Készítette: Kápiszta Gabriella

Az előadások a következő témára: "Készítette: Kápiszta Gabriella"— Előadás másolata:

1 Készítette: Kápiszta Gabriella
Tanulmányi kirándulás a szabadkai múzeumba és mintaóra megtartása- SZECESSZIÓ (projekt terv) Készítette: Kápiszta Gabriella

2 Kápiszta Gabriella Szabolcski Beatrice Tóth Gabriella.
Tanulmányi kirándulás a szabadkai múzeumba és mintaóra megtartása- SZECESSZIÓ A múzeumlátogatás időpontja: péntek. Időtartalom: órától óráig. A tanulmányi kirándulást a szabadkai múzeumba, a mintaórát megtervezték és megvalósították: Kápiszta Gabriella Szabolcski Beatrice Tóth Gabriella. A téma: SZECESSZIÓ.

3 Projekt formájában feldolgozható tantervi témák keresése
Tantárgy: történelem (általános iskola 5. és 6.osztályában). Tananyag: A múlt (általános iskola 5. osztályában) Alapvető történelmi források a középkor történelméhez (általános iskola 6. osztályában). A múlt az ötödikes és az alapvető történelmi források a középkor történelméhez a hatodikos tananyag a történelmi források, felosztása és a tárgyi emlékek múzeumi őrzése történelemmel foglalkozó része, illetve összhangban van az 5. és a 6. osztály tantervével.

4 A kirándulás résztvevői

5 A projekt terv készítés tanári feladatai
A tanulmányi kirándulás megszervezése, lebonyolítása és értékelése. A szervezés két napi elfoglaltságot jelent (információk begyűjtése, tanulók érdeklődésének felkeltése, autóbusz lefoglalása, ami a tanulókat a helyszínre viszi stb.) A tanulmányi kiránduláson ötödikes és hatodikos tanulók vesznek részt.

6 A projekt terv készítés tanári feladatai A projekt leírása
A múzeumlátogatás megszervezése és előkészítése - A múzeumlátogatás időpontjának meghatározása. - Az útirány és a közlekedési eszközök kiválasztása és a velük kapcsolatos szervezési tevékenységek.

7 A projekt terv készítés tanári feladatai A projekt leírása
-A tanárok a csoportos látogatás előtt megnézték a múzeum Szecesszó nevű kiállítását, ami a Városháza száz éves átadásának évfordulójára nyílt és felkészültek a tanóra megtarására.

8 A projekt terv készítés tanári feladatai A projekt leírása
Múzeumlátogatás A tanulók csoportja a három tanár kíséretében megnézi a kiállítást és meghallgatják a múzeumban tartandó órát.

9 A tanórához szükséges korreláció:
Korreláció: történelem, helyi történelem, francia nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, képzőművészet, mindennapi élet, polgári nevelés (a gyermekek jogai-fejődésre való jogok – oktatás, szabad idő), építészet. Tantárgyi korrelációt végző tanárok: Kápiszta Gabriella Szabolcski Beatrice Tóth Gabriella.

10 A tanórához felhasznált irodalomjegyzék -történelemből
Boško Krstić: Gradska kuća Subotičko čudo = Városháza a szabadkai csoda = Town hall the miracle of Suborica, Subotica: B. Krstić, 2003 (Subotica: Globus) Boško Krstić: Subotica, Subotica: JP „Palić-Ludaš”: B. Krstić, 2003 (Subotica: Rotografika) Autor projekta i ureknik Boško Krstić: Secesija u Subotici = A szecesszió Szabadkán, Subotica: Književna zajednica; Budapest: Kijárat kiadó, 2002 (Subotica: Globus) Magyar László: Palićke šetnje = Palicsi séták = Palić promenades, Palić: Javno Preduzeće„Palić-Ludaš”: B. Krstić, 2003 (Subotica: Biografika) Magyar László: Szabadka képes történelme = Ilustorvana istorija Subotice, Subotica: Književna zajednica = Szabadka: Iróközösség: B. Krstić, 2004 (Subotica: Biografika) Boško Krstić: Szabadka látkép, Szabadka: Palics-Ludas Közválalat: B. Krstić, 2006 (Szabadka: Rotografika) Internet – Wickipédia - Szecesszió

11 Az óra menete Bevezető rész (5 perc) – Kápiszta Gabriella
( történelmi források, tárgyi emlékek, múzeum)- A tanult tananyag átismétlése és bevezetés.

12 Az óra menete Fő rész (35 perc) -Kápiszta Gabriella,
Szabolcski Beatrice, Tóth Gabriella. Szecesszió - a kezdetek, Szecesszió, mint irányzat, Szecesszió –megjelenése Európa országaiban, Szecesszió – építészet, Szecesszió - iparművészet , Szecesszió – irodalom, Szecesszió –öltözködés, Szecesszió - festészet, grafika, Szecesszió – híres emberek és Szabadka (Lifka Sándor).

