Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1Multikulturalizmus Létező problémák Dr. Lipcsei Imre SZIE Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1Multikulturalizmus Létező problémák Dr. Lipcsei Imre SZIE Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar."— Előadás másolata:

1 1Multikulturalizmus Létező problémák Dr. Lipcsei Imre SZIE Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar

2 2 Fogalmi meghatározás „interkulturális” terminust a kultúrák közötti interakció értelmében használjuk, „multikulturális” fogalom pedig kölcsönös együttélést és megértést jelent egyazon társadalomban él különböző kultúrák között.

3 3 A multikúlturális nevelés tehát arra törekszik, hogy a különféle kultúrákkal és kulturális csoportokkal való együttműködést megalapozó kognitív, verbális és nonverbális készségeket fejlesszen ki, a más csoportokkal való kommunikációt lehetővé tevő képességekkel együtt.

4 4 Kultúrák vagy nemzetek?  Nem szinonímák  Eltérő szubkultúrák (Belgium, Kanada, Kína)  A szubkultúrák osztoznak a nemzeti kultúrákban  földrajzi helyzet, éghajlat, gazdaság, faji vallási hovatartozás, politikai rendszer, nyelv stb.

5 5 Kultúra A kultúra egy adott társadalom mindazon ismereteinek összessége, amelyek az emberi közösség összetartozását és fennmaradását biztosítják. A kultúra alapján tudunk eligazodni abban, hogy mik a fontos értékek és normák az életben.

6 6 Materiális, vagy anyagi javak Az emberiség által létrehozott tárgyiasult alkotások, építmények, eszközök, hétköznapi használati tárgyak, épületek, játékszerek, ékszerek, vagy az öltözködés kellékei stb.

7 7 szellemi kultúra A nyelv, a különböző szokások, a tudományágakban felhalmozott ismeret- és tudásrendszer, amelyet a társadalom egyes tagjai megosztanak egymással

8 8 Minden kultúra alapvetően hat fő elemből áll   Értékekből   Normákból   Szimbólumokból   Technológiákból   Nyelvből   Hiedelmekből

9 9 Értékek Az értékek egy adott kultúra kollektív elképzelései arról, mi a jó és mi helyes, és mi helytelen, mi kívánatos és mi elutasítandó. DE! Keresztény Hindu

10 10 Normák A normák meghatározzák, mit kell tennünk, és mit nem lehet * íratlan erkölcsi normák * illemszabályok * törvényekben rögzített jogi normák

11 11 Technika A technika körébe sorolhatóak a legkülönbözőbb tárgyak, eszközök, szerszámok, gépek, elektronikus berendezések stb. Ipari fejlődés felgyorsult kulturális evolúció Generációk közötti Generációk közötti egyenlőtlenségek egyenlőtlenségek

12 12 Szimbólum A szimbólum egy jel, amihez jelentés kapcsolódik Az élet sorsfordulóit, a születést, a felnőtté válást, a házasságot, a halált, a különböző népek, népcsoportok egymástól eltérő rituálékkal, szertartásokkal övezve élik meg, amelyek mind-mind szimbolikus jelentést és elemeket hordoznak.

13 13 Nyelv A nyelv, a szimbólumok rendszere, az emberek közötti kommunikáció, az információátadás és a kultúra egyik legmeghatározóbb eleme. A kultúra fejlődése a nyelv fejlődésével jár együtt, új szavak, és szókapcsolatok megjelenését hozza magával. DE! Mikor kezdjük el a nyelvtanítást?

14 14 Hiedelmek A hiedelmek olyan meggyőződések, hitek, elképzelések, amelyek mindennapjainkat befolyásolják. A mítoszok, legendák, népmesék, vallási és filozófiai nézetek, babonák az élet egy- egy sokszor megmagyarázhatatlannak tűnő kérdésére adnak választ.

