Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Társadalmi-gazdasági kihívások a és a szükséges szemléletváltás Kerekes Sándor.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Társadalmi-gazdasági kihívások a és a szükséges szemléletváltás Kerekes Sándor."— Előadás másolata:

1 Társadalmi-gazdasági kihívások a és a szükséges szemléletváltás Kerekes Sándor

2 The Planet at Night

3 3

4 The anthropocene 4

5 Source: Brandon Mathews Emerging Consumer Microinsurance 23 August 2010 A világ népességének és jövedelmeinek megoszlása 2009-ben. Népességszám ~6,7 milliárd Jövedelmek ~45,0t USD Elégtelenül biztosított középréteg Biztosítható szegények Üzleti alapon nem biztosítható szegények

6 Társadalmi fenntarthatatlanság

7 7

8 A fő CO 2 -kibocsátók (2005)

9 Per capita raw material use IN 2000 S OURCE : DMC: W EISZ ET AL. ( IN PRESS - B ); POPULATION : E UROSTAT (2002 A )W EISZ ET AL. ( IN PRESS - B )E UROSTAT (2002 A )

10 10 …túl sok az elméletieskedés és kevés az aktuális kutatás mondják a közgazdasági Nobel díjasok  …túlságosan ideologizáló,  …túlságosan elméleti és matematizáló,  …túlságosan a Wall Street problémáira fókuszált ahelyett, hogy olyan nyomasztó globális kérdésekkel foglalkozna, mint az egyenlőtlenség, a szegénység és a környezet. (Int. Herald Trib. Patricia Cohen- Stiglitz 2002, Gary Becker 1992)

11 Hamvas Béla  „Élni szellemi és testi tevékenykedés nélkül vétek. Tevékenység, ha hiányzik belőle a művészi vonás, durvaság. A „jó” és „rossz” szavak az emberre alkalmazva „alkotóval” és „rombolóval” helyettesíthetők. Az alkotók lépésről lépésre harcolják ki a káoszból a rendet, segítségükkel tartódik meg és terjed el minden dolog. Tevékenységük művészet, s a nyom, amit maguk után hagynak, a szépség.”

12 A tudományterületek osztályozása Tudomány terület keménypuha TisztaÖkonometria, Matematika Mikroökonómia Szociológia Filozófia AlkalmazottGazdaságstatisztika Számvitel Jog Közösségi gazdaságtan Vezetés, szervezés Marketing

13 A tudományágak jellemzői  A tiszta tudományok ('hard-pure') Kumulatív, elszigetelt, személytelen, értékmentes; világos követelmények a tudás hitelesítésére, konszenzus a lényeges kérdésekben  Humán és elméleti társadalom tudományok ('soft-pure') Holisztikus; érzékeny a részletekre; személyes, érték-vezérelt, vita az tudás hitelesítése érdekében, nincs konszenzus lényeges kérdésekben

14 A tudományágak jellemzői  Technológiák ('hard-applied') Tervszerű; gyakorlatias, a fizikai környezet mestere, heurisztikus módszereket alkalmaz, mind kvalitatív, mind kvantitatív; a megítélés célorientált  Alkalmazott társtud ('soft-applied') Funkcionális; hasznosság központú, félig professzionális gyakorlattal foglalkozik, esettanulmányok, jogi esetek tanulmányozása  (Source: Becher 1994; ref. Towler & Becher 2001)

15 A környezetügy „pesszimista” vonulata  1962 Rachel Carlson „Néma Tavasz”  1972 Római Klub „A növekedés határai”-t, ami a „nulla növekedés” gondolatát próbálta bevinni a köztudatba.  1973 Schumacher „Small Is Beautiful” nem modellezett, viszont megkérdőjelezte a fennálló gazdasági rend alapvető értékeit.  1974 Mesarovic és Pestel: „Fordulóponton (válaszúton) az emberiség” amiben a „szerves növekedés” mellett tettek hitet.  1976 Jan Tinbergen (1969-ben Nobel-díj) „RIO jelentés” ( R eshaping the I nternational O rder) egy új világgazdasági rend létrehozásának szükségessége mellett érveltek, a környezeti probléma tudományos rangra emelkedett

16  1971-ben megjelent Jócsik Lajos könyve „Az öngyilkos civilizáció”. Nagyon „kiegyensúlyozott”, de alapvetően pesszimista munka volt.  Jócsik pár évvel később, a Római Klub jelentéseire támaszkodva, a problémának átfogóbb feldolgozását is elvégezte. (Környezetünk védelmében. KJK, 1976)

17 A környezetügy optimista vonulata  1987-ben a Brundtland-jelentéssel kezdődött, megjelent a fenntartható fejlődés fogalma.  1992-ben a Rio-i konferencia ezt a fogalmat és az ökohatékonyságot állította a középpontba.  1995 „Faktor 4” a Római Klub első maradéktalanul optimista jelentése Ernst von Weizsacker, Amory B. Lovins és L. Hunter Lovins megállapították, hogy az ökohatékonyság radikális javulása lehetővé teszi, hogy megduplázzuk a jólétet fele akkora környezetterheléssel, mint amit eddig okoztunk.