13 Az óra menete Befejező rész (5 perc) – Szabolcski Beatrice - A tanult tananyag átismétlése és befejezés.

14 Szecesszió – a kezdetek
1897-ben Bécsben negyvenkilenc művész kivonult a városi művészeti központból, hogy új művészetet teremtsen századforduló jellegzetes képző- és iparművészeti, valamint irodalmi irányzata, stílusként nehezen értelmezhető, historizmus- és eklektikaellenes mozgalom, ami minden országban másként nyilvánult meg.

15 Szecesszió, mint irányzat
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga latin eredetű (sēcēdō, sēcēdere: kivonulni). Kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tartott historizmustól (neoreneszánsz, neobarokk, neogótikus stb. stílusok).

16 Szecesszió - építészet
Főbb jellemzői: nagymértékű stilizálás, a növényi vagy geometrikus mintákra építő hullámzó ornamentika, hangsúlyos, élénk színek alkalmazása, „organikus” jellegű formálás. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők sokkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded formákat. REICHLE PALOTA-Reichle Ferenc szabadkai építész 1903 és 1904-ben felépítette palotáját, ahol a szecesszió dominált.

17 Szecesszió - építészet
Magyarországon a szecessziót elsősorbanLechner Odön ( ) nevével kapcsolják össze. Ő a legismertebb, legnagyobb hatású szecessziós építészünk, egyúttal a stílus magyar irányzatának kezdeményezője. Lechner Ödön hatása óriási volt, gyakorlatilag egyidejűleg számolta fel az eklektikus törekvéseket és tette népszerűvé a szecessziót, mint nemzeti stílust. Követői egész Magyarországon akadtak. A Lechner-iskola a Felvidéktől a Bácskáig és Erdélyig számos nagyszerű középületet hagyott maga után. ZSINAGÓGA- Komor és Jakab 1902-ben építette Szabadkán.

18 Szecesszió - iparművészet
A kerámiadíszítésre, az üvegfestésre, a csipkekészítésre, az ötvösművészetre és az épületek belső dekorációjának kivitelezésére számtalan példa akad a korból.

19 Szecesszió - irodalom A magyar irodalomban elsősorban Bródy Sándor, Szomory Dezső és Krúdy Gyula prózájában, illetve Ady Endre, Babits Mihály és Juhász Gyula lírájában mutatkoznak meg a szecesszió stílusjegyei.

20 Szecesszió -építészet
Neves magyar, szecessziós stílusban alkotó építészek: Jakab Dezső és Komor Marcell, akiknek köszönhetjük a szabadkai vároházát. A városházát és a Reichl-palotát stílusosan Zsolnay kerámiával díszítették, és amelyeknek formavilága szintén a magyar szecesszióra emlékeztet.

21 Szecesszió - építészet
1912-ben átadták rendeltetésének a szabadkai Városházát, a Víztornyot, a Vígadót, a Zenepavilont és a Női fürdőt, a tóparton leleplezték az Emlékkutat.

22 Szecesszió -öltözködés
A szecesszió jelentősége kettős: díszítő elemek helyett egy teljesen új vonalvezetésű, japán ihletésű, a növények és a női szépség hajlékonyságára alapozott stílust teremt. Másrészt hangsúlyozza a tárgyak használati értékét, a sima, dísztelen funkcionalizmus előfutára.

23 Szecesszió -öltözködés
Népszerűvé válásakor az 189o-es években a növény és figurális elemek burjánzása jellemzi. 19o5 körül ezek az elemek már szögletesebbek. A szecesszió hatása - látványos ornamentumok megjelennek a lendületes, grafikai vonalvezetésű ruhákon. Az öltözködés aktuális, ésszerű refomruháit segíti, megalapozva a fűző nélküli, kis anyag-szükségletű, viszonylag egyszerű szabású, kényelmes divatot, melyre a 2o.század dolgozó nőtípusának szüksége van.

24 Szecesszió - festészet, grafika
Magyar festők, grafikusok Lakatos Artúr:Plakát Rippl-Rónai József – második festői korszakában a legjelentősebb képviselője a stílusirányzatnak Kernstok Károly korai művei és ablaküveg-terveivel kapcsolódik Faragó Géza-festő, plakáttervező Róth Miksa - üvegfestő

25 Lifka Sándor és a szabadkai mozi
-Lifka Sándor ( ) Brassóban született, letelepedett Szabadkán, ahol filmszínházat nyitott.

26 A szabadkai szecesszió -részlet

27 A szabadkai szecesszió -részlet

28 Szecesszió Szabadkán és Palicson
-ZSINAGÓGA -VÍZTORONY (Palics) -VÁROSHÁZA -VIGADÓ (Palics) -NŐI STRAND (Palics) -ZENEPAVILON (Palics) -EMLÉKKÚT (Palics)

29 Részlet a tanóráról A tanulók figyelmesen hallgatták tanáraik előadásait, aktívan hozzászóltak a hallottakhoz és jelentkezéssel dinamikussá tették az órát.

30 Részlet a tanóráról A hangulat kitűnő volt, mindenki jó érezte magát a múzeumban.

31 Részlet a tanóráról

32 Részlet a tanóráról A mintaórát a palicsi Miroslav Antić Általános Iskola pedagógusa (Mirjana Pajić) és pszichológusa (Belančić Svetlana) is figyelemmel kísérte.