Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Előadás A munkajog és a közszolgálati jog összefüggései A munkajog és a közszolgálati jog összefüggései dr. Hazafi Zoltán 2013. február 13. Készítette:

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Előadás A munkajog és a közszolgálati jog összefüggései A munkajog és a közszolgálati jog összefüggései dr. Hazafi Zoltán 2013. február 13. Készítette:"— Előadás másolata:

1 Előadás A munkajog és a közszolgálati jog összefüggései A munkajog és a közszolgálati jog összefüggései dr. Hazafi Zoltán február 13. Készítette: dr. Petrity Krisztina

2 I. A Munka Törvénykönyvéről szóló évi I. törvény (Mt.)

3 Előzmények 1. Az új törvény előzményei:  2011 június  Széll Kálmán Terv  Magyar Munka Terv  cél: a foglalkoztatás növelése érdekében a foglalkoztatási viszonyok átalakítása, új munka törvénykönyve megalkotása, az új munkajogi szabályozás célkitűzéseinek meghatározása  mi indokolta: −régi Mt. célja a piacgazdasági viszonyoknak megfelelő munkajogi rendszer kidolgozása (kollektív megállapodás)  csak részben teljesült −a régi Mt. gyakorlati alkalmazás során felmerült ellentmondások feloldása −a Zöld Könyv nyomán született jogalkalmazási megoldások beépítésének igénye −munkaviszonnyal érintkező egyes alapjogok újraszabályozása, pl. munkához való jog (Alaptörvény) −európai munkajogi normák átültetésének folytatása, jogharmonizáció

4 Előzmények  koncepcionális változások: −jelentősen bővíti a „kontraktuális alapú” szabályozás szerepét  a munkaviszonyban álló felek és a kollektív munkajogi jogalanyok megállapodásainak szabályozó szerepét (új jogpolitikai megközelítés)  a törvény a kollektív szerződéssel szemben általában diszpozitív jellegű  bővíti a szakszervezetek munkaerő-piaci szerepét és befolyását, növeli a felelősségüket −a munkajogot a magánjog részének tekinti, de a polgári jogi szabályok alkalmazásának metodikáján változtat  a munkajogi jognyilatkozatok általános szabályainak rögzítése  részben mellőzi a Ptk. szabályainak alkalmazását.  pontosan rögzíti, hogy az egyes munkajogi jogintézmények tekintetében mely polgári jogi szabályok mögöttes alkalmazását (miként) rendeli, illetve mely polgári jogi szabályok alkalmazását korlátozza −a kártérítési felelősség polgári jogias szemlélete erősödik −mellőzi a jogviszonyváltásnak nevezett szabálycsoport beiktatását

5 II. A közszolgálati tisztviselőkről szóló évi CXCIX. törvény (Kttv.) évi CXCIX. törvény (Kttv.)

6 1. A Kttv. 1.A Kttv. előzményei:  modern közszolgálat: évi XXIII. törvény (Ktv.)  közszolgálati jogviszonyban állók (karrier-rendszer)  gyakori, ellentétes irányú módosítás  belső koherencia elvesztése  egyéb jogviszonyban állókra önálló törvények + egyes szervezeti jogállási törvények saját foglalkoztatási szabályai  új kormányzati személyzetpolitika  első lépés: a kormánytisztviselők jogállásáról szóló évi LVIII. törvény (Ktjv.)  Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program  1207/2011. (VI. 28.) Korm. határozat  Közigazgatási Személyzeti Stratégia új életpályák kialakítása (átjárhatóság megteremtése)  Kttv. - a karrier- rendszer értékei erodálódtak - Ktv. funkcióvesztése

