Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

FOGALOM 1 József Attila élete és munkássága. FOGALOM 2 2. Előszó József Attila a magyar költészet kiemelkedő alakja. A magyar embernek ha fel kell sorolnia.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "FOGALOM 1 József Attila élete és munkássága. FOGALOM 2 2. Előszó József Attila a magyar költészet kiemelkedő alakja. A magyar embernek ha fel kell sorolnia."— Előadás másolata:

1 FOGALOM 1 József Attila élete és munkássága

2 FOGALOM 2 2. Előszó József Attila a magyar költészet kiemelkedő alakja. A magyar embernek ha fel kell sorolnia 5 híres magyar költőt, akkor bizton állíthatom, hogy József Attila szerepelni fog a listáján. Az ő tragikus sorsára és magával ragadó verseire mindenki emlékszik. Ki ne ismerné a Mama vagy a Tiszta szívvel című nagyszerű alkotásait. Az ő tragikus sorsára és magával ragadó verseire mindenki emlékszik. Ki ne ismerné a Mama vagy a Tiszta szívvel című nagyszerű alkotásait.

3 FOGALOM Lap április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban, a Gát utca 3-as számú házban. Apja, József Áron, szappanfőző munkás; édesanyja, leánykori nevén Pőcze Borbála, szabadszállási parasztlány. A családfő július 1-én eltűnt; családja úgy tudta, hogy kivándorolt Amerikába, valójában Romániába ment. A három gyermekével magára hagyott asszony napszámos munkát vállalt, úri házakhoz járt mosni, vasalni, takarítani, mégsem tudta gyermekeit eltartani. Az albérleti díjakat sem bírta kifizetni, állandó költözködésre kényszerültek tavaszán Etus és Attila az Országos Gyermekvédő Liga jóvoltából Öcsödre Gombai Ferenc parasztgazda házához került. Az ellátás fejében a házi munkában segédkeztek. József Attila az öcsödi református elemi iskolában kezdte meg tanulmányait, az es tanévben. Anyjukat munka közben súlyos baleset érte, s félretett kis pénze hamar elfogyott. A család a külváros nyomorgó szegényeinek életét élte. A két testvér 1914 első felében egy ízben összeveszett - Attila ekkor kísérelt meg először öngyilkosságot: lúgkővel akarta magát megmérgezni, de tévedésből keményítőt ivott végén jelentkeztek a Mama betegségének első jelei; kiderült, hogy méhrákja van. Az es tanévben Attila az Üllői úti polgári iskolába iratkozott be.

4 FOGALOM júliusában. A Tanácsköztársaság első napjaiban Makai - családja tiltakozása ellenére - feleségül vette Jolánt, lemondott állásáról a Magyar Banknál, és önálló ügyvédi praxisba fogott nyarától a Mama már nem kelt föl az ágyból, ősszel fölvették a Telep utcai szükségkórházba, itt töltötte utolsó napjait. József Attilát Szabadszálláson érte a hír, hogy édesanyja meghalt. Az árván maradt testvérek a Makai házaspár Lovag utcai lakásába költöztek 1920 júniusától nagykorúságáig Makai Ödön lett József Attila gyámja júliusában magánvizsgát tett a polgári iskola IV. osztályából. Gyámja beiratta a makói magyar királyi állami főgimnáziumba, itt indult költői pályája decemberében megjelenik első önálló verseskötete, a Szépség koldusa (1922) is, egy szegedi nyomdász-kiadó vállalkozásában. A tizenhét éves diák nem akármilyen indulást tudhat magáénak január 10-én kilépett a gimnáziumból. Makai Ödön, amikor erről a lépésről tudomást szerzett, beszüntette anyagi támogatását, hogy gyámfiát „jobb útra” térítse.

5 FOGALOM A nihilista kifejezés fogalma. A nihilizmus híve, vagyis minden szabály, elv, erkölcs, törvény tagadása. A lét értelmetlenségét, a cselekvés hiábavalóságát hirdető, az emberi haladást tagadó felfogás, magatartás. Főleg a cár i országban: a feudális világnak mindenestől való megtagadása, a megdöntésére minden eszközt szabályosnak találó társadalmi mozgalom. 2. Az emigráció kifejezés fogalma. Emigrálás politikai okok miatt vállalt önkéntes külföldi száműzetés. Az emigrálás főként politikai okokból történő kivándorlás. Vagy valamely országban élő emigránsok összessége

6 FOGALOM Az anarchista mozgalom fogalma Mindennemű állami hatalomnak és a munkásság szervezett politikai harcának szükségességét tagadó álforradalmi irányzat. Olyan emberek gyülekezete, akik kedvelik a zűrzavart és a rendetlenséget. 4. A népi írók meghatározása A parasztság fölemelkedéséért küzdő költők vagy írók összessége. Ilyen volt például Petőfi Sándor is, aki küzdött a nép felemelkedéséért, valamint a verseit is a néphez, a nép nyelvén írta.