18 Az utóbbi öt év és a két véglet  (2006) Michael Porter is belépett a „klubba”, és előbb a környezetvédelmet, újabban pedig a vállalatok társadalmi felelősségét igyekszik „üzleti esetté”, a vállalati stratégia integráns részévé tenni.  Serge Latouche a „nemnövekedés (degrowth)” elmélet hirdetése érdekében járja a világot, a „nemnövekedés diszkrét bája” címmel könyvet írt és előadásokat tart, igaz inkább csak a „hívők” számára.

19 Vissza a gyökerekhez?  Malthus 1803-ban megjelent esszéjének címében, a mostanában újra felfedezett emberi boldogság („Effects on Human Happiness”) is szerepel. Tehát nem a másik legyőzése, hanem az emberiség egészének a boldogsága foglalkoztatta. Malthus, Thomas Robert: An Essay on the Principle of Population, or, A View of its Past and Present Effects on Human Happiness, with an Inquiry into our Prospects Respecting the Future Removal or Mitigation of the Evils which it Occasions, Second Edition, Johnson, London, 1803 (Cambridge Univ. Press, Cambridge, 1989)  1900-ban meghalt angol tudós, Ruskin is: „Az emberi élet lényege a szeretetben, az örömben és a csodálkozás erejében rejlik. Az országok közt az a leggazdagabb, amelyikben a legtöbb nemes lelkű és boldog ember él. Az emberek közt a leggazdagabb, aki a leginkább betölti saját élethivatását és egyúttal a leghasznosabb a közösség számára.”  David M. Craig: John Ruskin and the Ethics of Consumption. Charlottesville, Va.: University of Virginia Press, pp. Ruskin, John,

20 Föld képes ellátni akár kilenc milliárd embert is, ha!  nem csinálhatjuk dolgainkat úgy, ahogy eddig tettük.  meg kell változtatni a jólétről, a kényelemről, a fogyasztásról, a termelésről és szinte mindenről, amit megszoktunk, az elképzeléseinket, elvárásainkat.  A stock társadalmat át kell alakítani flow társadalommá.  Nem szabad a javakat birtokolnunk, meg kell elégedjünk az általuk nyújtott szolgáltatások igénybevételével.  A fosszilis energiahordozók olcsóságát és kényelmét fel kellene váltanunk a drágább és kisebb energiasűrűségben jelentkező megújuló energiaforrásokkal.

21 1971 Kuznets, Nobel díj  Kuznets a technológiai és társadalmi innovációkat a fejlődés alapjának tekintette, de a természeti, a társadalmi és a kulturális dimenziókat is fontosnak tartotta,  „a modern technológia, amely a munkamegtakarításra összpontosít, alkalmatlan lehet azoknak az országoknak, amelyek óriási munkaerő-felesleggel rendelkeznek, de hiányt szenvednek más tényezőkben, mint például a termőföld és a víz. A modern intézmények, amelyek a hangsúlyt a személyes felelősségre és a gazdasági érdekekre helyezik, alkalmatlanok lehetnek a hagyományos életvitelt követő mezőgazdasági társadalmakban, mint amilyenek a legtöbb fejlődő országot jellemzik.”

22 Edmund S. Phelps (Columbia University, 2006 Nobel díjas)  „Nos, a versenyképességgel kapcsolatban bizonytalan vagyok. Sajnálom, de nem tudom, mi az. Valami alacsony béreket szoktak emlegetni… Maradjunk tehát a gazdasági dinamizmusnál! Ha egy ország lakosaiban nagy a vágy arra, hogy érdekes munkát végezzenek, kezdeményezők legyenek, megvan bennük a teljesítés tudata, a „megcsináltuk” érzése, akkor nagyobb lesz a növekedés, a termelékenység és a foglalkoztatottság. Érdekes munka, kezdeményezőkészség és teljesítéstudat – ezeket mondanám.”  A kapitalizmus lényege a nem a szabadpiac, a laissez-faire, hanem az innováció, a munkatermelékenység szakadatlan javulása. Figyelő, 2009/1.