7 1. A Kttv. 2.A Kttv. struktúrája:  egységes törvény  megszűnt a differenciált szabályozás (Ktv., Ktjv.) – Mt., Ptk.: nem háttérjogszabály – kifejezetten előírja, h. mely esetekben lehet alkalmazni a)értelmező rendelkezések: fogalmi koherencia miatt b)közös szabályok: valamennyi jogviszony tekintetében, pl. általános magatartási követelmények c)közszolgálati személyzeti igazgatás: személyzetpolitikai feladatok, felelősségek, személyügyi központ  működteti pl. a pályázati rendszert, toborzási adatbázist d)kormányzati szolgálati jogviszonyban állók: - kormánytisztviselők politikai (fő)tanácsadó kormányzati ügykezelők szakmai vezetők kabinetfőnök a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat eltéréssel kell alkalmazni

8 1. A Kttv. e)közszolgálati jogviszonyban állók: -köztisztviselők  önkormányzati (fő)tanácsadó közszolgálati ügykezelők jegyzők a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni eltérésekkel f)közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók: -az Mt. szabályait kell alkalmazni a fejezetben foglalt eltérésekkel g)záró és vegyes rendelkezések: - a évi V. törvény (Átmeneti tv.) tartalmazza, a Kttv.-ben: felhatalmazó rendelkezések a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni eltéréssel

9 1. A Kttv. 3.A Kttv. hatálya [1-4. §]:  Kttv. alkalmazása: 1.főszabály (elsődleges norma) 2.szubszidiárius norma  törvény eltérő rendelkezése hiányában alkalmazni kell [pl. autonóm szervek]  hatálya nem terjed ki, kivéve, ha törvény másként rendelkezik  Kttv. hatálya: 1.szervi  a Kormány irányítása alá tartozó (államigazgatási) szervek  autonóm szervek 2.személyi  államigazgatási szervek kormánytisztviselői és kormányzati ügykezelői  közigazgatási államtitkárok, helyettes államtitkárok (szakmai vezetők)  autonóm szervek, önkormányzatok köztisztviselői és közszolgálati ügykezelői  az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumba beosztott bíró, ügyész + egyes rendelkezések alkalmazása meghatározott személyekre (pl. politikai vezetők) 3.tárgyi -kormányzati szolgálati és közszolgálati jogviszony -közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára  alap: Mt. + speciális: Kttv. általános

10 1. A Kttv. 4.Értelmező rendelkezések [6. §]:  a törvény fogalmi koherenciáját biztosítják  Mt. háttérjogszabály jellege megszűnt  fogalmi meghatározások köre bővült  önálló fejezetben  kiemelve: 1. alapvető munkáltatói jogok: -a jogviszony létrejöttéhez, módosulásához, megszűnéséhez, a felelősség megállapításához kapcsolódó jogosítványok (pl. kinevezés, összeférhetetlenség megállapítása) -főszabály: hivatali szervezet vezetője gyakorolja  kivéve: Kttv. eltérően rendezi (pl. kirendelés  kirendelő szerv hivatali szervezetének vezetőjénél marad)  a Kttv. egyes rendelkezések normaszövegében is meghatároz értelmező rendelkezéseket  pl. közszolgálati adatvédelmi szabályzat [177. § (4) bekezdés], államigazgatási szerv [Kttv. 1. § c) pont], Magyar Kormánytisztviselői Kar [Kttv. 29. § (1) bekezdés]

11 1. A Kttv. 5.Személyzeti igazgatás:  önálló fejezet: a kormányzati személyügyi rendszer működtetésével kapcsolatos feladatok és hatáskörök  a KIM miniszter érvényesíti a Kormány közigazgatási személyzeti politikáját  összehangolja, koordinálja a közigazgatás szervek személyzeti tevékenységét  kidolgozza a közigazgatási személyzetpolitika irányait és elveit és gondoskodik azok megvalósításáról  Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési Program, Kormányzati Személyügyi Stratégia  közszolgálati ellenőrzés (fővárosi és megyei kormányhivatalokon keresztül)  módszertani támogatást nyújt (egységes jogalkalmazás, végrehajtás összehangolása)  statisztikai célú adatgyűjtést végezhet  működteti az egységes alapokon megvalósuló személyügyi nyilvántartás és integrált emberi erőforrás-gazdálkodási rendszert  irányítja a továbbképzést (főszabály szerint az NKE biztosítja)  kinevezési a Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnökét és helyettesét  képviseli a Kormányt a Köztisztviselői Érdekegyeztetői Fórumban  összkormányzati, koordinációs felelősségében: kormányzati kirendelés, kifogásolási jog  az operatív személyügyi feladatokat a személyügyi központ látja el  érdekvédelem: Magyar Kormánytisztviselői Kar (MKK)

