Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A pszichológia alapjai Pszichológia (ógörög:lélek-tan) tárgya: 1.Lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány 2.A viselkedést hogyan befolyásolják a lelki folyamatok.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A pszichológia alapjai Pszichológia (ógörög:lélek-tan) tárgya: 1.Lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány 2.A viselkedést hogyan befolyásolják a lelki folyamatok."— Előadás másolata:

1 A pszichológia alapjai Pszichológia (ógörög:lélek-tan) tárgya: 1.Lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány 2.A viselkedést hogyan befolyásolják a lelki folyamatok 3.Személyiség kialakulását, fejlődését, egyéni jellemzőit Def:a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos tanulmányozása( magyarázat, modellezés, bejóslás) Területei: Alap:általános-, szociál-, fejlődés-, személyiséglélektan Alkalmazott:klinikai-,reklám-, sport-, iskola-, kriminálp…

2 A pszichológia módszerei •Megfigyelés (a jelenségeket a maguk természetes valóságában szemlélni, összefüggéseket, törvényszerűségeket feltárni) Introsp. és mások megfigyelése, kérdőív, tesztek. •Kísérlet :a vizsgálandó jelenségeket meghatározott feltételek között szándékosan előidézi, ö.függéseket keres; laboratóriumi vagy terep kísérlet Statisztikai elemző módszerek segítik a mintaválasztást, tesztkészítést, eredmények elemzését.

3 Pszichológia területei •Megismerő (kognitív) folyamatok •Tanulás és emlékezés •Érzelmek •Motiváció •Személyiség •szociálpszichológia

4 Érzékelés és észlelés 1. •Érzékelés: a külvilág részingereinek felfogása érzékszerveink útján Külső érzékelés:a külvilágból érkezett ingereket fogja fel és közvetíti (látó, halló, tapintó, ízlelő és szagló érzékelés.) Ezek felfogására specializálódott szervek az érzékszervek (szem, fül, bőr stb.) Belső érzékelés:a szervezetből érkező ingereket fogja fel (a szervekből, izmokból, inakból érkezik az inf.). Ezek: egyensúlyérzékelés, szervi- és mozgásérzékelés.

5 Érzékelés és észlelés 2. •Észlelés: az érzékszervi benyomások egységesítése, tárggyá, jelentéssé való szerveződése, a részingerek egységes, komplex felfogása. Az észlelés felhasználja a korábbi tapasztalatokat, elvárásokat, kategóriákat is a világ jelentéseinek megértésében.

6 Érzékelés és észlelés 2.Észlelés •Észlelőrendszer feladatai: mi ez? (felsimerés) Hol? (téri lokalizáció) •Felismerés eszközei: figura-háttér, csoportosítás •Lokalizáció: távolsági jelzőmozzanatok:relatív nagyság,takarás,rel.magassági helyzet, lineáris perspektíva, mozgásészlelés (valódi, indukált) •Konstanciák: def., típusai (világosság, szín, alak, nagyság)

7 Figura-háttér

8 Figura-háttér 2.

9 takarás

10 Relatív nagyság

11 Relatív magassági helyzet

12 vonalperspektíva

13 Vonalperspektíva 2.

14 Alakkonstancia

15 Világosságkonstancia

16 Színkonstancia

17 Nagyságkonstancia

18 Veleszületett és tanult érzékelési képességek Újszülöttek képességei •Három napos látása: élek, csúcsok, görbék •Egy hónapos látása: nagyobb tárgyak, arckif. nem •2 és fél hónapos: mozgásait vizuálisan vezérli- manipuláció kezd., arcot, arckifejezéseket felismer •Gyakorlás szerepe •Konstanciák kialakulásához kell a tapasztalat (nagyságkonstancia 10 éves kor után, alakkonst.kb.9 hón korra, mélységészlelés kb.8 hón korra alakul ki, vizuális szakadék)

19

20

21 A figyelem •Def: A tudat szelektáló, kiemelő tevékenysége •Mire jó? •Terjedelme, megoszthatósága egyéni jell. •Szelektív szűrő, mindent vagy semmit (egyes dolgokat kiválaszt, másokat elhalványít) koktélparti jelenség: saját nevünk •Csillapító modell (nem figyelt jel aktivitását csillapítja) •Kapacitáselméletek (megoszlik a csatornák között) •Figyelem hullámzása: pár mp. ig teljes figyelem, gyengül, megszűnik, újra teljes figyelem •Mikor önkéntelen, szándékos?

