Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hogyan működik a társadalom? 1. Előadás Mi az ember?

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hogyan működik a társadalom? 1. Előadás Mi az ember?"— Előadás másolata:

1 Hogyan működik a társadalom? 1. Előadás Mi az ember?

2 Milyen jelenségeket fogunk elemezni? Miért altruista az ember, és miért nem? Miért racionális az ember, és máskor miért vezeti az ösztön (animal spirit)? Mi az erkölcs, és miként alakul ki, és miért eltérő és/vagy miért hasonló egyik vagy másik társadalomban? Mi a törvény, és hogyan tanuljuk meg betartani a szabályoknak? Jó-e hogy engedelmeskedünk, vagy rossz, és egyáltalán miért engedelmeskedünk? Miért jön létre, és miért jobb az állammal, mint nélküle? Mi a piac, miért létezik, ha oly sokan kritizálják? Miért és miként létezik még mindig adózás, ha mindenki el akarja kerülni? Miért létezik a család, a házasság, és meddig fog még? Milyen módszerek, intézmények állnak rendelkezésre, hogy eldöntsük, egy állítás igaz vagy sem? Miért irtunk népeket, és miért áldozzuk fel magunkat ismeretlenekért? Előre jelezhető-e a történelem, és ha nem, miért igen? Végül is mi mondható az előttünk álló 21. századról?

3 Mit adhat még az előadás a tanulmányaikhoz? Egyre több olyan fogalom jelenik meg a szakirodalmakban, amelyeknek kifejezetten evolúciós eredete van:  Megszakított egyensúly (punctuated equlibrium)  Mém-elmélet, általában memetics,  Evolúciósan stabil stratégiák,  Evolúciósan adaptív környezet,  Evolúciós adaptációk,  Evolúciós fejlődés elmélet (evo-devo),  Humán etológia,  Csoport szelekció,  Evolúciós pszichológia,  Intézményi (evolúciós) közgazdaságtan,  Viselkedési közgazdaságtan  Evolúciós konstrukciók,  Szervezeti ökológia,  Billenési pont (tipping point),  Szervezetek, ideológiák, fogalmak evolúciója

4 A félév tematikája 1. A kulturális evolúció mechanizmusa, a mém-elmélet, a konstruktivista evolúció, az evolúciós adaptáció környezete. Az ember „Matrjoska” modellje, 2. Miért van társadalom, miért állnak össze a lények csoportokba? 3. Az erkölcs létrejötte, mint evolúciósan stabil stratégia kiformálódása. 4. Az erkölcs evolúciója, miért hirdetünk különböző és miért követünk részben azonos etikai elveket? 5. A csoport-identitás eredete, és az ideológiai evolúciója. 6. A vallás eredete, az egyén „hitre-programozottsága”. 7. Az állam, mint evolúciós adaptáció. Munkamegosztás, az osztályok, mint evolúciós adaptációk, 8. A piac és a tulajdon evolúciós elmélete. 9. A politika és a demokrácia, mint evolúciós adaptáció, a kultúrák találkozása és változásának kérdései. 10. A párválasztás evolúciós elmélete, 11. A történelem és a forradalom evolúciós elméletei. Az emberi szabadság történelmi tendenciája. 12. A társadalmi fejlődés menete, a jövő körvonalai. A posztmodern 21. század

5 Teljesítmény-értékelés A hallgatói teljesítmények értékelése két tényezőből tevődik össze: az előadáshoz kapcsolódó írásos házi-dolgozat, valamint vizsga. A ZH héten és/vagy a félév végén egy ZH megírása várható. A ZH lehetséges kérdéseit a ZH időpontja előtt legalább egy hónappal közreadjuk A házi dolgozat témája szabadon választható, de kapcsolódnia kell vagy a kötelező irodalomhoz, vagy az előadásokhoz, és előzetes egyeztetést igényel. A dolgozat formai és tartalmi követelményeit az előadáson részletesen megbeszélésre kerül. Beadás határidő: május 17. A vizsgán a dolgozattal kapcsolatban feltett két kérdésre kell választ adni. Aki a 12 előadásból 9 előadáson részt vesz, annak a beadott dolgozat alapján megajánlok jegyet. Az írásbeli dolgozat minimum 8 oldalas, és a evolúció szempontjából feldogozott témát kell tartalmazzon. A következő fóliákon lehet látni néhány lehetséges témát. A kinyomtatott anyagot E II 22-ben kell leadni.

