Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

John Locke (1632-1704) Oxford: Boyle, privát orvosi stúdiumok 1666: barátságot köt Lord Shaftesburyvel (aki ekkoriban még nem lord, és nem is lordkancellár)

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "John Locke (1632-1704) Oxford: Boyle, privát orvosi stúdiumok 1666: barátságot köt Lord Shaftesburyvel (aki ekkoriban még nem lord, és nem is lordkancellár)"— Előadás másolata:

1 John Locke ( ) Oxford: Boyle, privát orvosi stúdiumok 1666: barátságot köt Lord Shaftesburyvel (aki ekkoriban még nem lord, és nem is lordkancellár) 1683: a II. Károly és testvére (a későbbi. II. Jakab) elleni összesküvés kurdarca után hollandiai emigráció 1689: a „dicsőséges forradalom” után visszatérés Angliába Fő művei Értekezés az emberi értelemről (1689) Értekezés a polgári kormányzatról (1690) Levél a vallási türelemről (1689)

2 Tudás és vélekedés („becslés”) 1. A cél nem a szkepticizmus legyőzése, hanem elemezni miben áll a tudás, és annak alapján megállapítani, hogy miről rendelkezhetünk tudással, s mivel kapcsolatban kell beérnünk a puszta vélekedéssel („becsléssel”). Tudás vs. vélekedés – hagyományos megkülönböztetés. Tudás: „az ideák egyezésének vagy meg nem egyezésének észlelése” = egy állító vagy egy tagadó kijelentés igazságának belátása. Idea: fogalom, képzet, érzéki benyomás – bármilyen gondolati, észlelési állapot tartalma (mint Descartes-nál). Az ideák a mentális kijelentések alkotó elemei.

3 Tudás és vélekedés („becslés”) 2. Tudás „A piros szín” A megegyezés belátásához nem kell más az ideákon kívül.. Maguk az ideák feljogosítanak a kettő összekapcsolására. Becslés „A víziló húsa édes” A viziló, a hús, és az édes ideái alapján nem dönthető el. Valami más is kell az ideákon kívül. Ez a valami lehet: 1. tapasztalat 2. tanúbizonyság

4 A tudás fajtái Intuitív: egyetlen egyszerű belátás „A kék sötétebb a sárgánál” Demonstratív (bizonyításra épülő): az alany és az állítmány megegyezése vagy meg nem egyezése közvetítő ideák révén belátható. „A háromszög szögeinek összege egyenlő 180 fok” Érzéki: egyedi dolgokkal kapcsolatos tudás aktuális érzékelés alapján. „A tábla zöld” – amelyet éppen néznek.

5 Empirizmus vs. racionalizmus „Az empirizmus szerint a tudás a tapasztalatból származik, a racionalizmus szerint az észből” – jó ez a gyakori megfogalmazás? 1. pontosítás: a „tudás” itt nem foglalja magába a vélekedést, ti. mind a racionalisták, mind az empiristák elfogadják, hogy a vélekedés során rá vagyunk utalva a tapasztalatba. 2. pontosítás: a „tapasztalatból származik” nem úgy értendő, hogy a tapasztalat elégséges hozzá. A tudás az empiristák szerint is belátást, mentális megragadást igényel. Descartes: a tapasztalatból nem származhat tudás. Locke: van tapasztalatból származó tudás, ti. az érzéki tudás, A különbség: honnan származnak azok az ideák, melyek lehetővé teszik a tudást? Descartes: innáták, tapasztalati ideára nem épülhet tudás, csak vélekedés Locke: minden idea a tapasztalatból származik.

6 Támadás az innátizmus ellen 1. Az innátista érve (1)Vannak egyetemesen helyeselt elvek. (2)Ha valamilyen elv egyetemes helyeslésnek örvend, akkor innáta. Vannak innáta elvek. Re (2): „még ha tényszerűen igaz volna is, hogy vannak egyes igazságok, melyekben az egész emberiség egyetért, ez akkor sem bizonyítanál, hogy azok velünk születtek, ha tudunk mutatni bárminő más utat, melynek révén az emberek általános egyetértésre jutnak ama dolgok felől, melyekben valóban egyetértenek” (I.2.3.) Re (1): „Az ‘ami van, van’ és a ‘lehetetlen, hogy ugyanaz a dolog létezzék is meg ne is’ tételek nem egyetemesen elfogadott állítások” (I.2.4.) „nyilvánvaló, hogy sem a gyermekek sem az elmebetegek között nem akad senki, aki a legcsekélyebb mértékben is felfogná őket vagy gondolkodna rajtuk; s ez a hiány elégséges ahhoz, hogy semmissé tegye ama egyetemes helyeslést, melynek szükségképpen kísérnie kell minden velünk született igazságot” (I.2.5.)

7 Támadás az innátizmus ellen 2. Az innátista válasza: az innáta elvek diszpozícióként vannak jelen elménkben, s ez a jelenlét megfelelő körülmények között helyeslés formájában megnyilvánul. 1. variáció: „minden ember megismeri őket [az innáta elveket], és egyet is ért velük, midőn már elsajátította az ész használatát” (I.2.6.) „csak nem vélhetjük velünk születettnek azt, aminek felfedezéséhez az ész támogatása szükségeltetik, hiszen ekkor, mint mondottam, mindama szilárd igazságot, amire az ész valaha is megtanít, velünk születettnek kell felfognunk.” (I.2.9.) „mily gyakran figyelhetjük meg, hogy a gyermek már jóval azelőtt használja az eszét, hogy ismerné ezt az alapelvet: ‘lehetetlen, hogy ugyanaz a dolog létezzék is meg ne is’! Az írástudatlan emberek s a vad bennszülöttek jelentős része pedig, még az értelmes életkorba lépve is, nem egy évet tölt el anélkül, hogy valaha is ezen a tételen vagy hasonló általános állításokon törné a fejét.” (I.2.12.)

8 Támadás az innátizmus ellen variáció: „rögvest egyetértünk az ilyen [az innáta] alapelvekkel, amint megismertük és megértettük őket” (I.2.17.) „Válaszul visszakérdezek: az azonnali egyetértés, mellyel első hallásra hozzájárulunk valamely tételhez, ha megértettük a benne lévő kifejezéseket, csakugyan a velünk született alapelvek kétségtelen ismertetőjegye-e? …’ a fehér nem fekete’, ‘a négyzet nem kör’, ‘a sárga szín nem édesség’: ezekkel s még számtalan más, hasonló kijelentéssel, de legalábbis annyival, ahány elkülönített ideával rendelkezünk, minden épelméjű embernek első hallásra szükségképp egyet kell értenie, feltéve, hogy tudja, a tételben foglalt megnevezések mit jelölnek” (I.2.18.) Akkor Descartes-nak meg a racionalizmusnak annyi?

