Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az ÁNTSZ és a minőségügy. 2 u Minőség definíció: „Mivel a definíciók merev, formális gondolkodás termékei, a minőség nem definiálható.” A minőség egy.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az ÁNTSZ és a minőségügy. 2 u Minőség definíció: „Mivel a definíciók merev, formális gondolkodás termékei, a minőség nem definiálható.” A minőség egy."— Előadás másolata:

1 Az ÁNTSZ és a minőségügy

2 2 u Minőség definíció: „Mivel a definíciók merev, formális gondolkodás termékei, a minőség nem definiálható.” A minőség egy olyan absztrakt fogalom, mint a ’szépség’ és minden erőfeszítés, amely ezt objektív módon kísérli meg leírni redukálja a fogalom valódi jelentését. (Niek Klazinga) u Minőség újabb megközelítése u Célok elérésének a képessége, kapacitás oldali megközelítés Az ÁNTSZ és a minőségügy

3 3 u Gyakorlati célkitűzések - a ’használatuk célja’ értelmezhető úgy is mint a szolgáltatások céljainak és szükségességének megfogalmazása a felhasználó szempontjából, - a követelményeket pontosan kifejezésre kell juttatni (kritériumok, irányelvek, standardok), - a sajátos termék előállításához vezető folyamatot vagy szolgáltatást pontosan azonosítani kell, - a ’fokozat/szint’ magában foglalja azt, hogy olyan mérést, elemzést kell alkalmaznunk, amely segítségével megállapítható a különbség az elvárt, remélt és az aktuálisan megfigyelhető minőség között

4 4 Az ÁNTSZ és a minőségügy u Donabedian: u Cél: hatékonyság fokozása u Klazinga: Kiegészítő célok: u Eredményesség, gazdasági hatékonyság javítása u folyamatok explicit leírása, források racionalizálása, eredményesség növelése u „A szolgáltatás (szolgálat) legyen ügyfél orientált ” Szakmai hatékonyság, ügyfél elégedettség

5 5 Az ÁNTSZ és a minőségügy u I. Szakmai alapú rendszerek u Oktatás, képzés mint kiindulópont u Probléma alapú kurrikulum (problem based curriculum) u hallgatói tudás, tapasztalat, motiváció megszerzése- szakirodalom megkeresés és elemzés, felhasználás u Eredménye: attitűdváltozás, CME, EBM, epidemiológia, szakmai döntéshozatal u Nyílvántartások, licenszek u Folyamatos továbbképzés (Continous Medical Education, CME) u akkreditált képzések, kredit, re-regisztrációk

6 6 Az ÁNTSZ és a minőségügy u I. Szakmai alapú rendszerek u Irányelvek  Tudományos bizonyítékokon alapuló orvoslás (Evidence Based Medicine, EBM, Evidence Based Health Policy EBHP)  Cochrane collaboráció, Cochrane centrumok Irányelvek (fázisok) 1. Metodikai alapelvek tisztázása, konszenzus konferenciák 2. Szisztematikus áttekintések (Systematic Reviews)(Cochrane) 3. EBM irányelv elfogadottsága (acceptance): EBM, szisztematikus áttekintés, célcsoport konzultáció, konszenzus, stakeholder analízis, költségelemzés, költség- hatékonyság, implementáció-irányelv

7 7 Az ÁNTSZ és a minőségügy u II. Intézményi rendszerek u Jellemzője u a sokrétűség, minden ami az szervezet, rendszer elemzésére irányul része a minőségbiztosításnak u elemek szinte mindenhol, de szinte sohasem együtt és egyszerre u a tevékenységre három szint jellemző (Klazinga)

8 8 Az ÁNTSZ és a minőségügy u II. Intézményi rendszerek 1. szint: Naponta alkalmazott, direkt rutin módszerek 2. szint: Indirekt, periodikusan alkalmazott módszerek u team munka, kritériumok/protokollok/standardok létrehozása, speciális (egészségügyi) folyamatelemzés 3. szint: A minőségbiztosítási rendszerek koordinálása és a minőségügyi rendszerek fejlesztése u szakmai területek, u segítő háttérszolgáltatások

9 9 Az ÁNTSZ és a minőségügy II. Intézményi rendszerek u A szervezet, intézet egészére kiterjedő minőségbiztosítás (organisation, intstitution wide quality assurance) valamennyi minőségbiztosítási program azonosítása és átfogó teljes minőségbiztosítási rendszerbe (total quality assurance programme) történő összefogása teljes körű minőségirányítás (Total Quality Improvement, TQM) folyamatos minőségfejlesztés (Continuous Quality Improvement) modszertan segítségével.

