Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az óvodapedagógus személyiségének hatása a korai társas kapcsolatokra Zsubrits Attila Sopron, 2005. 05.27.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az óvodapedagógus személyiségének hatása a korai társas kapcsolatokra Zsubrits Attila Sopron, 2005. 05.27."— Előadás másolata:

1 Az óvodapedagógus személyiségének hatása a korai társas kapcsolatokra Zsubrits Attila Sopron,

2 A gyermek társas viselkedését formáló hatások Az óvodás gyermek társas viselkedése Az anya-gyerek kötődés Családi kötődések A gondozók szociális kompetenciája Óvodai környezet, óvodai csoport Társkapcsolatok Óvodapedagógus és gyerek kapcsolat

3 A anya-gyermek kötődés néhány összetevője A korai anya-gyerek kapcsolat tapasztalatai jelentősen meghatározzák későbbi társas viselkedésünket (interakciós stílus, kötődési biztonság) A kötődés, attachment: erős érzelmi kötelék Bowlby: egy másik személy közelségének a keresése és a kapcsolat fenntartása Bowlby: egy másik személy közelségének a keresése és a kapcsolat fenntartása A kisgyerekek különböző kötődési típusokba sorolhatók: biztonságosan kötődők, bizonytalanul kötődők. Az érzelmi kötődést befolyásoló körülmények: 1. gyermekgondozási szokások (kulturális különbségek) 1. gyermekgondozási szokások (kulturális különbségek) 2. a gyermek temperamentuma, személyiségjegyei, testvérsorban elfoglalt helye 2. a gyermek temperamentuma, személyiségjegyei, testvérsorban elfoglalt helye

4 A biztonságos kötődés hatása a későbbi társas helyzetre A biztonságosan kötődő óvodások jellemzői:  Népszerűbbek a csoportjukban  Több baráti kapcsolattal rendelkeznek  Inkább lesznek irányító személyek  Kezdeményezőbbek A bizonytalanul kötődő gyerekeket  gyakrabban utasítják el, kevésbé kedvelik,  visszahúzódóbbak  passzívabbak.

5 A kötődési rendellenességek  Szorongásos kötődés Oka: az anya hiánya, az elhanyagolás, az ingerszegény környezet. Következménye: kapcsolati labilitás, bizonytalan tárgyválasztás.  Dependens kötődés Háttere: az anya elérhetetlensége vagy túlságosan védő-óvó attitűdje Következménye: önállótlanság, túlzott függőség másoktól.

6 Változások a kötődésben A kötődés korai zavarát a későbbi élet módosíthatja: támogató környezet egyedi életút, speciális hatások a veszteség feldolgozása, a történtek átértékelése De a biztonságos kötődés ellenére későbbi életesemények ugyancsak változást indukálhatnak, pl. családi konfliktusok, válás, testvér születése

7 Családi kötődések Az apához kötődés: lassabban történik a csecsemő az apa jelenlétére illetve távollétére hasonló módon reagál, mint az anyáéra. a korai gyermek-apa kapcsolat: gondoskodás gondoskodás intenzív együttlét intenzív együttlét Testvérek szerepe: Játszótársak (versengés-együttműködés) A kortárscsoport szociális normáinak közvetítése Nagyszülőkhöz vonzódás indokai: kényeztetés, engedékenység kényeztetés, engedékenység

8 A szociális kompetencia fogalma  A szociális megismerés, a szociális motívumok, a társas készségek, képességek, a társas viselkedés komplex rendszere, aminek következtében sikeresek lehetünk az interperszonális kapcsolatokban.  Öröklött és tanult összetevői vannak.  Fejlődésében a kortársak és a felnőttek egyaránt részt vesznek

9 A szociális kompetencia elemei (Nagy József, 2000)  Proszociális viselkedés  Szociális kommunikáció  Kötődés  Csoportviselkedés  Érdekérvényesítés

10 Érzelmi kompetencia szerkezete Goleman, 2002) 1.Személyes kompetencia  Éntudatosság (érzelmi tudatosság, önértékelés…)  Önszabályozás (önkontroll, alkalmazkodás)  Motiváció (kezdeményezőkészség, optimizmus…) (kezdeményezőkészség, optimizmus…) 2. Szociális kompetencia  Empátia  Társas készségek (kommunikáció, konfliktuskezelés, kooperáció…) (kommunikáció, konfliktuskezelés, kooperáció…)

11 A szociális kompetencia fejlődését befolyásoló tényezők 1. Az egyén személyisége 2. Családi szocializáció 2. Családi szocializáció 3. Nevelési-oktatási 3. Nevelési-oktatási intézmények intézmények

12 A szociális kompetenciát támogató személyiség összetevők  pozitív önértékelés  aktív közreműködés  mások elfogadása  hatékony kommunikáció  problémamegoldó képesség  nyitottság  egyéni és csoport érdekek összeegyeztetésének képessége

13 Kedvező családi hatások a szociális kompetenciára  Pozitív szülő-gyermek viszony  Szülők szociális kapcsolatrendszere  Az anya és apa szociális kompetenciája  Erős kötődés az anyához  A család magas önértékelése  Megfelelő szülői elvárások  Pozitív szülői modellnyújtás  Meleg, elfogadó, támogató családi környezet.