9 Descartes innátizmusa és Locke kritikája (1) Világos és elkülönített ideák nem származhatnak a tapasztalatból. (2) A végtelen ideája nem származhat a tapasztalatból. Akkor Locke lőtt mellé? Re (1): A világosság definíciója a vizualitáson alapul – ergo a látásból származó ideák lehetnek világosak. Továbbá minden idea különbözik más ideától. Ezért, önmagában véve, minden idea egyformán elkülönített. Az elkülönítettségen ezért azt kell értenünk, hogy az ideákhoz kapcsolt nevek révén csakugyan el tudjuk különíteni az ideákat. (Vö. II.29.) Re (2): A végtelen ideájához tapasztalati úton is eljuthatunk, így. Bizonyos ideáinkat, pl. a térre és az időre vonatkozókat korlátlanul fel tudjuk nagyítani. Ennek magyarázatára feltételeznünk egy kimeríthetetlen tartalékot – ez lenne a végtelen. (Vö. II.17.) Akkor mit csinál Locke az Értekezés I. könyvében?

10 A dogmatizmus felvilágosult kritikája „amint lefektették ama tantételüket, miszerint léteznek velünk született alapelvek, követőik máris kénytelenek voltak bizonyos tanokat ilyenként elfogadni; s ekképp az előbbiek megfosztották őket attól a lehetőségtől, hogy saját eszükre és ítélőerejükre támaszkodjanak, s arra utalták őket, hogy különösebb vizsgálat nélkül elhiggyék, és másoknak hitelt adva átvegyék ezeket az alapelveket; a vak hiszékenység ezen állapotában könnyebben uralkodhattak rajtuk, és könnyebben kihasználhatták őket olyasféle emberek, kiknek egyfelől megvolt a készségük erre, másfelől pedig épp az volt a hivataluk, hogy elveket oltsanak beléjük, és vezessék őket. S ennek révén nem csekély hatalomhoz jut a másik ember fölött az, aki az elvek diktátorának és a megingathatatlan igazságok tanítójának tekintélyével rendelkezik, s aki velünk született alapelv formájában adhatja be másoknak azt, ami talán épp az ő érdekeit szolgálja.” (I.4.24.) A dogmatizmus innátista védelme általánosan elfogadott, hagyományos nézet  egyetemesen elfogadott  innáta  Istentől származik  igaz Locke: „Mindenkinek önállóan kell gondolkodnia, és tudásra szert tennie.” (I.4.23.)

11 Ideáink eredete Az elme születéskor „üres papiros” (I.1.2.). Egyszerű ideáinkat a tapasztalatból szerezzük: az érzeklésből (piros, édes, szögletes, kemény) valamint a reflexióból, azaz belső tapasztalatból (észlelés, akarás, megkülönböztetés). Ezeket csupán befogadjuk, megszerzésükkor passzívak vagyunk. Az összetett ideákat (arany, lopás, szabadság, háromszög, testvér) az egyszerű ideákon végzett műveletek révén alkotjuk meg. Vajon az összes idea származhat ilyen módon a tapasztalatból?

12 „az elme az egyedi tárgyakról szerzett, egyedi ideákat általánosítja; ami oly módon történik, hogy úgy tekintjük ezeket, amint az elmében megjelenítésekként állanak, elhatároltan minden további létezéstől s a valóságos létezés olyan körülményeitől is, amilyenek például az idő és a hely, valamint bármely más kísérő ideától. Ezt nevezzük tehát elvonatkoztatásnak, melynek során egyedi létezőkről megszerzett ideák a maguk egész fajának általános képviselőivé válnak; nevük pedig általános név lesz, amelyet bármire alkalmazhatunk, ami csak az adott elvont ideával összhangban áll. … Így ha az elme ma megfigyeli ugyanazt a színt a krétában vagy a hóban, amit tegnap a tejből szerzett be, akkor csak a régebbi megjelenítést veszi fontolóra, és az illető nem teljes egészének képviselőjévé teszi meg; s miután a fehérség nevet adta neki, ezzel a hangsorral mindig ugyanazt a minőséget jelöli meg, bárhol is képzeli el avagy fedezi fel; s ekként jönnek létre az univerzálék, legyenek bár ideák vagy kifejezések..” (II.11.9.) 1. egyed2. egyed 3. egyed a b c d e a b f g i a c i k j a b c d e a b f g i a c i k j elvonatkoztatás  absztrakt idea a Absztrakt ideák

13 „Ekként például nem követel-e némi fáradságot és ügyességet a háromszög általános ideájának létrehozása (amely pedig nem is tartozik a legelvontabbak, legátfogóbbak és legnehezebbek közé), tekintve, hogy ennek sem lapos-, illetve tompaszögűnek, sem derékszögűnek, sem egyenlő oldalúnak, sem egyenlő szárúnak, sem pedig egyenlőtlen oldalúnak nem szabad lennie, hanem ezek mindegyikének kell lennie, s ugyanakkor egyikének sem. Valami tökéletlen dolog ez valójában, ami nem is létezhetik: olyan idea, melyben bizonyos részek több, különböző és összeférhetetlen ideából épülnek föl.” (IV.7.9.) Berkeley kritikája Valóban van olyan ideánk a háromszögről, amely sem lapos-, illetve tompaszögű, sem derékszög, sem egyenlő oldalú, sem egyenlő szárú, sem pedig egyenlőtlen oldalú, hanem ezek mindegyikének kell lennie, s ugyanakkor egyike sem? Nekem ugyan nincs. Jogos-e? A háromszög ideája

14 Berkeley Az általános ideák képzetek – hiszen az érzékekből más nem származhat. A képzetek nem (elég) absztraktak – ld. háromszög. Az általános ideák nem absztrakt ideák Hanem? Konkrét ideák, melyeket oly módon használunk, hogy figyelmen kívül hagyjuk egyedi vonásaikat. Pl. a háromszög szögeinek összegére vonatkozó bizonyításban nem használjuk ki azt, hogy hegyes szögű háromszögről van szó. Tehát: nem készítünk egy sajátos ideát, amely azokat és csak azokat a tulajdonságokat tartalmazza, amelyek minden háromszögben megvannak. Próbálja meg egy konkrét képzetének felhasználásával, Berkeley receptjét követve, elgondolni azt, hogy a férfiak csapodárok! A képzet miért éppen a férfiakra vonatkozik? Hogyan mutathatja a csapodárságot? Locke-nak igaza van: igenis kellenek absztrakt ideák. De hogyan jöhetnek ezek az érzékekből? Locke vs. Berkeley

