Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Nemi identitás – társadalmi normák Társadalomismeret – Pszichológia 4.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Nemi identitás – társadalmi normák Társadalomismeret – Pszichológia 4."— Előadás másolata:

1 Nemi identitás – társadalmi normák Társadalomismeret – Pszichológia 4.

2 Az ember váltivarúsága •A magasabb rendû gerincesek esetében - így az emberben is - a nem eldõl a megtermékenyítés pillanatában. Az evolúció során az a bejárt út alakult ki, hogy a nemek aránya a fajon belül 1:1 legyen. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy valamelyik nembeli egyed – ez nagy általánosságban a hím – kétféle gamétát vagy ivarsejtet termel azonos arányban, ezzel biztosítja, hogy a következõ generációkban is megmaradjon a hímek és nõstények ezen aránya.

3 Az anatómiai különbségek •Az ember esetében a szexus, vagyis a nem kialakulása hosszan tartó, és több tényezõ által befolyásolt folyamat. Általában az, hogy az utód fiú vagy leány lesz, eldõl a megtermékenyítés pillanatában. A fejlõdés iránya viszont olyan, hogy a fejlõdés bizonyos szakaszáig a fejlõdõ embrióból bármelyik nem kialakulhat. Ezt nevezik két irányba történõ fejlõdés lehetõségének vagy biszexuális potenciálnak.

4 A hormonális szabályozás •Az embrionális fejlõdés során a nemek kialakulása molekulárisan programozott folyamat, melyet környezeti tényezõk nagyban befolyásolnak. Ha az ivari kromoszómák által meghatározott õsivarsejt-vándorlás megindul az ivarmirigy telepe felé, megtörténik a második lépés a nem kialakulása felé. Ha megakadályozzuk az õsivarsejtek vándorlását az ivarmirigy telepébe, az ivarmirigy nem fejlõdik ki, nem alakulnak ki másodlagos nemi bélyegek sem. •Az ivarmirigyek már embrionális korban hormonokat termelnek. Ezek embrionális hormonok. A további fejlõdés során az embrionális hormonok termelõdését felváltja az érett egyedekre jellemzõ hormon termelése. Az ivarmirigyek hormontermelése az agyalapi mirigy és a köztiagy hipotalamuszának szabályozása alá kerül.

5 A hormonális szabályozás •A nõk sejtjeiben XX ivari kromoszómapár, míg a férfiak sejtjeiben XY ivari kromoszómák találhatók. Ennek megfelelõen részben azonos, részben eltérõ ivari hormonok termelõdnek, de az azonosaknak eltér az arányuk a két nemben. Ez alakítja ki a másodlagos nemi bélyegeket. •Nagyon fontos, hogy a különbözõ kromoszóma összetételû sejtek eltérõen reagálnak azonos hormonokra. Nõkben az ivari mûködés ciklusos, míg a férfiakban folyamatos. A mûködés ciklusos volta a hipotalamusztól függ. Az XY ivari kromoszóma összetétel az androgén hormonszintet állandó értékre állítja be, így a férfiakra a folyamatos (nem ciklusos) ivari mûködés jellemzõ.

6 A női és férfi nemek kialakulása Az egyedfejlõdés a női és férfi nem esetében

7 A nemiség Ösztön és psziché •Az ember esetében igen bonyolulttá vált mindaz, ami a szexualitással áll összefüggésben. A lélektani tényezõk is nagy szerephez jutnak. Az embernek részben örökölt neme, nem szerinti viselkedése van, másrészt pszichés (lelki) tényezõk szerepet játszhatnak saját nemének tudatában, nem szerinti vonzódásában. A nemiség •A nemiség kiteljesedése törzsfejlõdéstani szempontból nagyon fiatal, így ezek általában nem stabilak. Bonyolult a nemiség jellege a biszexuális potenciál miatt is. Ez egész életen keresztüli pontos szabályozást igényel az egynemûség fenntartása érdekében. Sok hatás szükséges a normál kialakuláshoz, éppen ezért a hibalehetõségek száma nagy, bár ezek általában nem veszélyeztetik az ember fizikai létét.

8 A "biolélektan" kérdései •A szexualitás fogalma minden távoli-közeli megnyilvánulásra vonatkozik, mely elvezet a nemi szervek érintkezéséhez, ill. kapcsolatban áll a megtermékenyüléssel és lehet olyan jelenség is, mely összefügg a két nem egyedeinek a viszonyával. Ez különösen az emberi nemiség szempontjából fontos. •Az emberben a serdüléskor hormonális változások játszódnak le, ez hoz magával egy szexuális késztetettséget, mely feltétele az emberi nemiség biolélektanának. Az emberben csaknem specifikus a szexuális ösztön, így az emberi szexualitásnak néhány érdekes összetett megnyilvánulása van. Ilyen lehet az, hogy az emberben a másik nem megjelenítése ingerületi állapotot tud elõidézni. Egy másik tény, hogy az ember állandóan a szexuális ingerelhetõség állapotában van, életében nincs külön párzási idõszak. Emberben jelentkezik az is, hogy igen nagy számú a nemi perverziók és rendellenességek száma. Ezek különbözõ kisebb-nagyobb pszichés eltérések és aberrációk.