7 FOGALOM A kommunista fogalma A kommunizmus ideológiáját valló, megvalósításáért harcoló. A kommunizmus felépítése utáni osztály nélküli társadalmi, gazdasági rendszer, melyben mindenki képességei szerint dolgozik. 6. A népköltészet értelmezése A (paraszti) nép körében szájhagyományként élő, változatokban terjedő, az alkotókat számon nem tartó verses és prózai művek összegzése. 7. Az elégia fogalom tisztázása Bánatos hangú, disztichonban írt lírai költemény.

8 FOGALOM Espersit Jánosnál kap lakást, olykor más barátainál húzódik meg. Kizárólag a költészetnek akar élni. Költői pályájának legtermékenyebb évei ezek: versei számát tekintve 1922 és 1925 között írta műveinek mintegy felét. Az életmű felől nézve ez a félévtized: a felkészülés időszaka. A Kékmadár nevű folyóirat október 19-i számban látott napvilágot a Lázadó Krisztus című verse, amely ellen előbb a Kelet Népe intézett éles támadást, majd 1924 elején az ügyészség indított miatta istengyalázási pert. József Attilát előbb nyolc hónapi fogházra és korona pénzbüntetésre ítélték1924 májusában már újabb verseskötet kiadását tervezi, méghozzá Lázadó Krisztus címmel. Bekapcsolódik a főváros irodalmi életébe. Könyvügynökként dolgozik. A család és a barátok szavára hallgatva beiratkozik a szegedi egyetemre: szeptember 13-tól a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem magyar-francia-filozófia szakos hallgatója. Sokat nélkülözik. Októberben A villámok szeretője címmel tervezi második verseskönyve kiadását, ami utóbb Nem én kiáltok-ra változik, s már karácsony után megjelenik.

9 FOGALOM  március 25-én a Szeged című lapban megjelent a Tiszta szívvel című költeménye, ami újabb fordulathoz vezetett a költő életében. Egy másik lap, a Szegedi Új Nemzedék azonnal nekirontott a Szegednek, s föltehetően innen szerzett a versről tudomást Horger Antal nyelvész professzor, egyszersmind az egyetem dékánja, akit oly mértékben fölháborított a „Nincsen apám, se anyám, / se istenem, se hazám” nihilistának vélt gesztusa, hogy szükségét érezte a költőt március 30-án magához rendelni és két tanú jelenlétében „eltanácsolni” az egyetemről. Horger fenyegetését József Attila nemcsak életre szóló sérelemként élte meg hanem olyan, a hivatal súlyát maga mögött tudó tiltásként is, ami örökre elzárja előle a pedagógusi pályát Magyarországon.

10 FOGALOM  Májusban befejezte ugyan a második szemesztert, de otthagyta a szegedi egyetemet. Október első napjaiban Bécsbe utazott. Beiratkozott a bécsi egyetemre. Személyes ismeretséget kötött Kassák Lajossal és Németh Andorral, 1926 elején pedig a különféle politikai irányzatokhoz tartozó emigránsokkal: a kommunista Landler Jenővel, Lukács Györggyel és Balázs Bélával, a liberális Lesznai Annával, Hatvany Lajossal és Ignotusszal.  1926 nyarán tért haza Magyarországra. Szeptemberben Bécs érintésével Párizsba utazott, itt érte a hír, hogy közben a Nyugat szeptember 15-i számában megjelent Ignotus Vers és verselés című cikke, ahol újraközölte és méltatta a Tiszta szívvel című költeményt. Párizsi tartózkodása idején is folytatta a Bécsben megszokott bohém, nélkülözésekkel teli életmódját. Nagy lendülettel tanult franciául, november 12-én iktatták be a Sorbonne egyetemi polgárai közé. Ekkor már az anarchista mozgalommal rokonszenvezett. Elmélyülten tanulmányozta François Villon költészetét augusztusában nagy tervekkel tért haza Magyarországra. Beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészkarára (itt is két szemesztert járt végig) és Nincsen apám se anyám címmel készült kiadni harmadik verseskönyvét.

