Kód: KD-19-SzF-3-01 Sorszám: 7077 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pákozd, Pázmánd, Sukoró, Velence, Vereb, Zichyújfalu ▪LEADER - Képzés ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

136 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 135 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Megoldási javaslatok 29/29 Kód: KD-19-SzF-B-02 Sorszám: 4818 Prioritás: Humánerőforrás fejlesztés: a versenyképes gazdaság, tudás és műveltség növelésével, térség... Intézkedés: Szakmai, és általános tudás fejlesztése Szektor/fejlesztési téma: Oktatás ▪A kistérsében müködő iskolák nagy része a 80-as évek elején épült, ezért majdnem minden iskola felújításra szorul. A régebben épült iskolákban a berendezések, a felszereltség nem a mai kor és az Uniós előírásoknak megfelelő. Több iskolában nincs a gyermekek egészséges fejlődéséhez elengedhetetlen tornaterem, vagy nem megfelelő a gyerkemek létszámához viszonyítva.Az udvarok megfelelő kialakítása hiányos, az iskolakonyhák elavultak, nehezen felelnek meg a HACCP rendszer előírásainak. Az intézmények környezetének kialakítása nem alkalmas az Inf Helyzet/ adottság ▪A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények fejlesztéseinek, valamint a magas számú hátrányos helyzető gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerő iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá. A KDOP es pályázatnál csak az intézmény fejújításával együtt lehet p Probléma/ lehetőség ▪Amennyiben a kistérség oktatási intézményei nyernek a beadott pályázatokon, úgy a nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésén keresztül csökkennek az oktatás minőségében meglévő területi különbségek, megteremtve az egészséges környezet és a hatékony nevelés-oktatás infrastrukturális feltételeit, biztosítva a 21. század iskolája programnak megfelelően minőségi oktatáshoz való kirekesztés nélküli hozzáférést. Felül kellene vizsgálni, amennyiben nagyobb igény mutatkozik a tornatermek és konyhák felújításnak lehetőségét azokban az intézményekben, ahol csak erre van igény. Megoldási javaslat ▪A kistérségben egy vagy két, régiós jelentőségű, minőségi oktatást képviselő intézmény jöhet létre. Ezzel megakadályozható az a folyamat, hogy a közelben lévő városi iskolába vigyék át a gyermekeket. Modernebb iskolák megléte a kisebb települések népességének növekedéséhez is hozzájárul. Várható eredmény Támogat- ható tevékeny- ségek Forrás ▪KDOP - 5. prioritás - Technikai segítségnyújtás

137 A legtöbb megoldási javaslat a(z) ÚMVP - 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása című támogatási forráshoz tartozik 136 Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis Támogatási intenzitások ▪Megvalósítás során támogatható maximális projektméret EUR▪Önkormányzatok% EUR▪Megoldási javaslat összes becsült költsége ▪Vállalkozások% ▪Megoldási javaslathoz szükséges támogatás nagysága EUR▪Non-profit szervezetek% ▪Egyházak%▪Megvalósítás során támogatható minimális projektméret EUR ▪Természetes személyek%▪Megvalósítás során várható kérelmek száma db Allokáció Megoldási javaslatok 29/29 Kód: KD-19-SzF-B-02 Sorszám: 4818 Megoldási javaslat által érintett település- ek listája Jogcímcs. Hátrányos Magyará- zatra szoruló fogalmak ▪Nem ÚMVP ▪Nem speciálisan hátrányos helyzetű településekre vonatkozó megoldási javaslat