22 Az emlékezet •Két típusa: RTM és HTM •Három szakasza: kódolás-tárolás-előhívás •RTM: -másodpercekig tárol -kódolása: akusztikusan ismételgetéssel verbális tételeket pl.betű, számsor, vagy vizuálisan formákat -tárolása:5 és 9 közötti elemet, tömbösítéssel többet,pl. futó -felejtése:kiszorulás •HTM: -percektől-évtizedekig tárol -kódolása: verbális tételeket jelentés segítségével, de lehet hangot,illatot is -felejtése:rossz keresés, más állapotban, más helyen történik a felidézés, interferálnak érzelmek, gondolatok -trükkök: helyek módszere,kulcsszó módszer, mentális séta,előhívás gyakorlása,PQRST módszer

23 Tanulás Def: a viselkedés viszonylag állandó megváltozása gyakorlás eredményeképp. Nem érés, nem időleges állapotoknak tulajdonítható vis. változások( pl. droghatás, fáradtság). Négy típusa: 1.Habituáció (csecsemő vizsgálatok) 2.Klasszikus kondicionálás-Pavlov 3.Operáns kondicionálás-Thorndike 4.Komplex tanulás

24 Klasszikus kondicionálás 1.

25 Klasszikus kondicionálás 2.

26 Klasszikus kondicionálás 3.

27 •Pavlov kutyakísérletei Asszociációkat alakít ki két inger között Alapfogalmai: -Feltétlen inger:táplálék, -feltétlen (reflex) válasz: nyálelválasztás, -feltételes inger: csengőhang, -feltételes válasz: nyálelválasztás Generalizáció-diszkrimináció Kioltás •Embernél: kondicionált félelmek

28 Operáns kondicionálás 1.

29 Operáns kondicionálás 2.

30 Operáns kondicionálás 3. •Thorndike-1898 •Macska problémaketrecben, a megerősített viselkedés fennmaradása •Próba-szerencse vis.,majd jutalom a helyes válaszért-effekustörvény •elsődleges vagy másodlagos megerősítések •Embernél: gy.nev, állatidom.(cirkusz, hajótörött kereső galambok)

31 Érzelmek 1. •Az egyik leggyakrabban átélt pszichés jelenség (az érzelmek alapján minősítjük az információkat, gondolatokat, de az érzelmek átszövik, befolyásolják cselekedeteinket is). •Def: Az érzelem egy szubjektív viszony tárgyhoz, jelenséghez, embertársainkhoz és önmagunkhoz. •Összetevői: 1.belső tünetek (vegetatív idegr.) 2.arckifejezések 3.gondolatok, vélemények, az érzelem kategorizálása (+vagy-) 4.Átélt érzelmi reakciók

32 Érzelmek 2. Arckifejezések •Az érzelmek kifejezése részben öröklött (Darwin, újszülöttek, vakok, különböző népcsoportok) részben tanult (Shachter- Singer) folyamat •Alapérzelmek: öröm, szomorúság, harag, érdeklődés, meglepődés, undor, szégyen, félelem

33 Érzelmek 3. •Shachter –Singer feltételezték, hogy az érzelem létrejöttében a megismerésnek, tapasztalatnak nagy szerepe van. •Kísérletük: adrenalin injekció, örömhelyzet/düh helyzet, aki tudta-nem élte át, aki nem tudta- átélte az örömöt/dühöt •Az érzelmet a vegetatív izgalom, a helyzet értékelése a tapasztalat alapján, együttesen határozzák meg.