15 Az ideák „észleletek az elmében” (II.8.7.) A minőségek „az anyag módosulásai ama testekben, amelyek ilyen észleleteket okoznak bennünk” (II.8.7.), „képességek” ideák előidézésére (II.8.8.) elsődleges minőségek: tömörség, kiterjedés, alak, mozgathatóság (szám, szerkezet) másodlagos minőségek: szín, illat, íz, hang, tapintás Első elhatárolás Az elsődleges minőségek „tökéletesen elválaszthatatlanok a testtől …amelyeket az érzékelőképesség mindig megtalál az anyag minden részecskéjében, amely elég nagy ahhoz, hogy észleljük, másrészt pedig az elme elválaszthatatlannak talál az anyag minden egyes részecskéjétől, még ha kisebb is annál, hogysem érzékeink külön-külön, önmagában észlelhetnénk”. (II.8.9.) A másodlagos minőségek „nem egyebek, mint a dolgokban magukban lakozó képességek; ezek olyan változatos érzékleteket hoznak létre bennünk elsődleges minőségeik, tehát tömegük, alakjuk, szerkezetük, és érzékelhetetlen részecskéik mozgása révén, mint a színek, hangok, ízek, stb.” (II.8.10.) Elsődleges és másodlagos minőségek

16 Második elhatárolás „a testek elsődleges minőségeinek ideái hasonlatosak az illető minőségekhez, s előképeik valóságosan léteznek is a testekben magukban; ezzel szemben azok az ideák, melyeket a fenti másodlagos minőségek hoznak létre bennünk, egyáltalán nem hasonlítanak létrehozóikra. A testekben magukban ugyanis nem létezik semmi olyasmi, ami ideáinkhoz hasonlítana” (II.8.15.) Az észlelés reprezentációs elmélete? az alma minőségeiaz alma ideájahasonlóság kerek kerek + ökölnyi ökölnyi + részecskék elsődleges édes - minőségei és elrendezésük piros - Nem! Elsődleges és másodlagos minőségek

17 skolasztikus stratégia: posztulálj a dologban a megfigyelhető minőségeknek megfelelő minőségeket hátrány: tautologikus magyarázatok. - Miért altat el az ópium? - Mert altató ereje van? - Mi az altató erő? - A dolog ama képessége, melynek révén elaltatja azt, aki elfogyasztja mechanista stratégia: A megfigyelhető minőségeket egy bizonyos korlátozott fogalomkészlettel kell magyarázni, melynek elemei: a részecskék elsődleges minőségei (méret, alak, mozgás), illetve azok a minőségek melyekkel a részecskék sokaságai rendelkeznek (szám, elrendezés, mozgás egymáshoz képest) elsődleges minőségek = amelyekkel magyarázhatunk Kétféle magyarázó stratégia

18 … a manna, részeinek térfogata, alakja, szerkezete és mozgása révén, bizonyos képességgel rendelkezik arra, hogy bennünk a rosszullét, s időnként az éles fájdalom vagy akár a szélgörcs érzékletét idézze elő. Hogy a rosszullét és fájdalom ezen ideái nem a mannában vannak, hanem pusztán a manna működéseinek hatásai bennünk, s hogy nincsenek sehol, amikor éppen nem érezzük őket, nos, ezzel is habozás nélkül egyetért mindenki. De már afelől jószerével lehetetlen meggyőzni az embereket, hogy az édesség és a fehérség nincsen valóságosan jelen a mannában; holott ezek sem mások, mint a manna tevékenységének hatásai szemünkön, illetőleg ínyünkön, méghozzá részecskéinek mozgása, mérete és alakja révén, amint azt is mindenki elismeri, hogy a manna által kiváltott fájdalom és rosszullét sem egyéb, mint ezen anyag hatása gyomrunkra és zsigereinkre, érzékelhetetlenül kicsiny részecskéinek mozgása, mérete és alakja révén” (II.8.18.) Érvek a distinkció mellett 1.

19 … Vegyük most fontolóra a vörös és a fehér színeket a porfírban; zárjuk el a fény útját, hogy ne essék a porfírra, és színei szertefoszlanak, s a továbbiakban már nem hoz létre efféle ideát bennünk; azonban a fény visszatértére újfent előidézi bennünk ezen jelenségeket. Gondolhatja-e mármost valaki, hogy bárminő valóságos változás történik a porfírban a fény jelenlétének vagy hiányának hatására, továbbá, hogy a fehérség és a vörösség amaz ideái valóban benne vannak a fénybe helyezett porfírban, holott nyilvánvaló, hogy az a sötétben egyáltalán semmilyen színnel sem rendelkezik? (II.8.19.) Zúzzunk össze egy mandulát, s tiszta fehér színe piszkosra változik, édes íze pedig olajossá. De a mozsártörő ütése miféle valóságos változást képes bármely testben előidézni, a test szerkezetének megváltozásán kívül? (II.8.20.) Érvek a distinkció mellett 2.

20 … meg tudjuk magyarázni, hogy ugyanaz a víz ugyanabban az időben miként hozhatja létre a hideg ideáját az egyik kéz által, a másik által pedig a hőét, holott ha az említett ideák valóságosan benne volnának a vízben, lehetetlen, hogy ugyanaz a víz ugyanazon időben forró és hideg is legyen egyaránt. Hiszen ha elképzeljük, hogy a kezünkben lévő melegség semmi egyéb, mint idegeink avagy életszellemeink parányi részecskéiben végbemenő, bizonyos fajú és fokú mozgás, akkor megérthetjük, miként lehetséges, hogy ugyanaz a víz ugyanabban az időben a hő érzékletét keltse az egyik kézben, a másikban ellenben a hidegét… Ha azonban a hő, illetve a hideg ideája nem más, mint a testünk parányi részeiben lejátszódó mozgás fokozódása, illetőleg csillapodása valamely más test részecskéinek hatására, akkor már könnyű megértenünk, hogy amennyiben ez a mozgás erősebb az egyik kézben, mint a másikban; s ha továbbá olyan testet érintünk a két kézhez, melynek részecskéi gyorsabban mozognak, mint az egyik, ám ugyanakkor lassabban, mint a másik kéz részecskéi, akkor az egyik kéz mozgását erősbíteni fogják, a másikét viszont csökkenteni, kiváltva ezáltal a hő, illetve a hideg egymástól eltérő érzékleteit, amelyek tehát ettől függenek. (II.8.21.) Érvek a distinkció mellett 3.