138 137 A stratégiai tervezés a akcióterület legnagyobb problémájának miszerint a Tó idegenforgalma az elmúlt 15 évben egyharmadára csökkent a kilencvenes évek forgalmához képest és a stratégia erre keresi a megoldásokat. A Velencei-tó kormányhatározat értelmében kiemelt üdülőterület, de ennek előnyeit nem élvezi, hiszen a pályázati támogatások bírálatában ez nem pontozható, vagy a támogatási intenzitásokban ez nem érvényesül. Érdekes anomáliát vet fel, hogy a velencei-tó ismert is meg nem is, az utóbbi években a „retro”-tó kifejezéssel jellemzik, ahol bizonyos szempontból megállt az idő. Tény azonban, hogy a szálláshelyek minősége nem megfelelő, hiányoznak a magasabb kategóriájú szolgáltatásokat is nyújtó szállodák, és a falusi turizmus, ifjúsági turizmus kínálata is szegényes. A szezonhosszabbítás hiánya, a megfelelő szabadidős tevékenységek, a szolgáltatások elégtelensége, az aktív és öko turizmus kialakulatlansága, a táji, természeti egyedi értékek nem megfelelő ismertsége mind hozzájárul a jelenlegi állapothoz. A stratégia célja a turizmus multiplikátor hatásainak kiterjesztése a gazdasági, civil, a környezet, és az itt élők életminőségére. A területen mindeddig nem működött Leader Akciócsoport, nem volt közösségi gondolkodás, a stratégia alkotás legnagyobb eredménye, hogy az elmúlt hónapokban a civil szerveztek -vállalkozások- ökormányzatok A közös stratégia alkotás folyamán 260 projekt adatlap gyűlt össze, közel 3 milliárd forint fejlesztési igénnyel, természetesen a 7 prioritás és 17 intézkedésben megfogalmazott célok az UMVP forrásaiból csak részben megvalósíthatóak. A prioritások vezérfonala a „ Modellértékű turizmus fejlesztés innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével.” A stratégiában elsősorban azok a fejlesztési elképzelések kaptak lehetőséget, amelyek a legrövidebb időszak alatt biztosíthatják a települések identitásának növelését, idegenforgalmi bekapcsolódását a turizmusba, a szolgáltatások, hatással vannak a helyi vállalkozások megerősítésére, a helyi táj, vonzerő egyediségét, kihasználva erősítik az együtműködéseket. Szervesen kapcsolódnak a most induló nagyobb beruházásokhoz (Termálpart, Nautilus Hotel, kerékpár út, Agárdi gyógyfürdő, ) a szezonhosszabbítás lehetőségét elősegítik, a Tó arculatát meghatározzák, és a térség ismertségét növelik. A stratégiai tervezés a akcióterület legnagyobb problémájának miszerint a Tó idegenforgalma az elmúlt 15 évben egyharmadára csökkent a kilencvenes évek forgalmához képest és a stratégia erre keresi a megoldásokat. A Velencei-tó kormányhatározat értelmében kiemelt üdülőterület, de ennek előnyeit nem élvezi, hiszen a pályázati támogatások bírálatában ez nem pontozható, vagy a támogatási intenzitásokban ez nem érvényesül. Érdekes anomáliát vet fel, hogy a velencei-tó ismert is meg nem is, az utóbbi években a „retro”-tó kifejezéssel jellemzik, ahol bizonyos szempontból megállt az idő. Tény azonban, hogy a szálláshelyek minősége nem megfelelő, hiányoznak a magasabb kategóriájú szolgáltatásokat is nyújtó szállodák, és a falusi turizmus, ifjúsági turizmus kínálata is szegényes. A szezonhosszabbítás hiánya, a megfelelő szabadidős tevékenységek, a szolgáltatások elégtelensége, az aktív és öko turizmus kialakulatlansága, a táji, természeti egyedi értékek nem megfelelő ismertsége mind hozzájárul a jelenlegi állapothoz. A stratégia célja a turizmus multiplikátor hatásainak kiterjesztése a gazdasági, civil, a környezet, és az itt élők életminőségére. A területen mindeddig nem működött Leader Akciócsoport, nem volt közösségi gondolkodás, a stratégia alkotás legnagyobb eredménye, hogy az elmúlt hónapokban a civil szerveztek -vállalkozások- ökormányzatok A közös stratégia alkotás folyamán 260 projekt adatlap gyűlt össze, közel 3 milliárd forint fejlesztési igénnyel, természetesen a 7 prioritás és 17 intézkedésben megfogalmazott célok az UMVP forrásaiból csak részben megvalósíthatóak. A prioritások vezérfonala a „ Modellértékű turizmus fejlesztés innovatív turisztikai szolgáltatásokkal: a rekreációs és egészség turizmus megteremtésével.” A stratégiában elsősorban azok a fejlesztési elképzelések kaptak lehetőséget, amelyek a legrövidebb időszak alatt biztosíthatják a települések identitásának növelését, idegenforgalmi bekapcsolódását a turizmusba, a szolgáltatások, hatással vannak a helyi vállalkozások megerősítésére, a helyi táj, vonzerő egyediségét, kihasználva erősítik az együtműködéseket. Szervesen kapcsolódnak a most induló nagyobb beruházásokhoz (Termálpart, Nautilus Hotel, kerékpár út, Agárdi gyógyfürdő, ) a szezonhosszabbítás lehetőségét elősegítik, a Tó arculatát meghatározzák, és a térség ismertségét növelik. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 1/2