12 III. A joggyakorlás általános szabályai

13 1. Közös szabályok 1.A jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének alapvető szabályai joggyakorlás általános szabályai = törvényben rögzített, jogi kötőerővel bíró normák  korábban az évi XXII tv.-ben (régi Mt.), egyes közszolgálati jogállási törvények átvették  Ktv. 71. § (2) bekezdése  a Kttv.-nek az Mt. már nem háttérjogszabálya  közös szabályok rögzítésre kerültek a Kttv.-ben  az egész törvényt átfogó, mindkét félre irányadó magatartási elvek és szabályok: 1.1. általános magatartási követelmények a) a köz szolgálata: -a köz szolgálatának elsődlegessége és a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalom fenntartása  a jogviszonyban ezek szem előtt tarásával kell eljárni (magasabb zsinórmérték)  Mt.  zsinórmérték az általában elvárható magatartás b) jóhiszeműség és tisztesség elve/kölcsönös együttműködés elve: -nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti  a huzamos jogviszonyok sajátja

14 1. Közös szabályok c) tájékoztatási kötelezettség: -az együttműködés sajátos területe  minden olyan tényről, adatról, körülményről tájékoztatni, amely a közszolgálat létesítése, a törvényben meghatározott jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges  a közszolgálathoz kapcsolódó valamennyi félre kiterjed (pl. MKK) d) feltétlen érvényesülés elve (a törvény kógens jellege): -a törvény rendelkezéseitől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a törvény kifejezetten megengedi  pl. közös megegyezéssel sem lehet végkielégítést fizetni -a Kttv.-vel ellentétes megállapodás  semmisség jogkövetkezményei e) rendeltetésellenes joggyakorlás tilalma: -a jogokat csak rendeltetésszerűen lehet gyakorolni  a jog gyakorlása jogellenessé válik, ha mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet (mulasztással is megvalósítható) -lehetséges tényállásai jogterületenként eltérők  pl. jogellenes a felmentés, ha a kormánytisztviselő kritikai véleményének megtorlásaként átszervezésre hivatkozva szüntetik meg kormányzati szolgálati jogviszonyát (akkor is, ha az átszervezésre egyébként is sor került volna)

15 1. Közös szabályok f) munkaidőn kívüli magatartásra vonatkozó követelmény: -tartós, bizalmi kapcsolat a felek között  magatartási követelmények munkaidőben és munkaidőn kívül  korlátozottan érvényesül  függ a munkakör jellegétől, a szervezetben betöltött pozíciótól, stb. -a tisztviselő nem tanúsíthat olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítéslésére, beosztása tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalomnak és a közszolgálat céljának veszélyeztetésére  méltatlanság miatti felmentés (pl. mozgáskorlátozott parkolási igazolvány jogosulatlan használata) g) titoktartási kötelezettség: -köteles a minősített adatot megőrizni -illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna -a titoktartási nyilatkozatot kiváltja -közérdekből nyilvános adat  név, állampolgárság, munkáltató neve, a jogviszony kezdete a közigazgatási szervnél, besorolás, a besorolás időpontja, munkaköre, a munkakör betöltésének időtartama, vezetői kinevezés, megszűnés időpontja, címadományozás, illetmény