23 Keynes 1930 Akkor majd „ismét többre becsüljük a célt az eszköznél, és a jót választjuk a hasznossal szemben. … Ám vigyázat! … Mindennek még nincs itt az ideje. Még legalább száz évig el kell hitetnünk magunkkal és mindenkivel, hogy ami jó, az gonosz, és ami gonosz, az jó, mert a gonosz hasznos, és a jó nem az. A kapzsiság, az uzsora és a gyanakvás legyenek még egy kis ideig az isteneink. Mert csak ők vezethetnek ki bennünket a gazdasági szükség alagútjából a napvilágra.” Magyar Jenõ Ártalmas-e a tudomány? Ernst Schumacher az emberrõl, az ésszerûségrõl és a gazdaságról

24 24 Gazdagság vs élet?  „Nincs gazdagság az emberi élet nélkül. Az emberi élet lényege, a szeretetben, az örömben, és a csodálkozás erejében rejlik. Az országok közt az a leggazdagabb, amelyikben a legtöbb nemes lelkű és boldog ember él. Az emberek közt a leggazdagabb, aki a leginkább betölti saját élethivatását és egyúttal a leghasznosabb a közösség számára.” Ruskin, John,  "Ha egyedül a piaci mechanizmus irányítaná az emberek és természeti környezetük sorsát, sőt még a vásárlóerő mennyiségét és felhasználását is, a társadalom elpusztulna.” „A természet elemeire hullana szét, a környezet, a táj szeméttelepekké válnának” Polányi Károly

25 Európa három fő gondja  A versenyképesség megőrzése a globalizálódó világban  A gazdasági növekedés folyamatos fenntartása  Hogyan szerezze vissza a társadalmi bizalmat a szabályozási kudarcok közepette

26 Van-e kiút, és merre van előre?  Gazdasági növekedés  Munkatermelékenység  Természeti erőforrás termelékenység  Verseny nemzetek és vállalatok között  A profit maximálása  Pénzért dolgozni  „Készlet” gazdaság  Fenntartható fejlődés  Teljes foglalkoztatás  Megújuló erőforrások  Együttműködés nemzetek és vállalatok között  A boldogság maximálása  A munka megelégedettséget okoz  Flow vagy szolgáltató gazdaság

27 Miért nem elég bízni a gazdasági növekedésben? © Vida G

28 A választási lehetőség költsége annak, hogy valaki a gyermekével játszik, vagy verset olvas, esetleg részt vesz egy családi összejövetelen, igen magassá válik, és az emberek megszűnnek ilyen irracionális dolgokat csinálni. Amilyen mértékben a fizikai energiáinkat az anyagi célok elérése érdekében fektetjük be, olyan mértékben sorvad el az érzékenységünk a másfajta jutalmak iránt. A barátság, a művészet, a természeti szépségek, a vallás és a filozófia iránti érdeklődés egyre kisebbé válik. „ha valakinek az ideje ‘értékesebbé’ válik, egyre kevésbé racionális számára, az időt bármi mással, mint pénzszerzéssel vagy a pénz feltűnően való elköltésével tölteni. (Stephen Lindner 1970). Csíkszentmihályi Mihály. Emiatt sokan arra a következtetésre jutnak, hogy a több valószínűleg jobb. De az élet nem lineáris, sok esetben ami jó kis mennyiségben, mindennapossá válik, és káros lesz a nagyobb dózisokban..” Az emberek nem attól boldogok amit csinálnak, hanem attól,ahogyan csinálják. (Csíkszentmihályi)

29 Years In 2009’s USD Source: "The Conference Board Total Economy Database, January 2010,

30 Megoldás-e a természetes kapitalizmus?  A természeti erőforrások hatékony használata- ökohatékonyság!  Biomimikri- tanulj a természettől! Utánozd a természetet!  Áttérés a stock gazdaságról a flow gazdaságra!  Invesztálj a természeti tőkébe!

31 Az EU élelmiszer-lánca ben Élelmiszer Alkohol- mentes italok Alkohol tartalmú italok Catering szolgáltat EU Czech Cseh Köztársaság Germany / Németroszág Estonia / Észtország Greece /Görögország Spain /Spanyolország France* / Franciaország Italy / Olaszország Hungary / Magyarország Austria /Ausztria Poland / Lengyelország Finland / Finnország Norway* Norvégia 10.9: Eurostat, Statistics in Focus 27/2011 "From farm to fork – a statistical journey along the EU's food chain" can be downloaded in PDF format from the Eurostat website, as well as the pocketbook "Food: from farm to fork statistics".

32 Köszönöm a figyelmet!

33


Letölteni ppt "Társadalmi-gazdasági kihívások a és a szükséges szemléletváltás Kerekes Sándor."

Hasonló előadás


Google Hirdetések