34 Agresszió kialakulása Olyan viselkedés, mely szándékosan sért egy másik embert (verbálisan, vagy fizikailag), vagy rombol tárgyakat. Nyíltan vagy szimbolikusan fájdalmat szeretne okozni. •szorongás: (nyugtalanság, aggódás és feszültség állapota, nincs tárgya) •harag : frusztráció okozza, ez a szelep, agresszióra késztet, vagy regresszióra •Személy elleni agr.: 1 évestől, birtoklás a cél, rövid ideig tart a haragja •3-6 évesen csökken a birtoklási harc, nő a verbálagr, indul a szülővel szembeni agr. Cél: elfogadható formát adni a gy. Indulatainak, kifejezhesse indulatait •Jutalmazott agr.- nő a gyakorisága •Büntetett agr.- nő a gyakorisága •Agresszív szülői modell- utánzásra késztet

35 Kötődés •Def: A fiatal élőlény azon késztetése, hogy egy bizonyos másik egyed közelében maradjon, mivel nagyobb biztonságban érzi magát annak jelenlétében és mindez magában foglal egy érzelmi kapcsolatot is, mely mintául szolgál a későbbi életszakaszokban kialakított kapcsolatok minőségére. •Az újszülött veleszületett hajlama a közelség keresése, az anya odacsalogatása ösztönös reakciókkal (sírás, mosolygás, szemkontaktus) •Első hónapokban alakul át kötődéssé, ha az anya elég érzékenyen reagál a gyermek jelzéseire •Olyan szeretetkapcsolat, ami felcserélhetetlen, néhány személyre irányul csak •A kötődés adta biztonságérzet a kiindulópont, ahonnan megkezdi a világ felfedezését •Létezik egy szenzitív periódus, amikor létre kell jönnie, különben a személyiség súlyosan sérül

36 A ragaszkodástól a kötődésig •Harlow majomkísérletei •Ainsworth idegen helyzet kísérlete (anyával, idegennel,egyedül,anya visszatér) •Három kötődési stílus: 1.Biztonságosan kötődő: anyával testi kont., idegennel bizalmatlan, anya visszatértekor hamar vigasztalódik 2.Bizonytalan, elkerülő: idegennel nem bizalmatlan, anyával találkozva közömbös, vagy elkerülő 3.Bizonytalan szorongó, ambivalens: anyát visszatértekor elutasítja. Hol keresi, hol elut. a testi kont, idegen felzaklatja, anya lassan tudja megnyugtatni. ’80-as években negyedik stílus: 4. zavarodott: ellentmondásosan vis, anyjával és idegennel is.

37 Kötődés 2.

38 Érzelmi intelligencia •Érzelmi intelligencia Az a képesség, hogy a személy monitorozza saját és mások érzéseit és érzelmeit, hogy megkülönböztesse ezeket egymástól és felhasználja ezt az információt gondolkodásában és viselkedésében.

39 Szorongás „normál” szorongás: a szervezet riasztó- berendezésének, vagyis a veszélyhelyzetekben megnyilvánuló reakcióinak átfogó elnevezése. kóros szorongás: a fenti reakciók kellő ok nélkül vagy fenyegetést nem jelentő események hatására következnek be.

40 Szorongás 2. TestrészTünetek Bőr Arc/nyakpír, viszketés (orr-homloktáji vakaródzás), melegségérzés, végtaghűvösség, lagymatag kézfogás Nyálkahártyák Száj/torokszárazság,ajaknedvesítés,nehezebb nyelés, hangtani változások (msh),beszédet kísérő „zörejek”, torokköszörülés, tompább elkentebb beszéd Izzadás Bőr (kolinerg,aktuális,ujjbegy-pszichogalván jelenség) hónalj, gát (apokrin,NA,hajlam - stressz nélkül is) Szag Testszag (apokrin), foetor ex ore (nyálváltozás) Szem Pillacsapás-változások, könnyezés, tágabb pupillák, tekintet-kerülés Légzés Szapora légzés ill. légszomjérzést mély légvétellel, sóhajtással kompenzál Pulzus, RR Kezdeti frekvencia↑ (aktuális), légzési aritmia (hajlam) Systolés vérnyomás↑, a.poplit./carotis lüktetés

41 Szorongás 3. a szorongó egyén nem képes a kp.-i ir. aktivációs szintjét a szituációnak megfelelő optimális szinten tartani, aránylag enyhe ingerek túlzott aktivációt, azaz szorongást váltanak ki.

42 Szorongás 4. •ismert, majd’mindenki számára szorongást keltő helyzet pl. az orvosi vizsgálat •szinte minden pszichiátriai betegségben megjelenik •számos testi betegségnek is kísérője •rontja a szomatikus állapotot •az idült szorongás általános betegség-rizikófaktor, melynek fennállása esetén a meglévő betegség kimenetele kedvezőtlenebb, a rehabilitáció esélyei csökkennek •a központi aktiváció fokozódása egyénre jellemző •vannak típusos jellegzetességek, melyek szinte minden betegnél megmutatkoznak

43 Miért szoronganak a betegek, ha orvoshoz fordulnak? •A betegek többsége helyzeténél fogva szorong, mert nem tudja pontosan, mi baja van és azt sem, hogyan javíthat fájdalmain, a kialakult tüneteken •Az alapbetegség tüneteit a szorongás tünetei súlyosbítják, ha az orvos nem tudja oldani ezt a természetes, nem kóros szorongást. •a szorongás lényegéhez tartozik az információhiány és az adekvát aktivitás képességének gátoltsága, •az orvos a szorongás oldásában valódi „orvos gyógyszer” kell legyen, kiegészítve ezzel a specifikus diagnózist és terápiát.

44 Mit igényel a beteg ahhoz, hogy szorongása csökkenjen: •magyarázatot és információt •tanácsot és kezelést •reális megnyugtatást •meg szeretné tudni panaszai okát •Azt az érzést, hogy egy kompetens és szimpatikus orvos komolyan veszi az állapotát

45 A beteg szorongását fokozza: •nem tudja a diagnózist, •félelmeinek és aggodalmainak oldására nem kap kielégítő magyarázatot •nem kap megfelelő, saját aktivitását, részvételét mobilizáló tanácsokat, •nem kap reális megerősítést, megnyugtatást, •úgy érzi, hogy az orvost nem érdekli az állapota, nem figyel az általa elmondott panaszokra

46 Szorongás oldása Szorongásos betegek elkerülő magatartása kifejezett. Szorongásos kórképekben szenvedőknél a fogorvos pszichoterápiás- empátiás beállítódásának kiemelt fontossága, a megfelelő orvos- beteg kapcsolat kiemelt jelentősége •Szorongás jelei: levegő visszatartása, vagy gyors, felszínes légzés (hiperventilláció), feszült izomzat, kapaszkodás a karfába, verítékezés stb. •Szorongás felismerése, megbeszélése (szakorvoshoz irányítás). •Minél rövidebb várakozás; barátságos váró. •Jó orvos-beteg kapcsolat kialakítására időt szánni. •Légzéskontroll, ellazulás. Kezelési terv megbeszélése, elfogadtatása. •Figyelem elterelésének módjai.

47 Szorongás fogorvosi jelentősége •Fogászati helyzetekben sok ember erős szorongásokat él át •A fogászati kezelések elkerüléséhez, fogállapot elhanyagolásához vezet- csak elviselhetetlen fájdalom esetében jelentkeznek orvosnál •A fogorvos munkáját megnehezíti •Az orvos-beteg kapcsolatban figyelmet kell szentelni a szorongáscsökkentésnek!

48 Szorongás a fogászati helyzetekben Fogászati rendelőben várakozó 130 személy (Rónai R.) Fogorvosi széket meglátni: 13,9% Fúrót hallani:33,2% Rendelőben várakozni: 17,8%Tűt érezni: 40,2 % Fogorvost meglátni:15,5%Fúrót érezni: 41% Rendelő szaga:18,6%Kiszolgáltatottság érzése:47,2% Általános erős félelem a fogorvostól: 27,8%

49 Mennyire fél.... Rosszul lesz, elájul 15 % Fájdalomtól 38,7 Magától a kezeléstől 27,13% Az orvos az ideget fogja érinteni 46,5 Nem hat az érzéstelenítő 26,7 Véres beavatkozástól, például foghúzástól 48% A fogorvos elveszti uralmát a fúró felett 32,3% A fogat nem lehet megmenteni 53,4% Attól, hogy az orvos hibázik 28,68% Új rossz fogak felfedezésétől 52,7%

50 Fogászati kezeléssel kapcsolatos félelem diagnosztikája és mérésére alkalmas módszerek •a1-”Fogászati szorongásskála” ( Dental •Anxiety Scale /DAS/) •a2-” Fogászati félelem kérdőív” ( Dental •Fear Survey/DFS)

51 A fogászati kezeléssel kapcsolatos félelem diagnosztikája és mérésére alkalmas módszerek •CORAH NL: Development of a dental anxiety scale. J Dent Res •1969;48:596. •KLEINKNECHT RA, THRONDIKE RM, McGLYNN FD, HARKAVY J: •Faktoranalysis of the dental fear survey with cross-validation. J Am •Dent Assoc 1984;108: •FÁBIÁN TK, KELERMEN P, FÁBIÁN G: Dental Anxiety Scale •(„Fogászati szorongás skála”)hazai bevezetése. Magyar populáción •végzett szorongásepidemiológiai vizsgálatok. Fogorv Szle 1998; •91: •FÁBIÁN TK, HANDA T,SZABÓ M,KELEMEN P,KAÁN B,FÁBIÁN G: •Dental Fear Survey(„Fogászati félelem kérdőív”)magyar fordítása, •hazai populásión végzett mérések eredményei. Fogorv Szle •1999;92:

52 A fogászati félelem kezelési lehetőségi •Gyógyszeres •Pszichés •kommunikáció •Orvos-beteg-asszisztens kapcsolat •Fájdalommentesség, szakaszosság •Felvilágosítás •Pszichoterápiás technikák

53 Kommunikáció •Non-verbális •Metakommunikáció •A team tagjainak együttműködése •Fogászati kezelő és váró kialakítása •Várakozási idő lerövidítése •Verbális

54 Metakommunikáció •Orvos megjelenése •Orvos öltözködése (páciens elvárásai, bizalom megteremtése) •Páciens megérintése- kézfogás •Térbeli elhelyezkedés

55 Verbális kommunikáció I. •Páciens modalitásának feltérképezése •Vizuális •Auditív •Kinetikus •Páciens megküzdési stílusának felismerése

56 Kerülendő kommunikációs stratégiák •Fenyegetés, figyelmeztetés •Moralizálás, prédikáció •Bírálat, kritika, vádaskodás •Gúny nevetségessé tétel •Kioktatás •Direkt tanácsadás, megoldási javaslat

57 Ajánlott irodalom: •Bálint M: Az orvos, a betege és a betegség. •Animula kiadó.Budapest,1990 •Molnár P Csabai M: A gyógyítás pszichológiája. •Springer Hungarica Kiadó,1996 •Tringer László: A gyógyító beszélgetés. •a SOTE Budapest, 1992 •Vértes G. Fábián TK : Fogorvosi •pszichoszomatika. Medicina Könyvkiadó Zrt. •Budapest, 2007

58 Szorongásos zavar •A szorongásos zavar mint betegség –Ha az egyén vagy környezete tartósan szenved miatta, s megszokott életvitelét, szubjektív jólét- érzését tartósan akadályozza. •A szorongásos zavar kialakulásában –döntő: az ir. biológiai adottságai, alkati sajátosságok, a személyiség egyéni reakciókészsége, kp.-i aktiváció-szab. öröklött gyengesége (szorongásra való általános hajlam), –hozzájárulhat: környezeti hatás.

59 Szorongásos kórképek Vezető tünet a szorongás •Fóbiák •Pánik-zavar •Generalizált szorongás •Kényszeres zavar •PTSD

60 Fóbiák Konkrét és indokolatlan félelem, irracionális, a napi életet akadályozza. Helyzetek elkerülése-szorongás átmenetileg csökken, de idővel erősödik. •Egyszerű (specifikus) fóbia- egyetlen dologtól fél a beteg kóros mértékben: éles tárgy, egy állatfajta, magasság, stb.,fogászati fóbia; vér- tűszúrás- orvosi beavatkozás, betegség, fertőzés; fogászati fóbiások nagy részénél vér-injekció-orvosi beavatkozás- fóbia is •Társas (szociális) fóbia- társas helyzetekben fél megszólalni; fél, hogy butaságot mond; közös étkezés, nyilvános beszéd, megszólalás kerülése •Agorafóbia- „piactértől való félelem”: nyitott tér, sok ember, jármű, lift, zsúfolt helyek kerülése (néha pánikzavarral társul)