16 1. Közös szabályok 1.2. személyhez fűződő jogok védelme -Ptk. nem háttérjogszabály  Kttv. tartalmazza a garanciális szabályokat -személyhez fűződő jogok: Ptk. 75–85. §  pl. névviseléshez való jog, jó hírnév védelme, levéltitok, stb. -nem abszolút  korlátozhatóak, ha az a közszolgálat rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos  előzetesen írásban tájékoztatni kell a módjáról, feltételeiről, várható időtartamáról -lemondás:  személyhez fűződő jogról általános jelleggel előre nem lehet lemondani  emberi méltóságról való lemondás  csak írásban (garanciális szabály) -nyilatkozattétel, alkalmassági vizsgálat:  olyan nyilatkozat megtétele kérhető/alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amely személyhez fűződő jogot nem sért és a közszolgálat létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges  pl. nem lehet a tisztviselőt várandósság megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére kötelezni, kivéve, ha jogszabály előírja -ellenőrzés:  közszolgálattal összefüggő magatartás körében (emberi méltóság sérelme nélkül)  pl. fogyasztott-e alkoholt munkaidőben  előzetes tájékoztatás az ellenőrzésre szolgáló technikai eszközökről  megbízhatósági vizsgálat [Kttv. 39. § (5) bekezdés]

17 1. Közös szabályok 1.3. egyenlő bánásmód követelménye -alapvető szabályok  részletszabályok az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvényben (Ebht.) -meg kell tartani  különösen az illetménnyel kapcsolatban -orvoslása nem járhat más tisztviselő jogának megsértésével vagy csorbításával -kiválasztás  a munkakör betöltéséhez előírt szakképzettséggel, tapasztalattal, képességgel rendelkező jelöltek közül előnyben részesíthető, aki több gyereket nevel -munka egyenlő értékének vizsgálata  figyelembe kell venni: munka természetét, minőségét, mennyiségét, fizikai/szellemi erőfeszítést, felelősséget, munkaerő-piaci viszonyokat -esélyegyenlőségi terv 1.4. jognyilatkozatok a) egyoldalú jognyilatkozat: -csak jogszabályban vagy közszolgálati szabályzatban meghatározott esetben származhatnak belőle jogok és kötelezettségek -három csoportba sorolhatók: 1.kötelemfakasztó egyoldalú jognyilatkozatok  elfogadástól függetlenül joghatást váltanak ki (pl. felmentés) 2. megállapodás létrehozására, módosítására, illetve megszüntetésére irányuló ajánlat 3. a jogviszony teljesítésének módját megszabó munkáltatói jognyilatkozat (pl. munkarend)

18 1. Közös szabályok -a címzettel való közléssel válik hatályossá  a címzett hozzájárulásával módosítható/vonható vissza (pl. lemondás visszavonása) -„clausula rebus sic stantibus”  ha a jognyilatkozat megtételét (a megállapodás megkötését) követően a körülményekben olyan lényeges változás következik be, amely a vállalt kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, aránytalan sérelemmel járna, az érintett fél mentesülhet a kötelem alól  pl. tanulmányi szerződés [Kttv. 82. § (10) bek.] -jogról való lemondás  lemondó nyilatkozat nem értelmezhető kiterjesztően (pl. lemondás vasárnapi pihenőről egy alkalommal) -a megállapodásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni b) tájékoztatás: -közöltnek kell tekinteni, ha a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik -úgy kell tájékoztatni, hogy lehetővé tegye a jog gyakorlását, a kötelezettség teljesítését -30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet  a kinevezéssel egyidejűleg tájékoztatni kell pl. az irányadó munkarendről, az illetmény átutalásának napjáról, a munkáltatói jogkör gyakorlójáról, stb. -tájékoztatni kell: munkakörökről, amelyeknél a kinevezés módosításával teljes/részmunkaidős, távmunkavégzésre/munkahelyi foglalkoztatásra irányuló, határozott/határozatlan idejű szolgálati jogviszony keretében történő foglalkoztatás köthető ki