10 10 Az ÁNTSZ és a minőségügy A minőségbiztosítás helyzete A változást befolyásoló dimenzióktól függ a minőségbiztosítás bevezetésének u üteme, u sikeressége, u aktuális helyzete (4 csoport)

11 11 Az ÁNTSZ és a minőségügy A minőségbiztosítás helyzete (4 csoport) 1. Rendelkezés a szükséges tudással u a munkatársak érdeklődést mutatnak a minőségbiztosítás iránt, u és kifejezésre juttatják hajlandóságukat a minőségbiztosítási programokban való részvétel iránt. u Tevékenységük megbeszéléseken, szemináriumokon való részvételre minőségpolitikai tervek készítésére korlátozódik.

12 12 Az ÁNTSZ és a minőségügy 2. A minőségbiztosítás fontosságának elismerése, infrastruktúra létrehozása u Megalakulnak a bizottságok, teamek u Kialakítják a gyakorlatban használható eszközöket (kritériumok/irányelvek), u Azonosítják a megfelelő adatforrásokat. u Minőségbiztosítási koordinátor (vezető, igazgató, etc)t neveznek ki.

13 13 Az ÁNTSZ és a minőségügy 3. A változás bevezetése u különböző minőségbiztosítási felmérések, programok folynak, u eredményükképpen fejlődés érhető el. u A felmérések eredményeinek közlése és a fejlődés elérése között jentős erőfeszítések szükségesek.

14 14 Az ÁNTSZ és a minőségügy 4. Folyamatos fejlesztés u Számos integrált minőségbiztosítási program működik, u megvalósul a teljes syervezetre, intézetre kiterjedő minőségbiztosítás (organisation wide quality assurance) pl. Common Assesment Framework (CAP). Az ipar területén is csak kevés szervezet jutott el erre a szintre, ilyen rendszer kiépítése akár 15 évnél hosszabb időszakot is igénybe vesz EU: átlag 1-2 fázis, kevesen 3. fázis, 4. nagyon sokára

15 15 Az ÁNTSZ és a minőségügy Az ÁNTSZ jellemzők:  Az ÁNTSZ összetett és bonyolult szervezet, egyúttal szervezetek szervezete is.  A minőségügyi feladatai rendkívül változatosak. Két nagy komponens azonban már könnyen felismerhető: 1. A Szolgálatnak, mint szervezetnek kell megfelelő minőségben ellátni feladatait, különösen két kulcs eredmény területen:  A közigazgatási (elsősorban hatósági) funkciói és egyéb, valamint  a szolgáltatásai (elsősorban laboratóriumok) területén.

16 16 2. A Szolgálat emellett különböző, kifele irányuló minőségügyi feladatokat is ellát, főként a hatályérvényesítő feladataihoz kötötten:  Az egészségügyben alkalmazott, illetve felhasznált termékek minimális standardjának biztosítása  Az egészségügyi szolgáltatások engedélyezése (licensing, licensure: külső minőségbiztosítás),  Szakmai felügyelet (minőségi kontroll: külső minőségbiztosítás) Utóbbi három terület az ÁNTSZ hatósági (hatályérvényesítő) jogköréhez kapcsolódik, jogszabályok alapján

17 17 A közigazgatási funkciók ellátása tekintetében kiemelt minőségi kívánalom, hogy u a Szolgálat minden egyes egysége kiszámítható, átlátható, pontos és egységes (“egyenszilárdságú”) tevékenységet folytasson, azaz a teljesítménye a legkevésbé legyen szubjektív döntésekre és az egyéni attitűdre alapozott, u ezáltal az ügyfelek, az állampolgárok, valamint a munkatársak megelégedettségét, a társadalom pozitív megítélését folyamatosan javítsa.

18 18 Ennek főbb elemei: a szervezet adottságai: 1. a vezetés, 2. a stratégia, a hosszú távú tervezés, a költségvetés készítése, 3. a munkatársakkal való bánásmód, 4. az erőforrás gazdálkodás, kihasználás, 5. a folyamatok működtetése, fejlesztése, a változtatások kezelése, s az elért eredmények, 6. az ügyfelek, partnerek elégedettsége terén elért eredmények, 7. a munkatársak elégedettsége, 8. a társadalomra gyakorolt hatás, 9. valamint a működésre jellemző mutatók alakulása.

19 19 A Szolgálat kultúráját figyelembe véve három olyan pillér azonosítható, melynek fejlesztése a fenti elemeket nagymértékben kielégíti, egyben mutatja, hogy a minőségügy nem szűkül le magára a fogalomra, hanem számos egyéb feltétel teljesülése esetén hatékony.