21 Egyszerű ideák közvetlenül a tapasztalatból származnak „egységes megjelenések” – nincs struktúrájuk piros, sós, szilárd, mozgás, emlékezés, észlelés Szubsztancia ideák önmagukban fennálló dolgokat jelölnek együtt járó tulajdonságok nyalábja + valami, ami hordozza ezeket („általában vett szubsztancia”, „szubsztrátum”) ember, arany, tölgyfa Moduszok strukturált tulajdonságok egyszerű moduszok: (egyfajta egyszerű ideából): háromszög, ötméteres, félórás kevert moduszok (több fajta egyszerű ideából): lopás, becsület, szépség Ideáink fajtái

22 Lehetséges ellenvetés Ha igaz az, hogy minden tudás csupán saját ideáink egyezésének vagy nem egyezésének észlelésében áll, a rajongó látomásai s a higgadt fő okfejtései egyaránt bizonyosak lesznek. Nem számít, miként vannak a dolgok; ha valaki megfigyeli saját képzelgéseinek megegyezését egymással, s azzal összhangban nyilatkozik, az mind igazság, mind bizonyosság. Az effajta légvárak ekképp az igazság fellegvárai lesznek, éppúgy, mint Euklidész bizonyításai. Hogy a hárpia nem azonos a kentaurral, az ily módon éppannyira biztos igazság, mint az, hogy a négyzet nem azonos a körrel.. (IV.4.1.) Locke válasza Igenis van különbség! A higgadt fő ideái valóságosak, a rajongó ideái képzeletbeliek. Ennélfogva az előbbi tudása valóságos, az utóbbié nem. De háromszög éppoly kevéssé létezik, mint hárpia! Tudásunk valósága

23 Locke: az idea nem attól valóságos, hogy létezik neki megfelelő dolog, hanem attól, hogy megfelel ősképének.. A hárpia ideája nem felel meg ősképének, a háromszögé megfelel. Egy idea ősképe az, ahonnan feltételezésünk származik, aminek a jelölésére szánjuk, és ami a mintát alkotja, amihez az ideának igazodnia kell. A szubsztancia ideák ősképei állandóan együtt járó megfigyelhető tulajdonságok. A szubsztancia ideák akkor valóságosak, ha ténylegesen létezik olyan tulajdonságnyaláb, amelynek megfelelnek. A hárpia ideája szubsztancia idea. De nincs olyan ismétlődő mintázat, amely a madártestből és förtelmes női arcból áll. Ennélfogva a hárpia ideája nem felel meg semmilyen ősképnek, ezért nem valóságos. Az ideák valóságossága

24 A moduszok ideái önmaguk ősképei. Mivel minden dolog megfelel önmagának, a modusz ideák mind valóságosak. Kivétel: ha összeférhetetlen ideákból állnak (pl. ártatlan tolvaj) – ekkor nem létezhet nekik megfelelő dolog. Eltérés a szubsztanciáktól. A szubsztancia-ideáknak valamilyen külső mintához kell igazodniuk. Ha nem igazodnak, nem valóságosak. A moduszoknak nem kell külső mintának megfelelniük. Ha nem felel meg nekik semmi, attól az idea még valóságos. Mi történik, ha kiderül, hogy nincs egy ideának megfelelő dolog? Szubsztancia ideák esetében (hárpia) az ideát revideálnunk kell, vagy el kell vetnünk. Modusz ideák esetében (háromszög) nem kell ilyesmit tennünk. Mire jó ez? Elhatárolhatjuk a létező dolgok természetét vizsgáló természettudományt a matematikától és az etikától.. A moduszok valóságossága

25 Az egyszerű ideák ősképei a dolgokban rejlő képességek a nekik megfelelő ideák kiváltására. Pl. a piros ideájának ősképe bizonyos dolgok képessége (diszpozíciója) arra, hogy ezt az ideát keltse bennünk. Az egyszerű ideákat nem szerezhetjük meg másként, mint a dolgok ránk gyakorolt hatásának eredményeképpen. Ezért, ha semmilyen dolognak nem lenne képessége a piros ideájának kiváltására, az ideát nem szereznénk. Következésképp minden egyszerű idea megfelel valamely ősképnek, tehát valóságos. De hát a másodlagos minőségek ideáit a dolgok parányi részecskéinek elsődleges minőségei és a részecskék elrendezései okozzák! A piros ideája nem ilyen korpuszkuláris elrendezését ábrázol. Olyan minőség, amely megegyezne a mi piros ideánkkal, nem létezik. Akkor hogyan lehetnek a másodlagos minőségesek ideái valóságosak? Az egyszerű ideák ősképe a képesség az ideák felkeltésére, nem pedig a képesség alapja vagy oka. Nem az, ami a képesség meglétét magyarázza. Az egyszerű ideák valóságossága

26 Van-e külső minta, amihez igazodni kell? Az egyszerű ideák és a szubsztanciák esetében igen, a moduszok esetében nem. Garantált-e a mintához való igazodás? Az egyszerű ideáknál igen, mert automatikus okozatok.. A moduszoknál igen, mert önmaguk mintái. A szubsztanciáknál nem. Egy idea akkor adekvát, ha tökéletesen ábrázolja ősképét. Az egyszerű ideák és a moduszok mind adekvátak. A szubsztancia ideák soha nem azok: azon tulajdonságokkal, melyek rendszeres együttjárását megfigyeltük, olyan tulajdonságok is együtt járnak, melyeket nem ismerünk. Az ideák valóságossága és adekvátsága

27 A tudományos tudás általános. Az induktív általánosítást csak általánosságot nyújt, de tudást nem. Általános tudást csupán általános ideáinkból meríthetünk, úgy hogy közvetlenül (intuitív tudás) vagy közvetítő ideák segítségével (bizonyításra épülő tudás) észleljük a belőlük felépített kijelentések igazságát. Egy fajta valóságos lényege: az ami a fajtára jellemző tulajdonságokat megmagyarázza. Egy fajta névleges lényege: az a kritérium, amellyel a fajtát elkülönítjük. A tudományos tudás és a lényeg

28 Az egyszerű ideák valóságosak és adekvátak. Az érzéki tudást lehetővé teszik – de ez nem általános. Ami általános tudást nyújtanak, az „semmitmondó” pl. „A fekete nem fehér”. Ok: az ilyen banalitásoktól eltekintve semmilyen kapcsolatot nem látunk egyszerű ideánk között. Pl. nem tudjuk belátni, pusztán ideáink alapján, hogy a türkizkék édes-e vagy sem. Nyújthatnak-e tudományos tudást az egyszerű ideák?