19 1. Közös szabályok c) feltétel: -jövőbeni, bizonytalan esemény, amelytől a jognyilatkozat függővé tehető  pl. kinevezés gyed-en lévő tisztviselő helyettesítésére visszatéréséig -felfüggesztő vagy bontó feltétel -nem köthető ki olyan feltétel, amely alapján a közszolgálat a tisztviselő hátrányára módosulna, vagy megszűnne -garanciális szabály: az ellentmondó, lehetetlen vagy értelmezhetetlen feltétel érvénytelen  a megállapodást úgy kell elbírálni, mintha a felek az adott feltételt nem kötötték volna ki -a felek kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a másik fél feltételhez kötött jogát csorbítaná d) a jognyilatkozat megtételének módja:  képviselet  munkáltató  jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult  tisztviselő: 1. személyesen  kinevezés elfogadásával, megállapodás megkötésével, módosításával, a közszolgálat megszüntetésével és a munkavégzéssel összefüggően 2. meghatalmazott képviselő útján  mindent, amit nem kötelező személyesen (írásbeli meghatalmazás alapján vagy hozzátartozó)

20 1. Közös szabályok  alaki kötöttség  a közszolgálatot érintő minden lényeges megállapodást és jognyilatkozatot írásba kell foglalni  a tisztviselő kérésére akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező  pl. jogellenesnek tartott utasítás  írásba foglalás a munkáltató kötelezettsége, egy példányt át kell adnia  alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha a Kttv. eltérően nem rendelkezik – érvénytelen  kivéve: a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment és ez nem jár a közérdek sérelmével  pl. szóban módosítják a munkaköri leírást, ami alapján a tisztviselő tovább dolgozik  munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát a Kttv.-ben meghatározott esetekben köteles írásban megindokolni  a törvény elismeri írásban közölt dokumentumnak az elektronikus dokumentumban tett jognyilatkozatokat is  kivételekkel, pl. kinevezés, fegyelmi határozat  jognyilatkozat közlése  jognyilatkozat  közlés  jogok és kötelezettségek  akkor tekinthető közöltnek, ha a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik  a közlés az átvétel megtagadása és szándékos akadályozása esetén is hatályos, szabályszerű akkor is, ha a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsul  postai úton történő kézbesítés szabályai

21 1. Közös szabályok 1.5. határidő és időtartam számítása -határidő = olyan időtartam, amelyet valamely jognyilatkozat megtételére vagy egyéb magatartás tanúsítására ír elő jogszabály vagy a felek megállapodása (pl. méltatlanság jogcímén való felmentés, elévülés) -határidőnek nem minősülő időtartam (pl. próbaidő, munkaidőkeret)  naptár (pl től 1 éves határidő én jár le) -szabályai hasonlóak a polgári/közigazgatási eljárásjogi szabályokhoz -nap = naptári nap (nem munkanap) -napokban megállapított határidő  a határidő megkezdésére okot adó intézkedés napja nem számít bele (pl. kézbesítést követő napon indul) -hetekben megállapított határidő  azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel (pl. hétfőn kézbesített intézkedés 6 hetes határidő  6 hét múlva hétfőn) -hónapokban vagy években megállapított  azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel (pl. kézbesítés január 30., 5 hónapos  lejár június 30.)  ha ez a nap hiányzik, a lejárat a hónap utolsó napja (pl. január 31.  június 30.) -a határidő az utolsó nap végén jár le (24:00) -ha a határidő munkaszüneti napra/hétvégére esik, a lejárat napja a következő nap

22 1. Közös szabályok 1.6. érvénytelenség -a megállapodás/jognyilatkozat érvénytelen, ha valamilyen hibában szenved  jogi hatás kiváltására nem alkalmas -két fajtája: a) semmisség – b) megtámadhatóság a) semmisség: -semmis a megállapodást, amely jogszabályba (anyagi v. alaki) vagy jó erkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre  pl. anyagi = a tisztviselő nem felel meg az általános alkalmazási feltételeknek  alaki = kinevezését nem foglalták írásba  jó erkölcs = címadományozás rokoni kapcsolatra tekintettel  EU területen alkalmazott pályakezdőnél EU-s nyelv helyett elfogadják a kínait -„feltétel nélküli érvénytelenség”  külön eljárás nélkül (mintha a megállapodás létre sem jött volna)  az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat rá + bíróság hivatalból észleli, -színlelt megállapodás semmis  más megállapodást leplez  leplezett alapján ítélik meg  pl. vezetői kinevezés a magasabb illetményért, tényleges vezetői tevékenység hiányában -jogkövetkezménye: érvénytelenség  kivéve, ha ahhoz a rendelkezést megállapító jogszabály más jogkövetkezményt fűz.