6 Kötelező és ajánlott irodalmak Kötelező irodalom:  Marosán György honlapján (www.marosan.com) található előadás anyagok,  A honlapon található, kijelölt tanulmányok Ajánlott irodalom: Marosán György: Hogyan készül a történelem? Money-Plan Kiadó Bereczkei Tamás: Az erény természete. Typotex Kiadó Csányi Vilmos: Az emberi viselkedés. Sanoma

7 A kötelező olvasmányként kijelölt és a honlapon található tanulmányok  Marosán György (2006): Az aranyszabályok evolúciója. Magyar Tudomány. 2006/  Marosán György (2007): A proszociális értékek evolúciója a játékelmélet kísérletek tükrében. Közgazdasági Szemle 2007 Július-Augusztus  Marosán György (2008). Az etnocentrizmus evolúciós elmélete. Magyar Pszichológiai Szemle. Vol. 63. No  Marosán György (2010): Matrjoska cikk BGF KKF Tudomány Napja konferencia  Marosán György (2011): A gazdasági döntések evolúciós elméletének néhány kérdése. Köz-Gazdaság. VI. évfolyam 1. szám  Marosán György (2011): Az altruizmus rejtélye és az állam matematikai elmélete. Mozgó Világ. 2011/  Marosán György (2012): A kommunizmus matematikai elmélete. Mozgó Világ 2012/

8 A lehetséges házi dolgozat témák  Jobb lett volna-e, ha le se jövünk a fáról?  Miért gazdag az egyik társadalom, és miért szegény egy másik?  Mi az oka a társadalomban az egyenlőtlenségnek?  Lecsökkennek-e valaha a társadalmi egyenlőtlenségek?  Mi a szerepe a történelemben a forradalomnak?  Előre viszik-e vagy sem a társadalmat?  Jó-e vagy rossz-e az állam, vagy a piac?  Miért van az embernek közösségi identitása?  Működőképes-e a multikulturális identitás?  Jó-e az állam, vagy rossz? Mi lehet az állam jövője?  Ha egyre többet tudunk a világról, miért mégis egyre több babona?  Az erőszak bele van-e programozva az emberbe?  Ha igen, megszűnnek-e valaha a háborúk?  Ha nem, mikor és milyen feltételekkel szűnnek meg a háborúk?  a kívánatos házastárs? Miért?  Felelős-e az ember cselekedetiért?  Mi lehet az emberi társadalom jövője?  Változott-e az évezredek során az, amit erkölcsnek nevezünk?  Változott-e a férfi-nő viszony, ha igen, miért, ha nem miért nem?  Mi a szerelem evolúciós szemszögből?  Változott-e az évezredek során a szerelem? Ha igen, miben? Előnyére?  Változott-e a család az évezredek során? Ha igen, miben, mi a jövője, van-e jövője?  Változott-e szépségideál a történelemben? Miért?  Miért az tetszik nekünk, ami vagy aki?  Hogyan választunk partnert magunknak?  Változott-e  Mi is lesz a művészetek jövője?  Mi lesz a kis népek nyelvével (eltűnnek- e)?  Ha az emberiség minden előre lépéért később meg kellett fizetni, jó-e a haladás?  Beszélhetünk-e a bodogság evolúciójáról?  Jót vagy rosszat hozott a piac és a tulajdon?  Le lehet írni egy termék, vagy egy cselekedet evolúcióját (Fossburry flop)

9 Lehetséges témák (1)  Miért gazdag az egyik társadalom, és miért szegény egy másik?  Mi az oka a társadalomban az egyenlőtlenségnek?  Lecsökkennek-e valaha a társadalmi egyenlőtlenségek?  Mi a szerepe a történelemben a forradalomnak?  Jó volt-e, hogy leszálltunk a fáról?  Jó volt-e, hogy elkezdtünk földet művelni?  Jó-e vagy rossz-e az állam, vagy a piac?  Előre viszik-e vagy sem a társadalmat a globalizáció?  Működőképes-e a multikulturális identitás?  Mi is lesz a művészetek jövője?  Mi lesz a kis népek nyelvével (eltűnnek-e)?

10 Lehetséges témák (2)  Ha egyre többet tudunk a világról, miért mégis egyre több babona?  Az erőszak bele van-e programozva az emberbe?  Ha igen, megszűnnek-e valaha a háborúk?  Ha nem, mikor és milyen feltételekkel szűnnek meg a háborúk?  Változott-e az évezredek során az, amit erkölcsnek nevezünk?  Változott-e a férfi-nő viszony, ha igen, miért, ha nem miért nem?  Változott-e az évezredek során a szerelem? Ha igen, miben? Előnyére?  Változott-e a család az évezredek során? Ha igen, miben, mi a jövője, van-e jövője?  Változott-e szépségideál a történelemben? Miért?  Miért az tetszik nekünk, ami vagy aki?  Hogyan választunk partnert magunknak?  Változott-e a kívánatos házastárs? Miért?

11 Lehetséges témák (3)  Marosán György. Hogyan készül a történelem? Money-Plan kiadó, de bármely amelynek igazolható kapcsolata van az evolúcióval.  Brian Sykes: Éva hét lánya. Akkord  S. Wells. Az ember útja. Alexandra  J. Diamond: Háborúk, járványok, technikák,  J. Diamond. A harmadik csimpánz  J. Diamond: Összeomlás  Ernst Mayr: Mi az evolúció?  Maynard Smith – Szathmári Eörs. Az földi élet regénye.  Csányi Vilmos: Az emberi jelenség (Vince 1999), Van ott valaki? Typotex  Csányi Vilmos: Az emberi viselkedés  Edward O. Wilson: Minden egybecseng  Környezet, szűkösség, erőszak, Typotex  A világ helyzete: 2004, 2005, 2006, 2007,