29 A modusz ideák megragadják a valóságos lényeget. Miért? A háromszög ideája: három egyenes által határolt síkidom. Ami pedig a háromszögekre általánosan jellemző tulajdonságokat meghatározza, az pontosan ez: hogy három egyenes által határolt síkidom. Ebből az ideából, megfelelő közvetítő ideák segítségével, a háromszög összes tulajdonságát bebizonyíthatjuk. Ez a tudás nem semmitmondó – hiszen az ideáról önmagában nem állapíthatók meg ezek a tulajdonságok, csak közvetítő ideák révén. Ez a tudás valóságos, bár csak feltételesen vonatkozik létező dolgokra. Egyedül eszünkön és kitartásunkon múlik, hogy a matematikából mennyit ismerünk meg. Az emberi cselekedetekre, jellemvonásokra és azok erkölcsi megítélésére vonatkozó ideák szintén moduszok. Ennélfogva elvben az erkölcs a matematikához hasonló demonstratív tudomány lehetne. Ténylegesen nem az: az erkölcsi ideák nagyon bonyolultak, nehéz őket változatlanul emlékezetben tartani. Rögzítésükre nincsenek ábráink, se más jelölésrendszerünk. Következésképpen az erkölcsi terminusokon nem ugyanazt értjük, és jelentésüket mi magunk sem tudjuk megőrizni. A moduszok?

30 A szubsztancia ideák nem ragadják meg a valóságos lényegeket. Az arany ideája: sárga, csillogó, nehéz, képlékeny, tűzálló test. De az aranynak vannak további tulajdonságai – pl. királyvízben oldódik. Az arany ideában foglalt tulajdonságegyüttes nem határozza meg, hogy az arany milyen további tulajdonságokkal rendelkezik. Az arany ideája ezért pusztán névleges lényeg. Legjobb sejtésünk szerint az arany valóságos lényege valamilyen korpuszkuláris szerkezet – de mivel a részecskéket nem látjuk, erről nem alkothatunk ideát. Ha tapasztalati úton kiderítjük, hogy az arany királyvízben oldódik, két lehetőségünk van. (1) Ezt belefoglaljuk az arany ideájába, (2) nem foglaljuk bele. „Az arany a királyvízben oldódik” (1) esetben tudás lesz, de semmit mondó. (2) esetben megmarad becslésnek.. A természetről nem lehet tudomány – a kísérleti módszerre vagyunk utalva, ami csak becslést nyújt. Döntő lépés a tudás-vélekedés distinkció lebontása felé. A szubsztanciák?

31 Mitől azonos az Értekezés a módszerről (1637) szerzője az Elmélkedések (1641) szerzőjével? – Az időn keresztüli azonosság problémája. Ez izgalmasabb kérdés: mitől azonos Descartes (†1650) az egyik bűnössel, akit az Utolsó Ítélet napján az Úr filozófiai tévelygései miatt örök kárhozattal sújt? Hagyományos válasz: a lélek azonossága teszi a személy azonosságát. Locke aggálya: mi az, hogy lélek? Ismerünk lelki tulajdonságokat és testi tulajdonságokat, de nem tudjuk, mi hordozza ezeket. Sőt: ”[F]ölfogóképességünktől nem áll távolabb annak elgondolása, hogy Isten képes, ha úgy tetszik neki, az anyaghoz hozzátenni a gondolkodás tehetségét, mint annak elgondolása, hogy az anyagot kapcsolja hozzá egy másik szubsztanciához, amely már rendelkezik a gondolkodás tehetségével […] nem látok semminő ellentmondást abban, hogy az első, örökkévaló gondolkodó lény a teremtett, érzéketlen anyag némely rendszereinek, melyeket úgy állított össze, ahogyan jónak látott, a saját kedve szerint bizonyos fokú érzéket, észlelést és gondolatot adott volna.” (IV.3.6.) A személy azonosságának problémája

32 Ha például két test ugyanabban az időpontban elfoglalhatja ugyanazon helyet, e két anyagdarabnak föltétlenül azonosnak kell lennie egymással, legyenek bár nagyok vagy kicsinyek; sőt akkor végső soron minden testnek azonosnak kell lennie egymással. Hisz ugyanazon oknál fogva, ami lehetővé teszi két anyagdarab azonos helyen való tartózkodását, lehetséges lesz az összes test ugyanazon helyen való tartózkodása is; ha pedig ezt a föltételezést megengedjük, akkor megszűnik és nevetségessé válik az azonosság és a különbözőség, az egy és a több között fennálló különbség. (II.27.2.) [S]ohasem tapasztaljuk, s lehetségesnek sem gondoljuk azt, hogy két azonos fajtájú dolog egyszerre létezzék ugyanazon helyen és időben, ezért helyesen következtetünk arra, hogy bármi létezik is egy tetszőleges helyen és időpontban, kizár onnét minden más, ugyanolyan fajta dolgot, s önmaga egyedül van ott jelen. (II.27.1.) Egy idő, egy hely, egy dolog?

33 t0t1t0t1 xx x Atomok azonossága: folyamatosan fennálló test, mely nem változik Anyagtömbök azonossága: egyazon atomokból álló, folyamatosan fennálló test. Az élő teremtmények azonossága azonban nem egy azonos részekből álló tömbön múlik, hanem valami máson. Azonosságukat ugyanis az anyag nagyobb darabjainak megváltozása sem befolyásolja: hiszen ha a tölgy kicsiny palántából hatalmas fává nő, s utána megnyírják, mindig ugyanaz a tölgy marad; s ha a csikó felnövekszik, és hol kövér, hol ösztövér ló lesz belőle, mégis egész idő alatt ugyanaz a ló marad; jóllehet a részeik mindkét esetben szembeötlően megváltoztak; úgyhogy, bár valójában egyikük sem maradt ugyanaz az anyagtömb, az egyik ettől még ugyanaz a tölgy lesz, a másik pedig ugyanaz a ló. Ennek magyarázatát abban leljük, hogy e két esetben, tehát egyfelől az anyagtömb, másfelől pedig az élő test esetében, az azonosságot nem azonos fajtájú dolgokról állítjuk. (II.27.3.) Anyagtömbök és élőlények

34 t 0 t 1 anyagtömb≠anyagtömb tölgyfa=tölgyfa Thészeusz hajójának problémája. Az eredeti hajó idővel elhasználódott. A korhadt gerendákat újakkal cserélték ki. Végül lett egy olyan hajó, amelyben egyetlen eredeti darab sem volt már. Az eredeti darabokból pedig újra összeállítottak egy hajót. A kettő közül melyik Thészeusz hajója? Locke megoldása Az azonossági állítások szerkezete nem a = b (a ugyanaz, mint b) hanem a = fajta b (a ugyanaz az anyagtömb/tölgyfa/ló/stb. mint b) Az azonosság fajtáktól függ