61 AgorafóbiaSzociális~Specifikus/Izolált~ A félelem tárgya tér, ill. az egyén térben elfoglalt helyzete szociális térállatok, tárgyak, természeti jelenségek Példák-nyílt tér: tériszony -zárt tér: klausztrofóbia -zárt,zsúfolt,mozgó tér: közlekedési fóbia -magasság, mélység: magassági félelem (acrophobia) *repülési fóbia *hidakon átkelés képtelensége (gephyrophobia) -beszékelési/bevizelési -elpirulási: erythro~ -nyilvános szereplés: logo~ -étkezési -társaság: antropo~ -kontaktus: frigiditas/ impotencia -zoophobia (pók, hüllő, kutya, galamb) -astrophobia (sötétség, villámlás, vihar, mennydörgés) -mysophobia (mikroorganizmustól beszennyeződés) -nosophobia (megbetegedés) -aichmophobia (hegyes éles tárgy) Életkori sajátosság FelnőttGyermek Serdülő Gyermek Fóbiák 2.

62 Pánik-zavar •Rohamszerűen, váratlanul fellépő pánik, félelem attól, hogy elveszti a viselkedés feletti kontrollt: pánikrohamok. •Szapora szívverés, végtagzsibbadás, hideg-meleg hullámok, reszketés, veritékezés, mellkasi fájdalom, fulladás, szédülés,ájulás-érzés, hiperventilláció Halálfélelem,megbolondulástól, önkontroll elvesztésétől félelem. „Szívinfarktus” minősítés miatt szorongás még jobban fokozódik •Derealizáció vagy deperszonalizáció;megőrüléstől vagy önkontroll elvesztésétől való félelem; •A hosszú várakozási feszültség, fogászati kezelés a rohamot provokálhatja.

63 Generalizált szorongás Nem specifikus helyzetekben szorong a beteg,hanem általános aggódás, rettegés, idegesség; „stressz az egész élet”, alvászavar, testi tünetek. Mindig a legrosszabbra gondol a beteg, állandó nyugtalanság, irracionális félelmek, kis valószinűségek túlbecsülése a veszélyek tekintetében.

64 Kényszeres zavar •= korábbi „kényszerneurózis” •A szorongásos zavarok egyik legsúlyosabb formája. •Önmagában az egyik legtöbb szenvedést okozó betegség •Éber tudatállapot mellett megjelenő, az egyén akarata ellenére érvényesülő, kínzó gondolati tartalmak és/ vagy cselekvési kényszerek. •Szorongással járnak együtt, az egyén megpróbál védekezni ellenük. •A kényszerek énidegenek, az egyén számára irracionálisak. –Kényszergondolat, Kényszerimpulzus/késztetés, Kényszercselekvés

65 Kényszeres zavar 2. •Kényszergondolat: –Irracionális, nemegyszer az egyén erkölcseivel, személyiségével össze nem egyeztethető gondolat, kép, asszociáció jelenik meg. (pl. vallásos egyénnél „bűnös” gondolatok) •Kényszerimpulzus: –Indítékot érez, hogy magának vagy másnak ártson (sértés, bántalmazás, megölés stb.) •Kényszercselekvés: –Irracionális, minőségében és mennyiségében ésszerűtlen cselekvést kénytelen végrehajtani. Kialakulása alapvetően eltér a fentiekétől: a cselekvéssor maga aktív elkerülő magatartás. A rituális cselekvés szorongást csökkent. Ha megakadályozzuk benne, olyan fokú szorongás fellépésével kell számolnunk, amely agresszivitásig fokozódhat.

66 Kényszeres zavar 3. •A kényszerek nagy része tematikailag 3 csoportba sorolható: –Erkölcsileg, a konvenciókat illetően tilalmas vagy bűnös dolgok –többnyire gondolatok vagy impulzusok –kiemelt jelentősége van a vallásos tartalmúaknak –ide tartoznak a horrorisztikus fantáziaképek is („nem ért haza, csak nem…?”) –A dolgok elrendezésével kapcsolatos kényszerek –részben gondolatok, részben cselekvések –gyakori az ellenőrzési, számolási kényszer –A tisztasággal, beszennyeződéstől való félelemmel kapcsolatos –döntően cselekvési kényszerek –legismertebb a mosakodási –Az igazán súlyos forma generalizálódhat (gondolati és/vagy szemantikai úton, pl. „megfog” szót meghallva→ minden után, amit megfog, kezet kell mosnia, stb. )

67 PTSD •Az új osztályozási rendszerek legújabb külön kategóriája. •Speciálisan erre a csoportra jellemző a traumával kapcsolatos élmények feldolgozatlansága. •Hónapokkal az átélt trauma után is kialakulhat. •Gyakori a trauma átélése gondolatban, fantáziában vagy álmokban. –Férfiak: háború, fogság, koncentrációs tábor, baleset, természeti katasztrófa. –Nők: az előbbieknél gyakrabban: nemi erőszak, támadás.