15 15 A lányok számára Szt Bálint napján jelentése van a madaraknak Minden madár egy férfitípust jelent: azt a férfit, aki az igazi szerelem lesz. A veréb azt jelenti, hogy a jövendőbeli szegény ember lesz (városlakók). A tengelic nevű madárka jelenti a vagyonosodást, (készülj a milliomos férjre). A tengelic nevű madárka jelenti a vagyonosodást, (készülj a milliomos férjre). Egy csapat galamb hosszú és boldog házasságot jelent (amerikai filmek) Egy csapat galamb hosszú és boldog házasságot jelent (amerikai filmek)

16 16 Ha egy társadalmon belül különféle kultúrák élnek együtt, elméletileg háromféle viszony lehetséges 1. a „monokulturalizmus”: ez az álláspont a kisebbségi (a bevándorlók képviselte) kultúrák minél teljesebb körű asszimilációját tekinti céljának; 2. az „olvasztótégely” a régebbi és újabb – kultúrák teljes összeolvadásával, s ennek következtében egy teljesen új kikristályosodásával jár; 3. a „multikulturalizmus”, amely abból indul ki, hogy minden csoport őrizze meg és ápolja zavartalanul a maga saját kultúráját

17 17Multikulturalizmus  A multikulturalizmus olyan ideológia, mely támogatja a kulturális és a nemzeti sokszínűséget és elismeri az etnikai kisebbségiségeket. Feladata a különböző kultúrák békés egymás mellett élésének segítése, a kultúrák, nemzetiségek közötti problémákra való megoldás nyújtása.

18 18 Az UNESCO Delors jelentése (1997)   rámutatott, hogy a globalizációs tendenciák felerősítik az igényt az egyénben nemzeti identitásának megőrzésére, miközben mind nagyobb a szükséglet mutatkozik más népek megismerése, kultúrájának tisztelete iránt is.   (Csatlakozás az Európai Unióba)

19 19 A multikulturális nevelés fogalma   „ A nevelés fő célja egyenlő nevelési-oktatási lehetőségek biztosítása a különböző rasszokhoz, nemekhez, etnikai és kulturális csoportokhoz, szociális osztályba tartozó diákok számára.   Célja hozzásegíteni valamennyi diákot ahhoz a tudáshoz, olyan attitűdökhöz és képességekhez, amelyek egy plurális, demokratikus társadalom hatékony működéséhez szükségesek, ahhoz hogy a társadalom és a morál a mindenki számára előnyös, közös jót szolgálja.” Banks

20 20 A multikulturális oktatási koncepció bevezetése elengedhetetlen * mert így csökkenthetők a kisebbségben lévő, bevándorló családok hátrányai, a velük szemben lévő többséggel. * mert segíti a munkahelyi, az iskolai, és a társadalmi beilleszkedést

21 21 A multikulturális nevelés feladata „Multikulturális oktatás” olyan oktatáspolitikát jelent, mely a kisebbség számára is – kulturális sajátosságai megtartása mellett - előnyös oktatási helyzetet teremt.

22 22 Mi teszi az óvodát, iskolát multikulturálissá A multikulturális szemléletű óvoda és iskola tekintettel van: • •a társadalom különböző rétegeiből érkező, • •eltérő családi helyzettel rendelkező, • •különböző vallású, • •eltérő képességű, • •etnikai hátterű, • •a fiúk és a leányok, sajátos és közös szükségleteire és igényeire.

23 23 Multikulturalizmus- interkulturalizmus Egymás kultúrájának ismerete, tiszteletben tartása  kultúrák közötti érintkezések  többség –kisebbség (kisebbségi kérdés?)- segítségnyújtás, jótékonykodás?  többségi kultúra-szubkultúrák -tolerancia? A probléma kiterjedése  iskolai teljesítmények különbségei (szülők iskola végzettsége, foglalkozása, lakóhely, anyagi helyzet (vallási-etnikai csoport) stb.szélsőségesen eltérő életpályák- esélyek Az értelmezések és a megoldások  hátrányos helyzet → hiány → kompenzáció, felzárkóztatás

24 24 Merkel: megbukott a multikulturalitás modellje  „Az, hogy egymás mellett élünk, és ez mennyire jó nekünk« – ez a felfogás megbukott, teljességgel megbukott”  Merkel felhívta a figyelmet a bevándorlókra háruló kötelességekre. „az országba érkező és itt letelepedő embereket nemcsak segíteni kell, hanem elvárásokat is támasztani velük szemben.  Németország a képzett munkaerő hiányával küzd és nem lehet meg a bevándorlók nélkül, de azoknak be kell illeszkedniük, magukévá kell tenniük a német kultúrát és annak értékeit!