11 FOGALOM  1927 őszén került közelebbi ismeretségbe nemzedéktársaival, ekkor lett barátja Illyés Gyula is elején mutatták be őt Vágó Mártának, s nagy szerelem szövődött közöttük. Márta révén szorosabb kapcsolatba került a polgári radikális, illetve liberális körökkel. Egyáltalán nem túlzás e szerelem egyik motivációját a költő szellemi nevelődésében látni. Márta igen nagy hatással volt József Attilára. A Márta-szerelemnek s az abban lappangó szociális feszültségeknek egyik dokumentuma az 1928 nyarán írt Klárisok című vers, e költői korszakának talán legtökéletesebb alkotása. Már házasságukat tervezgették, amikor szeptember elején Márta hosszabb időre Londonba utazott, részben hogy kitanulja a szociális gondozói szakmát, részben mert a lány szülei ily módon akarták próbára tenni a fiatalok szándékának komolyságát végéig tartott intenzív levelezésük; szerelmüket végül nem a távolság győzte le, hanem hogy Márta belátta: József Attila alkalmatlan a folyamatos hivatali munkára, képtelen megfelelő körülményeket biztosítani a családi élet számára.

12 FOGALOM  A következő félévtized a költő közösségkereső próbálkozásainak időszaka. Tartozni akart valahová, akárcsak legtöbb nemzedéktársa, akinek gyermekévei a háború, a forradalmak és az ellenforradalom nagy történelmi ingamozgásai közepette teltek el, s a húszas évek derekán-végén kezdte írói pályáját.  1928 őszén került kapcsolatba a Bartha Miklós Társasággal, mely a Szabó Dezső és Móricz Zsigmond nyomdokain haladó, paraszt-orientációjú fiatal értelmiségiek szervezete februárjában már mint a Társaság tagja vett részt annak nagy visszhangot kiváltó Magyar Föld-estjén. Korábbi anarchista beállítottságán túllépve most a falu-központú népi gondolat irányába tájékozódott; ebben a szellemben született az 1930 tavaszán Fábián Dániellel közösen írt Ki a faluba című röpirata, melyben a népi írók mozgalmát előlegező programot vázoltak fel.

13 FOGALOM A mozgalomban ismerkedik meg Szántó Judittal, akivel 1930 végén összeköti életét márciusában jelenik meg a Döntsd a tőkét, ne siránkozz című verseskötete, melyet a hatóság elkoboz, s a Szocialisták című verse miatt osztály elleni izgatás vádjával eljárást indítanak (a költőt végül nyolc napi elzárásra ítélik, de a büntetést három évre felfüggesztik). Fölkérik egy kommunista orientációjú folyóirat indítására, júniusban meg is jelenik a Fejtő Ferenccel közösen szerkesztett Valóság első és egyetlen száma - a költő által írt Egyéniség és valóság című tanulmány közmegbotránkozást vált ki mozgalmi körökben. Októberben megjelenik a Külvárosi éj című kötet, melyet a kommunista befolyás alatt álló fórumokban élesen kritizálnak. Hasonló elutasításban részesítik az Új Harcos nevű folyóiratban közzétett hozzászólását az ott folyó „népfront-vitához”. Fölkérik egy kommunista orientációjú folyóirat indítására, júniusban meg is jelenik a Fejtő Ferenccel közösen szerkesztett Valóság első és egyetlen száma - a költő által írt Egyéniség és valóság című tanulmány közmegbotránkozást vált ki mozgalmi körökben. Októberben megjelenik a Külvárosi éj című kötet, melyet a kommunista befolyás alatt álló fórumokban élesen kritizálnak. Hasonló elutasításban részesítik az Új Harcos nevű folyóiratban közzétett hozzászólását az ott folyó „népfront-vitához”.

