Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Hatodik előadás fóliái 2007. október 16.. Bevezetés a pszichológiába.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Hatodik előadás fóliái 2007. október 16.. Bevezetés a pszichológiába."— Előadás másolata:

1 Hatodik előadás fóliái október 16.

2 Bevezetés a pszichológiába

3 Attribúció

4 Emberekkel kapcsolatos következtetések: attribúcióelméletek Attribúció ~ tulajdonítás: elképzelések, szabályok, feltevések halmaza arról, hogy az emberek miként következtetnek saját és mások viselkedésének okaira Fritz Heider: • Külső ok – „szituációs attribúció” okozza-e a viselkedést, vagy.. • Belső ok – „diszpozícionális attribúció” Ha egy személy viselkedése ellentmond annak, ami a helyzetben várható, vagy társadalmilag kívánatos, hajlamosak vagyunk belső okoknak tulajdonítani.

5 A siker és a kudarc attribúciója Mi a siker és a kudarc oka? BelsőKülső Állandópl.: készségpl.: helyzet Nem állandópl.: erőfeszítéspl.: szerencse Weiner (1974): Siker és kudarc attribúciója – és a nemek összefüggése (Feather és Simon, 1975) • Nőknek általában kevésbé ismerik el a sikert, és kudarc esetén könnyebben hibáztatják őket. • A női siker okaként gyakran a feladat könnyűségét és a szerencsét jelölik meg. • A női kudarc okaként gyakran a képességek hiányát tulajdonítják.

6 Attribúciós torzítások I. •A felelősség attribúciója Piaget – a felelősség racionális fejlődése A súlyosság foka – felelősség mértéke Az okozók hozzánk való hasonlósága Vonzó külső, mosoly, szimpatikus gesztusok • Az okozás irányába történő torzítás Okság keresése akkor is, ha semmi nem utal rá. (Pl.: Geometriai formák mozgása) • Torzítás belső attribúciók irányába – „alapvető attribúciós hiba” Belső okokat feltételezünk akkor is, ha a külső is számításba jöhet. • Cselekvő – megfigyelő torzítás Ha magunk cselekedeteit kell megítélni, inkább külső okokat feltételezünk. Nem azt mondjuk, hogy: „Elnézést a késésért, de fegyelmezetlen vagyok” (belső ok) hanem azt, hogy „dugóba kerültem, közbejött valami, stb.” (külső ok)

7 Attribúciós torzítások II. •Láthatósági hatások Azoknak a személyeknek, akik jobban láthatóak, kitűnnek (pl. szemben ülnek velünk, gyakrabban tulajdonítunk felelősséget valamely cselekmény okozójaként. • Konszenzusra vonatkozó információ torzulása Mások hogyan tennének? Pl.: Mi alapján döntenétek arról, hogy egy tárgyat felvegyetek vagy sem? • Önkiszolgáló torzítások Motivációs szempontok – jutalom elnyerése, büntetés elkerülése. Pl.: Mit mondanak a sportolók egy mérkőzés megnyerése/elvesztése után? Győzelem – kemény munka, erőfeszítés (belső ok) Elvesztett meccs – az ellenfél, a bíró, körülmények (külső ok) • Hamis konszenzuson alapuló torzítás Az a vélekedés, hogy a legtöbb ember úgy tenne ahogy mi – „normális vagyok” • Az „igazságos világba vetett hit” „Az emberek felelősek a sorsukért.”

8 Énattribúciók – saját viselkedés magyarázata Bem önészlelési elmélete A saját attitűdünkre – a saját viselkedésünkből következtetünk. Pl.: Ha pénzt adok a koldusnak, noha egyébként nem szoktam, arra a következtetésre juthatok, hogy a jótékonykodáshoz pozitívabb az attitűdöm, mint az gondoltam eddig. Önkárosító stratégiák Nagyon fenyegető saját magunkról negatív ítéletet alkotni – elhárító stratégiákat alkalmazunk, hogy ne kelljen magunkat hibáztatni, így védjük az énképünket. Pl.: Vizsgák, fontos megmérettetések előtt az emberek gyakran túl sokat isznak, nem alszanak, gyógyszer vesznek be, így az esetleges kudarc miatt könnyen lehet külső okokat találni. (Nem aludtam, még másnapos voltam, stb.) Tehát nem a képességeimben, hanem a külső körülményekben van a hiba. Pszichológiai ellenállás Ha fenyegetve érezzük a cselekvési szabadságunkat, ha bizonyos dolgokhoz kevésbé férünk hozzá – értékesebb lesz a számunkra. Pl.: cenzúrázott könyvek iránti kíváncsiság; vagy a „tiltás” vonzása – gyereknél felnőttnél egyaránt.