139 138 Az összehangolt közös fellépés elindítja a dinamikus fellendülés folyamatát, közös fejlesztési elképzelések megvalósítása pedig meghatározhatja a Tó igazi arculatát az elkövetkező évekre, várhatóan 10 éven belül 50% nő a vendégéjszakák száma és megvalósul az irányított Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Prioritások és intézkedések viszonya, ütemezése, a teljes stratégia várható hatása 2/2

140 139 A stratégia biztosítja a társadalmi kohézió megszilárdítását, az intézkedések és prioritások feltételezik az együttműködést, már a tervezés során is érvényesült a civil és szakmai szervezetek részvétele a vidékfejlesztési döntésekben. A főbb prioritások erősítik a települési és térségi identitást és a közös megvalósítást. „Részekből lesz az egész „ felismerése, alkalmazása. A vidéken élők megélhetését nehezíti, hogy helyben kevés a helyi munkalehetőség, magas az ingázók aránya.A szegénység leküzdéséhez szükséges a megélhetési lehetőségek javítása munkahelyek teremtésével. A térség esélyegyenlőségét adottságai révén elsősorban a nők munkaerő piaci esélyeinek növelésében határozzuk meg. Az inaktivak, kismamák, betelepülők munkához jutási esélyeit szolgálják a gazdaságfejlesztési elképzelések megvalósításai. A munkaerő-piaci reintegrációt segítik a speciális képzések és a nyelvoktatás szakképzetlenektől a diplomás pályakezdőkig. A térségben speciális iskola és kollégium található a helyi közösség eddig is kiemelt figyelmet fordított az integrációjukra, mozgássérült klubok is működnek a térségben. Az akadálymentesítést kiemelt feladatként kezeljük. A fejlesztési program a meglévő, működő erőforrásokra támaszkodik, a minőségi innovativ turisztikai programkínálat, a hozzá kapcsolódó gazdasági fejlesztések biztosítják a táj és természeti értékek és környezeti terhelés védelmét, a háttér települések bekapcsolódását az egyenletes turisztikai terhelés kialakításában. A térség fenntartható fejlesztése kapcsolt szolgáltatások bevezetését is feltételezi, hálózat és kapcsolatépítéssel, tájékoztatókkal, fórumokkal, konferenciákkal, kiadványokkal vonjuk be a lakosságot és a turistákat a természeti erőforrások védelme, és a fenntarthatóság érdekében. A Velencei-tó természeti-táji, kulturális környezet – mint turizmust vonzó értékek – megőrzése és a környezet-, valamint természetvédelmi érdekekkel összehangolt továbbfejlesztése, továbbá az ország nemzetközi egyezményekben vállalt természetvédelmi kötelezettségeinek maradéktalan betartása a kiemelt térségben. A kiváló adottságok közül a Velencei-tó fürdésre, vízi sportolásra kiválóan alkalmas vízfelülete, a gyalogos, lovas, kerékpáros túrázásra alkalmas Velencei-hegység, a történelmi és kulturális emlékhelyek, az Európában egyedülálló, sajátos karakterű, változatos és vonzó táj és egészséges környezet. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 1/2