14 FOGALOM  József Attila életútja tehát különösen mozgalmas és rapszodikus: hirtelen fordulatok, kitárulkozások és bezárulások sorozata, melyek nyugtalan hősét a megtapasztalás és a próbatétel szinte kényszeres szomja hajtja. A Nyugat december 1-i számában Németh László tollából vállveregető kritika jelent meg a Nincsen apám se anyám című kötetről, amiért a költő elsősorban Babitsot hibáztatta. E sérelmeket kívánta József Attila viszonozni, amikor közzétette A Toll című lap január 10-i számában „tárgyi kritikai tanulmány”-át Babits Mihály új, Az istenek halnak, az ember él című verseskötetéről (ezt utóbb különlenyomatként is terjesztette). A megbírált könyv nem a legsikerültebb műve szerzőjének, s a kritikai észrevételek nagyrészt meggyőzőek, de a bírálat durva hangneme, s főként hogy az idősebb pályatársat fölényes kioktatásban részesíti, méltán váltott ki az irodalmi életben általános megütközést. József Attila évekre elvágta magát a Nyugatban való megjelenés lehetőségétől s élete végéig a Baumgarten-díjtól.  Külön fejezetet érdemel a költő és a kommunista párt kapcsolatának története, mert sokáig politikai érdekek fűződtek ahhoz, hogy homályban maradjon. Valójában József Attila akkori útkeresését és az illegális kommunista párt akkori pozícióját figyelembe véve, elválásuk éppúgy szükségszerűnek mondható, mint egymásra találásuk.

15 FOGALOM  De nemcsak a párt szakított József Attilával, hanem a költő is a párttal, s erre a lépésre nem a sérelmei, hanem elvi meggondolásai késztették. Tehát az engedetlen, „fegyelmezetlen” s ráadásul 1931 óta pszichoanalitikus kezelés alatt álló József Attila nem volt elfogadható a szűklátókörű, vakbuzgó, de egyszersmind az illegalitás nehéz körülményei között szigorú konspirációra kényszerülő mozgalom számára. Az eltávolodásnak megvolt az az esztétikai hozadéka is, hogy a túlságosan propagandaízű verseket a szocialista nézőpontot jóval áttételesebben, bonyolultabb struktúrában érvényesítő költemények. váltják fel (Külvárosi éj, Téli éjszaka,1932, A város peremén, Elégia, 1933). Az illegális kommunista párthoz csatlakozásával csaknem egy időben került kapcsolatba József Attila a pszichoanalízissel is, ami hasonlóképp sorsdöntő, de az előzőnél is mélyebb és - mondhatni - végzetes hatással volt rá. Föltehetően 1929 végén vagy 1930 elején, egy véletlen találkozást követően, vált a Szegedről ismert Rapaport Sámuel doktor betegévé. A lélektant korábban lebecsülő József Attila most egyre inkább úgy látja: a társadalmi elnyomorodás és elidegenedés nemcsak megszüntetőjét, a forradalmár proletáriátust „termeli ki”, hanem tehetetlen áldozatát, a neurotikus embert is. Az 1933 végén, 1934 elején írt Eszmélet című nagy gondolati költeménye (pontosabban: versciklusa) mintegy összegezése a zsákutcák sorozataként megélt életútnak: olyan összetett módon fejezi ki a disszonáns világállapotot, amilyenre költészetében sem korábban, sem később nincs példa.

16 FOGALOM  1933 nyarán magánélete is válságba jut. Június közepén részt vesz az Írók Gazdasági Egyesületének lillafüredi íróhetén, ahol megismerkedik Marton Márta művészettörténésszel, s a fiatalasszony szépsége szerelemre lobbantja - így születik meg az Óda, e korszakában ritka, nagy szerelmi költeménye. Szántó Judit féltékenységében öngyilkossági kísérletet követ el elején annyira megromlott a kapcsolata Judittal, hogy az év felét Hódmezővásárhelyen tölti.  Az analitikus kezelés abbahagyását József Attila egyre nehezebben viseli el tavaszán hódmezővásárhelyi menedékéből Rapaport doktornak címzett levelek formájában pszichoanalitikus vallomást ír. Az öngyógyítás hatásosabb módjának bizonyul, hogy összeállítja és megszerkeszti verseinek válogatott gyűjteményét: a Medvetánc december elején kerül a boltokba elejétől Gyömrői Edithez járt analízisre, aki éppúgy, mint a betegségének utolsó korszakában József Attilát kezelő Bak Róbert hasadásos elmezavart állapított meg. A pszichoanalitikus kezelés ugyan új dimenziókat nyitott meg kései költészete számára, de nem tudott segíteni rajta. Sőt az, hogy viszonzatlan szerelemre gyulladt analitikusa, Gyömrői Edit iránt, meggyorsította lelki szétesését.

