Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2. Érdekközösség vagy életközösség.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2. Érdekközösség vagy életközösség."— Előadás másolata:

1 Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2. Érdekközösség vagy életközösség

2 Csíkszentmi- hályi Mihály Martin E.P.Seligman A Harmadik Nemzetközi Pozitív Psychológiai Kongresszus. Washington 2004 szept.30 – okt.3 A pozitív attitűdök I.szint A pozitív élmények aránya 70 % II.szint Ihletettség (flow) III.szint Koherencia, az élet értelme

3 John G. Holmes A Harmadik Nemzetközi Pozitív Psychológiai Kongresszus. Washington 2004 szept.30 – okt.3 A házasságról Megfigyelhető, hogy számos házaspár lényegesen kiválóbbnak látja partnerét, mint ahogy mások vagy a partner saját maga látja magát. A partnerüket kiválónak, egyetlennek látják, akinek biztosak lehetnek szeretetében. A partnerre vonatkozó biztonságérzethez a partner pozitív értékelése szükséges. Ez a partner dicséretét, önazonosságának megerősítését vonja maga után.

4 Az életközösség több mint a két partner külön külön! Az életközösség alaki tulajdonságokkal rendelkezik. Az alakpszichológia szerint az alak több mint a részek összege. (Pl.: az autó több mint az alkatrészeinek halmaza.) Mindkét partner a másikat és az általa megvalósuló (külső szemlélő számára hozzáférhetetlen) életközösséget egyszerre tapasztalja és ezt a másiknak tulajdonítja. Ez nem illúzió hanem valóság. A másik által egy magasabb létsík részesévé válik, így a másik mennyei lényként jelenik meg.

5 Jung személyiség modellje ego persona önmaga árnyék anima animus fény archetípusok (szimbólumok aktivizálják)

6 A szerelem és az életközösség Jung-i értelmezése A férfiak az animájukat, a nők az animusukat keresik A projekció áldozatainál a szerelem után kiábrándulás A megtalált anima v. animus életközösség alapja lehet

7 Érdekközösség vagy életközösség A házasságot a történelem folyamán érdekek alapján kötötték, ez napjainkban is előfordul. Az érdekházasságban is kialakulhatott életközösség, ezt állították követendő példának (Skóciai Margit) (Ehnaton fárao és Nofertiti) Napjainkban az érdekközösség kompromisszumon alapul és könnyen felbomlik.

8 Gay Hendricks, PH.D. Kathlyn Hendricks, PH.D. LASTING LOVE (Magyar kiadás: A szeretet titkai, Laurus Győr 2007) Életszövetség a gyakorlatban A szerzők az elköteleződésnek alapvető szerepet tulajdonítanak. Aki életszövetségben akar élni, többszörösen el kell kötelezze saját magát Sokan akarnak elkötelezettség mentességet, az életük minden pillanatában új és új lehetőségek között a választás lehetőségét. Ez utóbbiak nem akarnak tartós kapcsolatot, de nem is alkalmasak rá.

9 A tartós kapcsolat öt titka (1) új fajta, teljes elköteleződés, (2) szidalmazás mentes kapcsolat (3) új fajta érzelmi áttetszőség, (4) a kedvesség aktusainak folyamatos gyakorlata, a partner folyamatos elismerése (5) új fajta kreatív energiák,

10 Új fajta, teljes elköteleződés „ Én Veled akarok tartós kapcsolatban, élni.” Minden pár egyéni formát választ. A kapcsolatot számos öntudatlan belső kötöttség gátolhatja. ( Például egy olyan elképzelés, hogy a szülők egyetértése szükséges a párkapcsolathoz, vagy a minták, amelyeket szocializáció során átvettek, előítéletek, többek között a vallásos világnézet vagy a partner származásával kapcsolatban stb.) Újabb elköteleződés szükséges, hogy ezeket a kötöttségeket feltárják és felszámolják.

11 Szidalmazás mentes kapcsolat A világon senki sem javult meg a szidalmazástól. A szidalmazás oka ugyanis a szidalmazóban van. Minden emberben igen nagy kreatív energiakészletek vannak. Ha ezek elfojtódnak, ez okozza a partner hibáztatását. Elköteleződés szükséges arra vonatkozóan, hogy felelőségre vonás mentes kapcsolatot akarnak a partnerek, miközben a felelőséget felvállalják

12 Új fajta érzelmi áttetszőség El kell érni az érzelmi áttetszőséget, mert ez a tartós, jó kapcsolat – az életszövetség – feltétele. Ez titokmentesség-e? Ha igen, milyen feltételei vannak annak, hogy mindent elmondjunk a partnerünknek? A feltétel: csak úgy szabad kommunikálnunk, ha biztosak vagyunk abban, hogy megértésre találunk.

