Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

19. század 2. fele Klasszikus modernség 2. (szimbolizmus) Készítette: Domján Gáborné.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "19. század 2. fele Klasszikus modernség 2. (szimbolizmus) Készítette: Domján Gáborné."— Előadás másolata:

1 19. század 2. fele Klasszikus modernség 2. (szimbolizmus) Készítette: Domján Gáborné

2 Aszimbolizmus A szimbolizmus Elsődlegesen irodalmi irányzat, de valamelyest a festészetben és a szobrászatban is érvényesül.

3 A társadalmi-szellemi háttér Illúzióvesztés: kiábrándulás a polgári társ.-ból Elidegenedésélmény: az ember elidegenedik saját munkájától, önmagától, pl. mert nem képes alakítani a sorsát, mert az én kettéhasad szabadidős énre és munkaerőre. környezetétől (bérkaszárnyák, roppant csúf tömegtermékek) közösségétől, pl. társadalmi osztályától, városától : a kisvárost szűkösnek(Flaubert), a nagyvárost a magány, a bűn és nyomor televényének érzik (Baudelaire: Epilógus A fájó Párizs c. prózavers kötethez)

4 dekadencia A szimbolizmus és szecesszió képviselőin egy sajátos századvégi életérzés, a dekadencia (hanyatlás) lett úrrá. Verlaine: „A romlás vagyok, a hanyatlásvégi Róma”(Szökőkút) fáradtságérzés kiégettségcsüggedtség Pesszimizmus, fáradtságérzés, kiégettség, csüggedtség vesz erőt rajtuk – úgy érezték, valami véget ért (fin de siecle). Közérzet

5 Magatartás A művészetet menedéknek tekintik: Schopenhauer nyomán az alkotó élet utolsó lehetőségének (Az élet mint akarat és képzet). megvetik a korlátolt, fantáziátlan,nyárspolgári életet Az életből magából is művészetet akarnak csinálni: szabadon (akár szabadosan), kreatívan, bohémként, kószálóként, a szépség törvényei szerint kívánnak élni. Inyencek, betegesen érzékenyek, szenvedélybetegek: „Elátkozott költők”.

6 Művészi cél az önkifejezés vagy a szépség szépség a szépség elválik a jóságtól „l’art pour l’art”- művészet: „művészet a művészetért” Rosetti: A tenger éneke

7 A szimbolizmus előzménye a képzőművészetben: a preraffaeliták mozgalma Millais: Ophélia

8 Rosetti : Dante álma • Cél: a szépség törvénye szerint alkotni •Visszatérni a Raffaello előtti naiv de mitikus világszemlélethez • 1850-es évek Angol festészeti (Rosetti, Millais) •és iparművészeti mozgalom ( Willliam Morris)

9 Rosetti: Beata Beatrice

10 Morris: Ginevra királynő

11 A szimbolizmus, mint költői mozgalom lényeget ∞ jelképek Törekvése, hogy a jelenségek mögött meghúzódó lényeget ∞ jelképek segítségével érzékeltesse. Szimbólum: Szimbólum: egy fogalom érzéki jele, pl. hal a keresztényeké, gyűrű a jegyességé,

12 A szimbolizmus, mint költői mozgalom képsorban Szimbólumhasználatára az jellemző, hogy a jelkép képsorban jut kifejezésre, lelkiéstudattartalmakat és olyan lelki és tudattartalmakat (vágyakat, szorongást, közérzetet) közöl, megsejtések melyek nehezen fejezhetők ki, és inkább csak megsejtések, mint tudott dolgok. „Látnokká kell lennünk” Rimbaud

13 AdyEndre A fekete zongora Ady Endre A fekete zongora Fejem zúgása, szemem könnye, Tornázó vágyaim tora, Ez mind, mind: ez a zongora. Boros, bolond szivemnek vére Kiömlik az ő ütemére. Ez a fekete zongora. Bolond hangszer: sír, nyerít és búg. Fusson, akinek nincs bora. Ez a fekete zongora. Vak mestere tépi, cibálja, Ez az Élet melódiája. Ez a fekete zongora.

14 Munch: Az élet tánca

15 Munch: Sikoly

16 Célok rejtett jelenségeit megsejtetni A valóság rejtett jelenségeit megsejtetni, átélhetővé tenni egy-egy lelkiállapoton keresztül. érzéshangulat bonyolultasszociációk A szavaknak nem a fogalmi jelentése volt fontos számukra, hanem mindaz az érzés, hangulat, sejtelem, amit a bonyolult asszociációk (kép- és gondolattársítások) révén felkelthetnek.

17 ChavanesChavanes ÁlomÁlom

18 Gustave Moreau: A jelenés

19 Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus

20 Z ar á n d o kl á s a c é dr u s h o z Csont váry

21

22 Paul Gauguin: Kik vagyunk, honnan jöttünk, hová megyünk? (Faa Ihehihei)

23 Szimbolista irodalom Költőelődök: BaudaleireVerlaine Baudaleire, Verlaine, Valódi szimbolisták: Rimbaud Rimbaud: A részeg hajó Mallarmé Mallarmé: Ez a szűzi szilaj, ez a szép mai nap Rilke Rilke: A párduc drámaírók: IbsenMaeterlinck Yeats Ibsen (Babaszoba, Vadkacsa ) Maeterlinck, Yeats

24 Költői eszközeik A hangulatkeltésben: a zenei hatások (erős ritmus, különleges rímek), az érzékletek vegyülésével új kapcsolatokat jelezni képes szinesztéziák és a merész asszociációk. „Jelképek erdején át visz az ember útja” (Baudelaire)

25 Szimbolista festők és zeneszerzők: Moreau Munch Csontváry Kosztka Tivadar Chavannes Gauguin Van Gogh Gulácsy Lajos Debussy pl.Egy faun délutánja Bartók pl. A kékszakállú herceg vára

26 A szimbolizmus mint festészet impresszionista-ellenes irány volt elméletíróik szerint az impresszionizmus a szenzációk, az érzéki észlelés művészete, míg a szimbolizmus az ideára, a dolgok mélyén, a látszat mögött rejtőző titkos értelem megtalálására vállalkozott.

27

28 Paul Gauguin ( ): Vízió szentmise után, Jákob harca az angyallal, 1888.

29 Paul Gauguin: Sárga Krisztus

30 Paul Gauguin Fekete sertések

31 Paul Gauguin A pandarus fa alatt

32 Paul Gauguin Testük aranya

33 ő Vincent Van Gogh Arlesi nők, 1888.

34 Vincent Van Gogh Búzaföld ciprusokkal

35 Vincent Van Gogh Csillagos éj Saint Remyben, 1889.

36 Vincent Van Gogh Az auvers-i templom

37 Vincent Van Gogh: éjszakai kávéház Arles- ban, 1889.

38 Ensor: Kritikusok


Letölteni ppt "19. század 2. fele Klasszikus modernség 2. (szimbolizmus) Készítette: Domján Gáborné."

Hasonló előadás


Google Hirdetések