20 1.Nem kerülhető meg az a lényeges kérdés: szakszerű vagy demokratikus, polgárközeli ügyintézést akarunk. A kérdés az ÁNTSZ strukturális problémáira világít rá a minőség oldaláról: szakszerű ügyintézés csak méretgazdaságos, specializálódást elősegítő méretű, létszámú (kapacitás) (városi) intézmények révén lehetséges, ami jelenthet kevesebb intézetet, egyúttal azonban távolabb kerülést is a lakosságtól (elérhetőség, hozzáférhetőség). Emellett újragondolandó a megyei intézet szerepe és helye a regionális trendek tükrében.

21 21 2.oktatás, képzés: mind a szakirányú képzés, mind személyiségfejlesztést célzó képzések kulcsfontosságúak. E terület fejlesztése mind a szervezet adottságait (mint hozzáadott érték), mind eredményeit javítja 3.információs rendszer: megfelelő minőségű és mennyiségű információ rendelkezésre állása, az információs technológiában rejlő szervezet irányítási és folyamatszabályozási lehetőségek kihasználása. Komoly tervezést és megfontolást igényel a szervezeti kultúra információs technológia általi “hangolása”

22 22 eEgészégügyről szóló Európai Uniós miniszteri deklaráció (2003 május, Brüsszel) - az egészségügyi ellátás minősége és hatékonysága A Miniszteri Deklaráció leszögezi, hogy az eEgészség (eHealth) mint az eEurópa program része fontos eszköze a tagországokban az egészség védelmének, az egészségügy hatékonyságának, jó minőségének, a szolgáltatások elérehetőségének. A miniszterek üdvözölték és támogatásukról biztosították a Bizottság állásfoglalását az egészséggel kapcsolatos web-helyek minőségi követelményeiről és bátorítják az EU szintű minőségi "pecsét„("quality seal„), hitelesítés kidolgozását.

23 23 eEgészégügyről szóló Európai Uniós miniszteri deklaráció (2003 május, Brüsszel) - A miniszterek kiemelt fontosságot tulajdonítanak a rendszerek inter-operabilitását biztosító szabványok fejlesztésének, különös tekintettel a nyitott forráskódú alkalmazások lehetőségeinek bevonásával. (Az ESZCSM – IHM együttműködésben a Magyar Szabványügyi Testülettel még az idén megindul az európai ill. világ szabványon alapuló eKórlap, eKonzilium, eRecept stb. alapszabványok kimunkálása, melyet a Minisztérium a szakmai közvélemény (ESZIB) elé visz.

24 24 4. minőségirányítási, minőségfejlesztési rendszer bevezetése A hazai közigazgatás működésének továbbfejlesztése során egyre inkább előtérbe kerültek a minőségbiztosítási, minőségirányítási rendszerszabványok irányelvei, melyet nemzetközi tanúsítás is követhet. Legfőbb kérdés, mit válasszunk, hogy mely rendszer(szabvány) alkalmazása a kívánatos, mivel e területen általános jelenleg a tévhitek, a dezinformáció, a tanácsadócégek piaci nyomása. Az egyik legnagyobb kockázati elem egy rossz cégválasztás illetve nem a szervezet jellegzetességeinek, a környezet illetve a várható trendnek megfelelő rendszer kiválasztása.

25 25 Jellemző: Eleinte MSZ EN ISO 9000:1994, 9001/9002:1996 jelenleg az MSZ EN ISO 9001:2001 szerinti minőségügyi rendszer kialakítása, a nemzetközi tanúsítás megszerzés, illetve ma már az intézményi kiválóság és a Total Quality Management (TQM) irányába történő mozgás A régi MSZ EN ISO 9001:1996 alapján tanúsított, ill. az ISO minőségirányítási rendszerrel nem rendelkező szervezetek számára manapság a CAF (Common Assessment Framework, a közigazgatás szervezeteinek európai működés-értékelő rendszere) kiváló helyzetfelmérő eszköz az új rendszerre való áttéréshez, ill. az új rendszer (MSZ EN ISO 9001:2001) kiépítésének megkezdéséhez. A CAF az EFQM kiválóság modellre alapozott.