23 1. Közös szabályok b) megtámadhatóság: -„feltételes érvénytelenség”  eljárásra van szükség az érvénytelenség kimondásához -akarathiba  a nyilatkozat nem tükrözi a fél/felek akaratát • a fél lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette  pl. hamis nyelvvizsga bizonyítvány bemutatása • mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt  pl. jogszabályi rendelkezés téves értelmezése • jogi kérdésben való tévedés  megtámadható, ha a tévedés lényeges volt és a munkakörében eljáró jogi szakértő a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves tájékoztatást  pl. jogász állította, hogy az elévülési idő 1 év • a felet jogellenes fenyegetéssel vagy kényszerítéssel vették rá  pl. amíg nem írja alá a közös megegyezést, nem mehet haza -megtámadhatja: akit kényszerrel/fenyegetéssel vettek rá, tévedésben, téves feltevésben volt -szubjektív határidő: 30 nap (a tévedés felismerésétől, kényszerhelyzet megszűnésétől) -objektív határidő: 6 hónap

24 1. Közös szabályok c) az érvénytelenség jogkövetkezményei: -érvénytelen megállapodásból származhatnak jogok és kötelezettségek  a jogok és kötelezettségek szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a megállapodás érvényes lett volna -általános szabály: a jogviszony jövőre szóló azonnali hatályú megszüntetése  kivéve: ha a felek az érvénytelenség okát a közérdek sérelme nélkül rövid időn belül elhárítják  pl. magyar állampolgárság megszerzéséről az okirat bemutatása -ha az érvénytelenség oka a munkáltató oldalán merül fel  a felmentéssel járó juttatásokat meg kell fizetnie  pl. munkáltató érdemi feladatra vette fel a tisztviselőt, de ügykezelőként alkalmazta -részleges érvénytelenség: az érvénytelen rész helyett a jogszabályt kell alkalmazni  kivéve: ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg  pl. megállapodás szerint a középfokú végzettségű tisztviselőnek a felsőfokú végzettségűekre irányadó illetménytábla alapján fizetnek -egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén belőle jogok és kötelezettségek nem származnak -közszolgálat megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége  jogellenes jogviszony megszüntetés jogkövetkezményei [Kttv. 193–194. §] -az általános jogkövetkezményeken túl a fél jogosult kárának érvényesítésére

25 1. Közös szabályok 1.7. az igények elévülése -elévülés = a jogviszonyból eredő igényt meddig lehet érvényesíteni  jogbiztonság (érdekmúlás  csökken a teljesítéshez fűződő érdek, nehezebb a bizonyítás)  a jog maga nem évül el  elévülési idő utáni önkéntes teljesítés nem követelhető vissza -általános elévülési idő: 3 év  kivételek: - rövidebb  jognyilatkozatok megtámadása 6 hónap - hosszabb  bűncselekménnyel okozott kár 5 év/büntethetőség elévülése -elévülési idő az igény esedékessé válásától kezdődik, az elévülést hivatalból kell figyelembe venni -az elévülés nyugvása  ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni (pl. külföldön van)  az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül az igény akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő eltelt/abból 6 hónapnál kevesebb van hátra -az elévülés megszakadása  az igény érvényesítésére irányuló nyilatkozat: írásbeli felszólítás – az igény a bíróság előtti érvényesítése – közvetítő vagy békéltető igénybevételének kezdeményezése – az igény megegyezéssel történő módosítása – egyezségkötés – kötelezett elismerése  az elévülés megszakadása/eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik

26 Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Előadás A munkajog és a közszolgálati jog összefüggései A munkajog és a közszolgálati jog összefüggései dr. Hazafi Zoltán 2013. február 13. Készítette:"

Hasonló előadás


Google Hirdetések