9 Az emberi nemi szerepek problémája •Az emberi viselkedéssel foglalkozó szakágazatok egyik alapterülete a tanult formák vizsgálata. Itt egyrészt az a kérdés, hogy a különféle szociális helyzetekre való reakció mennyiben tekinthetõ az örökölt vonásoknak (visszamenve az etológiai alapokig - lásd fõemlõs, emlõs és így tovább), másrészt mennyiben tekinthetõk társadalmi, kulturális fejlõdés eredményének. •A nemi viselkedésben a nõk és a férfiak szerepeket játszanak. Mind a nõk, mind a férfiak sajátosan mozognak, beszélnek, érzelmeiket sajátos módon fejezik ki. Más érdeklõdési körük van, másfajták a motivációik. Igen sokféle elõírás van, hogy adott esetben hogyan kell viselkedni. Érdekes az, hogy ez csak részlegesen tudatos.

10 A nemi szerepek •A nemi szerepek a szocializációs folyamatokban alakulnak ki, az emberek a szó legtágabb értelmében tanulják õket. •A férfias és nõies viselkedés-jelleget nehéz meghatározni, mert ezek bonyolult inger kölcsönhatások között mutatkoznak meg és esetenként mások és mások. Ezek a kultúra termékei és öntudatlanul tanulják meg õket, mint a saját nem sémáját. A serdülõkor fokozatosan hozza létre a személyiségben a felnõtt nemi szerep viselkedésformáit, ez több éves idõszakra terjed ki, így megvan a szociális tanulás lehetõsége is. A szociológiai nemi szerep szerzett, valakitõl eltanult sajátossága a személyiségnek. Az eltanulás nem általában szexuális nevelés, nem célzott szülõi ráhatások következménye, hanem szülõi és emberi kapcsolatok alakítják ki észrevétlenül és automatikusan. A gyermek szüleire figyel, azokkal azonosítja magát. Ez az azonosulás mindig öntudatlan. Ezeknek a mozzanatoknak az utánzása a következõ lépés. A gyermek a szülõk viselkedésérõl képeket épít be, ezek mintegy tervrajzai a szülõi viselkedésnek; a kép lehet pontatlan, torzított, így más külsõ dolgok is belejátszhatnak az azonosulásba.

11 A nemi identitás •Felvetõdik az a kérdés, hogy a gyermek hogyan azonosul azzal a nemmel, amilyen nemûnek õt a környezete tartja. Ez egy új tényezõ, melyet a szociálpszichológiában, személyiség-lélektanban nemi identitásnak neveznek. A nemi identitás a személyiség része, a személyiségben - annak mélyen gyökerezõ részében található olyan meggyõzõdés, hogy õ melyik nemhez tartozik. A nemi identitást a környezet befolyásolja elsõsorban.Már a születés pillanatában más színû szalagot kötnek a fiúkra, más színût a leányokra. Korán elkezdõdik a hajviseletben, ruházatban és egyéb tényezõkben való eltérés, amelyekben megnyilvánul a nemi megkülönböztetés. Ez késõbb önszervezõvé válik. Addig is amint a gyerek mozgásképes lesz rendszeres nevelést, kap nemének irányába. A kislánynak nem adnak játékpuskát játszani, a fiúnak nem adnak babát. 2-3 éves korban a nyelv elsajátításával a nemek közötti különbségek egész rendszere világosabb lesz a kisgyerek számára. Ma már elég sokat tudnak azokról a szülõi hatásokról, melyek öntudatlanul formálják a gyerek nemi identitását. Mind az apa, mind az anya másképp bánik a kisgyerekkel, aszerint, hogy fiú vagy leány. 5-6 éves gyerekek helyesen minõsítik a ruhadarabokat, hajviseleteket, játékokat, megmondja melyik való fiúnak, melyik leánynak.

12 A nemi identitás •Az eltanult magatartásmintát a személyiségnek be kell gyakorolni. A szervezõdõ gyermeki személyiség az elsõ próbacselekvéseit játékain hajtja végre, amelyek mindig képzeletbeli visszajelentést adnak neki. A környezet számára is egyre világosabbá válik, hogy a gyermek mit játszik. Visszajelentésben pedig ezek a dolgok erõsítõdnek, mert egy dicséret során a pozitív visszajelentésnek minõsül. A fiút az oviban már szimbólumaival is megkülönböztetik. •A nemi identitás megszilárdulása szempontjából igen fontos a 6 éves kortól a serdülés kezdetéig tartó idõszak. Serdüléskor mindezek, de a gyengén megerõsített identitásproblémák is a felszínre kerülnek.