26 26 u Az EU tagállamok 1998: a minőségügyben használt kiválóságmodellre, az EFQM-modellre épülő rendszert dolgoznak ki u megfelelő eszközként alkalmazható a közigazgatási szervezetek minőségügyi rendszerének továbbfejlesztésére u EIPA (European Institute of Public Administration - Európai Közigazgatási Intézet) az EFQM Kiválóság Modell felhasználásával kidolgozta az értékelési rendszert (CAF - Common Assessment Framework - Közös Értékelési Keretrendszer), mely a közigazgatás nyelvére fordítja le az EFQM Kiválósági Modell kritériumait. u A CAF követelményrendszerét a tagállamok közigazgatásért felelős tisztségviselői májusi lisszaboni konferenciájukon elfogadták.

27 27 u A CAF: megfelelő, illetve alkalmazható legyen a közigazgatási szervezetek minőségfejlesztésében, figyelemmel a helyi sajátosságokra és összeegyeztethető legyen az uniós országokban alkalmazott főbb szervezeti modellekkel. u Alkalmazását elsősorban közigazgatási szervezetek számára ajánlják. u Az elmúlt időszakban az eszközt számos uniós tagállam közigazgatási szervezeténél tesztelték, alkalmazzák sikerrel.

28 28 A CAF meghatározott kritériumok vizsgálatán keresztül a szervezet tevékenységében rejlő, annak eredményességét és hatékonyságát leginkább befolyásoló problémákat azonosítja és értékeli. Az érintett szervezet képes lesz saját szervezeti "erősségeinek" és "gyengeségeinek" meghatározására, s ennek eredményeként a teljesítményének továbbfejlesztésére irányuló javaslatok megfogalmazására és megvalósítására.

29 29 u A CAF folyamatos és széles körű alkalmazása lehetőséget nyújt az államigazgatási szervek számára, hogy teljesítményüket összehasonlítsák korábbi működési színvonalukkal, továbbá, hogy összevessék azt más, hasonló típusú szervezet tevékenységével. u A módszer alkalmazása során rendszeresen vizsgálják a szervezet eredményeit, alkalmazott módszereit, és összehasonlítják más, kiemelkedő intézmények eredményeivel és tevékenységeivel.

30 30 Esetünkben a CAF mellett szól, hogy az EU tagállami működés szempontjából kiemelt szerepet játszhat a jövőben a magyar közigazgatás továbbfejlesztésében.

31 31 Megfontolandó azonban, hogy u a CAF nem önálló minőségirányítási rendszer, hanem egy helyzetértékelő, önértékelő eszköz, u másrészt mind az EFQM filozófia, mind a CAF módszer az ÁNTSZ kultúráját messze meghaladja, ezáltal igen nehezen adaptálható.

32 32 A minőségirányítás, minőségfejlesztés szervezeti keretei (A létrehozandó szükséges struktúra) Minden ÁNTSZ intézetre kiterjedő rendszer fejlesztés esetén u egy ÁNTSZ szintű, u valamint az országos központok és megyei intézetek szintjén egy vezetői csoport létrehozására Feladata: a Szolgálat illetve intézményi szinten a megvalósítást irányítja, ellenőrzi az előrehaladást.

33 33 A szabvány szerint a Szolgálat illetve intézményi szintű operatív irányításhoz u mind az OTH-ban (közvetlen országos tisztifőorvosi alárendeltségben), u mind az országos központokban és megyei intézetekben (legfelső vezető közvetlen alárendeltségében) u megfelelő hatáskörrel rendelkező kijelölt személyt, mint témafelelőst és minőségbiztosítási képviselőt szükséges kinevezni. A két funkciót ugyanazon személy is elláthatja. Összességében minimálisan 23 minőségügyi felelős kinevezése szükséges, akik főállásban látják el tevékenységüket. Az ÁNTSZ szintű témafelelős az OTH-t is ellátja.

34 34 Az ÁNTSZ-re igen nagy terhet ró a rendszer kiépítése: tanácsadó cég megbízása, nagy mennyiségű munka befektetése A dolgozók széles körének előadásokon, oktatáso(ko)n kell résztvennie, kiválasztott alkalmazottaknak speciális minőségbiztosítási képzéseken is, valamint vizsgával záruló belső felülvizsgálói képzésen is. A munkatársainknak el kell készítenie a működési folyamatleírásokat, munkautasításokat, egyéb dokumentációkat.

35 35 Forrásigény ÁNTSZ szintű minőségügyi rendszer kiépítésének becsült forrásigénye (tartalmazva a saját befektetett munkát és tanácsadói igénybevételt) tanúsítás nélkül millió Ft, tanúsítással millió Ft-tal több, azaz millió Ft.


Letölteni ppt "Az ÁNTSZ és a minőségügy. 2 u Minőség definíció: „Mivel a definíciók merev, formális gondolkodás termékei, a minőség nem definiálható.” A minőség egy."

Hasonló előadás


Google Hirdetések