141 140 A fejlesztés alapvető célja e vonzó értékek megőrzése, és a környezet-, valamint a természetvédelmi érdekekkel összehangolt turisztikai célú rehabilitálása és a vonzási értékek erősítése, fejlesztése. A Velencei- tó kiemelt üdülőkörzetben olyan természeti, táji, kulturális értékek és egyben turisztikai vonzerők koncentrálódnak, amelyek megóvásának, ill. fennmaradásának biztosítása országos és nemzetközi érdek. A „fenntartható fejlődés” elve szerint el kell érni, hogy a Velencei-tó térség egyrészt, mint biológiai sokféleséget reprezentáló természeti, táji környezet, másrészt, mint turizmust befogadó és magas szinten kiszolgáló kiemelt régió mindkét követelménynek maradéktalanul megfelelje Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Esélyegyenlőség és fenntarthatóság érvényesülésének bemutatása a stratégiában 2/2

142 141 A Gárdonyi kistérségben 34 nyertes pályázat volt az NFT I os időszakában. Ebből AVOP 16 db, GOP 14 db, HEFOP 2 db, KIOP 1 db, ROP 1 db pályázat volt, Ft összértékben. A legnagyobb elnyert pályázat kistérségi szintű, KIOP - s pályázat volt a „Velencei-tavi regionális szennyvízelvezető-, tisztító rendszer bővítése, fejlesztése”, közel 5,4 milliárd forint értékben, mely 6 településen valósult meg. A számokból is látszik, hogy a KIOP beruházástól eltekintve a pályázati kedv nem túl erős a térségben, ben azonban megmozdult a Tó környéki vállalkozások hozzállása, talán annak köszönhetően, hogy több nagyobb beruházás is elindult a térségben, és így lehetőséget látnak a fejlődésben. A Velencei-tó stratégia programjának alapjait az alábbi dokumentumok és fejlesztési tervek célkitűzései határozták meg, összhangban a térség fejlesztési elképzeléseivel: A Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégia programjának alapvető célja a „1117/2005. (XII. 14.) Korm. H. a Velencei-tó-Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Programjáról „ határozat és a kilenc település szükségleteinek feltérképezése mentén formálódott, emellett Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007,Közép –Dunántúli Régió Operatív Program ( ), Nemzeti Turizmus Stratégia (2006), Közép-Dunántúli Innovációs stratégia (2005), Fejér megyei Agrárstratégia (2004), Egészségturizmus (2007), Velencei-tó Vértes Területfejlesztési Tanács (2006), Településfejlesztési koncepciók (Gárdony 2007, velence, Sukoró), Gárdonyi Kistérség Agrár és Vidékfejlesztési Stratégiai Programja (2004). A Gárdonyi kistérségben 34 nyertes pályázat volt az NFT I os időszakában. Ebből AVOP 16 db, GOP 14 db, HEFOP 2 db, KIOP 1 db, ROP 1 db pályázat volt, Ft összértékben. A legnagyobb elnyert pályázat kistérségi szintű, KIOP - s pályázat volt a „Velencei-tavi regionális szennyvízelvezető-, tisztító rendszer bővítése, fejlesztése”, közel 5,4 milliárd forint értékben, mely 6 településen valósult meg. A számokból is látszik, hogy a KIOP beruházástól eltekintve a pályázati kedv nem túl erős a térségben, ben azonban megmozdult a Tó környéki vállalkozások hozzállása, talán annak köszönhetően, hogy több nagyobb beruházás is elindult a térségben, és így lehetőséget látnak a fejlődésben. A Velencei-tó stratégia programjának alapjait az alábbi dokumentumok és fejlesztési tervek célkitűzései határozták meg, összhangban a térség fejlesztési elképzeléseivel: A Velencei-tó Helyi Vidékfejlesztési Stratégia programjának alapvető célja a „1117/2005. (XII. 14.) Korm. H. a Velencei-tó-Vértes Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Programjáról „ határozat és a kilenc település szükségleteinek feltérképezése mentén formálódott, emellett Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007,Közép –Dunántúli Régió Operatív Program ( ), Nemzeti Turizmus Stratégia (2006), Közép-Dunántúli Innovációs stratégia (2005), Fejér megyei Agrárstratégia (2004), Egészségturizmus (2007), Velencei-tó Vértes Területfejlesztési Tanács (2006), Településfejlesztési koncepciók (Gárdony 2007, velence, Sukoró), Gárdonyi Kistérség Agrár és Vidékfejlesztési Stratégiai Programja (2004). Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Korábbi fejlesztési terveknek a tervezési területre gyakorolt hatásai 1/1