25 25 Mi kell ahhoz, hogy jó európai polgárok legyünk? Kulcskompetenciák kialakítása

26 26 Anyanyelvi kommunikáció  A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége.

27 27 Idegen nyelvi kommunikáció  A gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének képessége az anyanyelvtől különböző nyelven.

28 28 Matematikai kompetencia  A legalapvetőbb szinten az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából.

29 29 Természettudományi és technológiai kompetenciák  Azon ismereteknek használatára való képesség, amelyekkel a természettudományok a természeti világot magyarázzák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában.

30 30 Digitális kompetencia Digitális kompetencia  Az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára való képesség a munkában, a szabadidőben és a kommunikációban.

31 31 A hatékony tanulás A hatékony tanulás  Az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek otthon, a munkahelyen, az oktatásban történő alkalmazásának képessége.

32 32 Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák  Nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezésben mind a köz-, mind a magánélet területén

33 33 Állampolgári kompetenciák  Azoknak a kompetenciáknak a halmazaként írhatók le, amelyek az egyén számára lehetővé teszik az állampolgári szerepvállalást.

34 34 Vállalkozói kompetencia  A változás kiváltására való törekvés, másrészt a külső tényezők által kiváltott újítások támogatásának a képessége.

35 35 Kulturális kompetencia  A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában

36 36 Mit tegyünk az óvodában?

37 37  INTEGRÁLT NEVELÉS-OKTATÁS: –A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, eltérő nevelési igényű, helyenként többségében roma gyermekek egy osztályban, csoportban történő nevelése, oktatása a többségi gyermekekkel, tanulókkal.

38 38 Miben nyilvánul meg az IPR intézményi szinten?  a szülők és az óvoda, iskola partneri kapcsolatának javításában az intézmény mindennapi életébe történő hangsúlyosabb bevonásukkal;  a társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítésében (CKÖ, gyermekjóléti szolgálat, óvodák, szakszolgálatok, civil szervezetek)  az intézményfokozatok közötti átmenet pedagógiai segítésében: óvoda-iskola, közös programok szervezése, egymás munkájának megismerése, nyomon követés, esetmegbeszélések, közös programfejlesztések

39 39 Fogalomgyűjtemény INTEGRÁCIÓ A HHH integráció a társadalmi, szociális hátrányokból adódó egyéni különbségek csökkentését hivatott biztosítani a közoktatási rendszerben szervezett keretek között, ezáltal megteremtve az esélyt a társadalmi erőforrásokhoz való egyenlő hozzáféréssel a társadalmi életben való egyenlő részvétellel. A HHH integráció a társadalmi, szociális hátrányokból adódó egyéni különbségek csökkentését hivatott biztosítani a közoktatási rendszerben szervezett keretek között, ezáltal megteremtve az esélyt a társadalmi erőforrásokhoz való egyenlő hozzáféréssel a társadalmi életben való egyenlő részvétellel.

40 40 Fogalomgyűjtemény INKLÚZIÓ, INKLUZÍV NEVELÉS Az inklúzió befogadást jelent. Az inklúzív nevelés alapvető intézményi szemlélet, mely a gyermek egyéni különbségeit (társadalmi, kulturális, biológiai) együttesen, teljes mértékben figyelembe veszi és azokból kiindulva, azokra építve alakít ki befogadó környezetet személyi, tárgyi és pedagógiai vonatkozásban. Az inklúzió befogadást jelent. Az inklúzív nevelés alapvető intézményi szemlélet, mely a gyermek egyéni különbségeit (társadalmi, kulturális, biológiai) együttesen, teljes mértékben figyelembe veszi és azokból kiindulva, azokra építve alakít ki befogadó környezetet személyi, tárgyi és pedagógiai vonatkozásban.

41 41 INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI RENDSZER  kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét,  kiindulópontja, hogy a gyermekek közti különbségek rendkívül sokfélék,  A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a gyermek igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait,  A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez.