35 [A tölgyfa] az anyagrészecskék olyan elrendeződése, amely egy tölgyfa részeit alkotja; s e részek olyan szerveződése, amely alkalmas arra, hogy fölvegye és elossza a táplálékot, hogy ezáltal fönnmaradhasson, és létrehozhassa a tölgy fáját, kérgét és leveleit, melyek a növényi élet velejárói. Miután pedig azt nevezhetjük egyedi növénynek, ami az egyetlen, közös életből részesülő részek ilyetén szerveződésével rendelkezik egy összefüggő testen belül, ezért ez mindaddig ugyanaz a növény is marad, amíg ugyanabban az életben részesedik, még akkor is, ha ezt az életet új anyagrészecskékkel megosztja is, melyek eleven egységet alkotnak az élő növénnyel, egy hasonlóképp folytatódó szerveződében, amint ez az illető növényfajra jellemző. (II.27.4.) Ugyanígy az állatnál és az embernél: t0t1t0t1 fajra jellemző szerveződés      fajra jellemző szerveződés folyamatos élet Növények, állatok és emberek azonossága

36 Kérdésünk: a = személy b akkor és csak akkor ha????? Mi az, hogy személy? [N]em más, mint egy gondolkodó, értelmes lény, amely ésszel és reflexióval rendelkezik, s képes fontolóra venni önmagát mint önmagát, tehát mint olyan gondolkodó dolgot, mely különböző időpontokban és helyeken is ugyanaz[.] (II.27.9.) Törvényszéki kifejezés ez, amellyel különböző cselekvéseket rendelünk hozzá elkövetőjükhöz, a velük járó jutalommal vagy büntetéssel együtt; minek folytán kizárólag az értelmes cselekvőkre tartozik, akik alávethetők a törvénynek, s képesek boldogságra és nyomorúságra. (II ) Személy: aki bizonyos cselekedeteket sajátjának ismer el. A személy azonossága 1.

37 Minél fogva ismerünk el bizonyos cselekedeteket sajátunknak? Hisz a tudatosság mindig kíséri a gondolkodást, és miután ez az, ami mindenkit azzá tesz, amit ki-ki önnön magának nevez, s ami által megkülönbözteti saját magát minden egyéb gondolkodó lénytől; ezért egyedül ebben áll a személy azonossága, azaz egy értelmes lény önazonos volta; s amilyen messzire ez a tudatosság visszanyúlhat egy tetszőleges, múltbéli cselekvéshez vagy gondolathoz, addig terjed az illető személy azonossága; mert ő ugyanaz az én most, mint amelyik akkor volt; s az az én, amely jelenleg ama múltbéli cselekvést vizsgálgatja, azonos azzal, amelyik annak idején végbevitte azt. (II.27.9.) A személy azonossága 2. a korábbi = személy b későbbi akkor és csak akkor, ha b tudatában van annak, aminek a tudatában volt; vagyis b emlékszik arra, aminek a tudatában volt

38 Alternatív elméletek: a személy azonosságának kritériuma 1. az immateriális (nem anyagi) szubsztancia (=lélek) azonossága 2. az ember azonossága Immateriális szubsztancia kritérium ellen Lélekvándorlás. Tegyük fel, hogy valakiben történetesen ugyanaz a lélek lakozik, mint Nesztórban Trója ostrománál, az illető azonban semmire nem emlékszik azzal, ami Nesztórral történt. Vajon ugyanez-a személy-e, mint Nesztór? Az ember kritérium ellen Tegyük fel, hogy egy cipész és egy herceg tudata kicserélődik. A cipész a herceg tetteire, a herceg a cipész tetteire emlékszik. Vajon melyik személy azonos a korábbi cipésszel? Alternatív álláspontok cáfolata

39 William Molyneux kérdése Akkor az, aki részegen bűnt követett el, de kijózanodva már nem emlékszik rá, nem ugyanaz a személy, ergo nem büntethető? Locke válasza Nos, az ember ebben az esetben éppannyira ugyanaz a személy, mint amennyire az alvajáró és álmában más dolgokat is művelő ember ugyanaz a személy; és éppannyira felelős minden rosszért, amit ilyen állapotban elkövet. Az emberi törvények mind a kettőt olyan igazságossággal büntetik, amely összhangban áll tudásunkkal: mert az ilyen esetekben nem lehet bizonyossággal eldönteni, mi valóság, és mi színlelés; úgyhogy a részegséggel vagy alvással indokolt tudatlanságot nem szokás elfogadni védekezésül. (II ) Egy gond

40 A szerződéselmélet a politikai filozófia két legfontosabb kérdését kívánja megválaszolni: 1. Mi a legitim politikai hatalom forrása? 2. Mire terjed ki a legitim politikai hatalom? Válasz 1-re: a politikai hatalom szerződésből származik, s azért tartozunk engedelmeskedni neki, mert a szerződést be kell tartani. 2. megválaszolásához azt kell megfontolnunk, hogy a természeti állapotban – amikor nem létezik politikai hatalom – miféle szerződésben mennénk bele. Hogyan származhat tényleges hatalom fiktív szerződésből? Emlékeztető: a szerződéselmélet

41 Robert Filmer (†1653): Patriarcha (1680) Az állam egy család, s a politikai hatalom az apa természetes hatalma a család tagjai felett. Az első király Ádám volt, a jelenlegi uralkodók az ő utódaiként gyakorolják a hatalmat. Locke: a politikai hatalom nem természetes „minden ember természettől fogva szabad, és semmilyen más módon, csakis saját beleegyezése révén válhat valamely földi hatalom alattvalójává” (119.) Probléma: mikor is egyeztünk bele, hogy a magyar állam alattvalói legyünk? „aki egy kormányzat területének bármely részén birtokol vagy használ valamit, az azzal hallgatólagos beleegyezését is megadja, és amíg e használat tart, addig köteles ugyanolyan mértékben engedelmeskedni ama kormány törvényeinek, mint bármely más alattvalója [… ] és ez a beleegyezés addig van érvényben, amíg az illető kormány területén belül tartózkodik.” (Uo.) A hallgatólagos beleegyezés