143 142 A HPME-k is jelzik, hogy a Velencei-tó problémái összetettek, ahhoz, hogy a Tó régi népszerűségét visszaszerezze integrált egymásra épülő fejlesztési folyamatoknak kell megvalósulniuk. A térség életében ezért is példa értékű az elmúlt 10 hónap. A területen mindeddig nem működött Leader Akciócsoport, nem volt egységes közösségi gondolkodás, inkább az egyedi egymástól független, nem fejlesztési láncra épülő magányos kezdeményezések voltak a jellemzőek. A stratégia alkotás legnagyobb eredménye, hogy az elmúlt hónapokban a civil szerveztek -vállalkozások- ökormányzatok belátták, hogy csak az egymásra épülő egymást kiegészítő fejlesztések hozhatnak dinamikus fejlődést mindenki számára. A stratégia alkotási folyamata, struktúrája bebizonyította, hogy érdemes közösen gondolkodni, az alulról jövő kezdeményezéseket felkarolni, hiszen egy rendszert állított fel a közösség, ahol mindenki megtalálhatja a helyét. A helyi tervezőcsoport rövid időn belül kiegészült a települési tervezőkkel, a települések mélyebben megismerhették saját helyzetüket, a térség, a megye és a régióhoz való illeszkedést. Az előkészítő munka során több mint 30 Fórum lett megtartva rotációs elv és téma alapján, emellett a helyi tervezők két hetente tartottak települési ötlet napot, a kommunikáció kiterjedt a települési honlapok, térségi sajtó, TV, rádió használatára. Hírlevelet is megjelentetett az akciócsoport. A helyi újságokban mellékletként LEADER anyagok és tájékoztatók bővítették az ismeretszerzést, folyamatosan nőtt a résztvevők száma a találkozókon, a szkeptikusok is csatlakoztak a folyamat végére. A fentiek előrevetítik a módszer szükségességét a hatékony belső kommunikáció eredményeként az alulról jövő kezdeményezések sikeresen felkarolhatók, így a fejlesztésekhez rendelt források, illetve a közösség által generált projektek valóban a helyi közösségek érdekeinek megfelelő illetve azokat kielégítő fejlesztéseket eredményez. A helyi vidékfejlesztés során szükségszerű, hogy az alulról jövő kezdeményezések illetve fejlesztési ötletek valamilyen támogatási formában megjelenjenek bizonyos támogatási rendszerekben. Miután a helyben lakók ismerik a legjobban azokat a problémákat melyek megjelennek a hétköznapokban. A HPME-k is jelzik, hogy a Velencei-tó problémái összetettek, ahhoz, hogy a Tó régi népszerűségét visszaszerezze integrált egymásra épülő fejlesztési folyamatoknak kell megvalósulniuk. A térség életében ezért is példa értékű az elmúlt 10 hónap. A területen mindeddig nem működött Leader Akciócsoport, nem volt egységes közösségi gondolkodás, inkább az egyedi egymástól független, nem fejlesztési láncra épülő magányos kezdeményezések voltak a jellemzőek. A stratégia alkotás legnagyobb eredménye, hogy az elmúlt hónapokban a civil szerveztek -vállalkozások- ökormányzatok belátták, hogy csak az egymásra épülő egymást kiegészítő fejlesztések hozhatnak dinamikus fejlődést mindenki számára. A stratégia alkotási folyamata, struktúrája bebizonyította, hogy érdemes közösen gondolkodni, az alulról jövő kezdeményezéseket felkarolni, hiszen egy rendszert állított fel a közösség, ahol mindenki megtalálhatja a helyét. A helyi tervezőcsoport rövid időn belül kiegészült a települési tervezőkkel, a települések mélyebben megismerhették saját helyzetüket, a térség, a megye és a régióhoz való illeszkedést. Az előkészítő munka során több mint 30 Fórum lett megtartva rotációs elv és téma alapján, emellett a helyi tervezők két hetente tartottak települési ötlet napot, a kommunikáció kiterjedt a települési honlapok, térségi sajtó, TV, rádió használatára. Hírlevelet is megjelentetett az akciócsoport. A helyi újságokban mellékletként LEADER anyagok és tájékoztatók bővítették az ismeretszerzést, folyamatosan nőtt a résztvevők száma a találkozókon, a szkeptikusok is csatlakoztak a folyamat végére. A fentiek előrevetítik a módszer szükségességét a hatékony belső kommunikáció eredményeként az alulról jövő kezdeményezések sikeresen felkarolhatók, így a fejlesztésekhez rendelt források, illetve a közösség által generált projektek valóban a helyi közösségek érdekeinek megfelelő illetve azokat kielégítő fejlesztéseket eredményez. A helyi vidékfejlesztés során szükségszerű, hogy az alulról jövő kezdeményezések illetve fejlesztési ötletek valamilyen támogatási formában megjelenjenek bizonyos támogatási rendszerekben. Miután a helyben lakók ismerik a legjobban azokat a problémákat melyek megjelennek a hétköznapokban. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 1/2