68 PTSD 2. •A trauma megismétlődésétől retteg, elkerülő magatartást tanúsít (pl. autóbaleset után nem ül volán mögé). •Ez életvitelét gyökeresen megváltoztatja, állandóan szorong. •Ha a tünetek 3 hónapon túl is fennállnak: krónikus~ (↔akut).

69 A motiváció, motívumok •Szükségleteink és igényeink •Definíciója: a motiváció az ember cselekvéseinek hátterét és mozgatórugóit jelölő gyűjtőfogalom. •Típusai: 1. homeosztatikus motívumok (éhség, szomjúság, légzés, hőmérsékletszabályozás, ürítés, biztonság) 2.szociális: szexualitás, utódgondozás (fajfenntartás) elismerés, elfogadás vágya 3.humánspecifikus motívumok: kíváncsiságmotívum (szenzoros ingerkeresés, manipuláció, exploráció) •A motívumok komplex rendszert alkotva befolyásolják az emberi viselkedést.

70 A motiváció, motívumok 2. Humánspecifikus motívumok Extrinzik: olyan késztetések, amelyek célja vmilyen kézzelfogható cél, nyereség elérése, kár elkerülése Intrinzik: önjutalmazó maga a cselekvés, a benne rejlő öröm a cél. Pl. kompetancia,teljesítménymotívumok Kutatások szerint az intrinzik késztetés öröme elvész, ha a tevékenységért extrinzik jutalmat adunk. (kivéve információs jutalmazás, mert az visszajelzés a teljesítményről)

71 Humánspecifikus motívumok 3. •A kíváncsiságkésztetésből fejlődnek ki a kompetencia és a teljesítmény humánspecifikus, intrinzik motívumok. •Kompetenciamotiváció: a környezettel való hatékony bánásmód (már csecsemőkorban az én csinálom élménye, később én akarom, társas közeg szerepe!), a környezet átalakítására irányuló belső késztetés. Fontos, hogy a gyermek önállósági törekvéseit megerősítjük, vagy elnyomjuk, a gyermek így szerez tapasztalatot önmaga hatékonyságáról (külső kontrollos személyiség- belső kontrollos) •A teljesítménymotiváció sikerek elérésére, mások teljesítményének meghaladására irányuló késztetés. Alapja a gyermekkel szembeni növekvő elvárások, a társas hatások szerepe meghatározó.

72 A motiváció, motívumok 4. •Feladathelyzetben két ellentétes motívum jelenik meg: a cél elérése és a kudarc elkerülése. Ez alapján az embereket két csoportba sorolhatjuk: sikerorientáltak (ők szeretnek kockáztatni, próbára tenni önmagukat) és kudarckerülők (bizonytalanok önmagukban és inkább olyan feladatot választanak, ahol a siker biztosra vehető). A feladat teljesítésére vonatkozó előzetes célkitűzésünk, amit magunktól elvárunk, az igényszint.

73 A motiváció, motívumok 5. Maslow: a motívumok hierarchiája, piramismodell Önmegvalósítás szükséglete (amit az ember tud, azzá kell lennie, önkiteljesítés, lehetőségei kibontakoztatása) Esztétikai szükségletek (szépség, szimmetria, rend) Tudásszükséglet (tudni, megismerni, megérteni) Elismerés szükséglete (teljesíteni, kompetensnek lenni, mások tiszteletét kivívni) Szeretet szükséglete (tartozni másokhoz, befogadottnak lenni, család, barátok) Biztonsági szükségletek (egészség, foglalkozás, lakóhely, tulajdon biztonsága) Alapvető fiziológiai szükségletek (éhség, szomjúság, alvás)

74 Motiváció 6.


Letölteni ppt "A pszichológia alapjai Pszichológia (ógörög:lélek-tan) tárgya: 1.Lelki jelenségekkel foglalkozó tudomány 2.A viselkedést hogyan befolyásolják a lelki folyamatok."

Hasonló előadás


Google Hirdetések