9 Személyközi kommunikáció

10 Verbális és nonverbális kommunikáció Hasonlóságok és különbözőségek • A nonverbális üzenetek dekódolása és reagálása gyorsabb, automatikusabb, míg a szóbeli üzeneteket hosszabban értelmezzük, és reagáljuk. • A nonverbális jelzések gyakran kiadják az embert – „nonverbális fecsegés”, míg a szóbeli üzeneteken nagyobb a kontroll, szabályozottabb, ellenőrizhetőbb. • A nonverbális jelzések hatékonyabbak az attitűdök, érzelmek közvetítésében. A legtöbb nyugati kultúra nem fogadja el az érzelmek nyílt kifejezését, tehát az ilyen jellegű információkat nem szóban közöljük. Összefoglalva: A nyelv elsősorban a külvilággal kapcsolatos problémák megoldására alkalmas, a nonverbális üzenetek pedig különösen fontos szerepet játszanak a társas életben, az értékek, vonzalmak, attitűdök kommunikációjában.

11 A nonverbális jelzések funkciói 1.Társas helyzet kezelése •Kapcsolat kezdeményezése és lezárása (szemkontaktus, mosoly, bólintás, érintés, stb.) Pl.: „Társasági – bekebelezés” – a csoport befogadása egy mozgássor mentén olvasható •A verbális üzenetek támogatása, a kapcsolat fenntartása 2. Az én bemutatása • „Ki vagyok?”; „Mit szeretek?”; „Hogyan kell velem bánni?”; MI a státuszom? 3. Érzelmi állapot kommunikációja • Nagy egyéni változatosságot mutat, hogy ki mennyire képes mutatni a saját és megérteni a másik érzelmeinek jelzéseit. (Egyes kutatások szerint a nőknek ez könnyebben megy.) 4. Attitűdök kommunikációja • A tartós, stabil attitűdjeinket szóban és nonverbálisan is ki tudjuk fejezni. • A pillanat hatására változó attitűdöket inkább nonverbálisan jelezzük. 5. Csatornavezérlés • A verbális csatorna feletti ellenőrzés – ki meddig beszél, mikor adja át a szót. Ennek a szabályozottságnak bonyolult rituáléja van a hétköznapok során.

12 A nonverbális üzenetek változatai I. Tekintet, nézés, szemkontaktus •A szem szimbolikája – hiedelmek, kollektív viszonyulások •Pupilla-tágasság/szűkösség - vonzalom •Vizuális egyensúly – azaz mennyi ideig kell néznünk? Függ: a partner nemétől, státuszától, az intimitás fokától, az interakciók minőségétől •A tekintet, mint agresszív jelzés – „farkasszem” •Az intimitás egyensúly elmélete A tér dimenziója – proxemika • Hall: a személyes tér 4 dimenziója intim zóna 0-60 cm személyes zóna cm társas konzultatív zóna cm nyilvános zóna330 cm • Felségterületek házunk, lakásunk, kertünk, irodai szobánk… Érintés • kultúrafüggő • státuszfüggő • nemi eltérést mutat • ritualizált – köszönés, bemutatkozás

13 A nonverbális üzenetek változatai II. Paralingvisztikai jelzések •Beszéd sebessége, hangerő, hangmagasság, szünetek, ritmus – akcentus, személyes hangminőség, hang tónusa. •Egyéb jelzések: ásítás, fütty, hangos lélegzés, nevetés, sírás. •Az izgalom és szorongás hatékony jelzője. •Státusz, identitás, etnikai háttér jelzője lehet. A test nyelve • Bonyolultabb annál, mint hogy általános jelentést lehessen adni az egyes jelzéseknek. Fontos az interakció, a kapcsolat is, amiben megjelenik. • Szinkronizáció • Nemi különbségek Gesztusok • kultúránként eltérő • emblémák

14

15 Kötődés és vonzalom

16 Kapcsolatok Miért keresik az emberek mások társaságát? Kihez vonzódunk? Miért? Elszigeteltség Mi történik, ha a „társas lényt” megfosztják a társaktól? • „Maugli”jelenség – értelmi visszamaradottság • Hajótöröttek, szerzetesek -Hallucinációk, egyéb pszichológiai tünet • Nagyon különböző, hogy ki mennyire tűri az elszigeteltséget (Schachter, 1979) • Elképzelhető, hogy összefügg bizonyos személyiségvonásokkal (introverzió – extroverzió – Eysenck) • Kínzások eszközeként az eredmény – erős befolyásolhatóság A szociabilitás okai: • a társak jelenléte önmagában is jutalmazó jellegű – evolúciós szempont • társas összehasonlítás – önmagunk értékelése mások tükrében • szorongás, stressz csökkentése – társas támasz

17 A vonzalom kialakulását befolyásoló tényezők I. •Fizikai közelség – serkenti a vonzalmat, de nem szükségképpen okozza azt. • Dicséret hatása – az emberek meg szokták kedvelni azokat, akik megdicsérik, de nem szeretik, ha manipulálják őket. • Szívességet tenni- fontos, hogy érdek nélkül, mert az az ellenkezőjét válthatja ki. Ha valakinek mi teszünk szívességet – nagy bizonyossággal vonzódni kezdünk hozzá. • Kompetencia - paradoxon Szeretjük kompetens,emberekkel körülvenni magunkat, de ha valaki „túl tökéletes” nem vonzódunk jobban hozzá – sőt. „Hasraesési effektus”-Ha egy kiemelkedően kompetens személy hibát követ el, szimpatikusabbá válik.