13 A partner folyamatos elismerése Allport állítja a fejlett személyiségről, hogy nem szűkíti, hanem bővíti partnere életterét, lehetőségeit, erősíti önazonosságát. Ennek egyik módja a partner pozitív megnyilvánulásainak sorozatos és következetes elismerése. Ez nem általánosságokban történik, hanem a mindennapi részletekben. Annál értékesebb a dicséret, mennél inkább nüánszokat tesz szóvá.

14 Új fajta kreatív energiák Az elköteleződések, új fajta kreatív energiákat szabadítanak fel, ami az egyént és a párkapcslatot gazdaggá teszi. A jó kapcsolatnak feltétele viszont a kreatív energiák érvényesülése. Érdemes a napot valamilyen kreatív néhány perccel kezdeni. A kreatívitás felszabadítása játék, saját spontán tevékenységből származó öröm.

15 Csíkszentmi- hályi Mihály Martin E.P.Seligman A Harmadik Nemzetközi Pozitív Psychológiai Kongresszus. Washington 2004 szept.30 – okt.3 A pozitív attitűdök I.szint A pozitív élmények aránya 70 % II.szint Ihletettség (flow) III.szint Koherencia, az élet értelme

16 Richard Rahe: Élet értelme kérdőív Úgy érzem az életem egy nagyobb terv része, Az életemben sok minden okoz nekem nagy örömöt, Képes vagyok megbocsátani magamnak és másoknak, Kétlem, hogy az életemnek bármilyen jelentősége volna, Az értékeim és a hitem vezérelnek mindennapjaimban, Szükséges, hogy magyarázatot keressünk az élet lényeges kérdéseire, Összhangban vagyok a körülöttem lévő emberekkel, Meg vagyok békélve a helyemmel az életben.

17 Az életközösség és a személyiség fejlettsége

18 Közösségiség az életközösség alapja, - kontra kisebbrendűségi komplexus Minden ember számára a legfontosabb Adler individuál pszichológiája szerint, hogy megtalálja (pótolhatatlan) helyét a közösségben, a társadalomban, a mindenségben. Ez az önazonosság, a koherencia. A kisebbrendűségi komplexusban szenvedők a hatalomra törést azonosnak látják a társadalomban betöltött szerep megtalálásával. A fölény megszerzésének eszközét mások önazonosságának lerombolásában látják. A hatalomra törés ellenségességet, rivalizálást szül. A kisebbrendűségi komplexussal szemben a közösségiség megerősödése vezet az önazonosság állapotához.

19 A kisebbrendűségi komplexus jellemzői A hataloméhes embernek a mozgatórugója, hogy nem tartja magát értékesnek (kisebbrendűségi komplexus), másokhoz hasonlítgatja magát, más szeretne lenni, ezért mindenkit irigyel akit kiválóbbnak tart saját magánál. Megpróbálja elpusztítani irigysége tárgyait. Sok esetben a hatalom érzéséhez az szükséges, ha más embereket tönkre tud tenni és tönkre is tesz. A Hungarostudy 2002 országosan reprezentatív felmérés alapján kimutatható, hogy az irigység az egyik változó, amelyik a középkorú férfiak halandóságát magyarázza.

20 A kisebbrendűségi komplexus jellemzői A kisebbrendűségi komplexusban szenvedő ember nem tekinti magát a közösség vagy a természet részének, hanem attól elkülönül. Az öröm forrásának azt tekinti, amit hatalmába kerít. Egyrészt birtokba veszi saját magát, így önmagába zárul. Birtokba akar venni mindent amihez hozzáfér, többek között vagyontárgyakat, pozíciót, emberek testét és lelkét, a feladatokat, a hivatást, a felismert igazságot is.

21 A kisebbrendűségi komplexus jellemzői A hatalom megszerzése megtévesztésen alapul. Aki hatalomra tör, magáról nem azt állítja ami, hanem azt amit a döntési helyzetben lévő személyek elfogad- nak. A számára rivális helyzetben lévőkről hazug- ságot állít, hogy ellehetetlenítse őket. A döntést hozók tudatát eltorzítja a befolyásolás trükkjeivel. A hatalom társadalmi funkció társadalmi felelősség- gel. A hatalomra törés lehetőleg minden funkció megszerzését jelenti. A hatalmat viszont a választás korlátlan lehetőségével azonosítják. Aki tehát a hatalmat megszerezte, lehetőleg semmit sem teljesít a felvállalt felelősségből.