17 FOGALOM  Költői pályájának legtermékenyebb évei ezek: versei számát tekintve 1922 és 1925 Már Fejtő Ferenc hangsúlyozta, hogy József Attila nagyon korán, de nem azonnal találta meg a hangját. Első kötete, a Szépség koldusa (1922) még az érzelmi forrongásainak korszakát élő fiatalembert mutatja. A formákat korához képest már biztosan kezeli, de versein erősen érződik a Nyugat költőinek, Adynak, Kosztolányinak és különösen Juhász Gyulának a hatása.  A következő években még sokáig ír verseket a nyugatosok modorában is, de hamarosan ráeszmél, hogy ő mégsem azonos a „szépség koldusá”-val, s a nyugtalan önkeresés időszaka következik. Új lehetőségeket jelentett számára Walt Whitman szabadverseinek és az avantgárd törekvéseinek megismerése. Már a kortársak közül sokan a Megfáradt ember címűt (1923) tartották az első „igazi” József Attila-versnek. Ha nem is ennyire eredeti és kidolgozott, de hasonlóképp fontos a Nem én kiáltok című vers (1924), amely József Attila második kötetének (1924) címadója lett.

18 FOGALOM  A tiszta költészetet valósítják meg a Ringató (1928) és a Klárisok (1928) című versek februárjában jelent meg a Nincsen apám, se anyám című kötet, amely négy év termését tartalmazza, s elsősorban a hetyke, vidám és konok kiállást, önbemutatást hangsúlyozza. Az 1929-es év lírai terméséből három verset emelünk ki: a Nyár, a Favágó és a Betlehemi királyok című verseket.  1934 végén jelent megközött írta műveinek mintegy felét. József Attila a népköltészetet, a népdalok tiszta hangját is felfedezi a maga számára. A húszas évek derekától kezdve nyer teret József Attila költészetében a lírai énnek a társadalmon kívüli, csavargó, lázadó embert idéző szerepjátszása. E szerep első kiérlelt, reprezentatív megformálása a Tiszta szívvel. Az 1926-os bécsi, majd az es párizsi út a tájékozódás és a tanulás különleges alkalmai, nem a versírásé - feltűnően megcsappan a versek száma. A költő kirándulását az anarchista mozgalomba, pontosabban a mozgalommal való szakítását egyetlen verse őrzi: a Szabados dal (1927).

19 FOGALOM  A húszas évek végi költészetében korábban a szürrealizmus jelenlétét hangsúlyozták az értelmezők, újabban a „poésie pure”, a „tiszta költészet” eszményét látják érvényesülni. Jellegzetes példája a tiszta költészetnek József Attila Medáliák című versciklusa ( ), melynek első darabjait még Párizsban írta. Merész képzettársítások, talányos emlékképek kavalkádja mindegyik miniatűr költemény.  József Attila válogatott verseinek gyűjteménye, melynek eredetileg tervezett címét (Tiszta szívvel) utóbb Medvetáncra változtatta. Korábbi köteteinek anyagát erősen megrostálta, ellenben hozzávette a Külvárosi éj című kötet megjelenése óta írt verseit, köztük olyanokat, mint a Téli éjszaka (1932), a Reménytelenül (1933), az Elégia (1933), az Óda (1933), az Eszmélet (1934) és a Mama (1934). Ez az első és utolsó verseskönyve, mellyel életében átütő sikert aratott. Már a kortársak között akadt, aki érzékelte, hogy e kötetével József Attila a magyar költészet élvonalába emelkedett.

20 FOGALOM  Valami nagy bűnt kellett elkövetnie, hogy ennyire társtalanná, sikertelenné, boldogtalanná és kiszolgáltatottá vált. Úgy érzi, maga is felelős abban, hogy személyiségét nem tudta adottságainak megfelelően kibontakoztatni, hogy elmulasztotta létezésének lehetőségeit megvalósítani. Ez a kérdéskör az európai irodalomban  József Attila kései lírájában gyakran kap hangot a gyermekként létezés állapota is. Utolsó kötetének, a Nagyon fájnak (1936) versei félelmetesen pontos kórképet nyújtanak állapotáról. A versírás menedék a költő számára, megtartó elemi életfeltétel, védekezés a betegség uralomra jutása ellen. Az utolsó években viszonylag sok verset ír, az előző évek es versátlaga ban 30-ra, 193 A Medvetánc újabb szemléleti fordulatot képvisel József Attila pályáján. Példaképpen a Reménytelenül című vers (1933) önállóan is megálló első részére hivatkozunk (címe: Lassan, tünődve), melyet számos értelmezője az egzisztencializmussal rokonít. A korszak két kiemelkedő, az életműben is egyedülálló alkotása az Óda (1933) és az Eszmélet (1934), jelentőségükkel maga a költő is tisztában volt. A harmadik fontos mű, amely már József Attila következő korszakára nyit ablakot, a Mama című verse (1934).