42 1. tökéletes szabadság 2. egyenlőség 3. a természeti törvények érvényesek „De ha a szabadság állapota is ez, mindazonáltal mégsem a szabadosság állapota. […] A természeti állapotot a természeti törvény kormányozza, amely mindenkit kötelez; és az ész – amely maga ez a törvény – mindenkit, aki csak hozzá fordul, megtanít arra, hogy mivel az emberek valamennyien egyenlők és függetlenek, senki sem károsíthat meg egy másik embert, életében, egészségében, szabadságában vagy javaiban.” (6.) 4. munkával tulajdon szerezhető „[A] föld és az összes alacsonyabb rendű teremtmény közösen minden emberé, mégis mindenkinek tulajdona a saját személye. Ehhez senkinek sincs joga, csak magának. […] testének munkája és kezének műve szoros értelmében az övé. Amit tehát kiemel ebből az állapotból, amelyben a természet hagyta, azt összevegyítette munkájával, hozzátett valamit, ami az övé, ezzel tulajdonává teszi.” (27.) A természeti állapot

43 nincs ok a konfliktusra „[U]gyanaz a természeti törvény, amely tulajdont ad nekünk ezen a módon, egyszersmind korlátozza is ezt a tulajdont. Isten bőségesen megad nekünk mindent (1 Tim 6, 17): ez az ész szava […] De milyen mértékben ad meg nekünk mindent? Annyira, hogy élvezzük. Amennyit valaki fel tud használni úgy, hogy bármi módon javára váljék az életnek és ne ártson, annyit foglalhat le munkájával tulajdonként. Ami ezen túl van, az már meghaladja az ő részét, és másoké.” (31.) hadiállapot csak akkor jön létre, ha valaki erőszakot alkalmaz velem szemben a természeti állapot nem hadiállapot „[E]bből világosan kiderül a természeti állapot és a hadiállapot közötti különbség; jóllehet némelyek összekeverték őket, annyira távol állnak egymástól, mint amennyire messze van a békesség, a jóindulat, a kölcsönös segítségnyújtás és a közös védekezés állapota az ellenségeskedés, a rosszindulat, az erőszak és a kölcsönös pusztítás állapotától” (19.) Akkor mi szükség egyáltalán politikai hatalomra? Kontra Hobbes

44 A természeti törvény betartatása mindenkinek joga. Ámde: 1. „nincs olyan érvényes, rögzített és ismert törvény […], amelyről elismernék, hogy jó és a rossz mértéke” 2. „mindenki bíró, és mindenki végrehajtója is a természeti törvénynek, s mivel az emberek elfogultak önmaguk iránt, nagyon könnyen megeshet, hogy a saját ügyeiknél túlságosan elragadja őket a szenvedély és a bosszúvágy” 3. „hiányzik az a hatalom, amely megalapozná és alátámasztaná a helyes ítéletet, és biztosítaná kellő végrehajtását” (124.) Valóban ezek az igazi okok? „Minthogy ugyanis mindenki király, akárcsak ő maga, mindenki egyenrangú, és a többség nem tartja szigorúan tiszteletben a méltányosságot és az igazságosságot, ebben az állapotban nagyon bizonytalan a tulajdon élvezete. Ezért az ember hajlandó arra, hogy megváljék attól az állapottól, amelyben ő maga szabad ugyan, de tele van félelmekkel, és állandóan veszélyeknek van kitéve.” (123.) „[Akik megdöntik a jogos politikai hatalmat] újból a hadiállapotnak teszik ki az embereket.” (227.) A természeti állapotból való kilépés okai

45 Kivel kötöm? Azzal, aki a politikai hatalmat gyakorolja Miről mondok le? 1. önmagam és mások megvédésének korlátlan jogáról (részleges) 2. a büntetés jogáról (teljes) Mit kapok cserébe? 1. tulajdon védelme 2. törvények végrehajtása A szerződés

46 1. [N]em rendelkezhet teljesen önkényesen az emberek életével és tulajdonával. Mert hiszen a törvényhozó hatalom csupán a társadalom minden tagjának egyesített hatalma, amelyről lemondtak annak a személynek vagy gyülekezetnek a javára, amely a törvényhozást megtestesíti, ezért e hatalom nem lehet nagyobb, mint amekkora hatalmuk ezeknek az embereknek a természeti állapotban volt […] Senki sem adhat át nagyobb hatalmat, mint amekkorával ő maga rendelkezik; és senkinek sincs teljesen önkényes hatalma önmaga vagy mások fölött, hogy elpusztítsa saját életét, vagy elvegye másnak az életét vagy tulajdonát. […] mivel a természeti állapotban nincs önkényes hatalma a másik élete, javai vagy szabadsága felett, hanem csak annyi, amennyivel a természeti törvény felruházta önmaga és a többi ember megvédése céljából, ezért csak ennyit ad vagy adhat át az államnak és általa a törvényhozó hatalomnak, úgyhogy ennél nagyobb hatalma nem lehet a törvényhozásnak. Legvégső határai tekintve a törvényhozók hatalma a közjóra korlátozódik a társadalomban. […] A társadalomban nem szűnnek meg a természeti törvény előírásai, hanem sok esetben csak világosabbá válnak […] mivel az alapvető törvény az emberiség megvédése, semmiféle emberi törvény nem lehet jó vagy érvényes, ha ellentétes ezzel. (135.) A politikai hatalom korlátai 1.

47 2. [A] törvényhozó vagy legfőbb hatalom nem igényelhet magának olyan hatalmat, hogy rögtönzött, önkényes rendeletekkel kormányozzon, hanem kihirdetett állandó törvények alapján és felhatalmazott, ismert bírók útján kell igazságot szolgáltatnia és döntenie az alattvalók jogairól. […] különben békéjük, nyugalmuk és vagyonuk éppúgy nem lesz biztonságban, mint ahogy nem volt a természeti állapotban. (136.) 3. [A] legfőbb hatalom senkitől nem veheti el beleegyezése nélkül tulajdonának semmilyen részét sem. Minthogy ugyanis a tulajdon védelme az állam célja, és ez az, amiért az emberek társulásra lépnek egymással, ezért szükségképpen feltételezi és megkívánja, hogy az embereknek legyen tulajdonuk; enélkül azt kellene feltételeznünk, hogy elveszítik, amikor tagjává lesznek a társadalomnak, holott éppen ez volt az a cél, amiért csatlakoztak hozzá[.] (137.) 4. [A] törvényhozó testület nem adhatja át másnak a törvényhozó hatalmat. Ez ugyanis ráruházott hatalom, amelyet az emberektől kapott, ezért akik a kezükben tartják, nem adhatják át másoknak.. (141.) A politikai hatalom korlátai 2.