13 A nemi identitás

14 Serdülés és az erotika •Lényegében serdülõkorig alakulnak ki az elõzõekben felvázolt feltételek, a szexuális motivációs struktúrák, melyek többé-kevésbé észrevétlenek még ebben az idõszakban. A serdülõkor az a periódus, amikor már biológiailag is lehet magyarázni a nemiséget. A hormonrendszer mûködése, a biológiai nemi apparátus fejlõdése és felnõtté válása az idegrendszer hatására indul meg. Ez együtt jár a nemi szervek ingerelhetõségének a fokozódásával és az orgazmus képességének a kifejlõdésével

15 A nemi érettség kérdése •KÜLSÕ JEGYEK

16 A nemi érettség kérdése •BELSŐ JEGYEK A belsõ változások a hormonháztartás változásával állnak kapcsolatban - lásd még a nemi érést. A nemi izgalom periodikusan jelentkezik, mint belsõ feszítõ erõ, szokványos mozgások is ingerlõleg hatnak, és az ingerlés kellemes érzést okoz. Ez arra serkenti a serdülõt, hogy aktív módon stimulálja önmagát. Így alakul ki a maszturbáció (általában a lányokra vonatkozóan) és az onánia (általában a fiúkra vonatkozóan), azaz az önkielégítés. Létezik viszont egy másik, külsõ ingerkonstelláció, melynek nyomán a másik nem képe feltételes reflex-szerûen kapcsolódik a szexuális ingerekhez. A nemiséget izgalomba hozó tapintási, látási és szaglási ingerek a serdülõkor kezdetétõl differenciálódnak és szaporodnak a szexuális tapasztalatok. Az önkielégítést az ingerlés során fantázia kíséri és ez nagyon lényeges a késõbbi nemi ingerek bevésõdése szempontjából. A fantáziákban különbözõ történetek vannak, képzeletben meg lehet a partnert közelíteni, szexuális játékot lehet vele játszani, a fantázia tárháza kimeríthetetlen. Így alakul ki a személyiségre jellemzõ erotika, az a mód, ahogyan a személyiség nemi izgalomba kerül. Ez az erotika lesz a felnõtt heteroszexuális nemi tevékenység célja és mintája.

17 A másik nemmel való kapcsolat •Az emberi szexualitást ezeken túl még az jellemzi, hogy partnerkapcsolatokban jelentkezik. Ezek aktív lélektani munkával, kommunikációval jönnek létre. A kapcsolatok létrejötte a személyiség pszichológiai teljesítménye, mert ennek során alkalmazkodnia kell egy másik emberhez, és azt is alkalmazkodásra kell bírni. •Kommunikációs feltételek Az emberi kapcsolatokban értékelés folyik az élet minden területén, és az értékesebb, a kulturális ideálnak jobban megfelelõ külsejû ember kívánatosabb partner a másik nem számára. Ebben az értékelésben szerepet játszanak biológiai adottságok, testalkat, formák, végtagok, haj, arcbõr, körmök. Ezek közül sok ápolható, rendben tartható. A testápolást korán be kell gyakoroltatni.

18 A másik nemmel való kapcsolat •További tényezõ az öltözködés. A divattal való lépéstartás a gyerekkor vége felé kezdõdik el. A nemek közötti kapcsolat kialakításában igen fontos a megjelenés, a testséma. Ez magába foglalja a ruhát is. A ruházat igen fontos a személyek közötti viselkedésformák elõsegítésében. A ruha és az identitás összeolvadása igen bonyolult folyamat. Az öltözködéssel párhuzamosan meg kell tanulni szabályozni azt a benyomást, amelyet külsejével másokra gyakorol. Általában a személyiség annál jobb benyomást tesz környezetére, minél inkább nemének megfelelõen viselkedik, tehát a kislány minél nõiesebb, a fiú minél férfiasabb. Az eredményes és megfelelõ kapcsolati viselkedés a felnõtt típusú kölcsönösségen alapuló magatartáskészség. A gyermekkori baráti kapcsolatok a kapcsolati viselkedések begyakorlását is szolgálják. Ha egy gyermeknek nincs barátja, az annak a jele, hogy kapcsolatkészsége nem fejlõdik helyes úton.