21 FOGALOM  József Attila életének utolsó három évét ( ) két egymással ellentétes irányú folyamat jellemzi: élete egyre nehezebbé, sorsa egyre kilátástalanabbá válik, költészete viszont egyre nagyobb mélységeket hódít meg. A pszichoanalízis tovább fokozta a benne amúgy is igen fejlett analizáló hajlamot; a freudi gondolatok erőteljesen befolyásolják gondolkodásmódját, költészetét. A bűn és a büntetés kérdése költészetének egyik legfontosabb motívuma lesz. Tárgytalan bűntudat, a bűn nélküli bűnösség gondolata kínozza: „mért nincs bűnöm, ha van” (A bűn, 1935).

22 FOGALOM  Még az olyan alkalmi versei is népszerűek, mint az Altató (1935) vagy a Születésnapomra (1937). Kései költészete egyenrangú az es évek termésével vagy még fölül is múlja azt. E korszakának három nagy tárgyköre: tragikus önsorsa, a közélet és a szerelem; a három témakör egyben háromféle magatartást, háromféle önmentési kísérletet is jelent. Szerelmi lírájához hasonlóan a menedék-keresés lehetőségét vetik fel istenes versei is. Kései verseinek harmadik csoportját azok alkotják, melyekben tragikus egyéni sorsával néz szembe: ezek az ún. számvetés-versei.

23 FOGALOM  József Attila utolsó versei - a Tudod, hogy nincs bocsánathoz hasonlóan - a személyiség ellehetetlenülésének végső stációját rögzítik. Még egyszer, utoljára, rákérdez velük léte értelmére. Ezek már a végső sJózsef Attila kései lírájának egyik alapvető sajátossága a tömörítés, a szűkszavú, végérvényességet sugalló fogalmazásmód, amely egyetlen villanással vetíti elénk a teljes egzisztenciális helyzetet.. A költemények magját egy-egy, tragikus felismerésekből elvont, egzisztenciális szintézissé sűrűsödött összefoglaló megállapítás adja, és ez a versmag nő versegésszé. Gyakori a második személyű, önmegszólításos magatartás.

24 FOGALOM  Válságos helyzetét vizsgálva, mintegy kívülről és felülről szemléli személyiségét, felismeri eddigi magatartásának tarthatatlanságát, és új magatartás kialakítására szólítja fel magát. Az önmegszólító verstípusnak egyik legszebb példája a Tudod, hogy nincs bocsánat című költemény (1937).  Egyetlen szólamuk csupán a tragikus irónia vagy a tragikus elégia hangnemét viseli el. Az én könyörtelenül szembenéz kikerülhetetlen pusztulásával, s a közeli halál perspektívájából elhibázottnak ítéli életét. Három verset sorolunk az utolsó költemények közé: a Talán eltűnök hirtelen..., a Karóval jöttél... és az Ime, hát megleltem hazámat... kezdetű verseket.  1937 nyarán halt meg az 1284-es tehervonat kerekei alatt, vitatott körülmények között.

25 FOGALOM Fontosabb versei I.:  Mama  Születésnapomra  Lázadó ciklus  Tiszta szívvel  A villámok szeretője

26 FOGALOM Fontosabb versei II.:  Szocialisták  Külvárosi éj  Téli éjszaka  Elégia  A város peremén  Klárisok

27 FOGALOM József Attila jelentőssége hatalmasnak mondható a magyar irodalomban. Nincs olyan ember az országban, és a határon túli területeken sem, aki nem ismerné legalább egy versét. Egy felmérés szerint (melyet a év közöttiek között néztek), ha fel kell sorolni öt híres magyar írót és/vagy költőt, akkor az esetek 98%-ban József Attila neve szerepelt a listájukon. Ezért fontos, hogy mindenki részletesen ismerje az életét, verseit stb.

28 FOGALOM 28 IV.2. Irodalom  Nyomtatott: Pádár Éva: Irodalmi kislexikon,Alföldi nyomda Rt., Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémia Kiadó, Bp.,  Elektronikus: URL:

29 FOGALOM 29 IV.3. Illusztrációjegyzék Képanyagok:  26. kép 26. kép 26. kép

30 FOGALOM 30 Készítette: Tóth Tímea Tel.: 06 – 70/


Letölteni ppt "FOGALOM 1 József Attila élete és munkássága. FOGALOM 2 2. Előszó József Attila a magyar költészet kiemelkedő alakja. A magyar embernek ha fel kell sorolnia."

Hasonló előadás


Google Hirdetések