18 A vonzalom kialakulását befolyásoló tényezők II. • Testi vonzóerő – nagyon szubjektív → A szépségre szocializálódunk – királylányok, hősök, Barbie, Ken, stb. → A média által közvetített személyek – szépek, hibátlanok → Reklámok, termékek → Fizikai vonzóerő és sikeresség összefüggése → Már óvodásoknál is van a társak választásában szépség-preferencia (!) → Ahogy a vonzó emberekkel bánunk – „Pygmalion- effektus” • Hozzánk való hasonlósága – társadalmi, demográfiai szempontok → véleménybeli egyezőség, társas megerősítés- „igazam van” • Szeretni és szeretve lenni – ha valakiről azt tudjuk, hogy szeret bennünket, közelebb visz hozzá, vonzódni kezdünk. (Minél bizonytalanabb valaki önmagában, annál erősebben kötődik ahhoz, akiről tudni véli, hogy szereti őt.) • Az elismerés fokozása és visszavonása → Nem elegendő a negatív és pozitív tulajdonságok egymásutánja, belső összefüggésnek kell lennie → Az attitűdváltásnak fokozatosnak kell lennie

19 A szerelem háromszögelmélete – Sternberg (1986) intimitás szenvedély elkötelezettség IntimitásSzenvedélyElkötelezettség Nincs szerelem Szeretet Fellobbanó szerelem Romantikus szerelem Üres szerelem Társszerelem Vak szerelem Beteljesült szerelem Intimitás – közelség, érzések kölcsönössége Szenvedély – szexuális vonzalom, „szerelmesség” érzése Elkötelezettség – vágy, hogy benne maradjon a kapcsolatban

20 Társas befolyásolás

21 A társ jelenlétének hatása a viselkedésre •Társas serkentés – az emberek bizonyos esetekben jobb eredményeket érnek el ugyanazon tevékenység kapcsán ha társak között vannak, mintha egyedül. •Társas gátlás – rosszabb eredmények születnek, mint egyedül Mitől függ, hogy a társak jelenléte serkentő, vagy gátló? A társak jelenléte javítja a teljesítményt, ha a feladat egyszerű, vagy jól begyakorolt volt. A társak jelenléte rontja a teljesítményt, ha a feladat bonyolult vagy újszerű volt. Magyarázatok: • Megemelkedett izgalmi, motivációs szint – kezdetben serkent, később ütközik a teljesítményelvárással. (Zajonc, 1965.) • Megtanultuk, hogyha mások figyelnek bennünket, akkor értékelésre számíthatunk, jutalom vagy büntetés formájában. (Cottrel, 1972.)

22 Konformitás Solomon Asch kísérlete (1980) X ABC • Melyik vonal olyan hosszú mint az X –el jelölt? • 4 beépített személy+1 kísérleti Az esetek 35%-ban a kísérleti személyek konform módon, hibás választ adtak. Konformitás: egy személy viselkedésének vagy véleményének olyan változása, amely egy egyéntől vagy csoporttól származó vélt vagy valós nyomás hatására alakul ki.

23 A konformitást befolyásoló tényezők •A csoport nagysága nem minden esetben arányos a konformitás mértékével. (de előfordul – Milgram „ablaknézős” kísérlete) • Támogatók jelenléte vagy hiánya – ha akad még egy személy, aki nem fogadja el a csoportnormát, a konformitás drámaian csökken. • Függ a kultúrától – Pl.: hanghosszúság megítélése • A személy önértékelése – rossz önértékelésű emberek hajlamosabbak konform módon viselkedni. A konformizmus jellemző – Norvégia, Kína, Japán Kevéssé jellemző: USA, Franciaország • A csoport összetétele

24 Válaszok a társas befolyásolásra •Behódolás Cél a jutalom elnyerése, vagy a büntetés elkerülése. • Azonosulás A befolyásolás alanya olyan akar lenni, mint a befolyásoló. Az egyén hinni kezd az átvett értékekben, véleményekben. (szeretek valakit – átveszem a véleményét.) • Internalizáció Ha egy kompetens megbízható személy ítéletét, véleményét elfogadjuk, beépítjük az értékrendünkbe. Ha pedig bekerült, függetlenedik a forrásától, és nagyon ellenálló lesz a változással szemben. Fő komponens a HATALOM Fő komponens a VONZÓERŐ Fő komponens a HITELESSÉG

25 Az engedelmesség …mint a behódolás egyik formája Milgram „áramütéses” kísérlete – a tekintély és az engedelmesség Az engedelmességet befolyásoló tényezők: •A felelősség kérdése – ha vállalja más, nagyobb arányban engedelmeskednek. „Parancsra tettem.” •Térbeli távolság – minél „közelebbi” van valaki, annál nehezebb fájdalmat, szenvedést okozni neki. (Vö.: Háború – bombázások – távolság) •Az utasítást adó személy közelsége vagy távolsága. – Minél távolabbi, annál jobban csökken az engedelmesség.


Letölteni ppt "Hatodik előadás fóliái 2007. október 16.. Bevezetés a pszichológiába."

Hasonló előadás


Google Hirdetések