42 42 Problémák - kihívások Az iskolai szegregáció kialakulásának alapvetően kétfajta útja van: -az iskolák, illetve az intézményfenntartó külön intézményekben, külön helyiségekben oktatja az alacsony társadalmi státuszú (elsősorban a roma) szülők gyerekeit -a szabad iskolaválasztás indukálta szegregáció - a magasabb társadalmi státuszú szülők, a „körzeti iskola” helyett színvonalasabb intézménybe íratják gyermekeiket

43 43 Problémakezelés lehetőségei - A cigány gyerekek iskolai beilleszkedése és eredményes tanulása szempontjából meghatározó jelentőségű az óvodába járás. - A cigány gyerekek jóval kisebb hányada jut el az óvodába, s nagy részük jóval rövidebb ideig részesül azokban a fejlesztő eljárásokban, amelyek meghatározó jelentőségűek iskolaéretté válásuk szempontjából. - A cigány óvodások körében az átlagot messze meghaladó arányban találhatóak veszélyeztetett gyerekek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai kimaradása megnehezíti a gyerekek sikeres iskolai kezdését és növeli a későbbi iskolai kudarcok kockázatát.

44 44 Cigányságról a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karán

45 45 Dr. Kállai Ernő, kisebbségi ombudsman Dr. Kállai Ernő, kisebbségi ombudsman

46 46 Dr. Vizi E. Szilveszter elnök Magyar Tudományos Akadémia

47 47 Dr. Orosz Ildikó elnök II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola

48 48 Lepes Josip docens Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka

49 49 Dr. Flóra Gábor dékán Partiumi Keresztény Egyetem

50 50 Oláh József alelnök Roma Diplomások Országos Szövetsége

51 51 Solymosi Bonifác egészségügyi szakember

52 52 Joka Daróczi János főszerkesztő Roma magazin

53 53 Pintér Szabolcs Társadalmi Felzárkóztatásért felelős államtitkár politikai tanácsadója

54 54 Kicsit merüljünk el gondolatainkban!

55 55 Magyarországon 13 törvényben elismert nemzetiség él, ezek között 12 nemzeti kisebbség, illetve 1 etnikai kisebbség, a cigányság bolgárok cigányok/romák görögök horvátok lengyelek németek örmények románok ruszinok szerbek szlovákok szlovének ukránok

56 56 A társadalmi távolság, azaz a másság kérdése Mitől lesz valaki cigány? (identitás és identifikáció)  olyan társadalmi csoporthoz tartozik, amelynek más a története, mint a miénk (etnikum)  annak vallja magát  más a kinézete (antropológiai jegyek)  más a viselkedése (kultúra)

57 57 A cigányok olyan állampolgárok, mint bárki más A cigányok olyan állampolgárok, mint bárki más Mit jelent állampolgárnak lenni? - Szerződés az állam és polgárai között a felek jogairól és kötelességeiről. - Nincs kötelesség jog nékül. - Nem lehet elvárni a kötelességek teljesítését a feltételek biztosítása nélkül. DE!!! Nincs jog kötelesség nélkül! Csak az vegyen az asztalról, aki előzetesen tett már rá valamit

58 58 A szakemberek szakmai hibái (igaz, vagy valós?)  Nem veszik figyelembe, hogy a veszélyeztetett gyermekek veszélyeztetett családokban élnek.  A veszélyeztetés megítélésekor absztrakt normákból indulnak ki, emiatt túl nagy elvárásokat támasztanak a cigány szülőkkel szemben??!!  Téves álláspontok alapján ítélik meg a helyzetet, és tervezik a beavatkozást (pl. “Nekik így jó.”, “Tűrőképesebbek, mint mi.”, “A legrosszabb család is jobb, mint az intézet.”).

59 59 Társadalmi kiszolgáltatottság, szegénység jellemző Rossz életkörülmények komponensei:  Lakáshelyzet  Munkanélküliség  Oktatás  Higiéne-kultúra  Fogyasztás egyoldalú szerkezete  Közélettől távolmaradás  Analfabétizmus  Alkoholizmus  más erkölcsi értékek

60 60 Társadalmi kirekesztődés fogalma  Akik korlátozva vannak abban, hogy maradéktalanul részt vegyenek a gazdasági, társadalmi és civil életben és lehetetlen számukra, hogy elérjék a társ.-ban elfogadhatónak tartott életszínvonalat és életminőséget.  Nem képesek emberi jogaik érvényesítésére  Akik a politikai hatalomtól oly mértékben távol kerülnek, hogy társadalmi kompetenciákat képtelenek érvényesíteni