144 143 Az ehhez rendelt fejlesztési stratégiai terv elkészítése során megjelennek a vállalkozói önkormányzati illetve a civil szervezetek által javasolt probléma megoldások, melyből a térség fejleszthető adottságainak figyelembe vételével konkrét projektek valósíthatóak meg, a rendelkezésre álló források felhasználásával. Megvalósul a spontán kialakuló vidékfejlesztési rendszer mely rendszer résztvevőit tekintve a térség gazdasági társadalmi illetve önkormányzati szereplőit egyesíti eben a munkában, akciócsoporti illetve települési szinten egyaránt. Megalakult a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület 35 taggal, közszféra 25%,Civil szféra49%,üzleti szféra 26% aránnyal.A feladatokat, és további teendőket az Egyesület látja el. Az ehhez rendelt fejlesztési stratégiai terv elkészítése során megjelennek a vállalkozói önkormányzati illetve a civil szervezetek által javasolt probléma megoldások, melyből a térség fejleszthető adottságainak figyelembe vételével konkrét projektek valósíthatóak meg, a rendelkezésre álló források felhasználásával. Megvalósul a spontán kialakuló vidékfejlesztési rendszer mely rendszer résztvevőit tekintve a térség gazdasági társadalmi illetve önkormányzati szereplőit egyesíti eben a munkában, akciócsoporti illetve települési szinten egyaránt. Megalakult a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület 35 taggal, közszféra 25%,Civil szféra49%,üzleti szféra 26% aránnyal.A feladatokat, és további teendőket az Egyesület látja el. Forrás:HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis Stratégia-alkotási folyamat lezárta után tervezett LEADER-szerű működés bemutatása 2/2


Letölteni ppt "Budapest, 2009 November 26. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Velencei-tó TE A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory."

Hasonló előadás


Google Hirdetések