19 Szexuális kapcsolatok az ifjúkorban •A serdülõt a szexuális késztetés és a társigény arra serkenti, hogy a másik nemmel kapcsolatot teremtsen. Magánélete lassan elválik a családtól. Az emberi kapcsolatait már magánügyként kezeli. Viszonyítási csoportokat keres magának, majd a csoporton belül egy-egy pár között a kapcsolat intimmé válik, de ekkor a csoporttól kezd elválni. •Nagy szerepet játszik a szülõk és a gyermek közötti generációs különbség. Ha a szülõk ellenállása merev a serdülõ akaratával szemben, a serdülõ csak dacból is véghezviszi az akaratát. A családtól való elszakadás fokozza igényét az intim kapcsolatokra, ezért olyan ügyletekbe is belemegy, melyek érzelmileg is kizsákmányolják. A serdülõkori szülõkapcsolatoktól függ a szexuális kapcsolatok alakulása is.

20 Szexuális kapcsolatok az ifjúkorban •A fiúk prostituáltat keresnek, a lányok általában belemennek az elsõ kínálkozó szexuális tevékenységbe. Ilyen esetekben, ilyen nemi aktivitás mellett nincs meg a megfelelõ kölcsönösség, a személyiség üres szexuális élményt kap csupán. Ezek a személyek olyan csoportokat alkotnak, ahol az a viszonyforma a kívánatos, hogy csak nemi aktus legyen. Az érzelmi kapcsolatot helytelenítik. Az egészségesen, családdal harmóniában lévõ ifjak a szexuális kapcsolatok tapasztalatait egyenrangú partnerkapcsolatokban szerzik meg. A kapcsolat célja nemcsak a nemi élet, hanem az örömszerzés a másik számára. Az ilyen kapcsolatoknak elõzményei vannak, elõször próbálgatják a kapcsolatot, egymással járnak a másikkal való együttlét öröméért. Legfontosabb a kapcsolatokban az érzelmi kötõdés kultusza.

21 Szexuális kapcsolatok az ifjúkorban •A szociálpszichológiai adatok szerint úgy tûnik, hogy a szerelem nem biológiai, hanem társadalmi kulturális jelenség, általában fejlett kultúrák terméke. A heteroszexuális kapcsolatban a szerelemnek igen nagy szerepe van. Ebben benne van a kölcsönös vonzalom és mindkét partner nagyon összetett személyisége. A szerelem képessége kell ahhoz, hogy egy személyiség a másik nemmel való kapcsolat szempontjából alkalmasnak, érettnek mondható legyen.

22 A párkapcsolat kialakítása •A párkapcsolat kialakulása sokkal bonyolultabb, mint a párválasztás elõtti életkorban a kapcsolatfelvétel. Hiányzik a spontaneitás; a felelõsségbõl és a kishitûségbõl fakadó szorongás föloldásában a viselkedési normák segítenek. •A MEGISMERKEDÉS •A megismerkedés a fejlett társadalmak kapcsolatindító lépése. A további kapcsolati közeledések fokozatosan alakulnak ki. Ebben nagy szerepet játszanak apró mozdulatok, testtartás, tekintet és más metakommunikációs tényezõk. A személyiség - miközben a másik nemmel való kapcsolat alapvetõ sémáit próbálgatja, illetve gyakorolja - megtanulja a metakommunikatív kifejezõ képességét és a kapcsolatdefiníciók finom kommunikatív lépéseit.

23 A "MINÕSÍTETT KAPCSOLAT" FELÉ •Az udvarlások kapcsán kialakulnak a szexuális játékok különbözõ formái is. •Mai ismereteink alapján a fejlett és egészséges szexuális kapcsolat a szerelem viszony formájában jön létre. A szerelem állapotában a személyiség élménykészlete megnövekszik. A személyiségek kapcsolatának a stabilitását a szerelem intenzitása, a szexuális vágy mértéke is fokozza. Erõs érzelmi kapcsolat mellett elõfordulhat, hogy a partner kedvéért a személyiség hajlandó lemondani a benne élõ és ható program valamely részérõl. Ilyen esetekben a házasságra való motiváltság erõs.

24 A TÁRSADALMILAG ELISMERT KAPCSOLAT •Ha az intimitás elér egy bizonyos szintet, akkor az adott nagyközösségben érvényes házassági sémából következõen mûködni kezd egy olyan programsorozat, amely a kapcsolatot a házasság irányába tereli. Úgy tudjuk, hogy a gyermekkorban programozódik be a személyiségbe a házassági viselkedés sémája, melyhez nagyban hozzájárulhat az egészséges szülõi kapcsolat mind a szülõk, mind a személyiség között. (Természetesen nagy szerepe van még az ismeretségi körnek, az iskolának, illetve a médiának is.)


Letölteni ppt "Nemi identitás – társadalmi normák Társadalomismeret – Pszichológia 4."

Hasonló előadás


Google Hirdetések