48 A törvényhozó hatalomnak függetlennek kell lennie a végrehajtó hatalomtól. Minthogy a hatalom kihasználására amúgy is hajlamos emberi gyarlóság túl nagy kísértésnek van kitéve, ha ugyanazok az emberek tartják kezükben mind a törvényhozó hatalmat, mind a törvények végrehajtásának hatalmát – minthogy ezáltal felmenthetik saját magukat az alól, hogy engedelmeskedjenek az általunk hozott törvényeknek, a törvények alkotását és végrehajtását pedig saját előnyükhöz igazítják, s így a közösség többi tagjától eltérő, a társadalom és a kormányzat céljával ellentétes érdekeik lesznek …[az elválasztás] olyan új és őket közelről érintő kötöttség, amely figyelmezteti őket, hogy a közjó érdekében alkossák meg a törvényeket. (143) A hatalmi ágak elválasztása

49 Hobbes A természeti állapot hadiállapot. A természeti állapotban mindenre jogunk van, még a másik testére is. Egymással szerződünk. A jogainkról való lemondás abszolút. Az így létrejövő hatalom (szinte) korlátlan és egységes. Locke A természeti állapot nem hadiállapot. A természeti állapotban csak arra van jogunk, amit a természeti törvények megengednek. A hatalom leendő birtokosával szerződünk. A jogainkról való lemondás feltételes. Az így létrejövő hatalom korlátozott, és megosztott. Hobbes vs. Locke

50 1. „megváltozik a törvényhozó hatalom”   az uralkodó más törvényt érvényesít, mint amilyet a törvényhozó hatalom alkotott   megakadályozza a törvényhozás összeülését   az uralkodó az emberek beleegyezése nélkül megváltoztatja a törvényhozók választóinak személyét és a választás módját   nem érvényesíti a törvényeket   idegen hatalomnak veti alá a népet 2. a törvényhozás „a beléje vetett bizalommal ellentétesen tevékenykedik” „ha tagjai megpróbálnak tulajdonsértést elkövetni az alattvalókkal szemben, és megpróbálják önmagukat vagy közösség valamely részét olyan úrnak megtenni, aki önkényesen rendelkezhet az emberek életével, szabadságával vagy vagyonával” (221.) De ki dönti el, hogy megsértették a szerződést? A szerződés megsérül, ha

51 Azt felelem erre: a nép lesz a bíró. Mert ki ítélje meg, hogy megbízottja vagy képviselője helyesen és a beléje vetett bizalomnak megfelelően cselekszik-e, ha nem az, aki a felhatalmazást adja, és akinek a felhatalmazás megadása után is hatalma kell, hogy legyen arra, hogy leváltsa, ha az nem tesz eleget megbízatásának? Ha ez magánemberek között és egyes esetekben ésszerű, akkor miért volna másképp abban a legnagyobb fontosságú esetben, ahol milliók jóléte forog kockán, és ahol, ha nem veszik elejét, sokkal nagyobb a baj, orvoslása pedig nagyon nehéz, drága és veszedelmes? [240.] Ki dönti el, hogy a szerződést megsértették?

52 [A]z embereknek szabadságukban áll, hogy gondoskodjanak magukról, s a régitől különböző, új törvényhozó hatalmat állítsanak fel oly módon, hogy megváltoztatják a bennük részesülő személyeket, a formáját vagy mindkettőt, úgy ahogy biztonságuk és javuk szempontjából a legmegfelelőbbnek találják. Mert a társadalom másvalaki hibájából sohasem veszítheti el ősi és eredeti jogát, hogy megvédje magát, ami csakis egy állandó törvényhozó hatalom révén, valamint az általa hozott törvények igazságos és részrehajlás nélküli végrehajtása révén valósítható meg. (220.) De ez a tanítás lázadásokat fog gerjeszteni! Ha pedig a szerződést megsértik, akkor

53 Ki is lázad? „[A] lázadás ugyanis nem személyekkel való szembeszállás, hanem szembeszállás azzal a tekintéllyel, amely egyedül az állam alkotmányán és törvényein alapul [.]” (226.) „Mindkét előbb tárgyalt esetben – akár a törvényhozó hatalom változik meg, akár a törvényhozók cselekszenek azzal a céllal ellentétesen, amiért beiktatták őket – a lázadás bűnét követik el a bűnösök.” (227.) Ennélfogva: „[E]z a tan – mely szerint az embereknek hatalmukban áll új törvényhozás felállításával gondoskodni a biztonságukról, ha törvényhozóik a beléjük vetett bizalommal ellentétesen cselekedtek és tulajdonsértést követtek el ellenük – a legjobb védekezés a lázadás ellen, és a legalkalmasabb eszköz annak megelőzésére.” (226.) Lázadás

54 Az állam célja a polgári javak (élet, szabadság, testi épség, tulajdon) biztosítása. A vallás célja a lélek üdvének biztosítása. A lélek üdve nem tartozik a polgári javak közé. – Miért? Az állam nem avatkozhat vallási ügyekbe, amíg azok nem érintik a polgári javakat. Mert: 1. Analogikus érv: a lélek olyan, mint az egészség. Az ember dolga saját egészségéről gondoskodni, s az állam csak akkor léphet közbe, ha mások egészségét kockáztatja. 2. Az egyes ember maga viseli vallási meggyőződéseinek következményeit – ezért az a döntés, hogy milyen vallást követ, őt magát illeti meg. Tolerancia: a politikai filozófiai érv

55 A szertartások és hitek hatósági szabályozásával nem biztosítható a lélek üdvössége. A szertartások esetében: cselekedetem csak akkor Istennek tetsző, ha önkéntes. Ha kényszer hatására veszek részt egy szertartáson, mit sem ér. A hitek esetében: hiteim nem állnak akaratom uralma alatt. Hiába is akarnak kényszeríteni, hiszem, amit hiszek. Pragmatikus érv

56 [A] hatóság részéről nem szerezhet jogot a türelemre az olyan egyház, amelyben mindenki, aki abba belép, átkerül egy másik fejedelem védelmébe és szolgálatába. (111. o.) [S]emmiképpen nem tűrhetők azok, akik tagadják Isten létét. Az istentagadók előtt ugyanis nem szilárd és szent a hűség, a szerződés és az eskü, amelyeke pedig az emberi társadalom összetartó kötelékei, annyira, hogy ha Istent vagy akárcsak eszméjét kivesszük belőle, az egész társadalom összeomlik. (Uo.) Nem ejt szót a felekezeti egyenjogúságról. A locke-i türelem határai


Letölteni ppt "John Locke (1632-1704) Oxford: Boyle, privát orvosi stúdiumok 1666: barátságot köt Lord Shaftesburyvel (aki ekkoriban még nem lord, és nem is lordkancellár)"

Hasonló előadás


Google Hirdetések