61 61 ELŐÍTÉLET ÉS DISZKRIMINÁCIÓ Allport : „Az előzetes ítéletek akkor válnak előítéletekké, ha ellenállva a tapasztalatnak és a józan megfontolásnak, akkor is ragaszkodunk hozzájuk, ha valóságérvényüket megcáfolják” Tajfel : Csoportközi előítéletek, ha az előítélet tárgya az emberek egy speciális csoportja. tárgya az emberek egy speciális csoportja. Megkülönbözteti a csoportközi előítéleteket aszerint, hogy a csoporthoz tartozás: 1.az egyén számára nem választható adottság (pl. bőrszín, társadalmi nem) 2.választott, azaz értékek, nézetek, vélemények alapján szerveződik (pl. szubkultúrákkal szembeni előítéletek)

62 62 Előítélet és diszkrimináció A diszkrimináció fogalma nehezen megragadható. A fogalom általános megközelítése: „egy személy vagy csoport hátrányos megkülönböztetése valamilyen csoporthoz való tartozásuk alapján” (Paucker–Will,) Giddens: „emberek egy csoportjának kizárása bizonyos lehetőségek és jogok köréből más emberek miatt”

63 63 A települési lejtő legalján A települések alsó decilise, ahol: az aktív korú népesség foglalkoztatottsága a legalacsonyabb ÉS a fiatal korú népesség aránya a legmagasabb ÉS az alacsony iskolai végzettségűek aránya a legmagasabb

64 64 Helyzetkép,óvodai adatok  Óvodás 329 ezer, veszélyeztetett: a 3 %-a (9 964 fő) hhh: 11% (37 ezer)  A 3-6 évesek 84 %-a jár óvodába  A 3 éveseknek 72%-a kezd óvodába járni  Roma kisgyerekek közül sokan csak 5 évesen kezdenek járni Az óvoda jelentősége  Kutatások: az óvodába járók később jobb teljesítményt (1-2 év) nyújtanak az iskolában  Már 3 éves korban is nagy különbségek a kognitív, szociális és emocionális fejlettség terén  A koragyerekkori nevelés gondozás hatása a szegény családok gyerekeinél kétszer akkora, mint a jobb körülmények között élőknél  Fontos szerepe van az iskolai lemorzsolódás csökkentésében  Nem kognitív készségek (kitartás, motiváció, interakció készsége) jelentősége 64

65 65 Szegénységi kockázatok –A szegénység, leszakadás nem cigánykérdés, de a roma népességet fokozottan érinti, –Több a nem roma szegény gyerek, mint a roma, de a roma gyerekek között sokkal nagyobb a szegények aránya –A szegénységi arány a roma népességen belül eléri a 70%-ot (TÁRKI 2010), –Iskolázottságuk messze az átlag alatti (8 ált.-nál nem magasabb iskolai végzettségűek között 30% a roma) –Foglalkoztatási rátájuk 20 % (roma nőké 10%) –Több mint 60 %-uk vidéken, falusias környezetben, többnyire szegregátumokban (1600 telep) él, igen rossz lakáskörülmények között, –Havas Gábor 2009: „kb.100 olyan település van az országban amely már végérvényesen szegény/cigány gettóvá vált, és további 200 amely pillanatnyilag feltartóztathatatlannak tűnő módon halad e felé az állapot felé.”

66 66 Jellemző a bizalmatlanság és értetlenség a kirekesztettségben, mélyszegénységben élő családok és az intézmények között. - A gyerek fejlődésének motorja a szülő. Ez minden életkorra igaz, de minél kisebb a gyerek, annál sorsdöntőbb a szülő szerepe. - Csak az a gyerek érezheti magát biztonságban, akinek szüleit tisztelik, és akinek a szülei aktív szereplői sorsuk alakításának.

67 67 Sokan sokfélét beszélnek, de nem is tudják miről !!!! Nézzük meg milyen is a való világ!

68 68 Köszönöm, hogy meghallgattak!


Letölteni ppt "1Multikulturalizmus Létező problémák Dr. Lipcsei Imre SZIE Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések