Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

2. A LEGFONTOSABBAK A TELEPÜLÉSFEJLŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL Berczeli Emília adjunktus.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "2. A LEGFONTOSABBAK A TELEPÜLÉSFEJLŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL Berczeli Emília adjunktus."— Előadás másolata:

1 2. A LEGFONTOSABBAK A TELEPÜLÉSFEJLŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL Berczeli Emília adjunktus

2 A települések a történelmi múltban spontán módon növekedtek. de már az antik városépítés olyan elvek alapján folyt, amelyek szem előtt tartották a:  célszerűség,  gazdaságosság,  szépség,  védhetőség,  tartósság,  kényelmesség és a  higiénia elveit, amelyeket a kor neves gondolkodói (pl. Arisztotelész, Platon, Vitruvius) fogalmaztak meg és a melyek némelyikét törvénybe is iktatták.

3 MILÉTOSZ i.e.5.sz. Hippodamosz  LAKÓTÖMBÖK MINDEN ÁRON  SAKKTÁBLA RENDSZER  VÁROSFALAK, ÁRTÉR

4 RÓMA – az ókori város a gyalogosok számára épült …Néphullám áll mielőttünk, míg sietünk, véknyunk hátulról is tömegével nyomja: könyökkel üt ez, másik nagy deszakdarabbal, vagy póznával sújt fejen egy, hordóval a másik. Sár hízlalja bokám, sok roppant talp tipor itt rám körben, s lábon szúr a bakancsszege egy katonának.” Juvenalis szatíraíró i.sz. 100 (Muraközy Gyula fordítása)

5 PÁRIZS „Helyes arány a városban ha vannak hatalmas sugárutak és keskeny utcácskák, ha szelleme és lelke, a céltudatos akarat és a szeszély összetalálkoznak. Az Avenue des Champs-Élysées, a föld leghíresebb útja, az Arc de Triomphe-tól húzódik a Place de la Concorde-ig, majd széles sétányként a Tuileriákon át a Louvre- ig folytatódik. Ha valaki megáll a közepén, a Place Clemenceau-n körben elébe tárul az egyik legnagyvonalúbb kép amit az ember a maga sajátos világképében, a városban teremtett.” Wolf Schneider: Városok Urtól Utópiáig

6  Az olasz, majd a francia és a német reneszánsz építészek, hadmérnökök (Alberti, Scamozzi) terveit használták fel a barokk városok (Róma, Versailles, Párizs, Szentpétervár)  Utópikus szocializmus XIX. századi társadalomkritikai, elméleti munkássága jövő településképeket ad. (Fourier falanszterei, Owen kommunái).  A századforduló után az új urbanisztikai törekvései nyugaton az elmúlt század városépítésének kritikájából indult ki.

7 Szociál-utópiák anti-urbánus, városellenes hagyománya 1. Robert Owen  Szociális gondolkodású nagyiparosa – munkásokkal törődés – paternalista  Négyszögletes tér köré épült ideális falu 1200 fős – középpontjában iskola  Nevelés elve – a jó szomszédság jó emberré tesz  Geometrikus formák – környezeti determinizmus

8 Szociál-utópiák anti-urbánus, városellenes hagyománya 2. Charles Fourier  Ideális települése a falanszter, mely egy 1500 fős barokk palota  Igazságos társadalomban mindenki palotában lakik  A miniatürizált önellátó város a házban, melyben a szervezés, a funkciók szétválasztása uralkodik  Ember felszabadul a munkamegosztás elidegenítő kényszere alól

9 Szociál-utópiák anti-urbánus, városellenes hagyománya 3. William Morris  Nem a jövő városát hanem a hozzá vezető utat dolgozza ki  Elidegenedés oka a kézműves kultúra hiánya  A jövő városa a középkori kisvárosokhoz hasonlít majd  Folyamatos fejlődés - organikus formákkal  Emberi kultúra folyamatossága

10 Városias - urbánus hagyomány  XIX. század közepe – nagyvárosi környezet radikális átalakulása  Járványok, katasztrófális egészségügyi- szociális viszonyok  Szabályozási rendszer – jogi, pénzügyi, szervezeti háttérrel  Városméretű közmunkák – bontások, közművek, utak, reprezentatív középületek építése

11 Városias - urbánus hagyomány Párizs átépítése 1853  Haussmann prefektus  Egyenes sugárutakat (avenues) nyit - körforgalmakkal  Városfalak helyén körutakat (boulevards) nyit  Hatalmas parkokat alakít (Bois de Boulogne)  Történelmi városmag elpusztul

12 Városias - urbánus hagyomány Bécs átépítése 1857  Városfalak helyén széles körút a Ring épül  Középkori várostest megmarad érintetlenül  A Ring vonalán reprezentatív középületeket hoznak létre – biróság, múzeumok, parlament stb.

13 Városias - urbánus hagyomány Barcelona 1859  Amerikai hatás  A több településből álló agglomerációt egy derékszogű hálós útrendszerrel növesztik össze  Középkori városmag megmarad

14 Városias - urbánus hagyomány Budapest 1871  Szabályozási Terv a kiegyezést követően  Kiépül a kis és a nagykörút, a sugárutak  Haussmann – Andrássy út – három fokozatosan szélesedő szakaszból érkezve a reprezentatív Hősök terére a Bazilikától

15 Rendezési funkció Az Andrássy út és a Nagykörút szabályozási terve, A terven láthatjuk a mai Szabadság-tér helyén álló Újépületet. Az Andrássy út, (akkor: Sugár- út) javarészt beépítetlen területeken halad át. Az Oktogon és a Kodály Körönd szabályozása. A Nagykörút Király utcától keletre még nincsen megnyitva.

16 Városépítészet előfutárai Camillo Sitte osztrák építész ( )  Középkori építészet értékei  A látvány gazdagsága kedvéért hajlított utcák az egyenes helyett  Komplex városrendezés követelményeinek megfogalmazása Patrich Geddes skót ( )  Vizsgálatok, prognózis nélkül nem lehet tervezni  Településeket történeti, földrajzi, társadalmi és gazdasági környezetükbe beágyazva értelmezi, de a kertvárosban látja a kiutat  Szakma szemléleti és módszertani alapját teremti meg  Híres diagramja az emberi környezet dinamikus ökológiai egységéről - a hely, a népesség, a gazdaság egymással szoros összefüggésben van Arthur Glikson kiegészíti a 9 „házat” egy tizedikkel a közlekedéssel

17 Kertváros hagyomány Ebenezer Howard  Angliában 1902-ben  Holnap Kertvárosai c. könyve  Kertváros mely " a mozgalmas városi élet egyesítését a falusi környezet szép és kedvező környezetével".  Települések nagyságát korlátozni  Föld bérleti joga

18 -Városnagysága lakos, kör alaprajz, 6 szektorra bontva - Önállóak, alapfokú intézmények és pihenés vonatkozásában. (Így épült Letchworth, Welwyn Garden City, tervezője Unwin) 1. Középületek 2. Üzletek 3. Lakóházak és kertek 4. Zöldsáv és alapfokú intézmények 5. Lakóházak és kertek 6. Ipar 7. Vasúti szárnyvonal 8. Vasútállomás 9. Vasúti fővonal 10. Mezőgazdasági övezet

19 Kertváros hagyomány Részlet a Parker és Unwin cég egyik legsikeresebb tervéből: Hamel Hampstead kertvárosias szuburd London mellett 1906

20 Kertváros hagyomány Clarence Arthur Perry  1923-ban "The Neighbourhood Unit" (dö nébörhud junit)  Alapvető szolgáltatásoknak a lakóházak közelében kell lenniük  Ez "a család szomszédsága„  A közösségi élet jól szervezett egységekben virágozni fog  A várost különböző nagyságú, hierarchikusan egymáshoz kapcsolódó szerkezeti egységekre kell osztani  Legfontosabb tartalmi eleme az általános iskola  Kisméretű parkok és gyermek játszóterek, alapfokú vásárlási lehetőségek és megfelelő lakókörnyezet.  Belső úthálózat nem átmenő forgalmú

21 Kertváros hagyomány  Technikai fejlődés, motorizáció elleni védekezés  USA-ban New Jersey államban Radburn irányzata  Három egyenként lakosú lakókörzet  jármű- és gyalogosforgalom teljes szétválasztásával  zsákutcás feltárás révén., alul- és felüljárókkal

22 Kertváros hagyomány  Épületcsoport Radburn-ben  Radburn egy szomszédsági egysége

23 A modern városépítészet forrásai •Bauhaus - Gropius - Karlsruhe •De Stijl - Theo van Doesburg Cor van Eesteren •Konstruktivizmus •Természetes anyagok •Funkcionalizmus •Analitikus, racionális •normatív szemlélet •Ideális tájolás – SÁVHÁZ •Lakótelepek városon szélén

24 A modern városépítészet forrásai Le Corbusier ( ) •Párizs átépítése •Függőleges kertváros •Heliocentrikus unité-k •Város a házban •Algír átépítése – monumentális térplasztika

25 A modern városépítészet forrásai •Chandigar 1950 •Azonos méretű egységek, melyeket a közlekedés és a zöldterületi rendszer köt össze •Igazgatási központ városon kívül mint a sugárzó város esetén

26 A modern városépítészet forrásai •3 milliós „sugárzó város” 1935 •Funkcionális övezetek térbeli elválasztása •Kertváros jelleg elutasítása, laksűrűség növelés •Racionális térszervezés, zöldterület növelés •Szétválasztott közlekedés, gépjármű növelés

27 A modern városépítészet forrásai •Brazilia 1922, 1956 •Lucio Costa városterve •Oscar Niemeyer főépítész •Juscelino Kubitschek elnök •Israel Pinheiro Novacap állami építővállat igazgató

28 A modern városépítészet forrásai •Athéni Charta 1933 A településnek négy alapfunkciót kell kielégítenie: 1.Lakás 2.Munka 3.Szabad idő eltöltése 4.Közlekedés valamint a 5.Történeti értékek megőrzése

29 A modern városépítészet forrásai Bécs 1929 •Karl Marx Hof belvárosban •Keretes beépítés •Tömbudvarokban alapfokú szolgáltatások Dunaújváros 2. ütem •Szocialista realizmus •Megnyitott keretes beépítés •szimmetriatengelyekkel

30 A modern városépítészet forrásai Roehamton Court lakótelep London 1950 Tapiola Helsinki kertvárosias bolygóvárosa, egyszerű laza sávházas beépítéssel tájhoz alkalmazkodva

31 A modern városépítészet forrásai •La Grande Borne a Grigny lakótelep Franciaország 1968 •„Utcától megszabadított” település az „ortogonális kultúra” feloldására •Candilis-Josic-Woods: Toulouse le Miraille óriás lakótelep 1964 •Az épületek az összefüggő gyalogos zóna felett •Organikus városi szövet nosztalgia

32 A modern városépítészet forrásai •Stockholm decentralizált nagyváros fejlesztése 1952 •Új városokból elővárosi gyorsvasutak a fővárosba •Koppenhágai „ötujjas” terv 1947 •Történeti városból sugárirányban kifelé haladó utak mentén a fejlesztés Doxiadis előrejelzése az európai urbanizációnak a 60- as években megfigyelhető tendenciái alapján ÖKUMENOPOLISZ KEZDETE

33 Budapesti agglomeráció térképe

34 Plan: A párisi régió fejlesztési terve. (1990-es évek)

35 A modern városépítészet forrásai Kenzo Tange metabolista terve Tokio fejlesztésése „urban fiction” Paul Maymont sátorvárosa az „Új Saint Michel” Moshe Shafdie „Habitat 67” nőtt város nosztalgia térelem lakások

36 METEORA A MEGISMÉTELHETETLEN MÚLT

37


Letölteni ppt "2. A LEGFONTOSABBAK A TELEPÜLÉSFEJLŐDÉS TÖRTÉNETÉBŐL Berczeli Emília adjunktus."

Hasonló előadás


Google Hirdetések