12 Lehetséges témák (4)  Bereczkei Tamás Az erény természete. Typotex  C.N. McDaniel – J.M. Gowdy. Az édenkert kiárusítása. Typotex  R. Dawkins. Szivárványbontás. Vince  Mérő László: Élő pénz. Tercium Kiadó  Olivia Judson: Szexuális tanácsok mindenféle teremtménynek. Magyar Könyvklub  J. Diamond: Miért élvezet a szex? Vince  J.P. Changeux – Paul Ricoeur: A természet és a szabályok. Osiris  Matt Ridley: Génjeink. Akkord 2002  D. Hamer – P. Copeland. Génjeink. Osiris 2002  Scitowsky Tibor: Örömtelen gazdaság. K.J.K  Carlo Maria Martini – Umberto Eco – Miben hisz, aki nem hisz? Európa 2000  Michael Shermer: Hogyan hiszünk? Typotex  Csíkszentmihályi Mihály: Flow. Akadémia Kiadó  R. Cialdini: A befolyásolás pszichológiája. (Hatás – Typotex) )  M. és H Eysenck: Elmevadászat.

13 Lehetséges témák (4) A honlapon található cikkek közül is lehet választani, A honlapon található tanulmányok közül is lehet választani. Hogyan kell feldolgozni? 1. Ismertetem mit mond a szerző, melyek a legfontosabb állításai? 2. Megítélni, elegendően bizonyított-e az állítás? Megírni, mi ennek a jelentősége ma a világban, Európában, és Magyarországon? 3. Megírni, milyen vélemények fogalmazódnak meg ezzel kapcsolatban? 4. Megírni, önnek mi a véleménye?

14 TED prezentációk feldolgozása Paddy Ashdown: The global power shift. Clay Shiky: Institution vs. collaboration Clay Shirky: How the internet transform government Rachel Botsman: The currency of the new economy Jammy Drummond: Let’s crowsource Don Tapscott: Four principles for open world Howard Rheingold: The new power of collabozóration Yochai Benkler: New open-source economics Sam Harris: Science can answer moral questions Schlomo Benartzi: Saving for tomorrow, tomorow R. Wilkinson: How economic inequality harms society Niall Ferguson: A jólét 6 kegyetlenül jó "app"- je Mark Forsyth: What’s a snowgoster M. Jakubowski: Nyílt forráskódú tervrajzok a civilizációhoz Gladwell: Choice, happiness, spagetti sauce J. Diamond: Why societies collapse J. Haidt: Religion, evolution, and the extasy of self-transcence J. Haidt: The moral roots of liberalism Hans Rosling: A vallások és a demográfia Hans Rosling: The best statistics… Frans de Waal: Moral behavior in animals Dan Ariely – irracionalitásaink.. D. Ariely: Our buggy moral Devdutt Pattenaik: Kelet kontra nyugat – elkápráztató mítoszok Joseph Pine: What consumer wants Roy Sutherland: an add man life Gopnik: What do babies think Jamie Drummond: Let’t crowsource.. Marc Googman: A vision of crime int he future Jean Baptiste Michel: Matehmatics of history Sherry Turtle: Connected but alona Berry Schwartz: Paradox of choice Laurie Santos: Monkey economy Geoffrey West: A városok és cégek meglepő matematikája Lean-Baptist Michel: The mathematics of histoty

15 A kiindulópont  2008-ban jelent meg az „Animal Spirit: How Human Psychology Drives the Economy, and Why It Matters for Global Capitalism” című könyv. Szerzői - R. J. Shiller, és G. A. Akeloff - a világgazdaság válságot, és a vállalati csődök túlnyomó rész is, az ember állati ősöktől örökölt döntési stratégiájának tulajdonítják.  A „animal spirit” kifejezés újra felbukkan J.M. Keynes „A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete” című könyvében. Itt az emberi döntéseket vezérlő - a körülmények nyomására, és nem kimenetek mérlegelése alapján meghozott – ösztönszerű választás jellemzésére.  Kérdés: milyen az ember, és miért éppen olyan?

16 1. Alapkérdés: mi az evolúció?  A hétköznapi szóhasználatban egyszerűen a „változás” szó szinonimájának tekintik,  A társadalomtudományokban gyakran a fokozatos, lépésenkénti, esetenként mégis minőségi változásokra vezető változásokat nevezik evolúciónak  A biológiai szaktudománya kétféle meghatározást ad: 1. Mikro-szinten = a populációk génösszetételének változása a környezet szelekciójának hatására, 2. Makroszinten = a mai élővilág egyetlen/egyszerűbb ős(ök)ből, fokozatos módosulásokkal történő leszármazással alakult ki, tudatos beavatkozás nélkül, az öröklődés és a természetes szelekció együtthatásának eredményeképpen.