14 Az óvodáskor előtti kortárs kapcsolatok sajátosságai  Interakciós szándék: másikra figyelés, figyelem fenntartása, kezdeményezés, válaszolás.  Versengés majd kölcsönös közeledési igény.  A párok visszatérően közösen használnak játékokat, tárgyakat.  Már ebben az életszakaszban lehetnek népszerűbb, „sztárolt” gyerekek, akikkel szívesebben játszanak mások.

15 Az óvodások társulásainak jellemzői  A gyerekek kapcsolódásait rokonszenvi- ellenszenvi viszonyulások, aktuális érdekek, külső jegyek alakítják.  Az együttlét kezdetben gyorsan változik és rövid ideig tart az adott helyzethez igazodva.  Később tartósabb, szorosabb kapcsolatok jönnek létre.  Megfigyelhető a nemek szerinti elkülönülés. A párkapcsolatok lányoknál gyakoribbak és tartósabbak. A lányok csoportképződése lassabban történik és képlékenyebb. A párkapcsolatok lányoknál gyakoribbak és tartósabbak. A lányok csoportképződése lassabban történik és képlékenyebb.

16 Az óvodai csoportosulások fejlődési szakaszai (Mérei Ferenc klasszikus vizsgálatai) 1. Együttlét 2. Együttmozgás 3. Tárgy körüli csoportosulás 4. Összedolgozás 5. Szerepek szerinti viselkedés

17 Az óvodai csoport hatása Biztosítja:  a valahová tartozás érzését,  védelmet és biztonságot,  az önazonosság érzését,  az összetartozás élményét,  az együttesen végzett tevékenység örömét,  interakciós és kommunikációs lehetőséget.

18 Az óvodai csoport néhány sajátossága  A csoportdinamikai törvényszerűségek érvényesülése.  Már az átpártolást megelőzően, ebben az életkorban találkozunk stabil kapcsolatokkal.  Megjelenik a kortársak befolyásoló hatása.  Csoport szerepek: irányító, alkalmazkodó, magányos, elutasított gyerekek, bűnbak szerep.

19 Az elutasított gyerekek típusai (Vajda Zsuzsa, 2002) 1. Agresszív gyerekek 2. Előnytelen külsővel rendelkezők 3. Éretlenül, különcmódon viselkedők 4. Átlagosan viselkedők

20 Az óvodapedagógus-gyerek kapcsolat  Az óvónő részben átveszi az anya szerepét.  Azonosulási mintaként szolgál.  Személyiségével, viselkedésével, nevelői attitűdjével, stílusával formálja az egész közösséget, a társas kapcsolatokat.  Az óvónő személyiségének jellemzői  A nevelő stílusa

21 Nevelői stílusok és szociális kompetencia 1.A tekintélyelvű nevelők jellemzői: hagyományos értékrend, korlátozás, büntetés preferálása. Hatalom éreztetése, engedelmességre szoktatás. Következménye: hiányos társas készségek, kezdeményezés hiánya, önállótlanság. 2.Határozott, irányító nevelők: kölcsönösség, testi fenyítés mellőzése. Magyarázat, kompromisszumkészség. Önállóságra ösztönözés, magas követelmények támasztása. Következménye: önállóság és szociális hatékonyság. 3.Túlzottan engedékeny nevelők: nagyfokú szabadság, alacsony színtű követelmények, fegyelmezés hiánya. Következmény: éretlenség, felelőtlenség a társas kapcsolatokban.

22 Az óvodapedagógus kedvező viszonyulása  A gyerekek eltérő társulási igényeinek, elfogadása  A gyerekek közötti interakciók facilitálása  A gyerekek kölcsönös választásainak tiszteletben tartása  A létrejött csoportosulások elfogadása  Pozitív légkör kialakítása, fenntartása.  Felelősségvállalás valamennyi gyermekért

23 A társkapcsolatok stabilitását segítő és gátló körülmények A társulásokat serkenti:  Az óvoda szervezeti kultúrája  A napirend eseményei  A benti foglalkozások  Homogén csoport  Demokratikus légkör  Az óvónő pozitív viszonyulása A társulásokat gátolja:  Szervezetlenség  Az időbeosztás lazítása  Az udvari foglalkozások  Heterogén életkori csoport összetétel.

24 A felnőttek furcsák néha. Azt hiszik, elég összeterelni két „alkalmas korú” gyereket, és a két gyerek automatikusan jó haver lesz. Szeretném összeterelni papát találomra egy „alkalmas korú” bácsival és megnézni, összehaverkodnak-e - biztosan nem akarna engem se többé összeterelni Ulla-Gullával például. Sokkal szívesebben játszom Lill-Pärával, pedig Lill-Pära kis tökmag, de ugyanazt szereti és ugyanazt utálja, mint én -Ulla-Gullát például. (Ingrid Sjöstrand: A felnőttek furcsák néha)

25 Siv Widerberg: Szerelem Sten-Malténak nagy, vörös és elálló füle van. Nekem teszik a nagy, vörös és elálló fül.


Letölteni ppt "Az óvodapedagógus személyiségének hatása a korai társas kapcsolatokra Zsubrits Attila Sopron, 2005. 05.27."

Hasonló előadás


Google Hirdetések