22 A kisebbrendűségi komplexus jellemzői A hatalomra törő arra optimalizál, hogy a hatalmat a legkevesebb ráfordítással és a legszélesebb döntési lehetőséggel megtartsa. Ez úgy érhető el, ha másokat megaláz, kontrol- vesztett állapotba hoz, identitásukat rombolja, szorongást kelt, ellentétet szít. Aki tesz valamit, leállítja, aki nem tesz semmit mozgásra bírja. Aki elért valamit azt másnak adja. (double bind) Konfliktusok szítása Kiszolgáltatott, kontrolvesztett depressziós, beszűkült tudatú személyeken lehet a legegyszerűbben uralkodni, de így nem lehet alkotni.

23 Az egészséges személyiség (Allport) Nem birtokolni akar, hanem részévé akar válni a közösségnek, a világnak (részvétel), ezt Allport az én érzése kiterjesztésének nevezi. Úgy képes meghitt viszonyra, hogy nem szűkíti, hanem bővíti mások mozgásterét, elősegíti önazonosságuk megtalálását. (elismerés) Saját magunk irányában a szeretet azonos az önelfogadással, ez az élet biztonságának megszakíthatatlan érzésén nyugszik. Aki elfogadja önmagát, „a mindenkire jellemző félelmeket – közvetlen veszélyektől éppúgy, mint a halál végső fenyegetésétől – szintén elfogadóan kezeli.”

24 Az egészséges személyiség (Allport) Megtalálja önazonosságát, feladatát, amit képes ihletett módon (flow) megoldani. Látja a célt, az utat és cselekszik is. Az önismeret összhangba hozza a kozmikus méreteket az emberi korlátokkal, szoros kapcsolatot mutat a humorérzékkel. A humor „az a képesség, hogy nevessünk azokon a dogokon, amelyeket szeretünk (természetesen beleértve önmagunkat és mindazt, ami hozzánk tartozik), és továbbra is szeressük őket. Egységesítő életfilozófiával rendelkezik, megtalálja az élet értelmét.

25 Kistérségek faktoranalízise K. Komplexus Önazonosság Ellenségesség,76 -,15 Anómia,75 -,17 Szociális bizalmatlanság,73 Versengés,61 Depresszió,57 -,17 Iskolában töltött évek -,36,23 Jövedelem -,25,14 Koherencia-élet értelme -,21,71 Probléma orientált megbirkózás,65 Megvalósít valamit,57 Segítség barátoktól, ismerősöktől -,23,47 Együttműködés -,25,40 Közösségi hatékonyság -,15,40 Segítség családtagoktól -,17,32 Vallásgyakorlás,21

26 Weöres Sándor verse a törekvésről az önazonosságra Én is a világot hódítani jöttem s magamat meg nem hódíthatom, csak ostromolhatom nehéz kövekkel, vagy ámíthatom és becsaphatom. Valaha én is úr akartam lenni; ó bár jó szolga lehetnék! De jaj, szolga csak egy van: az Isten s uraktól nyüzsög a végtelenség.

27 Az érdekközösség ismérvei Birtokolni és kontrolálni akarja a kapcsolatot 1. kompromisszumos megállapodás, ennek sajátos értelmezése, 2. a másik terének korlátozása, 3. a másik kiszolgáltatott helyzete (anyagi, lelki), 4. erőszak a családban, a diktatúrák börtöneinek minden módszere megtalálható.

28 Az életközösség ismérvei Nem lehet birtokolni, részévé lehet válni. A közösségi érzés elnyomja a hatalomra törést. (Adler, Allport) Szereteten alapul: „Jó hogy vagy, azt akarom, hogy méginkább legyél.” Olyan intim kapcsolat amelyben nem korlátozzák, hanem tágítják egymás terét. (Allport) Vágyakozás magasabb létsík után. Mindkét félben meglévő transzcendens igény - az igazság, az Isten utáni éhség - felbonthatatlan egységet hoz létre.

29


Letölteni ppt "Dr. Skrabski Árpád főiskolai tanár Apor Vilmos Katolikus Főiskola 2. Érdekközösség vagy életközösség."

Hasonló előadás


Google Hirdetések