17 2. Alapkérdés: Kezelhető-e a kultúra a biológiai evolúció mintájára? Az ötlet J. Diamond: Háborúk, járványok, technikák. Című könyvének olvasása közben jutott eszembe, amikor leírja a Csendes Óceán betelepülését. 1. Örököljük, amit a korábbi nemzedékek létrehoztak, használjuk, és tovább adjuk, 2. Elemi, vagy gyakran „atomos” szerkezetű, 3. Befolyásolja az egyén túlélését, rátermettséget meghatározó, 4. Mutálódó, szelektálódik, és evolválódik 5. Változását a környezeti kihívások generálják 6. A környezeti kihívásokra intézmények létrehozásával válaszolunk, 7. Hosszú távon az adott környezetben leginkább működőképes („legversenyképesebb”) társadalmi organizmus (szocio-típus) jön létre.

18 A kulturális evolúció lényege  A kultúra = minta-rendszer, amelynek elemi egységei – mémek – vannak,  Örököljük, és átörökítjük, a másolással és tanulással,  A kultúra mutációja = a mémek változása, rendszeresen hoz létre változásokat,  Az új ötleteket, eszközöket teszteljük, majd használhatóságuktól függően használjuk és tovább adjuk, vagy elfeledjük,  A kultúra egyéni, és közösségi rátermettséget befolyásoló  A kultúra evolúciója = a közösség mintaösszetétele változik, és új konstrukciók jönnek létre

19 3. Alapkérdés: evolúciós adaptációk Figyelem: az adaptáció nem a folyamat, hanem az eszköz jellegű eredménye 1. K. Popper: az élőlények arra kényszerülnek, hogy folyamatosan választ adjanak a környezet kérdéseire. 2. Az élőlények válaszai a környezeti kihívásra valamilyen eszközként használható megoldás, konstrukció. 3. Az evolúciót, ebben a tekintetben, mint a környezet kihívásaira konstrukciókat (adaptív = hatékony megoldásokat) generáló folyamatot lehet tekinteni

20 4. Alapkérdés: a kultúra „génjei”: a mémek 1. R. Dawkins „találta fel”, mint a gének mintájára, mint a kulturális evolúció alapegységét. 2. Sokan vitatják, mert „darwinizálja” a kultúrát, és mert nem olyan egyértelműen és világosan azonosíthatók, mint a gének. 3. Mára általánosan elterjedt a használata, sőt kezd az üzleti kultúrák oktatásába is „beszivárogni”. 4. A kultúrát úgy fogjuk fel, mint amely, •Elemi egységekből (mémekből) áll, •Ezek változhatnak, •A társadalom tagjainak a kultúrája különböző, •A társadalmi evolúció = a társadalom mém-szerkezetének módosulása •A génekből álló kromoszóma társadalmi megfelelője = kulturális univerzálék •A forradalom = kulturális univerzálék jelentős módosulása

21 5. Alapkérdés: A „barkácsoló” evolúció Barkácsolás = kéznél lévő anyagokból, ideiglenesnek szánt, pillanatnyi problémákra használható, és folyamatosan továbbépíthető megoldás. A barkácsolt „konstrukciók” fajtái: 1. A biológiai felépítés (szem, szív, tüdő, agy) 2. Viselkedési stratégia (párkeresés, utódgondozás) 3. „Rés-konstrukciók” (fészek, boly, háló, barlang) 4. Szociális konstrukció (dominancia-sorrend, feladat- megosztás a csapatban) 5. Mentális konstrukciók (a világ tükörképei, és a viselkedést meghatározó szabályok moduljai)

22 6. Alapkérdés: A környezet fontossága az evolúcióban  Az evolúcióban bármely jelenségnek csak a környezet tükrében van értelme. (Ez válasz a közismert mondásra: a biológiában bármely jelenségnek csak az evolúció tükrében van értelme)  R. Dawkins: „A diadalmas gén”-ben bevezeti a kiterjesztett fenotipus (extended phenotype) fogalmát. Az élőlényekhez hozzátartozó „külső” konstrukciók.  A környezet szintjei: •Adaptációs zóna, •Ökológiai fülke •Konstrukciós rés (niche construction)

23 7. Alapkérdés: az evolúciós „programozás” 7. Alapkérdés: az evolúciós „programozás” Az élőlények evolúciósan programozott lények:  Első szint: a múltbeli tapasztalat befagyva a génekbe – átörökítődik, megváltoztathatatlan. (rovarok – Dawkins példa)  A második szint: a mindenkori döntően genetikailag meghatározott viselkedést, a viselkedés-meghatározás rugalmasabb rendszerén keresztül a jelenbeli tapasztalat módosíthatja.  A harmadik szint: a faj egyedeinek tapasztalatai a szociális tanulás által rögzítődnek, és a közösség által átadódnak, és hagyománnyá alakulnak. (Evolúciósan stabil stratégiák)  A negyedik szint: amikor a múltbeli tapasztalat a kultúra fogalmaiként vagy kulturális intézményekben rögzítődik. Az „újraprogramozás”, a tanulás, vagy a fogalmi rendszer változásán keresztül és/vagy új intézmények „barkácsolása” útján vezet a viselkedés megváltozásához.

24 „Ki vagy mi” a programozó? A meghatározódás szintje:  Sok minden meghatározódik a gének által  Sok mindent a környezet határoz meg.  A valóságban a kettő együtt meghatározó, és elválaszthatatlanok. (kicsit úgy, mint a téglalap területe) A meghatározódás jellege: 1. Dinamikus: nem egy gén, hanem a gén-hálózat együtt, 2. Visszacsatolt: a gén befolyásolja a környezetet, a környezet befolyásolja a genetikai adottságot, 3. Folyamatos: a fogantatástól, a felnövekedésig („fetal-programming” és később is), 4. Komplex: a gének és a társadalmi környezet kölcsönhatása átfedik egymást és összefonódnak.

25 8. Alapkérdés: az evolúciós értelmezés logikája  Az élőlények arra kényszerülnek, hogy folyamatosan választ adjanak a környezet kérdéseire. A válasz eszközként használható konstrukció.  Az új konstrukciók „barkácsolva” születnek. A barkácsolás = kéznél lévő anyagokból, ideiglenesnek szánt, pillanatnyi problémákra használható, és folyamatosan továbbépíthető megoldás.  Az evolúció természettörténeti folyamatában, az élőlények populációinak, és a természeti környezet kölcsönhatásának következtében a környezet alapvetően átalakulhat és új kihívásokat hozhat létre,  Az új környezetben fellépő, újszerű problémák megoldása új megoldásokat igényel, amelyeket új konstrukciók testesítenek meg.  Ennek során a viselkedési programok hierarchikus rendszer jön létre

26 A majom-ember átalakulás jellemzője Az átalakulás folytonos, de a különbség minőségi. Nincs olyan, a génekben, vagy a viselkedésben megmutatkozó jellemző, és ehhez kapcsolható időpont, amely meghatározható volna határ- pontként. A legtöbb, a társadalom fejlődése szempontjából lényeges intézménynek és konstrukciónak megvan a gyökere. Így a „állam”, a „politika”, a „tulajdon”, az „eszköz-készítés”, a kommunikáció, a „hagyományok”, és a pro- szociális értékek „előképei” azonosíthatók. A környezet kihívásai „vezérelték” az emberszabásúak egy csoportját kulturális válaszokat adni a kihívásokra.

27 Az ember kialakulásának fordulópontjai

28 Az emberré válás forradalmának jellemzői Sorba venni a szakaszokat és röviden jellemezni azokat 1. Emberré válás – ez még a humán-etológia korszaka 2. Modern ember – EAK – és az evolúciós pszichológia- korszaka 3. Szimbolikus – a kulturális evolúció fontossá válik (itt jelenik meg a beszéd) 4. Neolit - (itt jelenik meg a kultúra a maga teljességében + egyenlőtlenség, hatalom, hierarchikus közösség) 5. Intézményi forradalom - (itt jelenik meg az állam, és minden + írás, és egyre fejlettebb fogalmi gondolkodás)

29 Az ember és a társadalom kialakulásának „menetrendje” A forradalom neve A kezdete (i.e.) A „robbanás” (i.e.) Kiteljesedés (i.e.) Jellegzetesség(nóvum) Az emberré válás 2.5 millió millió 500 ezer Humán etológia A „modern” ember 500 ezer ezer 120 ezer Evolúciós pszichológia SzimbolikusForradalom ezer ezer 20 ezer Szimbólumok használata Neolit forradalom 20 ezer 10-8 ezer 6 ezer Kultúra rendszere Intézményi forradalom 6 ezer 4-2 ezer napjaink Intézmények mindenütt

30 MacLean, P. D. (1990): A „három-agy” modell A 2. „emelet”: a főemlős lény agya Az 1. „emelet”: Az emlős (rágcsáló) agy A „földszint”: A hüllő agy

31 Az intézmények szintje A kulturális univerzáliák szintje A szimbólumok szintje A mentális modulok szintje A humán etológia szintje A humán etológiai szinten belül három további szint található: a főemlős agy, a emlős agy, és a hüllő agy Az ember Matrjoska modellje

32 1. szint: az emberré válás korszaka Az emberszabásúaknál, és a kialakuló embernél zajló „gazdasági” döntések:  Az idő-felosztás (mit tegyek?),  A javak megszerzésének helye, és ideje  A „javak” felosztása (kinek, mennyit?),  Az elosztás módja A viselkedést a „három agy” modell írja le: 1. Etológiai program („kattan-indít” program) 2. Az egyéni (kondicionált) tanulás 3. Szociális tanulás

33 2. szint: az anatómiailag modern ember születése Az egyenletesen növekvő agyméret 200 ezer évvel ezelőtt eléri maximális (1400 cm²) méretét és stabilizálódik, Felegyenesedés, a szexuális dimorfizmus csökkenése Felértékelődik a csoport (a növekvő fejméret miatt életképtelenül születünk, energia-igényes, és fontos a tapasztalat elsajátítása) A csoport fontossága miatt megnő a szerepe a csoporton belüli viszonyok kezelésének (a szociális intelligenciának) Fejlődik az eszköz-használat és készítés, Ekkor jönnek létre az EP mentális moduljai Az agyméret stabilizálódása miatt a kultúra kifejlesztése irányában fejlődünk tovább

34 5 millió4 millió3 millió1 millió2 millió ma Koponya-méret:cm³ Holloway et al. Annual Review Anthropoloy oldal A másik …..

35 A forradalom feltételrendszere: az evolúciós adaptáció környezete Evolúciós adaptáció környezete A kiváltott magatartás minták Kis, fős csoportok, ellenséges környezetben Etnocentrikus szindróma Vadászat-gyűjtögetés, egymásra utaltság Elvárjuk a kölcsönösséget, Követjük a tekintélyt Állandó vándorlás Szolidaritást magasra értékeljük Folyamatos fenyegetettség, a környezetnek való kiszolgáltatottság Idegen környezetben szorongunk, és agresszívek leszünk Sok éhezés Szeretjük a cukrot és a húst Az emlékezet által megőrzött ismeretnek nagy értéke Az öregek szerepe nagyon fontos

36 Ezt a szintet írja le az evolúciós pszichológia Meghatározó fogalmai:  Mentális modulok,  Evolúciósan adaptív környezet  „Ultimatív” magyarázatok keresése,  Preferenciák és a beállítódások létrejötte és a döntésbe való beépülése

37 Mit jelent a „mentális modul” szint? Az emberré válás – evolúciósan adaptív környezetnek nevezett – körülményei által felvetett problémákra kialakított viselkedési formák, Az agyban rögzült funkcionális egységek, amelyek egy meghatározott adaptív probléma megoldásának eszközei, A mentális modulok öntudatlan alkalmazásával döntjük el, megérzésszerűen, ki a csaló, kiben lehet bízni, mit együnk, mitől óvakodjunk, Pszichológiai beállítódás, a viselkedést befolyásoló preferencia, amely az egyedet bizonyos fajta viselkedés irányába nyomja, és rendre meghatározott választ generál

38 Mitől olyan hatékonyak a modulok  Az életben felvetődő problémák – párkeresés, megbízhatóság- tesztelés, státusz-azonosítás - „előhívják” a megfelelő modult, amely azután sajátos beállítódást és preferenciát alakítanak ki.  A felmerülő problémákat a modulok – az etológiai programokhoz képest - rugalmasabban, a helyzethez finomabban illeszkedően, ugyanakkor azoknál lassabban oldják meg.  A modulok kezdetben alapvetőn etológiai jellegű jelzésekkel „élesíthetők be”.  Az evolúció új szintjén azonban egyre fontosabbá válnak a csoportban létrejövő, felhalmozódó, továbbadott és átörökített ismeretek.  A fejlődés későbbi szakaszán a modulok szimbólumokkal is „beélesíthetővé” válnak, vagyis szimbólumok is működésbe hozzák őket.

39 A modul ösztönszerű működése A gazdasági viselkedést „ösztönszerűen” befolyásolja, hogy a szituációban felbukkan-e pl. a pénz jele, vagy a pénz fogalma. Hasonlóképpen befolyásolja a gazdasági viselkedést – a szabálykövetést vagy éppen ellenkezőleg a csalást – etikai szabályokra utaló jelzések, pl. a tízparancsolat, vagy a kitüntetett figyelemre utaló „szem”, Kimutatták, hogy egyszerűen csak a környezetben felbukkanó gyermekekre utaló jelzés (pl. Teddy Bear baba) a felnőttek jobban viselkednek (pl. adakozóbbak).

40 Mit is jelent a preferencia? Bateson kísérletében az irodában dolgozók önkéntes alapon fizettek az elfogyasztott tejért. A fizetés mértéke a melléket ábrán látható összefüggést követett: attól függően, hogy milyen képet (virágot vagy figyelő szemeket) helyeztek el a szobában eltérő módon alakult a „befizetett” pénz mennyisége

41 3. szint: a szimbolikus forradalom szakasza (1) ezer között megjelennek az első szimbolikus tárgyak, és tevékenységek (sírok, gyöngyök, és festés), Kiterjedten használni kezdik a tüzet 60 ezertől szobrocskák, barlangi festés, ruházat, ékszerek – egyéni és a közösségi identitás jelzésére, Rögzül a munkamegosztás a férfiak és nők között (vadászó, gyűjtögető közösségek) Az életfeltételek stabilitása és biztonságossága, valamint a várható élettartam megnő, Megjelenik ezer között kifejlett beszéd

42 3. szint: a szimbolikus forradalom szakasza (2) Megnő az átlag-életkor, kialakul a „nagyszülők” nemzedéke – fontos szerepük az ismeret átadásában Megnő a közösség mérete (40-ről, 80-ra), de még nem tudják „kezelni”: a csoportok rendre szétválnak, Megkezdik a föld benépesítését (80-40 ezer között meghódítják az 5 kontinenst) A a csoportok közötti kapcsolatok és a kereskedelem első jelei, ezer között un. „kreatív robbanás”: szobrok, jelek, kulturális tárgyak.

43 Mit jelent a „szimbolikus szabály” szintje? A naggyá nőtt – és mérlegelésre is képes - agy már nem biológiai jelek után kutat, hanem szimbólumokat keres, amikor azt kell eldönteni ki legyen a házastárs, a főnök, kit szeress és kitől óvakodj, Szimbólumok tájékoztatnak arról, kik a barátok, ki a főnök, kinek mi a csoportban a szerepe, kitől kell óvakodni, A szimbólumok segítenek eligazodni az életben, de ezeket már meg kell tanulni, használatuk során mérlegelni és értékelni kell, Megjelenik a norma:  a társadalmilag elvárt viselkedés szabálya,  szociálisan (növekvő mértékben a nyelv ) segítségével adják tovább,  társadalmilag működtetett ösztönzők (büntetések és jutalmak) kényszerítik ki, Ezeket az információkat részben szóban, a nyelv segítségével adják tovább, és a fontosabb szimbólumokhoz narratívák tartoznak (Pl. eredet mítosz, vagy varázslás)

44 4. szakasz: a neolit forradalom szakasza A fordulópont a jégkorszak leghidegebb szakasza (25-18 ezer között) A földművelésre (állattenyésztésre) való áttérés között indul meg, de időben eltolódva 10 egymástól független térségben megy végbe, A közösség mérete ra nő, letelepülés, Eleve nem csak rokonok élnek együtt, szükségszerű az összehangolás kulturális eszközei (rituálék, szabályok, hierarchia, hatalom, a vallás kezdetei) A környezetben „idegen” közösségek léteznek, közösen kell használni eszközöket, A közösségeken belül egyenlőtlenségek, hatalmi szerkezet, és a kulturális univerzáliák kiépülése

45 A viselkedés szabályozása a szimbolikus forradalmat követően  A viselkedés befolyásolására új konstrukció-típus jelenik meg. Egyrészt az agyban, a mentális modulok mellett, pontosabban azok felett megjelennek a szimbólumok (nyelv és beszéd) illetve a szimbolikus szabályok, amelyek a viselkedés meghatározásához használhatók,  Másrészt a viselkedést befolyásoló konstrukciók részben „kinőnek” az agyból. Megjelenik és egyre kiterjed a szimbolikus anyagi kultúra (testfestészet, rajzok, ábrák, jelek). Ezek újrarendezik az értékeket.  Emellett fokozatosan egyre meghatározóbb szférává válik és kiterjed az anyagi kultúra (eszközök, barlangok, tárgyak, fegyverek). A környezet kevésbé veszélyes, így a döntés kevésbé sürgető, de komplexebb és hosszabb megfontolást igénylő lesz.

46 A kulturális univerzálék modellje  A kulturális univerzálékon - mint a kromoszómán a gének – „ülnek” az adott társadalom elemi mémjei, és mém-komplexumai, amelyek „kifeszítik” a társadalmat.  Az antropológusok öt csoportját különböztetik meg: 1. Termelés 2. Reprodukció (család, rokonsági viszonyok, szexuális szokások) 3. Családi gazdaság 4. Politikai-gazdasági viszonyok (döntés-hozatal, tulajdon, 5. Viselkedési szuperstruktúra (szimbólumok, mítoszok, vallások, tabuk, normák stb.)

47 Kulturális univerzálék (G.P. Murdock nyomán) Ajándékozás Álomfejtés Boldogság-elképzelések Büntető-szankciók Család Demográfia Díszítő-művészet Életkor mint rendező elv Etika Etikett Étkezési idők Folklór Főzés Gesztusok Gyász Higiénia Gyógyítási hiedelmek Hit a természetfeletti lényekben Incestus tabuJátékok Jövendőmondás Kereskedelem Kozmológia Köszöntés formák Látogatások Lakás formák Mágia Mitológia Munkamegosztás Művelődés Naptár Nyelv Orvoslás Öröklési szabályok Partner szerzés Pubertás kori szokások Rokonsági csoport Sport Státus-differenciálás Személynevek Szerszám készítés Szexuális tilalmak Szülészet Tánc Zene Testdíszek Tisztaság elmélet Törvények, normák Tulajdon és tulajdon jog Uralmi forma Vallási rituálék Viccek Vendégszeretet Ünnepek Tűzgyújtás Temetkezési rituálék A kulturális univerzáliák: valamennyi létező társadalomban fellelhető, viselkedést befolyásoló, meghatározó jelentőségű kultúra-elemek, amelyek „kifeszítik” a társadalmakat.

48 Mit jelent a „kulturális elemek” szintje? A közösség már kialakította a kulturális univerzáliáját, azon ülnek a - csakis az adott közösségre jellemző – kulturálisan konstruált mémek, A társadalmakat körülveszi a kultúra burka. A környezet és a közösség között egy széles kultúra- sáv helyezkedik el. Ez részben összeköti, részben elválasztja attól a közösséget. Egészében a környezet nyugodtabb, és kiszámíthatóbb A közösség hierarchikus, munkamegosztás alakult ki, sokféle szerep, és szabály létezik, A szabálykövetést kikényszerítő normák (tabu) fokozatosan kezdenek szétválnak erkölcsi és hatalmi szabállyá. Rugalmasabbak és lassabban működnek. Ilyen ököl-szabályok: „Nézd meg az anyját, vedd el a lányát.” vagy „Amilyen az ‘adjon-Isten’, olyan a ‘fogadj-Isten’.”

49 A letelepülés evolúciósan adaptív környezete A változás Az új kihívás Az új válasz Megnő a közösség mérete A genetikai alapú pro- szocialitás elégtelen Állam, Erkölcs, Törvény Vallás (szabályoz és legitimál) Megnő a sokféleség A genetikai alapú pro- szocialitás elégtelen Állam, erkölcs, és törvény, és Vallás (szabályoz és legitimál) Egyenlőtlenség megjelenik A pro-szocialitás sérül és a identitás elégtelen Állam, erkölcs, törvény és Vallás (szabályoz és legitimál) Öröklődő hatalom megjelenik A régi egyenlőtlenség megrendül, a család alárendelődik a közösségnek Állam, erkölcs, törvény és Vallás (szabályoz, legitimál, és magyaráz) Összehangolt beruházások igénye A családi, paternalista döntéshozás elégtelen Állam (adóztat és hierarchia) Vallás (legitimál, és magyaráz) A mindennapokon túlmutató kérdések Megkérdőjelezhetetlen válaszok szükségesek Vallás = értelmet kínál, keretbe foglal, és sikert kínál (rítus) Közös események szervezése A közösségi integráció nehezül Vallás (identitást nyújt, irányít, legitimál, és rítust szab) Hosszú-távú hatású technológiák alkalmazása Nehézzé válik a hosszú-távú teendők meghatározása Állami szerveződés és a vallás (legitimál, magyaráz, rítust ad)

50 5. szakasz: az intézményi forradalom szakasza A közösségek mérete tovább nő (a falvak királyságokká állnak össze), Rögzül az egyenlőtlenség, kialakul az állam, örökletessé válik a hierarchia, csoport-identitás fontossá válik, A társadalmak szellemi újratermelés önálló „értelmiségi” csoportra hárul, főállású papság, Kialakulnak az összetett (technikai, hétköznapi, társadalmi, eszmei) kulturális konstrukciók: szabályok, szimbólumok, szerepek, rítusok, hatalmi és munkamegosztási viszonyok, mítoszok és tárgyak együttesei, Alapvető jelentőségre tesznek szert az intézmények (állam, magántulajdon, piac, törvény, erkölcs, vallás, politika, szervezetek). Az emberek egész élete – már a születésüktől, halálukig - az intézmények keretei között zajlik.

51 Mik is az intézmények? Az intézmények: szabályok, szerepek, rítusok, és ösztönzők – rendszerszerűen alkalmazott jutalmak, és büntetések - viszonyok, szellemi alkotások (mítoszok, és elméletek) emberek, építmények és tárgyak együttesei. Legfontosabb típusai: az állam, a magántulajdon, a piac, a törvény, az erkölcs, a vallás, a politika, a szervezetek (hadsereg, termelés szervezetei), Ettől kezdve életünk az intézmények keretei között zajlik. Születésünket megelőzően, és halálunk után is intézmények vesznek körül A fejlődést ezek az intézmények határozzák meg, egyre fontosabb lesz a csoport-szelekció, és a siker vagy a kudarc az intézmények hatékonyságától függ

52 A „nudge” fogalma  Nemrég megjelent könyv az emberi viselkedés befolyásolásáról: Nudge: Improving Decisions about Health, Wealth, and Happiness. Szerzői: Richard Thaler and Cass Sunstein Richard ThalerCass SunsteinRichard ThalerCass Sunstein  Nudge = gyengéd oldalba lökdösést, enyhe noszogatást jelent. A szó fizikai, de átvitt értelmében szinte alig érezhetően bizonyos irányba vezetjük az egyént.  Az intézmény = rendszerszerűen alkalmazzuk a sokféle nudge-t mint ösztönző – büntetés és jutalom - amely az adott cselekedet ismétlődését idézi elő, mert vagy örömet okoz, vagy (mint a büntetésnek) visszatartó hatása van.  Az intézmények az emberek viselkedését – bár nincsenek látható korlátok - bizonyos irányokba nyomják, és összességében az emberek viselkedése kiszámítható és a társadalmi normákkal egybehangzó lesz.

53 A kulturális evolúció mechanizmusai  Mutáció (néha véletlen, de a társadalomban többnyire tudatos. Keresik, várják, és terjesztik)  Átörökítés (öntudatlan másolás, tudatos tanítás, formális tanulási folyamat)  Memetikai vándorlás (a feltaláló és/vagy a találmánya „elvándorol” és másutt is használni kezdik – könyvnyomtatás, vagy a fényképezés)  Memetikai sodródás (a kis populációkban a véletlenszerű változások hatása megnő – pl. az elvándoroltak)  Memetikai „szex” (kultúrák találkozása és egymást megtermékenyítő hatása)

54 A környezet és az evolúció  Th. Dobzanszky: A biológiában bármely ténynek kizárólag az evolúció tükrében van értelme.  A társdalomban bármely jelenségnek csak au evolúció tükrében van értelme.  Az evolúcióban bármely jelenségnek kizárólag a környezet tükrében van értelme.


Letölteni ppt "Hogyan működik a társadalom? 1. Előadás Mi az ember?"

Hasonló előadás


Google Hirdetések